A projekt kidolgozása során és az uniós finanszírozás igénylése előtt a résztvevőknek ellenőrizniük kell, hogy ők és projektjeik megfelelnek-e az alábbi kritériumoknak: elfogadhatósági szempontok, támogathatósági feltételek, kizárási, kiválasztási és értékelési szempontok.

Elfogadhatósági szempontok

A pályázatokat legkésőbb a pályázati felhívásban megjelölt benyújtási határidőig kell beküldeni. 

A pályázatoknak olvashatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük.

A pályázatoknak teljesnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az összes részt és kötelező mellékletet. A benyújtási határidő lejárta után csak az elírásokat lehet kijavítani az irányító ügynökség kérésére megfelelően indokolt esetekben.

A Végrehajtó Ügynökség által kezelt pályázattípusok esetében a pályázatokat elektronikus úton, az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül kell benyújtani. A pályázatokat (beleértve a mellékleteket és az igazoló dokumentumokat is) a benyújtási rendszerben rendelkezésre álló formanyomtatványok felhasználásával kell benyújtani.

A pályázatoknak teljesnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az összes kért információt, valamint az összes szükséges mellékletet és igazoló dokumentumot:

• Pályázati űrlap, A. rész – adminisztratív információkat tartalmaz a résztvevőkről (jövőbeli koordinátor, kedvezményezettek és kapcsolódó szervezetek) és a projekt összefoglaló költségvetéséről (közvetlenül online töltendő ki);
• Pályázati űrlap, B. rész – tartalmazza a projekt technikai leírását (le kell tölteni a portál benyújtási rendszeréből, ki kell tölteni, majd össze kell állítani és újra fel kell tölteni); valamint
• C. rész (közvetlenül online töltendő ki, ha van ilyen), amely további projektadatokat tartalmaz

A kis értékű (legfeljebb 60 000 EUR) támogatásokra irányuló pályázati felhívások esetében a pályázatok (B. rész) legfeljebb 40 oldalra, a nagy értékű támogatásra (4 000 000 EUR) irányuló pályázati felhívások esetében 120 oldalra, más felhívások esetében pedig 70 oldalra korlátozódnak. E szabály alól kivételt képeznek a következő pályázattípusok: 40 oldal a „Felsőoktatási kapacitásépítés” (CBHE) és 70 oldal az Erasmus Mundus közös mesterképzés esetében. Az értékelők semmilyen további oldalt nem fognak figyelembe venni.

Az Erasmus+ nemzeti irodák által kezelt pályázattípusok esetében a pályázatokat elektronikus úton, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület honlapján található űrlapokon keresztül kell benyújtani. 

Támogathatósági feltételek

A támogathatósági feltételek annak meghatározására szolgálnak, hogy a pályázó részt vehet-e pályázati felhívásban, és benyújthat-e egy pályázattípusra vonatkozó pályázatot. A pályázókra és azokra a projektekre/tevékenységekre vonatkoznak, amelyekre a támogatást igénylik (pl. profil, a részt vevő szervezetek/intézmények száma, a projekt és/vagy tevékenységek típusa, a tevékenységek időtartama, a résztvevők száma és/vagy profilja).

A támogatás feltétele, hogy a pályázó és a projekt megfeleljen a megpályázott pályázattípusra érvényes valamennyi támogathatósági feltételnek. Amennyiben a projekt a pályázati szakaszban nem felel meg a támogathatósági feltételeknek, azt további kiértékelés nélkül elutasítják. Ha a projekt megvalósítási szakaszában vagy a záróbeszámoló benyújtásakor kiderül, hogy ezek a feltételek nem teljesültek, a tevékenységeket nem támogathatónak minősíthetik, és a projektnek eredetileg odaítélt uniós támogatást ennek megfelelően visszafizettethetik.

Az Erasmus+ pályázati útmutatóban szereplő egyes pályázattípusok esetében alkalmazandó támogathatósági feltételeket a B. rész ismerteti.

