Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Ez a weboldal még nem tükrözi a 2023. évi Erasmus+ pályázati útmutató tartalmát.

A jobb oldalon található „Download” (Letöltés) gombra kattintva azonban már letölthető a 2023. évi teljes útmutató. Válassza ki, hogy melyik nyelven szeretné megjeleníteni a PDF-dokumentumot.

Virtuális csereprogramok a felsőoktatásban és az ifjúság területén

A virtuális csereprogramok olyan, emberek közötti online tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet és a humán készségek fejlesztését. Lehetővé teszik minden fiatal számára, hogy fizikai mobilitás nélkül magas színvonalú nemzetközi és kultúrák közötti (formális és nem formális) oktatásban részesüljenek. Bár a virtuális vita vagy képzés nem helyettesíti teljes mértékben a fizikai mobilitás előnyeit, a virtuális csereprogramok résztvevőinek ki kell használniuk a nemzetközi oktatási tapasztalatok egyes előnyeit. A digitális platformok értékes eszközt jelentenek a Covid19-világjárvány által a mobilitásra gyakorolt globális korlátok részleges megválaszolásában. A virtuális csereprogramok az európai értékek terjesztését is segítik. Emellett egyes esetekben előkészíthetik, elmélyíthetik és bővíthetik a fizikai csereprogramokat, valamint ösztönözni tudják az azok iránti új keresletet.

A virtuális csereprogramok kis csoportokban zajlanak, és mindig képzett segítő irányítja őket. Ezeknek az ifjúsági (nem formális oktatási) projektekbe vagy felsőoktatási kurzusokba könnyen integrálhatónak kell lenniük. A virtuális csereprogramok mindkét ágazat résztvevőit bevonhatják, még akkor is, ha a konkrét projektektől függően vagy csak az egyik vagy mindkettő résztvevőit vonhatják be. Az e pályázattípus keretébe tartozó valamennyi projektben uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból, valamint a programhoz nem társult harmadik országokból származó szervezetek és résztvevők vesznek részt. 

A pályázattípus célkitűzései

A pályázattípus céljai a következők:

  • a programhoz nem társult harmadik országokkal folytatott interkulturális párbeszéd ösztönzése és a tolerancia növelése az emberek közötti online interakciók révén, digitális, ifjúságbarát technológiákra építve;
  • az Erasmus+ fizikai mobilitását kiegészítő, különböző típusú virtuális csereprogramok előmozdítása, lehetővé téve, hogy több fiatal profitálhasson az interkulturális és nemzetközi tapasztalatokból;
  • a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség megerősítése, különös tekintettel az internet és a közösségi média használatára, például a diszkrimináció, az indoktrináció, a polarizáció és az erőszakos radikalizálódás megelőzése terén;
  • a hallgatók, a fiatalok és az ifjúságsegítők1  digitális és humán készségeinek2  fejlesztése, beleértve az idegen nyelvek gyakorlását és a csapatmunkát, különösen a foglalkoztathatóság javítása érdekében;
  • a polgári szerepvállalásnak, valamint a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség közös értékeinek az oktatás révén történő előmozdítása;
  • az ifjúsági dimenzió erősítése az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban.

Tematikus területek/konkrét célkitűzések

Az Erasmus+ virtuális csereprogram alulról építkező kezdeményezés. Ebben a felhívásban a részt vevő szervezetek szabadon választhatják meg azokat a témákat, amelyekre összpontosítani fognak, de a pályázatoknak meggyőzően be kell mutatniuk várható hatásukat a fent említett célkitűzések közül egy vagy több tekintetében (lásd még alább a „Várt hatás” szakaszt). A nemek közötti egyenlőség szempontjait szükség szerint figyelembe kell venni, a projektek hatókörétől és témáitól függően (pl. a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontoknak a képzésekbe való beépítésével). Különös figyelmet kell fordítani a társadalmi és gazdasági szempontból kiszolgáltatott személyek, valamint a fizikai mobilitást nem igénylő személyek befogadására. Mivel a diákokkal és egyetemekkel könnyebb virtuális csereprogramokat szervezni, a pályázóknak célszerű a felsőoktatásban részt nem vevő fiatalokat és szervezeteket bevonni.

