Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Partnerségi együttműködések

A partnerségi együttműködések elsődleges célja, hogy lehetővé tegyék a szervezetek/intézmények számára a tevékenységeik minőségének és relevanciájának javítását, a partneri hálózataik kialakítását és megerősítését, a transznacionális szintű, közös működéssel kapcsolatos kapacitásuk növelését, valamint a tevékenységeik nemzetköziesítésének fokozását többek között a gyakorlatok cseréje vagy új gyakorlatok kidolgozása, valamint az elképzelések megosztása és ütköztetése révén. Ezek célja az innovatív gyakorlatok fejlesztésének, átadásának és/vagy megvalósításnak támogatása, továbbá az együttműködést, a társaktól való tanulást és az európai szintű tapasztalatcserét támogató közös kezdeményezések megvalósítása. Az eredményeknek újrahasználhatóknak, hordozhatóknak és bővíthetőknek kell lenniük, valamint lehetőség szerint erőteljes tudományágakon átívelő dimenzióval kell rendelkezniük. A kiválasztott projektekkel szemben elvárás, hogy tevékenységeik eredményeit helyi, regionális, nemzetközi és transznacionális szinten is terjesszék.

A partnerségi együttműködések az Erasmus+ programban képviselt szektorok prioritásaihoz és szakpolitikai kereteihez kötődnek mind európai, mind nemzeti szinten, emellett pedig a tematikus területeket illetően a szektorközi és horizontális együttműködést élénkítő ösztönzők létrehozására irányulnak.

A partnerségi együttműködéseket az érintett terület és a pályázó típusától függően a nemzeti irodák vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) kezeli. Ezzel kapcsolatban további információkat a támogathatósági feltételek alatt található „Hol kell jelentkezni?” szakaszban talál.

A pályázattípus célkitűzései

A partnerségi együttműködések célja:

  • A részt vevő szervezetek és intézmények munkájának, tevékenységeinek és gyakorlatának minőségi szempontú javítása, és az adott szektorban jellemzően nem képviselt, új szereplők bevonása;
  • A szervezetek/intézmények kapacitásának növelése a transznacionális és szektorközi munkavégzéshez;
  • Közös igények és prioritások kezelése az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén;
  • Olyan átalakulások és változások előidézése (egyéni, szervezeti vagy szektorális szinten), amelyek az egyes szervezetek/intézmények hátterével arányos fejlesztéseket és új megközelítéseket eredményeznek.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük a partnerségi együttműködések megvalósítását célzó pályázatoknak?

A partnerségi együttműködések megvalósítását célzó projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Támogathatósági feltételek

Ki pályázhat?

Bármely részt vevő szervezet/intézmény, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkezik, pályázhat. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

Bármely olyan, jogi személyiséggel bíró köz- vagy magánszervezet/-intézmény részt vehet partnerségi együttműködésekben, amelynek székhelye valamelyik uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve a programhoz nem társult harmadik országban található (lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” szakaszát)1 .

Kivétel: A belarusz szervezetek (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

Az uniós tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban székhellyel rendelkező szervezetek/intézmények a projekt koordinátoraként vagy partnerszervezetként vehetnek részt a projektben.

A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények nem vehetnek részt projektkoordinátorként.

A projekt által érintett területtől függetlenül a partnerségi együttműködésekben bármilyen, az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén vagy egyéb társadalmi-gazdasági szektorokban tevékenykedő, vagy több különböző szektort transzverzálisan érintő tevékenységet végző szervezet/intézmény (például helyi, regionális és nemzeti hatóság, elismeréssel és érvényesítéssel (akkreditációval) foglalkozó központ, kereskedelmi kamara, kereskedelmi intézmény, orientációs/tanácsadó központ, kulturális intézmény és sportszervezet) részt vehet.

A projekt prioritásától és kitűzött céljaitól függően a partnerségi együttműködésekben a legkülönbözőbb és legmegfelelőbb partnereknek kell részt venniük annak érdekében, hogy egymás különböző tapasztalataira, profiljára és szakértelmére építsenek, illetve releváns és kiváló projekteredményeket érjenek el.