Kizárási kritériumok

A költségvetési rendelet 137. cikkének (2) bekezdésével összhangban közvetlen és közvetett irányítás esetén a korai felismerési és kizárási rendszer alkalmazandó a következőkre:

• résztvevők és kedvezményezettek;
• azon szervezetek, amelyek kapacitására a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő támaszkodni szándékozik, vagy a szerződő fél alvállalkozói;
• uniós forrásokban részesülő személyek vagy szervezetek, amennyiben a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja és a 157. cikk (4) bekezdése szerint, a 158. cikk (7) bekezdésének megfelelően közölt információk alapján hajtják végre;
• kezesek;
• a 26. cikkben említett szponzorok;
• a 138. cikk (6) bekezdésében említett kizárt szervezet tényleges tulajdonosai és bármely kapcsolódó vállalkozása;
• a 138. cikk (5) bekezdése első albekezdésének a)–c) pontjában említett természetes személyek.

Ez nem érinti a 157. cikk (7) bekezdését és a hozzájárulási megállapodásokban meghatározott szabályokat az uniós finanszírozásban részesülő személyek és szervezetek esetében, amennyiben a költségvetést a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján hajtják végre.

A költségvetési rendelet 138. cikkével összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő köteles kizárni bármely fent említett személyt vagy szervezetet az Erasmus+ program hatálya alá tartozó odaítélési eljárásokban való részvétel vagy az uniós források felhasználása lehetőségéből, ha ez a személy vagy szervezet az alábbiak közül egy vagy több kizárást indokoló helyzetben érintett:

1. a személy vagy a szervezet csődeljárás, fizetésképtelenségi vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy az uniós vagy a nemzeti jogban meghatározott hasonló eljárás következtében az előbbiekhez hasonló helyzetben van;
2. jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet megszegte az alkalmazandó jog szerinti adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét;
3. jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el azáltal, hogy megsértette a szakmai tevékenységére vonatkozó törvényeket, rendeleteket vagy etikai normákat, vagy a szakmai hitelességét befolyásoló, szándékosságra vagy súlyos gondatlanságra utaló jogellenes magatartást tanúsított, beleértve különösen az alábbiakat:
   1. csalárd vagy gondatlan módon félrevezető információt szolgáltatott a kizárási kritériumok fennállásának vagy a támogathatósági feltételek és a kiválasztási kritériumok teljesülésének ellenőrzése céljára, vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése során;
   2. más személyekkel vagy szervezetekkel olyan egyezségre lépett, amelynek célja a tisztességes verseny befolyásolása;
   3. szellemitulajdon-jogokat sértett;
   4. indokolatlanul befolyásolta vagy megkísérelte indokolatlanul befolyásolni a döntéshozatali eljárást az uniós források megszerzése céljából, megtévesztően bemutatva egy, a költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdésében említett bármely pénzügyi szereplőt vagy más személyt érintő összeférhetetlenséget;
   5. megpróbált olyan bizalmas információkhoz jutni, amelyek tisztességtelen előnyökhöz juttatnák a támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás során;
   6. személyek egy csoportjával vagy egy csoport valamely tagjával szembeni hátrányos megkülönböztetésre, gyűlöletre vagy erőszakra, vagy hasonló, az EUSZ 2. cikkében rögzített, az Unió alapját képező értékekkel ellentétes tevékenységekre bujtott fel, amennyiben az ilyen kötelességszegés hátrányosan befolyásolja a személy vagy szervezet feddhetetlenségét, vagy konkrétan veszélyezteti a jogi kötelezettségvállalás teljesítését;
4. jogerős ítélet megállapította, hogy a pályázó elkövette az alábbiak valamelyikét:
   1. csalás, az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv¹ 3. cikkének és az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény² 1. cikkének értelmében;
   2. korrupció, az (EU) 2017/1371 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében vagy aktív korrupció az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban³ kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat⁴ 2. cikkének (1) bekezdésében említett magatartás, vagy az egyéb alkalmazandó jogszabályokban meghatározott korrupció;
   3. bűnszervezethez kapcsolódó magatartás a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat⁵ 2. cikkében említettek szerint;
   4. pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás, az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv⁶ 1. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint;
   5. terrorista bűncselekmények vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv⁷ 3–12. cikkében meghatározottak szerint, vagy ilyen bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély, vagy kísérlet az említett irányelv 14. cikkében említettek szerint;
   6. gyermekmunka vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények, a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv⁸ 2. cikkében meghatározottak szerint;
5. e)  az adott személy vagy szervezet a költségvetésből finanszírozott valamely jogi kötelezettségvállalás teljesítése során lényeges hiányosságokkal teljesítette a főbb kötelezettségeit:
   1. ami a jogi kötelezettségvállalás idő előtti felmondásához vezetett;
   2. ami kötbér kivetéséhez vagy más, szerződéses szankciókhoz vezetett; vagy
   3. amit az engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF vagy a Számvevőszék tárt fel a műveletellenőrzések, ellenőrzések, illetve vizsgálatok folyamán;
6. jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet⁹ 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el;
7. jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet azzal a szándékkal hozott létre eltérő joghatóság alá tartozó szervezetet, hogy megkerüljön bizonyos, a bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye szerinti joghatóságban adózási, társadalmi vagy egyéb jogi előírásokat;
8. jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy valamely szervezetet a g) pontban említett szándékkal hoztak létre;
9. a szervezet vagy személy szándékosan és megfelelő indokolás nélkül megtagadta az engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy képviselője vagy ellenőre, az OLAF, az Európai Ügyészség vagy a Számvevőszék által végzett vizsgálatban, műveletellenőrzésben vagy pénzügyi ellenőrzésben való együttműködést. Abban az esetben kell úgy tekinteni, hogy a személy vagy szervezet megtagadja a vizsgálatban, műveletellenőrzésben vagy pénzügyi ellenőrzésben való együttműködést, ha olyan intézkedéseket tesz, amelyek célja vagy hatása a vizsgálat, műveletellenőrzés vagy pénzügyi ellenőrzés elvégzéséhez szükséges tevékenységek bármelyikének megakadályozása, hátráltatása vagy késleltetése. Ilyen intézkedések közé tartozik különösen a helyiségeibe vagy bármely más, üzleti célra használt területére szükséges belépés megtagadása, információk eltitkolása vagy nyilvánossá tételének megtagadása, vagy hamis információk szolgáltatása.

