A virtuális csereprogramok olyan, emberek közötti online tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet és a humán készségek fejlesztését. Lehetővé teszik minden fiatal számára, hogy fizikai mobilitás nélkül hozzáférjen a magas színvonalú nemzetközi és kultúrák közötti oktatáshoz. Bár a virtuális vita vagy képzés nem helyettesíti teljes mértékben a fizikai mobilitás előnyeit, a virtuális csereprogramok résztvevőinek ki kell használniuk a nemzetközi oktatási tapasztalatok egyes előnyeit. A digitális platformok értékes eszközt jelentenek a Covid19-világjárvány által a mobilitásra gyakorolt globális korlátok részleges megválaszolásában. A virtuális csereprogramok az európai értékek terjesztését is segítik. Emellett egyes esetekben a virtuális csereprogramok ötleteket adhatnak, és előkészíthetik a terepet az e pályázattípus keretében nem finanszírozott jövőbeli fizikai cserék számára.

A virtuális csereprogramok kis csoportokban zajlanak, és mindig képzett facilitátor irányítja őket. Ezeknek az ifjúsági (nem formális oktatási) projektekbe vagy felsőoktatási kurzusokba könnyen integrálhatónak kell lenniük. A virtuális csereprogramok mindkét szektor résztvevőit bevonhatják, még akkor is, ha a konkrét projektektől függően vagy csak az egyik vagy mindkettő résztvevőit vonhatják be. Az e pályázattípus keretébe tartozó valamennyi projektben uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból, valamint a programhoz nem társult harmadik országok támogatható régióiból származó szervezetek/intézmények és résztvevők vesznek részt. 

A Pályázattípus Célkitűzései

A pályázattípus céljai a következők:

• a programhoz nem társult harmadik országokkal folytatott interkulturális párbeszéd ösztönzése és a tolerancia növelése az emberek közötti online interakciók révén, digitális, ifjúságbarát technológiákra építve;
• az Erasmus+ fizikai mobilitását kiegészítő, különböző típusú virtuális csereprogramok előmozdítása, lehetővé téve, hogy több fiatal profitálhasson az interkulturális és nemzetközi tapasztalatokból;
• a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség megerősítése, különös tekintettel az internet és a közösségi média használatára, például a diszkrimináció, az indoktrináció, a polarizáció és az erőszakos radikalizálódás megelőzése terén;
• a hallgatók, a fiatalok és az [fn]ifjúságsegítők[ft/]Az ifjúságsegítők nem formális tanulásban érintett szakemberek vagy önkéntesek, akik támogatják a fiatalokat személyes szociálpedagógiai és szakmai fejlődésükben.[/fn] digitális és humán [fn]készségeinek[ft/]A humán készségek közé tartozik a kritikus gondolkodás, a kíváncsiság és a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a problémák megoldása és az együttműködés, a multikulturális és interdiszciplináris környezetben való hatékony kommunikáció, a környezethez való alkalmazkodás, valamint a stressz és a bizonytalanság kezelése. Ezek a készségek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásban (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.) körvonalazott kulcskompetenciák részét képezik.[/fn] fejlesztése, beleértve az idegen nyelvek gyakorlását és a csapatmunkát, különösen a foglalkoztathatóság javítása érdekében;
• a polgári szerepvállalásnak, valamint a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség közös értékeinek az oktatás révén történő előmozdítása;
• az ifjúsági dimenzió erősítése az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban.

Tematikus Területek / Konkrét célkitűzések

A virtuális csereprogramokat a következő tematikus területek közül egy vagy több területen kell megszervezni, amelyek összhangban vannak az Erasmus+ program prioritásaival:

• Befogadás és sokszínűség; 
• Digitális átállás;
• Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem;
• Részvétel a demokratikus életben, közös értékek és polgári szerepvállalás.

E széles kereten belül, mivel a virtuális csereprogramok alulról induló kezdeményezések, a részt vevő szervezetek/intézmények szabadon választhatják meg azokat a témákat, amelyekre összpontosítani fognak, de a pályázatoknak bizonyítaniuk kell várható hatásukat a fent említett célkitűzések közül egy vagy több tekintetében (lásd még a „Várt hatás” szakaszt). A nemek közötti egyenlőség szempontjait szükség szerint figyelembe kell venni, a projektek hatókörétől és témáitól függően (pl. a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontoknak a képzésekbe való beépítésével). Különös figyelmet kell fordítani a társadalmi és gazdasági szempontból kiszolgáltatott személyek, valamint a fizikai mobilitást nem igénylő személyek befogadására.

