A szakképzési kiválósági megközelítések végrehajtása kiemelt helyet foglal el a készségekre, valamint a szakképzésre vonatkozó átfogó uniós szakpolitikai menetrendben. Az európai készségfejlesztési program, az európai oktatási térség, a szakképzésről szóló 2020. évi tanácsi ajánlás¹ , valamint az osnabrücki nyilatkozat² mind nagyon egyértelmű hivatkozásokat tartalmaz a szakképzési szektor reformjának motorjaként szolgáló szakképzési kiválóságra. 

A szakképzési kiválósági központokra (SzKK-k) irányuló kezdeményezés célja, hogy reagáljon erre a szakpolitikai prioritásra, támogatva a szakképzési szektor reformjait, biztosítva a magas színvonalú készségeket és kompetenciákat, amelyek minőségi foglalkoztatást és karrierlehetőségeket eredményeznek, valamint kielégítve az innovatív, inkluzív és fenntartható gazdaság igényeit³ . Az SzKK-kezdeményezés támogatja az európai zöld megállapodás, a képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzásáról szóló közlemény, valamint az új ipari és kkv-stratégiák végrehajtását is, mivel a készségek kulcsfontosságúak ezek sikeréhez.Elősegíti továbbá a 2023-ban elfogadott, a készségekről és tehetségek mobilitásáról szóló közlemény⁴ , a munkaerő- és szakemberhiányra vonatkozó cselekvési terv, valamint az „Európa mozgásban” című tanácsi ajánlás⁵ végrehajtását is. 

Az SzKK-k egy adott helyi környezetben működnek, és készség-ökoszisztémákat hozzák létre az innováció, a regionális fejlesztés és a társadalmi befogadás érdekében, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együttműködnek más SzKK-kkal. A szakmai kiválóság alulról felfelé építkező megközelítését alakítják ki, amelyben a helyi érdekelt felek széles köre vesz részt, lehetővé téve a szakképzést nyújtó intézmények számára, hogy a készségkínálatot gyorsan hozzáigazítsák a változó gazdasági és társadalmi igényekhez. 

Lehetőséget biztosítanak a fiatalok alapképzésére, valamint a felnőttek továbbképzésére és átképzésére a dinamikus munkaerőpiac igényeinek megfelelő rugalmas és időszerű képzési kínálat révén, többek között a zöld és a digitális átállással összefüggésben. Ezek a helyi vállalkozásfejlesztés és innováció katalizátorai azáltal, hogy szorosan együttműködnek a vállalatokkal (különösen a kkv-kkal) az alkalmazott kutatási projektekben, tudás- és innovációs központokat hoznak létre, valamint támogatják tanulóik vállalkozói kezdeményezéseit.

A hálózatok célja a szakképzési kiválóság megteremtette „felfelé irányuló konvergencia” biztosítása. Nyitva állnak a fejlett szakképzési kiválósági rendszerekkel rendelkező országok, valamint a hasonló megközelítések kidolgozásán dolgozó országok előtt. Céljuk, hogy maradéktalanul feltárják a szakképzést nyújtó intézményekben rejlő azon lehetőségeket, hogy proaktív szerepet játsszanak a növekedés és az innováció támogatásában.

Ez a kezdeményezés európai dimenziót kölcsönöz a szakképzési kiválóságnak azáltal, hogy támogatja az uniós szakképzési politika és a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és a szakképzési szolgáltatókkal egyeztetett intézkedések végrehajtását.

A szakképzési kiválóság itt javasolt koncepcióját holisztikus, tanulóközpontú megközelítés jellemzi, amelyben a szakképzés: 

• a készségek <strong>ökoszisztémáinak</strong>⁶ elválaszthatatlan részét képezi, és hozzájárul a regionális fejlesztéshez⁷ , az innovációhoz⁸ , az intelligens szakosodáshoz⁹ és a klaszterekre vonatkozó stratégiákhoz¹⁰ , valamint az egyes értékláncokhoz és ipari ökoszisztémákhoz;
• <strong>tudásháromszögek</strong>¹¹ részét képezi, és szorosan együttműködik más oktatási és képzési szektorokkal, valamint az adott tudományos közösséggel és az üzleti szférával;
• lehetővé teszi a tanulók számára, hogy magas színvonalú, minőségbiztosításon alapuló szolgáltatásnyújtás révén tegyenek szert mind a szakmai (munkakör-specifikus) ismeretekre, mind a  <strong>kulcskompetenciákra</strong>¹² ;
• innovatív partnerségeket hoz <strong>létre</strong>¹³ a munka világával, és az oktatásban és képzésben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók folyamatos szakmai fejlődése, az innovatív pedagógiai módszerek, a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása, valamint a szakképzés nemzetköziesítését célzó stratégiák jelentette támogatáson alapul.

Ez a pályázattípus támogatja a szakképzési kiválósági központok nemzetközi együttműködési hálózatainak fokozatos létrehozását és fejlesztését. A szakképzési kiválósági központok célja a következő célkitűzések elérése:

• magas színvonalú készségek biztosítása rugalmas és tanulóközpontú szakképzési kínálat révén, amely minőségi foglalkoztatást és egész életpályán át tartó lehetőségeket eredményez, és gyorsan reagál az innovatív, inkluzív és fenntartható gazdaság igényeire, valamint a társadalmi igényekre;
• a helyi és regionális fejlődés, az innováció és a társadalmi befogadás támogatása és ösztönzése a zöld és digitális átállás összefüggésében;
• hozzájárulás a szakképzési kiválóság felfelé irányuló konvergenciájához, a szakképzés minőségének javítása rendszerszinten egyre több országban;
• annak biztosítása, hogy az outputok és az eredmények felhasználásra kerüljenek, és a projekt partnerszervezetein/-intézményein és a projektidőszakon túl is hatást gyakoroljanak.

A szakképzési kiválósági központok két szinten működnek:

1. Nemzeti szinten, ahol a helyi érdekelt felek széles körét bevonják, és készség-ökoszisztémákat hoznak létre a helyi innováció, a regionális fejlesztés és a társadalmi befogadás érdekében, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együttműködnek más SzKK-kkal.
   1. Nemzetközi szinten azok az SzKK-k, amelyek közös érdeke, hogy:

• meghatározott szektorokkal¹⁴ vagy ipari ökoszisztémákkal¹⁵ foglalkozzanak;
• innovatív megközelítésekkel igyekeznek leküzdeni a gazdasági társadalmi kihívásokat (például éghajlatváltozás, digitalizáció, mesterséges intelligencia, fenntartható fejlődési célok¹⁶ , a migránsok és hátrányos helyzetű csoportok integrációja, alacsonyan képzett személyek továbbképzése stb.); vagy
• innovatív megközelítésekkel igyekeznek növelni a meglévő SzKK-k hatókörét, minőségét és hatékonyságát.

A hálózatok összehozzák az SzKK-kat, vagy fejlesztik a szakképzési kiválóság modelljét azáltal, hogy összekötik a különböző országokból származó partnereket, amelyek nemzetközi együttműködés révén helyi szinten kívánják fejleszteni a szakképzési kiválóságot. Hozzájárulhatnak például az új európai Bauhaus kezdeményezés¹⁷ megvalósítási szakaszához azáltal, hogy együttműködnek a kezdeményezés által támogatott helyi átalakulásokban részt vevő közösségekkel.