A fenti c)–i) pontokban említett esetekben jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az említett pontokban foglalt magatartás előzetes jogi minősítése alapján, a feltárt tények vagy a költségvetési rendelet 143. cikkében említett testület ajánlásában szereplő egyéb megállapítások figyelembevételével kell kizárnia az említett személyt vagy szervezetet. 

A fent említett tények és megállapítások különösen a következőket jelentik: 

1. az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok vonatkozásában esetében az Európai Ügyészség, valamint a Számvevőszék, az OLAF vagy a belső ellenőr által elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok keretében, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó bármely egyéb műveletellenőrzés, ellenőrzés vagy kontroll keretében megállapított tények;
2. nem jogerős közigazgatási határozatok, amely kategória magában foglalhatja a szakmai etikai normák betartásának ellenőrzéséért felelős illetékes felügyeleti szerv által hozott fegyelmi intézkedéseket is;
3. a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján uniós forrásokat végrehajtó személyek és szervezetek határozataiban említett tények;
4. a Bizottságnak az uniós versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai vagy egy illetékes nemzeti hatóságnak az uniós versenyjog vagy a nemzeti versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kizárja a költségvetési rendelet 135. cikkének (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet, amennyiben:

1. a költségvetési rendelet 137. cikkének (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testületének természetes vagy jogi személy tagja, illetve az e személy vagy szervezet tekintetében képviseleti, döntéshozatali vagy kontrolljogkörrel rendelkező természetes vagy jogi személy a fenti c)–i) pontokban említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van;
2. a 137. cikk (2) bekezdésében említett személy vagy szervezet pénzügyi kötelezettségeiért korlátlan felelősséget vállaló természetes vagy jogi személy a fenti a) vagy b) pontjában említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van;
3. valamely, az odaítélés vagy a jogi kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából nélkülözhetetlen természetes személy a fenti c)–i) pontokban említett valamelyik helyzetben vagy helyzetekben van.

