Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Ez a weboldal még nem tükrözi a 2023. évi Erasmus+ pályázati útmutató tartalmát.

A jobb oldalon található „Download” (Letöltés) gombra kattintva azonban már letölthető a 2023. évi teljes útmutató. Válassza ki, hogy melyik nyelven szeretné megjeleníteni a PDF-dokumentumot.

Kapacitásfejlesztés az ifjúsági területen

A kapacitásfejlesztési projektek olyan nemzetközi együttműködési projektek, amelyek a programhoz társult és nem társult harmadik országokban az ifjúság területén tevékenykedő szervezetek/intézmények közötti többoldalú partnerségeken alapulnak. Céljuk az ifjúság és a nemformális tanulás terén folytatott nemzetközi együttműködés és szakpolitikai párbeszéd támogatása, ami az ifjúsági szervezetek és a fiatalok fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének és jóllétének motorja.

A pályázattípus célkitűzései

A pályázattípus céljai a következők:

  • a formális tanuláson kívül a fiatalokkal foglalkozó szervezetek/intézmények kapacitásának növelése;
  • a programhoz nem társult harmadik országokban a nem formális tanulási tevékenységek előmozdítása, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat megcélozva, a kompetenciák szintjének javítása és a fiatalok aktív társadalmi részvételének biztosítása érdekében;
  • az ifjúsági munka fejlesztésének támogatása a programhoz nem társult harmadik országokban, javítva annak minőségét és elismerését;
  • a nem formális tanulási célú mobilitási rendszerek és programok kidolgozásának, tesztelésének és elindításának előmozdítása a programhoz nem társult harmadik országokban;
  • hozzájárulás az uniós ifjúsági stratégia (2019–2027) végrehajtásához, beleértve a 11 európai ifjúsági célt;
  • a világ különböző régiói közötti együttműködés előmozdítása közös kezdeményezések révén;
  • a formális oktatási rendszerekkel és/vagy a munkaerőpiaccal fennálló szinergiák és kiegészítő jelleg fokozása;

Tematikus területek / konkrét célkitűzések

A pályázatoknak az alábbi tematikus területek közül egyre vagy többre kell összpontosítaniuk:

  • politikai részvétel és párbeszéd a döntéshozókkal;
  • a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok bevonása;
  • demokrácia, jogállamiság és értékek;
  • a fiatalok szerepvállalásának/részvételének/foglalkoztathatóságának növelése;
  • béke és konfliktus utáni megbékélés;
  • környezet és éghajlat;
  • a megkülönböztetés elleni küzdelem és nemek közötti egyenlőség;
  • digitális és vállalkozói készségek.

Tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a pályázattípus általános és konkrét célkitűzéseihez, azaz meg kell felelniük a fent felsorolt egy vagy több tematikus területnek, és azokat részletezni kell a teljes végrehajtási időszakra kiterjedő projektleírásban. Végezetül e globális nemzetközi pályázattípus keretében a projekttevékenységeknek elsősorban a pályázattípus által érintett, a programhoz nem társult harmadik országokban működő ifjúsági szervezetek és fiatalok kapacitásainak fejlesztésére és megerősítésére kell összpontosítaniuk.

A finanszírozott projektek az együttműködés, a tapasztalatcsere, a kommunikáció és egyéb tevékenységek széles körét integrálhatják, amelyek:

  • hozzájárulnak a szakpolitikai párbeszéd, az együttműködés, a hálózatépítés és a gyakorlatok megosztásának ösztönzéséhez;
  • előmozdítják az ifjúsági szervezetek és a hatóságok közötti stratégiai együttműködést, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;
  • előmozdítják az ifjúsági, az oktatás és képzés területén tevékenykedő, valamint a munkaerőpiaci szervezetek/intézmények közötti együttműködést;
  • növelik az ifjúsági tanácsok, ifjúsági platformok, valamint az ifjúsággal foglalkozó helyi, regionális és nemzeti hatóságok kapacitásait, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;
  • javítják az ifjúsági szervezetek irányítását, vezetését, innovációs kapacitását és nemzetköziesítését, különösen a programhoz nem társult, támogatásra jogosult harmadik országokban;
  • támogatják a tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányok, valamint az információs, kommunikációs és médiaeszközök fejlesztését;
  • elősegítik az ifjúsági munka módszereinek, eszközeinek és anyagainak fejlesztését;
  • az ifjúsági munka új formáit hozzák létre, valamint képzést és támogatást nyújtanak; elősegítik a nemformális tanulási célú mobilitást.