Az SzKK-k úgy valósítják meg célkitűzéseiket, hogy összehozzák a helyi/regionális partnerek csoportját, és szorosan együttműködnek velük, ideértve többek között az iskolarendszerű szakmai alapképzést és szakmai továbbképzést nyújtó szolgáltatókat, a felsőoktatási intézményeket, beleértve az alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemeket, a kutatóintézeteket, a tudományos parkokat, az innovációs ügynökségeket, a vállalatokat, más munkáltatókat, a kamarákat és az egyesületeiket, a szociális partnereket, a szociális vállalkozásokat, az ágazati készségtanácsokat, a szakmai/ágazati egyesületeket, a nemzeti és regionális hatóságokat és fejlesztési ügynökségeket, a foglalkoztatási szolgálatokat, a képesítő hatóságokat, a szociális befogadással és reintegrációval foglalkozó szervezeteket/intézményeket stb.

Ez a felhívás tehát olyan projekteket támogat, amelyek különböző országok helyi vagy regionális partnereit fogják össze, és három klaszter alá tartozó tevékenységeket dolgoznak ki: 1. oktatás és tanulás, 2. együttműködés és partnerségek, és 3. kormányzás és finanszírozás.

Az SzKK-nak adott esetben uniós szintű eszközöket¹⁸ kell alkalmazniuk.

Magukban kell foglalniuk egy hosszú távú cselekvési tervet, hogy a projekt teljesítendő eredményeit a projekt lezárulását követően fokozatosan ki lehessen terjeszteni. Ennek a tervnek az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb munkaerőpiaci szereplők közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket. 

Míg az Erasmus+ SzKK-kezdeményezés a szakképzési kiválóság európai dimenzióját mozdítja elő, a szakképzési kiválóságra vonatkozó uniós politika nemzetközi dimenzióval is rendelkezik, amelyet az Európai Képzési Alapítvány (ETF) támogat. Az ETF kidolgozott egy önértékelési eszközt (ISATCOVE), valamint egy kiválósági védjegy koncepcióját, és támogató szolgáltatásokat nyújt a szakmai kiválóság iránt érdeklődő szervezeteknek/intézményeknek. 

A már finanszírozott SzKK-k listájának megtekintéséhez kérjük, látogasson el az uniós finanszírozási és pályázati portálra. A finanszírozott projektekről szóló tájékoztatók a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának¹⁹ honlapján is elérhetők.

A szakképzési kiválósági központokra irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (ki pályázhat?)

A támogatásra való jogosultsághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és amennyiben releváns, a kapcsolódó szervezeteknek):

• jogalanynak (állami vagy magánjogi szervezet) kell lenniük;
• a támogatható országok valamelyikében, azaz uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkezniük;
• a szakképzés területén vagy a munka világában tevékenykedőnek kell lenniük.

A szakképzés területén vagy a munka világában tevékenykedő, az 1–3. régióban található, a programhoz nem társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények – kedvezményezettként vagy kapcsolódó szervezetként – is részt vehetnek a programban, azonban koordinátorként nem. A programhoz nem társult egyéb harmadik országok szervezetei/intézményei társult partnerként vehetnek részt.

Kivétel: a belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

Részt vevő szervezetek/intézmények lehetnek a következők (a lista nem a teljesség igényével készült):

• szakképzési szolgáltatók;
• szakképzési szolgáltatók érdekképviseleti szervezetei;
• vállalati, iparági, egyéb munkáltatói vagy szektorális érdekképviseleti szervezetek;
• nemzeti/regionális képesítő hatóságok;
• kutatóintézetek;
• innovációs ügynökségek;
• regionális fejlesztési hatóságok
• A szakképzés területén tevékenykedő nemzetközi szervezetek/intézmények.

A konzorcium összetétele (a részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A partnerségeknek legalább 8 pályázót (kedvezményezettet) kell bevonniuk legalább 4 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból.

Minden egyes uniós tagállamnak vagy a programhoz társult harmadik országnak a következőket kell magában foglalnia:

1. legalább 1 vállalati, iparági, egyéb munkáltatói vagy szektorális érdekképviseleti szervezet; és
2. legalább 1 szakképzési szolgáltató (közép- és/vagy felsőfokú szinten).

A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium e minimális kialakításába. Nem lehetnek koordináló szervezetek/intézmények.

A koordináló szervezetnek/intézménynek valamelyik uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkeznie.

Az 1–3. régióban található, a programhoz nem társult, támogatható harmadik országbeli szervezetek/intézmények kedvezményezettként vagy kapcsolódó szervezetként is részt vehetnek, amennyiben bizonyított, hogy részvételük lényeges hozzáadott értéket képvisel a projekt szempontjából.

Kivétel: a belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

Támogatható tevékenységek

A pályázónak 3 tevékenységi körrel kell foglalkoznia (részletes információt kell nyújtania a konkrét pályázattípusokról és a teljesítendő eredményekről). Minden klaszter esetében ki kell választani a tevékenységek minimális számát az alábbi listáról:

• legalább 4 tevékenység az 1. klaszter – Tanítás és tanulás keretében;
• legalább 3 tevékenység a 2. klaszter – Együttműködés és partnerség keretében; valamint
• legalább 2 tevékenység a 3. klaszter – Irányítás és finanszírozás keretében.

A klasztereket az alábbiakban a „Projekttervezés” szakasz ismerteti.

Az EKKR 3–8. szintjén, többek között a felső középfokú oktatás és a nem felsőfokú posztszekunder képzés szintjén, vagy felsőfokú szinten (például alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemek stb. számára) nyújtott szakképzési tevékenységek támogathatók. Ugyanakkor nem elegendő, ha a pályázatok kizárólag felsőoktatási szintű tanulóknak szóló tevékenységeket foglalnak magukban; amennyiben a középfokúnál magasabb szintű (EKKR 6–8. szint) szakképzéssel foglalkoznak, tartalmazniuk kell legalább egy másik, az EKKR 3–5. szintje közé eső szakképzési képesítési szintet, valamint egy erőteljes munkaalapú tanulási elemet.

Földrajzi hely (a tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek bármely támogatható országban kell zajlaniuk (lásd a pályázati útmutató A. részét)

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 48 hónap (a támogatási megállapodás meghosszabbítása kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA), az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül.

Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2025-PEX-COVE.

Pályázás előtt kérjük, olvassa el a vonatkozó gyakran feltett kérdéseket az uniós finanszírozási és pályázati portálon.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak június 11. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Az SzKK-kat olyan rendszerszintű megközelítés jellemzi, amelynek révén a szakképzést nyújtó intézmények aktívan hozzájárulnak a „készség-ökoszisztémák” közös létrehozásához, más helyi/regionális partnerek széles körével együtt. Jóval nagyobb elvárásokat támasztanak velük szemben egy színvonalas szakképzési képesítés biztosításánál. 

Az SzKK-k jellemző tevékenységeinek felsorolását az alábbiakban ismertetjük. A projektek e tevékenységek kombinációjára építve érik el célkitűzéseiket (a felsorolt pontok az egyes tevékenységekhez kapcsolódó lehetséges fellépésekre vonatkozó, tájékoztató jellegű példák)²⁰ .