A 138. cikk (3) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ideiglenesen a költségvetési rendelet 143. cikkében említett testület előzetes ajánlása nélkül is kizárhat egy személyt vagy szervezetet, amennyiben az érintett személy vagy szervezet odaítélési eljárásban való részvétele vagy uniós források felhasználása céljára való kiválasztása súlyos és közvetlen fenyegetést jelentene az Unió pénzügyi érdekeire nézve. Ilyen esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek az ügyet haladéktalanul a költségvetési rendelet 145. cikkében említett testület elé kell terjesztenie, és a testület ajánlásának kézhezvételét követően legkésőbb 14 napon belül meg kell hoznia a végleges döntést.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, adott esetben tekintettel a 145. cikkben említett testület ajánlására, nem zárhatja ki a 137. cikk (2) bekezdésében említett személyt vagy szervezetet az odaítélési eljárásban való részvételből vagy az uniós források felhasználása céljára való kiválasztásból, amennyiben:

1. a személy vagy szervezet a költségvetési rendelet 138. cikkének (10) bekezdésében meghatározott, megbízhatóságának igazolásához elegendő mértékű korrekciós intézkedéseket hajtott végre. Ez a pont nem alkalmazandó a 138. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben;
2. ez a szolgáltatásnyújtás folytonossága érdekében, korlátozott időtartamra, a költségvetési rendelet 138. cikkének (7) bekezdésében meghatározott korrekciós intézkedések meghozataláig elengedhetetlen;
3. a kizárás a költségvetési rendelet 138. cikkének (3) bekezdésében említett kritériumok alapján aránytalan intézkedés lenne.

Ha a pályázattípust kapcsolódó szervezetekkel rendelkező pályázó hajtja végre, akkor azoknak is meg kell felelniük a vezető pályázóra alkalmazandó kizárási kritériumoknak.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megtagadja az odaítélési eljárásban való részvétel lehetőségét attól a pályázótól, aki:

1. valamely, a 138. cikkel összhangban megállapított, kizárást indokoló helyzetben van;
2. az eljárásban való részvétel feltételeként előírt adatszolgáltatás keretében megtévesztő információt szolgáltatott vagy elmulasztotta a kért információk benyújtását;
3. korábban részt vett az odaítélési eljárásban használt dokumentumok előkészítésében; e kritérium akkor alkalmazandó, ha ez az egyenlő bánásmód elvének megsértését vonja maga után, ideértve a másként nem orvosolható versenytorzulást is.

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség honlapján közölheti a pályázó kizárásával, illetve ahol releváns, a kiszabott pénzbírsággal kapcsolatos információkat a fenti 1. bekezdés c)–i) pontjaiban említett esetekben:

1. az érintett személy vagy szervezet neve;
2. a kizárást indokoló helyzet;
3. a kizárás időtartama és/vagy a pénzbírság összege.

Ezek a kizárási kritériumok minden pályázóra alkalmazandók, akik az Erasmus+ bármely pályázattípusa keretében pályáznak. A költségvetési rendelet 199. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a támogatás elnyerésére irányuló pályázatnak tartalmaznia kell a pályázónak a költségvetési rendelet 139. cikkének (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát (Kizárást indokoló helyzet hiányára vonatkozó nyilatkozat és bizonyíték), valamint a támogathatósági feltételeknek (lásd fent) és a kiválasztási kritériumoknak (lásd alább) való megfeleléséről szóló nyilatkozatát. Konzorcium nevében benyújtott pályázatok esetében a fent ismertetett kizárási kritériumok a projektben részt vevő valamennyi tagra vonatkoznak.

A költségvetési rendelet 137. cikkének (4) bekezdésével és 140. cikkével összhangban pénzügyi szankció szabható ki az uniós források olyan kedvezményezettjére, akivel vagy amellyel jogi kötelezettségvállalás jött létre, és aki vagy amely a 138. cikk (1) bekezdésének c)–i) pontjában említett, kizárást indokoló helyzetek valamelyikében van.

A Bizottság álláspontja szerint ezenkívül a pályázati útmutatóban érintett pályázattípusok megvalósítására a következő jogalanyok tekintetében összeférhetetlenség áll vagy állhat fenn, ezért ezek a szervezetek/intézmények nem támogathatók, vagy előfordulhat, hogy nem támogathatók:

• a nemzeti irodák felügyeletéért és az Erasmus+ program végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok az országok nemzeti irodái által kezelt egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt, de (pályázóként vagy partnerként) pályázhatnak a Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság által kezelt pályázattípusban való részvételre, feltéve, hogy (a pályázati útmutató B. része értelmében) nincsenek kifejezetten kizárva az adott pályázattípusban való részvételből;
• a pályázati útmutató szerint végrehajtott egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt a nemzeti irodák (olyan jogalanyok, amelyeknek ez az egyetlen tevékenysége), illetve olyan jogalanyoknak a nemzeti iroda tevékenységét ellátó osztályai, amely jogalanyok a nemzeti iroda hatáskörein kívüli tevékenységeket is végeznek;
• azok, az Erasmus+ programban vagy a program végrehajtása céljából elfogadott éves bizottsági munkaprogramban az Erasmus+ program végrehajtása keretében pénzügyi bizottsági támogatásra jogosultként meghatározott vagy megjelölt struktúrák és hálózatok, amelyek a nemzeti irodával egy jogalanyhoz tartoznak, az országok Erasmus+ nemzeti irodái által kezelt egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt, de (pályázóként vagy partnerként) pályázhatnak a Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság által kezelt pályázattípusokban való részvételre, feltéve, hogy (a pályázati útmutató B. része értelmében) nincsenek kifejezetten kizárva az adott pályázattípusban való részvételből; ezeknek a struktúráknak és hálózatoknak a támogatás vagy a szerződés odaítélése előtt igazolniuk kell, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség, mivel vagy megtették a megfelelő óvintézkedéseket, vagy belső szervezeti felépítésük garantálja az összeférhetetlenség kizárását. Azonosítaniuk kell továbbá az uniós támogatásban részesülő pályázattípusok vagy tevékenységek költségeit és bevételeit is. A Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság saját felelősségi körben dönt arról, hogy van-e elégséges biztosítéka annak, hogy ténylegesen nem áll fenn összeférhetetlenség;
• azok a jogalanyok, amelyekhez az Erasmus+ nemzeti irodák tartoznak, de amelyek a nemzeti iroda tevékenységein kívül – az Erasmus+ program hatáskörén kívül vagy belül – más tevékenységeket is végeznek, valamint ezeknek a jogalanyoknak a tagintézményei az országok nemzeti irodái által kezelt egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt, de elviekben pályázhatnak a Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság által kezelt pályázattípusokban való részvételre, feltéve, hogy (a pályázati útmutató B. része értelmében) nincsenek kifejezetten kizárva az adott pályázattípusban való részvételből; a támogatás vagy a szerződés odaítélése előtt azonban igazolniuk kell, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség, mivel vagy megtették a megfelelő óvintézkedéseket, vagy belső szervezeti felépítésük garantálja az összeférhetetlenség kizárását (például elszámolás minimális elválasztása, beszámolási és döntéshozatali eljárások elválasztása, minősített információkhoz való hozzáférés megelőzésére hozott lépések); Azonosítaniuk kell továbbá az uniós támogatásban részesülő pályázattípusok vagy tevékenységek költségeit és bevételeit is. Az intézmény saját felelősségi körében dönt arról, hogy van-e elégséges biztosítéka annak, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

Uniós korlátozó intézkedések

Különleges szabályok vonatkoznak bizonyos szervezetekre (pl. az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 29. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)¹⁰ 215. cikke szerinti uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó szervezetekre). Az ilyen szervezetek semmilyen minőségben nem jogosultak részvételre, többek között kedvezményezettként, kapcsolódó szervezetként, társult partnerként, alvállalkozóként vagy harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás (ha van ilyen) kedvezményezettjeként sem. 

A kiválasztási kritériumok révén a nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség a pályázati űrlapon kért információk alapján értékeli a pályázónak a tervezett projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi és működési kapacitását. A kért támogatási összegtől függetlenül az illetékes ügynökség felkérheti a pályázót arra, hogy nyújtson be további dokumentumokat és információkat az alábbi rendelkezésekkel összhangban.

Pénzügyi kapacitás

A pénzügyi kapacitás azt jelenti, hogy a pályázó stabil és kielégítő forrásokkal rendelkezik működésének fenntartásához azon időszak során, amikor a támogatásban részesül, továbbá maga is képes részt venni a projekt finanszírozásában.

