Az ifjúsági projektek terén a kapacitásépítés olyan nemzetközi együttműködési projekteket jelent, amelyek egyrészt az EU-ban és a programhoz társult országokban, másrészt a programhoz nem társult harmadik országokban az ifjúság területén tevékenykedő szervezetek/intézmények közötti többoldalú partnerségeken alapulnak. Ez utóbbiak esetében ez a pályázattípus kizárólag az 1. régió (Nyugat-Balkán), a 2.régió (keleti partnerség), a 3. régió (a Földközi-tenger déli térsége) és a 9. régió (szubszaharai Afrika) országait célozza. A projektek célja az ifjúság és a nem formális tanulás terén folytatott nemzetközi együttműködés támogatása, ami az ifjúsági szervezetek/intézmények és a fiatalok fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének és jóllétének motorja.

A pályázattípus az ifjúságy területén tevékenykedő szervezetekre/intézményekre irányul, és céljai a következők:  

• a formális tanuláson kívül a fiatalokkal foglalkozó szervezetek/intézmények kapacitásának növelése;
• a nem formális tanulási tevékenységek előmozdítása a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat megcélzó szervezetekben/intézményekben, valamint a fiatalok teljes sokszínűségének előmozdítása kompetenciáik és cselekvési lehetőségeik szintjének javítása érdekében, lehetővé téve számukra, hogy biztosítsák a fiatalok aktív részvételét a társadalomban.
• az ifjúsági munka fejlesztésének támogatása a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, javítva annak minőségét és elismerését;
• a nem formális tanulási célú mobilitás fokozását a szervezetek/intézmények számára lehetővé tévő rendszerek és programok kidolgozásának, tesztelésének és elindításának előmozdítása a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban;
• a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban működő szervezetek/intézmények támogatása abban, hogy hozzájáruljanak a következők végrehajtásához: az EU ifjúsági stratégiája (2019–2027), a 11 európai ifjúsági célt is beleértve; az ifjúsági munka minőségét, megújítását és elismerését célzó európai program; az ifjúsági cselekvési terv az EU külső tevékenységeiben (2022 – 2027), az Afrika-Európa Ifjúsági Akadémiát is beleértve; valamint a 2023-as készségek európai éve nyomán megvalósuló fellépések;
• az együttműködés előmozdítása közös kezdeményezések révén egyrészről az uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok, másrészről a programhoz nem társult harmadik országok ifjúsági szervezetei/intézményei között a világ e pályázattípusra jogosult különböző régióiban; 
• a kisebb szervezetek/intézmények, valamint a távoli területeken és kisebb településeken működő szervezetek részvételének előmozdítása;
• a formális tanuláson kívül a fiatalokkal foglalkozó ifjúsági szervezetek/intézmények, valamint a formális oktatási rendszerek és/vagy a munkaerőpiac közötti szinergiák és kiegészítő jelleg fokozása. 

A fenti szakaszban ismertetett általános célkitűzések a 9. régiót célzó projektekre is vonatkoznak. Emellett kizárólag a 9. régió esetében ez a pályázattípus hozzájárul a Youth Mobility for Africa (afrikai ifjúsági mobilitás) nevű kiemelt kezdeményezés¹ céljainak eléréséhez is. Ez a kezdeményezés Afrika-Európa Global Gateway beruházási csomag részét képezi, amelynek célja, hogy mindkét kontinensen fokozza az EU és Afrika közötti stratégiai szerepvállalást a tanulási célú mobilitás és az ifjúság terén. A kezdeményezés hozzájárul a külső tevékenységekre vonatkozó ifjúsági cselekvési tervhez (2022–2027), valamint a 2022. évi hatodik EU-Afrikai Unió csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalásokhoz.

Ebben az összefüggésben a szubszaharai Afrikát célzó ifjúsági kapacitásépítés célja azon projektek támogatása is, amelyek előmozdítják a fiatalok mobilitását annak érdekében, hogy segítsék aktív társadalmi részvételüket, valamint támogassák őket az élethez és szakmai jövőjükhöz szükséges kompetenciák elsajátításában és fejlesztésében.