A tevékenységre vonatkozó példák többek közt a következők:

  • az ifjúságsegítők és az oktatók társadalmi-szakmai fejlődését szolgáló eszközök és módszerek kidolgozása;
  • nemformális tanulási módszerek kidolgozása, különös tekintettel a kompetenciák elsajátítását/fejlesztését előmozdító módszerekre, ideértve a médiaműveltséggel kapcsolatos készségeket is;
  • a gyakorlati képzési rendszerek új formáinak kidolgozása és a valós társadalmi esetek szimulációja;
  • az ifjúsági munka új formáinak kifejlesztése, nevezetesen a nyitott és rugalmas tanulás, a virtuális együttműködés, a nyílt oktatási segédanyagok stratégiai alkalmazása és az IKT-ban rejlő potenciál jobb kihasználása;
  • rendezvények/szemináriumok/műhelytalálkozók szervezése/a bevált gyakorlatok cseréje együttműködés, hálózatépítés, figyelemfelkeltés és társaktól való tanulás céljából;
  • mobilitási tevékenységek szervezése fiatalok és/vagy ifjúságsegítők számára a partnerség által kifejlesztett eszközök és módszerek tesztelése céljából. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mobilitási tevékenységeknek másodlagosnak kell lenniük a pályázattípus fő célkitűzéseihez képest, és fontos szerepet kell játszaniuk e célkitűzések elérésében, és támogatniuk kell azokat.

Projekttervezés

Egy ifjúsági kapacitásfejlesztési projekt négy szakaszból áll, amelyek már a projektterv finanszírozásra való kiválasztása1  előtt megkezdődnek, például 1) A projektek azonosítása és elindítása; 2) A projektek előkészítése, kialakítása és tervezése; 3) A projektek végrehajtása és a tevékenységek nyomon követése; és 4) A projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat.

A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot.

  • Azonosítás és elindítás; annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.;
  • Előkészítés, kialakítás és tervezés; a projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása; a javasolt módszertan világos felvázolása, ami biztosítja a projekt célkitűzései és tevékenységei közötti összhangot; az érintett feladatok ütemtervének meghatározása; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv, valamint megalapozott és reális kommunikációs terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőség-ellenőrzés, a jelentéstétel és az eredmények terjesztésének stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb.;
  • A tevékenységek végrehajtása és nyomon követése: a projekt végrehajtása a jelentéstételi és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségi előírásoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.;
  • Felülvizsgálat és hatásvizsgálat: a projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok:

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban a kapacitásfejlesztési projektek fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához. A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor.

Környezeti fenntarthatóság

A projekteket környezettudatos módon kell kidolgozni, és valamennyi aspektusukba be kell építeni a környezettudatos gyakorlatokat. A szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek környezetbarát megközelítést kell alkalmazniuk a projekt kidolgozása során. Ez arra sarkallja a projektben részt vevőket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, elgondolkodtatja őket arról, hogy mit tehetnek a különböző szinteken, továbbá segít a szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek abban, hogy környezettudatosabb alternatívákat találjanak a projektjeik keretében végzett tevékenységeik megvalósítására.

Befogadás és sokszínűség

Az Erasmus+ program valamennyi tevékenysége keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. Az említett elvek érvényre juttatását egy Befogadási és sokszínűségi stratégia támogatja, amelynek célja, hogy hatékonyabban elérje a legkülönbözőbb hátterű – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező és az európai projektekben való részvételt illetően akadályokkal szembesülő – résztvevőket. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és a folyamat egésze alatt be kell vonniuk őket a döntéshozatalba.

Digitális dimenzió

A virtuális együttműködés, valamint a virtuális és vegyes tanulási lehetőségek bevezetése, illetve az e területen zajló tapasztalatszerzés kulcsfontosságú a sikeres projektek szempontjából. Különösen arra ösztönözzük a projekteket, hogy az Európai Ifjúsági Portál és az európai ifjúsági stratégiai platform segítségével működjenek együtt a projekttevékenységek előtt, alatt és után.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A projektek támogatják az aktív polgári szerepvállalást és az etikát, valamint előmozdítják a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség fejlesztését. A hangsúly egyebek mellett az európai uniós összefüggésrendszer globális szerepének tudatosításán és megértésén lesz.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük az ifjúsági kapacitásfejlesztési projekt megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek

Az Erasmus támogatásra való jogosultsághoz a kapacitásfejlesztésre irányuló projektterveknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

Ki pályázhat?

Koordinátorként a következő szervezetek/intézmények vehetnek részt:

  • Az ifjúsági szektorban tevékenykedő nem kormányzati szervezetek (köztük az európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek és a nemzeti ifjúsági tanácsok);
  • Helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok.