A pénzügyi kapacitás ellenőrzésére általában valamennyi koordinátor (az önálló projektkedvezményezetteket is beleértve) esetében sor kerül, a következők kivételével:

• az oktatási támogatásban részesülő természetes személyek;
• közjogi szervek, beleértve a tagállami szervezeteket/intézményeket¹¹ ;
• nemzetközi szervezetek/intézmények;
• a kamattámogatást vagy garanciadíj-támogatásra pályázó személyek vagy szervezetek, amennyiben e támogatások célja a kedvezményezett pénzügyi kapacitásának erősítése vagy jövedelemtermelés;
• az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén működő közjogi jogalanyok, intézmények és szervezetek, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50%-át állami forrásból kapták¹² ;
• nemzetközi szervezetek/intézmények;
• ha a kért projekttámogatás összege nem haladja meg a 60 000 EUR-t.

Szükség esetén ezt a kapcsolódó szervezetek esetében is meg kell tenni.

A 60 000 EUR-t meg nem haladó és a fent említettektől eltérő típusú jogalanyok által benyújtott uniós támogatási kérelmek esetében a pályázóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk arról, hogy rendelkeznek a projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi kapacitással. A nyilatkozatot a pályázati űrlap részeként kell benyújtani. Az illetékes ügynökség felkérheti a pályázót arra, hogy nyújtson be további dokumentumokat és információkat.

A 60 000 EUR-t meghaladó összegű és a fent említettektől eltérő típusú szervezetek által benyújtott uniós támogatási kérelmek esetében a pályázónak a nyilatkozaton felül a következő dokumentumokat is be kell nyújtania az uniós finanszírozási és pályázati portálon (résztvevői nyilvántartás – „Pénzügyi kapacitás” fül) /a szervezetek/intézmények regisztrációjára szolgáló rendszeren keresztül:

• A koordinátor eredménykimutatása;
• A mérleg; valamint
• Kérésre egyéb dokumentumok.

A Végrehajtó Ügynökség által kezelt pályázattípusok tekintetében további információkért lásd: „A jogalanyok hitelesítésének, a JKK kijelölésének és a pénzügyi kapacitás értékelésének szabályai”: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/rules-lev-lear-fca_hu.pdf

Amennyiben a pályázat egy 750 000 EUR-t meghaladó összegű projekthez nyújtott tevékenységi támogatásokra vonatkozik, a fentieken felül ha rendelkezésre áll, kérésre a pályázatot egy hiteles külső ellenőr által készített ellenőrzési jelentésnek kell kísérnie, és minden olyan esetben, amikor a kötelező könyvvizsgálatot uniós jog vagy a nemzeti jog előírja, hitelesítve a legfeljebb három utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló beszámolót. A pályázónak minden egyéb esetben saját nyilatkozatot kell benyújtania, amelyben meghatalmazott képviselője aláírásával hitelesíti a legfeljebb három utolsó pénzügyi évre vonatkozóan rendelkezésre álló beszámolóját.

Azon jogi személyek esetében, amelyek azért nem tudják benyújtani a fenti dokumentumokat, mert újonnan alakultak, a fenti dokumentumok becsült pénzügyi adatokkal/pénzügyi nyilatkozattal vagy a pályázó pénzügyi felelősségbiztosítását igazoló biztosítói nyilatkozattal helyettesíthetők.

A koordinátornak ezeket a dokumentumokat csak akkor kell feltöltenie az uniós finanszírozási és pályázati portálon (Résztvevői nyilvántartás – „Pénzügyi kapacitás” fül) a szervezetek/intézmények regisztrációjára szolgáló rendszerben, ha az uniós központi ellenőrző szolgálatok a Résztvevői Nyilvántartáson vagy a releváns nemzeti irodán keresztül felkeresik a pályázót, és felkérik a szükséges igazoló dokumentumok benyújtására. A közvetlenül a Végrehajtó Ügynökség által kezelt pályázattípusok esetében ez a felkérés a szóban forgó rendszerbe beágyazott üzenetküldő rendszeren keresztül érkezik.

A partnerek konzorciuma nevében benyújtott pályázatok esetében, amennyiben a nemzeti irodának vagy a Végrehajtó Ügynökségnek kétségei vannak a konzorcium pénzügyi kapacitását illetően, kockázatértékelést kell végeznie, amelynek alapján a konzorciumban részt vevő valamennyi szervezettől/intézménytől bekérhetők a fent említett dokumentumok. Ez a nyújtott támogatás összegétől függetlenül alkalmazandó.