Társult partnerszervezetek/-intézmények részvétele

A partnerségi együttműködésekbe a projektben formálisan részt vevő szervezeteken/intézményeken (a koordinátoron és a partnerszervezeteken/-intézményeken) kívül egyéb partnerek is bevonhatók a magán- vagy közszférából. Ezek konkrét projektfeladatok vagy -tevékenységek megvalósításához járulhatnak hozzá, vagy támogathatják a projekt népszerűsítését és fenntarthatóságát.

Ezeket a partnereket az Erasmus+ projektek esetében „társult partnereknek” nevezzük. A támogathatósági és szerződéskezelési szempontok tekintetében nem minősülnek projektpartnernek, és nem részesülnek a program keretében biztosított támogatásból a projekt részeként. Ugyanakkor a partnerség keretében betöltött szerepük megértéséhez, valamint a pályázattal kapcsolatos átfogó kép megalkotásához egyértelműen ismertetni kell a projektben, valamint a különböző tevékenységekben történő részvételüket.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A partnerségi együttműködés transznacionális projekt, amelyben legalább három különböző uniós tagállamból és a programhoz társult harmadik országokból származó szervezet/intézmény vesz részt.

A részt vevő szervezetek/intézmények számának felső határa nincs korlátozva egy partnerségen belül.

A pályázatban az összes részt vevő szervezetet/intézményt fel kell tüntetni.

Általános szabályként a partnerségi együttműködések az uniós tagállamokban és a programhoz társult harmadik országokban székhellyel rendelkező szervezetek/intézmények közötti együttműködést célozzák.

A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények azonban bevonhatók partnerként (és nem pályázóként), amennyiben részvételük lényeges hozzáadott értéket képvisel a projekt szempontjából, és amennyiben a három különböző uniós tagállamból és a programhoz társult harmadik országból származó legalább három szervezet/intézmény részvételének követelménye teljesül.

Megcélzott prioritások

A partnerségi együttműködések támogatása akkor lehetséges, ha foglalkoznak a következőkkel:

  • legalább egy horizontális prioritás

és/vagy

  • legalább egy konkrét prioritás, amely releváns az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport leginkább érintett területe szempontjából.

Az Erasmus+ nemzeti irodák által decentralizált szinten irányított oktatási, képzési és ifjúsági projektek esetében a nemzeti irodák e prioritások között nagyobb figyelmet fordíthatnak azokra, amelyek nemzeti kontextusukban különösen fontosak (úgynevezett „európai prioritások nemzeti összefüggésben”).

A nemzeti irodáknak megfelelően tájékoztatniuk kell a pályázókat hivatalos honlapjukon keresztül.

A sport területén megvalósuló projektek esetében csak egy (horizontális vagy specifikus) prioritással lehet foglalkozni. 

A tevékenységek helyszíne

A partnerségi együttműködések keretében az összes tevékenységet a projektben teljes jogú vagy társult partnerként részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell megvalósítani.

Emellett, ha az a projekt célkitűzései vagy megvalósítása szempontjából kellően indokolt:

  • A tevékenységek az Európai Unió valamely intézményének székhelyén2  is megvalósulhatnak, akkor is, ha a projektben nincs részt vevő szervezet/intézmény abból az országból, ahol a székhely található.
  • Az eredmények megosztását és népszerűsítését magukban foglaló tevékenységek az uniós tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban, illetve a programhoz nem társult harmadik országokban megszervezett, vonatkozó, tematikus transznacionális eseményeken/konferenciákon is megvalósulhatnak.

A projekt időtartama

12 és 36 hónap között.

A projekt célkitűzéseinek és a tervezett tevékenységek típusának megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.

A partnerségi együttműködés időtartama a kedvezményezett indokolt kérésére és a nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség egyetértésével meghosszabbítható, feltéve, hogy a teljes időtartam nem haladja meg a 36 hónapot. Ebben az esetben a támogatás teljes összege nem változik.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az oktatás, a képzés és az ifjúság területéhez kapcsolódó partnerségek megvalósítását célzó, az e területeken tevékenykedő bármely szervezet/intézmény – kivéve az európai nem kormányzati szervezeteket – által benyújtott pályázatok esetében:

  • A pályázó szervezet/intézmény székhelye szerinti ország nemzeti irodájához.

