Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Ez a weboldal még nem tükrözi a 2023. évi Erasmus+ pályázati útmutató tartalmát.

A jobb oldalon található „Download” (Letöltés) gombra kattintva azonban már letölthető a 2023. évi teljes útmutató. Válassza ki, hogy melyik nyelven szeretné megjeleníteni a PDF-dokumentumot.

Együtt Európa Ifjúsága

Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek célja olyan hálózatok létrehozása, amelyek előmozdítják a regionális partnerségeket, szoros együttműködésben az európai fiatalokkal (uniós tagállamok és a programhoz nem társult harmadik országok). Ezek a hálózatok csereprogramokat szerveznek, előmozdítják a képzéseket (például ifjúsági vezetők számára), és lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy közös projekteket indítsanak, amelyek mindegyike megvalósulhat fizikai és/vagy online tevékenységek révén.

A pályázattípus célkitűzései

Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek célja olyan hálózatok létrehozása, amelyek előmozdítják a regionális partnerségeket, lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy Európa-szerte közös projekteket indítsanak, csereprogramokat és képzéseket szervezzenek (pl. ifjúsági vezetők számára) fizikai és online tevékenységek révén egyaránt. A pályázattípus támogatja az ifjúsági szervezetek/intézmények transznacionális partnerségeit a helyi/közösségi szinttől a nagyszabású partnerségekig, azzal a céllal, hogy megerősítsék tevékenységeik európai dimenzióját, többek között azzal kapcsolatban, hogy miként lehet jobban együtt élni, és hozzájáruljanak a fenntartható jövőbeli életformák kialakításához, összhangban az európai zöld megállapodással és az új európai Bauhaus-kezdeményezéssel1 .

A fontos tematikus prioritások az uniós ifjúsági célokkal és általában a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiával2 működnek együtt és mozdítják elő azokat. Az európai ifjúsági célokat az Ursula von der Leyen elnök vezette Bizottság politikai iránymutatásai is tükrözik3 . A projekttervek az Európa jövőjéről szóló konferencia témáival is foglalkozhatnak. A 2024-es európai parlamenti választások relevánsak e pályázattípus kontextusában.

A fiatalok és az ifjúsági szervezetek/intézmények kulcsszerepet játszanak a Covid19-világjárvány utáni helyreállításban. Az ifjúsági hálózatoknak meg kell vizsgálniuk a szolidaritás és az inkluzivitás elősegítésének, valamint az életminőség világjárványt követő helyreállításának módjait, amelyek a digitális készségekkel és a fenntartható környezetbarát életmóddal kapcsolatos kihívásokkal párosulnak4 .

Egyedi célkitűzések

A pályázattípus a következők konkrét támogatására törekszik:

  • több transznacionális, online és offline strukturált együttműködés előmozdítása és kialakítása a különböző ifjúsági szervezetek/intézmények között a szolidaritásra és inkluzív demokratikus részvételre összpontosító partnerségek kiépítése vagy megerősítése érdekében, a társadalmi-gazdasági struktúrák visszaesése közepette, valamint összhangban az EU ifjúsági stratégiájával, az uniós ifjúsági célokkal és az ifjúsági párbeszéddel;
  • az olyan uniós keretrendszerek és kezdeményezések végrehajtása, mint az európai szemeszter5 országspecifikus ajánlásai, amennyiben azok kapcsolódnak az ifjúsági területhez;
  • ifjúsági szervezetek/intézmények, amelyek olyan kezdeményezésekben vesznek részt, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy vegyenek részt a demokratikus folyamatban és a társadalomban azáltal, hogy képzéseket szerveznek, bemutatják az európai fiatalok körében a közös vonásokat, és ösztönzik az Unióval, annak értékeivel és demokratikus alapjaival való kapcsolatukról szóló párbeszédet és vitát. Ez magában foglalja a 2024-es európai parlamenti választásokat előkészítő rendezvények szervezését.
  • a fiataloknak a politikában, ifjúsági szervezetekben/intézményekben és más civil társadalmi szervezetekben alulreprezentált csoportjainak támogatása a kiszolgáltatott és társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű fiatalok bevonása révén;
  • új módszerek arra, hogy az ifjúsági szervezetek/intézmények segítséget kapjanak a Covid19-világjárvány következményeinek kezelésében az együttműködés, a hálózatépítés, -fejlesztés és -irányítás innovatív módjainak a támogatásával. Ez jelzésszerűen magában foglalhatja az ifjúsági szervezetek/intézmények közötti, digitális összefüggésrendszerben zajló együttműködés fokozását a nem formális tanulási módszereken és szervezeti modelleken keresztül, ideértve az alternatív párbeszéd- és kölcsönös segítségnyújtási módokat is;
  • az ifjúsági szervezetek/intézmények tevékenységei európai dimenziójának megerősítése, beleértve azokat a tevékenységeket is, amelyek célja, hogy a pandémia után jobban lehessen együtt élni, és segíteni lehessen a transznacionális élet fenntartható jövőbeli módjainak megtervezésében.