Tevékenységek

A projekteket olyan munkatervek alapján finanszírozzák, amelyek online együttműködési tevékenységeket foglalnak magukban, többek között az alábbiakat:

• az ifjúsági projektek részeként a különböző országokban működő ifjúsági szervezetek/intézmények fiataljai közötti online közvetítésen alapuló megbeszélések. Magukban foglalhatnak szerepjátékokat is;
• képzés azon ifjúságsegítők számára, akik hajlandók virtuális csereprojektet kidolgozni más országokból érkező kollégákkal;
• a különböző országokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények hallgatói közötti, felsőfokú végzettség részét képező online vezetett viták;
• képzés azon egyetemi tanárok/munkatársak/szakemberek/oktatók számára, akik hajlandók virtuális csereprojektet kidolgozni más országokból érkező kollégákkal;
• interaktív, nyílt online tanfolyamok, beleértve a hagyományos kurzusanyagokat, például filmes előadásokat, olvasásokat és problémakészleteket (mint például a jól ismert virtuális szabadegyetemek), azonban a hangsúlyt a kis csoportokban működő interaktív felhasználói fórumokra helyezve a hallgatók, professzorok, tanári asszisztensek, fiatalok és ifjúságsegítők közötti közösségi interakciók támogatása érdekében.

Projekttervezés

A virtuális csereprojektek esetében a következők alkalmazandók:

• azokat képzett facilitátoroknak kell moderálniuk;
• biztonságosnak és védelmezőnek kell lenniük a résztvevők és a vendéglátók szempontjából, az uniós adatvédelmi szabályoknak való teljes körű megfelelés [fn]mellett[ft/]https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/eu-data-protection-rules_hu[/fn];
• politikailag stabilnak és kulturálisan relevánsnak kell lenniük: a virtuális csereprogramoknak szilárdan be kell épülniük az ifjúsági és a felsőoktatási szektorba, és naprakésznek kell lenniük a fiatalok online és offline kultúrájával kapcsolatban a részt vevő országokban;
• nyíltnak és hozzáférhetőnek kell lenniük a felhasználói élmény és az interakciók szintjén. A regisztrációnak és a társakkal, a facilitátorokkal, az adminisztratív feladatokat ellátókkal és más érdekelt felekkel való kapcsolattartásnak egyszerűnek és könnyűnek kell lennie;
• főleg szinkron módon kell zajlaniuk, esetleges aszinkron komponensekkel (pl. előadások, videók);
• végezetül elő kell irányozniuk, hogy milyen módszerrel ismerik el a fiatalok részvételét és tanulási eredményeit a csereprogram végén.

A részt vevő szervezeteknek/intézményeknek a 13–30 éves korosztályba tartozók számára kell virtuális csereprogramokat szervezniük. Amennyiben a projektben 18 év alatti fiatalok is részt vesznek, a részt vevő szervezeteknek/intézményeknek előzetes engedélyt kell beszerezniük a szülőktől vagy a kiskorúak nevében eljáró személyektől. Az egyéni résztvevőknek a projektben részt vevő szervezetek/intézmények országában kell tartózkodási hellyel rendelkezniük.

Tevékenységeik végrehajtása érdekében a projekteknek lehetőség szerint a meglévő eszközökre és platformokra kell támaszkodniuk.

Támogathatósági feltételek

A felsőoktatási és ifjúsági virtuális csereprogramokra irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (Ki pályázhat?)

A részvételre jelentkezőknek (kedvezményezetteknek és adott esetben kapcsolódó szervezeteknek) jogalanynak kell lenniük (közjogi vagy magánjogi), és a következő kategóriákba tartozhatnak:

• a felsőoktatás vagy az ifjúság területén működő szervezetek (nem formális oktatás);
• ifjúsági [fn]szervezetek/intézmények[ft/]Azaz minden olyan köz- vagy magánszervezet/-intézmény, amely formális kereteken kívül fiatalokkal vagy fiatalok érdekében dolgozik. Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például: nonprofit szervezetek/intézmények, egyesületek, nem kormányzati szervezetek (az európai ifjúsági nem kormányzati szervezeteket is beleértve); helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok; oktatási vagy kutatási intézmények; vagy alapítványok.[/fn];
• felsőoktatási intézmények, felsőoktatási intézmények szövetségei vagy szervezetei, valamint jogilag elismert nemzeti vagy nemzetközi rektori, tanári vagy hallgatói szervezetek.