Az európai nem kormányzati szervezetek partnerségei az oktatás, a képzés és az ifjúság területén3 :

  • A Brüsszelben található Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).  
    • Európai nem kormányzati szervezetek/intézmények – Felhívás azonosítója:
      • ERASMUS-EDU-2022-PCOOP-ENGO
      • ERASMUS-YOUTH-2022-PCOOP-ENGO

A sport területéhez kötődő partnerségek esetében:

  • A Brüsszelben található Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).
    •  Sport – A felhívás azonosítója: ERASMUS-SPORT-2022-SCP

Ugyanazon, több partnerből álló konzorcium egy határidőre minden esetben csak egy nemzeti irodához és csak egy pályázatot nyújthat be4

Mikor lehet pályázni?

Az oktatás, a képzés és az ifjúság területéhez kapcsolódó partnerségek megvalósítását célzó, az e területeken tevékenykedő bármely szervezet/intézmény – kivéve az európai nem kormányzati szervezeteket – által benyújtott pályázatok esetében:

  • A pályázóknak március 23. déli 12:00 óráig (közép-európai idő szerint) kell benyújtaniuk a pályázatukat az ugyanazon év szeptember 1-je és december 31-e között kezdődő projektekre.

Az ifjúság területén működő bármely szervezet/intézmény által benyújtott partnerségek esetében az európai nem kormányzati szervezetek/intézmények kivételével:

  • A pályázóknak (közép-európai idő szerint) október 4-én déli 12:00 óráig kell benyújtaniuk az ugyanabban az évben január 1. és augusztus 31. között kezdődő projektekre vonatkozó pályázatot.

 Esetleges póthatáridó:

Az oktatás és képzés területén működő nemzeti irodák második pályázati fordulót szervezhetnek, amelyre szintén vonatkoznak a pályázati útmutatóban meghatározott szabályok. A nemzeti irodák erről a lehetőségről weboldalukon tesznek közzé tájékoztatást.

Amennyiben meghirdetnek második beadási határidőt, a pályázóknak (közép-európai idő szerint) október 4-én déli 12:00 óráig kell benyújtaniuk a következő évben január 1. és augusztus 31. között kezdődő projektekre vonatkozó pályázatukat.

Az európai nem kormányzati szervezetek partnerségei az oktatás, a képzés és az ifjúság területén:

  • A pályázóknak március 23-án (közép-európai idő szerint) délután 17:00 óráig  kell benyújtaniuk a következő év február 1-jével kezdődő projektekre vonatkozó pályázatot.

A sport területéhez kötődő partnerségek esetében:                                                                              

  • A pályázóknak március 23-án (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés

A partnerségi együttműködések négy szakaszból állnak, amelyek már az előtt kezdetüket veszik, hogy a projekttervet kiválasztanák támogatásra: tervezés, előkészítés, megvalósítás és utánkövetés. A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot.

  • Tervezés (az igények, célkitűzések, projekt- és tanulási eredmények, tevékenységformátumok, ütemezés stb. meghatározása);
  • Előkészítés (a tevékenységek megtervezése, a munkaprogram kidolgozása, gyakorlati intézkedések, az előirányzott tevékenységek célcsoportjainak meghatározása, a partnerekkel kötött megállapodások kidolgozása);
  • A tevékenységek végrehajtása;
  • Utánkövetés (a tevékenységek és hatásuk értékelése különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és hasznosítása).

Partnerségi együttműködések keretében nemzetközi egyéni és csoportos tanulási, oktatási és képzési tevékenységek is szervezhetők, amennyiben ezek hozzáadott értéket képviselnek a projekt célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából. A pályázatnak ismertetnie és indokolnia kell az előirányzott tevékenységek formáját, célját és típusát, valamint a résztvevők számát.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok:

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban a partnerségi együttműködések fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához. A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a partnerségi együttműködések tervezésekor. 

