Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek célja olyan hálózatok létrehozása, amelyek előmozdítják a regionális partnerségeket, szoros együttműködésben az európai fiatalokkal (uniós tagállamok és a programhoz nem társult harmadik országok). Ezek a hálózatok csereprogramokat szerveznek, előmozdítják a képzéseket (például ifjúsági vezetők számára), és lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy közös projekteket indítsanak, amelyek mindegyike megvalósulhat fizikai és/vagy online tevékenységek révén.

A Pályázattípus Célkitűzései

Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek célja olyan együttműködés létrehozása, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy Európa-szerte közös projekteket indítsanak, csereprogramokat és képzéseket szervezzenek (pl. ifjúsági vezetők/ifjúságsegítők számára) fizikai és online tevékenységek révén egyaránt. A pályázattípus az önszerveződő és nagymértékű ifjúsági szervezetek/intézmények transznacionális partnerségeit támogatja azzal a céllal, hogy megerősítse a tevékenységeik európai dimenzióját.

A fontos tematikus prioritások a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiával¹  és az uniós ifjúsági célokkal működnek együtt és mozdítják elő azokat. Az európai ifjúsági célokat az Ursula von der Leyen elnök vezette Bizottság politikai iránymutatásai is tükrözik² . A projekttervek az ifjúság európai évének (2022) örökségét és az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeit is kezelhetik. A 2024-es európai parlamenti választások relevánsak e pályázattípus kontextusában.

Az ifjúsági hálózatoknak meg kell vizsgálniuk a szolidaritás és az inkluzivitás kialakításának módjait a Covid19-világjárványból való kilábalás során.

Egyedi célkitűzések

A pályázattípus kifejezetten az alábbi konkrét célkitűzések közül legalább egyet kíván támogatni:

• több transznacionális, online és offline strukturált együttműködés előmozdítása és kialakítása a különböző ifjúsági szervezetek/intézmények között a szolidaritásra és inkluzív demokratikus részvételre összpontosító partnerségek kiépítése vagy megerősítése érdekében, a társadalmi-gazdasági struktúrák visszaesése közepette, valamint összhangban az EU 2019–2027-re vonatkozó ifjúsági stratégiájával, az uniós ifjúsági célokkal, az ifjúsági párbeszéddel és az ifjúság 2022-es európai évével;
• az EU hat alapvető értékre³  épül, amelyek társadalmunk alapját képezik: az emberi méltóság tiszteletben tartása; szabadság; demokrácia; egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a kisebbségek jogait is.
• ifjúsági szervezetek/intézmények, amelyek olyan kezdeményezésekben vesznek részt, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy vegyenek részt a demokratikus folyamatban és a társadalomban azáltal, hogy képzéseket szerveznek, bemutatják az európai fiatalok körében a közös vonásokat, és ösztönzik az Unióval, annak értékeivel és demokratikus alapjaival való kapcsolatukról szóló párbeszédet és vitát. Ez magában foglalja rendezvények szervezését a 2024-es európai parlamenti választások előkészítéseként és azon túl.
• A fiatalok alulreprezentált csoportjainak a politikában, az ifjúsági szervezetekben/intézményekben és más civil társadalmi szervezetekben való részvételének előmozdítása a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok, például a kiszolgáltatott helyzetben lévő és társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű fiatalok bevonása révén;
• új módszerek arra, hogy az ifjúsági szervezetek/intézmények segítséget kapjanak az együttműködés, a hálózatépítés, -fejlesztés és -irányítás innovatív módjainak a támogatásával. Ez jelzésszerűen magában foglalhatja az ifjúsági szervezetek/intézmények közötti, digitális összefüggésrendszerben zajló együttműködés fokozását a nem formális tanulási módszereken és szervezeti modelleken keresztül, ideértve az alternatív párbeszéd- és kölcsönös segítségnyújtási módokat is;
• az alulról szerveződő ifjúsági szervezetek/intézmények tevékenységei európai dimenziójának megerősítése, beleértve a jobb együttéléssel kapcsolatos tevékenységeket, valamint az európai zöld megállapodással és az új európai Bauhaus kezdeményezéssel összhangban a transznacionális élet fenntartható jövőbeli módjainak megtervezését.

Tevékenységek

A pályázattípus olyan nem kormányzati szervezeteket (nem profitorientált szervezeteket) és állami szerveket céloz meg, amelyek az uniós tagállamokon vagy a programhoz társult harmadik országokon belül különböző országokat és régiókat lefedő partnerségek keretében olyan projekteket javasolnak, amelyek képesek mozgósítani a fiatalokat, valamint hozzájárulnak az EU ifjúsági stratégiájának kialakításához és megvalósításához, a szakpolitika alakításához, továbbá az ifjúság területén a fő érdekelt felekkel folytatott interakcióhoz.