A klaszterek leírása:

1. klaszter – Oktatás és tanulás

1. tevékenység. Munkaerőpiaci szempontból releváns készségek biztosítása az emberek számára az alábbiak révén:

• a jövőbeli kompetenciaszükségletek hatékony eszközök segítségével való előrejelzése a változó munkaerőpiaci igények gyors azonosítása érdekében²¹ , valamint a készségkínálat és a munkalehetőségek összehangolása, figyelembe véve az ágazati terv²² keretében végzett munkát is, amennyiben az releváns és rendelkezésre áll;
• a technikai készségekre és a  <strong>kulcskompetenciákra</strong>²³ való összpontosítás;
• a zöld és digitális   átálláshoz²⁴ szükséges készségek beépítése.

2. tevékenység. Az egész életen át tartó tanulás és az inkluzív megközelítés megvalósítása a szakoktatásban és -képzésben az alábbiak révén:

• tanulási lehetőségek biztosítása minden korosztály és valamennyi társadalmi-gazdasági hátterű személy számára²⁵ ;
• a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésen²⁶ alapuló szakmai alapképzési képesítésre vonatkozó kínálat, valamint a továbbképzésre és átképzésre irányuló szakmai továbbképzési kínálat kombinálása;
• magasabb szintű szakképzési programok biztosítása, rugalmas útvonalak, valamint együttműködési mechanizmusok kialakítása a szakképzési intézmények és a felsőoktatási intézmények között²⁷ .

3. tevékenység. Szakképzési tantervek és képesítések kidolgozása, lehetővé téve a rugalmasságot és a teljesítés egyénre szabását az alábbiak révén:

• egyéni tanulási tervek²⁸  vagy pályák kidolgozása minden tanuló számára²⁹ , a felnőtteket is beleértve;
• a nemzetközi tanulói mobilitásnak a tantervekbe való beépítése³⁰ , a külföldön szerzett tanulási eredmények érvényesítésének és elismerésének biztosításával;
• az iskolai és a munkaalapú tanulási³¹ komponenseket egyaránt integráló képesítések kialakítása;
• olyan európai szakmai alapprofilok³² kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a tanulók és a munkavállalók mobilitásához, miközben biztosítják annak elismerését, valamint a tanulási eredmények átláthatóságát, megértését és hordozhatóságát³³ ;
• mikrotanúsítványok érdekében;³⁴ kidolgozása és/vagy felhasználása a gyorsan változó társadalomhoz és munkaerőpiachoz igazodó rövid tanulási lehetőségek eredményeinek elismerése
• a tanulmányokkal kapcsolatos digitális európai tanúsítványok használata, lehetővé téve bármilyen méretű vagy formájú tanúsítványok könnyű hitelesítését, validálását és elismerését;
• adott esetben támaszkodás az ágazati tervekre.

4. tevékenység. Innovatív tanulóközpontú oktatási és tanulási anyagok és módszerek kidolgozása az alábbiak révén:

• az interdiszciplináris, a projektalapú és a kompetenciaalapú tanulás, a „tudásgyárak”, az alkotóműhelyek ;³⁵ és a pozitív szemléletű oktatás bevonása³⁶
• az európai kompetenciakeretek³⁷ és a származékos eszközök, például a DigComp³⁸ , az EntreComp³⁹ , a FreenComp, a LifeComp⁴⁰ , a GreenComp⁴¹ , a SELFIE WBL⁴² , a „Tesztelje digitális készségeit”⁴³ eszköz és a digitális készségek európai tanúsítványának⁴⁴ használata;
• innovatív oktatási eszközök és digitális technológiák, például a virtuális szabadegyetemek (MOOC), a szimulátorok, a virtuális és kiterjesztett valóság, a mesterséges intelligencia kiaknázása mind az iskolai, mind a munkaalapú tanulás tekintetében;
• A tanulói <strong>kiválóság</strong>⁴⁵  előmozdítása olyan intézkedések révén, amelyek arra ösztönzik a szakképzésben részt vevő tanulókat, hogy felfedezzék innovációs és kreatív <strong>potenciáljukat</strong>⁴⁶ , ami pozitív körforgást indít el a tanulók, a tanárok/oktatók, valamint a szakképzést nyújtó intézmények számára, amelyek be tudják építeni a bevált gyakorlatokat a rendes képzésekbe⁴⁷ .

5. tevékenység. Beruházás a tanárok és az oktatók alapképzésébe és folyamatos szakmai továbbképzésébe⁴⁸ .

• Pedagógiai, műszaki, zöld és digitális készségekkel kapcsolatban, beleértve az online és távtanuláshoz szükséges készségeket is
• A tanárok és oktatók mobilitásának tanulási, fejlesztési és nemzetköziesítési stratégiákba való beágyazása⁴⁹
• A meghatározott irányítási rendszereken alapuló minőségi kultúra megvalósításának támogatása⁵⁰

6. tevékenység. Erős minőségbiztosítási mechanizmusok létrehozása

• Olyan európai eszközök és eszközök alapján, mint az EQAVET
• Törekvés az oktatási és képzési szolgáltatók tanúsítására az érintett nemzeti és/vagy nemzetközi szabványügyi szervezetek által kidolgozott szabványok – pl. ISO 21001 vagy EFQM – alapján (lásd még az EVTA szakképzési kiválósági címkét)

7. tevékenység. Hatékony visszacsatolási spirálok és pályakövetési rendszerek létrehozása 

• A szakképzési szervezeten/intézményen belüli stratégiai tanulási folyamat részeként hatékony visszajelzést és felülvizsgálatot szolgáló eljárások, mechanizmusok és eszközök létrehozása a színvonalas‑ kínálat kialakításának támogatása és a tanulók lehetőségeinek javítása érdekében;
• A tanulmányi kínálat hatékony pályakövetési rendszereken alapuló, kellő időben történő kiigazításának lehetővé tétele⁵¹ ;

8. tevékenység. Orientációs szolgáltatások nyújtása

• Minőségi pályaorientáció⁵² biztosítása mind a fiatalok, mind a felnőttek számára pályaválasztásuk, oktatásuk és képzésük, valamint az egész életen át tartó tanulásban való részvételük támogatása érdekében
• Személyre szabott támogatás nyújtása a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára
• Annak lehetővé tétele, hogy a felnőttek élhessenek képzési jogosultságaikkal

9. tevékenység. A korábbi tanulás validálásának biztosítása

• A készségek validálása, függetlenül azok megszerzésének módjától, beleértve a formális oktatáson és képzésen kívül, a munkahelyen, otthon vagy önkéntes tevékenység keretében szerzetteket is⁵³ , a személyre szabott képzés alapjaként.

