Skip to main content
Erasmus+ home page Erasmus+ home page

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Szakképzési Kiválósági Központok

A szakképzési kiválósági megközelítések végrehajtása kiemelt helyet foglal el a készségekre, valamint a szakképzésre vonatkozó átfogó uniós szakpolitikai menetrendben. Az európai készségfejlesztési program, az európai oktatási térség, a szakképzésről szóló 2020. évi tanácsi ajánlás1 , valamint az osnabrücki nyilatkozat2 mind nagyon egyértelmű hivatkozásokat tartalmaz a szakképzési ágazat reformjának motorjaként szolgáló szakképzési kiválóságra.

A szakképzési kiválósági központokra (SzKK-k) irányuló kezdeményezés célja, hogy reagáljon erre a szakpolitikai prioritásra, támogatva a szakképzési ágazat reformjait, biztosítva a magas színvonalú készségeket és kompetenciákat, amelyek minőségi foglalkoztatást és karrierlehetőségeket eredményeznek, valamint kielégítve az innovatív, inkluzív és fenntartható gazdaság igényeit3 . Az SzKK-kezdeményezés támogatja az európai zöld megállapodás, az új digitális stratégia, valamint az új ipari és kkv-stratégiák végrehajtását is, mivel a készségek kulcsfontosságúak ezek sikeréhez.

Az SzKK-k egy adott helyi környezetben működnek, és készség-ökoszisztémákat hozzák létre az innováció, a regionális fejlesztés és a társadalmi befogadás érdekében, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együttműködnek más SzKK-kkal. A szakmai kiválóság alulról felfelé építkező megközelítését alakítják ki, amelyben a helyi érdekelt felek széles köre vesz részt, lehetővé téve a szakképzést nyújtó intézmények számára, hogy a készségkínálatot gyorsan hozzáigazítsák a változó gazdasági és társadalmi igényekhez.

Lehetőséget biztosítanak a fiatalok alapképzésére, valamint a felnőttek továbbképzésére és átképzésére a dinamikus munkaerőpiac igényeinek megfelelő rugalmas és időszerű képzési kínálat révén, a zöld és digitális átállással összefüggésben. Ezek a helyi vállalkozásfejlesztés és innováció katalizátorai azáltal, hogy szorosan együttműködnek a vállalatokkal (különösen a kkv-kkal) az alkalmazott kutatási projektekben, tudás- és innovációs központokat hoznak létre, valamint támogatják tanulóik vállalkozói kezdeményezéseit.

A hálózatok a szakképzési kiválóság megteremtette „felzárkózásra” szolgálnak. Nyitva állnak a fejlett szakképzési kiválósági rendszerekkel rendelkező országok, valamint a hasonló megközelítések kidolgozásán dolgozó országok előtt. Céljuk, hogy maradéktalanul feltárják a szakképzést nyújtó intézményekben rejlő azon lehetőségeket, hogy proaktív szerepet játsszanak a növekedés és az innováció támogatásában.

Ez a kezdeményezés bevezeti a szakképzési kiválóság „Európai dimenzióját” azáltal, hogy támogatja az uniós szakképzési politika és a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és a szakképzési szolgáltatókkal egyeztetett intézkedések végrehajtását.

A szakképzési kiválóság itt javasolt koncepcióját holisztikus, tanulóközpontú megközelítés jellemzi, amelyben a szakképzés:

  • A készség-ökoszisztémák4 elválaszthatatlan részét képezi, és hozzájárul a regionális fejlesztéshez5 , az innovációhoz6 , az intelligens szakosodáshoz7 és a klaszterekre vonatkozó stratégiákhoz8 , valamint az egyes értékláncokhoz és ipari ökoszisztémákhoz9 ;
  • Része a tudásháromszögeknek10 , és szorosan együttműködik más oktatási és képzési szektorokkal, valamint az adott tudományos közösséggel és az üzleti oldallal;
  • Lehetővé teszi a tanulók számára, hogy magas színvonalú, minőségbiztosításon alapuló szolgáltatás révén szakképzési (szakmaspecifikus) és kulcskompetenciákat11 egyaránt elsajátítsanak;
  • A munka világával kialakítja a partnerségek innovatív formáit12 , és támogatja az oktatásban és képzésben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók folyamatos szakmai fejlődését, az innovatív pedagógiai módszereket, a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitását, valamint a szakképzés nemzetköziesítését célzó stratégiákat.

A pályázattípus célkitűzései

Ez a pályázattípus támogatja a szakképzési kiválósági központok nemzetközi együttműködési hálózatainak fokozatos létrehozását és fejlesztését.

