Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Szakképzési kiválósági központok

A szakképzési kiválósági központokról szóló kezdeményezés támogatja a szakképzési kiválóság alulról felfelé építkező megközelítését, amelyben a helyi érdekelt felek széles köre vesz részt. Lehetővé teszi a szakképzést nyújtó intézmények számára, hogy gyorsan hozzáigazítsák a készségkínálatot a változó gazdasági és társadalmi igényekhez, például a digitális és zöld átálláshoz is. Az SzKK-k az adott helyi viszonyok között működnek, és az innovációt, a regionális fejlesztést és a társadalmi befogadást szolgáló készség-ökoszisztémák gerincét alkotják, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együtt dolgoznak más országok SzKK-ival.

Lehetőséget biztosítanak a fiatalok alapképzésére, valamint a felnőttek továbbképzésére és átképzésére a dinamikus munkaerőpiac igényeinek megfelelő rugalmas és időszerű képzési kínálat révén, a zöld és digitális átállással összefüggésben. A vállalatokkal és különösen a kkv-kkal való szoros együttműködés révén katalizátorként működnek a helyi üzleti innovációban.

A szakképzési kiválóság magas színvonalú készségeket és kompetenciákat biztosít, amelyek minőségi foglalkoztatást és egész életen át tartó lehetőségeket eredményeznek, és amelyek megfelelnek az innovatív, inkluzív és fenntartható1  gazdaság igényeinek.

A szakképzési kiválóság itt javasolt koncepcióját holisztikus, tanulóközpontú megközelítés jellemzi, amelyben a szakképzés:

  • A készségek ökoszisztémáinak2  elválaszthatatlan részét képezi, és hozzájárul a regionális fejlesztéshez3 , az innovációhoz4 , az intelligens szakosodáshoz5  és a klaszterekre vonatkozó stratégiákhoz6 ​​​​​​​, valamint az egyes értékláncokhoz és ipari ökoszisztémákhoz7 ​​​​​​​
  • Része a tudásháromszögeknek8 , és szorosan együttműködik más oktatási és képzési szektorokkal, valamint az adott közösséggel, a kreatív ágazattal és az üzleti oldallal
  • Lehetővé teszi a tanulók számára, hogy magas színvonalú, minőségbiztosításon alapuló szolgáltatás révén szakképzési (szakmaspecifikus) és kulcskompetenciákat9  egyaránt elsajátítsanak
  • A munka világával kialakítja a partnerségek innovatív formáit10 , és támogatja az oktatásban és képzésben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók folyamatos szakmai fejlődését, az innovatív pedagógiai módszereket, a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitását, valamint a szakképzés nemzetközivé válását célzó stratégiákat.

A pályázattípus célkitűzései

Ez a pályázattípus támogatja a szakképzési kiválósági központok nemzetközi együttműködési hálózatainak fokozatos létrehozását és fejlesztését, hozzájárulva az innovációt, a regionális fejlesztést és a társadalmi befogadást szolgáló készségek ökoszisztémáinak létrehozásához.

A szakképzési kiválósági központok két szinten működnek:

  1. Nemzeti szinten, ahol a helyi érdekelt felek széles körét vonják be, és készségek ökoszisztémáit hozzák létre a helyi innováció, a regionális fejlesztés és a társadalmi befogadás érdekében, miközben nemzetközi együttműködési hálózatokon keresztül együttműködnek más SzKK-kkal.
  2. Nemzetközi szinten azok az SzKK-k, amelyek közös érdeke, hogy:   
  • meghatározott ágazatokkal vagy ipari ökoszisztémákkal foglalkozzanak11 ;
  • innovatív megközelítésekkel igyekeznek leküzdeni a társadalmi kihívásokat (például éghajlatváltozás, digitalizáció, mesterséges intelligencia, fenntartható fejlődési célok, a migránsok integrációja, alacsonyan képzett személyek továbbképzése stb.); vagy
  • innovatív megközelítésekkel igyekeznek növelni a meglévő SzKK-k hatókörét, minőségét és hatékonyságát.