Tevékenységek

A projekteket olyan munkatervek alapján finanszírozzák, amelyek számos online együttműködési tevékenységet foglalhatnak magukban, többek között az alábbiakat:

  • az ifjúsági projektek részeként a különböző országokban működő ifjúsági szervezetek fiataljai közötti online közvetítésen alapuló megbeszélések. Magukban foglalhatnak szerepjátékokat is;
  • képzés azon ifjúságsegítők számára, akik hajlandók virtuális csereprojektet kidolgozni más országokból érkező kollégákkal;
  • a különböző országokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények hallgatói közötti, felsőfokú végzettség részét képező online vezetett viták;
  • képzés azon egyetemi tanárok/munkatársak/szakemberek/oktatók számára, akik hajlandók virtuális csereprojektet kidolgozni más országokból érkező kollégákkal;
  • interaktív, nyílt online tanfolyamok, beleértve a hagyományos kurzusanyagokat, például filmes előadásokat, olvasásokat és problémakészleteket (mint például a jól ismert virtuális szabadegyetemek), azonban a hangsúlyt a kis csoportokban működő interaktív felhasználói fórumokra helyezve a hallgatók, professzorok, tanári asszisztensek, fiatalok és ifjúságsegítők közötti közösségi interakciók támogatása érdekében).

Projekttervezés

A virtuális csereprojektek esetében a következők alkalmazandók:

  • azokat képzett facilitátoroknak kell moderálniuk;
  • biztonságosnak és védelmezőnek kell lenniük a résztvevők és a vendéglátók szempontjából, az uniós adatvédelmi szabályoknak való teljes körű megfelelés mellett3 ;
  • politikailag stabilak és kulturálisan relevánsak; a virtuális csereprogramoknak szilárdan be kell épülniük az ifjúsági és a felsőoktatási ágazatba, és naprakésznek kell lenniük a fiatalok online és offline kultúrájával kapcsolatban a részt vevő országokban;
  • nyíltnak és hozzáférhetőnek kell lenniük a felhasználói élmény és az interakciók szintjén. A regisztrációnak és a társakkal, a facilitátorokkal, az adminisztratív feladatokat ellátókkal és más érdekelt felekkel való kapcsolattartásnak egyszerűnek és könnyűnek kell lennie;
  • főleg szinkron, esetleges aszinkron elemekkel (pl. előadások, videók).

A részt vevő szervezeteknek/intézményeknek a 13–30 éves korosztályba tartozók számára kell virtuális csereprogramokat szervezniük. Amennyiben a projektben 18 év alatti fiatalok is részt vesznek, a részt vevő szervezeteknek/intézményeknek előzetes engedélyt kell beszerezniük a szülőktől vagy a kiskorúak nevében eljáró személyektől. Az egyéni résztvevőknek a projektben részt vevő szervezetek/intézmények országában kell tartózkodási hellyel rendelkezniük.

Tevékenységeik végrehajtása érdekében a projekteknek lehetőség szerint a meglévő eszközökre és platformokra kell támaszkodniuk. Amennyiben konkrét projektekhez új eszközöket vagy platformokat kell kifejleszteni, ezt megfelelően indokolni kell.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük felsőoktatási és ifjúsági projektek virtuális csereprogramjainak megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek

A felsőoktatási és ifjúsági virtuális csereprogramokra irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?

Koordinátorként a következő szervezetek/intézmények vehetnek részt:

  • A felsőoktatás vagy az ifjúság területén működő állami vagy magánszervezetek (nem formális oktatás);
  • Felsőoktatási intézmények, felsőoktatási intézmények szövetségei vagy szervezetei, valamint jogilag elismert nemzeti vagy nemzetközi rektori, oktatói vagy hallgatói szervezetek;

A szervezet/intézmény a projektben részt vevő valamennyi szervezet/intézmény nevében pályázik, és valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban jogszerűen bejegyzettnek és ott találhatónak kell lennie.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

A részt vevő szervezet/intézmény valamely Uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban vagy a programhoz nem társult, támogatható harmadik országban rendelkezhet székhellyel. Minden projektterv csak a programhoz nem társult harmadik országok támogatható régióinak egyikéből származó szervezeteket/intézményeket és résztvevőket foglalhat magában. Az e pályázattípus keretében támogatható régiók az 1., 2., 3., 4. és 9. régió (lásd az útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).

