Skip to main content
Erasmus+ home page Erasmus+ home page

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Szakképzési Kiválósági Központok

A szakképzési kiválósági megközelítések végrehajtása kiemelt helyet foglal el a készségekre, valamint a szakképzésre vonatkozó átfogó uniós szakpolitikai menetrendben. Az európai készségfejlesztési program, az európai oktatási térség, a szakképzésről szóló 2020. évi tanácsi ajánlás1 , valamint az osnabrücki nyilatkozat2  mind nagyon egyértelmű hivatkozásokat tartalmaz a szakképzési szektor reformjának motorjaként szolgáló szakképzési kiválóságra.

A szakképzési kiválósági központokra (SzKK-k) irányuló kezdeményezés célja, hogy reagáljon erre a szakpolitikai prioritásra, támogatva a szakképzési szektor reformjait, biztosítva a magas színvonalú készségeket és kompetenciákat, amelyek minőségi foglalkoztatást és karrierlehetőségeket eredményeznek, valamint kielégítve az innovatív, inkluzív és fenntartható gazdaság igényeit3 . Az SzKK-kezdeményezés támogatja az európai zöld megállapodás, az új digitális stratégia, a képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzásáról szóló közlemény, valamint az új ipari és kkv-stratégiák végrehajtását is, mivel a készségek kulcsfontosságúak ezek sikeréhez.

Az SzKK-k egy adott helyi környezetben működnek, és készség-ökoszisztémákat hozzák létre az innováció, a regionális fejlesztés és a társadalmi befogadás érdekében, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együttműködnek más SzKK-kkal. A szakmai kiválóság alulról felfelé építkező megközelítését alakítják ki, amelyben a helyi érdekelt felek széles köre vesz részt, lehetővé téve a szakképzést nyújtó intézmények számára, hogy a készségkínálatot gyorsan hozzáigazítsák a változó gazdasági és társadalmi igényekhez.

Lehetőséget biztosítanak a fiatalok alapképzésére, valamint a felnőttek továbbképzésére és átképzésére a dinamikus munkaerőpiac igényeinek megfelelő rugalmas és időszerű képzési kínálat révén, a zöld és digitális átállással összefüggésben. Ezek a helyi vállalkozásfejlesztés és innováció katalizátorai azáltal, hogy szorosan együttműködnek a vállalatokkal (különösen a kkv-kkal) az alkalmazott kutatási projektekben, tudás- és innovációs központokat hoznak létre, valamint támogatják tanulóik vállalkozói kezdeményezéseit.

A hálózatok a szakképzési kiválóság megteremtette „felzárkózásra” szolgálnak. Nyitva állnak a fejlett szakképzési kiválósági rendszerekkel rendelkező országok, valamint a hasonló megközelítések kidolgozásán dolgozó országok előtt. Céljuk, hogy maradéktalanul feltárják a szakképzést nyújtó intézményekben rejlő azon lehetőségeket, hogy proaktív szerepet játsszanak a növekedés és az innováció támogatásában.

Ez a kezdeményezés bevezeti a szakképzési kiválóság „európai dimenzióját” azáltal, hogy támogatja az uniós szakképzési politika és a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és a szakképzési szolgáltatókkal egyeztetett intézkedések végrehajtását.

A szakképzési kiválóság itt javasolt koncepcióját holisztikus, tanulóközpontú megközelítés jellemzi, amelyben a szakképzés:

  • A készség-ökoszisztémák4  elválaszthatatlan részét képezi, és hozzájárul a regionális fejlesztéshez5 , az innovációhoz6 , az intelligens szakosodáshoz7 ​​​​​​​ és a klaszterekre vonatkozó stratégiákhoz8 ​​​​​​​, valamint az egyes értékláncokhoz és ipari ökoszisztémákhoz;
  • Része a tudásháromszögeknek9 , és szorosan együttműködik más oktatási és képzési szektorokkal, valamint az adott tudományos közösséggel és az üzleti oldallal;
  • Lehetővé teszi a tanulók számára, hogy magas színvonalú, minőségbiztosításon alapuló szolgáltatás révén szakképzési (szakmaspecifikus) és kulcskompetenciákat10  egyaránt elsajátítsanak;
  • A munka világával kialakítja a partnerségek innovatív formáit11 , és támogatja az oktatásban és képzésben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók folyamatos szakmai fejlődését, az innovatív pedagógiai módszereket, a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitását, valamint a szakképzés nemzetköziesítését célzó stratégiákat.

A Pályázattípus Célkitűzései

Ez a pályázattípus támogatja a szakképzési kiválósági központok nemzetközi együttműködési hálózatainak fokozatos létrehozását és fejlesztését.

