A virtuális csereprogramok olyan, emberek közötti online tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet és a humán készségek fejlesztését. Lehetővé teszik minden fiatal számára, hogy fizikai mobilitás nélkül hozzáférjen a magas színvonalú nemzetközi és kultúrák közötti oktatáshoz. Bár a virtuális vita vagy képzés nem helyettesíti teljes mértékben a fizikai mobilitás előnyeit, a virtuális csereprogramok résztvevői kihasználhatják a nemzetközi oktatási tapasztalat egyes előnyeit. A digitális platformok értékes eszközt jelentenek a Covid19-világjárvány által a mobilitásra gyakorolt globális korlátok részleges megválaszolásában. A virtuális csereprogramok az európai értékek terjesztését is segítik. Emellett egyes esetekben a virtuális csereprogramok ötleteket adhatnak, és előkészíthetik a terepet az e pályázattípus keretében nem finanszírozott jövőbeli fizikai cserékhez.

A felsőoktatási és ifjúsági virtuális csereprogramok kis csoportokban zajlanak, és mindig képzett facilitátor irányítja őket. Ezeknek az ifjúsági (nem formális oktatási) projektekbe vagy felsőoktatási kurzusokba könnyen integrálhatónak kell lenniük. A virtuális csereprogramok mindkét szektor résztvevőit bevonhatják, még akkor is, ha a konkrét projektektől függően vagy csak az egyik vagy mindkettő résztvevőit vonhatják be. Az e pályázattípus keretébe tartozó valamennyi projektben uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból, valamint a programhoz nem társult harmadik országok támogatható régióiból származó szervezetek/intézmények és résztvevők vesznek részt. 

A pályázattípus céljai a következők:

• a programhoz nem társult harmadik országokkal folytatott interkulturális párbeszéd ösztönzése és a tolerancia növelése az emberek közötti online interakciók révén, digitális, ifjúságbarát technológiákra építve,
• az Erasmus+ fizikai mobilitását kiegészítő, különféle típusú virtuális csereprogramok előmozdítása, ami lehetővé teszi, hogy több fiatal profitálhasson az interkulturális és nemzetközi tapasztalatokból,
• a kritikai gondolkodás és a médiatudatosság fejlesztése, különös tekintettel az internet és a közösségi média használatára, például a diszkrimináció, az indoktrináció, a polarizáció és az erőszakos radikalizálódás megelőzése céljából,
• a hallgatók, a fiatalok és az ifjúságsegítők¹ digitális és humán készségeinek² fejlesztése, beleértve az idegen nyelvek gyakorlását és a csapatmunkát, főként a foglalkoztathatóság javítása érdekében,
• a polgári szerepvállalásnak, valamint a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség közös értékeinek az oktatás révén történő előmozdítása,
• az ifjúsági dimenzió erősítése az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban.

A virtuális csereprogramokat a következő tematikus területek közül egy vagy több területen kell megszervezni, amelyek összhangban vannak az Erasmus+ program prioritásaival:

• Befogadás és sokszínűség;
• Digitális átállás;
• Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem;
• Részvétel a demokratikus életben, közös értékek és polgári szerepvállalás.

Mivel a virtuális csereprogramok alulról induló kezdeményezések, a részt vevő szervezetek/intézmények e tág kereten belül szabadon választhatják ki azokat a témákat, amelyekre összpontosítani kívánnak, azonban a pályázatoknak bizonyítaniuk kell a fent említett célkitűzések közül egy vagy több terén várható hatásukat (lásd még a „Várt hatás” szakaszt). A nemek közötti egyenlőség szempontjait szükség szerint figyelembe kell venni, a projektek hatókörétől és témáitól függően (pl. a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontoknak a képzésekbe való beépítésével). Különös figyelmet kell fordítani a társadalmi és gazdasági szempontból kiszolgáltatott személyek, valamint a fizikai mobilitást nem igénylő személyek befogadására.