A szakképzési kiválósági központok két szinten működnek:

  1. Nemzeti szinten, ahol a helyi érdekelt felek széles körét vonják be, és készség-ökoszisztémákat hoznak létre a helyi innováció, a regionális fejlesztés és a társadalmi befogadás érdekében, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együttműködnek más SzKK-kkal.
  2. Nemzetközi szinten azok az SzKK-k, amelyek közös érdeke, hogy:
  • meghatározott ágazatokkal13 vagy ipari ökoszisztémákkal14 foglalkozzanak;
  • innovatív megközelítésekkel igyekeznek leküzdeni a gazdasági társadalmi kihívásokat (például éghajlatváltozás, digitalizáció, mesterséges intelligencia, fenntartható fejlődési célok15 , a migránsok és hátrányos helyzetű csoportok integrációja, alacsonyan képzett személyek továbbképzése stb.); vagy
  • innovatív megközelítésekkel igyekeznek növelni a meglévő SzKK-k hatókörét, minőségét és hatékonyságát.

A hálózatok összehozzák az SzKK-kat, vagy fejlesztik a szakképzési kiválóság modelljét azáltal, hogy összekötik a különböző országokból származó partnereket, amelyek nemzetközi együttműködés révén helyi szinten kívánják fejleszteni a szakképzési kiválóságot. Hozzájárulhatnak például az új európai Bauhaus kezdeményezés16 megvalósítási szakaszához azáltal, hogy együttműködnek a kezdeményezés által támogatott helyi átalakulásokban részt vevő közösségekkel.

Az SzKK-k nem arra szolgálnak, hogy új szakképzési intézményeket és infrastruktúrát építsenek ki a nulláról (bár ezt megtehetik ezt is). Lehetnek olyan meglévő szakiskolák/szolgáltatók, amelyek az ezen európai kezdeményezésben javasolt tevékenységekben való részvétel révén igyekeznek kiválóságot elérni. Az SzKK-k lehetnek újonnan létrehozott központok is, amelyek célja, hogy kiváló, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési ajánlatokat és szolgáltatásokat nyújtsanak.

Az SzKK-k úgy valósítják meg célkitűzéseiket, hogy összehozzák a helyi/regionális partnerek csoportját, és szorosan együttműködnek velük, ideértve többek között a szakmai alapképzést és továbbképzést nyújtó szolgáltatókat, a felsőoktatási intézményeket, beleértve az alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemeket, a kutatóintézeteket, a tudományos parkokat, az innovációs ügynökségeket, a vállalatokat, a kamarákat és az egyesületeiket, a szociális partnereket, a szociális vállalkozásokat, az ágazati készségtanácsokat, a szakmai/ágazati egyesületeket, a nemzeti és regionális hatóságokat és fejlesztési ügynökségeket, a foglalkoztatási szolgálatokat, a képesítő hatóságokat, a szociális befogadással és reintegrációval foglalkozó szervezeteket/intézményeket stb.

Ez a felhívás tehát olyan projekteket támogat, amelyek különböző országok helyi vagy regionális partnereit fogják össze, és három klaszter alá tartozó tevékenységeket dolgoznak ki; 1. oktatás és tanulás, 2. együttműködés és partnerségek, és 3. kormányzás és finanszírozás.

Az SzKK-k olyan szervezetek/intézmények számára nyújtanak lehetőségeket, amelyek az EKKR 3–8. szintjén, többek között a felső középfokú oktatás és a nem felsőfokú posztszekunder képzés szintjén, vagy felsőfokú szinten (például alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemek stb. számára) biztosítanak szakképzést.

Ugyanakkor nem elegendő, ha a pályázatok kizárólag felsőoktatási szintű tanulóknak szóló tevékenységeket foglalnak magukban; a posztszekunder szintű szakképzésre (az EKKR 6–8. szintje) összpontosító pályázatoknak legalább egy további szakképzési képesítési szintet kell kínálniuk az EKKR 3. és 5. szintje között, és erőteljes munkaalapú elemmel kell rendelkezniük17 .

Támogathatósági feltételek

A szakképzési kiválósági központokra irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés

Az SzKK-kat olyan rendszerszintű megközelítés jellemzi, amelynek révén a szakképzést nyújtó intézmények aktívan hozzájárulnak a „készség-ökoszisztémák” közös létrehozásához, más helyi/regionális partnerek széles körével együtt. Jóval nagyobb elvárásokat támasztanak velük szemben egy színvonalas szakképzési képesítés biztosításánál.

Az SzKK-k jellemző tevékenységeinek nem kimerítő felsorolását az alábbiakban ismertetjük. A projektek e tevékenységek kombinációjára építve érik el célkitűzéseiket (a tájékoztató pontok az egyes tevékenységekhez kapcsolódó lehetséges fellépésekre vonatkozó indikatív példák)18 .

