Skip to main content

Erasmus+ Programme Guide

The essential guide to understanding Erasmus+

Erasmus - Akkreditáció a szakképzés, a köznevelés és a felnőttoktatás területén

Az Erasmus-akkreditáció olyan, a szakképzésben, a köznevelésben és a felnőttoktatásban működő szervezeteknek/intézményeknek szóló eszköz, amelyek készen állnak megnyitni kapuikat a határokon átnyúló cserék és együttműködések előtt. Az Erasmus-akkreditáció odaítélése igazolja, hogy a pályázó – a szervezetének/intézményének fejlesztését célzó átfogó törekvés részeként – tervet dolgozott ki magas színvonalú mobilitási tevékenységek megvalósítására. Ezt a tervet Erasmus-tervnek nevezik, és az Erasmus-akkreditáció iránti kérelem kulcsfontosságú részét képezi. 

A pályázóknak lehetőségük van arra, hogy szervezetük/intézményük számára önálló Erasmus-akkreditációt, illetve a mobilitási konzorcium vezetője számára Erasmus-akkreditációt igényeljenek (lásd alább). A pályázásnak nem feltétele az Erasmus+ program keretében korábban szerzett tapasztalat.

A jelenleg Erasmus-akkreditációval rendelkező szervezetek/intézmények kiválósági tanúsítványt is kaphatnak korábbi munkájuk és a minőség iránti elkötelezettségük elismeréseként.

Hogyan pályázhatnak mobilitási lehetőségekre az Erasmus-akkreditációval rendelkező intézmények?

Az Erasmus-akkreditációra sikeresen pályázók a pályázati útmutatóban ismertetett akkreditált mobilitási projektek formájában egyszerűsített eljárással juthatnak az 1. pályázati kategórián belüli finanszírozási lehetőségekhez.

A pályázattípus célkitűzései

Mindhárom területen:

Az oktatás és a tanulás európai dimenziójának erősítése az alábbiak révén:

  • a befogadás és sokszínűség, a tolerancia és a demokratikus részvétel értékeinek előmozdítása;
  • a közös európai örökséggel és a sokszínűséggel kapcsolatos ismeretek előmozdítása;
  • a szakmai hálózatok fejlesztésének támogatása Európa-szerte.

A szakképzés területén:

Hozzájárulás a szakképzésről szóló tanácsi ajánlás, az osnabrücki <strong>nyilatkozat</strong>1 és az európai készségfejlesztési <strong>program</strong>2 végrehajtásához, valamint az európai oktatási térség létrehozásához az alábbiak révén:

  • az iskolarendszerű szakmai alapképzés és a szakmai továbbképzés minőségének javítása Európában,
  • a kulcsfontosságú kompetenciák és a transzverzális készségek, különösen a nyelvtanulás képességének és a digitális készségek megerősítése,
  • a jelenlegi és a jövőbeli munkaerőpiacon szükséges szakmaspecifikus készségek fejlesztésének támogatása,
  • a jó gyakorlatok megosztása, az új és innovatív pedagógiai módszerek és technológiák alkalmazásának előmozdítása, valamint a tanárok, oktatók, mentorok és a szakképzésben részt vevő egyéb munkatársak/szakemberek/oktatók szakmai fejlődésének támogatása,
  • a szakképzési szolgáltatók kapacitásépítése kiemelkedő színvonalú mobilitási projektek megvalósítása, valamint azon képességük előmozdítása érdekében, hogy minőségi partnerségeket hozzanak létre nemzetköziesítési stratégiájuk fejlesztése során,
  • a mobilitás lehetőségének megteremtése az iskolarendszerű szakmai alapképzésben és a szakmai továbbképzésben részt vevő bármely tanuló számára, valamint a tanulói mobilitás átlagos időtartamának növelése a mobilitás minőségének és hatásának javítása érdekében,
  • a külföldi mobilitási időtartamok során szerzett tanulási eredmények minőségének, átláthatóságának és elismerésének elősegítése, különösen az erre szolgáló európai eszközök és megoldások alkalmazásával.

A köznevelés területén

Az oktatás és tanulás minőségének javítása a köznevelésben az alábbiak révén:

  • a tanárok, intézményvezetők és egyéb iskolai munkatársak/szakemberek/oktatók szakmai fejlődésének támogatása,
  • az új technológiák és az innovatív oktatási módszerek alkalmazásának előmozdítása,
  • a nyelvtanulás és a nyelvi sokszínűség fejlesztése az iskolákban,
  • a jó gyakorlatok megosztásának és átadásának támogatása az oktatás és az intézményfejlesztés területén.