Környezeti fenntarthatóság

A projekteket környezettudatos módon kell kidolgozni, és valamennyi aspektusukba be kell építeni a környezettudatos gyakorlatokat. A szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek környezetbarát megközelítést kell alkalmazniuk a projekt kidolgozása során. Ez arra sarkallja a projektben részt vevőket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, elgondolkodtatja őket arról, hogy mit tehetnek a különböző szinteken, továbbá segít a szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek abban, hogy környezettudatosabb alternatívákat találjanak a projektjeik keretében végzett tevékenységeik megvalósítására.

Befogadás és sokszínűség

Az Erasmus+ program valamennyi tevékenysége keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. Az említett elvek érvényre juttatását egy Befogadási és sokszínűségi stratégia támogatja, amelynek célja, hogy hatékonyabban elérje a legkülönbözőbb hátterű – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező és az európai projektekben való részvételt illetően akadályokkal szembesülő – résztvevőket. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és a folyamat egésze alatt be kell vonniuk őket a döntéshozatalba.

Digitális dimenzió

A virtuális együttműködés, valamint a virtuális és vegyes tanulási lehetőségek bevezetése, illetve az e területen zajló tapasztalatszerzés elengedhetetlen a sikeres partnerségi együttműködésekhez. A köznevelés és a felnőttoktatás területéhez kapcsolódó projektek esetében határozottan ajánlott a School Education Gateway és az eTwinning vagy a felnőttkori tanulást segítő EPALE platformok használata annak érdekében, hogy a résztvevők együtt tudjanak működni a projekttevékenységek előtt, alatt és után. Az ifjúsági területhez kötődő projektek esetében határozottan ajánlott az Európai Ifjúsági Portál és az EU ifjúsági stratégiájával foglalkozó platform használata.

Értékelési szempontok

Relevancia (maximális pontszám: 25 pont)

Milyen mértékben:

  • releváns a projekt a pályázattípus célkitűzései és prioritásai szempontjából. A pályázat emellett rendkívül relevánsnak minősül, ha:
    • foglalkozik a „befogadás és sokszínűség” prioritással;
    • az Erasmus+ nemzeti irodák által decentralizált szinten irányított projektek esetében: foglalkozik a nemzeti iroda által a nemzeti kontextusban kiemelten fontosként meghirdetett európai prioritások közül eggyel vagy többel (lásd: „Európai prioritások nemzeti kontextusban”);
    • az ENGO-k által az oktatás, képzés és ifjúság területén az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez benyújtott projektek esetében: milyen mértékben végez a pályázó olyan tevékenységeket, amelyek támogatják az uniós szakpolitikák végrehajtását ezen ágazatok egyikében;  
  • relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények profilja, tapasztalata és tevékenységei a pályázat szakterülete szempontjából;
  • képezi a pályázat alapját hiteles és megfelelő szükségletelemzés;
  • alkalmas a projekt arra, hogy szinergiákat teremtsen az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport különböző területei között, és hogy potenciálisan jelentős hatást gyakoroljon egy vagy több területre az említettek közül;
  • innovatív a pályázat;
  • egészít ki a pályázat más, a részt vevő szervezetek/intézmények által már megvalósított kezdeményezéseket;
  • hoz létre a projekt uniós szintű hozzáadott értéket olyan eredmények révén, amelyek egyetlen országban megvalósított tevékenységekkel nem lennének elérhetők.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

Milyen mértékben:

  • rendelkezik a projekt világosan meghatározott, reális célkitűzésekkel, és azok milyen mértékben kapcsolódnak a részt vevő szervezetek/intézmények és célcsoportjaik igényeihez, illetve céljaihoz;
  • egyértelmű, megfelelő és kivitelezhető a javasolt módszertan: 
    • egyértelmű, teljes és hatékonyan megvalósítható a projekt munkaterve, megfelelően megtervezettek-e az ehhez szükséges projektszakaszok a projekttervezést, kivitelezést, valamint a projekteredmények terjesztését is beleértve;
    • költséghatékony a projekt, és megfelelő forrásokat rendel-e minden tevékenységhez;
    • javasol a projekt megfelelő minőségellenőrzési, nyomonkövetési és értékelési intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a projekt végrehajtása jó minőségű legyen, időben és a költségvetésnek megfelelően teljesüljön; 
  • alakítják ki a tevékenységeket hozzáférhető és inkluzív módon, és állnak nyitva a kevesebb lehetőséggel rendelkezők előtt.
  • építi be a projekt a digitális eszközök és tanulási módszerek használatát a fizikai tevékenységek kiegészítése, valamint a partnerszervezetek közötti együttműködés javítása érdekében.  
    • Ha a részt vevő szervezetek/intézmények szakterületén (szakterületein) rendelkezésre állnak Erasmus+ online platformok: használja fel a projekt az Erasmus+ online platformjait (School Education Gateway, eTwinning, EPALE, Európai Ifjúsági Portál, az EU ifjúsági stratégiájával foglalkozó platform) a projekttevékenységek előkészítésére, megvalósítására és utánkövetésére szolgáló eszközként.
  • dolgozták ki a projektet környezettudatos módon, és mennyire építették be valamennyi szakaszába a zöld gyakorlatokat.

Ha a projekt képzési, oktatási vagy tanulási tevékenységeket is tartalmaz:

  • milyen mértékben igazodnak e tevékenységek a projekt célkitűzéseihez, és megfelelő számú és profilú résztvevőt vonnak-e be e tevékenységekbe;
  • megfelelő-e a gyakorlati intézkedések minősége, valamint a tanulási, oktatási és képzési tevékenységek különböző megvalósítási módjainak kivitelezése és támogatása;
  • milyen a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló lépések minősége, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel összhangban.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

Milyen mértékben:

  • megfelelő és arányos a részt vevő szervezetek/intézmények bevonása (beleértve az önszerveződő szervezeteket) a projektbe azok profilja, a program keretében szerzett korábbi tapasztalatai, valamint az összes projektcélkitűzés sikeres megvalósításához kapcsolódó szakértelme figyelembevételével;
  • vesznek részt a projektben új résztvevők és a pályázattípusban kevésbé tapasztalt szervezetek/intézmények;
  • igazolja a feladatok javasolt felosztása az összes részt vevő szervezet/intézmény kötelezettségvállalását és aktív részvételét;
  • foglal magában a pályázat a részt vevő szervezetek/intézmények és egyéb érdekeltek közötti együttműködésre és kommunikációra szolgáló, hatékony mechanizmusokat;
  • amennyiben releváns, a programhoz nem társult harmadik ország részt vevő szervezetének/intézményének részvétele milyen mértékben jelent lényeges hozzáadott értéket a projekt számára (amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a programhoz nem társult harmadik ország részt vevő szervezeteit/intézményeit az értékelési szakaszban kizárják a projekttervből).

Hatás (maximális pontszám: 25 pont)

Milyen mértékben:

  • foglal magában a projektterv konkrét és logikus lépéseket arra vonatkozóan, hogy beépítse a projekteredményeket a részt vevő szervezetek/intézmények mindennapi munkájába;
  • alkalmas a projekt arra, hogy pozitív hatást gyakoroljon a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre, valamint tágabb közösségeikre;
  • van lehetőség a várt projekteredmények tekintetében arra, hogy azok a projekt időtartama alatt és azt követően a részt vevő szervezeteken/intézményeken kívül is felhasználhatók legyenek helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten;
  • foglal magában a projektterv konkrét és eredményes lépéseket annak érdekében, hogy megismertesse a projekt eredményeit a részt vevő szervezeteken/intézményeken belül, megossza az eredményeket a nyilvánossággal és más szervezetekkel/intézményekkel, és láthatóvá tegye az európai uniós finanszírozás tényét;
    • amennyiben releváns, mennyire megfelelően mutatja be a pályázat a létrehozott anyagok, dokumentumok és médiatartalmak szabadon elérhetővé tételét szolgáló lépéseket, és milyen mértékben támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
  • foglal magában a projektterv konkrét és eredményes lépéseket a projekt fenntarthatóságának, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a projekt az uniós támogatás felhasználása után is képes legyen hatást kifejteni és eredményeket felmutatni.

A pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatók legyenek. Ezenfelül az értékelési szempontok minden egyes kategóriájában legalább a maximálisan megszerezhető pontok felét kell elérni (azaz a „projekt relevanciája” és a „hatás” kategóriában legalább 15, a „projektterv és a megvalósítás minősége” és a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” kategóriában pedig legalább 10 pontot).

Azokban az esetekben, amikor két vagy több pályázat ugyanazt az összpontszámot kapta (ex aequo esetek), a „projekt relevanciája” és a „hatás” tekintetében a legmagasabb pontszámot kell előnyben részesíteni.

Finanszírozási szabályok

A javasolt finanszírozási modell keretében három különböző, egyszeri egyösszegű támogatás áll rendelkezésre, amelyek a projektre odaítélt teljes támogatás összegének felelnek meg: 120 000 EUR, 250 000 EUR és 400 000 EUR. A pályázók az általuk elvégzendő tevékenységek és az általuk elérni kívánt eredmények alapján választhatnak a három előre meghatározott összeg közül.

Projektjeik tervezésekor a pályázó szervezeteknek/intézményeknek – a projektpartnereikkel együtt – a szükségleteik és célkitűzéseik alapján megfelelőbb egyszeri egyösszegű támogatást kell választaniuk a projektjeik költségeinek fedezésére. A finanszírozásra kiválasztott projektek esetében a kért egyösszegű támogatás lesz a támogatás teljes összege.

A pályázatoknak ismertetniük kell azokat a tevékenységeket, amelyek megvalósítására a pályázók kötelezettséget vállalnak a kért egyösszegű támogatással, továbbá meg kell felelniük a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvének.

Az egyösszegű átalány kérésére irányuló döntésnek a pályázónak a projekt összköltségére vonatkozó saját becslésén kell alapulnia. E becslés alapján a pályázóknak azt az egyösszegű átalányt kell kiválasztaniuk, amely a legjobban megfelel a szükségleteiknek, miközben biztosítják az alapok hatékony felhasználását és a társfinanszírozási elv tiszteletben tartását (azaz a projektköltségvetéseket várhatóan más finanszírozási forrásokkal egészítik ki, ezért a projekt várható összköltsége magasabb lesz, mint a kért átalányösszeg).

Két összeg közötti kétség esetén a pályázók: a) csökkenthetik a projekt költségeit, például a hasonló eredmények elérésének költséghatékonyabb módjainak megtalálásával vagy a projekttevékenységek számának/méretének a költségvetéshez való igazításával; b) növelhetik projektjük nagyságrendjét, például azzal a céllal, hogy több résztvevőt érjenek el tevékenységeikkel a tevékenységek számának növelésével vagy további projekteredmények létrehozásával.

A javasolt projekttevékenységek számának, hatókörének és összetettségének a kért összeghez viszonyított megfelelősége, valamint a projekt célkitűzései szempontjából való relevanciája a fent ismertetett értékelési szempontokkal összhangban a minőségértékelés fontos eleme lesz.

Követelmények

A projekt leírásának magában kell foglalnia a részletes projektmódszertant, amely tartalmazza a feladatok és a pénzügyi megállapodások partnerek közötti egyértelmű elosztását, a főbb eredményeket feltüntető részletes ütemtervet, a monitoring- és ellenőrző rendszereket, valamint a projekttevékenységek időben történő végrehajtásának biztosítása érdekében bevezetett eszközöket.

A projekt módszertana bemutatja a szükségletek azonosításához vezető elemzést, a célkitűzések meghatározását, a projekt nyomon követésére létrehozott rendszert, a minőségbiztosítási mechanizmust és az értékelési stratégiát. Az értékelési stratégia részeként a pályázóknak olyan mennyiségi és minőségi mutatókat kell meghatározniuk, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy az elért eredmények mennyiben járulnak hozzá a projekt célkitűzéseinek eléréséhez.