A hálózatok összehozzák a különböző országokban működő SzKK-kat, vagy fejlesztik a szakképzési kiválóság modelljét azáltal, hogy összekötik a különböző országokból származó partnereket, amelyek nemzetközi együttműködés révén helyi szinten kívánják fejleszteni a szakképzési kiválóságot. Hozzájárulhatnak például az új európai Bauhaus kezdeményezés megvalósítási szakaszához azáltal, hogy együttműködnek a kezdeményezés által támogatott helyi átalakulásokban részt vevő közösségekkel.

A hálózatok a szakképzési kiválóság megteremtette „felzárkózásra” szolgálnak. Nyitva állnak a fejlett szakképzési kiválósági rendszerekkel rendelkező országok, valamint a hasonló megközelítések kidolgozásán dolgozó országok előtt. Céljuk, hogy maradéktalanul feltárják a szakképzést nyújtó intézményekben rejlő azon lehetőségeket, hogy proaktív szerepet játsszanak a növekedés és az innováció támogatásában.

Az SzKK-k olyan szervezetek/intézmények számára nyújtanak lehetőségeket, amelyek az EKKR 3–8. szintjén, többek között a felső középfokú oktatás és a nem felsőfokú posztszekunder képzés szintjén, vagy felsőfokú szinten (például alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemek stb. számára) biztosítanak szakképzést.

Ugyanakkor nem elegendő, ha a pályázatok kizárólag felsőoktatási szintű tanulóknak szóló tevékenységeket foglalnak magukban; a felsőfokú szintű szakképzésre (az EKKR 6–8. szintje) összpontosító pályázatoknak legalább egy további szakképzési képesítési szintet kell kínálniuk az EKKR 3. és 5. szintje között, és erőteljes munkaalapú elemmel kell rendelkezniük12 .

Támogathatósági feltételek

A szakképzési kiválósági központokra irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?

Bármely részt vevő szervezet/intézmény, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban jogszerűen székhellyel rendelkezik, pályázhat. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

Teljes jogú partnerként, kapcsolt jogalanyként vagy társult partnerként vehet részt a szakképzés területén vagy a munka világában tevékenykedő bármely köz- vagy magánszervezet/-intézmény, amely egy uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban vagy a programhoz nem társult bármely harmadik országban (lásd a Pályázat útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát) rendelkezik székhellyel.

Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például a következők (a lista nem a teljesség igényével készült):

  • Szakképzési szolgáltatók
  • Vállalkozások, az iparágat vagy a szektort képviselő szervezetek/intézmények
  • Nemzeti/regionális képesítő hatóságok
  • Kutatóintézetek
  • Innovációs ügynökségek
  • Regionális fejlesztési hatóságok

Kivétel: A belarusz szervezetek (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A partnerségeknek legalább 8 teljes jogú partnert kell bevonniuk legalább 4 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból (amelyek legalább 2 uniós tagállamot foglalnak magukban).

Minden egyes uniós tagállamnak vagy a programhoz társult harmadik országnak a következőket kell magában foglalnia:

a) legalább 1 vállalati, iparági vagy szektorális képviselő szerepben eljáró szervezet/intézmény, és

b) legalább 1 szakképzési szolgáltató (közép- és/vagy felsőfokú szinten).

A partnerség további összetételének a pályázat konkrét jellegét kell tükröznie.

A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények teljes jogú partnerként, kapcsolt jogalanyként vagy társult partnerként (nem pályázóként) is részt vehetnek, amennyiben bizonyított, hogy részvételük lényeges hozzáadott értéket képvisel a projekt szempontjából.

A projekt időtartama

4 év.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2022-PEX-COVE.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak szeptember 7-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés

Az SzKK-kat olyan rendszerszintű megközelítés jellemzi, amelynek révén a szakképzést nyújtó intézmények aktívan hozzájárulnak a „készségek ökoszisztémájának” közös létrehozásához, más helyi/regionális partnerek széles körével együtt. Jóval nagyobb elvárásokat támasztanak velük szemben egy színvonalas szakképzési képesítés biztosításánál.

Az SzKK-k jellemző tevékenységeinek és szolgáltatásainak nem kimerítő felsorolását az alábbiakban ismertetjük. A projektek e tevékenységek egy részhalmazára építve érik el célkitűzéseiket.