2. klaszter – Együttműködés és partnerségek

10. tevékenység. Üzleti-oktatási partnerségek létrehozása

• Kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítása az üzleti szektorral hosszú távú üzleti-oktatási partnerségek létrehozása révén, többek között az innováció és a készségigények előrejelzése érdekében
• Együttműködés a tantervek folyamatos felülvizsgálata és aktualizálása érdekében annak biztosítása érdekében, hogy azok relevánsak legyenek a tanulók és a munkaerőpiaci igények szempontjából, különös tekintettel a munkaalapú tanulásra és a tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevőkre – a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerével összhangban –, valamint szinergiák kiépítése a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségével⁵⁴
• A vállalkozások, más munkaadók és különösen a kkv-k támogatása igényeikhez igazított továbbképzéssel és átképzéssel
• Együttműködés az állami foglalkoztatási szolgálatokkal és a civil társadalommal a munkanélküliek és inaktívak továbbképzése és átképzése érdekében
• Az ágazati és regionális együttműködés támogatása, beleértve a készségfejlesztési <strong>paktumhoz</strong>⁵⁵ való csatlakozást, valamint az ágazati tervvel való szinergiák létrehozását, amennyiben az releváns és rendelkezésre áll.
• Technikai támogatás, készségigények felmérése, eszközök és módszerek biztosítása a kkv-k számára
• Munkaalapú tanulás, tanulószerződéses gyakorlati képzések és gyakornoki lehetőségek biztosítása tanulók számára, berendezések megosztása, valamint tanárok és oktatók cseréje vállalatok és szakképzési központok között⁵⁶

11. tevékenység. Alkalmazott kutatás és innováció

• Együttműködés a vállalatokkal, különösen a kkv-kkal a szakképzésben tanulókat és a szakképzésben oktató munkatársakat/szakembereket/oktatókat bevonóalkalmazott <strong>kutatási</strong>⁵⁷  projektekben
• Innovációs központok éstechnológiaterjesztési <strong>központok</strong>⁵⁸  használata vagy közös kialakítása a kkv-k innovációs folyamatának a szakképzésben tanulók és a szakképzésben oktató munkatársak/szakemberek/oktatók bevonásával való támogatása érdekében
• Hozzájárulás az új ismeretek létrehozásához és disszeminációjához⁵⁹

12. tevékenység. Szakképzés nemzetköziesítése és külföldi mobilitás

• A szakképzési intézmény fejlesztéséhez, valamint az oktatási és tanulási gyakorlatok minőségéhez szorosan kapcsolódó nemzetközi tevékenységek stratégiai tervének kidolgozása⁶⁰
• Támogatási struktúrák és intézkedések bevezetése az SzKK-hálózatban részt vevő partnerek körében a szakképzési mobilitási tapasztalatok (többek között a virtuális mobilitás) minőségének az Erasmus minőségbiztosítási szabályokkal⁶¹ összhangban történő előmozdítása és biztosítása érdekében
• Kezdeményezések indítása a tanulók, tanárok és oktatók (beleértve a vállalati oktatókat) és szakértők mozgósítására annak érdekében, hogy kihasználják az Erasmus+ program (1. pályázati kategória) által kínált lehetőségeket a külföldi mobilitásban való részvétel érdekében

13. tevékenység. A vállalkozói készségek és kezdeményezések előmozdítása

• Vállalkozói kultúra kialakítása a szakképzési szervezeteken/intézményeken belül⁶² , beleértve a vezetőket, a munkatársakat/szakembereket/oktatókat, a tanárokat, valamint a tanulókat⁶³
• Együttműködés a helyi partnerekkel a tanulók olyan vállalkozói készségeinek és attitűdjeinek fejlesztése érdekében, amelyek választ adnak a valós világ kihívásaira
• Helyi üzleti inkubátorházak biztosítása vagy összekapcsolása a szakképzésben részt vevő tanulók számára vállalkozói⁶⁴  kezdeményezéseik fejlesztése érdekében

14. tevékenység. A szakoktatás és -képzés vonzerejének növelése 

• A szakoktatás és -képzés vonzerejének növelését célzó kommunikációs kampányok és tevékenységek⁶⁵ elindítása és az azokban való aktív részvétel révén
• Tájékoztatás az álláslehetőségekről a szakoktatás és -képzés révén, valamint a fiatalok és a felnőttek (beleértve az általános és középiskolák tanulóit is) számára a szakoktatás és -képzés tanulási pályáinak vonzóvá tétele.
• Tanulókra, tanárokra és oktatókra, szakképzési intézmények vezetőire, szakszervezetekre, valamint a jövőbeli szakképzési tanulmányi lehetőségeiket mérlegelő személyekre irányuló nemzetközi szakképzési kampuszok vagy nyári <strong>táborok</strong>⁶⁶ létrehozása. Összpontosíthatnak bizonyos foglalkozási területekre, termékekre vagy szolgáltatásokra, valamint a társadalmi és gazdasági jelentőséggel bíró összetett kihívásokra

15. tevékenység. Szakmai versenyek

• A tanulók részvételének ösztönzése a szakképzés vonzerejének és kiválóságának növelését célzó ágazati, nemzeti és nemzetközi szakmai versenyeken (pl. World Skills és/vagy EuroSkills versenyek). Kérjük, vegye figyelembe, hogy a díjak nem minősülnek elszámolható költségnek a költségvetésben

3. klaszter – Irányítás és finanszírozás

16. tevékenység. Autonómia és hatékony szakképzési irányítás

• A szakképzési szolgáltatók arra vonatkozó kapacitásának fejlesztése, hogy a nemzeti szabályokban és rendelkezésekben meghatározott alkalmazási körön belül végzett tevékenységek gyakorlása során önállóan és elszámoltathatóan hozzanak döntéseket oktatási, szervezeti, pénzügyi, személyzeti és egyéb kérdésekben⁶⁷
• Az illetékes érdekelt felek bevonása a szakképzési rendszerek irányításába, különös tekintettel a vállalatokra, a kamarákra, a szakmai és ágazati szervezetekre, a szakszervezetekre, a nemzeti és regionális hatóságokra és a szociális partnerekre, beleértve a tanulók képviselőit

17. tevékenység. A készségfejlesztés és -irányítás stratégiai megközelítése

• Aktív részvétel a nemzeti és regionális készségirányítási rendszerekben
• Készségorientált hozzájárulás a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű foglalkoztatási és szociálpolitikai döntéshozatalhoz

18. tevékenység. A készség-ökoszisztémák közös létrehozása

• Az érintett gazdasági és szociális partnerek, valamint más oktatási és képzési intézmények mozgósítása az innováció, az intelligens szakosodási stratégiák, klaszterek, ágazatok és értékláncok (ipari ökoszisztémák) támogatását célzó helyi készség-ökoszisztémák bevonása vagy létrehozása érdekében
• Annak lehetővé tétele, hogy a helyi készség-ökoszisztémák fokozottan vonzzák a külföldi befektetéseket⁶⁸ azáltal, hogy biztosítják a helyi szinten beruházó vállalatok számára a készségek kellő időben történő rendelkezésre állását.
• Együttműködés más Erasmus+ SzKK-projektekkel, különösen a szakképzési kiválósági központok gyakorlati közösségén keresztül⁶⁹ , a tapasztalatok és az eredmények megosztása révén, hozzájárulva ezáltal az SzKK-kezdeményezés szélesebb körű hatásához 

19. tevékenység. Fenntartható pénzügyi modellek kidolgozása

• A köz- és magánfinanszírozás⁷⁰ , valamint a jövedelemtermelő tevékenységek ötvözése, továbbá (adott esetben) a teljesítményalapú finanszírozási rendszerek teljes körű kihasználása

20. tevékenység. A nemzeti és uniós pénzügyi eszközök teljes körű kihasználása

• Ezek közé tartozhat az oktatási és képzési tevékenységek támogatása, a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása, az alkalmazott kutatási tevékenységek, a szakképzési központok korszerű berendezésekkel történő modernizálását célzó infrastrukturális beruházások, valamint a szakképzési szervezetek/intézmények és az általuk biztosított szolgáltatások kiválóságát és fenntarthatóságát biztosító irányítási rendszerek megvalósítása.

