Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek célja olyan hálózatok létrehozása, amelyek előmozdítják a regionális partnerségeket, szoros együttműködésben az európai fiatalokkal (uniós tagállamok és a programhoz nem társult harmadik országok). Ezek a hálózatok csereprogramokat szerveznek, előmozdítják a képzéseket (például ifjúsági vezetők számára), és lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy közös projekteket indítsanak, amelyek mindegyike megvalósulhat fizikai és/vagy online tevékenységek révén.

Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek célja olyan együttműködés létrehozása, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy Európa-szerte közös projekteket indítsanak, csereprogramokat és képzéseket szervezzenek (pl. ifjúsági vezetők/ifjúságsegítők számára) fizikai és online tevékenységek révén egyaránt. A pályázattípus az önszerveződő és nagymértékű ifjúsági szervezetek/intézmények transznacionális partnerségeit támogatja azzal a céllal, hogy megerősítse a tevékenységeik európai dimenzióját. 

A fontos tematikus prioritások a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiával¹ és az uniós ifjúsági célokkal való együttműködés és azok előmozdítása. Az európai ifjúsági célokat az Ursula von der Leyen elnök vezette Bizottság politikai iránymutatásai² is tükrözik. A projekttervek az ifjúság európai évének (2022) örökségével (pl. az ifjúsági ellenőrzés vagy az ifjúsági érvényesítési folyamatok feltárása), valamint az Európa jövőjéről szóló konferencia eredményeivel is foglalkozhatnak. 

Az ifjúsági hálózatoknak meg kell vizsgálniuk a szolidaritás és az inkluzivitás kialakításának módjait a Covid19-világjárványból való kilábalás során.

A pályázattípus kifejezetten az alábbi konkrét célkitűzések közül legalább egyet kíván támogatni:

• több transznacionális, online és offline strukturált együttműködés előmozdítása és kialakítása a különböző ifjúsági szervezetek/intézmények között a társadalmi-gazdasági struktúrák visszaesése közepette a szolidaritásra és inkluzív demokratikus részvételre összpontosító partnerségek kiépítése vagy megerősítése érdekében, valamint összhangban az EU 2019–2027-re vonatkozó ifjúsági stratégiájával, az uniós ifjúsági célokkal, az ifjúsági párbeszéddel és az ifjúság 2022-es európai évének örökségével (pl. ifjúsági részvétel, az ifjúság szempontjainak általános érvényesítése, ifjúsági ellenőrzési folyamatok).
• a társadalmunk alapját képező hat alapvető uniós érték³ előmozdítása: az emberi méltóság tiszteletben tartása; szabadság; demokrácia; egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a kisebbségek jogait is.
• ifjúsági szervezetek/intézmények, amelyek olyan kezdeményezésekben vesznek részt, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy vegyenek részt a demokratikus folyamatban és a társadalomban azáltal, hogy képzéseket szerveznek, bemutatják az európai fiatalok körében a közös vonásokat, és ösztönzik az Unióval, annak értékeivel és demokratikus alapjaival való kapcsolatukról szóló párbeszédet és vitát. Ez magában foglalja a fiatalok alulreprezentált csoportjainak a politikában, az ifjúsági szervezetekben/intézményekben és más civil társadalmi szervezetekben való részvételének a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok, például a kiszolgáltatott helyzetben lévő és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű fiatalok bevonása révén való előmozdításával kapcsolatos rendezvények szervezését;
• új módszerek arra, hogy az ifjúsági szervezetek/intézmények segítséget kapjanak az együttműködés, a hálózatépítés, -fejlesztés és -irányítás innovatív módjainak a támogatásával. Ez jelzésszerűen magában foglalhatja az ifjúsági szervezetek/intézmények közötti, digitális összefüggésrendszerben zajló együttműködés fokozását a nem formális tanulási módszereken és szervezeti modelleken keresztül, ideértve az alternatív párbeszéd- és kölcsönös segítségnyújtási módokat is;
• az alulról szerveződő ifjúsági szervezetek/intézmények tevékenységei európai dimenziójának megerősítése, beleértve a jobb együttéléssel kapcsolatos tevékenységeket, valamint az európai zöld megállapodással és az új európai Bauhaus kezdeményezéssel összhangban a transznacionális élet fenntartható jövőbeli módjainak megtervezését.