A projektnek a következő három klaszterben felsorolt releváns tevékenységeket kell választania (a konkrét intézkedések és az elérendő eredmények részleteivel):

  • a pályázati űrlapon, az 1. klaszter – Oktatás és tanulás alatt felsorolt tevékenységek közül legalább 4;
  • a pályázati űrlapon, a 2. klaszter – Együttműködés és partnerség alatt felsorolt tevékenységek közül legalább 3; valamint
  • a pályázati űrlapon, a 3. klaszter – Irányítás és finanszírozás alatt felsorolt tevékenységek közül legalább 2.

1. klaszter – Oktatás és tanulás

i. Munkaerőpiaci szempontból releváns készségek biztosítása az emberek számára

  • A jövőbeli készségigények előrejelzése hatékony eszközökkel a változó munkaerőpiaci igények19 gyors azonosítására, valamint a készségkínálat és a munkalehetőségek összehangolása
  • A technikai készségekre és a kulcskompetenciákra való összpontosítás révén20
  • A zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek beépítése révén21

ii.   Az egész életen át tartó tanulás és az inkluzív megközelítés megvalósítása a szakoktatásban és -képzésben

  • Tanulási lehetőségek biztosítása minden korosztály és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező személy számára22  
  • A készségekkel kapcsolatos információgyűjtésen alapuló szakmai alapképzési képesítésre vonatkozó kínálat, valamint a továbbképzésre és átképzésre irányuló szakmai továbbképzési kínálat (beleértve a mikrotanúsítványokat) kombinálása révén23
  • Magasabb szintű szakképzési programok biztosítása, rugalmas útvonalak, valamint együttműködési mechanizmusok kialakítása a szakképzési intézmények és a felsőoktatási intézmények között24 .

iii.   Szakképzési tantervek és képesítések kidolgozása, lehetővé téve a rugalmasságot és a teljesítés egyénre szabását

  • Egyéni tanulási tervek25 vagy pályák kidolgozása révén minden tanuló számára26 , beleértve a felnőtteket is
  • A nemzetközi tanulói mobilitás integrálása27 a tantervekbe, biztosítva a külföldön szerzett tanulmányi eredmények validálását és elismerését
  • Iskolai és munkaalapú tanulási28 komponenseket egyaránt integráló képesítések kialakítása 
  • Olyan európai szakmai alapprofilok29 kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a tanulók és a munkavállalók mobilitásához, miközben biztosítják annak elismerését, valamint a tanulási eredmények átláthatóságát, megértését és hordozhatóságát30
  • Mikrotanúsítványok31 kidolgozása és/vagy felhasználása a gyorsan változó társadalomhoz és munkaerőpiachoz igazított rövid tanulási lehetőségek eredményeinek felismerése érdekében
  • A tanulmányokkal kapcsolatos digitális európai tanúsítványok használata, lehetővé téve bármilyen méretű vagy formájú tanúsítványok könnyű hitelesítését, validálását és elismerését

iv.   Innovatív tanulóközpontú oktatási és tanulási anyagok és módszerek kidolgozása

  • Beleértve az interdiszciplináris, projektalapú, kompetenciaalapú tanulást, a „tudásgyárakat”, az alkotóműhelyeket32 és a pozitív oktatást33
  • Az európai kompetenciakeretek34 és származékos eszközök, például a DigComp35 , az EntreComp36 , a FreenComp, a LifeComp37 , a GreenComp38 , a SELFIE WBL39 , a „Tesztelje digitális készségeit”40  és a digitális készségekre vonatkozó európai tanúsítvány41
  • Innovatív oktatási eszközök és digitális technológiák, például a tömeges nyílt online kurzusok (MOOC), a szimulátorok, a virtuális és kiterjesztett valóság, a mesterséges intelligencia kiaknázása mind az iskolai, mind a munkaalapú tanulás tekintetében
  • A tanulói kiválóság42 előmozdítása olyan intézkedések révén, amelyek arra ösztönzik a szakképzésben részt vevő tanulókat, hogy felfedezzék innovációs és kreatív potenciáljukat43 , ami kedvező előnyökkel jár a tanulók, a tanárok/oktatók és a szakképzést nyújtó intézmények számára, amelyek a bevált gyakorlatokat beépíthetik a rendszeres programokba44 . 

v.   Beruházás a tanárok és oktatók szakmai alap- és továbbképzésébe45

  • Pedagógiai, műszaki, zöld és digitális készségekkel kapcsolatban, beleértve az online és távtanuláshoz szükséges készségeket is
  • A tanárok és oktatók mobilitásának tanulási, fejlesztési és nemzetköziesítési stratégiákba való beágyazása46
  • A meghatározott irányítási rendszereken alapuló minőségi kultúra megvalósításának támogatása47

vi.   Erős minőségbiztosítási mechanizmusok létrehozása

  • Olyan európai eszközök és eszközök alapján, mint az EQAVET
  • Törekvés az oktatási és képzési szolgáltatók tanúsítására az érintett nemzeti és/vagy nemzetközi szabványügyi szervezetek által kidolgozott szabványok – pl. ISO 21001 vagy EFQM – alapján (lásd még az EVTA szakképzési kiválósági címkét).