A fiataloknak szóló mobilitási tevékenységek az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek kulcsfontosságú elemét képezhetik. Ennek a mobilitásnak határokon átnyúló csereprogramokat és nem formális vagy informális képzési lehetőségeket kell kínálnia az európai fiatalok számára, amelyeket online fórumokon lehet előkészíteni és támogatni e pályázattípus célkitűzéseinek támogatása érdekében. Ezeknek a mobilitási tevékenységeknek az intézkedés célkitűzései és az ár-érték arány elve alapján nagyon egyértelműen indokoltnak kell lenniük.Valamennyi tevékenységnek hozzá kell járulnia az ifjúság megszólításának kiszélesítéséhez, hogy az ifjúsági szervezeteken/intézményeken belül és azokon túl is megszólítsa a fiatalokat, ideértve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat is, annak biztosítása érdekében, hogy a vélemények sokszínűsége hallható legyen⁴ .

Milyen feltételeknek kell megfelelniük az együtt Európa ifjúsága helyi/közösségi projektek megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek

Az Együtt Európa Ifjúsága pályázattípus keretében megvalósított projekttervek akkor jogosultak Erasmus-támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (Ki pályázhat?)

A támogathatósághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és adott esetben kapcsolódó szervezeteknek) a következőknek kell lenniük:

• jogalanyok,
• valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban rendelkeznek székhellyel,
• az ifjúsági területen tevékenykedő nem kormányzati szervezetek (köztük az európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek és a nemzeti ifjúsági tanácsok),
• helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok,

Az állami vagy magánvállalkozások (kis-, közép- vagy nagyvállalkozások, beleértve a szociális vállalkozásokat is) szintén részt vehetnek, koordinátorként azonban nem.

Kedvezményezettek például a következők lehetnek:

• bármely nonprofit szervezet/intézmény, egyesület, nem kormányzati szervezet (az európai ifjúsági nem kormányzati szervezeteket is beleértve);
• bármely nemzeti ifjúsági tanács;
• helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok;
• oktatási vagy kutatási intézmények;
• alapítványok.

A konzorcium összetétele (A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A pályázatokat legalább 5 uniós tagállamból és/vagy a programhoz társult harmadik országból – származó legalább 5 pályázónak (kedvezményezettnek, nem kapcsolódó szervezetnek) kell benyújtania.

Társult partnerek is részt vehetnek. A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

Földrajzi hely (A tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell zajlaniuk.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 24 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

A Brüsszelben található Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Ugyanaz a szervezet/intézmény csak egy pályázatot nyújthat be az adott határidőn belül.

Felhívás azonosítója: ERASMUS-YOUTH-2024-YOUTH-TOG

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 7. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

Hogyan kell pályázni?

Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók információk.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés

Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek négy szakaszból állnak, amelyek már a projektterv finanszírozásra való kiválasztása előtt megkezdődnek, például

1. a projektek azonosítása és kezdeményezése;
2. a projektek előkészítése, kialakítása és tervezése;
3. a projektek végrehajtása és a tevékenységek nyomon követése; és
4. a projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat. A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot.

• Azonosítás és kezdeményezés; annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.;
• Előkészítés, kialakítás és tervezés; a projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása; az érintett feladatok ütemtervének meghatározása; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőség-ellenőrzés, a jelentéstétel és az eredmények disszeminációjának stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb.;
• A tevékenységek végrehajtása és nyomon követése: a projekt végrehajtása a jelentéstételi és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségbiztosítási szabályoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.;
• Felülvizsgálat és hatásvizsgálat: a projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok:

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban az „Együtt Európa Ifjúsága” projekt fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához. A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor.

Környezeti fenntarthatóság

A projekteket környezettudatos módon kell kidolgozni, és valamennyi aspektusukba be kell építeni a környezettudatos gyakorlatokat. A szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek környezetbarát megközelítést kell alkalmazniuk a projekt kidolgozása során. Ez arra sarkallja a projektben részt vevőket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, elgondolkodtatja őket arról, hogy mit tehetnek a különböző szinteken, továbbá segít a szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek abban, hogy környezettudatosabb alternatívákat találjanak a projektjeik keretében végzett tevékenységeik megvalósítására.