A projekteknek releváns eredményeket kell felmutatniuk a következők három klaszterhez kapcsolódóan:

  1. A pályázati űrlapon, az 1. klaszter – Oktatás és tanulás alatt felsorolt tevékenységek közül legalább 3,
  2. A pályázati űrlapon, a 2. klaszter – Együttműködés és partnerség alatt felsorolt tevékenységek közül legalább 3,
  3. A pályázati űrlapon, a 3. klaszter – Irányítás és finanszírozás alatt felsorolt tevékenységek közül legalább 

1. klaszter – Oktatás és tanulás

i)  A munkaerőpiac szempontjából releváns – többek között a zöld és digitális átálláshoz13  szükséges – készségek biztosítása az egész életen át tartó tanulás és az inkluzív14 ​​​​​​​ megközelítés keretében, amely tanulási lehetőségeket biztosít minden korosztály és társadalmi-gazdasági hátterű ember számára15 ​​​​​​​. A szakmai alapképzési képesítésre vonatkozó kínálat, valamint a továbbképzésre és átképzésre irányuló szakmai továbbképzési kínálat (beleértve a mikrotanúsítványokat) kombinálása, amelyek a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésen16 ​​​​​​​ alapulnak.

ii)  Orientációs szolgáltatások nyújtása, valamint a korábbi tanulmányok érvényesítése.

iii)  Innovatív tantervek kialakítása, amelyek mind a technikai készségekre, mind pedig a kulcskompetenciákra17  összpontosítanak, valamint alkalmazzák az európai kompetenciakereteket és származékos eszközöket (pl. DigComp18 ​​​​​​​, EntreComp19 ​​​​​​​, LifeComp20 ​​​​​​​, SELFIE WBL21 ​​​​​​​, valamint a digitális készségekre vonatkozó európai tanúsítvány22 ​​​​​​​).

iv)  Innovatív tanulóközpontú23  oktatási és tanulási módszerek kialakítása, beleértve az interdiszciplináris, projektalapú, kompetenciaalapú tanulást, a „tudásgyárakat”, az alkotóműhelyeket24 , valamint a nemzetközi mobilitási lehetőségek nyújtását (beleértve az otthoni nemzetköziesedést25 ​​​​​​​), a digitális technológiák, például az MOOC-k, a szimulátorok, a virtuális valóság, a mesterséges intelligencia stb. teljes körű kihasználása mellett.

v)  A tanulói kiválóság26  előmozdítása olyan intézkedések révén, amelyek arra ösztönzik a szakképzésben részt vevő tanulókat, hogy felfedezzék innovációs és kreatív potenciáljukat27 ​​​​​​​, ami kedvező előnyökkel jár a tanulók, a tanárok és a szakképzést nyújtó intézmények számára, amelyek a bevált gyakorlatokat beépíthetik a rendszeres programokba.

vi)  Moduláris és tanulóközpontú nemzetközi szakképzési tanulási szolgáltatás kidolgozása, amely biztosítja annak elismerését, valamint a tanulási eredmények átláthatóságát, megértését és hordozhatóságát, többek között mikrotanúsítványok és európai szakképzési „alapprofilok” kifejlesztése és/vagy használata révén, valamint az Europass digitális tanúsítvány használatával.

vii)  Magasabb szintű szakképzési programok biztosítása, rugalmas útvonalak, valamint együttműködési mechanizmusok kialakítása a szakképzési intézmények és a felsőoktatási intézmények között.

viii)  Beruházás a tanárok és oktatók szakmai alapképzésébe és továbbképzésébe28  a pedagógiai, műszaki és különösen digitális készségek terén, beleértve az online és távoktatáshoz szükséges készségeket, valamint a meghatározott irányítási rendszereken alapuló minőségi kultúra megvalósítását29 ​​​​​​​.

ix)  Az európai eszközökkel összehangolt, erős minőségbiztosítási mechanizmusok létrehozása, amelyek magukban foglalhatják az oktatási és képzési szolgáltatók tanúsítására irányuló munkát a megfelelő nemzeti és/vagy nemzetközi szabványügyi szervezetek – pl. ISO 21001 vagy EFQM – által kidolgozott szabványok alapján (lásd még: EVTA-címke a szakképzési kiválóságról).

x)  Hatékony visszacsatolási spirálok és pályakövetési rendszerek létrehozása, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulási kínálat időben igazodjon a változó munkaerőpiaci igényekhez.