Hozzájárulás az európai oktatási térség létrehozásához az alábbiak révén:

  • az iskolák kapacitásépítése a határokon átnyúló csereprogramokban és együttműködésben való részvétel ösztönzése, valamint kiemelkedő színvonalú mobilitási projektek megvalósítása érdekében,
  • a tanulási célú mobilitás lehetőségének megteremtése a köznevelésben részt vevő bármely tanuló számára,
  • annak előmozdítása, hogy a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók külföldi mobilitási időtartamok során szerzett tanulási eredményeit elismerjék.

A felnőttoktatás területén:

Hozzájárulás az európai oktatási térség létrehozásához és az európai készségfejlesztési <strong>programhoz</strong>3 az alábbiak révén:

  • a felnőttoktatásban való részvétel növelése életkortól és társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül, különösen a hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó szervezetek/intézmények, a kis felnőttoktatási szolgáltatók, a program új pályázói és kevésbé tapasztalt szervezetei/intézményei, valamint a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott szervezetek/intézmények részvételének előmozdítása révén,
  • a formális, informális és nem formális felnőttoktatás minőségének javítása,
  • a felnőttoktatási kínálat minőségének javítása a munkatársak/szakemberek/oktatók szakmai fejlődésének támogatása és a felnőttoktatási szolgáltatók kapacitásának bővítése révén, a magas színvonalú tanulási programok megvalósítása érdekében,
  • az oktatás és a tanulás minőségének javítása a felnőttoktatás valamennyi formájában, valamint azoknak a társadalom egészének igényeihez történő igazítása,
  • a felnőttoktatási kínálat javítása az uniós keretrendszerben (2018) meghatározott kulcskompetenciák – többek között az alapkészségek (írás-olvasás, számolási és digitális készségek) és az egyéb életviteli készségek – fejlesztése érdekében,
  • a felnőttoktatási szolgáltatók és a felnőttoktatás területén szerepet játszó egyéb szervezetek/intézmények kapacitásépítése a kiemelkedő színvonalú mobilitási projektek megvalósítása érdekében.

Támogathatósági feltételek

Ki pályázhat?

A szakképzés területén:

  1. Iskolarendszerű szakmai alapképzésben és a szakmai továbbképzésben szakmai képzést biztosító szervezetek/intézmények4
  2. Helyi és regionális hatóságok, koordinációs szervek és a szakképzés területén valamilyen szereppel rendelkező egyéb szervezetek/intézmények
  3. A szakképzés területén tanulókat és tanulószerződéses tanulókat fogadó, képző vagy velük egyéb módon dolgozó vállalkozások és más köz- vagy magánszervezetek/-intézmények

A köznevelés területén:

  1. Iskolai előkészítő, illetve alapfokú és középfokú képzést nyújtó iskolák, beleértve a kisgyermekkori nevelést és gondozást nyújtó szervezeteket/intézményeket is5 .
  2. Helyi és regionális hatóságok, koordinációs szervek és a köznevelés területén valamilyen szereppel rendelkező egyéb szervezetek/intézmények

A felnőttoktatás területén:

  1. Formális, informális és nem formális felnőttoktatást nyújtó szervezetek/intézmények6
  2. Helyi és regionális hatóságok, koordinációs szervek és a felnőttoktatás területén valamilyen szereppel rendelkező egyéb szervezetek/intézmények

Mindhárom szektorban alkalmazandó fogalommeghatározások és elvek

A szervezetek/intézmények 1. feltétel szerinti támogathatóságát az általuk nyújtott oktatási programok és tevékenységek alapján határozzák meg. Egy szervezet/intézmény több szektorban is jogosult pályázni, amennyiben különböző oktatási programokat és tevékenységeket biztosít.

Az egyes országok illetékes nemzeti hatóságai meghatározzák:

  • azokat az oktatási programokat és tevékenységeket, amelyek lehetővé teszik egy szervezet/intézmény számára, hogy az 1. feltétel szerint pályázzon, és
  • a 2. feltétel alapján támogatásra jogosult szervezeteket/intézményeket.

