A jövő európai tanárairól és oktatóiról szóló, 2020. májusi tanácsi következtetések¹ ismételten leszögezték, hogy az európai tanárok az európai oktatási térség sarokkövei, és további támogatást irányoznak elő a tanárok szakmai előmenetele és kompetenciáinak fejlesztése, valamint a jóllétük pályafutásuk különböző szakaszaiban történő biztosítása érdekében. A következtetések hangsúlyozták a mobilitás tanárok számára tartogatott előnyeit, valamint azt, hogy a mobilitást be kell építeni a tanárok alap- és továbbképzésébe. A következtetések emellett felkérték a Bizottságot, hogy támogassa a tanárképzést nyújtó szolgáltatók közötti szorosabb együttműködést a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése keretében.

„Az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítása” című, 2020. évi bizottsági közlemény² elismeri a tanárok és oktatók kulcsszerepét, és azt fogalmazza meg, hogy olyan magasan képzett és motivált pedagógusokra van szükség, akik változatos karrierjük során különböző támogatásokban és szakmai fejlődési lehetőségekben részesülhetnek. Számos intézkedést javasol a pedagógusszakma előtt álló jelenlegi kihívások kezelésére, többek között az Erasmus+ tanárképző akadémiák elindítására vonatkozó tervet.

A Bizottság digitális oktatási cselekvési terve (2021–2027)³ hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy minden tanár és oktató kellő önbizalommal és kompetenciával rendelkezzen ahhoz, hogy hatékonyan és kreatívan használja a technológiát tanulói bevonására és motiválására, valamint annak biztosítására, hogy minden tanuló fejlessze a tanuláshoz, az élethez és a munkához szükséges digitális kompetenciáit ebben az egyre inkább digitalizált világban.

A Tanács 2023 novemberében elfogadta a sikeres digitális oktatást és képzést lehetővé tevő fő tényezőkről szóló ajánlást ,⁴ amelyben felszólította az uniós tagállamokat, hogy biztosítsák az inkluzív és magas színvonalú digitális oktatáshoz és képzéshez való egyetemes hozzáférést. Az ajánlás felkéri az uniós tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat a digitális oktatásra és készségekre vonatkozóan, szorosan működjenek együtt az érdekelt felekkel, ruházzanak be a digitális berendezésekbe, infrastruktúrába, eszközökbe és tartalmakba, valamint ösztönözzék a tanárok célzott képzését a digitális technológiák tanítási és tanulási célú használata terén. A Tanács továbbá elfogadta a digitális készségek és kompetenciák oktatás és képzés keretében történő elsajátítása biztosításának javításáról szóló ajánlást⁵ , amelyben felszólította az uniós tagállamokat, hogy az oktatás és képzés valamennyi ágazatában koherens módon biztosítsák a digitális készségeket. Az ajánlás azt javasolja, hogy az uniós tagállamok hozzanak intézkedéseket a digitális készségek fejlesztésének ösztönzésére az oktatás és képzés minden szintjén, az alapkészségektől a haladó és speciális digitális készségekig, beleértve a mesterséges intelligenciát is.

Az „iskolai sikerhez vezető utakról” szóló tanácsi ajánlás⁶ továbbá elismeri, hogy a tanárok, az oktatók és az iskolavezetők az oktatás és képzés nélkülözhetetlen hajtóerejét jelentik, és hangsúlyozza, hogy kompetenciáikat tovább kell fejleszteni és naprakésszé kell tenni. A javasolt intézkedések között azt ajánlja, hogy a tagállamok építsék be a befogadást, a méltányosságot és a sokszínűséget, az alulteljesítés és a kivonódás jobb megértését, valamint a jóllét, a mentális egészség és a zaklatás kezelését valamennyi kötelező tanári alapképzési programba. Hangsúlyozza továbbá, hogy magas színvonalú és kutatáson alapuló tanári alapképzésre, valamint folyamatos szakmai továbbképzésre van szükség ahhoz, hogy felkészítsék az iskolavezetőket, a tanárokat, az oktatókat és az oktatásban közreműködő egyéb munkatársakat/szakembereket/oktatókat arra, hogy megértsék azokat a kockázati és védelmi tényezőket, amelyek hatással lehetnek a tudományos teljesítményre, a kivonódásra vagy az oktatás és a képzés korai elhagyására, valamint a társadalmi, érzelmi és magatartási nehézségekre; valamint megértsék a jólléttel, a fogyatékossággal és a mentális egészséggel kapcsolatos problémákat, beleértve a poszttraumás stresszt is, és támogassák a tanulók szociális és érzelmi kompetenciáinak fejlesztését.

Annak ellenére, hogy a külföldi tanulási célú mobilitás pozitív hatást gyakorol a tanárok szakmai fejlődésére és az oktatási rendszerekre, az továbbra sem került eredményesen beépítésre a tanárképzésbe. Ennek különböző gyakorlati akadályok veszik elejét, amelyeket következetesebb szakpolitikákkal kell felszámolni. E célból az „»Európa mozgásban« csomag – tanulási célú mobilitási lehetőségek mindenki számára” című tanácsi ajánlás⁷ tartalmaz egy külön mellékletet, amely a tanárok mobilitására összpontosít. Ez a melléklet felvázol egy sor intézkedést az uniós tagállamokban a tanárok mobilitása előtt álló akadályok kezelésére – ilyen például a mobilitásnak a tanárok alapfokú oktatásába és szakmai fejlődésébe való integrálása, a helyi szintű együttműködés javítása a tanárok mobilitásával kapcsolatos stratégiai megközelítés kidolgozása és végrehajtása révén, a tanárok mobilitásának beépítése az iskolák általános fejlesztésébe, a szükséges források elosztása; valamint a tanulási célú mobilitás előnyeinek népszerűsítése és támogatása az ehhez szükséges képzéssel.