vii.   Hatékony visszacsatolási spirálok és pályakövetési rendszerek létrehozása

  • A szakképzési szervezeten/intézményen belüli stratégiai tanulási folyamat részeként hatékony visszajelzést és felülvizsgálatot szolgáló eljárások, mechanizmusok és eszközök létrehozása a színvonalas kínálat kialakításának támogatása és a tanulók lehetőségeinek javítása érdekében
  • A tanulmányi kínálat hatékony pályakövetési rendszereken alapuló, időben történő kiigazításának lehetővé tétele48

viii.   Orientációs szolgáltatások nyújtása

  • Minőségi pályaorientáció49 biztosítása mind a fiatalok, mind a felnőttek számára pályaválasztásuk, oktatásuk és képzésük, valamint az egész életen át tartó tanulásban való részvételük támogatása érdekében
  • Személyre szabott támogatás nyújtása a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára
  • Annak lehetővé tétele, hogy a felnőttek élhessenek képzési jogosultságaikkal

ix.   A korábbi tanulás validálásának biztosítása

  • A készségek validálása, függetlenül azok megszerzésének módjától, beleértve a formális oktatáson és képzésen kívül, a munkahelyen, otthon vagy önkéntes tevékenység keretében szerzetteket is50 , a személyre szabott képzés alapjaként.

2. klaszter – Együttműködés és partnerségek

x.   Üzleti-oktatási partnerségek létrehozása

  • Kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítása az üzleti szektorral hosszú távú üzleti-oktatási partnerségek létrehozása révén, többek között az innováció és a készségigények előrejelzése érdekében
  • Együttműködés a tantervek folyamatos felülvizsgálata és aktualizálása érdekében, hogy azok relevánsak legyenek a tanulók és a munkaerőpiac igényei szempontjából, különösen a munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők esetében
  • A vállalkozások és különösen a kkv-k támogatása igényeikhez igazított továbbképzéssel és átképzéssel
  • Együttműködés az állami foglalkoztatási szolgálatokkal és a civil társadalommal a munkanélküliek és inaktívak továbbképzése és átképzése érdekében
  • Az ágazati és regionális együttműködés támogatása, beleértve a készségfejlesztési paktumhoz51 való csatlakozást és végrehajtásának támogatását
  • Technikai támogatás, készségigények felmérése, eszközök és módszerek biztosítása a kkv-k számára
  • Munkaalapú tanulás, tanulószerződéses gyakorlati képzések és gyakornoki lehetőségek biztosítása tanulók számára, berendezések megosztása, valamint tanárok és oktatók cseréje vállalatok és szakképzési központok között52

xi.   Alkalmazott kutatás és innováció

  • Együttműködés a vállalatokkal, különösen a kkv-kkal a szakképzésben tanulókat és a szakképzésben oktató munkatársakat/szakembereket/oktatókat bevonó alkalmazott kutatási53 projektekben 
  • Innovációs központok és technológiaterjesztési központok54 alkalmazása vagy közös létrehozása a kkv-k innovációs folyamatának támogatása érdekében, a szakképzésben tanulók és a szakképzésben oktató munkatársak/szakemberek/oktatók bevonásával
  • Hozzájárulás az új ismeretek létrehozásához és disszeminációjához55

xii.   Szakképzés nemzetköziesítése és külföldi mobilitás

  • A szakképzési intézmény fejlesztéséhez, valamint az oktatási és tanulási gyakorlatok minőségéhez szorosan kapcsolódó nemzetközi tevékenységek stratégiai tervezésének kidolgozása56
  • Támogatási struktúrák és intézkedések bevezetése az SzKK-hálózatban részt vevő partnerek körében a szakképzési mobilitási tapasztalatok (többek között a virtuális mobilitás) minőségének az Erasmus minőségbiztosítási szabályokkal57 összhangban történő előmozdítása és biztosítása érdekében
  • Kezdeményezések indítása a tanulók, tanárok és oktatók (beleértve a vállalati oktatókat) és szakértők mozgósítására annak érdekében, hogy kihasználják az Erasmus+ program (KA1. pályázati kategória) által kínált lehetőségeket a külföldi mobilitásban való részvétel érdekében