A pályázatoknak a formális tanuláson kívül a fiatalokkal foglalkozó ifjúsági szervezetek/intézmények támogatására kell összpontosítaniuk a következő tematikus területek közül egy vagy több területen:

• politikai életben való részvétel, polgári szerepvállalás és párbeszéd a döntéshozókkal;
• a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok bevonása;
• demokrácia, jogállamiság és értékek, ifjúsági vezetés;
• a fiatalok szerepvállalásának/részvételének/foglalkoztathatóságának növelése;
• béke és konfliktus utáni megbékélés;
• környezet és éghajlat;
• a megkülönböztetés elleni küzdelem és nemek közötti egyenlőség;
• digitális és vállalkozói készségek.

Az összes támogatható régiót célzó projektek szempontjából releváns tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a pályázattípus általános és konkrét célkitűzéseihez, azaz meg kell felelniük a fent felsorolt egy vagy több tematikus területnek, és azokat részletezni kell a teljes végrehajtási időszakra kiterjedő projektleírásban. Fontos, hogy e nemzetközi pályázattípus keretében a projekttevékenységeknek az ifjúsági szervezetek/intézmények kapacitásainak fejlesztésére és megerősítésére kell összpontosítaniuk, hogy azok jobban tudják támogatni a fiatalokat elsősorban pályázattípus által érintett, a programhoz nem társult harmadik országokban.

A finanszírozott projektek a formális tanuláson kívül fiatalokkal dolgozó ifjúsági szervezetek/intézmények együttműködése, tapasztalatcseréje, kommunikációja és egyéb tevékenységei széles körét integrálhatják, amelyek:  

• hozzájárulnak a szakpolitikai párbeszéd, az együttműködés, a hálózatépítés és a gyakorlatok megosztásának ösztönzéséhez; 
• előmozdítják az ifjúsági szervezetek/intézmények és a hatóságok közötti stratégiai együttműködést, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban; 
• előmozdítják az ifjúsági, az oktatás és képzés területén tevékenykedő, valamint a munkaerőpiaci szervezetek/intézmények közötti együttműködést; 
• növelik az ifjúsági tanácsok, ifjúsági platformok, valamint az ifjúsággal foglalkozó helyi, regionális és nemzeti hatóságok kapacitásait, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban; 
• javítják az ifjúsági szervezetek/intézmények irányítását, vezetését, innovációs kapacitását és nemzetköziesítését, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban; 
• támogatják az ifjúsági szervezetek/intézmények tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányainak kidolgozását, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, valamint információs, kommunikációs és médiaeszközök fejlesztését; 
• segítik az ifjúsági szervezeteket/intézményeket, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, hogy munkamódszereket, eszközöket és anyagokat fejlesszenek ki, beleértve a projektek közös létrehozására és közös tervezésére irányuló kezdeményezések ösztönzését, lehetővé téve a részvételen alapuló projektek létrehozását; 
• segítik az ifjúsági szervezeteket/intézményeket – különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban – az ifjúsági munka új formáinak létrehozásában, valamint képzés és támogatás nyújtásában; elősegítik a nemformális tanulási célú mobilitást. 

A tevékenységre vonatkozó példák többek közt a következők:  

• az ifjúságsegítők és az oktatók társadalmi-szakmai fejlődését szolgáló eszközök és módszerek kidolgozása; 
• nemformális tanulási módszerek kidolgozása, különös tekintettel a kompetenciák elsajátítását/fejlesztését előmozdító módszerekre, ideértve a médiatudatossággal kapcsolatos készségeket is; 
• a gyakorlati képzési rendszerek új formáinak kidolgozása és a valós társadalmi esetek szimulációja; 
• az ifjúsági munka új formáinak kifejlesztése, nevezetesen a nyitott és rugalmas tanulás, a virtuális együttműködés, a nyitott oktatási segédanyagok stratégiai alkalmazása és az IKT-ban rejlő potenciál jobb kihasználása; 
• rendezvények/szemináriumok/műhelytalálkozók szervezése a bevált gyakorlatok cseréje együttműködés, hálózatépítés, figyelemfelkeltés és társaktól való tanulás céljából; 
• mobilitási tevékenységek szervezése ifjúságsegítők számára a partnerség által kifejlesztett eszközök és módszerek tesztelése céljából. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mobilitási tevékenységeknek másodlagosnak kell lenniük a pályázattípus fő célkitűzéseihez képest, és fontos szerepet kell játszaniuk e célkitűzések elérésében, és támogatniuk kell azokat. 