Befogadás és sokszínűség

Az Erasmus+ program valamennyi tevékenysége keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. Az említett elvek érvényre juttatását egy Befogadási és sokszínűségi stratégia támogatja, amelynek célja, hogy hatékonyabban elérje a legkülönbözőbb hátterű – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező és az európai projektekben való részvételt illetően akadályokkal szembesülő – résztvevőket. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és a folyamat egésze alatt be kell vonniuk őket a döntéshozatalba.

Transzverzális elvként a részt vevő szervezeteknek/intézményeknek olyan stratégiákat kell követniük, amelyek a különböző háttérrel rendelkező fiatalokkal helyi/közösségi szinten teremtenek kapcsolatot. Ez magában foglalja a kevesebb lehetőséggel rendelkező, többek között távoli/vidéki területekről származó és/vagy migrációs hátterű fiatalok bevonását is. Ezért valamennyi tevékenységnek hozzá kell járulnia a fiatalok szélesebb körű bevonásához és aktív szerepvállalásához annak biztosítása érdekében, hogy a vélemények sokszínűsége össze legyen hangolva.

Digitális dimenzió

A virtuális együttműködés, valamint a virtuális és vegyes tanulási lehetőségek bevezetése, illetve az e területen zajló tapasztalatszerzés kulcsfontosságú a sikeres projektek szempontjából. Különösen arra ösztönözzük a projekteket, hogy az Európai Ifjúsági Portál és az európai ifjúsági stratégiai platform segítségével működjenek együtt a projekttevékenységek előtt, alatt és után.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A projektek támogatják az aktív polgári szerepvállalást és az etikát, valamint előmozdítják a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség fejlesztését. A hangsúly egyebek mellett az európai uniós összefüggésrendszer tudatosításán és megértésén lesz.

Értékelési szempontok

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

• Cél és uniós hozzáadott érték:a javaslat uniós hozzáadott értéket képviselő projektet hoz létre és dolgoz ki, amely támogatja az ifjúság szempontjából releváns uniós szintű szakpolitikákat – különösen a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiát –, például a szakpolitikák létrehozásának/végrehajtásának, a szakpolitikák megvitatásának és az ifjúsági érdekelt felekkel való együttműködésnek a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiával, az ifjúság európai évének (2022) örökségével és az ifjúsági munkára vonatkozó európai menetrenddel összhangban történő támogatását.
• Uniós értékek: a pályázat milyen mértékben releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
• Célkitűzések: a pályázat célkitűzései relevánsak a pályázattípus legalább egy általános célkitűzése és legalább egy konkrét célkitűzése szempontjából; ezenkívül a pályázat célkitűzései konkrétak és egyértelműen meghatározottak, teljesíthetők, mérhetők, reálisak és időhöz kötöttek; olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek a részt vevő szervezetek/intézmények szempontjából lényegesek, és egyértelmű hozzáadott értéket jelentenek a kiválasztott célcsoportok számára.
• Szükségletek: a pályázat bemutatja, hogy a szükségletek alapos felmérésére épül, amely lehetőség szerint ellenőrizhető tényeken és számadatokon alapul, és amelyet a konzorcium valamennyi országára és szervezetére/intézményére vonatkozó általános és konkrét adatok támasztanak alá. Egyértelmű szükségletelemzésre van szükség a pályázók, partnerek és célcsoportok konkrét realitásaival kapcsolatban.
• A fiatalok szerepvállalása: a pályázat bemutatja, hogy a partnerség aktív szerepet vállal a sokszínű ifjúsági népességgel, többek között a távoli/vidéki területeken élő és/vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokkal.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

• Tervezés: A pályázat egyértelmű, teljes körű és jó minőségű, és megbízható projektmenedzsment-módszerek alapján megfelelő szakaszokat tartalmaz a projekt előkészítéséhez, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez.
• Módszertan: A végrehajtás megfelelő módszereken alapul; a célkitűzések összhangban állnak a tevékenységekkel, és világosan körvonalazzák őket, logikus kapcsolatot teremtve az azonosított problémák, szükségletek és megoldások között; a munkaterv koherens és konkrét; megfelelő minőség-ellenőrzési intézkedések és mutatók állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a projektet megfelelő minőségben, hatókörben, időben és a költségvetési keretek között hajtsák végre; konkrét és megfelelő kockázatkezelési és készenléti tervek állnak rendelkezésre.
• Költséghatékonyság: a javasolt költségvetés koherens, kellően részletes, a projekt végrehajtására alkalmas, és a legjobb ár-érték arányt biztosítja. A munkacsomagokhoz rendelt erőforrások összhangban vannak azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel. A költségvetés kielégíti a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott szervezetek/intézmények és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok igényeit annak érdekében, hogy ösztönözze az Erasmus+ programba való bevonásukat.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