Növelni kell a szakma vonzerejét: az OECD TALIS felmérésében részt vevő uniós országokban az alsó középfokú oktatásban dolgozó tanároknak átlagosan kevesebb mint 20%-a érezte úgy, hogy szakmájukat megbecsüli a társadalom. 

A pedagógusok idősödése aggodalomra ad okot, ugyanis a nyugdíjazás soron következő hullámai esetleges munkaerőhiányhoz vezethetnek az adott országok tanárai körében. Az OECD TALIS felmérése szerint a tanárok a folyamatos szakmai továbbképzési kínálat széles köre ellenére továbbra is arról számolnak be, hogy nem áll rendelkezésükre elég szakmai továbbképzési lehetőség.

Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) szóló tanácsi állásfoglalás utal a hálózatépítés, a tudásmegosztás és a mobilitás elősegítése, valamint a tanárok és oktatók számára a tanári és oktatói karrier minden szakaszában tanulási lehetőségek biztosítása terén az Erasmus+ tanárképző akadémiákban rejlő lehetőségekre.

A 2023. évi Oktatási és Képzési Figyelő azt is jelzi, hogy szinte minden európai ország súlyos tanárhiánnyal küzd, vagy átfogóan, vagy egyes tantárgyak, például a tudomány terén, vagy olyan konkrét profilokban, mint a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása.

Az Erasmus+ tanárképző akadémiák célja, hogy a tanárok alap- és továbbképzése terén tevékenykedő szervezetek/intézmények közötti szoros együttműködés előmozdítása révén kezeljék ezeket a problémákat, kiegészítsék az oktatási térség megvalósítása érdekében végzett egyéb munkát, és segítenek abban, hogy az eredményeket nemzeti és regionális szakpolitikai döntéshozatallá, végezetül pedig tanárképzéssé és az iskolák támogatásává lehessen alakítani.

Az akadémiáknak a nemzeti tanárképzésen és az európai együttműködésen belül már létező innovációkra és eredményes gyakorlatokra kell építeniük, és tovább kell fejleszteniük azokat. Különös figyelmet kell fordítani az eredményes gyakorlatoknak a különböző országok és tanárképzést nyújtó szolgáltatók körében való disszeminációjára és hasznosítására, valamint a visszajelzések és a szakpolitikai szinten bekövetkező hatások biztosítására.

A pályázattípus általános célkitűzése, hogy a tanárképző⁸ intézmények és képzési szolgáltatók európai partnerségeinek létrejöttével megalakuljanak a tanárképző akadémiák, amelyek európai és nemzetközi szemléletmódot alakítanak ki a tanárképzésen belül.

A tanárképző akadémiák célja az uniós oktatási szakpolitika prioritásaival összhangban álló tanárképzés kialakítása, és az európai oktatási térség célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás. A pályázattípus a hálózatépítésre, a mobilitásra és az innovatív módszerekre összpontosít, és a többnyelvűséggel, a nyelvi tudatossággal és a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos témákra is kiterjed.

Az Erasmus+ tanárképző akadémiák célkitűzései a következők:

• Hozzájárulás az európai tanárképzési szakpolitikák és gyakorlatok javításához olyan, tanárképzéssel foglalkozó hálózatok és gyakorló közösségek létrehozása révén, amelyek kapcsolatot teremtenek a tanári alapképzést (a jövő tanárai számára szakképzettség megszerzésére irányuló alapképzést) és a folyamatos szakmai továbbképzést (tanártovábbképzést) nyújtó szolgáltatók, valamint az egyéb releváns szereplők, például a tanári szervezetek, a minisztériumok és az érdekeltek között olyan szakmai tanulási stratégiák és programok kialakítása és kipróbálása érdekében, amelyek eredményesek, hozzáférhetők és más összefüggésrendszerekbe is átültethetők.
• A mobilitás (virtuális, fizikai és vegyes) különböző modelljeinek kialakítása és közös kipróbálása a tanári alapképzés, valamint a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése keretében a mobilitás minőségének fokozása és mennyiségének növelése érdekében, valamint abból a célból, hogy a mobilitás szerves részét képezze Európában a tanárok számára biztosított oktatásnak.
• Fenntartható együttműködés kialakítása a tanárképzést nyújtó szolgáltatók között az európai tanárképzés minőségére gyakorolt hatás, valamint az európai és nemzeti szintű tanárképzési szakpolitikák megalapozása érdekében.
• A tanárképzés európai dimenziójának és nemzetköziesítésének fokozása a más európai országokban tevékenykedő tanárképzőkkel és tanárokkal folytatott innovatív és gyakorlati együttműködés, valamint az európai tanérképzés továbbfejlesztését szolgáló tapasztalatcsere révén. 