A részt vevő szervezetek/intézmények a következő kategóriákba tartozhatnak:

  • ifjúsági szervezetek4 ;
  • felsőoktatási intézmények, felsőoktatási intézmények szövetségei vagy szervezetei, valamint jogilag elismert nemzeti vagy nemzetközi rektori, oktatói vagy hallgatói szervezetek;
  • az oktatási rendszer változásának vektorai (egyetemi vezetők, nemzetközi osztályok, dékánok, minőségbiztosítási ügynökségek stb.); a felsőoktatás vagy az ifjúság terén aktív állami vagy magánszervezetek/-intézmények, amelyek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve a programhoz nem társult, támogatható harmadik országok valamelyikében rendelkeznek székhellyel.

Más szervezetek/intézmények is vállalhatnak konzorciumi szerepkört, például társult partnerek, alvállalkozók, természetbeni hozzájárulást nyújtó harmadik felek stb. A kapcsolódó szervezetek nem jogosultak finanszírozásra.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A pályázatokat legalább 4 szervezetből/intézményből álló konzorciumnak kell benyújtania (kedvezményezettek; nem kapcsolt jogalanyok). A konzorciumoknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

  • Legalább két uniós tagállam és a programhoz társult harmadik ország felsőoktatási intézménye vagy ifjúsági szervezete, valamint két, a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézménye vagy ifjúsági szervezete, amelyek ugyanahhoz a régióhoz tartoznak (kivéve az Oroszországgal megvalósuló projekteket, amelyek csak a programhoz nem társult harmadik országként foglalják magukban Oroszországot); valamint
  • Az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények száma nem haladhatja meg a programhoz nem társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények számát.
  • Szubszaharai Afrika esetében a pályázókat arra ösztönzik, hogy pályázatukba az országok széles köréből – köztük a legkevésbé fejlett országokból5  és/vagy az Erasmus+ programban kevesebb tapasztalattal rendelkező partnerekből – származó résztvevőket vonjanak be.

A tevékenységek helyszíne

A tevékenységeknek a részt vevő szervezetek országaiban kell zajlaniuk.

A projekt időtartama

A felsőoktatási és ifjúsági projektek virtuális csereprogramjai 3 évig tartanak.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2022-VIRT-EXCH

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak szeptember 20-án (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Várt hatás

A különböző projektek tevékenységeinek és eredményeinek célja, hogy pozitív hatást érjenek el a pályázati felhívás célkitűzéseivel kapcsolatban, amelyeknek – bár a projektek sajátosságaitól függően változnak – szorosan kapcsolódniuk kell a virtuális csereprogramok tanulási dimenziójához. A pályázati űrlapon szereplő logikai keret részeként minden projekttervnek tartalmaznia kell a várható hatásra vonatkozó információkat. A pályázókat arra ösztönözzük, hogy a projektek hatásáról való beszámolás során – különösen a tanulási értékkel kapcsolatban – adjanak visszajelzést a részt vevő magánszemélyektől és szervezetektől/intézményektől.

Értékelési szempontok

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

  • A pályázat a felhívás kiválasztott általános és konkrét célkitűzései szempontjából releváns. A projektterv összhangban van a felhívás követelményeivel. A terv egyértelműen ki van fejtve. 
  • Következetesség: A pályázat különböző komponensei koherensek és következetesek. A pályázat a kihívások és szükségletek megfelelő elemzésén alapul; a célkitűzések reálisak, és a részt vevő szervezetek/intézmények, valamint a közvetlen és közvetett célcsoportok szempontjából releváns kérdésekkel foglalkoznak. Bizonyíték áll rendelkezésre a javasolt virtuális csereprogramra irányuló megközelítés hatékonyságáról.
  • Léptékváltás: A pályázat bemutatja a gyakorlat(ok) különböző (pl. helyi, regionális, nemzeti, uniós) szinteken történő léptékváltásának lehetőségét és a különböző ágazatokra való átültethetőségét. A léptékváltás valószínűleg nemcsak a különböző partnerszervezetek/partnerintézmények szintjén, hanem rendszer- és/vagy szakpolitikai szinten is hatással lesz. A terv lehetőséget kínál a kölcsönös bizalom kialakítására és a határokon átnyúló együttműködés fokozására.
  • Európai hozzáadott érték: A pályázat uniós szinten hozzáadott értéket teremt olyan eredmények révén, amelyeket nem lehetne kizárólag országos szinten elérni, és lehetőség van az eredményeknek a projektben részt nem vevő országok számára történő átadására. A projekt eredményei felhasználhatók a vonatkozó uniós szakpolitikai menetrendekben. 