• Partnerségi profil: a partnerség a célkitűzései eléréséhez szükséges profilokkal, készségekkel, tapasztalattal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkező, egymást kiegészítő szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában; a nonprofit szervezetek/intézmények hozzáadott értéke egyértelműen bizonyított, ha részt vesznek a konzorciumban.
• Földrajzi kiterjedés: a partnerség bizonyítja, hogy földrajzi kiterjedése révén képes tükrözni az európai gazdasági, társadalmi és/vagy kulturális sokszínűséget a valóban páneurópai együttműködés biztosítása érdekében.
• A helyi nem kormányzati szervezetek/intézmények fejlesztése: a partnerség képes arra, hogy a nem kormányzati szervezetek/intézmények közötti fokozott európai együttműködés megvalósítása érdekében fejlessze azon helyi nem kormányzati szervezetek/intézmények kapacitásait és ismereteit, amelyek európai szinten még nem kellően beágyazottak.
• Elkötelezettség és feladatok: a felelősségi körök és feladatok megosztása a partnerségen belül egyértelmű és megfelelő; a koordinátor kiváló minőségű irányítást és koordinációs potenciált mutat a transznacionális hálózatokban, és vezető szerepet tölt be összetett környezetben; a fiatalokat megfelelően bevonják a projekt végrehajtásának valamennyi szakaszába.
• Együttműködésre irányuló intézkedések: a javasolt irányítási mechanizmusok biztosítani fogják a részt vevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és az egyéb érdekelt felek közötti hatékony együttműködést, döntéshozatalt, kommunikációt és vitarendezést.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

• Hatás és fenntarthatóság: A pályázat meghatározza a pályázattípus várható hatásterületeinek legalább egyikéhez való hozzájárulás módjait. A projekt várható hatásának (hatásainak) elérése felé tett lépések egyértelműen meghatározottak, logikusak és hitelesek. Emellett a projekt eredményei pozitív és kézzelfogható hatást gyakorolnak a résztvevőkre és a partnerszervezetekre/-/intézményekre. Különösen a projekt hozzájárulhat a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott szervezetek/intézmények nemzeti, regionális vagy helyi jellegű, határokon még nem átnyúló tevékenységekre való összpontosításának kiterjesztéséhez, ahol a tevékenységeket uniós szinten a projekt időtartama alatt és azt követően bővítették vagy fejlesztették ki, valamint az ifjúsági közösség egészéhez. A pályázat egyértelműen meghatározza, hogy a projekt eredményei potenciálisan hogyan járulhatnak hozzá rendszerszintű változásokhoz az ifjúsági szektorban mind a projekt időtartama alatt, mind azon túl, és a hosszú távú uniós szintű együttműködés lehetővé tételéhez és/vagy új uniós ifjúságpolitikák és kezdeményezések ösztönzéséhez.
• Kommunikáció és disszemináció: a pályázat bizonyítja, hogy képes a fiatalok bevonására, és képes hatékonyan kommunikálni az általuk képviselt közösségek problémáiról és megoldásairól a szélesebb körű nagyközönség felé; különösen, a pályázat stabil tervet tartalmaz az eredmények közlésére és disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, partnerek közötti feladatmegosztást, ütemtervet, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékony módon lehessen terjeszteni a szakpolitikai döntéshozók körében, és elérhetővé lehessen tenni a végfelhasználók számára a projekt időtartama alatt és azt követően. Valamennyi intézkedés arányos a projekt léptékével, és konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a projekt alatt és azt követően is végre kell hajtani.

Ahhoz, hogy finanszírozásban részesülhessenek, a pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük, figyelembe véve a szükséges minimális pontszámot is a négy értékelési szempont mindegyike esetében (azaz legalább 15 pontot a „projekt relevanciája” és a „projektterv és a megvalósítás minősége” kategóriák esetében; és 10 pontot a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „hatás” kategóriában).

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” odaítélési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kombinált kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni.

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja.