A projektnek egyértelműen meg kell határoznia és indokolnia kell az egyes kiválasztott tevékenységeket a pályázati űrlapon, és le kell írnia, hogy az e tevékenységek révén elvégzendő munka hogyan járul hozzá konkrétan a vonatkozó munkacsomagokhoz, valamint a projekt általános célkitűzéseihez.

A szakképzési kiválósági központok európai hálózatainak fokozatos kialakítása és fejlesztése várhatóan növeli a szakképzési rendszerek reakcióképességét a tekintetben, hogy a készségfejlesztést az alakuló gazdasági és társadalmi szükségletekhez igazítsa, továbbá biztosítja, hogy a szakképzés élvonalban járjon a gyors ütemben változó készségigények támasztotta kihívásokra kínált megoldások rendelkezésre bocsátásában.

A szakképzési kiválósági központok nélkülözhetetlen részét képezik a „tudásháromszögnek” (ezért a projekteknek elő kell mozdítaniuk a vállalkozások, valamint az oktatás és a kutatás területe közötti szoros együttműködést), továbbá alapvető szerepet töltenek be az innovációt és intelligens szakosodást támogató készségek biztosításában. Ennélfogva olyan minőségi foglalkoztatást és egész pályafutáson átívelő lehetőségeket eredményező, kiemelkedő minőségű készségeket és kompetenciákat kell biztosítaniuk, amelyek összhangban állnak egy innovatív, befogadó és fenntartható gazdaság igényeivel. 

Az egyes projekteknek a projekteredmények transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szintű, széles körű disszeminációja, és a projekt teljesítendő eredményeinek fokozatos kiterjesztésére szolgáló hosszú távú cselekvési terv révén, valamint a nemzeti és regionális fejlesztési és intelligens szakosodási stratégiák figyelembevételével be kell vonniuk a részt vevő szervezeteknél/intézményeknél és az azokon kívül tevékenykedő releváns érdekelteket, és a projekt lezárultával is biztosítaniuk kell annak hosszú távú hatását.

A következő értékelési szempontok alkalmazandók:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 35 pont)

• Szakpolitikával alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat kifejti, hogy a szakképzési központok transznacionális együttműködési hálózata miként járul hozzá a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásban⁷¹ foglalt szakpolitikai prioritások, valamint az osnabrücki nyilatkozat⁷² céljainak eléréséhez;
• Uniós értékek: a pályázat milyen mértékben releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából;
• Következetesség: a pályázat milyen mértékben felel meg a felhívás célkitűzéseinek, a célok egyértelműen meghatározottak és reálisak-e, és a részt vevő szervezetek/intézmények szempontjából releváns kérdésekkel foglalkoznak-e; milyen mértékben képezi a pályázat alapját megfelelő szükségletelemzés;
• Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a saját általános területén, vagy a projekt lebonyolításának földrajzi összefüggésrendszerén belül (például tartalom; outputok, alkalmazott munkamódszerek, bevont vagy elérni kívánt szervezetek/intézmények és személyek);
• Regionális dimenzió: a pályázat bizonyítja a valamennyi részt vevő ország helyi/regionális kihívásainak azonosításán alapuló, a regionális fejlesztéshez és az intelligens szakosodási stratégiákhoz való hozzájárulását;
• Együttműködés és partnerségek: a pályázat milyen mértékben azonosítja megfelelően a leginkább releváns, a projekt célkitűzéseinek eléréséhez szükséges partnereket, és vonja be őket, és ismerteti, hogyan fogja a helyi és transznacionális szinten egyaránt ápolt, kölcsönös és mindenki számára előnyös interakciókat magában foglaló, szilárd, illetve tartós kapcsolatot megvalósítani a szakképzési közösség és a vállalkozások (kamarák vagy szövetségek is képviselhetik őket) között;
• Európai hozzáadott érték: a pályázat világosan szemlélteti azt az egyéni (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók), intézményi és rendszerszintű hozzáadott értéket, amely olyan eredményekből fakad, amelyeket a partnerek nehezen tudnának elérni az európai együttműködés hiányában;
• Nemzetköziesítés: a pályázat bemutatja a szakképzési kiválóság nemzetközi dimenziójához való hozzájárulását, beleértve az olyan stratégiák kialakítását, amelyek előmozdítják a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók transznacionális szakképzési mobilitását, valamint a fenntartható partnerségeket;
• Digitális készségek: a pályázat milyen mértékben irányoz elő a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeket (pl. készségigény-előrejelzés, innovatív tantervek és oktatási módszerek, útmutatás stb.) a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódóan;
• Zöld készségek: milyen mértékben irányoz elő a pályázat a körforgásos és környezettudatos gazdaságra történő átállásra irányuló tevékenységeket (például a készségigények előrejelzése, innovatív tantervek és oktatási módszertanok, iránymutatás stb.);
• Társadalmi dimenzió: a pályázat különféle tevékenységeinek egészében megmutatkozik a horizontális szemlélet annak érdekében, hogy foglalkozzon a sokszínűség kérdésével, valamint előmozdítsa a közös értékeket és az egyenlőséget – beleértve a nemek közötti egyenlőséget –, illetve a megkülönböztetésmentességet és a társadalmi befogadást, többek között a speciális szükségletű/kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek esetében.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 25 pont)

• Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések és tevékenységek közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek és szolgáltatások koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek;
• Tevékenységek: A három klaszterből kiválasztott egyes tevékenységek keretében elvégzendő munka világosan meghatározott a várt/teljesítendő eredmények, a vonatkozó munkacsomagokhoz, valamint a projekt általános célkitűzéseihez való konkrét hozzájárulásuk tekintetében;
• Módszertan: a javasolt módszertan minősége és kivitelezhetősége, valamint annak megfelelősége a várt eredmények elérése szempontjából;
• Irányítás: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, valamint transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben, és szilárd irányítási intézkedéseket vezet be. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak.  Az egyértelmű fő teljesítménymutatók, valamint az értékelésükre és teljesítésükre vonatkozó ütemterv meghatározása megtörtént;
• Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve; a pályázat költséghatékony, és megfelelő forrásokat rendel minden tevékenységhez;
• Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a munkacsomagokhoz rendelt erőforrások milyen mértékben állnak összhangban azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel; megfelelő szakaszok állnak rendelkezésre az előkészítésre, megvalósításra, nyomon követésre, hasznosításra, értékelésre és a disszeminációra;
• Minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, szakértői értékelés, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben kerüljön sor. a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a kockázatcsökkentő intézkedésekre. a szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik; Ezek a folyamatok egy független, külső értékelést is magukban foglalnak félidőben, valamint a projekt végén;
• Ha a projekt mobilitási tevékenységeket foglal magában (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók számára):
  • megfelelőek-e a gyakorlati intézkedések, valamint az irányítási és támogatási módszerek minősége;
  • milyen mértékben felelnek meg ezek a tevékenységek a projekt célkitűzéseinek, és megfelelő számú résztvevőt vonnak-e be ezekbe a tevékenységekbe;
  • milyen a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló lépések minősége, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel összhangban.