További kötelező tevékenységek a 9. régiót (szubszaharai Afrika) célzó projektek esetében

A 9. régióra irányuló pályázatoknak magukban kell foglalniuk ifjúsági cseréket és/vagy ifjúsági részvételi tevékenységeket, az alábbiak szerint.

Ifjúsági cserék²

Az ifjúsági cserék különböző országokból származó – e pályázattípus esetében egyrészt uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból, másrészt a szubszaharai Afrika országaiból származó – fiatalok csoportjainak rövid ideig tartó találkozói³ , melyek célja, hogy a fiatalok közösen elvégezzenek egy nem formális tanulási programot (műhelyfoglalkozások, gyakorlatok, viták, szerepjátékok, szimulációk, szabadtéri tevékenységek stb.) egy érdeklődésre számot tartó témában⁴ . A minőségi ifjúsági cserék:

• a fiatal résztvevők egyértelműen azonosított igényein alapulnak; a tevékenységek előkészítésében, végrehajtásában és nyomon követésében való aktív és közvetlen részvételükre támaszkodnak;
• a résztvevők sokszínű csoportját foglalják magukban, és építenek erre a sokszínűségre;
• arra ösztönzik a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el a közös érdeklődésére számot tartó témákról és értékekről;
• olyan eredményes eljárásokkal és intézkedésekkel rendelkeznek, amelyek elősegítik és garantálják a résztvevők biztonságát és védelmét, valamint a feléjük tanúsított megkülönböztetésmentes bánásmódot, különös tekintettel a kiskorú résztvevőkre;
• biztosítják a résztvevők nem formális és informális tanulási eredményeinek a részt vevő szervezetek/intézmények általi elismerését.

Ifjúsági részvételi tevékenységek

Olyan, a formális oktatás és képzés keretein kívül zajló tevékenységek, amelyek ösztönzik, elősegítik és lehetővé teszik a fiatalok részvételét a demokratikus életben. Műhelytalálkozókból, találkozókból, szemináriumokból vagy egyéb eseményekből állnak, amelyeken különböző országokból (mind a szubszaharai Afrika országaiból, mind az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból) származó fiatalok vesznek részt, és teret biztosítanak számukra a mindennapi életüket érintő kérdésekben való tájékozódáshoz, vitához és aktív részvételhez. Ezek a tevékenységek a következőkre irányulhatnak:

• lehetőségek biztosítása a fiatalok számára a szerepvállalásra és a civil társadalomban való részvétel módjának elsajátítására;
• a tudatosságuk növelése a közös értékekkel és alapjogokkal kapcsolatban, és hozzájárulás a 11 európai ifjúsági cél⁵ közül egy vagy több megvalósításához;
• a fiatalok dezinformációval, félretájékoztatással és propagandával szembeni ellenálló képességének növelése;
• a fiatalok szerepvállalásának ösztönzése a mindennapjaikat érintő szakpolitikákra gyakorolt befolyás érdekében, a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szintű döntéshozókkal való kapcsolatfelvételük révén.

Egy ifjúsági kapacitásépítési projekt négy szakaszból áll, amelyek már a projektterv finanszírozásra való kiválasztása előtt megkezdődnek⁶ , például 1. a projektek azonosítása és kezdeményezése; 2. a projektek előkészítése, kialakítása és tervezése; 3. a projektek megvalósítása és a tevékenységek nyomon követése; és 4. A projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat. 

A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot. 