Tevékenységek

A pályázattípus olyan nem kormányzati szervezeteket (nem profitorientált szervezeteket) és állami szerveket céloz meg, amelyek az uniós tagállamokon vagy a programhoz társult harmadik országokon belül különböző országokat és régiókat lefedő partnerségek keretében olyan projekteket javasolnak, amelyek képesek mozgósítani a fiatalokat.

A fiataloknak szóló mobilitási tevékenységeknek az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek kulcsfontosságú elemét kell képezniük. Ennek a mobilitásnak határokon átnyúló csereprogramokat és nem formális vagy informális képzési lehetőségeket kell kínálnia az európai (keleti, nyugati, északi és déli) fiatalok számára, amelyeket online fórumokon lehet előkészíteni és támogatni e pályázattípus célkitűzéseinek támogatása érdekében. Ezeket a mobilitási tevékenységeket a pályázattípus célkitűzéseinek megfelelően egyértelműen meg kell indokolni.

Valamennyi tevékenységnek hozzá kell járulnia az ifjúság megszólításának kiszélesítéséhez, hogy az ifjúsági szervezeteken/intézményeken belül és azokon túl is megszólítsa a fiatalokat, ideértve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat is, annak biztosítása érdekében, hogy a vélemények sokszínűsége hallható legyen.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük az együtt Európa ifjúsága helyi/közösségi projektek megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek

Az Együtt Európa Ifjúsága pályázattípus keretében megvalósított projekttervek akkor jogosultak Erasmus-támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?

A pályázóknak (koordinátornak és teljes jogú partnereknek) olyan jogi személyeknek kell lenniük, amelyek:

  • az ifjúsági szektorban tevékenykedő nem kormányzati szervezetek (köztük az európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek és a nemzeti ifjúsági tanácsok),
  • helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok.                                                                                      

Valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkezniük.

Az állami vagy magánvállalkozások (kis-, közép- vagy nagyvállalkozások, beleértve a szociális vállalkozásokat is), valamint kapcsolt jogalanyaik szintén részt vehetnek, koordinátorként azonban nem.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

Bármely, uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban bejegyzett, a formális kereteken kívül fiatalokkal vagy fiatalok érdekében tevékenykedő, köz- vagy magánszervezet/-intézmény és kapcsolt jogalanyai (ha vannak ilyenek).

Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például:

  • bármely nonprofit szervezet/intézmény, egyesület, nem kormányzati szervezet (az európai ifjúsági nem kormányzati szervezeteket is beleértve);
  • bármely nemzeti ifjúsági tanács;
  • helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok;
  • oktatási vagy kutatási intézmények;
  • alapítványok.

Ide tartozhatnak az állami vagy magánvállalkozások (kis-, közép- vagy nagyvállalkozások, beleértve a szociális vállalkozásokat is). Ezért, bár ez a pályázattípus elsősorban nonprofit szervezeteket/intézményeket céloz meg, profitorientált szervezetek/intézmények bevonhatók abban az esetben, ha egyértelmű hozzáadott értéket képviselnek a projekt szempontjából.

A konzorcium összetétele

A pályázatokat legalább 5 uniós tagállamból és/vagy a programhoz társult harmadik országból – származó legalább 5 pályázónak (koordinátornak és teljes jogú partnereknek) kell benyújtania.   

A kapcsolódó szervezetek/intézmények nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

A tevékenységek helyszíne

A tevékenységekre bármelyik támogatható országokban sor kerülhet.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 24 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

A Brüsszelben található Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Ugyanaz a szervezet/intézmény csak egy pályázatot nyújthat be az adott határidőn belül.