A partnerség összetételének és együttműködésének minősége (maximális pontszám: 20 pont)

• Kialakítás: a projekt a projekt valamennyi aspektusának sikeres megvalósításához szükséges profillal, kompetenciákkal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, egymást kiegészítő részt vevő szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában; az egyes partnerek szerepét egyértelműen meghatározzák, és az általuk biztosított hozzáadott értéket ismertetik;
• Felfelé irányuló konvergencia: milyen mértékben teremt kapcsolatot a partnerség azokkal a szakképzés területén és a munka világában tevékenykedő szervezetekkel/intézményekkel, amelyek a szakképzési kiválósági megközelítések kialakításának különböző szakaszaiban járnak, és milyen mértékben teszi lehetővé a szakértelem és a tudás zökkenőmentes és eredményes megosztását az említett partnerek között;
• Földrajzi dimenzió: milyen mértékben von be a projekt releváns partnereket különböző földrajzi régiókból, valamint milyen mértékben indokolta meg a pályázó a partnerség földrajzi összetételének megfelelő kialakítását, és milyen mértékben igazolta annak relevanciáját az SzKK-k célkitűzéseinek elérése szempontjából; továbbá milyen mértékben vonja be a partnerség a helyi és regionális szintű releváns szereplők széles és megfelelő körét, beleértve a lehető legnagyobb mértékben a hatóságokat is;
• A programhoz nem társult harmadik országok bevonása: amennyiben releváns, a programhoz nem társult harmadik országokból származó részt vevő szervezetek/intézmények részvétele lényeges hozzáadott értéket képvisel a projekt szempontjából;
• Együttműködés: a döntéshozatalt és a részt vevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és bármely más érintett érdekelt fél közötti kommunikációt világosan és észszerű részletességgel ismertetik (például: a találkozók száma és időzítése, a csoportok kialakítása, a célok és a várt eredmények leírása stb.), valamint szemléltetik a projekt Gantt-diagramján/ütemtervében.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

• Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a projekt eredményeit. A pályázat az elért eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg;
• Disszemináció: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, releváns határidőket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékonyan terjesszék az érdekeltek, a szakpolitikai döntéshozók, az orientációs szakemberek, a vállalkozások, a fiatal tanulók stb. körében a projekt időtartama alatt és azt követően; a pályázat emellett feltünteti, hogy mely partnerek felelnek a disszeminációért;
• Hatás: a pályázat szemlélteti a projekt lehetséges hatását:
  • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
  • a projektben közvetlenül részt vevő szervezeteken/intézményeken és egyéneken kívül, valamint a projekt regionális, nemzeti és/vagy európai szakképzési készségfejlesztésbe való beépítésének lehetősége.
• A pályázat intézkedéseket, valamint világosan meghatározott célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére és a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan;
• Fenntarthatóság: a pályázat kifejti az SzKK továbbfejlesztésének módját; a pályázat hosszú távú cselekvési tervet tartalmaz a projekt teljesítendő eredményeinek fokozatos bevezetésére, valamint az oktatási és képzési szolgáltatók és a kulcsfontosságú ágazati érdekelt felek közötti tartós partnerségekre a megfelelő szinten;  a pályázat tartalmazza a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket, többek között az európai, nemzeti és magánemberektől származó pénzügyi erőforrások azonosítását annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és a megvalósított előnyök hosszú távon fenntarthatók legyenek.

A finanszírozás odaítélése szempontjából azok a pályázatok vehetők figyelembe, amelyek (az összesen 100 pontból) legalább 75 pontot szereznek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve: legalább 18 pont „A projekt relevanciája” kategóriára; legalább 13 pont „A projektterv és a megvalósítás minősége” és 11 pont „A partnerség összetételének és együttműködésének minősége”, valamint a „Hatás” kategóriákra. 

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” értékelési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni.

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja. 

Az eredményeket – a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyitott oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

A kiválósági pecsét

A minőségi küszöbértékek felett értékelt, 75 vagy annál magasabb összpontszámmal rendelkező, de az e pályázati felhívás keretében rendelkezésre álló költségvetés hiánya miatt az Erasmus+ keretében nem finanszírozható projekttervek kiválósági pecsétet kaphatnak a pályázat minőségének tanúsítása és a nemzeti vagy regionális szintű alternatív finanszírozás megkönnyítése érdekében. 

A kiválósági pecsét egy minőségi védjegy meglétét tanúsítja, amelyet olyan minőségi projektterveknek ítélnek oda, amelyek a források elégtelen mértéke miatt nem finanszírozhatók az Erasmus+ keretében⁷³ . A védjegy elismeri a pályázat minőségét, és megkönnyíti az alternatív finanszírozás keresését. A nemzeti vagy regionális szintű finanszírozó szervek dönthetnek úgy, hogy a Bizottság független szakértői által végzett, magas színvonalat megállapító értékelési eljárás alapján, új teljes körű értékelési eljárás lefolytatása nélkül, közvetlenül finanszírozzák a pecséttel rendelkező projekttervet. A kiválósági pecsét odaítélése megkönnyítheti az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) vagy az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) származó alternatív finanszírozást is⁷⁴ . 

A pályázókat tájékoztatni kell arról, hogy a kiválósági pecsét tanúsítványa nem nyújt garanciát az automatikus alternatív finanszírozásra, mivel a pecséttel rendelkező projekttervek potenciális finanszírozására vonatkozó döntés teljes mértékben a kohéziós politikai alapok irányító hatóságainak – az ERFA vagy az ESZA+ keretében –, vagy más nemzeti és regionális szintű finanszírozó szerveknek a hatáskörébe tartozik.  

Ha a pályázó előzetes engedélyt ad a pályázati űrlapon, a pecséttel rendelkező projektterv adatai megoszthatók a kohéziós politikai alapok irányító hatóságaival és más, potenciálisan érdekelt nemzeti vagy regionális szintű finanszírozó szervekkel a nemzeti irodákon keresztül, a pályázat bizalmas kezelésére és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett. 

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 80%-os finanszírozási arány alapján.

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett.

A pénzügyi ellenőrzések költségei nem megengedettek.

Az önkéntesek költségei megengedettek. Ezeket az önkéntesek egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban⁷⁵ meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni. 

A kkv-tulajdonosok esetében a kkv-egységköltségek megengedettek. Ezeket a kkv-tulajdonosok egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban⁷⁶ meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni.

A releváns munkacsomagnak tartalmaznia kell az Európai Bizottság/Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által vagy annak kezdeményezésére a bevált gyakorlatok cseréje és az Erasmus+ tanárképző akadémiák közötti kölcsönös tanulás céljából szervezett legalább egy éves találkozó (melyen a projekt teljes jogú partnereinek egy-egy képviselője vesz részt) költségeit.

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével: 

1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
4. A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. 