A szakképzési kiválósági központok két szinten működnek:

  1. Nemzeti szinten, ahol a helyi érdekelt felek széles körét vonják be, és készség-ökoszisztémákat hoznak létre a helyi innováció, a regionális fejlesztés és a társadalmi befogadás érdekében, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együttműködnek más SzKK-kkal.
  2. Nemzetközi szinten azok az SzKK-k, amelyek közös érdeke, hogy:
  • meghatározott szektorokkal12  vagy ipari ökoszisztémákkal13 ​​​​​​​foglalkozzanak;
  • innovatív megközelítésekkel igyekeznek leküzdeni a gazdasági társadalmi kihívásokat (például éghajlatváltozás, digitalizáció, mesterséges intelligencia, fenntartható fejlődési célok14 , a migránsok és hátrányos helyzetű csoportok integrációja, alacsonyan képzett személyek továbbképzése stb.); vagy
  • innovatív megközelítésekkel igyekeznek növelni a meglévő SzKK-k hatókörét, minőségét és hatékonyságát.

A hálózatok összehozzák az SzKK-kat, vagy fejlesztik a szakképzési kiválóság modelljét azáltal, hogy összekötik a különböző országokból származó partnereket, amelyek nemzetközi együttműködés révén helyi szinten kívánják fejleszteni a szakképzési kiválóságot. Hozzájárulhatnak például az új európai Bauhaus kezdeményezés megvalósítási szakaszához azáltal, hogy együttműködnek a kezdeményezés által támogatott helyi átalakulásokban részt vevő közösségekkel.

Az SzKK-k lehetnek olyan meglévő szakiskolák/szolgáltatók, amelyek az ezen európai kezdeményezésben javasolt tevékenységekben való részvétel révén igyekeznek kiválóságot elérni. Lehetnek újonnan létrehozott központok is, amelyek célja, hogy kiváló, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési ajánlatokat és szolgáltatásokat nyújtsanak.

Az SzKK-k úgy valósítják meg célkitűzéseiket, hogy összehozzák a helyi/regionális partnerek csoportját, és szorosan együttműködnek velük, ideértve többek között a szakmai alapképzést és továbbképzést nyújtó szakképzési szolgáltatókat, a felsőoktatási intézményeket, beleértve az alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemeket, a kutatóintézeteket, a tudományos parkokat, az innovációs ügynökségeket, a vállalatokat, a kamarákat és az egyesületeiket, a szociális partnereket, a szociális vállalkozásokat, az ágazati készségtanácsokat, a szakmai/ágazati egyesületeket, a nemzeti és regionális hatóságokat és fejlesztési ügynökségeket, a foglalkoztatási szolgálatokat, a képesítő hatóságokat, a szociális befogadással és reintegrációval foglalkozó szervezeteket/intézményeket stb.

Ez a felhívás tehát olyan projekteket támogat, amelyek különböző országok helyi vagy regionális partnereit fogják össze, és három klaszter alá tartozó tevékenységeket dolgoznak ki; 1. oktatás és tanulás, 2. együttműködés és partnerségek, és 3. kormányzás és finanszírozás.

Az SzKK-nak adott esetben uniós szintű eszközöket15  kell alkalmazniuk.

Magukban kell foglalniuk egy hosszú távú cselekvési tervet, hogy a projekt teljesítendő eredményeit a projekt lezárulását követően fokozatosan ki lehessen terjeszteni. Ennek a tervnek az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb munkaerőpiaci szereplők közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket.

Emellett – többek között uniós és nemzeti politikai szinten – megfelelő láthatóságot és széles körű disszeminációt kell biztosítania az SzKK-hálózatok munkája tekintetében, és arra vonatkozó részleteket kell magában foglalnia, hogy hogyan zajlik majd az eredmények kiterjesztésének releváns partnerekkel történő, európai, nemzeti és/vagy regionális szintű megvalósítása. A cselekvési tervben azt is fel kell tüntetni, hogy az egyéb uniós finanszírozási lehetőségek, a nemzeti és regionális finanszírozás, valamint a magánfinanszírozás hogyan támogathatják a projekt megvalósítását.

A már finanszírozott SzKK-k listájának megtekintéséhez, kérjük, látogasson el a finanszírozási és pályázati lehetőségek portáljára (FTOP). A finanszírozott projektekről szóló tájékoztatók a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának honlapján is elérhetők16 .

Támogathatósági feltételek

A szakképzési kiválósági központokra irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (Ki pályázhat?)

A támogathatósághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és adott esetben kapcsolódó szervezeteknek):

  • jogalanynak (állami vagy magánjogi szervezet) kell lenniük;
  • valamely támogatható országban, azaz uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkezniük;
  • a szakképzés területén vagy a munka világában tevékenykedőnek kell lenniük.
  • A szakképzés területén vagy a munka világában tevékenykedő, a programhoz nem társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények – kedvezményezettként, kapcsolódó szervezetként vagy társult partnerként – is részt vehetnek a programban, de koordinátorként nem.

Kivétel: a belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) és az Oroszországi Föderáció szervezetei/intézményei (4. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

Részt vevő szervezetek/intézmények lehetnek a következők (a lista nem a teljesség igényével készült):

  • szakképzési szolgáltatók;
  • szakképzési szolgáltatók érdekképviseleti szervezetei;
  • vállalati, iparági, egyéb munkáltatói vagy szektorális érdekképviseleti szervezetek;
  • nemzeti/regionális képesítő hatóságok;
  • kutatóintézetek;
  • innovációs ügynökségek;
  • regionális fejlesztési hatóságok
  • a szakképzés területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek/intézmények.