A szervezet/intézmény a projektben részt vevő valamennyi szervezet/intézmény nevében pályázik, és valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban vagy a pályázattípus szerint támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országban jogszerűen bejegyzettnek és ott találhatónak kell lennie.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

Valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve az 1. és 3. régión belüli, a programhoz nem társult harmadik országban bejegyzett, hivatalos kereteken kívül fiatalokkal foglalkozó bármely köz- vagy magánszektorbeli szervezet/intézmény és annak kapcsolt jogalanyai (ha vannak) (lásd az útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát). 

Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például:

  • bármely nonprofit szervezet/intézmény, egyesület, nem kormányzati szervezet (az európai ifjúsági nem kormányzati szervezeteket is beleértve);
  • bármely nemzeti ifjúsági tanács;
  • helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok;
  • oktatási vagy kutatási intézmények;
  • alapítványok.

Ide tartozhatnak az állami vagy magánvállalkozások (kis-, közép- vagy nagyvállalkozások, beleértve a szociális vállalkozásokat is). Ezért, bár ez a pályázattípus elsősorban egyesületeket, nem kormányzati szervezeteket/intézményeket és általánosabban nonprofit szervezeteket/intézményeket céloz meg, profitorientált szervezetek/intézmények bevonhatók abban az esetben, ha egyértelmű hozzáadott értéket képviselnek a projekt szempontjából. A kapacitásfejlesztési célkitűzés esetében azonban a koordinációs feladatokat nonprofit szervezetekre/intézményekre kell korlátozni.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A kapacitásfejlesztési projektek transznacionális jellegűek, és legalább 2 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból és legalább 1 támogatható, a programhoz nem társult harmadik országból származó 2 szervezetből/intézményből (azaz legalább 3 ország legalább 4 szervezetéből/intézményéből) állnak.

Az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények száma nem haladhatja meg a programhoz nem társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények számát.

A tevékenységek helyszíne

A tevékenységet a tevékenységben részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell megvalósítani, kivéve a pályázattípus célkitűzéseivel összefüggő, kellően indokolt esetekben.

Emellett, ha az a projekt célkitűzései vagy megvalósítása szempontjából kellően indokolt:

  • A tevékenységek az Európai Unió valamely intézményének székhelyén is megvalósulhatnak, akkor is, ha a projektben nincs részt vevő szervezet/intézmény abból az országból, ahol a székhely található.
  • Az eredmények megosztását és népszerűsítését magukban foglaló tevékenységek az uniós tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban, illetve a programhoz nem társult harmadik országokban megszervezett, vonatkozó, tematikus transznacionális eseményeken/konferenciákon is megvalósulhatnak.

A projekt időtartama

A kapacitásépítési projektek időtartama 12, 24 vagy 36 hónap. A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységeknek megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója: ERASMUS-YOUTH-2022-CB

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak április 7-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Várt hatás

A támogatott projekteknek az alábbiakkal kell igazolniuk várható hatásukat:

  • hozzájárulás a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiának a fiatalok bevonására, összekapcsolására és felelősségvállalásának ösztönzésére irányuló prioritásaihoz;
  • az európai ifjúsági célok, az ifjúsági párbeszéd és más ifjúsági projektek eredményeire építés;
  • a fiatalok demokratikus életben való részvételének javítása az aktív polgári szerepvállalás és a döntéshozókkal való együttműködés (felelősségvállalás ösztönzése, új készségek, a fiatalok projekttervezésbe való bevonása stb.) tekintetében, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;
  • a programhoz nem társult, támogatásra jogosult harmadik országokban élő fiatalok vállalkozói és innovációs kapacitásának javítása;
  • az ifjúsági szektor transznacionális munkaképességének javítása az inkluzivitás, a szolidaritás és a fenntarthatóság figyelembevételével;
  • a fiatalok és a döntéshozók közötti transznacionális tanulás és együttműködés előmozdítása és az ahhoz való hozzájárulás, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;
  • a meglévő gyakorlatok bővítése és a partnerségen túlmutató tájékoztatás, beleértve a digitális lehetőségek megfelelő kiaknázását abból a célból, hogy minden körülmény között, vagyis akár távoli helyzetekben, illetve elszigeteltség és bezártság esetén is meg lehessen őrizni egymással a kapcsolatot;
  • az eredmények összekapcsolása a helyi közösségekkel, munkalehetőségek teremtése és olyan innovatív ötletek támogatása, amelyeket a programhoz nem társult harmadik országok más helyszínein is meg lehetne ismételni és terjeszteni lehetne;
  • a programhoz nem társult harmadik országokban élő, kevesebb lehetőséggel rendelkező célcsoportok és egyének befogadásának és hozzáférhetőségének demonstrálása;
  • új eszközök és nem formális tanulási módszerek kidolgozása, különös tekintettel a kompetenciák elsajátítását/fejlesztését előmozdító módszerekre, beleértve a médiaműveltséggel kapcsolatos készségek innovatív gyakorlatait, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;
  • eredményeik hatékony és vonzó módon történő terjesztése az ifjúsági szervezetekben részt vevő fiatalok körében.