Az alkalmazandó fogalommeghatározásokat és a támogatható szervezetek/intézmények példáit a felelős nemzeti iroda weboldalán teszik közzé.

Támogatható országok 

A pályázóknak egy uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országok valamelyikében kell székhellyel rendelkezniük.

Hová kell benyújtani a pályázatot? 

A pályázatokat a pályázó szervezet/intézmény székhelye szerinti ország nemzeti irodájához kell benyújtani.

Benyújtási határidő:

október 1. (közép-európai idő szerint) déli 12:00 óra

Erasmus minőségbiztosítási szabályok 

Az Erasmus-akkreditációra pályázó intézmények vállalják, hogy megfelelnek az Europa weboldalon szereplő Erasmus minőségbiztosítási szabályoknak:

https://erasmus-plus.ec.europa.eu/document/erasmus-quality-standards-mobility-projects-vet-adults-schools

Az Erasmus minőségbiztosítási szabályok változhatnak az akkreditáció végrehajtási időszaka alatt. Ebben az esetben az akkreditált szervezetek/intézmények beleegyezését kell kérni, mielőtt a következő támogatásra pályázhatnak.

A pályázatok száma

Egy szervezet/intézmény a pályázati felhívásban szereplő három terület – a felnőttoktatás, a szakképzés és a köznevelés – mindegyike vonatkozásában egy-egy pályázatot nyújthat be. A több szektorra is pályázatot benyújtó szervezeteknek/intézményeknek minden egyes szektor esetében külön pályázatot kell benyújtaniuk.

Az Erasmus-akkreditációval már rendelkező szervezetek/intézmények nem pályázhatnak új akkreditációra ugyanazon a területen.

A pályázatok típusai 

A pályázatokat önálló szervezetként/intézményként, illetve mobilitási konzorcium vezetőjeként lehet benyújtani. Ugyanazon a területen nem lehetséges mindkét típusú akkreditációra pályázni. 

Erasmus-akkreditáció a mobilitásikonzorcium-vezetők részére 

A mobilitási konzorcium ugyanabból az országból származó szervezetek/intézmények egy csoportja, amely egy közös Erasmus-terv részeként hajt végre mobilitási tevékenységeket. Minden egyes mobilitási konzorciumot egy vezető szervezet/intézmény koordinál: egy mobilitásikonzorcium-vezető, amelynek Erasmus-akkreditációval kell rendelkeznie.

Az akkreditált mobilitásikonzorcium-vezető maga is szervezhet tevékenységeket (ugyanúgy, mint az önálló akkreditációval rendelkező szervezetek/intézmények), továbbá mobilitási lehetőségeket is biztosíthat a többi konzorciumi tag számára. A konzorciumtagok esetében nem elvárás az Erasmus-akkreditáció megléte.

A mobilitásikonzorcium-vezetőknek a pályázatban ismertetniük kell konzorciumuk célját és tervezett összetételét. A konzorcium minden tervezett tagszervezetének/-intézményének ugyanabból az uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból kell származnia, mint a mobilitási konzorcium koordinátorának. Ebben a szakaszban azonban nincs szükség a konzorciumi tagok pontos listájára. 

A konzorciumi tagokra vonatkozó támogathatósági feltételekről és a további részletekről lásd az akkreditált mobilitási projektekről szóló szakaszt.

Kiválasztási kritériumok

A pályázóknak megfelelő működési és szakmai kapacitással kell rendelkezniük az előirányzott Erasmus-terv megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy legalább két évnyi releváns tapasztalattal kell rendelkezniük a pályázati területükön, a mobilitásikonzorcium-vezetőnek pedig megfelelő kapacitással kell bírnia a konzorcium koordinálásához. A közigazgatási intézmények (pl. iskolák vagy oktatási központok) összevonásait vagy hasonló strukturális változásait megelőző tapasztalatok a működési kapacitás ellenőrzésének összefüggésében szerzett releváns tapasztalatként veendők figyelembe.

A pályázók pénzügyi kapacitása egy későbbi szakaszban, az akkreditált projektekre vonatkozó támogatási kérelmek értékelésének részeként külön kerül ellenőrzésre.

A kiválasztási kritériumokkal kapcsolatos további információk a pályázati útmutató C. részében találhatók.