Felhívás azonosítója: ERASMUS-YOUTH-2023-YOUTH-TOG

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 9. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés

Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek négy szakaszból állnak, amelyek már a projektterv finanszírozásra való kiválasztása előtt megkezdődnek, például 1. a projektek azonosítása és kezdeményezése; 2. a projektek előkészítése, kialakítása és tervezése; 3. a projektek végrehajtása és a tevékenységek nyomon követése; és 4) A projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat. A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot.

  • Azonosítás és kezdeményezés; annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.;
  • Előkészítés, kialakítás és tervezés; a projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása, valamint döntés az érintett feladatok ütemtervéről; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőségellenőrzés, a jelentéstétel és az eredmények disszeminációjának stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb.;
  • A tevékenységek végrehajtása és nyomon követése: a projekt végrehajtása a jelentéstételi és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségi előírásoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.;
  • Felülvizsgálat és hatásvizsgálat: a projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok:

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban az „Együtt Európa Ifjúsága” projekt fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához. A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor.

Környezeti fenntarthatóság

A projekteket környezettudatos módon kell kidolgozni, és valamennyi aspektusukba be kell építeni a környezettudatos gyakorlatokat. A szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek környezetbarát megközelítést kell alkalmazniuk a projekt kidolgozása során. Ez arra sarkallja a projektben részt vevőket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, elgondolkodtatja őket arról, hogy mit tehetnek a különböző szinteken, továbbá segít a szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek abban, hogy környezettudatosabb alternatívákat találjanak a projektjeik keretében végzett tevékenységeik megvalósítására.

Befogadás és sokszínűség

Az Erasmus+ program valamennyi tevékenysége keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. Az említett elvek érvényre juttatását egy Befogadási és sokszínűségi stratégia támogatja, amelynek célja, hogy hatékonyabban elérje a legkülönbözőbb hátterű – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező és az európai projektekben való részvételt illetően akadályokkal szembesülő – résztvevőket. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és a folyamat egésze alatt be kell vonniuk őket a döntéshozatalba.

Transzverzális elvként a részt vevő szervezeteknek/intézményeknek olyan stratégiákat kell követniük, amelyek a különböző háttérrel rendelkező fiatalokkal helyi/közösségi szinten teremtenek kapcsolatot. Ez magában foglalja a kevesebb lehetőséggel rendelkező, többek között távoli/vidéki területekről származó és/vagy migrációs hátterű fiatalok bevonását is. Ezért valamennyi tevékenységnek hozzá kell járulnia a fiatalok szélesebb körű bevonásához és aktív szerepvállalásához annak biztosítása érdekében, hogy a vélemények sokszínűsége össze legyen hangolva.

Digitális dimenzió

A virtuális együttműködés, valamint a virtuális és vegyes tanulási lehetőségek bevezetése, illetve az e területen zajló tapasztalatszerzés kulcsfontosságú a sikeres projektek szempontjából. Különösen arra ösztönözzük a projekteket, hogy az Európai Ifjúsági Portál és az európai ifjúsági stratégiai platform segítségével működjenek együtt a projekttevékenységek előtt, alatt és után.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A projektek támogatják az aktív polgári szerepvállalást és az etikát, valamint előmozdítják a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség fejlesztését. A hangsúly egyebek mellett az európai uniós összefüggésrendszer tudatosításán és megértésén lesz.

Várt hatás

A támogatott projekteknek szemléltetniük kell az EU ifjúsági szakpolitikájához történő, következő formában történő hozzájárulásukat:

  • az EU 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiájában foglalt célkitűzések alapul vétele, és konkrétabban annak szemléltetése, hogy hogyan járulnak hozzá a stratégiának „a fiatalok bevonását, összekapcsolását és felelősségvállalásának ösztönzését” célzó prioritásaihoz;
  • az európai ifjúsági célok, az ifjúsági párbeszéd, az egyéb ifjúsági vitát ösztönző projektek és az Európa jövőjéhez kapcsolódó véleményfelmérések eredményeinek alapul vétele, és azok összekapcsolása a helyi/regionális/nemzeti/európai szintű szakpolitikák kidolgozásával;
  • az európai szemeszter ifjúság területéhez kapcsolódó országspecifikus ajánlásainak alapul vétele;
  • a fiatalok demokratikus életben történő részvételének fokozása az aktív polgári szerepvállalás, valamint a döntéshozókkal folytatott interakciók tekintetében (felhatalmazás, új készségek, a fiatalok bevonása a projekttervbe stb.);
  • a helyi/közösségi szinten aktív ifjúsági szektor azon képességének javítása, hogy transznacionálisan dolgozzon az inkluzivitásra, a szolidaritásra és a fenntarthatóságra összpontosítva, és előmozdítsa a transznacionális tanulást, valamint a fiatalok és a döntéshozók közötti együttműködést;
  • a meglévő bevált gyakorlatok bővítése és a rendes hálózat(ok)on túlmutató tájékoztatás, beleértve a digitális lehetőségek megfelelő kiaknázását abból a célból, hogy minden körülmény között, vagyis akár távoli helyzetekben, illetve elszigeteltség és bezártság esetén is meg lehessen őrizni egymással a kapcsolatot;
  • eredményeik hatékony és vonzó módon történő disszeminációja az ifjúsági szervezetekben/intézményekben érintett fiatalok, valamint az ifjúsági struktúrákhoz nem kapcsolódó vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok körében, a szisztematikusabb partnerségek előkészítése érdekében.