A pályázattípus olyan nem kormányzati (nem profitorientált) szervezeteket és állami szerveket céloz meg, amelyek az uniós tagállamokon vagy a programhoz társult harmadik országokon belül különböző országokat és régiókat lefedő partnerségek keretében olyan projekteket javasolnak, amelyek képesek mozgósítani a fiatalokat, valamint hozzájárulnak az EU ifjúsági stratégiájának kialakításához és megvalósításához, a szakpolitika alakításához, továbbá az ifjúság területén a fő érdekelt felekkel folytatott interakcióhoz.

A fiataloknak szóló mobilitási tevékenységek az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek kulcsfontosságú elemét képezhetik. Ennek a mobilitásnak határokon átnyúló csereprogramokat és nem formális vagy informális képzési lehetőségeket kell kínálnia az európai fiatalok számára, amelyeket online fórumokon lehet előkészíteni és támogatni e pályázattípus célkitűzéseinek támogatása érdekében. Ezeknek a mobilitási tevékenységeknek a pályázattípus célkitűzései és az ár-érték arány elve alapján nagyon egyértelműen indokoltnak kell lenniük. Valamennyi tevékenységnek hozzá kell járulnia az ifjúság megszólításának kiszélesítéséhez, hogy az ifjúsági szervezeteken/intézményeken belül és azokon túl is megszólítsa a fiatalokat – a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat is beleértve – annak biztosítása érdekében, hogy a vélemények sokszínűsége hallható legyen⁴ . 

Az Együtt Európa Ifjúsága pályázattípus keretében megvalósított projekttervek akkor jogosultak Erasmus-támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (ki pályázhat?)

A támogatásra való jogosultsághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és amennyiben releváns, a kapcsolódó szervezeteknek) a következőknek kell lenniük:

• valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országok valamelyikében székhellyel rendelkező jogalanyok:
  • az ifjúsági területen tevékenykedő nem kormányzati szervezetek (köztük az európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek és a nemzeti ifjúsági tanácsok),
  • az ifjúság területén működő helyi, regionális vagy nemzeti szintű állami szervek,
  • profitorientált szervezetek/intézmények is részt vehetnek, azonban nem koordinátorként.

Kedvezményezettek például a következők lehetnek:

• nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet (az európai ifjúsági nem kormányzati szervezeteket is beleértve);
• bármely nemzeti ifjúsági tanács;
• helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok;
• oktatási vagy kutatási intézmények;
• alapítványok.

Ugyanaz a szervezet/intézmény csak egy pályázatot nyújthat be koordinátorként az adott határidőn belül.

A konzorcium összetétele (a részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A pályázatokat minimum öt, legalább 5 uniós tagállamból és/vagy a programhoz társult harmadik országból származó pályázót (kedvezményezett, nem kapcsolódó szervezet) magában foglaló konzorciumnak kell benyújtania.

Társult partnerek is részt vehetnek. A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

Földrajzi hely (a tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell megvalósulniuk.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 24 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

A Brüsszelben található Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója: ERASMUS-YOUTH-2025-YOUTH-TOG

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 6. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

Hogyan kell pályázni?

Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók információk.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek négy szakaszból állnak, amelyek már a projektterv finanszírozásra való kiválasztása előtt megkezdődnek, például 

1. a projektek azonosítása és kezdeményezése;
2. a projektek előkészítése, kialakítása és tervezése;
3. a projektek megvalósítása és a tevékenységek nyomon követése; és
4. a projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat. 

A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot. 

Azonosítás és kezdeményezés: annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.;

Előkészítés, kialakítás és tervezés: a projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása, valamint döntés az érintett feladatok ütemtervéről; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőség-ellenőrzés, a beszámoló és az eredmények disszeminációjának stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb. 

A tevékenységek megvalósítása és nyomon követése: a projekt megvalósítása a beszámolási és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségbiztosítási szabályoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.

Felülvizsgálat és hatásvizsgálat: a projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok:

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban az „Együtt Európa Ifjúsága” projekt fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához. A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor. 

Környezeti fenntarthatóság

A projekteket környezettudatos módon kell kidolgozni, és valamennyi aspektusukba be kell építeni a környezettudatos gyakorlatokat. A szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek környezetbarát megközelítést kell alkalmazniuk a projekt kidolgozása során. Ez arra sarkallja a projektben részt vevőket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, elgondolkodtatja őket arról, hogy mit tehetnek a különböző szinteken, továbbá segít a szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek abban, hogy környezettudatosabb alternatívákat találjanak a projektjeik keretében végzett tevékenységeik megvalósítására. 

