Az ifjúsági projektek terén a kapacitásépítés olyan nemzetközi együttműködési projekteket jelent, amelyek egyrészt az EU-ban és a programhoz társult országokban, másrészt a programhoz nem társult harmadik országokban az ifjúság területén tevékenykedő szervezetek/intézmények közötti többoldalú partnerségeken alapulnak. Ez utóbbiak esetében ez a fellépés kizárólag az 1. régió (Nyugat-Balkán), a 2.régió (keleti partnerség) és a 3. régió (a Földközi-tenger déli térsége) országait célozza. A projektek célja az ifjúság és a nem formális tanulás terén folytatott nemzetközi együttműködés támogatása, ami az ifjúsági szervezetek/intézmények és a fiatalok fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődésének és jóllétének motorja.

A Pályázattípus Célkitűzései

A pályázattípus az ifjúságy területén tevékenykedő szervezetekre/intézményekre irányul, és céljai a következők:  

• a formális tanuláson kívül a fiatalokkal foglalkozó szervezetek/intézmények kapacitásának növelése;  
• a nem formális tanulási tevékenységek előmozdítása a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat megcélzó szervezetekben/intézményekben, valamint a fiatalok teljes sokszínűségének előmozdítása kompetenciáik és cselekvési lehetőségeik szintjének javítása érdekében, lehetővé téve számukra, hogy biztosítsák a fiatalok aktív részvételét a társadalomban.  
• az ifjúsági munka fejlesztésének támogatása a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, javítva annak minőségét és elismerését;  
• a nem formális tanulási célú mobilitás fokozását a szervezetek/intézmények számára lehetővé tévő rendszerek és programok kidolgozásának, tesztelésének és elindításának előmozdítása a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban;  
• a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban működő szervezetek/intézmények támogatása abban, hogy hozzájáruljanak az EU ifjúsági stratégiájának (2019–2027) végrehajtásához, beleértve a 11 európai ifjúsági célt, az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrendet és az EU külső tevékenységére vonatkozó ifjúsági cselekvési tervet (2022–2027), valamint a készségek 2023-ban elindított európai évének nyomon követéséhez;  
• a világ különböző régióinak ifjúsági szervezetei/intézményei közötti együttműködés előmozdítása közös kezdeményezések révén;  
• a kisebb szervezetek/intézmények, valamint a távoli területeken és kisebb településeken működő szervezetek részvételének előmozdítása; 
• a formális tanuláson kívül a fiatalokkal foglalkozó ifjúsági szervezetek/intézmények, valamint a formális oktatási rendszerek és/vagy a munkaerőpiac közötti szinergiák és kiegészítő jelleg fokozása. 

Tematikus területek / konkrét célkitűzések

A pályázatoknak a formális tanuláson kívül a fiatalokkal foglalkozó ifjúsági szervezetek/intézmények támogatására kell összpontosítaniuk a következő tematikus területek közül egy vagy több területen:

• politikai életben való részvétel, polgári szerepvállalás és párbeszéd a döntéshozókkal;
• a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok bevonása;
• demokrácia, jogállamiság és értékek, ifjúsági vezetés;
• a fiatalok szerepvállalásának/részvételének/foglalkoztathatóságának növelése;
• béke és konfliktus utáni megbékélés;
• környezet és éghajlat;
• a megkülönböztetés elleni küzdelem és nemek közötti egyenlőség;
• digitális és vállalkozói készségek.

Tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a pályázattípus általános és konkrét célkitűzéseihez, azaz meg kell felelniük a fent felsorolt egy vagy több tematikus területnek, és azokat részletezni kell a teljes végrehajtási időszakra kiterjedő projektleírásban. Fontos, hogy e nemzetközi pályázattípus keretében a projekttevékenységeknek az ifjúsági szervezetek/intézmények kapacitásainak fejlesztésére és megerősítésére kell összpontosítaniuk, hogy azok jobban tudják támogatni a fiatalokat elsősorban pályázattípus által érintett, a programhoz nem társult harmadik országokban. 

A finanszírozott projektek a formális tanuláson kívül fiatalokkal dolgozó ifjúsági szervezetek/intézmények együttműködése, tapasztalatcseréje, kommunikációja és egyéb tevékenységei széles körét integrálhatják, amelyek:  