A konzorcium összetétele (A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A partnerségeknek legalább 8 pályázót (kedvezményezettet) kell bevonniuk legalább 4 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból.

Minden egyes uniós tagállamnak vagy a programhoz társult harmadik országnak a következőket kell magában foglalnia:

  1. legalább 1 vállalati, iparági, egyéb munkáltatói vagy szektorális érdekképviseleti szervezet; és
  2. legalább 1 szakképzési szolgáltató (közép- és/vagy felsőfokú szinten).

A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium e minimális kialakításába. Nem lehetnek koordináló szervezetek/intézmények.

A koordináló szervezetnek/intézménynek valamelyik uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkeznie.

A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények kedvezményezettként vagy kapcsolódó szervezetként is részt vehetnek, amennyiben bizonyított, hogy részvételük lényeges hozzáadott értéket képvisel a projekt szempontjából. Társult partnerként is részt vehetnek.

Támogatható tevékenységek

A pályázónak 3 tevékenységi körrel kell foglalkoznia (részletes információt kell nyújtania a konkrét pályázattípusokról és a teljesítendő eredményekről). Minden klaszter esetében ki kell választani a tevékenységek minimális számát az alábbi listáról:

  • legalább 4 tevékenység az 1. klaszter – Tanítás és tanulás keretében;
  • legalább 3 tevékenység a 2. klaszter – Együttműködés és partnerség keretében; valamint
  • legalább 2 tevékenység a 3. klaszter – Irányítás és finanszírozás keretében.

A klasztereket az alábbiakban a „Projekttervezés” szakasz ismerteti.

Az EKKR 3–8. szintjén, többek között a felső középfokú oktatás és a nem felsőfokú posztszekunder képzés szintjén, vagy felsőfokú szinten (például alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemek stb. számára) nyújtott szakképzési tevékenységek támogathatók. Ugyanakkor nem elegendő, ha a pályázatok kizárólag felsőoktatási szintű tanulóknak szóló tevékenységeket foglalnak magukban; ha a posztszekunder szintű szakképzésre (az EKKR 6–8. szintje) összpontosítanak, legalább egy további szakképzési képesítési szintet kell kínálniuk az EKKR 3. és 5. szintje között, és erőteljes munkaalapú elemmel kell rendelkezniük.

Földrajzi hely (A tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek bármely támogatható országban kell zajlaniuk (lásd a pályázati útmutató A. részét)

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 48 hónap (a támogatási megállapodás meghosszabbítása kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) a finanszírozási és pályázati lehetőségek portálján keresztül.

Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2024-PEX-COVE.

Pályázás előtt kérjük, olvassa el a vonatkozó gyakran feltett kérdéseket az FTOP-ban.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak május 7. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés

Az SzKK-kat olyan rendszerszintű megközelítés jellemzi, amelynek révén a szakképzést nyújtó intézmények aktívan hozzájárulnak a „készség-ökoszisztémák” közös létrehozásához, más helyi/regionális partnerek széles körével együtt. Jóval nagyobb elvárásokat támasztanak velük szemben egy színvonalas szakképzési képesítés biztosításánál.

Az SzKK-k jellemző tevékenységeinek felsorolását az alábbiakban ismertetjük. A projektek e tevékenységek kombinációjára építve érik el célkitűzéseiket (a tájékoztató pontok az egyes tevékenységekhez kapcsolódó lehetséges fellépésekre vonatkozó indikatív példák)17 .

A Klaszterek Leírása:

1. Klaszter – Oktatás és tanulás

1. tevékenység. Munkaerőpiaci szempontból releváns készségek biztosítása az emberek számára
  • A jövőbeli készségigények előrejelzése a változó munkaerőpiaci igények gyors azonosítására szolgáló hatékony eszközökkel18 , valamint a készségkínálat és a munkalehetőségek összehangolása, figyelembe véve az ágazati terv keretében végzett munkát is19 ​​​​​​​, amennyiben releváns és rendelkezésre áll
  • A technikai készségekre és a kulcskompetenciákra20  való összpontosítás révén
  • A zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek beépítése révén21
2. Tevékenység. Az egész életen át tartó tanulás és az inkluzív megközelítés megvalósítása a szakoktatásban és -képzésben
  • Tanulási lehetőségek biztosítása minden korosztály és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező személy számára22
  • A készségekkel kapcsolatos információgyűjtésen alapuló szakmai alapképzési képesítésre vonatkozó kínálat, valamint a továbbképzésre és átképzésre irányuló szakmai továbbképzési kínálat (beleértve a mikrotanúsítványokat) kombinálása révén23
  • Magasabb szintű szakképzési programok biztosítása, rugalmas útvonalak, valamint együttműködési mechanizmusok kialakítása a szakképzési intézmények és a felsőoktatási intézmények között24
3. Tevékenység. Szakképzési tantervek és képesítések kidolgozása, lehetővé téve a rugalmasságot és a teljesítés egyénre szabását
  • Egyéni tanulási tervek25  vagy pályák kidolgozása révén minden tanuló26 ​​​​​​​ számára, beleértve a felnőtteket is
  • A nemzetközi tanulói mobilitás integrálása27  a tantervekbe, biztosítva a külföldön szerzett tanulási eredmények érvényesítését és elismerését
  • Iskolai és munkaalapú tanulási28  komponenseket egyaránt integráló képesítések kialakítása
  • Olyan európai szakmai alapprofilok29  kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a tanulók és a munkavállalók mobilitásához, miközben biztosítják annak elismerését, valamint a tanulási eredmények átláthatóságát, megértését és hordozhatóságát30 ​​​​​​​
  • Mikrotanúsítványok31  kidolgozása és/vagy felhasználása a gyorsan változó társadalomhoz és munkaerőpiachoz igazított rövid tanulási lehetőségek eredményeinek felismerése érdekében
  • A tanulmányokkal kapcsolatos digitális európai tanúsítványok használata, lehetővé téve bármilyen méretű vagy formájú tanúsítványok könnyű hitelesítését, érvényesítését és elismerését
4. Tevékenység - Innovatív tanulóközpontú oktatási és tanulási anyagok és módszerek kidolgozása
5. Tevékenység. Beruházás a tanárok és oktatók szakmai alap- és továbbképzésébe45
  • Pedagógiai, műszaki, zöld és digitális készségekkel kapcsolatban, beleértve az online és távtanuláshoz szükséges készségeket is
  • A tanárok és oktatók mobilitásának tanulási, fejlesztési és nemzetköziesítési stratégiákba való beágyazása46
  • A meghatározott irányítási rendszereken alapuló minőségi kultúra megvalósításának támogatása47
6. tevékenység. Erős minőségbiztosítási mechanizmusok létrehozása
  • Olyan európai eszközök és eszközök alapján, mint az EQAVET
  • Törekvés az oktatási és képzési szolgáltatók tanúsítására az érintett nemzeti és/vagy nemzetközi szabványügyi szervezetek által kidolgozott szabványok – pl. ISO 21001 vagy EFQM – alapján (lásd még az EVTA szakképzési kiválósági címkét)
7. tevékenység. Hatékony visszacsatolási spirálok és pályakövetési rendszerek létrehozása
  • A szakképzési szervezeten/intézményen belüli stratégiai tanulási folyamat részeként hatékony visszajelzést és felülvizsgálatot szolgáló eljárások, mechanizmusok és eszközök létrehozása a színvonalas‑ kínálat kialakításának támogatása és a tanulók lehetőségeinek javítása érdekében
  • A tanulmányi kínálat hatékony pályakövetési rendszereken alapuló, időben történő kiigazításának lehetővé tétele48
8. tevékenység. Orientációs szolgáltatások nyújtása
  • Minőségi pályaorientáció49  biztosítása mind a fiatalok, mind a felnőttek számára pályaválasztásuk, oktatásuk és képzésük, valamint az egész életen át tartó tanulásban való részvételük támogatása érdekében
  • Személyre szabott támogatás nyújtása a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára
  • Annak lehetővé tétele, hogy a felnőttek élhessenek képzési jogosultságaikkal
9. tevékenység. A korábbi tanulás validálásának biztosítása
  • A készségek validálása, függetlenül azok megszerzésének módjától, beleértve a formális oktatáson és képzésen kívül, a munkahelyen, otthon vagy önkéntes tevékenység keretében szerzetteket is50 , a személyre szabott képzés alapjaként