xiii.   A vállalkozói készségek és kezdeményezések előmozdítása

  • Vállalkozói kultúra kialakítása a szakképzési szervezeteken/intézményeken58 belül, beleértve a vezetőket, a munkatársakat/szakembereket/oktatókat, a tanárokat, valamint a tanulókat59
  • Együttműködés a helyi partnerekkel a tanulók olyan vállalkozói készségeinek és attitűdjeinek fejlesztése érdekében, amelyek választ adnak a valós világ kihívásaira
  • Helyi üzleti inkubátorházak biztosítása vagy összekapcsolása a szakképzésben részt vevő tanulók számára vállalkozói készségeik60 és kezdeményezéseik fejlesztése érdekében

xiv.   A szakoktatás és -képzés vonzerejének növelése

  • A szakoktatás és -képzés vonzerejének növelését célzó kommunikációs kampányok és tevékenységek61 elindítása és az azokban való aktív részvétel révén.
  • Tájékoztatás az álláslehetőségekről a szakoktatás és -képzés révén, valamint a fiatalok és a felnőttek (beleértve az általános és középiskolák tanulóit is) számára a szakoktatás és -képzés tanulási pályáinak vonzóvá tétele.
  • Nemzetközi szakképzési kampusz vagy nyári táborok62 létrehozása, amelyek tanulókat, tanárokat és oktatókat, szakképzési intézmények vezetőit, szakszervezeteket, valamint a jövőbeli szakképzési lehetőségeket mérlegelő személyeket céloznak meg. Összpontosíthatnak bizonyos foglalkozási területekre, termékekre vagy szolgáltatásokra, valamint a társadalmi és gazdasági jelentőséggel bíró összetett kihívásokra

xv.   Szakmai versenyek

  • A tanulók részvételének ösztönzése a szakképzés vonzerejének és kiválóságának növelését célzó ágazati, nemzeti és nemzetközi készségversenyeken (pl. World Skills és/vagy EuroSkills versenyek).

3. klaszter – Irányítás és finanszírozás

xvi.   Autonómia és a szakoktatás és -képzés hatékony irányítása

  • A szakképzési szolgáltatók azon kapacitásának fejlesztése, hogy önállóan és elszámoltathatóan hozzanak döntéseket oktatási, szervezeti, pénzügyi, személyzeti és egyéb kérdésekben, a nemzeti szabályokban és rendelkezésekben meghatározott alkalmazási körön belül végzett tevékenységek gyakorlása során63
  • Az illetékes érdekelt felek bevonása a szakképzési rendszerek irányításába, különös tekintettel a vállalatokra, a kamarákra, a szakmai és ágazati szervezetekre, a szakszervezetekre, a nemzeti és regionális hatóságokra és a szociális partnerekre, beleértve a tanulók képviselőit

xvii.   A készségfejlesztés és -irányítás stratégiai megközelítése

  • Aktív részvétel a nemzeti és regionális készségirányítási rendszerekben
  • Készségorientált hozzájárulás a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű foglalkoztatási és szociálpolitikai döntéshozatalhoz

xviii.   A készség-ökoszisztémák közös létrehozása

  • Az érintett gazdasági és szociális partnerek, valamint más oktatási és képzési intézmények mozgósítása az innováció, az intelligens szakosodási stratégiák, klaszterek, ágazatok és értékláncok (ipari ökoszisztémák) támogatását célzó helyi készség-ökoszisztémák bevonása vagy létrehozása érdekében
  • A helyi készség-ökoszisztémák lehetővé tétele hozzájárul a külföldi befektetések64 vonzásához azáltal, hogy biztosítja a helyi szinten beruházó vállalatok számára a készségek időben történő biztosítását

xix.   Fenntartható pénzügyi modellek kidolgozása

  • A köz- és magánfinanszírozás65 , valamint a jövedelemtermelő tevékenységek ötvözése és a teljesítményalapú finanszírozási rendszerek teljes körű kihasználása (adott esetben)

xx.   A nemzeti és uniós pénzügyi eszközök teljes körű kihasználása

  • Ezek közé tartozhat az oktatási és képzési tevékenységek támogatása, a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása, az alkalmazott kutatási tevékenységek, a szakképzési központok korszerű berendezésekkel történő modernizálását célzó infrastrukturális beruházások, a szakképzési szervezetek/intézmények kiválóságát és fenntarthatóságát biztosító irányítási rendszerek és az általuk nyújtott szolgáltatások megvalósítása

A projektnek egyértelműen meg kell határoznia és indokolnia kell az egyes kiválasztott tevékenységeket, és le kell írnia, hogy az e tevékenységek révén elvégzendő munka hogyan járul hozzá konkrétan a vonatkozó feladatmodulokhoz, valamint a projekt általános célkitűzéseihez.

A projekteknek adott esetben uniós szintű eszközöket66 kell alkalmazniuk.

A projekteknek magukban kell foglalniuk egy hosszú távú cselekvési tervet, hogy a projekteredményeket a projekt lezárulását követően fokozatosan ki lehessen terjeszteni. Ennek a tervnek az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb iparági érdekeltek közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket.