A tanárképző akadémiáknak meg kell határozniuk és ki kell dolgozniuk egy vagy több olyan prioritást, amelyek különösen fontosak a partnerségük szempontjából, és fel kell tárniuk a többi prioritással való szinergiákat a magas színvonalú oktatás/szakmai fejlődés fokozása, valamint a tanárok (jövőbeli) sürgető igényeinek kielégítése érdekében, különösen az alábbiakkal kapcsolatos kurzusok, modulok és egyéb tanulási lehetőségek biztosítása révén: 

1. Befogadás és sokszínűség, nevezetesen a következők:

A tanárok támogatása abban, hogy elsajátítsák a kevesebb lehetőséggel rendelkező gyermekek, többek közt között a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyermekek, a migrációs hátterű/menekült gyermekek, valamint a vidéki és távoli területeken, például a legkülső régiókban élő, a nemi egyenlőtlenségekkel, társadalmi-gazdasági nehézségekkel küzdők vagy a nemük, faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális irányultságuk alapján megkülönböztetéssel szembesülő gyermekek oktatásba való befogadásához szükséges kompetenciákat, pl. ismereteket, készségeket és hozzáállást. Ez az alulteljesítés megértésére is kiterjed, amint azt a 2022. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérés (PISA)⁹ eredményei is bizonyítják. Például: A többnyelvű és multikulturális környezetben történő tanításhoz szükséges kompetenciák, továbbá a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő gyakorlatokkal, a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív oktatásával, a tanulók és a tanárok iskolai jóllétét célzó támogató tanulási környezetek és stratégiák kialakításával, a pszichoszociális támogatás nyújtásával, a különböző tanulási megközelítések és a vegyes tanulás, többek között a különböző tantárgyakon átívelő, a művészetekre hangsúlyt fektető interdiszciplináris pedagógia, valamint a formatív értékelési módszerek és eszközök használatával kapcsolatos kompetenciák fejlesztése.   

A tanárok felkészítése arra, hogy kezeljék azokat az akadályokat, amelyekkel e csoportok szembesülnek az oktatáshoz való hozzáférés terén, valamint hozzájárulás egy olyan pozitív tanulási környezet és befogadó környezet kialakításához, amely előmozdítja a méltányosságot és az egyenlőséget, és amely megfelel a szélesebb közösség igényeinek; bizalmi kapcsolatok kiépítése a tanulókkal, szülőkkel, családokkal és gondozókkal; kollaboratív gyakorlatok alkalmazása és több tudományágat átfogó iskolai csapatokban végzett munka. 

További hivatkozások: 

• A Tanács ajánlása a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról¹⁰
• A Tanács ajánlása az „Utak az iskolai sikerhez” kezdeményezésről (és a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról szóló, 2011. június 28-i tanácsi ajánlás felváltásáról)¹¹
• Az európai oktatási térséggel foglalkozó munkacsoportnak az iskolai sikerhez vezető utakkal kapcsolatos outputjai¹²  

2. Jóllét, nevezetesen:

A jólléti elvek teljes körű integrálása a tanárképzési (ITE) programokba: olyan alapok létrehozása, amelyek lehetővé teszik a jövőbeli tanárok számára, hogy törődjenek jóllétükkel (pl. önsegítő beavatkozási stratégiák, szociális és érzelmi tanulás), fejlesszék a (jövőbeli) diákokkal, kollégákkal, szülőkkel való szívélyes, törődő és együttműködésen alapuló kapcsolatok kialakításához szükséges kompetenciákat – az építő jellegű konfliktusmegoldáshoz szükséges kompetenciákat is beleértve –, mentorálást és „példakép programot” biztosítsanak a tanárképzésben részt vevő tanárok számára.

Folyamatos szakmai fejlődés biztosítása, valamint a tanároknak, az oktatóknak és az iskolavezetőknek a jólléttel kapcsolatos támogatása: olyan képzés, iránymutatás és szabványok kidolgozása, amelyek magukban foglalják a tanároknak a személyes jóllétükkel kapcsolatos képzésének kettős perspektíváját, és eszközöket biztosítanak számukra a tanulóik támogatásához. 

3. Környezetvédelem, éghajlatváltozás és fenntarthatóság, nevezetesen:

A tanulók támogatása abban, hogy a változás előmozdítójává válhassanak, és mind egyénileg, mind kollektíven, helyi és globális szinten egy fenntarthatóbb világ érdekében gondolkodjanak és cselekedjenek.  Az éghajlatváltozás kezelése, valamint a fenntarthatóság tanításba és tanulásba való beépítése sürgős oktatási és képzési feladat. A tanárképzés a zöld átállás egyik legjelentősebb katalizátora, mivel a fenntarthatósági kompetenciák fejlesztését eredményezi, ezáltal pedig támogatja a tanulókat az átállás formálásában.

A (leendő) tanároknak az éghajlattal, a környezeti válságokkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos szakmai képzése/oktatása; a (jövőbeli) tanárok/oktatók és oktatásvezetők fenntarthatósági kompetenciáinak fejlesztése; az önértékelési megközelítések és a reflektív gyakorlat előmozdítása. 