2. klaszter – Együttműködés és partnerségek

xi)  Üzleti-oktatási partnerségek kialakítása tanulószerződéses gyakorlati képzések, szakmai gyakorlatok, a készségigények előrejelzése, az eszközök megosztása, a munkatársak/szakemberek/oktatók és a tanárok vállalatok és szakképzési központok30  közötti cseréje érdekében, beleértve a készségfejlesztési paktumhoz31  való csatlakozást stb.

xii)  Technikai támogatás, igényfelmérés, eszközök és módszerek biztosítása a kkv-k számára, valamint személyre szabott képzés biztosítása a tanulószerződéses gyakorlati képzésre és a továbbképzésre/átképzésre vonatkozó kínálataik támogatása érdekében.

xiii)  Üzleti inkubátorházak biztosítása vagy támogatása a szakképzésben részt vevő tanulók számára vállalkozói készségeik és kezdeményezéseik fejlesztése érdekében.

xiv)  Együttműködés a helyi kkv-kkal innovációs központokon, technológiai diffúziós központokon32 , prototípus-készítésen és alkalmazott kutatási33 ​​​​​​​ projekteken keresztül, a szakképzésben részt vevő tanulók és munkatársak/szakemberek/oktatók bevonásával.

xv)  Hozzájárulás az új tudás előállításához és terjesztéséhez más érdekelt felekkel partnerségben, pl. nyílt innováció34 , egyetemekkel, vállalatokkal és egyéb kutatóintézetekkel folytatott közös kutatási és fejlesztési tevékenységek révén.

xvi)  A szakképzés nemzetköziesítését célzó stratégiák kidolgozása, beleértve a szakképzésben részt vevő tanulók, tanárok és oktatók, valamint a vezetők nemzetközi mobilitását (beleértve a virtuális mobilitást is). Ez magában foglalhat a mobilitás elősegítésére irányuló előkészítő munkákat is, például oktatási programokat vagy uniós tanulmányi kurzusokat, amelyek segítenek jobban megérteni az európai integrációs folyamatot és Európa helyét a globalizált világban (például a Jean Monnet akciók mintájára).

xvii)  A szakképzés vonzerejét növelését célzó kampányok és tevékenységek35  indítása és az azokban való aktív részvétel, valamint a szakoktatási és szakképzési képesítések által kínált élet- és munkalehetőségek tudatosítása. Ezek a kezdeményezések több embert (köztük az általános és középiskolák tanulóit) vonzhatnának bizonyos szakmákhoz, és hozzájárulhatnának a Szakmai Készségek Európai Hetéhez.

xviii)  Részvétel nemzeti és nemzetközi szakismereti versenyekben a szakképzés vonzerejének és kiválóságának növelése érdekében.

xix)  Nemzetközi szakképzési kampuszok/akadémiák kialakítása. Az alap-, közép- és szakképzési iskolák tanulóit, a tanárokat és oktatókat, a szakképzést nyújtó intézmények vezetőit, a szakszervezeteket36 , valamint a jövőbeli szakképzési lehetőségek mérlegelésével foglalkozó személyeket célozzák meg. Összpontosíthatnak bizonyos foglalkozási területekre, termékekre vagy szolgáltatásokra, valamint a társadalmi és gazdasági jelentőséggel bíró összetett kihívásokra.

3. klaszter – Irányítás és finanszírozás

xx)  Megfelelő autonómia37 , valamint hatékony irányítás biztosítása minden szinten, az érdekelt felek bevonásával, különös tekintettel a vállalatokra, kamarákra, szakmai és ágazati szövetségekre, szakszervezetekre, nemzeti és regionális hatóságokra és szociális partnerekre.

xxi)  Aktív részvétel a készségkínálat irányítására irányuló, átfogó nemzeti rendszerekben, valamint a helyi, regionális, nemzeti és európai szintű foglalkoztatási és szociálpolitikákkal való összekapcsolás.

xxii)  A készségek ökoszisztémáinak közös létrehozása az innováció, az intelligens szakosodási stratégiák, a klaszterek, valamint az ágazatok és értékláncok (ipari ökoszisztémák) támogatása érdekében.

xxiii)  Olyan fenntartható pénzügyi modellek kidolgozása, amelyek ötvözik a köz- és magánfinanszírozást, valamint a jövedelemtermelő tevékenységeket.

xxiv)  A külföldi befektetési projektek38  vonzerejének előmozdítása azáltal, hogy gondoskodik a készségek időben történő biztosításáról a helyben befektető vállalatok számára.

xxv)  A nemzeti és uniós pénzügyi eszközök és források teljes körű kihasználása. Ezek közé tartozhat az oktatási és képzési tevékenységek támogatása, a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása, az alkalmazott kutatási tevékenységek, a szakképzési központok korszerű berendezésekkel történő modernizálását célzó infrastrukturális beruházások, a szakképzési szervezetek/intézmények kiválóságát és fenntarthatóságát biztosító irányítási rendszerek és az általuk nyújtott szolgáltatások megvalósítása stb.