Értékelési szempontok

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

  • Cél és uniós hozzáadott érték: a pályázat olyan projektet vázol fel és dolgoz ki, amely támogatja az ifjúság szempontjából releváns, uniós szintű szakpolitikákat – különösen az EU 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiáját. A pályázat egyértelműen bemutatja az uniós hozzáadott értéket rendszerszinten, amely a transznacionális jelleg és a lehetséges átültethetőség révén jön létre.
  • Célkitűzések: a pályázat célkitűzései relevánsak a pályázattípus általános célkitűzései és legalább egy konkrét célkitűzése szempontjából; ezenkívül a pályázat célkitűzései konkrétak és egyértelműen meghatározottak, teljesíthetők, mérhetők, reálisak és időhöz kötöttek; olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek a részt vevő szervezetek/intézmények szempontjából lényegesek, és egyértelmű hozzáadott értéket jelentenek a kiválasztott célcsoportok számára.
  • Szükségletek: a pályázat bemutatja, hogy a szükségletek alapos felmérésére épül, amely lehetőség szerint ellenőrizhető tényeken és számadatokon alapul, és amelyet a konzorcium valamennyi országára és szervezetére/intézményére vonatkozó általános és konkrét adatok támasztanak alá. Egyértelmű szükségletelemzésre van szükség a pályázók, partnerek és célcsoportok konkrét realitásaival kapcsolatban. A fiatalok szerepvállalása: a partnerség bizonyítja, hogy már az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységek tervezési szakaszától kezdve képes aktív szerepvállalást biztosítani a sokszínű – például távoli/vidéki területről származó, migrációs hátterű és/vagy hátrányos társadalmi háttérrel rendelkező – fiatalok számára.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

  • Tervezés: A pályázat egyértelmű, teljes körű és jó minőségű, és megbízható projektmenedzsment-módszerek alapján megfelelő szakaszokat tartalmaz a projekt előkészítéséhez, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez.
  • Módszertan: A végrehajtás megfelelő módszereken alapul; a célkitűzések összhangban állnak a tevékenységekkel, és világosan körvonalazzák őket, logikus kapcsolatot teremtve az azonosított problémák, szükségletek és megoldások között; a munkaterv koherens és konkrét; megfelelő minőség-ellenőrzési intézkedések és mutatók állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a projektet megfelelő minőségben, hatókörben, időben és a költségvetési keretek között hajtsák végre; konkrét és megfelelő kockázatkezelési és készenléti tervek állnak rendelkezésre.
  • Költséghatékonyság: a javasolt költségvetés koherens, kellően részletes, a projekt végrehajtására alkalmas, és a legjobb ár-érték arányt biztosítja. A feladatmodulokhoz rendelt erőforrások összhangban vannak azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel. A költségvetés kielégíti a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott szervezetek/intézmények és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok igényeit annak érdekében, hogy ösztönözze az Erasmus+ programba való bevonásukat.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