A tanárok támogatása a pedagógiai módszerek elfogadásában és az olyan innovatív gyakorlatok tesztelésében, mint például az interdiszciplináris és a problémaalapú megközelítések, amelyek javítják a fenntarthatóságot szolgáló oktatást és tanulást – a fenntarthatóság társadalmi-érzelmi szempontjait és az ökoszorongás kezelését is beleértve. Tematikus és pedagógiai szempontokat ötvöző integrált megközelítések biztosítása. 

Annak feltárása, hogyan javíthatják a digitális eszközök és technológiák az éghajlattal, a környezeti válsággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatást és tanulást, valamint hogyan kezelhető a digitális és a zöld átállás egymást kölcsönösen erősítő módon a tanárképzésben.

A fenntarthatósággal kapcsolatos, egész intézményre kiterjedő megközelítések előmozdítása, a fenntarthatósággal kapcsolatos tanulás értékelése, minőségi oktatási erőforrások és jövőorientált tantervek kidolgozása. 

A fenntarthatósággal kapcsolatos tanárképzés mikrotanúsítványok révén történő tanúsítási lehetőségének felmérése; iránymutatások kidolgozása a szakmai továbbképzési programok és a fenntarthatósággal kapcsolatos erőforrások hatékonyságának értékelésére.

További hivatkozások: 

• A Tanács ajánlása a zöld átállást és a fenntartható fejlődést szolgáló tanulásról¹³
• A GreenComp keretrendszer¹⁴
• Az európai oktatási térség fenntarthatóságot szolgáló tanulással foglalkozó munkacsoportjának outputjai¹⁵

4. A tanárok, tanulók és szervezetek/intézmények digitális kapacitásépítése, nevezetesen:

A (leendő) tanárok digitális transzformációba való bevonásának támogatása a digitális technológiákban – többek között a mesterséges intelligenciában – rejlő lehetőségek oktatási és tanulási célú kiaknázása érdekében, az ilyen technológiák etikai szempontjainak teljes körű ismeretével és kezelésével egyidejűleg; a digitális készségek mindenkit érintő fejlesztése;  a tanárok és diákok digitális jóllétének támogatása, valamint az intézmények digitális kapacitásának és felkészültségének kiépítése. 

Hozzájárulás a digitális oktatási cselekvési terv stratégiai prioritásaihoz, (1) egy kiválóan működő digitális oktatási ökoszisztéma kialakításához az azzal kapcsolatos kapacitás és kritikai gondolkodás kifejlesztése révén, hogy miként lehet kiaknázni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket és kezelni az általuk jelentett kockázatokat az oktatás és a tanulás minden szintjén, valamint az oktatási intézmények digitális stratégiájának kidolgozása és végrehajtása; továbbá (2) A digitális átálláshoz szükséges digitális készségek és kompetenciák fejlesztése, többek között a tanároknak és oktatóknak szóló, a dezinformáció elleni küzdelemről és a digitális jártasság oktatás révén történő előmozdításáról szóló iránymutatások alkalmazásával.

A digitális technológiáknak a szakmai szerepvállalást; az oktatást, a tanulást és az értékelést; valamint a tanulók digitális készségeik fejlesztésével kapcsolatos ösztönzését és támogatását elősegítő, célzott használatának támogatása.

Az önreflexió mint a tanári önrendelkezés, az önbizalom és a cselekvés mechanizmusának előmozdítása. 

 A digitális pedagógia és a digitális eszközök használatával kapcsolatos szakértelem fejlesztésének támogatása, ideértve a hozzáférhető és támogató technológiákat, valamint a digitális oktatási tartalmak létrehozását és innovatív használatát.   Különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és az alulreprezentált csoportok eltérő hozzáféréséből és felhasználói gyakorlatából adódó különbségek kezelésére. 

Javasolt az oktatók, a polgárok és a szervezetek/intézmények digitális kompetenciáira vonatkozó európai keretek, valamint a SELFIE és a SELFIE for Teachers eszközök használata.

További hivatkozások: 

• Digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027)¹⁶
• A Tanács ajánlása a sikeres digitális oktatást és képzést lehetővé tevő fő tényezőkről¹⁷
• A Tanács ajánlása a digitális készségek és kompetenciák oktatás és képzés keretében történő elsajátítása biztosításának javításáról¹⁸
• DigCompEdu keretrendszer¹⁹
• SELFIE-eszközök.²⁰

5. STEM és STEAM

A tanárok támogatása abban, hogy a tanári alapképzés és a folyamatos szakmai továbbképzés révén elsajátítsák a relevánsabb és inkluzívabb STEM-oktatás és -tanulás biztosításához szükséges kompetenciákat. Ezek közé tartoznak többek között az innovatív pedagógiai és értékelési módszerek, pl. integrált/interdiszciplináris STE(A)M-tanulás kulturális, környezeti, gazdasági és egyéb környezetben, valamennyi tudományág bevonásával; a diákok STEM-kompetenciáinak, szerepvállalásának, részvételének és (szakmai) törekvéseinek fokozása; partnerségek kiépítése a helyi közösségi szereplők és szülők körében a STEM-oktatás lehetőségeinek támogatása érdekében, az iskolarendszereken belül és kívül egyaránt; a lányok STEM iránti érdeklődésének támogatása, valamint a nemi sztereotípiák leküzdése az oktatásban és az oktatási pályákon (lásd még a digitális oktatási cselekvési terv 13. intézkedését); a különböző kulturális és társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező diákok igényeinek kielégítése.

6. Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel, különösen a következők tekintetében: 

• a (jövőbeli) tanárok képzése és felkészítése.
• az aktív polgári szerepvállalás és az etika előmozdítása a tanításban, továbbá a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiatudatosság fejlesztése.
• a formális vagy nem formális tanulási tevékenységek révén lehetőség biztosítása a gyermekek/diákok számára a demokratikus életben való részvételre, valamint a társadalmi és polgári szerepvállalásra.
• az európai uniós összefüggésrendszer tudatosítása és megértése, különös tekintettel a közös uniós értékekre, az egység és a sokféleség elveire, továbbá a kulturális identitásra, a kulturális tudatosságra, valamint a társadalmi és történelmi örökségre.

További hivatkozások: 

• A Tanács ajánlása a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról²¹

Az Erasmus+ tanárképző akadémiák keretében megvalósított projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek.

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (ki pályázhat?)

A támogatásra való jogosultsághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és amennyiben releváns, a kapcsolódó szervezeteknek):

• jogalanynak (állami vagy magánjogi szervezet) kell lenniük;
• a támogatható országok valamelyikében, azaz uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkezniük (lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).

A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények nem vehetnek részt a pályázattípusban.

A koordináló szervezetnek/intézménynek tanárképző intézménynek kell lennie. Ő pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében. Nem lehet kapcsolódó szervezet.

A pályázók (amennyiben releváns, a kedvezményezettek és a kapcsolódó szervezetek) lehetnek például (nem kimerítő felsorolás):

• Tanárképző intézmények (tanári alapképzést és/vagy folyamatos szakmai továbbképzést biztosító főiskolák, intézetek és egyetemek) ISCED 0–3. szintű tanárok, valamint a koragyermekkori oktatásban és gondozásban részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók számára, beleértve a szakképzésben oktató tanárokat is;
• Minisztériumok vagy köznevelési szakpolitikákért felelős hasonló közintézmények;
• Olyan köz- (helyi, regionális vagy nemzeti) és magánszervezetek, amelyek a tanárképzéssel kapcsolatos szakpolitikák és lehetőségek kialakításáért, valamint a tanárok képesítésére vonatkozó előírások meghatározásáért felelnek;
• Tanári szervezetek vagy egyéb, nemzeti szinten elismert, tanárképzést és folyamatos szakmai továbbképzést nyújtó szolgáltatók;
• A tanárok oktatásáért és képzéséért, valamint azok folyamatos szakmai továbbképzésének és képesítéseinek felügyeletért felelős hatóságok;
• A tanárképzési szolgáltatókkal annak érdekében együttműködő iskolák, hogy a tanárképzés részeként lehetővé tegyék a gyakorlati képzést;
• Egyéb kisgyermekkori nevelési és gondozási szervezetek/intézmények vagy iskolák (az általános iskolától az iskolarendszerű szakmai alapképzésig) vagy egyéb szervezetek/intézmények (például nem kormányzati szervezetek, tanári szervezetek), amelyek a projekt szempontjából relevánsak.

Más szervezetek is részt vehetnek más konzorciumi szerepkörökben, például társult partnerként.

A konzorcium összetétele (a részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

Legalább 6 pályázó (kedvezményezettek; nem kapcsolódó szervezetek), legalább 4 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

• legalább 4 nemzetileg elismert alapszintű tanárképzést nyújtó szolgáltató 3 különböző uniós tagállamból és a programhoz társult harmadik országból, valamint
• legalább 1 nemzetileg elismert, tanároknak szóló folyamatos szakmai továbbképzést (tanártovábbképzést) nyújtó szolgáltató, valamint
• legalább 1 gyakorló-/oktatóiskola.

A konzorcium a tanárképzés területén releváns szakértelemmel rendelkező kapcsolódó szervezeteket/társult partnereket, egyéb szervezeteket/intézményeket, és/vagy a tanárképzésre vonatkozó előírásokat, képesítéseket vagy minőségbiztosítást meghatározó szerveket is magában foglalhat.

Földrajzi hely (a tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell zajlaniuk.

A programhoz nem társult harmadik országokban végzett tevékenységek nem támogathatók.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 36 hónap (a támogatási megállapodás meghosszabbítása kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA), az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül.

Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2025-PEX-TEACH-ACA

Pályázás előtt kérjük, olvassa el a vonatkozó gyakran feltett kérdéseket az FTOP-ban.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 26. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

Hogyan kell pályázni?

Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók információk.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Valamennyi tanárképző akadémiának koherens és átfogó tevékenységek sorát kell megvalósítani. Idetartoznak a következők:

• Együttműködés és hálózatok, illetve nemzetközi gyakorlati közösségek létrehozása a tanárképzést nyújtó szolgáltatókkal, a tanári szervezetekkel, a tanárképzésben részt vevő közszervezetekkel/közintézményekkel, valamint más releváns szereplőkkel a tanároknak és iskoláknak szóló szakmai alapképzés és a folyamatos szakmai továbbképzés területén innovatív programok és stratégiák létrehozása érdekében.
• Közös, innovatív és hatékony tanulási modulok kidolgozása és megvalósítása a tanárképzésről és a tanári kompetenciákról a kihívást jelentő és/vagy új, közös érdekű pedagógiai kérdésekben. Ezeknek ki kell elégíteniük (alapfokú oktatásuk részeként) a tanárképzésben részt vevő tanárok, valamint (folyamatos szakmai továbbképzésük részeként) a gyakorló tanárok eltérő igényeit, alapos szükségletelemzésen kell alapulniuk, és a projekt során tesztelni kell őket.
• Közös, erőteljes európai dimenzióval rendelkező tanulási lehetőségek megteremtése, amelyek magukban foglalják a mobilitási tevékenységek összes formáját, például nyári kurzusok, hallgatóknak és tanároknak szóló tanulmányutak, valamint a kampuszokon átívelő – mind fizikai, mind virtuális – együttműködés kialakítását.
• A mobilitás útjában álló akadályok felszámolására szolgáló eredményes módszerek azonosítása, valamint az ahhoz kapcsolódó feltételek – többek között gyakorlati lépések és a tanulás elismerése – körülhatárolása, amelyekkel növelhető a mobilitás mennyisége és minősége, valamint az a tanároknak szóló alapképzési és folyamatos szakmai továbbképzési lehetőségek szerves részévé tehető.
• Az iskolák és különösen a gyakorló iskolák bevonása az oktatás innovatív új módjaival (többek között a távoktatással, valamint az oktatás és tanulás vegyes megközelítéseivel) történő kísérletezésbe, és azok megosztásába.
• A pályázati felhívás célkitűzéseivel összhangban tanulmányok készítése, kutatás és/vagy felmérések végzése, vagy eredményes gyakorlatok gyűjteményeinek összeállítása olyan összefoglalók, háttér-vitaanyagok és ajánlások stb. megalkotásához, amelyek élénkíthetik a párbeszédet, és megalapozhatják a tanárképzéssel kapcsolatos szakpolitikákat.
• A meglévő Erasmus+ eszközök – a virtuális mobilitás, az együttműködés, a tesztelésre irányuló kommunikáció, valamint az eredmények megosztása terén többek között az Európai Iskolai Oktatási Platform részét képező eTwinning; a mobilitáshoz szükséges nyelvi készségek javítása terén pedig az online nyelvi támogatás (OLS) előmozdítása és előnyben részesítése.

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 35 pont)

• A felhívás célkitűzéseihez fűződő kapcsolat: milyen mértékben hoz létre a pályázat tanárképző akadémiát azzal a céllal, hogy a tanároknak szóló innovatív tanulási kínálat révén javítsa a tanári alap- és továbbképzést a pályázattípus legalább egy prioritásával kapcsolatban:
  • befogadás és sokszínűség;
  • A jóllét;
  • Környezetvédelem, éghajlatváltozás és fenntarthatóság;
  • A tanárok, tanulók és szervezetek/intézmények digitális kapacitásépítése;
  • STEM és STEAM;
  • közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel.
• Uniós értékek: a pályázat releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
• Következetesség: a pályázat milyen mértékben alapul megfelelő szükségletelemzésen, egyértelműen meghatározott és reális célokon, és milyen mértékben foglalkozik a részt vevő szervezetek/intézmények és a pályázattípus szempontjából releváns kérdésekkel.
• Innovatív megközelítés: a pályázat egyértelműen bemutatja a legkorszerűbb módszereket és technikákat, valamint a projekteredmények hozzáadott értékét. A projekt innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a saját általános területén, vagy a projekt lebonyolításának földrajzi összefüggésrendszerén belül (pl. tartalom; outputok, alkalmazott munkamódszerek, bevont vagy elérni kívánt szervezetek/intézmények és személyek).
• Európai hozzáadott érték: a pályázat világosan szemlélteti azt az egyéni (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók), intézményi és rendszerszintű hozzáadott értéket, amely olyan eredményekből fakad, amelyeket a partnerek nehezen tudnának elérni az európai együttműködés hiányában; a pályázat felhasználja és népszerűsíti a meglévő uniós szintű eszközöket – például az eTwinninget és az Európai Iskolai Oktatási Platformot – az együttműködés, a kommunikáció, valamint az eredmények tesztelése és terjesztése érdekében.
• Nemzetköziesítés: a pályázat szemlélteti, hogy hogyan járul hozzá a tanárképzés nemzetközi dimenziójához, többek között a mobilitás közös (virtuális, fizikai és vegyes) modelljeinek és a tanári alapképzés és a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése terén biztosított egyéb tanulási kínálatnak a kialakításához.
• A nemek közötti egyenlőség szempontjának figyelembevétele: a pályázat foglalkozik a nemek közötti egyenlőséggel, és milyen mértékben segít megoldásokat találni a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő iskolai oktatás hatékony előmozdítására.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 25 pont)

• Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek és szolgáltatások koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek.
• Módszertan: a javasolt módszertan minősége és kivitelezhetősége, valamint annak megfelelősége a várt eredmények elérése szempontjából.
• Struktúra: a munkaprogram egyértelműsége, teljeskörűsége és minősége, beleértve az előkészítés, végrehajtás, nyomon követés, értékelés és disszemináció megfelelő szakaszait.
• Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
• Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve.
• Kockázatkezelés: a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a kockázatcsökkentő intézkedésekre.
• Minőségbiztosítás: megfelelően meghatározták az ellenőrző intézkedéseket (folyamatos minőségértékelés, szakértői értékelés, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.).
• Nyomonkövetési eszközök: mutatók biztosítják a projekt kiemelkedő minőségű és költséghatékony megvalósítását.