Kizárási kritériumok, valamint az eredeti tartalomra és szerzőségre vonatkozó szabályok

A pályázóknak be kell nyújtaniuk egy aláírt nyilatkozatot, amelyben tanúsítják, hogy a pályázati útmutató C. részében felsorolt kizárási kritériumok egyike sem vonatkozik rájuk. Ezenkívül a nyilatkozat aláírásával a pályázók tanúsítják, hogy a benyújtott Erasmus-terv általuk létrehozott, eredeti tartalmat foglal magában, és a pályázat elkészítéséért más szervezet/intézmény vagy külső személy nem részesült díjazásban.

Ugyanakkor a pályázóknak lehetőségük van arra, hogy szakpolitikai tanácsot kérjenek az illetékes oktatási hatóságoktól és szakértőktől, vagy megosszák a bevált gyakorlatokat azokkal a hozzájuk hasonló szervezetekkel/intézményekkel, amelyek több tapasztalattal rendelkeznek az Erasmus+ programban. A mobilitásikonzorcium-vezetők pályázatuk összeállításakor konzultálhatnak a konzorcium potenciális tagjaival. A pályázók alátámaszthatják a pályázatukat az Erasmus-tervük szempontjából releváns stratégiai dokumentumokkal, például nemzetköziesítési stratégiával, illetve a felügyeleti vagy koordináló szerveik által kidolgozott stratégiával.

Értékelési szempontok

A szakképzés és a felnőttoktatás, a köznevelés és a felnőttoktatás területén benyújtott pályázatokat külön értékelik. A pályázatok minőségét az alábbi kritériumok és pontszámok alapján értékelik, a maximálisan elérhető pontszám pedig 100 pont.

A finanszírozás odaítélése szempontjából azok a pályázatok vehetők figyelembe, amelyek elérik a következő küszöbértékeket:

  • Az összesen elérhető 100 pontból legalább 70 pontot, és
  • Az alábbi négy értékelési szempont mindegyikében a maximális pontszám legalább felét.

Relevancia (maximális pontszám: 10 pont)

Milyen mértékben:

  • releváns a pályázó profilja, tapasztalata, tevékenységei és a tanulói célközönség a pályázati terület, az Erasmus-akkreditációk célkitűzései és a pályázat típusa szempontjából (egyéni szervezet/intézmény vagy konzorciumi koordinátor)
  • releváns a pályázat a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából;
  • ezenkívül az akkreditált konzorciumi koordinátorrá válásra pályázó szervezetek/intézmények esetében:
    • mennyire releváns a tervezett konzorciumi tagok profilja a konzorcium pályázatban meghatározott célja és célkitűzései, a pályázati terület és az Erasmus-akkreditációk célkitűzései szempontjából;
    • milyen mértékben jelent a konzorcium létrehozása egyértelmű hozzáadott értéket a tagok számára az Erasmus-akkreditációk célkitűzései tekintetében.

Erasmus-terv: célkitűzések (maximális pontszám: 40 pont)

Milyen mértékben:

  • áll összhangban a javasolt Erasmus-terv az Erasmus-akkreditációk célkitűzéseivel;
  • veszik figyelembe egyértelműen és konkrétan a javasolt Erasmus-terv célkitűzései a pályázó, annak munkatársai/szakemberei/oktatói és tanulói szükségleteit;
    • a konzorciumvezetők esetében ez a feltétel a teljes tervezett konzorciumra vonatkozik, és előírja, hogy az Erasmus-terv célkitűzéseinek összhangban kell lenniük a konzorcium pályázatban meghatározott céljával;
  • reálisak és kellően ambiciózusak az Erasmus-terv javasolt célkitűzései, illetve azok időzítése ahhoz, hogy kedvező hatást gyakoroljanak a szervezetre/intézményre (vagy a konzorciumra);
  • megfelelőek és konkrétak az Erasmus-terv célkitűzéseinek nyomon követésére és értékelésére javasolt intézkedések;
  • ha a pályázó stratégiai dokumentumokat csatolt a pályázatához: mennyire található világos magyarázat a javasolt Erasmus-terv és a csatolt dokumentumok közötti kapcsolatról.