• Azonosítás és kezdeményezés; annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.;
• Előkészítés, kialakítás és tervezés; a projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása; a javasolt módszertan világos felvázolása, ami biztosítja a projekt célkitűzései és tevékenységei közötti összhangot; az érintett feladatok ütemtervének meghatározása; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv, valamint megalapozott és reális kommunikációs terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőség-ellenőrzés, a beszámoló és az eredmények disszeminációjának stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb.;
• A tevékenységek megvalósítása és nyomon követése: a projekt végrehajtása a beszámolási és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségbiztosítási szabályoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.;
• Felülvizsgálat és hatásvizsgálat: a projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok:

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban a kapacitásépítési projektek fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához. A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor. 

Környezeti fenntarthatóság

A projekteket környezettudatos módon kell kidolgozni, és valamennyi aspektusukba be kell építeni a környezettudatos gyakorlatokat. A szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek környezetbarát megközelítést kell alkalmazniuk a projekt kidolgozása során. Ez arra sarkallja a projektben részt vevőket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, elgondolkodtatja őket arról, hogy mit tehetnek a különböző szinteken, továbbá segít a szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek abban, hogy környezettudatosabb alternatívákat találjanak a projektjeik keretében végzett tevékenységeik megvalósítására. 

Befogadás és sokszínűség

Az Erasmus+ program valamennyi pályázattípusa keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. Az említett elvek érvényre juttatását egy befogadási és sokszínűségi stratégia támogatja, amelynek célja, hogy hatékonyabban elérje a legkülönbözőbb hátterű – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező és az európai projektekben való részvételt illetően akadályokkal szembesülő – résztvevőket. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és a folyamat egésze alatt be kell vonniuk őket a döntéshozatalba. 

Digitális dimenzió

A virtuális együttműködés, valamint a virtuális és vegyes tanulási lehetőségek bevezetése, illetve az e területen zajló tapasztalatszerzés kulcsfontosságú a sikeres projektek szempontjából. Különösen arra ösztönözzük a projekteket, hogy az Európai Ifjúsági Portál és az európai ifjúsági stratégiai platform segítségével működjenek együtt a projekttevékenységek előtt, alatt és után.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A projektek támogatják az aktív polgári szerepvállalást és az etikát, valamint előmozdítják a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiatudatosság fejlesztését. A hangsúly egyebek mellett az európai uniós összefüggésrendszer globális szerepének tudatosításán és megértésén lesz.

Az Erasmus támogatásra való jogosultsághoz az ifjúsági területet érintő kapacitásépítésre irányuló projektterveknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

Ki pályázhat?

A támogatásra való jogosultsághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és amennyiben releváns, a kapcsolódó szervezeteknek) a következőknek kell lenniük:

• jogalanyok:
  • az ifjúsági területen tevékenykedő nem kormányzati szervezetek (köztük az európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek és a nemzeti ifjúsági tanácsok) vagy
  • az ifjúsági területen működő helyi, regionális vagy nemzeti szintű állami szervek;
  • más köz- vagy magánszervezetek/-intézmények is részt vehetnek, azonban nem koordinátorként.
• uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban vagy az 1. régióban (Nyugat-Balkán), a 2. régióban (keleti szomszédság⁷ ), a 3. régióban (a Földközi-tenger déli térsége)vagy a 9. régióban (szubszaharai Afrika) található a programhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező szervezetek/intézmények⁸ . Lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát.

Ugyanaz a szervezet/intézmény koordinátorként egy felhívás keretében csak egy pályázatot nyújthat be régiónként az adott határidőn belül.

A konzorcium összetétele (a részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A pályázatokat legalább 4 pályázóból (kedvezményezettek, nem kapcsolódó szervezetek) álló konzorciumnak kell benyújtania, amely megfelel a következő feltételeknek:

• legalább egy jogalany valamely uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból;
• a programhoz nem társult két különböző támogatható harmadik országból származó, a „Ki pályázhat?” pontban említett ugyanazon támogatható régióhoz tartozó legalább két jogalany.
  • Különböző támogatható régiók szervezetei/intézményei nem vehetnek részt ugyanabban a projektben. A régióközi projektek nem támogathatók.