Ezeknek a szervezeteknek a támogatható országokban kell székhellyel rendelkezniük, azaz a következők valamelyikében:

• valamely uniós tagállam;
• a programhoz társult valamely harmadik ország; vagy
• egy támogatható régió programhoz nem társult harmadik országa. Az e pályázattípus keretében támogatható régiók az 1., 2., 3. és 9. régió (lásd az útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát). Minden projektterv csak a programhoz nem társult harmadik országok támogatható régióinak egyikéből származó szervezeteket/intézményeket és résztvevőket foglalhat magában.

A koordináló szervezetnek/intézménynek ifjúsági szervezetnek vagy felsőoktatási intézménynek kell lennie, és valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban jogszerűen bejegyzettnek és ott találhatónak kell lennie. Ez a koordináló szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében. Nem lehet kapcsolódó szervezet.

Más szervezetek is részt vehetnek más konzorciumi szerepkörökben, például társult partnerként.

A konzorcium összetétele (A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A pályázatokat legalább 4 pályázóból (kedvezményezettek, nem kapcsolódó szervezetek) álló konzorciumnak kell benyújtania, amely megfelel a következő feltételeknek:

• Legalább 4 független szervezet (nem kapcsolódó szervezetek) 4 különböző támogatható országból;
• Két uniós tagállam és a programhoz társult harmadik ország legalább két felsőoktatási intézménye vagy ifjúsági szervezete/intézménye, valamint két, a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézménye vagy ifjúsági szervezete/intézménye, amelyek ugyanahhoz a támogatható régióhoz tartoznak;
• Az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények száma nem haladhatja meg a programhoz nem társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények számát.

Csak a kedvezményezettek (nem kapcsolódó szervezetek) számítanak bele a konzorcium összetételébe. A társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételébe.

Földrajzi hely (A tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek a részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell megvalósulniuk.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 36 hónap (a támogatási megállapodás meghosszabbítása kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) a finanszírozási és pályázati lehetőségek portálján keresztül.

Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2024-VIRT-EXCH

Pályázás előtt kérjük, olvassa el a vonatkozó gyakran feltett kérdéseket az FTOP-ban.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak április 25. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Értékelési szempontok

A projekt relevanciája - (maximális pontszám: 30 pont)

• Relevancia: A pályázat a felhívás kiválasztott általános és konkrét célkitűzései szempontjából releváns. Összhangban van a felhívás követelményeivel, és egyértelműen ki van fejtve. A pályázat az e felhíváshoz meghatározott tematikus területekkel foglalkozik.
• Uniós értékek: a pályázat releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
• Igényfelmérés: A pályázat a kihívások és szükségletek megfelelő elemzésén alapul. A különböző partnerek eltérő igényeit azonosították és megfelelően figyelembe veszik.
• Következetesség: A pályázat különböző komponensei koherensek és következetesek. A pályázat célkitűzései egyértelműen meghatározottak, reálisak, valamint olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és célcsoportok szempontjából.
• Tevékenységek: A virtuális csereprogramok egyértelműen meghatározottak, és előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet és a humán készségek fejlesztését, valamint elsősorban a programhoz nem társult harmadik országokból származó résztvevők oktatási, személyes vagy szakmai fejlődéséhez járulnak hozzá. Bizonyíték áll rendelkezésre a javasolt virtuális csereprogramra irányuló megközelítés hatékonyságáról.
• Léptékváltás: A pályázat bemutatja a gyakorlat(ok) különböző (pl. helyi, regionális, nemzeti, uniós) szinteken történő léptékváltásának lehetőségét és a különböző szektorokra való átültethetőségét. A léptékváltás valószínűleg nemcsak a különböző partnerszervezetek/-intézmények szintjén, hanem rendszer- és/vagy szakpolitikai szinten is hatással lesz. A terv lehetőséget kínál a kölcsönös bizalom kialakítására és a határokon átnyúló együttműködés fokozására.
• Európai hozzáadott érték: A pályázat uniós szinten hozzáadott értéket teremt olyan eredmények révén, amelyeket nem lehetne kizárólag országos szinten elérni, és lehetőség van az eredményeknek a projektben részt nem vevő országok számára történő átadására. A projekt eredményei felhasználhatók a vonatkozó uniós szakpolitikai menetrendekben. 