Erasmus-terv: tevékenységek (maximális pontszám: 20 pont)

Milyen mértékben:

  • arányos a mobilitási tevékenységekben részt vevők javasolt száma a pályázó szervezet/intézmény méretével és tapasztalatával;
    • a konzorciumvezetők esetében a konzorcium tervezett méretét veszik figyelembe;
  • reális és megfelelő a mobilitási tevékenységekben részt vevők javasolt száma az Erasmus-tervben meghatározott célkitűzések szempontjából;
  • releváns a tervezett résztvevők profilja a pályázati terület, a javasolt Erasmus-terv és az Erasmus-akkreditációk célkitűzései szempontjából;
  • adott esetben, és amennyiben a pályázó tanulóknak szóló mobilitási tevékenységek szervezését tervezi: a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők bevonása.

Erasmus-terv: irányítás (maximális pontszám: 30 pont)

Milyen mértékben:

  • javasolt a pályázó konkrét megoldásokat arra vonatkozóan, hogy miként járul hozzá az Erasmus-akkreditációnak az Erasmus minőségbiztosítási szabályokban ismertetett alapelveihez;
  • javasolt a pályázó egyértelmű és teljes körű feladatfelosztást az Erasmus minőségbiztosítási szabályokkal összhangban;
  • különített el a pályázó megfelelő forrásokat a programtevékenységeknek az Erasmus minőségbiztosítási szabályokkal összhangban történő irányítására;
  • megfelelő a szerepvállalás a szervezet/intézmény vezetésének szintjén;
  • határoztak meg megfelelő intézkedéseket a folytonosság biztosítására a programtevékenységek tekintetében arra az esetre, ha változás következik be a pályázó szervezet/intézmény munkatársai/szakemberei/oktatói körében vagy vezetésében;
  • tervez a pályázó konkrét és logikus lépéseket annak érdekében, hogy mobilitási tevékenységei eredményeit beépítse a szervezet/intézmény mindennapi munkájába;
    • a konzorciumvezetők esetében ez a feltétel a teljes tervezett konzorciumra vonatkozik.

Az odaítélt Erasmus-akkreditációk maximális száma

A nemzeti iroda a rendelkezésre álló költségvetés alapján meghatározza az egyes országokban odaítélendő akkreditációk maximális számát. Ezt a döntést a három terület mindegyikére vonatkozóan külön-külön hozza meg, és az e pályázati felhívás szerinti benyújtási határidő előtt legalább 14 naptári nappal közzéteszi a nemzeti iroda honlapján.

A kiválasztásra a minimális értékelési szempontoknak megfelelő pályázatok rangsorolása alapján kerül sor. A legmagasabb pontszámot elérő pályázattól kiindulva addig ítél oda akkreditációkat, amíg el nem éri a támogatható akkreditációk maximális számát. Abban az esetben, ha az utolsó támogatható pályázat pontszámával megegyező pontot ért el több pályázat is, az odaítélt akkreditációk maximális számát növelni kell oly módon, hogy a fenti pontszámot kapott valamennyi pályázat jóváhagyásra kerüljön.

Érvényesség

Az e pályázati felhívás keretében odaítélt Erasmus-akkreditációk érvényessége 2025. február 1-jén kezdődik, és a jelenlegi programozási időszak időtartamáig, 2027. december 31-ig tart.

Amennyiben a 2021–2027 közötti programszakaszt követően bármely pályázattípusban való részvételhez Erasmus-akkreditáció szükséges, a nemzeti iroda az Európai Bizottság által meghatározott feltételek szerint meghosszabbíthatja az akkreditáció érvényességét. E lehetőségre való tekintettel a pályázók két és öt év közötti időtartamú Erasmus-terveket nyújthatnak be. Amennyiben egy akkreditáció nem kerül meghosszabbításra, a korábban odaítélt projektek végrehajtása 2027. december 31. után is folytatódhat, a vonatkozó támogatási megállapodások lejártáig.

Az akkreditáció az akkreditált szervezet/intézmény megszűnése, illetve a nemzeti iroda és az akkreditált szervezet/intézmény ezirányú megállapodása esetén bármikor megszüntethető. A nemzeti iroda a „Beszámolás, nyomon követés és minőségbiztosítás” szakaszban szereplő feltételek mellett egyoldalúan megszüntetheti az akkreditációt.  Az akkreditáció akkreditált szervezet/intézmény általi egyoldalú megszüntetése csak akkor lehetséges, ha az akkreditációt legalább három egymást követő évben nem használták fel akkreditált mobilitási projektekre irányuló pályázatok benyújtására.