Az SzKK-k nem arra szolgálnak, hogy új szakképzést nyújtó intézményeket és infrastruktúrát építsenek ki a nulláról (bár ilyesmit is végrehajthatnak). Inkább egy sor helyi/regionális partner – például szakmai alapképzési és továbbképzési szolgáltatók, felsőoktatási intézmények, többek között alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemek, kutatóintézetek, vállalkozások, kamarák, szociális partnerek, nemzeti és regionális hatóságok, illetve fejlesztési ügynökségek, állami foglalkoztatási szolgálatok stb. – közötti kapcsolatteremtés a feladatuk.

A projekteknek adott esetben uniós szintű eszközöket39  kell alkalmazniuk.

A projekteknek magukban kell foglalniuk egy hosszú távú cselekvési tervet, hogy a projekteredményeket a projekt lezárulását követően fokozatosan ki lehessen terjeszteni. Ennek a tervnek az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb iparági érdekeltek közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket. Emellett – többek között uniós és nemzeti politikai szinten – megfelelő láthatóságot és széles körű terjesztést kell biztosítania a platformok munkája tekintetében, és arra vonatkozó részleteket kell magában foglalnia, hogy hogyan zajlik majd az eredmények kiterjesztésének releváns partnerekkel történő, európai, nemzeti és/vagy regionális szintű megvalósítása. A cselekvési tervben fel kell továbbá tüntetni, hogy az uniós (például európai strukturális és beruházási alapok, Európai Stratégiai Beruházási Alap, Erasmus+, COSME és szektorális programok) és a nemzeti, illetve regionális finanszírozási lehetőségek (valamint a magánfinanszírozás) hogyan támogathatják a projekt kiterjesztését. Ennek során figyelembe kell venni a nemzeti és a regionális intelligens szakosodási stratégiákat.

Várt hatás

A szakképzési kiválósági központok európai platformjai fokozatos kialakítása és fejlesztése várhatóan növeli a szakképzés vonzerejét, továbbá biztosítja, hogy a szakképzés élvonalban járjon a gyors ütemben változó készségigények támasztotta kihívásokra kínált megoldások rendelkezésre bocsátásában.

A szakképzési kiválósági központok nélkülözhetetlen részét képezik a „tudásháromszögnek” – vagyis a vállalkozások, valamint az oktatás és a kutatás területe közötti szoros együttműködésnek –, és alapvető szerepet töltenek be az innovációt és intelligens szakosodást támogató készségek biztosításában. Ennélfogva az elvárások szerint olyan minőségi foglalkoztatást és egész pályafutáson átívelő lehetőségeket eredményező, kiemelkedő minőségű készségeket és kompetenciákat kell biztosítaniuk, amelyek összhangban állnak egy innovatív, befogadó és fenntartható gazdaság igényeivel. Ez a megközelítés várhatóan elősegíti, hogy a szakképzés a készségátadást egy átfogóbb és befogadóbb szemléletre alapozza, és foglalkozzon az innovációval, a pedagógiával, a társadalmi igazságossággal, az egész életen át tartó tanulással, a transzverzális készségekkel, a szervezeti és folyamatos szakmai tanulással, valamint a közösség igényeivel.

Mivel a szakképzési kiválósági központok szorosan a regionális/helyi összefüggésrendszerekhez kötődnek, ám egyúttal transznacionális szinten tevékenykednek, szilárd és tartós nemzeti és határokon átnyúló partnerségeket alakíthatnak ki a szakképzési közösség és a munka világa között. Ennélfogva gondoskodnak arról, hogy a készségátadás folyamatosan releváns maradjon, és olyan eredményeket érnek el, amelyeket tudásmegosztás és folyamatos együttműködés nélkül nehéz lenne felmutatni.