A partnerség összetételének és együttműködésének minősége (maximális pontszám: 20 pont)

• Kialakítás: a projekt a projekt valamennyi aspektusának sikeres megvalósításához szükséges profillal, kompetenciákkal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, egymást kiegészítő részt vevő szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában.
• Együttműködés az érdekelt felekkel: a partnerség mind helyi, nemzeti és nemzetközi szinten erős és folyamatos hálózatokat és gyakorló közösségeket alakít ki a tanárképzést és szakmai továbbképzést nyújtó szolgáltatókkal, a tanárképzésben részt vevő közigazgatási szervekkel és egyéb szereplőkkel, és mennyire teszi lehetővé a szakértelem és a tudás eredményes cseréjét az érdekelt felek között.
• Földrajzi egyensúly: a partnerség különböző földrajzi területekről származó releváns partnereket foglal magában, amelyek aktív szerepet töltenek be a projektben; a pályázó megindokolta a partnerség földrajzi összetételét és igazolta annak relevanciáját a tanárképző akadémiák célkitűzésének elérése szempontjából; a partnerség bevonja a helyi és regionális szintű releváns szereplők széles és megfelelő körét.
• Virtuális együttműködés és mobilitás: az együttműködés kapcsolódik az olyan meglévő Erasmus+ eszközökhöz, mint az eTwinning és az Európai Iskolai Oktatási Platform.
• Elkötelezettség: a felelősségi körök és feladatok felosztása egyértelmű, megfelelő, és saját szakértelméhez és kapacitásához mérten valamennyi részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív hozzájárulását szemlélteti.
• Feladatok: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, valamint transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben; az egyéni feladatok az adott partnerek konkrét know-how-ja szerint kerültek elosztásra.
• Együttműködés: a projekt hatékony mechanizmust javasol a részt vevő szervezetek/intézmények, résztvevők és egyéb releváns érdekeltek közötti megfelelő koordináció, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

• Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a projekt eredményeit. A pályázat az eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg.
• Disszemináció: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények projekt időtartama alatt és annak lezárulását követően történő disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, releváns határidőket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket eredményes módon terjesszék az érdekeltek, a szakpolitikai döntéshozók, a tanárképzést nyújtó szolgáltatók, a közigazgatási szervek stb. körében a projekt időtartama alatt és azt követően; a pályázat emellett feltünteti, hogy mely partnerek felelnek a terjesztésért, és szemlélteti, hogy milyen releváns tapasztalattal rendelkeznek a disszeminációs tevékenységek területén; a pályázat meghatározza a disszeminációhoz használt módszereket, és előnyben részesíti az Erasmus+ olyan eszközeit, mint az eTwinning és az Európai Iskolai Oktatási Platform.
• Hatás: a pályázat szemlélteti a projekt lehetséges hatását:
  • A résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre gyakorolt hatást; ismerteti továbbá, milyen változás várható a projekt időtartama alatt és után;
  • és a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és személyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű hatást.

A pályázat intézkedéseket, célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére, valamint a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan.

• Fenntarthatóság: a pályázat kifejti az Erasmus+ tanárképző akadémiák térnyerésének és továbbfejlesztésének módját. A pályázat magában foglal egy hosszú távú cselekvési tervet a projekt teljesítendő eredményeinek a projekt lezárulását követő, fokozatos kiterjesztésére. A tervnek a tanári alapképzést (a jövő tanárai számára szakképzettség megszerzésére irányuló alapképzést) és a folyamatos szakmai továbbképzést (tanártovábbképzést) nyújtó szolgáltatók közötti tartós partnerségen kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket, többek között az európai, nemzeti és magánemberektől származó pénzügyi erőforrások azonosítását annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és a megvalósított előnyök hosszú távon fenntarthatók legyenek.

A finanszírozás odaítélése szempontjából azok a pályázatok vehetők figyelembe, amelyek (az összesen 100 pontból) legalább 70 pontot szereznek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve: legalább 25 pont „A projekt relevanciája” kategóriára; legalább 13 pont „A projektterv és a megvalósítás minősége” és 11 pont „A partnerség összetételének és együttműködésének minősége”, valamint a „Hatás” kategóriákra.

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” értékelési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni.

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja. 

Az Erasmus+ tanárképző akadémiák kialakításának várt eredményei közé tartozik a tanári szakma vonzerejének növelése, valamint a tanárok, oktatók és intézményvezetők kiemelkedő minőségű alapképzésének és folyamatos szakmai továbbképzésének biztosítása. A tanárok, az oktatók és az iskolavezetők felkészültebbek lesznek a jelenlegi és az újonnan felmerülő társadalmi és egyéb kihívások kezelésére az osztályteremben és azon kívül.