2. Klaszter – Együttműködés és partnerségek

10. tevékenység. Üzleti-oktatási partnerségek létrehozása
  • Kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítása az üzleti szektorral hosszú távú üzleti-oktatási partnerségek létrehozása révén, többek között az innováció és a készségigények előrejelzése érdekében
  • Együttműködés a tantervek folyamatos felülvizsgálata és aktualizálása érdekében, hogy azok relevánsak legyenek a tanulók és a munkaerőpiac igényei szempontjából, különösen a munkaalapú tanulás és a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevők esetében
  • A vállalkozások, más munkaadók és különösen a kkv-k támogatása igényeikhez igazított továbbképzéssel és átképzéssel
  • Együttműködés az állami foglalkoztatási szolgálatokkal és a civil társadalommal a munkanélküliek és inaktívak továbbképzése és átképzése érdekében
  • Az ágazati és regionális együttműködés támogatása, beleértve a készségfejlesztési paktumhoz51  való csatlakozást, valamint az ágazati tervvel való szinergiák létrehozását, amennyiben releváns és rendelkezésre áll
  • Technikai támogatás, készségigények felmérése, eszközök és módszerek biztosítása a kkv-k számára
  • Munkaalapú tanulás, tanulószerződéses gyakorlati képzések és gyakornoki lehetőségek biztosítása tanulók számára, berendezések megosztása, valamint tanárok és oktatók cseréje vállalatok és szakképzési központok között52
11. tevékenység. Alkalmazott kutatás és innováció
  • Együttműködés a vállalatokkal, különösen a kkv-kkal a szakképzésben tanulókat és a szakképzésben oktató munkatársakat/szakembereket/oktatókat bevonó alkalmazott kutatási53  projektekben
  • Innovációs központok és technológiaterjesztési központok54  alkalmazása vagy közös létrehozása a kkv-k innovációs folyamatának támogatása érdekében, a szakképzésben tanulók és a szakképzésben oktató munkatársak/szakemberek/oktatók bevonásával
  • Hozzájárulás az új ismeretek létrehozásához és disszeminációjához55
12. tevékenység. Szakképzés nemzetköziesítése és külföldi mobilitás
  • A szakképzési intézmény fejlesztéséhez, valamint az oktatási és tanulási gyakorlatok minőségéhez szorosan kapcsolódó nemzetközi tevékenységek stratégiai tervezésének kidolgozása56
  • Támogatási struktúrák és intézkedések bevezetése az SzKK-hálózatban részt vevő partnerek körében a szakképzési mobilitási tapasztalatok (többek között a virtuális mobilitás) minőségének az Erasmus minőségbiztosítási szabályokkal57  összhangban történő előmozdítása és biztosítása érdekében
  • Kezdeményezések indítása a tanulók, tanárok és oktatók (beleértve a vállalati oktatókat) és szakértők mozgósítására annak érdekében, hogy kihasználják az Erasmus+ program (1. pályázati kategória) által kínált lehetőségeket a külföldi mobilitásban való részvétel érdekében
13. tevékenység. A vállalkozói készségek és kezdeményezések előmozdítása
  • Vállalkozói kultúra kialakítása a szakképzési szervezeteken/intézményeken58  belül, beleértve a vezetőket, a munkatársakat/szakembereket/oktatókat, a tanárokat, valamint a tanulókat59 ​​​​​​​
  • Együttműködés a helyi partnerekkel a tanulók olyan vállalkozói készségeinek és attitűdjeinek fejlesztése érdekében, amelyek választ adnak a valós világ kihívásaira
  • Helyi üzleti inkubátorházak biztosítása vagy összekapcsolása a szakképzésben részt vevő tanulók számára vállalkozói készségeik60  és kezdeményezéseik fejlesztése érdekében
14. tevékenység. A szakoktatás és -képzés vonzerejének növelése
  • A szakoktatás és -képzés vonzerejének növelését célzó kommunikációs kampányok és tevékenységek61  elindítása és az azokban való aktív részvétel révén
  • Tájékoztatás az álláslehetőségekről a szakoktatás és -képzés révén, valamint a fiatalok és a felnőttek (beleértve az általános és középiskolák tanulóit is) számára a szakoktatás és -képzés tanulási pályáinak vonzóvá tétele.
  • Nemzetközi szakképzési kampusz vagy nyári táborok62  létrehozása, amelyek tanulókat, tanárokat és oktatókat, szakképzési intézmények vezetőit, szakszervezeteket, valamint a jövőbeli szakképzési lehetőségeket mérlegelő személyeket céloznak meg. Összpontosíthatnak bizonyos foglalkozási területekre, termékekre vagy szolgáltatásokra, valamint a társadalmi és gazdasági jelentőséggel bíró összetett kihívásokra
15. tevékenység. Szakmai versenyek
  • A tanulók részvételének ösztönzése a szakképzés vonzerejének és kiválóságának növelését célzó ágazati, nemzeti és nemzetközi készségversenyeken (pl. World Skills és/vagy EuroSkills versenyek). Kérjük, vegye figyelembe, hogy a díjak nem minősülnek elszámolható költségnek a költségvetésben

3. klaszter – Irányítás és finanszírozás

16. tevékenység. Autonómia és hatékony szakképzési irányítás
  • A szakképzési szolgáltatók azon kapacitásának fejlesztése, hogy önállóan és elszámoltathatóan hozzanak döntéseket oktatási, szervezeti, pénzügyi, személyzeti és egyéb kérdésekben, a nemzeti szabályokban és rendelkezésekben meghatározott alkalmazási körön belül végzett tevékenységek gyakorlása során63
  • Az illetékes érdekelt felek bevonása a szakképzési rendszerek irányításába, különös tekintettel a vállalatokra, a kamarákra, a szakmai és ágazati szervezetekre, a szakszervezetekre, a nemzeti és regionális hatóságokra és a szociális partnerekre, beleértve a tanulók képviselőit
17. tevékenység. A készségfejlesztés és -irányítás stratégiai megközelítése
  • Aktív részvétel a nemzeti és regionális készségirányítási rendszerekben 
  • Készségorientált hozzájárulás a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű foglalkoztatási és szociálpolitikai döntéshozatalhoz
18. tevékenység. A készség-ökoszisztémák közös létrehozása
  • Az érintett gazdasági és szociális partnerek, valamint más oktatási és képzési intézmények mozgósítása az innováció, az intelligens szakosodási stratégiák, klaszterek, ágazatok és értékláncok (ipari ökoszisztémák) támogatását célzó helyi készség-ökoszisztémák bevonása vagy létrehozása érdekében
  • A támogatott helyi készség-ökoszisztémák fokozottan vonzzák a külföldi befektetéseket64  azáltal, hogy biztosítják a helyi szinten beruházó vállalatok számára, hogy a készségek időben rendelkezésre álljanak
19. Tevékenység. Fenntartható pénzügyi modellek kidolgozása
  • A köz- és magánfinanszírozás65 , valamint a jövedelemtermelő tevékenységek ötvözése és a teljesítményalapú finanszírozási rendszerek teljes körű kihasználása (adott esetben)
20. tevékenység. A nemzeti és uniós pénzügyi eszközök teljes körű kihasználása
  • Ezek közé tartozhat az oktatási és képzési tevékenységek támogatása, a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása, az alkalmazott kutatási tevékenységek, a szakképzési központok korszerű berendezésekkel történő modernizálását célzó infrastrukturális beruházások, a szakképzési szervezetek/intézmények kiválóságát és fenntarthatóságát biztosító irányítási rendszerek és az általuk nyújtott szolgáltatások megvalósítása