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben. 

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. Ez a finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy az inputok helyett az outputok álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek az uniós finanszírozási és pályázati portálon elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Footnote

1. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32020H1202%2801%29 . ↩ back
2. https://www.cedefop.europa.eu/files/osnabrueck_declaration_eu2020.pdf . ↩ back
3. Lásd a jelenlegi és jövőbeli  szakképzési készségekről   szóló brosúrát. ↩ back
4. https://commission.europa.eu / publications/communication-skills-and-talent-mobility_en . ↩ back
5. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=C E LEX:32018H0502(01) . ↩ back
6. A készség-ökoszisztémák  olyan regionális vagy szektorális társadalmi formációk, amelyekben az emberi képességeket fejlesztik és produktív célokra használják (Finegold 1999). Alapvető elemeik az üzleti környezet és a kapcsolódó üzleti modellek, az intézményi/szakpolitikai keretek, a munkaerő bevonásának módjai, a munkahelyek szerkezete, valamint a létrehozásukhoz szükséges készségek és rendszerek szintje ( Buchanan et al. 2001 ).   Lásd:  A guide to the skill ecosystem approach to workforce development  (Útmutató a munkaerő-fejlesztés készségökoszisztémán alapuló megközelítéséhez). ↩ back
7. Regionális fejlesztési politika  –  A regionális fejlesztés  tág fogalom, azonban tekinthető a regionális egyenlőtlenségek a régiókban zajló (foglalkoztatást és jólétet generáló) gazdasági tevékenységek támogatása révén való csökkentésére irányuló általános erőfeszítésnek. ↩ back
8. Az  innováció „új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék (áru, szolgáltatás) vagy folyamat, új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külső kapcsolatok terén”. ↩ back
9. Az intelligens szakosodás helyi alapú megközelítés, amelyet a stratégiai beavatkozási területek azonosítása jellemez mind a gazdaság erősségeinek és lehetőségeinek elemzése, mind pedig a vállalkozói felfedezési folyamat alapján, az érdekelt felek széles körű bevonásával. Kifelé tekintő, és átfogóan szemléli az innovációt is. ↩ back
10. Az ipari  klaszterek egy adott helyszínen szorosan együttműködő szakosodott vállalkozásokból – gyakran kkv-kból – és más kapcsolódó támogató szereplőkből álló csoportok. Európában mintegy 3000 szakosodott klaszter működik. A megújult uniós iparpolitika az ipari innováció támogatásának hatékony eszközeként ismeri el a klasztereket. Lásd:  Európai klaszter-együttműködési platform (ECCP). ↩ back
11. Lásd:  Education in the knowledge triangle (Oktatás a tudásháromszögben). ↩ back
12. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásban meghatározottaknak megfelelően. ↩ back
13. Lásd az Európai Képzési Alapítvány  az inkluzív készségfejlesztést célzó, köz- és magánszféra közötti partnerségekre  vonatkozó munkáját. ↩ back
14. Lásd például:  a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP-AGRI)  célja a versenyképes és fenntartható gazdálkodás és erdőgazdálkodás előmozdítása. ↩ back
15. Lásd a 14 ipari ökoszisztémát  a 2020. évi új iparstratégia aktualizálásáról szóló bizottsági közleményben , valamint az SWD(2021) 351 számú,  az egységes piacról szóló, 2021. évi éves jelentést . ↩ back
16. Lásd  a fenntartható fejlődési célokat szolgáló oktatásról  szóló berlini nyilatkozatot. ↩ back
17. https://new-european-bauhaus.europa.eu/index_en ↩ back
18. Például az EKKR, az EQAVET, a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás, a kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlás stb. ↩ back
19. https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=25692&langId=en ;  https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=25693&langId=en ;  https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=26252&langId=en ;  https://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=26951&langId=en . ↩ back
20. Kiegészíthetők a partnerek által közösen elfogadott egyéb tevékenységekkel is. ↩ back
21. Lásd a Cedefop munkáját  a munkaerőpiachoz szükséges készségekkel  és      a készségkereslet és -kínálat összehangolásával  kapcsolatban. ↩ back
22. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1415&langId=en . ↩ back
23. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásban meghatározottaknak megfelelően. ↩ back
24. Lásd a Cedefop „ Digital, greener and more resilient ” („Digitális, zöldebb és ellenállóképesebb”) és a „ The green employment and skills transformation ” („A zöld foglalkoztatás és a készségek átalakítása”) című kiadványait, valamint az  ESCO   a zöld átálláshoz szükséges készségekre vonatkozó taxonómiáját . ↩ back
25. Az ILO  a műszaki és szakoktatás és -képzés, valamint a készségfejlesztés mindenki számára elérhetővé tételéről szóló útmutatója . ↩ back
26. Továbbá a meglévő  készségekkel kapcsolatos információgyűjtési  eszközökre, például a Cedefop  OVATE eszközére , valamint a munkaerőpiac szempontjából releváns képzések biztosítását célzó egyéb készségfejlesztési kezdeményezésekre (pl.  készségfejlesztési paktum , ágazati tervek) is építve. ↩ back
27. Lásd  a szakoktatási és -képzési intézmények és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés folyamatmodelljét,  valamint a következő OECD-tanulmányt: „Pathways to Professions: Understanding higher vocational and professional tertiary education systems” (A szakmákhoz vezető utak: a felsőoktatási és a felsőfokú szakképzési rendszerek megértése). ↩ back
28. Lásd: Michele Schweisfurtha,      Learner-Centred Education in International Perspective  (Tanulóközpontú oktatás nemzetközi perspektívából). ↩ back
29. Lásd Finnország  példáját . ↩ back
30. Beleértve a „a nemzetköziesítés hazai megtapasztalását”, amely a következőképpen határozható meg: „a nemzetközi és interkulturális dimenziónak a hazai tanulási környezetben részt vevő valamennyi tanuló formális és informális tantervébe való szándékos beépítése”.  Lásd: Beelen & Jones , 2015. ↩ back
31. A  munkaalapú tanulással  kapcsolatban lásd az ETF „Kézikönyv a politikai döntéshozók és a szociális partnerek számára” című kiadványát. ↩ back
32. Az európai szakmai alapprofilok olyan, bizonyos foglalkozási profilokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú tanulási eredmények csoportjait mutatják be, amelyek az uniós országokban a nemzeti szakképzési programok szempontjából konkrét foglalkozási/szakmai területeken közösnek és relevánsnak tekinthetők. ↩ back
33. Lásd a Cedefop tanulmányát  a szakoktatási és a szakképzési képesítések összehasonlításáról . ↩ back
34. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32022H0627%2802%29&qid=1656349729862 . ↩ back