Az egyes projekteknek a projekteredmények transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szintű, széles körű terjesztése, és a projekteredmények fokozatos kiterjesztésére szolgáló hosszú távú cselekvési terv révén, valamint a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiák figyelembevételével be kell vonniuk a részt vevő szervezeteknél/intézményeknél és az azokon kívül tevékenykedő releváns érdekelteket, és a projekt lezárultával is biztosítaniuk kell annak hosszú távú hatását.

Értékelési szempontok

A következő értékelési szempontok alkalmazandók:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 35 pont)

  • Szakpolitikával alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat a szakképzési kiválóság elősegítésére szolgáló szakképzési kiválósági központok transznacionális együttműködési platformját hozza létre és fejleszti; a pályázat kifejti, miként járul hozzá a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásban40  foglalt szakpolitikai prioritások, valamint az osnabrücki nyilatkozat41 ​​​​​​​ céljainak eléréséhez;
  • Következetesség: milyen mértékben képezi a pályázat alapját megfelelő szükségletelemzés; a célkitűzések világosan meg vannak fogalmazva, reálisak, és olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és a pályázattípus szempontjából;
  • Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a saját általános területén, vagy a projekt lebonyolításának földrajzi összefüggésrendszerén belül (például tartalom; létrehozott anyagok, alkalmazott munkamódszerek, bevont vagy elérni kívánt szervezetek/intézmények és személyek);
  • Regionális dimenzió: a pályázat a helyi/regionális igények és kihívások azonosítása révén szemlélteti a regionális fejlesztési, innovációs és intelligens szakosodási stratégiákba történő beépülését, valamint az azokhoz való hozzájárulását;
  • Együttműködés és partnerségek: milyen mértékben alkalmas a pályázat a helyi és transznacionális szinten egyaránt ápolt, kölcsönös és mindenki számára előnyös interakciókat magában foglaló, szilárd, illetve tartós kapcsolat megvalósításához a szakképzési közösség és a vállalkozások (kamarák vagy szövetségek is képviselhetik őket) között;
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat világosan szemlélteti azt az egyéni (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók), intézményi és rendszerszintű hozzáadott értéket, amely olyan eredményekből fakad, amelyeket a partnerek nehezen tudnának elérni az európai együttműködés hiányában;
  • Nemzetköziesítés: a pályázat szemlélteti a szakképzési kiválóság nemzetközi dimenziójához történő hozzájárulását, többek között a szakképzés területéhez kapcsolódó, transznacionális mobilitás elősegítésére és fenntartható partnerségek elősegítésére vonatkozó stratégiák kidolgozását;
  • Digitális készségek: a pályázat milyen mértékben irányoz elő a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeket (pl. készségigény-előrejelzés, innovatív tantervek és oktatási módszerek, útmutatás stb.) a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódóan;
  • Zöld készségek: milyen mértékben irányoz elő a pályázat a körforgásos és környezettudatosabb gazdaságra történő átállásra irányuló tevékenységeket (például a készségigények előrejelzése, innovatív tantervek és oktatási módszertanok, iránymutatás stb.);
  • Társadalmi dimenzió: a pályázat különféle tevékenységeinek egészében megmutatkozik a horizontális szemlélet annak érdekében, hogy foglalkozzon a sokszínűség kérdésével, valamint előmozdítsa a közös értékeket és az egyenlőséget – beleértve a nemek közötti egyenlőséget –, illetve a megkülönböztetésmentességet és a társadalmi befogadást, többek között a speciális szükségletű/kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek esetében.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 25 pont)

  • Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek és szolgáltatások koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek. Megfelelő szakaszok állnak rendelkezésre az előkészítésre, megvalósításra, nyomon követésre, hasznosításra, értékelésre és a terjesztésre;
  • Módszertan: a javasolt módszertan minősége és kivitelezhetősége, valamint annak megfelelősége a várt eredmények elérése szempontjából;
  • Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá. Az egyértelmű fő teljesítménymutatók, valamint az értékelésükre és teljesítésükre vonatkozó ütemterv meghatározása megtörtént;
  • Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve;
  • Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a feladatmodulokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel;
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, kölcsönös felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben és költséghatékony módon kerüljön sor. A projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a mérséklési intézkedésekre. A szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik. Ezek a folyamatok egy független, külső értékelést is magukban foglalnak félidőben, valamint a projekt végén;
  • Ha a projekt mobilitási tevékenységeket foglal magában (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók számára): 
  • megfelelőek-e a gyakorlati intézkedések, valamint az irányítási és támogatási módszerek minősége;
    • milyen mértékben felelnek meg ezek a tevékenységek a projekt célkitűzéseinek, és megfelelő számú résztvevőt vonnak-e be ezekbe a tevékenységekbe;
    • milyen a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló lépések minősége, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel összhangban.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