A projektnek egyértelműen meg kell határoznia és indokolnia kell az egyes kiválasztott tevékenységeket a pályázati űrlapban, és le kell írnia, hogy az e tevékenységek révén elvégzendő munka hogyan járul hozzá konkrétan a vonatkozó munkacsomagokhoz, valamint a projekt általános célkitűzéseihez.

Várt hatás

A szakképzési kiválósági központok európai hálózatainak fokozatos kialakítása és fejlesztése várhatóan növeli a szakképzés reakcióképességét a tekintetben, hogy a készségkínálatot az alakuló gazdasági és társadalmi szükségletekhez igazítsa, továbbá biztosítja, hogy a szakképzés élvonalban járjon a gyors ütemben változó készségigények támasztotta kihívásokra kínált megoldások rendelkezésre bocsátásában.

A szakképzési kiválósági központok nélkülözhetetlen részét képezik a „tudásháromszögnek” – vagyis a vállalkozások, valamint az oktatás és a kutatás területe közötti szoros együttműködésnek –, és alapvető szerepet töltenek be az innovációt és intelligens szakosodást támogató készségek biztosításában. Ennélfogva az elvárások szerint olyan minőségi foglalkoztatást és egész pályafutáson átívelő lehetőségeket eredményező, kiemelkedő minőségű készségeket és kompetenciákat kell biztosítaniuk, amelyek összhangban állnak egy innovatív, befogadó és fenntartható gazdaság igényeivel.

Mivel a szakképzési kiválósági központok szorosan a regionális/helyi összefüggésrendszerekhez kötődnek, ám egyúttal transznacionális szinten tevékenykednek, szilárd és tartós nemzeti és határokon átnyúló partnerségeket alakíthatnak ki a szakképzési közösség és a munka világa között. Hozzájárul továbbá a szakképzés nemzetköziesítéséhez azáltal, hogy a világ minden tájáról összehozza partnereit. Céljuk a kiválóság „felfelé irányuló konvergenciája” a szakképzésben, amelyet uniós ösztönzők, technikai támogatás és az egymástól való tanulás lehetőségeinek hiányában nehéz lenne létrehozni.

Az egyes projekteknek a projekteredmények transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szintű, széles körű disszeminációja, és a projekt teljesítendő eredményeinek fokozatos kiterjesztésére szolgáló hosszú távú cselekvési terv révén, valamint a nemzeti és regionális fejlesztési és intelligens szakosodási stratégiák figyelembevételével be kell vonniuk a részt vevő szervezeteknél/intézményeknél és az azokon kívül tevékenykedő releváns érdekelteket, és a projekt lezárultával is biztosítaniuk kell annak hosszú távú hatását.

Értékelési szempontok

A következő értékelési szempontok alkalmazandók:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 35 pont)