  • Kialakítás: a partnerség a célkitűzései eléréséhez szükséges profilokkal, készségekkel, tapasztalattal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkező, egymást kiegészítő szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában; a nonprofit szervezetek/intézmények hozzáadott értéke egyértelműen bizonyított, ha részt vesznek a konzorciumban.
  • Földrajzi összetétel: a partnerség igazolja, hogy földrajzi összetétele révén képes tükrözni az európai gazdasági, társadalmi és/vagy kulturális sokszínűséget (azaz Európa-szerte lefedi a keleti, nyugati, északi és déli területeket) annak érdekében, hogy valódi páneurópai együttműködést biztosítson.
  • A helyi nem kormányzati szervezetek/intézmények fejlesztése: a partnerség képes arra, hogy a nem kormányzati szervezetek/intézmények közötti fokozott európai együttműködés megvalósítása érdekében fejlessze azon helyi nem kormányzati szervezetek/intézmények kapacitásait és ismereteit, amelyek európai szinten még nem kellően beágyazottak.
  • Kötelezettségvállalás és feladatok: a felelősségi körök és feladatok megosztása a partnerségen belül egyértelmű és megfelelő; a koordinátor kiváló minőségű irányítást és koordinációs potenciált mutat a transznacionális hálózatokban, és vezető szerepet tölt be összetett környezetben.
  • Együttműködésre irányuló intézkedések: a javasolt irányítási mechanizmusok biztosítani fogják a részt vevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és az egyéb érdekelt felek közötti hatékony együttműködést, döntéshozatalt, kommunikációt és vitarendezést.
  • A fiatalok szerepvállalása: a fiatalokat megfelelően bevonják a projekt végrehajtásának valamennyi szakaszába, és a projekt valamennyi szakaszában és szintjén foglalkoznak a fiatalok bevonásával, ezáltal biztosítva a szerepvállalást és/vagy a sokszínű részvételükre irányuló konkrét stratégiákat.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

  • Hatás: a projekt jelentős hatást gyakorolhat a résztvevőkre és a partnerszervezetekre/-intézményekre, különösen a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott szervezetek/intézmények nemzeti, regionális vagy helyi jellegű, határokon még nem átnyúló tevékenységekre való összpontosításának kiterjesztése tekintetében, ahol a tevékenységeket uniós szinten a projekt időtartama alatt és azt követően bővítették vagy fejlesztették ki, valamint az ifjúsági közösség egészére. A várt eredmények szemléltetik, hogy a pályázók tudatában vannak annak, hogy közvetíteniük kell az Európai Unió – különösen a polgársághoz kapcsolódó – értékeit, és megfelelő kapacitással rendelkeznek ennek megvalósításához.
  • Disszemináció: a pályázat bizonyítja, hogy képes a fiatalok bevonására, és képes hatékonyan kommunikálni az általuk képviselt közösségek problémáiról és megoldásairól a szélesebb körű nagyközönség felé; különösen, a pályázat stabil tervet tartalmaz az eredmények közlésére és disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, partnerek közötti feladatmegosztást, ütemtervet, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékony módon lehessen terjeszteni a szakpolitikai döntéshozók körében, és elérhetővé lehessen tenni a végfelhasználók számára a projekt időtartama alatt és azt követően.
  • Fenntarthatóság: a pályázat egyértelműen meghatározza, hogy a projekt eredményei hogyan járulhatnak hozzá rendszerszintű változásokhoz az ifjúsági szektorban mind a projekt időtartama alatt, mind azon túl, és nagy potenciállal rendelkezik a hosszú távú uniós szintű együttműködés lehetővé tétele és/vagy új uniós ifjúságpolitikák és kezdeményezések ösztönzése tekintetében.

Ahhoz, hogy finanszírozásban részesülhessenek, a pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük, figyelembe véve a szükséges minimális sikerességi pontszámot is a négy értékelési szempont mindegyike esetében (azaz legalább 15 pontot a „projekt relevanciája” és a „projektterv és a megvalósítás minősége” kategóriák esetében; és 10 pontot a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „hatás” kategóriában). Pontszámegyenlőség esetén a „relevancia”, majd a „hatás” értékelési szempontra adott pontszámok élveznek elsőbbséget.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázatnak ismertetnie kell, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Az értékelés és a támogatási megállapodások határideje és indikatív ütemterve

Szakaszok

Dátum és időpont vagy tájékoztató jellegű időtartam

A pályázatok benyújtásának határideje

március 9. (közép-európai idő szerint) 17:00 óra

Értékelési időszak

2023. március–augusztus

Tájékoztatás a pályázóknak

2023. szeptember

A támogatási megállapodás aláírása

2023. szeptember–november

A tevékenység megkezdésének időpontja

2023 vége – 2024 eleje

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

A minimális támogatás projektenként 150 000 euró, és a maximális összeg nem haladhatja meg az 500 000 eurót.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  • A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
  • A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  • A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  • A leírt költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80%-a lehet.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Tagged in:  Youth