  • Kialakítás: a projektben részt vevő szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, kompetenciákkal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot alkotnak a projekt összes aspektusának sikeres megvalósítása szempontjából;
  • Felzárkózás: milyen mértékben teremt kapcsolatot a partnerség azokkal a szakképzés területén és a munka világában tevékenykedő szervezetekkel/intézményekkel, amelyek a szakképzési kiválósági megközelítések kialakításának különböző szakaszaiban járnak, és mennyire teszi lehetővé a szakértelem és a tudás zökkenőmentes és eredményes megosztását az említett partnerek között;
  • Földrajzi dimenzió: milyen mértékben von be a projekt releváns partnereket különböző földrajzi területekről, milyen mértékben indokolta meg a pályázó a partnerség földrajzi összetételének megfelelő kialakítását, és mennyire szemléltette annak relevanciáját az SzKK-k célkitűzéseinek elérése szempontjából; és milyen mértékben vonja be a partnerség a helyi és regionális szintű releváns szereplők széles és megfelelő körét;
  • A programhoz nem társult harmadik országok bevonása: adott esetben a programhoz nem társult harmadik országokból származó részt vevő szervezetek részvétele lényeges hozzáadott értéket képvisel a projekt számára;
  • Elkötelezettség: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, valamint transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben; a felelősségi körök és feladatok felosztása egyértelmű, megfelelő, és saját szakértelméhez és kapacitásához mérten valamennyi részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív hozzájárulását szemlélteti;
  • Együttműködés: a projekt hatékony mechanizmust javasol a részt vevő szervezetek/intézmények, résztvevők és egyéb releváns érdekeltek közötti megfelelő koordináció, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

  • Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a projekt eredményeit. A pályázat az eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg;
  • Terjesztés: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények terjesztésére vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, releváns határidőket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékonyan terjesszék az érdekeltek, a szakpolitikai döntéshozók, az orientációs szakemberek, a vállalkozások, a fiatal tanulók stb. körében a projekt időtartama alatt és azt követően; a pályázat emellett feltünteti, hogy mely partnerek felelnek a terjesztésért;
  • Hatás: a pályázat szemlélteti a projekt lehetséges hatását:  
    • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
    • és a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és személyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű hatást.
  • A pályázat intézkedéseket, valamint világosan meghatározott célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére és a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan;
  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti az SzKK kiterjesztésének és továbbfejlesztésének módját. A pályázat magában foglal egy hosszú távú cselekvési tervet a projekteredmények projekt lezárulását követő, fokozatos kiterjesztésére. Ennek a tervnek az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb iparági érdekeltek közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket, többek között az európai, nemzeti és magánemberektől származó pénzügyi erőforrások azonosítását annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és a megvalósított előnyök hosszú távon fenntarthatók legyenek.

A pályázatoknak legalább 70 pontot kell elérniük (az összesen 100 pontból) ahhoz, hogy támogathatók legyenek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve: legalább 18 pont a „projekt relevanciája” kategóriára; legalább 13 pont a „projektterv és a megvalósítás minősége” és 11 pont a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége”, valamint a „hatás” kategóriákra. Pontszámegyenlőség esetén a „projekt relevanciája”, majd a „hatás” kategóriára adott, legmagasabb pontszámok élveznek elsőbbséget.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a pályázó által javasolt pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

Az uniós támogatás maximális összege projektenként 4 millió euró

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és terjesztés”, „minőségbiztosítás” stb.);
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A leírt költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk terjesztése, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80%-a lehet.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portálján (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Tagged in:  Szakképzésben részesülő diákok és szakképző intézményekben dolgozó szakemberek mobilitása