Befogadás és sokszínűség

Az Erasmus+ program valamennyi pályázattípusa keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. Az említett elvek érvényre juttatását egy befogadási és sokszínűségi stratégia támogatja, amelynek célja, hogy hatékonyabban elérje a legkülönbözőbb hátterű – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező és az európai projektekben való részvételt illetően akadályokkal szembesülő – résztvevőket. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és a folyamat egésze alatt be kell vonniuk őket a döntéshozatalba. 

Transzverzális elvként a részt vevő szervezeteknek/intézményeknek olyan stratégiákat kell követniük, amelyek a különböző háttérrel rendelkező fiatalokkal helyi/közösségi szinten teremtenek kapcsolatot. Ez magában foglalja a kevesebb lehetőséggel rendelkező, többek között távoli/vidéki területekről származó és/vagy migrációs hátterű fiatalok bevonását is. Ezért valamennyi tevékenységnek hozzá kell járulnia a fiatalok szélesebb körű bevonásához és aktív szerepvállalásához annak biztosítása érdekében, hogy a vélemények sokszínűsége össze legyen hangolva.

Digitális dimenzió

A virtuális együttműködés, valamint a virtuális és vegyes tanulási lehetőségek bevezetése, illetve az e területen zajló tapasztalatszerzés kulcsfontosságú a sikeres projektek szempontjából. Különösen arra ösztönözzük a projekteket, hogy az Európai Ifjúsági Portál és az európai ifjúsági stratégiai platform segítségével működjenek együtt a projekttevékenységek előtt, alatt és után.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A projektek támogatják az aktív polgári szerepvállalást és az etikát, valamint előmozdítják a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiatudatosság fejlesztését. A hangsúly egyebek mellett az európai uniós összefüggésrendszer tudatosításán és megértésén lesz.

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

• Cél és uniós hozzáadott érték: a pályázat uniós hozzáadott értéket képviselő projektet hoz létre és dolgoz ki, amely támogatja az ifjúság szempontjából releváns uniós szintű szakpolitikákat – különösen a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiát –, például a szakpolitikák létrehozásának/végrehajtásának, a szakpolitikák megvitatásának és az ifjúsági érdekelt felekkel való együttműködésnek a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiával, az ifjúság európai évének (2022) örökségével és az ifjúsági munka minőségét, megújítását és elismerését célzó európai programmal összhangban történő támogatását.
• Uniós értékek: a pályázat milyen mértékben releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
• Célkitűzések: a pályázat célkitűzései relevánsak a pályázattípus legalább egy általános célkitűzése és legalább egy konkrét célkitűzése szempontjából; ezenkívül a pályázat célkitűzései konkrétak és egyértelműen meghatározottak, teljesíthetők, mérhetők, reálisak és időhöz kötöttek; olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek a részt vevő szervezetek/intézmények szempontjából lényegesek, és egyértelmű hozzáadott értéket jelentenek a kiválasztott célcsoportok számára.
• Szükségletek: a pályázat bemutatja, hogy a szükségletek alapos felmérésére épül, amely lehetőség szerint ellenőrizhető tényeken és számadatokon alapul, és amelyet a konzorcium valamennyi országára és szervezetére/intézményére vonatkozó általános és konkrét adatok támasztanak alá. Egyértelmű szükségletelemzésre van szükség a pályázók, partnerek és célcsoportok konkrét realitásaival kapcsolatban.
• A fiatalok szerepvállalása: a pályázat bemutatja, hogy a partnerség aktív szerepet vállal a sokszínű ifjúsági népességgel, többek között a távoli/vidéki területeken élő és/vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokkal.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

• Tervezés: A pályázat egyértelmű, teljes körű és jó minőségű, és megbízható projektmenedzsment-módszerek alapján megfelelő szakaszokat tartalmaz a projekt előkészítéséhez, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez.
• Módszertan: A végrehajtás megfelelő módszereken alapul; a célkitűzések összhangban állnak a tevékenységekkel, és világosan körvonalazzák őket, logikus kapcsolatot teremtve az azonosított problémák, szükségletek és megoldások között; a munkaterv koherens és konkrét; megfelelő minőség-ellenőrzési intézkedések és mutatók állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a projektet megfelelő minőségben, hatókörben, időben és a költségvetési keretek között hajtsák végre; konkrét és megfelelő kockázatkezelési és készenléti tervek állnak rendelkezésre.
• Költséghatékonyság: a javasolt költségvetés koherens, kellően részletes, a projekt végrehajtására alkalmas, és a legjobb ár-érték arányt biztosítja. A munkacsomagokhoz rendelt erőforrások összhangban vannak azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel. A költségvetés kielégíti a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott szervezetek/intézmények és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok igényeit annak érdekében, hogy ösztönözze az Erasmus+ programba való bevonásukat.