A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételébe.

Földrajzi hely (a tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek a pályázó szervezetek/intézmények (koordinátor, kedvezményezettek és kapcsolódó szervezetek, ha vannak) országaiban kell megvalósulniuk.

Kellően indokolt esetekben a tevékenységekre sor kerülhet a pályázattípus keretében támogatható más országokban is.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 12 és 36 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója: ERASMUS-YOUTH-2025-CB

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 6. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

• a pályázat relevanciája a pályázattípus célkitűzései tekintetében;
• a pályázat milyen mértékben releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
• Milyen mértékben:
  • kapcsolódik a szükségletelemzés a pályázók, a partnerek és a célcsoportok konkrét realitásaihoz, és alapul ellenőrizhető általános és konkrét adatokon;
  • figyelhetők meg világosan meghatározott célkitűzések, és ezek mennyire reálisak, valamint milyen mértékben vonatkoznak olyan kérdésekre, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és célcsoportok szempontjából;
  • innovatív a pályázat, és/vagy egészít ki más, a részt vevő szervezetek/intézmények által már megvalósított kezdeményezéseket;
  • világosan meghatározottak a kapacitásépítési tevékenységek, és a részt vevő szervezetek/intézmények kapacitásainak megerősítésére irányulnak;
  • javítja a projekt az ifjúsági szervezetek/intézmények kapacitását, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, hogy kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat vonjanak be.

Kizárólag a 9. régiót célzó projektek esetében: az ifjúsági cserék vagy az ifjúsági részvételi tevékenységek relevanciája a projekt átfogó kapacitásépítési céljai szempontjából.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

• A megfelelő szakaszokat (előkészítés, megvalósítás, nyomon követés, értékelés és disszemináció) tartalmazó munkaprogram áttekinthetősége, teljessége és minősége;
• Az azonosított szükségletek kezelésére javasolt módszertan megfelelősége és minősége;
• A projekt célkitűzései és a támogatott tevékenységek közötti összhang;
• A munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a munkacsomagokhoz rendelt erőforrások milyen mértékben állnak összhangban azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel;
• A javasolt nemformális tanulási módszerek minősége;
• A résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége, valamint az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök következetes használata;
• A minőség-ellenőrzési lépések megléte és relevanciája annak biztosítására, hogy a projekt megvalósítása jó minőségben, határidőre és a költségvetésnek megfelelően történjen;
• Milyen mértékben költséghatékony a projekt, és minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel-e hozzá;
• Adott esetben bizonyíték a résztvevők kiválasztására és/vagy a mobilitási tevékenységekbe való bevonására irányuló intézkedések megfelelőségére (lásd a pályázati útmutató A. részében található „A résztvevők védelme, egészsége és biztonsága”, valamint az 1. pályázati kategórián belüli mobilitási projektekre vonatkozó egyéb követelményeket és ajánlásokat).
• Kizárólag a 9. régiót célzó projektek esetében: az ifjúsági cserék vagy ifjúsági részvételi tevékenységek minőségét, a résztvevők biztonságát és védelmét biztosító intézkedések megfelelősége, valamint a mobilitás tényleges akadályainak (például a vízumeljárás) figyelembevétele; az aktív ifjúsági részvétel elvének alkalmazása és a résztvevők tervezett bevonása az ifjúsági cserék vagy ifjúsági részvételi tevékenységek valamennyi szakaszába; valamint a részt vevő szervezetek/intézmények által az ifjúsági cserék megalapozott tanulási dimenziójának és a tanulási eredmények elismerésének biztosítása érdekében meghozandó intézkedések.