Amennyiben e dokumentumok elemzését követően a nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség arra a következtetésre jut, hogy a szükséges pénzügyi kapacitás gyenge, akkor:

• további információkat kérhet,
• fokozott pénzügyi felelősségi rendszert írhat elő, azaz valamennyi társkedvezményezett egyetemleges felelősségét, vagy a kapcsolódó szervezetek egyetemleges felelősségét,
• úgy határozhat, hogy részletekben kifizetett előfinanszírozást ítél meg,
• úgy határozhat, hogy bankgaranciával fedezett (egy vagy több) előfinanszírozást nyújt, vagy
• úgy határozhat, hogy nem ítél meg előfinanszírozást.

Amennyiben a pénzügyi kapacitás elégtelennek minősül, a vonatkozó pályázatot el kell utasítani.

Működési kapacitás

A működési kapacitás azt jelenti, hogy a pályázó rendelkezik a tervezett projekt megvalósításához szükséges szakmai kompetenciákkal és képesítésekkel, például megfelelő erőforrásokkal a képzett személyzet, a speciális képesítések, a szakmai tapasztalat és az érintett szakterületre vonatkozó referenciák, anyagok és felszerelések tekintetében. A működési kapacitás értékelése a partnerség egészére is kiterjeszthető, mivel a végrehajtás minősége az összes partnerszervezet/-intézmény kapacitásától függ. Közjogi szervek, tagállami szervezetek/intézmények vagy nemzetközi szervezetek/intézmények esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján felmentést adhat az operatív kapacitás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség alól. 

A nemzeti irodáknak benyújtott pályázatok esetén: 

A pályázóknak a pályázati űrlapon megadott információk révén kell bizonyítaniuk működési kapacitásukat, mint például: 

• a szervezet(ek)/intézmény(ek) általános bemutatása;
• a projektmenedzsmentért és végrehajtásáért felelős munkatársak/szakemberek/oktatók általános profilja (képesítések és tapasztalat);
• a konzorcium összetételének leírása (amennyiben releváns).

A pályázóknak továbbá nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amely igazolják, hogy rendelkeznek a projekt végrehajtásához szükséges működési kapacitással. 

Amennyiben a támogatás összege meghaladja a 60 000 eurót, a pályázóknak a pályázattal együtt be kell nyújtaniuk a következőket:

• a részt vevő szervezetek/intézmények releváns publikációs listája;¹³
• a szakpolitikai területhez vagy a konkrét pályázattípushoz kapcsolódó korábbi és folyamatban lévő projektek és tevékenységek kimerítő listája. 

Kétség esetén¹⁴ a nemzeti iroda más információforrásokat – például a korábbi ellenőrzések megállapításait, a korábbi vagy jelenlegi projektek irányításából származó visszajelzéseket (többek között más nemzeti irodáktól), a monitoringlátogatásokról szóló beszámolókat vagy a szervezet/intézmény honlapján vagy közösségimédia-profiljaiban szereplő információkat – is felhasználhat a működési kapacitás és az annak megszerzésére vonatkozó képesség felmérése érdekében. A nemzeti iroda további igazoló dokumentumokat és információkat is bekérhet a pályázatban szereplő információk ellenőrzéséhez (például a projektben részt vevő legfontosabb személyek szakmai önéletrajzát annak igazolására, hogy rendelkeznek a megfelelő szakmai tapasztalattal).

A nemzeti iroda a partnerszervezetekről/-intézményekről is bekérhet hasonló információkat, és értékelheti azokat.

Ezen túlmenően a felnőttoktatás, a szakképzés, a köznevelés és az ifjúság területén akkreditációt pályázóknak legalább kétéves tapasztalattal kell rendelkezniük az akkreditációra pályázóként való részvételre jogosító tevékenységek végrehajtása terén. A közigazgatási intézmények (például iskolák vagy oktatási központok) összevonásait vagy hasonló strukturális változásait megelőző tapasztalatokat figyelembe veszik az adott területen szerzett releváns tapasztalatként.

A mobilitásikonzorcium-vezetőknek képesnek kell lenniük a konzorcium javasolt Erasmus-tervének, a konzorcium céljának, a feladatok tervezett felosztásának, valamint az Erasmus minőségbiztosítási szabályoknak megfelelő koordinálására (utóbbiak az Europa weboldalon tekinthetők meg: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/sites/erasmusplus2/files/eac-a02-2020-quality-standards.pdf).