Az Erasmus+ tanárképző akadémiákkal szemben megfogalmazott elvárások közé tartozik a tanárképzés európai dimenziójának és nemzetköziesítésének fokozása a tanárok oktatásával és képzésével foglalkozó szolgáltatók európai partnerségeinek létrehozása révén. Az európai határokon belüli érintett szereplők közötti együttműködés innovatív európai kooperációt és a tanárképzési szakpolitikák és gyakorlatok érdemi fejlesztését célozza meg, továbbá a nemzeti tanárképzési rendszereken belüli meglévő innovációkra és hatékony gyakorlatokra, valamint a részt vevő tanárok számára szervezett közös tanulási kínálatra épít. Ez a megközelítés várhatóan utat nyit ahhoz, hogy a mobilitás Európa-szerte szerves részét képezze a tanárképzésnek, ugyanis eltávolítja a mobilitás tényleges akadályait, és azonosítja a sikeres mobilitási stratégiák és programok kialakításának feltételeit. 

A nemzeti és európai szinten működő Erasmus+ tanárképző akadémiák keretében szilárd és tartós partnerségek alakíthatók ki a tanári alapképzést és a folyamatos szakmai továbbképzést nyújtó szolgáltatók között. Szorosabb együttműködést tesznek lehetővé a tanárképzést nyújtó szolgáltatók között, és előkészítik az intézmények közötti strukturális partnerségeket és közös programokat. Az Erasmus+ tanárképző akadémiák ennélfogva biztosítják az alapképzés és a folyamatos szakmai továbbképzés kiemelkedő minőségét és eredményességét, és olyan eredményeket mutatnak fel, amelyeket tudásmegosztás és eredményes együttműködés hiányában nehéz lenne elérni.

A projekteknek a különféle disszeminációs csatornák transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szintű használata, valamint a projekt teljesítendő eredményeinek fokozatos kiterjesztésére szolgáló hosszú távú cselekvési terv alkalmazása révén be kell vonniuk a részt vevő szervezeteknél/intézményeknél és azokon kívül tevékenykedő releváns érdekelteket, és a projekt lezárulásával is biztosítaniuk kell annak hosszú távú hatását.

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 80%-os finanszírozási arány alapján.

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett.

A pénzügyi ellenőrzések költségei nem megengedettek.

Az önkéntesek költségei megengedettek. A feltüntetett egységköltségeket össze kell hangolni az önkéntesek egységköltségeiről szóló határozatban²² foglaltakkal.

A kkv-tulajdonosok esetében a kkv-egységköltségek megengedettek. A feltüntetett egységköltségeket össze kell hangolni a kkv-tulajdonosok egységköltségeiről szóló határozatban²³ foglaltakkal.

A munkacsomagnak tartalmaznia kell az Európai Bizottság/Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által vagy annak kezdeményezésére a bevált gyakorlatok cseréje és az Erasmus+ tanárképző akadémiák közötti kölcsönös tanulás céljából szervezett legalább egy éves találkozó (a projekt teljes jogú partnereinek egy-egy képviselője) költségeit.

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével: 

1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
4. A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. 

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben. 

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. Ez a finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy az inputok helyett az outputok álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek az uniós finanszírozási és pályázati portálon elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Footnote

1. https://www.consilium.europa.eu/media/44115/st08269-en20.pdf . ↩ back
2. https://ec.europa.eu/education/resources-and-tools/document-library/eea-communication-sept2020_hu . ↩ back
3. https://ec.europa.eu/education/education-in-the-eu/digital-education-action-plan_hu . ↩ back
4. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32024H01115 . ↩ back
5. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:C_202401030 . ↩ back
6. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32022H1209%2801%29 . ↩ back
7. https://erasmus-plus.ec.europa.eu/document/proposal-for-a-council-recommendation-europe-on-the-move-learning-mobility-for-everyone . ↩ back
8. E felhívás alkalmazásában a „tanár” kifejezést szélesebb értelemben kell értelmezni, beleértve az oktatókat, valamint a koragyermekkori nevelést és gondozást végző munkatársakat/szakembereket/oktatókat is. ↩ back
9. Lásd még a 2022. évi PISA-felmérés eredményeinek uniós összehasonlító elemzését:  https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/d9d9adad-c71b-11ee-95d9-01aa75ed71a1/language-hu . ↩ back
10. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32018H0607(01)&from=HU ↩ back
11. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32022H1209%2801%29&qid=1671106078506 . ↩ back
12. https://wikis.ec.europa.eu/display/EAC/Pathways+to+School+Success . ↩ back
13. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32022H0627(01) . ↩ back
14. https://joint-research-centre.ec.europa.eu/greencomp-european-sustainability-competence-framework_en . ↩ back
15. https://wikis.ec.europa.eu/display/EAC/Learning+for+Sustainability . ↩ back
16. https://education.ec.europa.eu/hu/focus-topics/digital-education/action-plan . ↩ back
17. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32024H01115 . ↩ back
18. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=OJ:C_202401030 . ↩ back
19. https://joint-research-centre.ec.europa.eu/digcompedu_en . ↩ back
20. https://education.ec.europa.eu/hu/focus-topics/digital-education/tools-for-schools-and-educators . ↩ back
21. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32018H0607(01)&from=HU . ↩ back
22. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-volunteers_en.pdf . ↩ back
23. unit-cost-decision-sme-owners-natural-persons_en.pdf (europa.eu) . ↩ back