  • Szakpolitikával alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat kifejti, hogy a szakképzési központok transznacionális együttműködési hálózata miként járul hozzá a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásban foglalt szakpolitikai prioritások66 , valamint az osnabrücki nyilatkozat céljainak eléréséhez67 ​​​​​​​;
  • Uniós értékek: a pályázat releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
  • Következetesség: a pályázat milyen mértékben felel meg a felhívás célkitűzéseinek, a célok egyértelműen meghatározottak és reálisak-e, és a részt vevő szervezetek/intézmények szempontjából releváns kérdésekkel foglalkoznak-e; milyen mértékben képezi a pályázat alapját megfelelő szükségletelemzés;
  • Tevékenységek: a három klaszterből kiválasztott tevékenységeket milyen mértékben azonosítják egyértelműen, írják le és kapcsolják a projekt általános célkitűzéseihez;
  • Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a saját általános területén, vagy a projekt lebonyolításának földrajzi összefüggésrendszerén belül (például tartalom; létrehozott anyagok, alkalmazott munkamódszerek, bevont vagy elérni kívánt szervezetek/intézmények és személyek);
  • Regionális dimenzió: a pályázat bemutatja a regionális fejlesztéshez és az intelligens szakosodási stratégiákhoz való hozzájárulását, a részt vevő országok mindegyikének helyi/regionális kihívásainak azonosítása alapján;
  • Együttműködés és partnerségek: a pályázat milyen mértékben azonosítja megfelelően a leginkább releváns, a projekt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges partnereket, és vonja be őket, és ismerteti, hogyan fogja a helyi és transznacionális szinten egyaránt ápolt, kölcsönös és mindenki számára előnyös interakciókat magában foglaló, szilárd, illetve tartós kapcsolatot megvalósítani a szakképzési közösség és a vállalkozások (kamarák vagy szövetségek is képviselhetik őket) között;
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat világosan szemlélteti azt az egyéni (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók), intézményi és rendszerszintű hozzáadott értéket, amely olyan eredményekből fakad, amelyeket a partnerek nehezen tudnának elérni az európai együttműködés hiányában;
  • Nemzetköziesítés: a pályázat bemutatja a szakképzési kiválóság nemzetközi dimenziójához való hozzájárulását, beleértve az olyan stratégiák kialakítását, amelyek előmozdítják a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók transznacionális szakképzési mobilitását, valamint a fenntartható partnerségeket;
  • Digitális készségek: a pályázat milyen mértékben irányoz elő a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeket (pl. készségigény-előrejelzés, innovatív tantervek és oktatási módszerek, útmutatás stb.) a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódóan;
  • Zöld készségek: milyen mértékben irányoz elő a pályázat a körforgásos és környezettudatos gazdaságra történő átállásra irányuló tevékenységeket (például a készségigények előrejelzése, innovatív tantervek és oktatási módszertanok, iránymutatás stb.);
  • Társadalmi dimenzió: a pályázat különféle tevékenységeinek egészében megmutatkozik a horizontális szemlélet annak érdekében, hogy foglalkozzon a sokszínűség kérdésével, valamint előmozdítsa a közös értékeket és az egyenlőséget – beleértve a nemek közötti egyenlőséget –, illetve a megkülönböztetésmentességet és a társadalmi befogadást, többek között a speciális szükségletű/kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek esetében.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 25 pont)

  • Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések és tevékenységek közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek és szolgáltatások koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek;
  • Tevékenységek: A három klaszterből kiválasztott egyes tevékenységek keretében elvégzendő munka világosan meghatározott a várt/teljesítendő eredmények, a vonatkozó munkacsomagokhoz, valamint a projekt általános célkitűzéseihez való konkrét hozzájárulásuk tekintetében;
  • Módszertan: a javasolt módszertan minősége és kivitelezhetősége, valamint annak megfelelősége a várt eredmények elérése szempontjából;
  • Irányítás: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, valamint transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben, és szilárd irányítási intézkedéseket vezet be. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá. Az egyértelmű fő teljesítménymutatók, valamint az értékelésükre és teljesítésükre vonatkozó ütemterv meghatározása megtörtént;
  • Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve; költséghatékony a pályázat, és megfelelő forrásokat rendel-e minden tevékenységhez;
  • Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a munkacsomagokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel; megfelelő szakaszok állnak rendelkezésre az előkészítésre, megvalósításra, nyomon követésre, hasznosításra, értékelésre és a disszeminációra;
  • Minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, kölcsönös felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben kerüljön sor. a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a mérséklési intézkedésekre. a szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik; Ezek a folyamatok egy független, külső értékelést is magukban foglalnak félidőben, valamint a projekt végén;
  • Ha a projekt mobilitási tevékenységeket foglal magában (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók számára): 
    • megfelelőek-e a gyakorlati intézkedések, valamint az irányítási és támogatási módszerek minősége;
    • milyen mértékben felelnek meg ezek a tevékenységek a projekt célkitűzéseinek, és megfelelő számú résztvevőt vonnak-e be ezekbe a tevékenységekbe;
    • milyen a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló lépések minősége, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel összhangban.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

  • Kialakítás: a projekt valamennyi aspektusának sikeres megvalósításához szükséges profillal, kompetenciákkal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, egymást kiegészítő részt vevő szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában; az egyes partnerek szerepe egyértelműen meg van határozva, és ismertetett a hozzáadott értékük;
  • Felfelé irányuló konvergencia: milyen mértékben teremt kapcsolatot a partnerség azokkal a szakképzés területén és a munka világában tevékenykedő szervezetekkel/intézményekkel, amelyek a szakképzési kiválósági megközelítések kialakításának különböző szakaszaiban járnak, és mennyire teszi lehetővé a szakértelem és a tudás zökkenőmentes és eredményes megosztását az említett partnerek között;
  • Földrajzi dimenzió: a partnerségben milyen mértékben vesznek részt különböző földrajzi régiókból származó releváns partnerek, valamint hogy a pályázó milyen mértékben indokolta a partnerség földrajzi összetételét, és milyen mértékben bizonyította jelentőségét az SzKK-k célkitűzéseinek elérése szempontjából; és milyen mértékben vonja be a partnerség a helyi és regionális szintű releváns szereplők széles és megfelelő körét;
  • A programhoz nem társult harmadik országok bevonása: adott esetben a programhoz nem társult harmadik országokból származó részt vevő szervezetek/intézmények részvétele lényeges hozzáadott értéket képvisel a projekt számára;
  • Együttműködés: a döntéshozatalt és a részt vevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és bármely más érintett érdekelt fél közötti kommunikációt világosan és észszerűen részletesen ismertetik (például: az ülések száma és időzítése, a csoportok kialakítása, a célok és a várt eredmények leírása stb.), amelyeket a projekt Gantt-diagramja/idősora szemléltet.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

  • Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a projekt eredményeit. A pályázat az elért eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg;
  • Disszemináció: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, releváns határidőket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékonyan terjesszék az érdekeltek, a szakpolitikai döntéshozók, az orientációs szakemberek, a vállalkozások, a fiatal tanulók stb. körében a projekt időtartama alatt és azt követően; a pályázat emellett feltünteti, hogy mely partnerek felelnek a disszeminációért;
  • Hatás: a pályázat szemlélteti a projekt lehetséges hatását:  
    • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
    • a projektben közvetlenül részt vevő szervezeteken/intézményeken és egyéneken kívül, valamint a projekt regionális, nemzeti és/vagy európai szakképzési készségfejlesztésbe való beépítésének lehetősége.
  • A pályázat intézkedéseket, valamint világosan meghatározott célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére és a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan;
  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti az SzKK továbbfejlesztésének módját; a pályázat hosszú távú cselekvési tervet tartalmaz a projekt teljesítendő eredményeinek fokozatos bevezetésére, valamint az oktatási és képzési szolgáltatók és a kulcsfontosságú ágazati érdekelt felek közötti tartós partnerségekre a megfelelő szinten;  a pályázat tartalmazza a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket, többek között az európai, nemzeti és magánemberektől származó pénzügyi erőforrások azonosítását annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és a megvalósított előnyök hosszú távon fenntarthatók legyenek.

A pályázatoknak legalább 70 pontot kell elérniük (az összesen 100 pontból) ahhoz, hogy támogathatók legyenek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve: legalább 18 pont a „projekt relevanciája” kategóriára; legalább 13 pont a „projektterv és a megvalósítás minősége” és 11 pont a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége”, valamint a „hatás” kategóriákra.

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” odaítélési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni.

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja. 

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

A Kiválósági Pecsét

A minőségi küszöbértékek felett értékelt, 75%-os vagy annál magasabb összpontszámmal rendelkező, de az e pályázati felhívás keretében rendelkezésre álló költségvetés hiánya miatt az Erasmus+ keretében nem finanszírozható projekttervek kiválósági pecsétet kaphatnak a pályázat minőségének tanúsítása és a nemzeti vagy regionális szintű alternatív finanszírozás megkönnyítése érdekében.

A kiválósági pecsét egy minőségi védjegy meglétét tanúsítja, amelyet olyan minőségi projektterveknek ítélnek oda, amelyek a források elégtelen mértéke miatt nem finanszírozhatók az Erasmus+ keretében68 . A védjegy elismeri a pályázat minőségét, és megkönnyíti az alternatív finanszírozás keresését. A nemzeti vagy regionális szintű finanszírozó szervek dönthetnek úgy, hogy a Bizottság független szakértői által végzett, magas színvonalat megállapító értékelési eljárás alapján, új teljes körű értékelési eljárás lefolytatása nélkül, közvetlenül finanszírozzák a pecséttel rendelkező projekttervet. A kiválósági pecsét odaítélése megkönnyítheti az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) vagy az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) származó alternatív finanszírozást is, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 73. cikkének (4) bekezdésével összhangban69 .

A pályázókat tájékoztatni kell arról, hogy a kiválósági pecsét tanúsítványa nem nyújt garanciát az automatikus alternatív finanszírozásra, mivel a pecséttel rendelkező projekttervek potenciális finanszírozására vonatkozó döntés teljes mértékben a kohéziós politikai alapok irányító hatóságainak – az ERFA vagy az ESZA+ keretében –, vagy más nemzeti és regionális szintű finanszírozó szerveknek a hatáskörébe tartozik.  

Ha a pályázó előzetes engedélyt ad a pályázati űrlapon, a pecséttel rendelkező projektterv adatai megoszthatók a kohéziós politikai alapok irányító hatóságaival és más, potenciálisan érdekelt nemzeti vagy regionális szintű finanszírozó szervekkel a nemzeti irodákon keresztül, a pályázat bizalmas kezelésére és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 80%-os finanszírozási arány alapján.

Az Uniós támogatás maximális összege projektenként 4 millió euró

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett.

Az önkéntesek költségei megengedettek. Ezeket az önkéntesek egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni70 .

A kkv-tulajdonosok esetében a kkv-egységköltségek megengedettek. Ezeket a kkv-tulajdonosok egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni71 .

A munkacsomagnak tartalmaznia kell az Európai Bizottság/Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által vagy annak kezdeményezésére a bevált gyakorlatok cseréje és a szakképzési kiválósági központok közötti kölcsönös tanulás céljából szervezett legalább egy éves ülés (a projekt teljes jogú partnereinek egy-egy képviselője) költségeit.

Hogyan hatarozzak meg a projekthez nyujtott egyösszegu tamogatas összeget?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
  4. A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. Ez a finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók. ​​​​​​​

Tagged in:  Szakképzésben részesülő diákok és szakképző intézményekben dolgozó szakemberek mobilitása