Átruházhatatlanság

Az Erasmus-akkreditáció nem ruházható át szervezetek/intézmények között. Az akkreditált szervezet/intézmény szerkezeti változásai (pl. szétválás, összevonás, jogalany, jogállás, tulajdonjog megváltozása, vagy feladatok és erőforrások közintézmények közötti hivatalos átruházása) esetén a nemzeti iroda indokolt kérelem alapján átruházhatja az akkreditációt egy jogutód szervezetre/intézményre.

Beszámolás, nyomon követés és minőségbiztosítás

Az egyes támogatási megállapodásokat lezáró beszámolók

Az Erasmus-akkreditáció keretében jóváhagyott támogatási megállapodások időtartamának végén az akkreditált szervezet/intézmény záróbeszámolót nyújt be a végrehajtott tevékenységekről a hatályos támogatási megállapodásban meghatározottak szerint.

Akkreditációs jelentések

A jóváhagyott Erasmus-terv tartalma alapján az akkreditált szervezetek/intézmények egy ötéves időszak alatt legalább egyszer kötelesek:

  • beszámolni arról, hogy miként biztosították az Erasmus minőségbiztosítási szabályoknak való megfelelést;
  • beszámolni az Erasmus-terv célkitűzései terén elért eredményekről;
  • aktualizálni az Erasmus-tervüket.

A nemzeti iroda dönthet úgy, hogy a fent felsorolt különböző elemek tekintetében elért eredményeket kéri egyidejűleg vagy külön.

A nemzeti iroda dönthet úgy, hogy bármely akkreditációs jelentést strukturált monitoringlátogatással váltja fel.

A nemzeti iroda az akkreditált szervezetnek/intézménynek a beszámolás, a nyomon követés és minőségbiztosítási ellenőrzések alapján megállapított teljesítménye, illetve a szervezetben/intézményben bekövetkezett jelentős változások következtében módosíthatja az elért eredményekről szóló beszámolók számát és ütemezését.

Ezenkívül az akkreditált szervezetek/intézmények önkéntes alapon kérhetik Erasmus-tervük aktualizálását. A szervezet/intézmény érvei alapján a nemzeti iroda dönt arról, hogy indokolt-e az aktualizálás. Az Erasmus-terv aktualizálásának keretében lehetőség van az egyéni szervezeti/intézményi akkreditáció mobilitásikonzorcium-vezetői akkreditációra való átminősítésére is.

Nyomon követés és ellenőrzés

A nemzeti iroda formai ellenőrzéseket, monitoringlátogatásokat vagy egyéb tevékenységeket szervezhet az akkreditált szervezetek/intézmények által elért előrehaladás, valamint a teljesítményük nyomon követése, az elfogadott minőségbiztosítási szabályok betartásának biztosítása, valamint támogatás nyújtása érdekében.

A hivatalos ellenőrzés történhet dokumentumalapú ellenőrzés vagy az akkreditált szervezetnél/intézménynél, a konzorcium tagjainál, a támogató szervezeteknél/intézményeknél és bármely más olyan helyszínen tett látogatás formájában, ahol releváns tevékenységekre kerül sor. A nemzeti iroda segítséget kérhet más országok nemzeti irodáitól az ott zajló tevékenységek ellenőrzéséhez és nyomon követéséhez.

A beszámolást vagy monitoringtevékenységet követően a nemzeti iroda visszajelzést ad az akkreditált szervezetnek/intézménynek. A nemzeti iroda kötelező utasításokat adhat vagy ajánlásokat tehet az akkreditált szervezet/intézmény részére a teljesítménye javítására vonatkozóan.

Újonnan akkreditált pályázók, magas kockázatú szervezetek/intézmények esetében, továbbá a nemzeti iroda utasításainak be nem tartása és a határidők mulasztása, a beszámolás, a nyomon követés és a minőségbiztosítási ellenőrzések folyamán megállapított rendkívül gyenge teljesítmény, vagy a program szabályainak jelentős megsértése esetén (ideértve azt is, ha az egy másik pályázattípus esetében fordult elő) a nemzeti iroda a következő korrekciós intézkedéseket teheti: 