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 20 pont)

  • Stratégiai terv: A pályázat megvalósíthatósági elemzésen alapuló egyértelmű stratégiát határoz meg, és meghatározza a virtuális cseregyakorlat(ok) teszteléséhez, kiigazításához és/vagy fejlesztéséhez szükséges tevékenységeket a projektpartnerség új összefüggésében.
  • Igények: A különböző partnerek eltérő igényeit azonosították és megfelelően figyelembe veszik. Világos koncepciót dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként fogják kezelni ezeket a különböző igényeket. A választott pedagógiai megközelítés(ek) szintén összhangban vannak ezekkel a különböző igényekkel.
  • Felépítés: A munkaprogram világos és érhető, és az összes szakaszra kiterjed. Minden egyes eredmény tekintetében egyértelműen meghatározták az elért eredmények mutatóit és az ellenőrzési módokat.
  • Irányítás: A projektirányítási terv megalapozott, és a különböző feladatokhoz megfelelő forrásokat különített el. Hatékony együttműködési és döntéshozatali eljárásokat vezettek be, amelyek minden érdekelt fél számára érthetőek. A költségvetés költséghatékonyságról és ár-érték arányról tanúskodik. A feladatok, szerepek és a partnereknek juttatott pénzügyi források koherensek. A pénzgazdálkodásra vonatkozó intézkedések egyértelműek és megfelelőek.
  • Értékelés: A folyamatok és az elérendő eredmények nyomon követésére irányuló konkrét intézkedések (azaz az elért eredmények mutatói és az ellenőrzési eszközök) biztosítják, hogy a projekt végrehajtása kiváló minőségű legyen. A tanulási eredményeket értékelik és elismerik. Egyértelmű minőségbiztosítási terv áll rendelkezésre, amely megfelelően lefedi a projektmenedzsmentet is. A nyomonkövetési stratégia magában foglalja a kockázatok azonosítását és egy kockázatcsökkentő cselekvési tervet. Ezeket az elemeket a logikai keret részletezi (a felhívás kötelező sablonja).

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

  • Kialakítás: A partnerség képes biztosítani a projekt célkitűzéseinek teljes körű megvalósítását. A konzorcium rendelkezik a projekt által lefedett területeken szükséges készségekkel, szakértelemmel és tapasztalattal. A partnerek között biztosított az idő és a hozzájárulás megfelelő elosztása. A partnerség készségei és kompetenciái kiegészítik egymást.
  • Elkötelezettség: Minden részt vevő szervezet/intézmény bizonyítja a kapacitásainak és szakterületének megfelelő, teljes körű részvételét.
  • Együttműködés: Az együttműködési intézkedések kiegyensúlyozottak. Hatékony mechanizmusokat javasolnak a részt vevő szervezetek/intézmények, érdekeltek és egyéb releváns felek közötti együttműködés, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében.

Hatás (maximális pontszám: 30 pont)