A projektleírásban különbséget kell tenni a projektmenedzsment és az elvégzendő feladatmodulok között. A pályázóknak a projekttevékenységeket „feladatmodulokra” kell bontaniuk.

A feladatmodult olyan tevékenységek összességeként határozzák meg, amelyek hozzájárulnak a közös egyedi célkitűzések eléréséhez.

A konkrét célkitűzésekkel és elérendő eredményekkel való kapcsolatot minden egyes feladatmodul esetében egyértelműen le kell írni. A pályázóknak célszerű a projektjeiket legfeljebb 5 feladatmodulra bontani, beleértve a projektmenedzsmentre vonatkozót is. A projektmenedzsmentre vonatkozó feladatmodul célja, hogy lefedje a projekt végrehajtásához szükséges horizontális tevékenységeket, például a nyomon követést, a koordinációt, a kommunikációt, az értékelést és a kockázatkezelést. Az átalányösszegnek a projektmenedzsmentre jutó része nem haladhatja meg a teljes összeg 20%-át.

E követelmények értékelése során az arányosság elvét kell követni: minél magasabb a kért összeg, annál inkább elvárható, hogy a projekt módszertana pontos és átfogó lesz.

A szolgáltatások alvállalkozásba adása megengedett, amennyiben az nem azokat az alapvető tevékenységeket foglalja magában, amelyektől közvetlenül függ a tevékenység célkitűzéseinek megvalósítása. Ilyen esetekben az alvállalkozásra előirányzott összeget bele kell foglalni az alvállalkozói szerződés hatálya alá tartozó tevékenységek leírásába.

Emellett az alvállalkozást a tevékenység jellege indokolja, és az összeg nem haladhatja meg a támogatás teljes összegének 20%-át.

A támogatás kifizetése

A támogatás teljes kifizetésének feltétele a pályázatban leírt minőségi kritériumoknak megfelelő valamennyi tevékenység elvégzése. Abban az esetben, ha egy vagy több tevékenységet nem fejeztek be, részben fejeztek be vagy a minőségértékelés során nem kielégítőnek ítélnek, a záróbeszámoló szakaszában a támogatás összegét megfelelő mértékben csökkenteni lehet gyenge, részleges vagy késedelmes végrehajtás esetén azáltal, hogy egyes feladatmodulokat vagy tevékenységeket nem fogadnak el, vagy a teljes összeget átalányszázalékos csökkentéssel csökkentik.

A záróbeszámoló értékelése az egyes elvégzett tevékenységek részletes leírásán, mennyiségi és minőségi információkon alapul, amelyek bemutatják a pályázatban meghatározott projektcélok elérésének szintjét, az Erasmus+ projekteredmények platformjára feltöltött projekteredmények minőségét, valamint a partnerszervezetek/-intézmények önértékelését.

 

  • 1 . Uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező, a partnerségi együttműködésben részt venni kívánó valamennyi felsőoktatási intézménynek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával (ECHE) kell rendelkeznie. A programhoz nem társult harmadik országok részt vevő felsőoktatási intézményeinek nem kell ECHE-vel rendelkezniük, de el kell kötelezniük magukat annak alapelvei mellett. E pályázattípus alkalmazásában a fiatalok informális csoportjai nem tekinthetők szervezetnek/intézménynek, ezért nem jogosultak részvételre (sem pályázóként, sem partnerként).
  • 2 Az Európai Unió intézményeinek székhelyei Brüsszelben, Frankfurtban, Luxembourgban, Strasbourgban és Hágában találhatók.
  • 3 Annak meghatározásához, hogy az Erasmus+ program alkalmazásában mi minősül európai nem kormányzati szervezetnek, lásd az útmutató D. részét (Fogalmak magyarázata).
  • 4 Ez magában foglalja mind az Erasmus+ nemzeti irodákat, mind a brüsszeli székhelyű Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (EACEA).