• hozzájárulnak a szakpolitikai párbeszéd, az együttműködés, a hálózatépítés és a gyakorlatok megosztásának ösztönzéséhez;  
• előmozdítják az ifjúsági szervezetek/intézmények és a hatóságok közötti stratégiai együttműködést, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;  
• előmozdítják az ifjúsági, az oktatás és képzés területén tevékenykedő, valamint a munkaerőpiaci szervezetek/intézmények közötti együttműködést;  
• növelik az ifjúsági tanácsok, ifjúsági platformok, valamint az ifjúsággal foglalkozó helyi, regionális és nemzeti hatóságok kapacitásait, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;  
• javítják az ifjúsági szervezetek/intézmények irányítását, vezetését, innovációs kapacitását és nemzetköziesítését, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban;  
• támogatják az ifjúsági szervezetek/intézmények tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányainak kidolgozását, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, valamint információs, kommunikációs és médiaeszközök fejlesztését;  
• segítik az ifjúsági szervezeteket/intézményeket, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, hogy munkamódszereket, eszközöket és anyagokat fejlesszenek ki, beleértve a projektek közös létrehozására és közös tervezésére irányuló kezdeményezések ösztönzését, lehetővé téve a részvételen alapuló projektek létrehozását;  
• segítik az ifjúsági szervezeteket/intézményeket – különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban – az ifjúsági munka új formáinak létrehozásában, valamint képzés és támogatás nyújtásában; elősegítik a nemformális tanulási célú mobilitást.  

A tevékenységre vonatkozó példák többek közt a következők:  

• az ifjúságsegítők és az oktatók társadalmi-szakmai fejlődését szolgáló eszközök és módszerek kidolgozása;  
• nemformális tanulási módszerek kidolgozása, különös tekintettel a kompetenciák elsajátítását/fejlesztését előmozdító módszerekre, ideértve a médiaműveltséggel kapcsolatos készségeket is;  
• a gyakorlati képzési rendszerek új formáinak kidolgozása és a valós társadalmi esetek szimulációja;  
• az ifjúsági munka új formáinak kifejlesztése, nevezetesen a nyitott és rugalmas tanulás, a virtuális együttműködés, a nyílt oktatási segédanyagok stratégiai alkalmazása és az IKT-ban rejlő potenciál jobb kihasználása;  
• rendezvények/szemináriumok/műhelytalálkozók szervezése/a bevált gyakorlatok cseréje együttműködés, hálózatépítés, figyelemfelkeltés és társaktól való tanulás céljából;  
• mobilitási tevékenységek szervezése ifjúságsegítők számára a partnerség által kifejlesztett eszközök és módszerek tesztelése céljából. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mobilitási tevékenységeknek másodlagosnak kell lenniük a pályázattípus fő célkitűzéseihez képest, és fontos szerepet kell játszaniuk e célkitűzések elérésében, és támogatniuk kell azokat.  

Projekttervezés

Egy ifjúsági kapacitásépítési projekt négy szakaszból áll, amelyek már a projektterv finanszírozásra¹  való kiválasztása előtt megkezdődnek, például 1. a projektek azonosítása és kezdeményezése; 2. a projektek előkészítése, kialakítása és tervezése; 3. a projektek végrehajtása és a tevékenységek nyomon követése; és 4) A projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat.

A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot.

• Azonosítás és kezdeményezés; annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.;
• Előkészítés, kialakítás és tervezés; a projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása; a javasolt módszertan világos felvázolása, ami biztosítja a projekt célkitűzései és tevékenységei közötti összhangot; az érintett feladatok ütemtervének meghatározása; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv, valamint megalapozott és reális kommunikációs terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőség-ellenőrzés, a jelentéstétel és az eredmények disszeminációjának stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb.;
• A tevékenységek végrehajtása és nyomon követése: a projekt végrehajtása a jelentéstételi és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségbiztosítási szabályoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.;
• Felülvizsgálat és hatásvizsgálat: a projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok:

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban a kapacitásépítési projektek fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához. A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor.

Környezeti fenntarthatóság

A projekteket környezettudatos módon kell kidolgozni, és valamennyi aspektusukba be kell építeni a környezettudatos gyakorlatokat. A szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek környezetbarát megközelítést kell alkalmazniuk a projekt kidolgozása során. Ez arra sarkallja a projektben részt vevőket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, elgondolkodtatja őket arról, hogy mit tehetnek a különböző szinteken, továbbá segít a szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek abban, hogy környezettudatosabb alternatívákat találjanak a projektjeik keretében végzett tevékenységeik megvalósítására.

Befogadás és sokszínűség

Az Erasmus+ program valamennyi tevékenysége keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. Az említett elvek érvényre juttatását egy Befogadási és sokszínűségi stratégia támogatja, amelynek célja, hogy hatékonyabban elérje a legkülönbözőbb hátterű – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező és az európai projektekben való részvételt illetően akadályokkal szembesülő – résztvevőket. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és a folyamat egésze alatt be kell vonniuk őket a döntéshozatalba.