A projektterv és a megvalósítás minősége - (maximális pontszám: 30 pont)

• Koherencia: A projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, módszertan, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek.
• Módszertan: A javasolt módszertan minősége és megvalósíthatósága, valamint annak megfelelősége az azonosított igények kielégítésére, beleértve a különböző partnerek igényeit is. Világos koncepciót dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként fogják kezelni ezeket a különböző igényeket. A választott pedagógiai megközelítés(ek) szintén összhangban vannak ezekkel a különböző igényekkel.
• tanulási eredmények: A tanulási eredményeket értékelik és elismerik (pl. Youthpass). A tanulási eredményeket minden egyes virtuális csereprogram előtt egyértelműen meghatározzák, az egyes tevékenységek után mérik, az előrehaladást feljegyzik és az eredményeket elismerik.
• Munkaterv: A munkaterv minősége és hatékonysága egyértelmű, és a projekt valamennyi szakaszára kiterjed.
• Irányítás: A projektmenedzsmentre irányuló terv megalapozott, és a különböző feladatokhoz megfelelő forrásokat különített el. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak.
• Költségvetés: A költségvetés költséghatékonyságról és ár-érték arányról tanúskodik. A feladatok, szerepek és a partnereknek juttatott pénzügyi források koherensek. A pénzgazdálkodásra vonatkozó intézkedések egyértelműek és megfelelőek.
• Értékelés: A folyamatok és a teljesítendő eredmények nyomon követésére irányuló konkrét intézkedések (azaz az elért eredmények mutatói és az ellenőrzési eszközök) biztosítják, hogy a projekt végrehajtása kiváló minőségű legyen. Egyértelmű minőségbiztosítási terv áll rendelkezésre, amely megfelelően lefedi a projektmenedzsmentet is. A nyomonkövetési stratégia magában foglalja a kockázatok azonosítását és egy kockázatcsökkentő cselekvési tervet.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége - (maximális pontszám: 20 pont)

• Kialakítás: A partnerség képes biztosítani a projekt célkitűzéseinek teljes körű megvalósítását. A konzorcium rendelkezik a projekt által lefedett területeken szükséges készségekkel, szakértelemmel és tapasztalattal. A partnerek között biztosított az idő és a hozzájárulás megfelelő elosztása. A partnerség készségei és kompetenciái kiegészítik egymást.
• Elkötelezettség: Minden részt vevő szervezet/intézmény bizonyítja a kapacitásainak és szakterületének megfelelő, teljes körű részvételét.
• Együttműködés: Az együttműködési intézkedések kiegyensúlyozottak. Hatékony mechanizmusokat javasolnak a részt vevő szervezetek/intézmények, érdekeltek és egyéb releváns felek közötti együttműködés, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében.

Hatás - (maximális pontszám: 20 pont)

• Disszemináció: A figyelemfelkeltés, a disszemináció és a kommunikáció egyértelmű stratégiája biztosítja az érintett célcsoportok, valamint az érdekelt felek és a nyilvánosság elérését a projekt teljes időtartama alatt. Ez a stratégia terveket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az előállított anyagokat nyílt licenceken keresztül tegyék hozzáférhetővé.
• Hasznosítás: A pályázat bizonyítja, hogy a kiválasztott virtuális csereprogramokra irányuló megközelítés(ek) disszeminációja sikeres lehet, hogy az szélesebb körű hatást eredményezzen, és rendszerszintű változást idézzen elő. A hasznosítási megközelítés egyértelműen le van írva, és a projekteredmények hasznosítására javasolt intézkedések potenciálisan hatékonyak lehetnek.
• Hatás: Az előre látható hatás – különösen az azonosított célcsoportok esetében – egyértelműen meghatározásra került, és intézkedések vannak érvényben a hatás elérése és értékelése érdekében. A tevékenységek eredményei valószínűleg jelentősek lesznek. A projekt eredményei potenciálisan támogathatják a hosszú távú változásokat, javításokat vagy fejlesztéseket az érintett célcsoportok és rendszerek javára. A pályázat azt is elmagyarázza, hogyan értékelik a virtuális csereprogram révén megvalósuló tanulás (tanulási eredmények) hatását annak érdekében, hogy (adatokon alapuló) megalapozott ajánlásokat lehessen megfogalmazni a virtuális csereprogramon keresztüli oktatás, valamint a projekten túlmutató tanulás javítása érdekében.
• Fenntarthatóság: A pályázat megfelelő intézkedéseket és forrásokat irányoz elő annak érdekében, hogy az eredmények és az előnyök a projekt időtartamát követően is fenntarthatóak legyenek.

A pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatók legyenek. Minden értékelési szempont esetében ezenkívül legalább a maximálisan megadható pontok felét (azaz a „projekt relevanciája” és a „projekt tervezésének és végrehajtásának minősége” kategóriában legalább 15 pontot; a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „hatás” kategóriában 10 pontot).

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” odaítélési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni.

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja.

Várt hatás

A különböző projektek tevékenységeinek és eredményeinek célja, hogy pozitív hatást érjenek el a pályázati felhívás célkitűzéseivel kapcsolatban, amelyeknek – bár a projektek sajátosságaitól függően változnak – szorosan kapcsolódniuk kell a virtuális csereprogramok tanulási dimenziójához.

Minden egyes projekttervnek tartalmaznia kell a várható hatásra vonatkozó információkat. A pályázókat arra ösztönözzük, hogy a projektek hatásáról való beszámolás során – különösen a tanulási értékkel kapcsolatban – adjanak visszajelzést a részt vevő magánszemélyektől és szervezetektől/intézményektől.

Földrajzi célok

Az EU külső fellépési eszközei hozzájárulnak ehhez a pályázattípushoz. A rendelkezésre álló költségvetés megoszlik a különböző régiók között, és az egyes költségvetési keretek nagysága eltérő. Az egyes költségvetési keretösszegekből rendelkezésre álló összegekre vonatkozó további információkat a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) teszik közzé.

Szubszaharai Afrika: A pályázókat arra ösztönzik, hogy e régió legkevésbé fejlett [fn]országait[ft/]Az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának a legkevésbé fejlett országokat felsoroló jegyzéke szerint: DAC-List-of-ODA-Recipients-for-reporting-2022-23-flows.pdf (oecd.org).[/fn] részesítsék előnyben, és helyezzenek különös hangsúlyt a migráció szempontjából kiemelt [fn]országokra[ft/]A programhoz nem társult, migráció szempontjából kulcsfontosságú harmadik országok a következők: Burkina Faso, Burundi, Etiópia, Gambia, Elefántcsontpart, Guinea, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán és Szudán.[/fn]; egyetlen ország sem részesülhet a régió számára előirányzott finanszírozás több mint 8%-ából. a pályázókat továbbá arra ösztönzik, hogy pályázatukba az országok széles köréből – köztük az Erasmus+ programban kevesebb tapasztalattal rendelkező partnerekből – származó résztvevőket vonjanak be.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 95%-os finanszírozási arány alapján.

A projektenkénti uniós támogatás legfeljebb 500 000 EUR, résztvevőnként pedig legfeljebb 200 EUR a szervezeteknek/intézményeknek (azaz egy 500 000 EUR támogatásban részesülő projektnek legalább 2500 résztvevőt kell elérnie). Az odaítélt támogatás alacsonyabb lehet az igényelt összegnél.

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett.

Az önkéntesek költségei megengedettek. Ezeket az önkéntesek egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban meghatározott egységköltségek formájában kell [fn]meghatározni[ft/]https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-volunteers_en.pdf[/fn].

A kkv-tulajdonosok esetében a kkv-egységköltségek megengedettek. Ezeket a kkv-tulajdonosok egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban meghatározott egységköltségek formájában kell [fn]meghatározni[ft/]unit-cost-decision-sme-owners-natural-persons_hu.pdf (europa.eu).[/fn].

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
4. A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. Ez a finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.