Várt hatás

A támogatott projekteknek szemléltetniük kell az EU ifjúsági szakpolitikájához történő, következő formában történő hozzájárulásukat:

• az EU 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiájában foglalt célkitűzések alapul vétele, és konkrétabban annak szemléltetése, hogy hogyan járulnak hozzá a stratégiának „a fiatalok bevonását, összekapcsolását és felelősségvállalásának ösztönzését” célzó prioritásaihoz;
• az európai ifjúsági célok, az ifjúsági párbeszéd, az ifjúság 2022-es európai éve, az egyéb ifjúsági vitát ösztönző projektek és az Európa jövőjéhez kapcsolódó véleményfelmérések, például az ifjúsági munkára vonatkozó európai menetrend⁵  eredményeinek alapul vétele, és azok összekapcsolása a helyi/regionális/nemzeti/európai szintű szakpolitikák kidolgozásával;
• a fiatalok demokratikus életben történő részvételének fokozása az aktív polgári szerepvállalás, valamint a döntéshozókkal folytatott interakciók tekintetében (felhatalmazás, új készségek, a fiatalok bevonása a projekttervbe stb.);
• a helyi/közösségi szinten aktív ifjúsági szektor azon képességének javítása, hogy transznacionálisan dolgozzon az inkluzivitásra, a szolidaritásra és a fenntarthatóságra összpontosítva, és előmozdítsa a transznacionális tanulást, valamint a fiatalok és a döntéshozók közötti együttműködést;
• a meglévő bevált gyakorlatok bővítése és a rendes hálózat(ok)on túlmutató tájékoztatás, beleértve a digitális lehetőségek megfelelő kiaknázását abból a célból, hogy minden körülmény között, vagyis akár távoli helyzetekben, illetve elszigeteltség és bezártság esetén is meg lehessen őrizni egymással a kapcsolatot;
• eredményeik hatékony és vonzó módon történő disszeminációja az ifjúsági szervezetekben/intézményekben érintett fiatalok, valamint az ifjúsági struktúrákhoz nem kapcsolódó vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok körében, a szisztematikusabb partnerségek előkészítése érdekében.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázatnak ismertetnie kell, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Finanszírozási szabályok

A támogatás egyösszegű támogatás⁶ . Ez azt jelenti, hogy az egyösszegű támogatás vagy a költségfüggetlen finanszírozás alapján meghatározott összeget térítik vissza. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 80%-os finanszírozási arány alapján.

Maximális uniós hozzájárulás projektenként: 500 000 EUR

Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás (FSTP) a következő feltételek mellett nyújtható vissza nem térítendő támogatások és pénzdíjak esetében:

• a felhívásoknak nyíltnak, széles körben közzétettnek kell lenniük, és meg kell felelniük az átláthatóságra, az egyenlő bánásmódra, az összeférhetetlenségre és a titoktartásra vonatkozó uniós normáknak,
• a felhívásoknak legalább két hónapig nyitva kell maradniuk,
• a felhívás eredményét közzé kell tenni a résztvevők honlapján, beleértve a kiválasztott projektek leírását, az odaítélés időpontját, a projekt időtartamát, valamint a végső kedvezményezettek hivatalos nevét és országát,
• a felhívásoknak egyértelmű európai dimenzióval kell rendelkezniük.

A harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatást olyan projektekben fogadják el, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy közös projekteket hozzanak létre.

A pályázatban egyértelműen meg kell jelölni, hogy miért van szükség harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatásra, hogyan fogják azt kezelni, és fel kell sorolni azokat a különböző típusú tevékenységeket, amelyekhez egy harmadik fél pénzügyi támogatásban részesülhet. A javaslatnak világosan le kell írnia a teljesítendő eredményeket is. 

Az FSTP-nkénti legnagyobb hozzájárulás 60 000 EUR.

Az önkéntesek nem támogathatók.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

• A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
• A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
• A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
• A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók. 

Footnote

1. A 2018 decemberében közzétett 2018/C 456/01 tanácsi állásfoglalás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:42018Y1218(01)&from=EN ↩ back
2. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_19_5542  ↩ back
3. C_2012326EN.01001301.xml (europa.eu). ↩ back

4. Végrehajtási iránymutatások az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület befogadási és sokszínűségi stratégiájához: https://erasmus-plus.ec.europa.eu/document/implementation-guidelines-erasmus-and-european-solidarity-corps-inclusion-and-diversity-strategy ↩ back

5. EUR-Lex – 42020Y1201(01) – HU – EUR-Lex (europa.eu). ↩ back
6. 2022. október 18-i határozat az egyösszegű átalány-hozzájárulások és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Erasmus+ program keretében nyújtott egységköltség-hozzájárulások felhasználásának engedélyezéséről. ↩ back