Digitális dimenzió

A virtuális együttműködés, valamint a virtuális és vegyes tanulási lehetőségek bevezetése, illetve az e területen zajló tapasztalatszerzés kulcsfontosságú a sikeres projektek szempontjából. Különösen arra ösztönözzük a projekteket, hogy az Európai Ifjúsági Portál és az európai ifjúsági stratégiai platform segítségével működjenek együtt a projekttevékenységek előtt, alatt és után.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A projektek támogatják az aktív polgári szerepvállalást és az etikát, valamint előmozdítják a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség fejlesztését. A hangsúly egyebek mellett az európai uniós összefüggésrendszer globális szerepének tudatosításán és megértésén lesz.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük az Ifjúsági Kapacitásépítési projekt megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek

Az Erasmus támogatásra való jogosultsághoz az ifjúsági területet érintő kapacitásépítésre irányuló projektterveknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

Ki pályázhat?

A támogathatósághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és adott esetben kapcsolódó szervezeteknek) a következőknek kell lenniük: 

• jogalanyok:  
  • az ifjúsági területen tevékenykedő nem kormányzati szervezetek (köztük az európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek és a nemzeti ifjúsági tanácsok);  
  • helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok;  
  • Az állami vagy magánvállalkozások (kis-, közép- vagy nagyvállalkozások, beleértve a szociális vállalkozásokat is) szintén részt vehetnek, koordinátorként azonban nem.  
• uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban vagy a programhoz nem társult, 1. régióban (Nyugat-Balkán), 2. régióban ( keleti szomszédság²

  Footnote

  1. Kérjük, vegye figyelembe, hogy bár az előkészítő tevékenységek a pályázat benyújtása vagy a finanszírozásra való kiválasztása előtt megkezdődhetnek, a költségek felmerülésére és a tevékenységek végrehajtására csak a támogatási megállapodás aláírása után kerülhet sor. ↩ back
  2. A belarusz szervezetek/intézmények nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban. Az örmény és azerbajdzsáni szervezetek/intézmények jogosultak a részvételre, koordinátorként azonban nem.[/fn) vagy 3. régióban (a Földközi-tenger déli térsége) található harmadik országban székhellyel rendelkeznek. Lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát.  

A konzorcium összetétele (A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja) 

A pályázatokat legalább 4 pályázóból (kedvezményezettek, nem kapcsolódó szervezetek) álló konzorciumnak kell benyújtania, amely megfelel a következő feltételeknek:  

• legalább egy jogalany valamely uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból;  
• a programhoz nem társult két különböző támogatható harmadik országból származó, a „Ki pályázhat?” pontban említett ugyanazon támogatható régióhoz tartozó legalább két jogalany.
  • Különböző támogatható régiók szervezetei/intézményei nem vehetnek részt ugyanabban a projektben. A régióközi projektek nem támogathatók.

A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételébe.  

Földrajzi hely (A tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek a pályázó szervezetek/intézmények (koordinátor, kedvezményezettek és kapcsolódó szervezetek, ha vannak) országaiban kell megvalósulniuk.

Kellően indokolt esetekben a tevékenységekre sor kerülhet a pályázattípus keretében támogatható más országokban is.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 12 és 36 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója: ERASMUS-YOUTH-2023-CB

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 6. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Értékelési szempontok

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

• a pályázat relevanciája a pályázattípus célkitűzései tekintetében;
• a pályázat milyen mértékben releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
• Milyen mértékben:
  • kapcsolódik az igényfelmérés a pályázók, a partnerek és a célcsoportok konkrét realitásaihoz, és alapul ellenőrizhető általános és konkrét adatokon;
  • figyelhetők meg világosan meghatározott célkitűzések, és ezek mennyire reálisak, valamint milyen mértékben vonatkoznak olyan kérdésekre, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és célcsoportok szempontjából;
  • innovatív, és/vagy egészít ki más, a részt vevő szervezetek/intézmények által már megvalósított kezdeményezéseket;
  • világosan meghatározottak a kapacitásépítési tevékenységek, és a részt vevő szervezetek/intézmények kapacitásainak megerősítésére irányulnak;
  • javítja a projekt az ifjúsági szervezetek/intézmények kapacitását, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban, hogy kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat vonjanak be.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

• A megfelelő szakaszokat (előkészítés, megvalósítás, nyomon követés, értékelés és disszemináció) tartalmazó munkaprogram áttekinthetősége, teljessége és minősége;
• Az azonosított szükségletek kezelésére javasolt módszertan megfelelősége és minősége;
• A projekt célkitűzései és az előirányzott tevékenységek közötti összhang;
• A munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a munkacsomagokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel;
• A javasolt nemformális tanulási módszerek minősége;
• A résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége, valamint az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök következetes használata;
• A minőség-ellenőrzési lépések megléte és relevanciája annak biztosítására, hogy a projekt megvalósítása jó minőségben, határidőre és a költségvetésnek megfelelően történjen;
• Milyen mértékben költséghatékony a projekt, és minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel-e hozzá;
• Adott esetben a résztvevők kiválasztására és/vagy a mobilitási tevékenységekbe való bevonására irányuló intézkedések megfelelősége (lásd az útmutató A. részében található „A résztvevők védelme, egészsége és biztonsága”, valamint az 1. pályázati kategórián belüli mobilitási projektekre vonatkozó egyéb követelményeket és ajánlásokat).