A partnerség összetételének és együttműködésének minősége (maximális pontszám: 20 pont)

• Milyen mértékben:
  • alkotnak a projektben részt vevő szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot a projekt összes aspektusának sikeres megvalósítása szempontjából;
  • bizonyítja a felelősségi körök és feladatok felosztása az összes részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív közreműködését.
• A részt vevő szervezetek/intézmények és egyéb érdekeltek közötti együttműködésre és kommunikációra szolgáló, hatékony mechanizmusok megléte.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

• A projekt eredményeinek értékelésére szolgáló lépések minősége;
• A projekt lehetséges hatása:
  • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
  • a részt vevő szervezetek/intézmények által megszerzett, a fiatalok szerepvállalásának növelésére és a projekten kívül végrehajtott tevékenységekben való aktív részvételük előmozdítására vonatkozó képesség tekintetében;
  • a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és magánszemélyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű hatás.
• A disszeminációs terv minősége: a projekt eredményeinek a részt vevő szervezetek/intézmények körében és azon kívül történő terjesztését célzó lépések megfelelősége és minősége;
• Adott esetben annak leírása, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
• A projekt fenntarthatóságának biztosítására irányuló tervek minősége: képes-e a projekt az uniós támogatás felhasználása után is hatást kifejteni és eredményeket felmutatni.
• Kizárólag a 9. régiót célzó projektek esetében: az ifjúsági cserék vagy ifjúsági részvételi tevékenységek milyen mértékben nyújtanak valódi előnyöket a részt vevő szervezetek/intézmények és az egyéni résztvevők számára, továbbá milyen potenciális szélesebb körű hatást gyakorolhatnak (pl. helyi, regionális, nemzeti vagy transznacionális szinten).

A finanszírozás odaítélése szempontjából azok a pályázatok vehetők figyelembe, amelyek legalább 60 pontot szereznek. Ezenfelül a fent említett értékelési szempontok minden egyes kategóriájában el kell érniük a maximálisan megszerezhető pontok legalább felét (azaz „A projekt relevanciája” és a „A projektterv és a megvalósítás minősége” kategóriában legalább 15 pontot; „A partnerség összetételének és együttműködésének minősége” és a „Hatás” kategóriában 10 pontot). 

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” értékelési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. 

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja. 

Az eredményeket – a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyitott oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

A támogatott projekteknek bizonyítaniuk kell várható hatásukat azáltal, hogy javítják az ifjúsági szervezetek/intézmények kapacitását, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban:  

• hozzájárulás a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia „a fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése” prioritásokhoz és az ifjúsági munka minőségét, megújítását és elismerését célzó európai programhoz.
• az európai ifjúsági célok, az ifjúsági párbeszéd és más ifjúsági projektek eredményeire építés; 
• a fiatalok demokratikus életben való részvételének javítása az aktív polgári szerepvállalás és a döntéshozókkal való együttműködés (felelősségvállalás ösztönzése, új készségek, a fiatalok projekttervezésbe való bevonása stb.) tekintetében, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban; 
• a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban élő fiatalok vállalkozói és innovációs kapacitásának javítása; 
• transznacionális munkavégzés az inkluzivitás, a szolidaritás és a fenntarthatóság biztosítása mellett; 
• a fiatalok és a döntéshozók közötti transznacionális tanulás és együttműködés előmozdítása és az ahhoz való hozzájárulás, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban; 
• a meglévő gyakorlatok bővítése és a partnerségen túlmutató tájékoztatás, beleértve a digitális lehetőségek megfelelő kiaknázását abból a célból, hogy minden körülmény között, vagyis akár távoli helyzetekben, illetve elszigeteltség és bezártság esetén is meg lehessen őrizni egymással a kapcsolatot; 
• az eredmények összekapcsolása a helyi közösségekkel, munkalehetőségek teremtése és olyan innovatív ötletek támogatása, amelyeket a programhoz nem társult harmadik országok más helyszínein is meg lehetne ismételni és terjeszteni lehetne; 
• a programhoz nem társult harmadik országokban élő, kevesebb lehetőséggel rendelkező célcsoportok és egyének befogadásának és hozzáférhetőségének demonstrálása; 
• új eszközök és nem formális tanulási módszerek kidolgozása, különös tekintettel a kompetenciák elsajátítását/fejlesztését előmozdító módszerekre, beleértve a médiatudatossággal kapcsolatos készségek innovatív gyakorlatait, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban; 
• eredményeik hatékony és vonzó módon történő disszeminációja az ifjúsági szervezetekben/intézményekben részt vevő fiatalok körében;
• a kizárólag a 9. régiót célzó projektek esetében és az afrikai ifjúsági mobilitásra vonatkozó kiemelt kezdeményezés célkitűzéseivel összhangban a tervezett ifjúsági cseréknek vagy ifjúsági részvételi tevékenységeknek támogatniuk kell az afrikai fiatalok szerepvállalását, például a fenntartható foglalkoztathatóság és az aktív polgári szerepvállalás tekintetében, valamint fokozniuk kell az afrikai és európai partnerek közötti szakpolitikai párbeszédet, koordinációt és az együttműködés hasznosítását.