35. Az alkotóműhelyek együttműködésen alapuló munkaterek, melyek lehetőséget biztosítanak az alkotásra, a tanulásra, a felfedezésre és a megosztásra (lásd  a JRC jelentését ). ↩ back
36. Lásd  A pozitív szemléletű oktatás helyzete  című kiadványt és  az IPEN nemzetközi pozitív oktatási hálózatot . ↩ back
37. Lásd Margherita Bacigalupo cikkét:  A kompetenciakeretek mint tájékozódási eszközök . ↩ back
38. Az európai  digitális kompetenciakeret . ↩ back
39. EntreComp –      a vállalkozói kompetenciák uniós referenciakerete . ↩ back
40. A      személyes, szociális és tanulási kulcskompetenciák európai keretrendszer . ↩ back
41. Lásd az  európai fenntarthatósági kompetenciakeretet  (GreenComp), valamint az UNESCO-UNEVOC  „Greening Technical and Vocational Education and Training: A Practical Guide for Institutions”  (Környezetbarát műszaki és szakoktatás és -képzés:       Gyakorlati útmutató intézmények számára) című kiadványát. ↩ back
42. A munkaalapú tanuláshoz kapcsolódó SELFIE-vel kapcsolatos összes információ elérhető online  itt . ↩ back
43. Lásd:  Tesztelje digitális készségeit!  | Europass ↩ back
44. A digitális készségek európai tanúsítványa a  digitális oktatási cselekvési tervben  előirányzott intézkedés. ↩ back
45. Lásd a      holland középfokú szakképzések (MBO) kiválóságra irányuló kezdeményezésének  példáját. ↩ back
46. A JRC tanulmányozta,  hogyan mozdítják elő a kreativitást az egész életen át tartó tanulás során , a szakképzést is beleértve. ↩ back
47. Példákért lásd a JRC „Creativity – a transversal skill for lifelong learning” („Kreativitás – transzverzális készség az egész életen át tartó tanuláshoz”) című tanulmányának 3. táblázatát. ↩ back
48. Lásd a   Cedefop tanárok és oktatók  szakmai továbbképzésével kapcsolatos munkáját. ↩ back
49. Lásd a tanárok és oktatók mobilitásának – különösen az európai mobilitásnak – az alap- és továbbképzésük során történő növeléséről szóló  tanácsi következtetéseket. ↩ back
50. Lásd még a      tanárképző akadémiákra      vonatkozó uniós kezdeményezést. ↩ back
51. Lásd:  a szakoktatásban és -képzésben végzettek tanulási és szakmai előmenetelének nyomon követése  a szakképzés minőségének javítása érdekében, a  szakoktatási és szakképzési pályakövetési intézkedések feltérképezése , a  pályakövetésre vonatkozó irányelvek és gyakorlatok feltérképezése , valamint a pályakövetésről szóló  tanácsi ajánlás . ↩ back
52. Lásd  a Euroguidance hálózatot , az egész életen át tartó pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulási stratégiákban betöltött szerepének javításáról szóló  tanácsi állásfoglalást , a „ Befektetés a pályaorientációba ” című kiadványt, valamint a Cedefop  egész életen át tartó pályaorientációval      kapcsolatos munkáját. ↩ back
53. Lásd a Cedefop  a nem formális és az informális tanulás érvényesítéséről  szóló munkáját, valamint  a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlást . ↩ back
54. A Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu). ↩ back
55. Lásd a  készségfejlesztési paktumot . ↩ back
56. Ez kiterjedhet képzési szövetségek (lásd      az osztrák modellt ) és vállalatközi képzési központok (lásd  a német modellt ) létrehozására és működtetésére is. Lásd még  az IKT-ágazatban működő üzleti-oktatási partnerségekre vonatkozó holland példát . ↩ back
57. Lásd a kanadai főiskolák és intézetek példáját, amelyek az  alkalmazott kutatást  innovációs képességük fejlesztésére, valamint erős ipari és közösségi kapcsolataik kiaknázására használják fel, továbbá az NCVER „ Developing VET applied research : steps towards enhancing VET’s role in the innovation system” (A szakképzési alkalmazott kutatás fejlesztése: a szakképzés innovációs rendszerben betöltött szerepének növelésére irányuló lépések) című kiadványát, továbbá az  „SMEs and TAFEs collaborating through applied research for growth”      (Kkv-k, valamint műszaki és továbbképzési intézmények [TAFE] együttműködése az alkalmazott kutatás keretében, a növekedés érdekében) című kiadványt. ↩ back
58. Lásd a Fraunhofer példáját  az intézetek kutatásaiból származó tudás magánvállalatok számára való átadásáról . ↩ back
59. Lásd: „ EU valorisation policy : making research results work for society”  (Az uniós hasznosítási politika: kutatási eredmények a társadalom szolgálatában), valamint az ipar és a tudományos körök közötti, a tudás hasznosítását célzó közös alkotás gyakorlati kódexéről szóló bizottsági ajánlás . ↩ back
60. Lásd: GO-international – A practical guide on strategic internationalisation in VET  (GO-International – Gyakorlati útmutató a szakképzés stratégiai nemzetköziesítéséhez). ↩ back
61. Lásd:  Erasmus minőségbiztosítási szabályok  – mobilitási projektek – szakképzés, felnőttoktatás, köznevelés, valamint minta  mobilitási és tanulási megállapodásminták . ↩ back
62. Lásd: UNESCO-UNEVOC  gyakorlati útmutató a szakmai továbbképzésről . ↩ back
63. Lásd:  EntreComp :  a vállalkozói kompetenciák uniós referenciakerete. Lásd a  JA Europe  az emberek foglalkoztatásra és vállalkozásra való felkészítéséről szóló dokumentumát. ↩ back
64. Lásd a „ Vállalkozás a szakoktatásban és -képzésben ” című záróbeszámolót, Ausztria vállalkozói ismeretek oktatására vonatkozó nemzeti cselekvési tervének  példáját, valamint  a vállalkozói ismeretek oktatásának előmozdításáról szóló útmutatót . ↩ back
65. Lásd a német Sommer der Berufsausbildung példáját. ↩ back
66. Lásd  egy nyári tábor , egy  technológiai tábor  és  egy fogyatékossággal élő gyermekeknek szóló nyári tábor  példáját. ↩ back
67. Tekintettel a pedagógiai, pénzügyi és üzemeltetési igazgatási autonómiára, a hatékony elszámoltathatósági mechanizmusokkal összhangban. Lásd még: GEORG SPÖTTL – „ Autonomy of (Vocational) Schools as answer to Structural Changes ” (A [szakképzési] iskolák autonómiája mint a strukturális változásokra adott válasz). ↩ back
68. Lásd a  kanadai és szingapúri példákat. ↩ back
69. Lásd a  Szakmai Kiválósági Gyakorlati Központok Közösségét (copcoves.eu) . ↩ back
70. Lásd: OECD Education GPS  és  Funding Mechanisms for Financing Vocational Training:  An Analytical Framework  (A szakképzés finanszírozási mechanizmusai: Elemzési keret). ↩ back
71. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=uriserv:OJ.C_.2020.417.01.0001.01.HUN . ↩ back
72. https://www.cedefop.europa.eu/files/osnabrueck_declaration_eu2020.pdf . ↩ back
73. Az (EU) 2021/817 Erasmus+ rendelet 32. cikkének (3) bekezdése ↩ back
74. A közös rendelkezésekről szóló (EU) 2021/1060 rendelet 73. cikkének (4) bekezdése, EUR-Lex – 32021R1060 – EN – EUR-Lex (europa.eu) . ↩ back
75. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-volunteers_en.pdf . ↩ back
76. unit-cost-decision-sme-owners-natural-persons_en.pdf (europa.eu) . ↩ back