A partnerség összetételének és együttműködésének minősége (maximális pontszám: 20 pont)

• Partnerségi profil: a partnerség a célkitűzései eléréséhez szükséges profilokkal, készségekkel, tapasztalattal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkező, egymást kiegészítő szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában; a nonprofit szervezetek/intézmények hozzáadott értéke egyértelműen bizonyított, ha részt vesznek a konzorciumban.
• Földrajzi kiterjedés: a partnerség bizonyítja, hogy földrajzi kiterjedése révén képes tükrözni az európai gazdasági, társadalmi és/vagy kulturális sokszínűséget a valóban páneurópai együttműködés biztosítása érdekében.
• A helyi nem kormányzati szervezetek/intézmények fejlesztése: a partnerség képes arra, hogy a nem kormányzati szervezetek/intézmények közötti fokozott európai együttműködés megvalósítása érdekében fejlessze azon helyi nem kormányzati szervezetek/intézmények kapacitásait és ismereteit, amelyek európai szinten még nem kellően beágyazottak.
• Elkötelezettség és feladatok: a felelősségi körök és feladatok felosztása a partnerségen belül egyértelmű és megfelelő; a koordinátor kiváló minőségű irányítást és koordinációs potenciált mutat a transznacionális hálózatokban, és vezető szerepet tölt be összetett környezetben; a fiatalokat megfelelően bevonják a projekt végrehajtásának valamennyi szakaszába.
• Együttműködésre irányuló intézkedések: a javasolt irányítási mechanizmusok biztosítani fogják a részt vevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és az egyéb érdekelt felek közötti hatékony együttműködést, döntéshozatalt, kommunikációt és vitarendezést.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

• Hatás és fenntarthatóság: A pályázat meghatározza a pályázattípus várható hatásterületeinek legalább egyikéhez való hozzájárulás módjait. A projekt várható hatásának (hatásainak) elérése felé tett lépések egyértelműen meghatározottak, logikusak és hitelesek. Emellett a projekt eredményei pozitív és kézzelfogható hatást gyakorolnak a résztvevőkre és a partnerszervezetekre/-intézményekre. Különösen a projekt hozzájárulhat a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott szervezetek/intézmények nemzeti, regionális vagy helyi jellegű, határokon még nem átnyúló tevékenységekre való összpontosításának kiterjesztéséhez, ahol a tevékenységeket uniós szinten a projekt időtartama alatt és azt követően bővítették vagy fejlesztették ki, valamint az ifjúsági közösség egészéhez. A pályázat egyértelműen meghatározza, hogy a projekt eredményei potenciálisan hogyan járulhatnak hozzá rendszerszintű változásokhoz az ifjúsági szektorban mind a projekt időtartama alatt, mind azon túl, és a hosszú távú uniós szintű együttműködés lehetővé tételéhez és/vagy új uniós ifjúságpolitikák és kezdeményezések ösztönzéséhez.
• Kommunikáció és disszemináció: a pályázat bizonyítja, hogy képes a fiatalok bevonására, és képes hatékonyan kommunikálni az általuk képviselt közösségek problémáiról és megoldásairól a szélesebb körű nagyközönség felé; különösen, a pályázat stabil tervet tartalmaz az eredmények közlésére és disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, partnerek közötti feladatmegosztást, ütemtervet, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékony módon lehessen terjeszteni a szakpolitikai döntéshozók körében, és elérhetővé lehessen tenni a végfelhasználók számára a projekt időtartama alatt és azt követően. Valamennyi intézkedés arányos a projekt léptékével, és konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyeket a projekt alatt és azt követően is végre kell hajtani.

A finanszírozás odaítélése szempontjából azok a pályázatok vehetők figyelembe, amelyek legalább 60 pontot szereznek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve (azaz legalább 15 pontot szereznek „A projekt relevanciája” és „A projektterv és a megvalósítás minősége” kategóriák esetében; és 10 pontot „A partnerség összetételének és együttműködésének minősége” és a „Hatás” kategóriában). 

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” értékelési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kombinált kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni.

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja.