Értékelési szempontok

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

  • a pályázat relevanciája a pályázattípus célkitűzései tekintetében;
  • Milyen mértékben:  
    • figyelhetők meg világosan meghatározott célkitűzések, és ezek mennyire reálisak, valamint milyen mértékben vonatkoznak olyan kérdésekre, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és célcsoportok szempontjából;
    • innovatív, és/vagy egészít ki más, a részt vevő szervezetek/intézmények által már megvalósított kezdeményezéseket;
    • világosan meghatározottak a kapacitásfejlesztési tevékenységek, és irányulnak a részt vevő szervezetek/intézmények kapacitásainak megerősítésére;
    • von be a projekt kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

  • A megfelelő szakaszokat (előkészítés, megvalósítás, nyomon követés, értékelés és terjesztés) tartalmazó munkaprogram áttekinthetősége, teljessége és minősége;
  • Az azonosított szükségletek kezelésére javasolt módszertan megfelelősége és minősége;
  • A projekt célkitűzései és az előirányzott tevékenységek közötti összhang;
  • A munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a feladatmodulokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel;
  • A javasolt nemformális tanulási módszerek minősége;
  • A résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége, valamint az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök következetes használata;
  • A minőség-ellenőrzési lépések megléte és relevanciája annak biztosítására, hogy a projekt megvalósítása jó minőségben, határidőre és a költségvetésnek megfelelően történjen;
  • Milyen mértékben költséghatékony a projekt, és minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel-e hozzá;
  • Adott esetben a résztvevők kiválasztására és/vagy a mobilitási tevékenységekbe való bevonására irányuló intézkedések megfelelősége (lásd az útmutató A. részében található „A résztvevők védelme, egészsége és biztonsága”, valamint a KA1. pályázati kategórián belüli mobilitási projektekre vonatkozó egyéb követelményeket és ajánlásokat).

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

  • Milyen mértékben:  
    • alkotnak a projektben részt vevő szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot a projekt összes aspektusának sikeres megvalósítása szempontjából;
    • bizonyítja a felelősségi körök és feladatok elosztása az összes részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív közreműködését.
  • A részt vevő szervezetek/intézmények és egyéb érdekeltek közötti együttműködésre és kommunikációra szolgáló, hatékony mechanizmusok megléte.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

  • A projekt eredményeinek értékelésére szolgáló lépések minősége;
  • A projekt lehetséges hatása:  
    • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
    • a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és magánszemélyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy nemzetközi szintű hatás.
  • A terjesztési terv minősége: a projekt eredményeinek a részt vevő szervezetek/intézmények körében és azon kívül történő terjesztését célzó lépések megfelelősége és minősége;
  • A pályázat adott esetben leírja, hogy hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
  • A projekt fenntarthatóságának biztosítására irányuló tervek minősége: képes-e a projekt az uniós támogatás felhasználása után is hatást kifejteni és eredményeket felmutatni.

A pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatók legyenek. Minden értékelési szempont esetében ezenkívül legalább a maximálisan megadható pontok felét (azaz a „projekt relevanciája” és a „projekt tervezésének és végrehajtásának minősége” kategóriában legalább 15 pontot; a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „hatás” kategóriában 10 pontot).

Egyenlő pontszám esetén előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek a legmagasabb pontszámot érték el a „projekt relevanciája”, majd a „hatás” kategóriában.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a pályázó által javasolt pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

A projektenkénti uniós támogatás összege minimum 100 000 eurótól maximum 300 000 euróig terjedhet.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és terjesztés”, „minőségbiztosítás” stb.);
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk terjesztése, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80%-a lehet.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portálján (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

  • 1 Kérjük, vegye figyelembe, hogy bár az előkészítő tevékenységek a pályázat benyújtása vagy a finanszírozásra való kiválasztása előtt megkezdődhetnek, a költségek felmerülésére és a tevékenységek végrehajtására csak a támogatási megállapodás aláírása után kerülhet sor.
Tagged in:  Youth