  • Megfigyelés: a nemzeti iroda korlátozhatja az akkreditált szervezet/intézmény által igényelhető pénzügyi támogatás mértékét olyan pályázattípusokban, amelynél kötelező az Erasmus-akkreditáció. Az újonnan akkreditált szervezetek/intézmények megfigyelés alá vonhatók, ha a működési kapacitás ellenőrzése során megállapításra kerül az alacsony színvonalú végrehajtás kockázata.
  • Felfüggesztés: a felfüggesztett szervezetek/intézmények nem pályázhatnak finanszírozásra olyan pályázattípusok esetében, amelyeknek kötelező feltétele az Erasmus-akkreditáció. A nemzeti iroda a felfüggesztett akkreditáció keretében már odaítélt, folyamatban lévő támogatási megállapodások egy részét vagy egészét is megszüntetheti.
  • Megszüntetés: amennyiben a szervezet/intézmény továbbra sem tartja be a nemzeti iroda utasításait és a határidőket, rendkívül gyenge teljesítményt nyújt, tartósan inaktív, illetve ismételten vagy jelentősen megsérti a program szabályait (ideértve azt is, ha az egy másik pályázattípus esetében fordult elő), a nemzeti iroda megszüntetheti az akkreditációt, valamint valamennyi, az adott akkreditáció keretében odaítélt, folyamatban lévő támogatási megállapodást.

A megfigyelési vagy felfüggesztési időszak addig tart, amíg a nemzeti iroda meg nem állapítja, hogy az e felhívásban meghatározott feltételek és minőségi követelmények ismét teljesülnek, és hogy az akkreditált szervezet/intézmény elhárította a gyenge minőségű teljesítés kockázatát.

A felfüggesztés vagy megfigyelés alatt álló szervezetek/intézmények ugyanazon a területen nem pályázhatnak új akkreditációra.

A kiválóság elismerése

A legjobban teljesítő akkreditált szervezeteket/intézményeket az e felhívás keretében odaítélt kiválósági tanúsítványokkal ismerik el. A kiválósági tanúsítvány megszerzésének és időközi felülvizsgálatának feltételeit az egyes nemzeti irodák határozzák meg és teszik közzé a honlapjukon.

  1. https://www.cedefop.europa.eu/files/osnabrueck_declaration_eu2020.pdf . ↩ back
  2. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&langId=hu . ↩ back
  3. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&langId=hu . ↩ back
  4. Előfordulhat, hogy a valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban letelepedett, egy másik ország nemzeti hatóságainak felügyelete alatt különleges jogállással és funkcióval rendelkező szakképzési szolgáltatóknak a felügyeletet ellátó ország nemzeti irodájához kell fordulniuk. Az egyes esetekkel kapcsolatos pontos információkért forduljon a fogadó ország vagy az illetékes nemzeti hatóság országának nemzeti irodájához. Mivel az összes mobilitási tevékenységnek transznacionálisnak kell lennie, az ilyen típusú különleges státuszú szakképzési szolgáltatók nem szervezhetnek mobilitási tevékenységeket más, azonos státuszú (azaz ugyanazon nemzeti hatóság és nemzeti iroda által felügyelt) szervezetekkel/intézményekkel, még akkor sem, ha a másik szervezet/intézmény másik országban található. ↩ back
  5. Előfordulhat, hogy a valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban letelepedett, egy másik ország nemzeti hatóságainak felügyelete alatt különleges jogállással és funkcióval rendelkező iskoláknak a felügyeletet ellátó ország nemzeti irodájához kell fordulniuk. Az egyes esetekkel kapcsolatos pontos információkért forduljon a fogadó ország vagy az illetékes nemzeti hatóság országának nemzeti irodájához. Mivel az összes mobilitási tevékenységnek transznacionálisnak kell lennie, az ilyen típusú különleges státuszú iskolák nem szervezhetnek mobilitási tevékenységeket más, azonos státuszú (azaz ugyanazon nemzeti hatóság és nemzeti iroda által felügyelt) szervezetekkel/intézményekkel, még akkor sem, ha a másik szervezet/intézmény másik országban található. ↩ back
  6. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az illetékes nemzeti hatóság által megállapított fogalommeghatározások sérelme nélkül a felnőtt tanulók számára szakképzést nyújtó szervezetek/intézmények jellemzően szakképzési szolgáltatóknak minősülnek, nem pedig felnőttoktatási szolgáltatóknak. További információkért kérjük, tanulmányozza országa nemzeti irodájának honlapján az alkalmazandó fogalommeghatározásokat. ↩ back
Tagged in:  Szakképzésben részesülő diákok és szakképző intézményekben dolgozó szakemberek mobilitása Felnőttoktatásban dolgozó szakemberek Iskolai oktatásban dolgozó szakemberek