  • Terjesztés: A figyelemfelkeltés, a terjesztés és a kommunikáció egyértelmű stratégiája biztosítja az érintett célcsoportok, valamint az érdekelt felek és a nyilvánosság elérését a projekt teljes időtartama alatt. Ez a stratégia terveket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az előállított anyagokat nyílt licenceken keresztül tegyék hozzáférhetővé.
  • Hasznosítás: A pályázat bizonyítja, hogy a kiválasztott virtuális csereprogramokra irányuló megközelítés(ek)et sikeresen lehet terjeszteni és/vagy bővíteni, hogy az szélesebb körű hatást eredményezzen, és rendszerszintű változást idézzen elő. A hasznosítási megközelítés egyértelműen le van írva, és a projekteredmények hasznosítására javasolt intézkedések potenciálisan hatékonyak lehetnek.
  • Hatás: Az előre látható hatás – különösen az azonosított célcsoportok esetében – egyértelműen meghatározásra került, és intézkedések vannak érvényben a hatás elérése és értékelése érdekében. A tanulási eredményeket minden egyes virtuális csereprogram előtt egyértelműen meghatározzák, az egyes tevékenységek után mérik, az előrehaladást feljegyzik és az eredményeket elismerik. A tevékenységek eredményei valószínűleg jelentősek lesznek. A projekt eredményei potenciálisan támogathatják a hosszú távú változásokat, javításokat vagy fejlesztéseket az érintett célcsoportok és rendszerek javára. A pályázat azt is elmagyarázza, hogyan értékelik a virtuális csereprogram révén megvalósuló tanulás (tanulási eredmények) hatását annak érdekében, hogy (adatokon alapuló) megalapozott ajánlásokat lehessen megfogalmazni a virtuális csereprogramon keresztüli oktatás, valamint a projekten túlmutató tanulás javítása érdekében. Ezeket az elemeket a logikai keret részletezi (a felhívás kötelező sablonja)
  • Fenntarthatóság: A pályázat megfelelő intézkedéseket és forrásokat irányoz elő annak érdekében, hogy az eredmények és az előnyök a projekt időtartamát követően is fenntarthatóak legyenek.

A pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatók legyenek. Ezenfelül az értékelési szempontok minden egyes kategóriájában legalább a maximálisan megszerezhető pontok felét kell elérni (azaz a „projekt relevanciája” és a „hatás” kategóriában legalább 15, a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „projekttervezés és -megvalósítás minősége” kategóriában 10 pontot).

Egyenlő pontszám esetén előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek a legmagasabb pontszámot érték el a „projekt relevanciája”, majd a „hatás” kategóriában.

Földrajzi célok

Az EU külső fellépési eszközei hozzájárulnak ehhez a pályázattípushoz. A rendelkezésre álló költségvetés megoszlik a különböző régiók között, és az egyes költségvetési keretek nagysága eltérő. Az egyes régiókra fordítható támogatási összegekről a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) érhető el bővebb információ.

E pályázattípus földrajzi céljai a következők:

  • Szubszaharai Afrika: Elsőbbséget élveznek a legkevésbé fejlett országok; különös hangsúlyt kell fektetni a migráció szempontjából kiemelt országokra is; egyetlen ország sem fér hozzá a régió számára előirányzott finanszírozás több mint 8%-ához.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a pályázó által javasolt pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

A projektenkénti uniós támogatás legfeljebb 500 000 EUR, résztvevőnként pedig legfeljebb 200 EUR (azaz egy 500 000 EUR-t kapó projektnek legalább 2500 résztvevőt kell elérnie). Az odaítélt támogatás alacsonyabb lehet az igényelt összegnél.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapon, a következő pontok figyelembevételével: 

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és terjesztés”, „minőségbiztosítás” stb.); 
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk terjesztése, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 95%-a lehet.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portálján (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

  • 1 Az ifjúságsegítők nem formális tanulásban érintett szakemberek vagy önkéntesek, akik támogatják a fiatalokat személyes szociálpedagógiai és szakmai fejlődésükben
  • 2 A humán készségek közé tartozik a kritikus gondolkodás, a kíváncsiság és a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a problémák megoldása és az együttműködés, a multikulturális és interdiszciplináris környezetben való hatékony kommunikáció, a környezethez való alkalmazkodás, valamint a stressz és a bizonytalanság kezelése. Ezek a készségek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásban (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.) körvonalazott kulcskompetenciák részét képezik.
  • 3 https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/eu-data-protection-rules_hu
  • 4 Azaz minden olyan köz- vagy magánszervezet, amely formális kereteken kívül fiatalokkal vagy fiatalok érdekében dolgozik. Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például: bármely nonprofit szervezet/intézmény, egyesület, nem kormányzati szervezet (az európai ifjúsági nem kormányzati szervezeteket is beleértve); bármely nemzeti ifjúsági tanács; helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok; oktatási vagy kutatási intézmények; vagy alapítványok.
  • 5 Az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának a legkevésbé fejlett országokat felsoroló jegyzéke szerint: DAC-List-ODA-Recipients-for-reporting-2021-flows.pdf (oecd.org).