A támogatás egyösszegű támogatás. Ez azt jelenti, hogy az egyösszegű támogatás vagy a költségfüggetlen finanszírozás alapján meghatározott összeget térítik vissza. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése és a 80%-os finanszírozási arány alapján. 

Az 1., 2. és 3. régióra irányuló projektek: az uniós hozzájárulás maximális összege projektenként 300 000 EUR. 

A 9. régiót (szubszaharai Afrika) célzó projektek: az uniós hozzájárulás maximális összege projektenként 450 000 EUR, beleértve az ifjúsági cseréket és az ifjúsági részvételi tevékenységeket is.

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett. 

Az önkéntesek költségei nem megengedettek.

1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni⁹ (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
4. A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).  

Kizárólag a 9. régiót célzó projektek esetében: a pályázatoknak az egyes ifjúsági cserék, illetve ifjúsági részvételi tevékenységek esetében külön-külön munkacsomagot kell tartalmazniuk. E munkacsomag költségvetésének az összes többi tényező kellő mérlegelése mellett összhangban kell lennie a következőkkel: a projektek tervezett outputjai a mobilitások számát illetően; a javasolt tevékenységek időtartama; az utazási költségek; valamint az esetlegesen felmerülő rendkívüli támogatás. 

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát. A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az értékelés megállapításait. A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy az inputok helyett az outputok álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt. További részletek az uniós finanszírozási és pályázati portálon elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Footnote

1. https://international-partnerships.ec.europa.eu/policies/global-gateway/youth-mobility-africa_en . ↩ back
2. Felhívjuk azon pályázók figyelmét, akik ifjúsági cseréket kívánnak szervezni az 1., 2. és 3. régióval, hogy ez az 1. pályázati kategória keretében lehetséges – lásd a pályázati útmutató „Tanulási célú mobilitás az ifjúsági területen” című szakaszát. ↩ back
3. E pályázattípus esetében 18 és 30 év között. ↩ back
4. Nem lehetségesek a következő tevékenységek: tudományos célú tanulmányutak; profitszerzésre irányuló cseretevékenységek; turizmusnak minősíthető cseretevékenységek; fesztiválok; nyaralások; előadói körutak, alapszabály által előírt ülések, valamint felnőttek által fiatalok számára biztosított képzések. ↩ back
5. https://youth.europa.eu/strategy/european-youth-goals_hu . ↩ back
6. Felhívjuk a figyelmet, hogy bár az előkészítő tevékenységek a pályázat benyújtása vagy a finanszírozásra való kiválasztása előtt megkezdődhetnek, a költségek felmerülésére és a tevékenységek végrehajtására csak a támogatási megállapodás aláírása után kerülhet sor. ↩ back
7. A belarusz szervezetek/intézmények nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban. Örményország és Azerbajdzsán szervezetei/intézményei jogosultak a részvételre, azonban nem koordinátorként. ↩ back
8. A szubszaharai afrikai országok szervezetei/intézményei jogosultak a részvételre, azonban nem koordinátorként. ↩ back
9. A munkacsomagot olyan tevékenységek összességeként határozzák meg, amelyek hozzájárulnak a közös egyedi célkitűzések eléréséhez. ↩ back