A fenti feltételek ellenőrzése a pályázat (beleértve a pályázónak a 2014–2020-as és a 2021–2027-es Erasmus+ programban való korábbi részvételére vonatkozó információkat) és a szervezetek/intézmények regisztrációjára szolgáló rendszerben benyújtott dokumentumok alapján történik. Azok a pályázók, akik nem töltik ki a pályázati űrlapon kért információkat, vagy nem nyújtják be időben a nemzeti iroda által kért kiegészítő információkat, elutasíthatók.

Amennyiben a működési kapacitás elégtelennek minősül, a pályázatot el kell utasítani.

A Végrehajtó Ügynökségnek benyújtott pályázatok esetében: 

A működési kapacitást a „minőség” értékelési szemponttal párhuzamosan értékelik a pályázók és projektcsapataik szakértelme és tapasztalata alapján, beleértve az operatív (humán, technikai és egyéb) erőforrásokat.

A pályázók akkor tekinthetők elegendő működési kapacitással rendelkezőnek, ha a jelen pályázati felhívásban meghatározott működési kapacitásra vonatkozó követelmények teljesülnek.

A pályázóknak a pályázati űrlapon (B. rész) a következő információk segítségével kell bizonyítaniuk a kapacitásukat:

• a projektmenedzsmentért és végrehajtásáért felelős munkatársak/szakemberek/oktatók általános profiljai (képesítések és tapasztalatok)
• a konzorcium összetételének leírása
• az elmúlt 4 év uniós finanszírozású projektjeinek listája.

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség további igazoló dokumentumokat kérhet a pályázatban szereplő információk ellenőrzéséhez.

Értékelési szempontok

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség az értékelési szempontok alapján:

• az Erasmus+ program pályázati kategóriái keretében megállapított célkitűzések és prioritások, valamint a várható eredmények fényében értékeli a benyújtott projekttervek/akkreditációs pályázatok minőségét;
• olyan projekteknek ítél oda támogatásokat/akkreditációkat, amelyek biztosítják az uniós finanszírozás maximális általános hatékonyságát;
• értékeli a támogatás elnyerésére irányuló pályázatokat/akkreditációs pályázatokat.

A finanszírozás odaítélése szempontjából az egyéni ponthatárt és az összesített minőségi ponthatárt is elérő pályázatok vehetők figyelembe a pályázati felhívás rendelkezésre álló költségvetésének keretein belül. A többi pályázatot vagy felveszik a tartaléklistára, vagy sikertelennek nyilvánítják.

Az Erasmus+ pályázati útmutatóban szereplő egyes pályázattípusok esetében alkalmazandó értékelési szempontokat a B. rész ismerteti.

Footnote

1. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.). ↩ back
2. HL C 316., 1995.11.27., 48. o. ↩ back
3. HL C 195., 1997.6.25., 1. o. ↩ back
4. A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.). ↩ back
5. A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.). ↩ back
6. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.). ↩ back
7. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.). ↩ back
8. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.). ↩ back
9. A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.). ↩ back
10. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hivatalos listát az Európai Unió Hivatalos Lapja tartalmazza, és konfliktus esetén annak tartalma elsőbbséget élvez az  EU szankciókat feltüntető térképével  szemben (https://www.sanctionsmap.eu). ↩ back
11. Ideértve az iskolákat, a felsőoktatási intézményeket és az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén működő azon szervezeteket/intézményeket, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50%-át állami forrásokból kapták; ezeket úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a program keretében megvalósítandó tevékenységek végrehajtásához szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással. ↩ back
12. Az (EU) 2021/817 Erasmus+ rendelet 21. cikkének (3) bekezdése; a nemzeti, európai vagy egyéb projekttámogatások a pénzügyi kapacitás ellenőrzése szempontjából nem minősülnek állami támogatásnak. ↩ back
13. Ez a követelmény csak akkor alkalmazandó, ha a részt vevő szervezetek/intézmények a szakpolitikai terület vagy az adott pályázattípus szempontjából releváns kiadványokat készítettek. ↩ back
14. Ez minden támogatási összegre érvényes. ↩ back