Emellett – többek között uniós és nemzeti politikai szinten – megfelelő láthatóságot és széles körű disszeminációt kell biztosítania az SzKK-hálózatok munkája tekintetében, és arra vonatkozó részleteket kell magában foglalnia, hogy hogyan zajlik majd az eredmények kiterjesztésének releváns partnerekkel történő, európai, nemzeti és/vagy regionális szintű megvalósítása. A cselekvési tervben azt is fel kell tüntetni, hogy az egyéb uniós finanszírozási lehetőségek, a nemzeti és regionális finanszírozás, valamint a magánfinanszírozás hogyan támogathatják a projekt megvalósítását.

Várt hatás

A szakképzési kiválósági központok európai hálózatainak fokozatos kialakítása és fejlesztése várhatóan növeli a szakképzés reakcióképességét a tekintetben, hogy a készségkínálatot az alakuló gazdasági és társadalmi szükségletekhez igazítsa, továbbá biztosítja, hogy a szakképzés élvonalban járjon a gyors ütemben változó készségigények támasztotta kihívásokra kínált megoldások rendelkezésre bocsátásában.

A szakképzési kiválósági központok nélkülözhetetlen részét képezik a „tudásháromszögnek” – vagyis a vállalkozások, valamint az oktatás és a kutatás területe közötti szoros együttműködésnek –, és alapvető szerepet töltenek be az innovációt és intelligens szakosodást támogató készségek biztosításában. Ennélfogva az elvárások szerint olyan minőségi foglalkoztatást és egész pályafutáson átívelő lehetőségeket eredményező, kiemelkedő minőségű készségeket és kompetenciákat kell biztosítaniuk, amelyek összhangban állnak egy innovatív, befogadó és fenntartható gazdaság igényeivel.

Mivel a szakképzési kiválósági központok szorosan a regionális/helyi összefüggésrendszerekhez kötődnek, ám egyúttal transznacionális szinten tevékenykednek, szilárd és tartós nemzeti és határokon átnyúló partnerségeket alakíthatnak ki a szakképzési közösség és a munka világa között. Hozzájárul továbbá a szakképzés nemzetköziesítéséhez azáltal, hogy a világ minden tájáról összehozza partnereit. Céljuk a kiválóság „felfelé irányuló konvergenciája” a szakképzésben, amelyet uniós ösztönzők, technikai támogatás és az egymástól való tanulás lehetőségeinek hiányában nehéz lenne létrehozni.

Az egyes projekteknek a projekteredmények transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szintű, széles körű disszeminációja, és a projekteredmények fokozatos kiterjesztésére szolgáló hosszú távú cselekvési terv révén, valamint a nemzeti és regionális fejlesztési és intelligens szakosodási stratégiák figyelembevételével be kell vonniuk a részt vevő szervezeteknél/intézményeknél és az azokon kívül tevékenykedő releváns érdekelteket, és a projekt lezárultával is biztosítaniuk kell annak hosszú távú hatását.

Értékelési szempontok

A következő értékelési szempontok alkalmazandók:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 35 pont)

  • Szakpolitikával alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat a szakképzési kiválóság elősegítésére szolgáló szakképzési kiválósági központok transznacionális együttműködési hálózatát hozza létre és fejleszti; a pályázat kifejti, miként járul hozzá a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásban foglalt szakpolitikai prioritások67 , valamint az osnabrücki nyilatkozat68 céljainak eléréséhez;
  • Következetesség: milyen mértékben képezi a pályázat alapját megfelelő szükségletelemzés; a célkitűzések világosan meg vannak fogalmazva, reálisak, és olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és a pályázattípus szempontjából;
  • Tevékenységek: A három klaszterből kiválasztott tevékenységeket egyértelműen azonosítják, leírják és a projekt általános célkitűzéseihez kapcsolják;
  • Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a saját általános területén, vagy a projekt lebonyolításának földrajzi összefüggésrendszerén belül (például tartalom; létrehozott anyagok, alkalmazott munkamódszerek, bevont vagy elérni kívánt szervezetek/intézmények és személyek);
  • Regionális dimenzió: a pályázat bemutatja a regionális fejlesztéshez, az innovációhoz és az intelligens szakosodási stratégiákhoz való hozzájárulását, a részt vevő országok mindegyikének helyi/regionális szükségleteinek és kihívásainak azonosítása alapján;
  • Együttműködés és partnerségek: a pályázat milyen mértékben azonosítja megfelelően a leginkább releváns, a projekt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges partnereket, és vonja be őket, és ismerteti, hogyan fogja a helyi és transznacionális szinten egyaránt ápolt, kölcsönös és mindenki számára előnyös interakciókat magában foglaló, szilárd, illetve tartós kapcsolatot megvalósítani a szakképzési közösség és a vállalkozások (kamarák vagy szövetségek is képviselhetik őket) között;
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat világosan szemlélteti azt az egyéni (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók), intézményi és rendszerszintű hozzáadott értéket, amely olyan eredményekből fakad, amelyeket a partnerek nehezen tudnának elérni az európai együttműködés hiányában;
  • Nemzetköziesítés: a pályázat bemutatja a szakképzési kiválóság nemzetközi dimenziójához való hozzájárulását, beleértve az olyan stratégiák kialakítását, amelyek előmozdítják a tanulók és oktatók/munkatársak/szakértők transznacionális szakképzési mobilitását, valamint a fenntartható partnerségeket;
  • Digitális készségek: a pályázat milyen mértékben irányoz elő a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeket (pl. készségigény-előrejelzés, innovatív tantervek és oktatási módszerek, útmutatás stb.) a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódóan;
  • Zöld készségek: milyen mértékben irányoz elő a pályázat a körforgásos és környezettudatos gazdaságra történő átállásra irányuló tevékenységeket (például a készségigények előrejelzése, innovatív tantervek és oktatási módszertanok, iránymutatás stb.);
  • Társadalmi dimenzió: a pályázat különféle tevékenységeinek egészében megmutatkozik a horizontális szemlélet annak érdekében, hogy foglalkozzon a sokszínűség kérdésével, valamint előmozdítsa a közös értékeket és az egyenlőséget – beleértve a nemek közötti egyenlőséget –, illetve a megkülönböztetésmentességet és a társadalmi befogadást, többek között a speciális szükségletű/kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek esetében.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 25 pont)

  • Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek és szolgáltatások koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek. Megfelelő szakaszok állnak rendelkezésre az előkészítésre, megvalósításra, nyomon követésre, hasznosításra, értékelésre és a disszeminációra;
  • Tevékenységek: A három klaszterből kiválasztott egyes tevékenységek keretében elvégzendő munka világosan meg van határozva a várt eredmények, a vonatkozó feladatmodulokhoz való konkrét hozzájárulásuk, valamint a projekt általános célkitűzéseivel való összhangjuk tekintetében;
  • Módszertan: a javasolt módszertan minősége és kivitelezhetősége, valamint annak megfelelősége a várt eredmények elérése szempontjából;
  • Irányítás: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, valamint transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben, és szilárd irányítási intézkedéseket vezet be. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá. Az egyértelmű fő teljesítménymutatók, valamint az értékelésükre és teljesítésükre vonatkozó ütemterv meghatározása megtörtént;
  • Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve;
  • Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a feladatmodulokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel;
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, kölcsönös felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben és költséghatékony módon kerüljön sor; a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a mérséklési intézkedésekre. a szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik; Ezek a folyamatok egy független, külső értékelést is magukban foglalnak félidőben, valamint a projekt végén;
  • Ha a projekt mobilitási tevékenységeket foglal magában (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók számára): 
    • megfelelőek-e a gyakorlati intézkedések, valamint az irányítási és támogatási módszerek minősége;
    • milyen mértékben felelnek meg ezek a tevékenységek a projekt célkitűzéseinek, és megfelelő számú résztvevőt vonnak-e be ezekbe a tevékenységekbe;
    • milyen a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló lépések minősége, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel összhangban.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

  • Kialakítás: a projekt a projekt valamennyi aspektusának sikeres megvalósításához szükséges profillal, kompetenciákkal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, egymást kiegészítő részt vevő szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában. Az egyes partnerek szerepét egyértelműen meg kell határozni, és ismertetni kell hozzáadott értéküket;
  • Felfelé irányuló konvergencia: milyen mértékben teremt kapcsolatot a partnerség azokkal a szakképzés területén és a munka világában tevékenykedő szervezetekkel/intézményekkel, amelyek a szakképzési kiválósági megközelítések kialakításának különböző szakaszaiban járnak, és mennyire teszi lehetővé a szakértelem és a tudás zökkenőmentes és eredményes megosztását az említett partnerek között;
  • Földrajzi dimenzió: a partnerségben milyen mértékben vesznek részt különböző földrajzi régiókból származó releváns partnerek, valamint hogy a pályázó milyen mértékben indokolta a partnerség földrajzi összetételét, és milyen mértékben bizonyította jelentőségét az SzKK-k célkitűzéseinek elérése szempontjából; és milyen mértékben vonja be a partnerség a helyi és regionális szintű releváns szereplők széles és megfelelő körét;
  • A programhoz nem társult harmadik országok bevonása: adott esetben annak egyértelmű kifejtése, hogy a programhoz nem társult harmadik országokból származó részt vevő szervezetek/intézmények részvétele lényeges hozzáadott értéket képvisel a projekt számára;
  • Együttműködés: a projekt hatékony mechanizmust javasol a részt vevő szervezetek/intézmények, résztvevők és egyéb releváns érdekeltek közötti megfelelő koordináció, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

  • Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a projekt eredményeit. a pályázat az elért eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg;
  • Disszemináció: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, releváns határidőket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékonyan terjesszék az érdekeltek, a szakpolitikai döntéshozók, az orientációs szakemberek, a vállalkozások, a fiatal tanulók stb. körében a projekt időtartama alatt és azt követően; a pályázat emellett feltünteti, hogy mely partnerek felelnek a disszeminációért;
  • Hatás: a pályázat szemlélteti a projekt lehetséges hatását: 
    • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
    • a projektben közvetlenül részt vevő szervezeteken/intézményeken és egyéneken kívül, valamint a projekt regionális, nemzeti és/vagy európai szakképzési készségfejlesztésbe való beépítésének lehetősége.
  • A pályázat intézkedéseket, valamint világosan meghatározott célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére és a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan;
  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti az SzKK kiterjesztésének és továbbfejlesztésének módját. A pályázat magában foglal egy hosszú távú cselekvési tervet a projekteredmények projekt lezárulását követő, fokozatos kiterjesztésére. Ennek a tervnek az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb iparági érdekeltek közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket, többek között az európai, nemzeti és magánemberektől származó pénzügyi erőforrások azonosítását annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és a megvalósított előnyök hosszú távon fenntarthatók legyenek.

A pályázatoknak legalább 70 pontot kell elérniük (az összesen 100 pontból) ahhoz, hogy támogathatók legyenek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve: legalább 18 pont a „projekt relevanciája” kategóriára; legalább 13 pont a „projektterv és a megvalósítás minősége” és 11 pont a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége”, valamint a „hatás” kategóriákra. Pontszámegyenlőség esetén a „projekt relevanciája”, majd a „hatás” kategóriára adott, legmagasabb pontszámok élveznek elsőbbséget.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

A kiválósági pecsét

A minőségi küszöbértékek felett értékelt, 75%-os vagy annál magasabb összpontszámmal rendelkező, de az e pályázati felhívás keretében rendelkezésre álló költségvetés hiánya miatt az Erasmus+ keretében nem finanszírozható projekttervek kiválósági pecsétet kaphatnak a pályázat minőségének tanúsítása és a nemzeti vagy regionális szintű alternatív finanszírozás megkönnyítése érdekében.

A kiválósági pecsét egy minőségi védjegy meglétét tanúsítja, amelyet olyan minőségi projektterveknek ítélnek oda, amelyek a források elégtelen mértéke miatt nem finanszírozhatók az Erasmus+ keretében69 . A védjegy elismeri a pályázat minőségét, és megkönnyíti az alternatív finanszírozás keresését. A nemzeti vagy regionális szintű finanszírozó szervek dönthetnek úgy, hogy a Bizottság független szakértői által végzett, magas színvonalat megállapító értékelési eljárás alapján, új teljes körű értékelési eljárás lefolytatása nélkül, közvetlenül finanszírozzák a pecséttel rendelkező projekttervet. A kiválósági pecsét odaítélése megkönnyítheti az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) vagy az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) származó alternatív finanszírozást is, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikkének (4) bekezdésével összhangban70 .

A pályázókat tájékoztatni kell arról, hogy a kiválósági pecsét tanúsítványa nem nyújt garanciát az automatikus alternatív finanszírozásra, mivel a pecséttel rendelkező projekttervek potenciális finanszírozására vonatkozó döntés teljes mértékben a kohéziós politikai alapok irányító hatóságainak – az ERFA vagy az ESZA+ keretében –, vagy más nemzeti és regionális szintű finanszírozó szerveknek a hatáskörébe tartozik.  

Ha a pályázó előzetes engedélyt ad a pályázati űrlapon, a pecséttel rendelkező projektterv adatai megoszthatók a kohéziós politikai alapok irányító hatóságaival és más, potenciálisan érdekelt nemzeti vagy regionális szintű finanszírozó szervekkel a nemzeti irodákon keresztül, a pályázat bizalmas kezelésére és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

Az uniós támogatás maximális összege projektenként 4 millió euró

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A leírt költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80%-a lehet.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás nem engedélyezett. Az önkéntesek és a kkv-k költségei megengedettek. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. Ez a finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

A pályázatnak tartalmaznia kell az Európai Bizottság/Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által vagy annak kezdeményezésére a bevált gyakorlatok cseréje és a szakképzési kiválósági központok közötti kölcsönös tanulás céljából szervezett legalább egy éves ülés (a projekt teljes jogú partnereinek egy-egy képviselője) költségeit.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.    

Tagged in:  Szakképzésben részesülő diákok és szakképző intézményekben dolgozó szakemberek mobilitása