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

• Milyen mértékben:  
  • alkotnak a projektben részt vevő szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot a projekt összes aspektusának sikeres megvalósítása szempontjából;
  • bizonyítja a felelősségi körök és feladatok elosztása az összes részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív közreműködését.
• A részt vevő szervezetek/intézmények és egyéb érdekeltek közötti együttműködésre és kommunikációra szolgáló, hatékony mechanizmusok megléte.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

• A projekt eredményeinek értékelésére szolgáló lépések minősége;
• A projekt lehetséges hatása:  
  • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
  • a részt vevő szervezetek/intézmények képessége a fiatalok szerepvállalásának növelésére és a projekten kívül végrehajtott tevékenységekben való aktív részvételük előmozdítására;
  • a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és magánszemélyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy nemzetközi szintű hatás.
• A disszeminációs terv minősége: a projekt eredményeinek a részt vevő szervezetek/intézmények körében és azon kívül történő terjesztését célzó lépések megfelelősége és minősége;
• Ha releváns, annak leírása, hogy hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.
• A projekt fenntarthatóságának biztosítására irányuló tervek minősége: képes-e a projekt az uniós támogatás felhasználása után is hatást kifejteni és eredményeket felmutatni.

A pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatók legyenek. Minden értékelési szempont esetében ezenkívül legalább a maximálisan megadható pontok felét (azaz a „projekt relevanciája” és a „projekt tervezésének és végrehajtásának minősége” kategóriában legalább 15 pontot; a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „hatás” kategóriában 10 pontot).

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” odaítélési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. 

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja. 

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Várt hatás

A támogatott projekteknek bizonyítaniuk kell várható hatásukat azáltal, hogy javítják az ifjúsági szervezetek/intézmények kapacitását, különösen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban:  

• hozzájárulás a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia „a fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése” prioritásokhoz és az ifjúsági munkára vonatkozó európai menetrendhez. 
• az európai ifjúsági célok, az ifjúsági párbeszéd és más ifjúsági projektek eredményeire építés;  
• a fiatalok demokratikus életben való részvételének javítása az aktív polgári szerepvállalás és a döntéshozókkal való együttműködés (felelősségvállalás ösztönzése, új készségek, a fiatalok projekttervezésbe való bevonása stb.) tekintetében, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;  
• a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban élő fiatalok vállalkozói és innovációs kapacitásának javítása;  
• transznacionális munkavégzés az inkluzivitás, a szolidaritás és a fenntarthatóság biztosítása mellett;  
• a fiatalok és a döntéshozók közötti transznacionális tanulás és együttműködés előmozdítása és az ahhoz való hozzájárulás, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;  
• a meglévő gyakorlatok bővítése és a partnerségen túlmutató tájékoztatás, beleértve a digitális lehetőségek megfelelő kiaknázását abból a célból, hogy minden körülmény között, vagyis akár távoli helyzetekben, illetve elszigeteltség és bezártság esetén is meg lehessen őrizni egymással a kapcsolatot;  
• az eredmények összekapcsolása a helyi közösségekkel, munkalehetőségek teremtése és olyan innovatív ötletek támogatása, amelyeket a programhoz nem társult harmadik országok más helyszínein is meg lehetne ismételni és terjeszteni lehetne;  
• a programhoz nem társult harmadik országokban élő, kevesebb lehetőséggel rendelkező célcsoportok és egyének befogadásának és hozzáférhetőségének demonstrálása;  
• új eszközök és nem formális tanulási módszerek kidolgozása, különös tekintettel a kompetenciák elsajátítását/fejlesztését előmozdító módszerekre, beleértve a médiaműveltséggel kapcsolatos készségek innovatív gyakorlatait, különösen a támogatásra jogosult, a programhoz nem társult harmadik országokban;  
• eredményeik hatékony és vonzó módon történő disszeminációja az ifjúsági szervezetekben/intézményekben részt vevő fiatalok körében.  

Finanszírozási szabályok

A támogatás egyösszegű támogatás. Ez azt jelenti, hogy az egyösszegű támogatás vagy a költségfüggetlen finanszírozás alapján meghatározott összeget térítik vissza. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése és a 80%-os finanszírozási arány alapján. 

Maximális uniós hozzájárulás projektenként: 300 000 EUR. 

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett. 

Az önkéntesek költségei nem megengedettek.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?  

1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);  
2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;  
3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);  
4. A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).  

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az értékelés megállapításait. A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók. 

↩ back