A támogatott projekteknek szemléltetniük kell az EU ifjúsági szakpolitikájához történő, következő formában történő hozzájárulásukat:

• az EU 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiájában foglalt célkitűzések alapul vétele, és konkrétabban annak szemléltetése, hogy hogyan járulnak hozzá a stratégiának „a fiatalok bevonását, összekapcsolását és felelősségvállalásának ösztönzését” célzó prioritásaihoz;
• az európai ifjúsági célok, az ifjúsági párbeszéd, az ifjúság 2022-es európai évének öröksége, az egyéb ifjúsági vitaprojektek és az Európa jövőjéhez kapcsolódó véleményfelmérések, például az ifjúsági munka minőségét, megújítását és elismerését célzó európai program⁵ eredményeinek alapul vétele, és azok összekapcsolása a helyi/regionális/nemzeti/európai szintű szakpolitikák kidolgozásával;
• a fiatalok demokratikus életben történő részvételének fokozása az aktív polgári szerepvállalás, valamint a döntéshozókkal folytatott interakciók tekintetében (felhatalmazás, új készségek, a fiatalok bevonása a projekttervbe stb.);
• a helyi/közösségi szinten aktív ifjúsági szektor azon képességének javítása, hogy transznacionálisan dolgozzon az inkluzivitásra, a szolidaritásra és a fenntarthatóságra összpontosítva, és előmozdítsa a transznacionális tanulást, valamint a fiatalok és a döntéshozók közötti együttműködést;
• a meglévő bevált gyakorlatok bővítése és a rendes hálózat(ok)on túlmutató tájékoztatás, beleértve a digitális lehetőségek megfelelő kiaknázását abból a célból, hogy minden körülmény között, vagyis akár távoli helyzetekben, illetve elszigeteltség és bezártság esetén is meg lehessen őrizni egymással a kapcsolatot;
• eredményeik hatékony és vonzó módon történő disszeminációja az ifjúsági szervezetekben/intézményekben érintett fiatalok, valamint az ifjúsági struktúrákhoz nem kapcsolódó vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok körében, a szisztematikusabb partnerségek előkészítése érdekében.

Az eredményeket – a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyitott oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázatnak ismertetnie kell, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

A támogatás egyösszegű támogatás⁶ . Ez azt jelenti, hogy az egyösszegű támogatás vagy a költségfüggetlen finanszírozás alapján meghatározott összeget térítik vissza. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 80%-os finanszírozási arány alapján.

Maximális uniós hozzájárulás projektenként: 500 000 EUR

Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás (FSTP) a következő feltételek mellett nyújtható vissza nem térítendő támogatások és pénzdíjak esetében:

• a felhívásoknak nyíltnak kell lenniük, meg kell felelniük az átláthatóságra, az egyenlő bánásmódra, az összeférhetetlenségre és a titoktartásra vonatkozó uniós normáknak, valamint széles körben közzé kell tenni őket;
• a felhívásoknak legalább két hónapig nyitva kell maradniuk;
• a felhívás eredményét közzé kell tenni a résztvevők honlapján, beleértve a kiválasztott projektek leírását, az odaítélés időpontját, a projekt időtartamát, valamint a végső kedvezményezettek hivatalos nevét és országát;
• a felhívásoknak egyértelmű európai dimenzióval kell rendelkezniük.

A harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatást olyan projektekben fogadják el, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy közös projekteket hozzanak létre.

A pályázatban egyértelműen meg kell jelölni, miért van szükség harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatásra, hogyan fogják azt kezelni, és fel kell sorolni azokat a különböző típusú tevékenységeket, amelyekhez egy harmadik fél pénzügyi támogatásban részesülhet. A pályázatnak világosan ismertetnie kell a teljesítendő eredményeket is. 

A harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatásonkénti legmagasabb hozzájárulás 60 000 EUR.

Az önkéntesek nem támogathatók. 

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét? 

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével: 

1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
4. A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy az inputok helyett az outputok álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek az uniós finanszírozási és pályázati portálon elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Footnote

1. A 2018 decemberében közzétett 2018/C 456/01 tanácsi állásfoglalás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:42018Y1218(01)&from=EN . ↩ back
2. Lásd:  https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_19_5542 . ↩ back
3. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:12012M002&from=HU . ↩ back
4. Végrehajtási iránymutatások az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület befogadási és sokszínűségi stratégiájához: https://erasmus-plus.ec.europa.eu/document/implementation-guidelines-erasmus-and-european-solidarity-corps-inclusion-and-diversity-strategy . ↩ back
5. EUR-Lex – 42020Y1201(01) – HU – EUR-Lex (europa.eu). ↩ back
6. 2022. október 18-i határozat az egyösszegű átalány-hozzájárulások és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Erasmus+ program keretében nyújtott egységköltség-hozzájárulások felhasználásának engedélyezéséről. ↩ back