A projekteket olyan munkatervek alapján finanszírozzák, amelyek online együttműködési tevékenységeket foglalnak magukban, többek között az alábbiakat: 

• az ifjúsági projektek részeként a különböző országokban működő ifjúsági szervezetek/intézmények fiataljai közötti online közvetítésen alapuló megbeszélések. Magukban foglalhatnak szerepjátékokat is;
• képzés azon ifjúságsegítők számára, akik hajlandók virtuális csereprojektet kidolgozni más országokból érkező kollégákkal;
• felsőoktatási képzések részeként a különböző országokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények hallgatói között folytatott irányított online megbeszélések;
• képzés azon egyetemi tanárok/munkatársak/szakemberek/oktatók számára, akik hajlandók virtuális csereprojektet kidolgozni más országokból érkező kollégákkal;
• interaktív, nyílt online tanfolyamok, beleértve a hagyományos kurzusanyagokat, például filmes előadásokat, olvasásokat és problémakészleteket (mint például a jól ismert virtuális szabadegyetemek), azonban a hangsúlyt a kis csoportokban működő interaktív felhasználói fórumokra helyezve a hallgatók, professzorok, tanári asszisztensek, fiatalok és ifjúságsegítők közötti közösségi interakciók támogatása érdekében.

A virtuális csereprojektek esetében a következők alkalmazandók:

• azokat képzett facilitátoroknak kell moderálniuk;
• A résztvevőket és a fogadó feleket illetően biztonságosnak és védelmezőnek kell lenniük, az uniós adatvédelmi szabályok³ teljes körű betartása mellett;
• politikailag stabilnak és kulturálisan relevánsnak kell lenniük: a virtuális cserék tevékenységeinek szilárdan be kell épülniük az ifjúsági és a felsőoktatási szektorba, és naprakésznek kell lenniük a fiatalok online és offline kultúrájával kapcsolatban a részt vevő országokban;
• nyíltnak és hozzáférhetőnek kell lenniük a felhasználói élmény és az interakciók szintjén. A regisztrációnak és a társakkal, a facilitátorokkal, az adminisztratív feladatokat ellátókkal és más érdekelt felekkel való kapcsolattartásnak egyszerűnek és könnyűnek kell lennie;
• főleg szinkron módon kell zajlaniuk, esetleges aszinkron komponensekkel (pl. előadások, videók);
• végezetül elő kell irányozniuk, hogy milyen módszerrel ismerik el a fiatalok részvételét és tanulási eredményeit a csereprogram végén.

A részt vevő szervezeteknek/intézményeknek a 13–30 éves korosztályba tartozók számára kell virtuális csereprogramokat szervezniük. Amennyiben a projektben 18 év alatti fiatalok is részt vesznek, a részt vevő szervezeteknek/intézményeknek előzetes engedélyt kell beszerezniük a szülőktől vagy a kiskorúak nevében eljáró személyektől. Az egyéni résztvevőknek a projektben részt vevő szervezetek/intézmények országában kell tartózkodási hellyel rendelkezniük.

Tevékenységeik végrehajtása érdekében a projekteknek lehetőség szerint a meglévő eszközökre és platformokra kell támaszkodniuk. 

Az Erasmus+ virtuális csereprogramok keretében megvalósított projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (ki pályázhat?)

A részvételre jelentkezőknek (kedvezményezetteknek és amennyiben releváns, a kapcsolódó szervezeteknek) jogalanynak kell lenniük (közjogi vagy magánjogi), és a következő kategóriákba tartozhatnak:

• a felsőoktatás vagy az ifjúság területén működő szervezetek (nemformális oktatás),
• ifjúsági szervezetek/intézmények⁴ ,
• felsőoktatási intézmények, felsőoktatási intézmények szövetségei vagy szervezetei/intézményei, valamint jogilag elismert nemzeti vagy nemzetközi rektori, oktatói vagy hallgatói szervezetek.

A pályázóknak (a kedvezményezetteknek és amennyiben releváns, a kapcsolódó szervezeteknek) a támogatható országok valamelyikében, azaz a következő országok egyikében kell székhellyel rendelkezniük:

• valamely uniós tagállam,
• a programhoz társult harmadik ország, vagy
• egy támogatható régió programhoz nem társult harmadik országa. Az e pályázattípus keretében támogatható régiók az 1., 2.⁵ , 3. és 9. régió (lásd az útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).

A koordináló szervezetnek/intézménynek ifjúsági szervezetnek/intézménynek vagy felsőoktatási intézménynek kell lennie, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban található, és ott jogszerűen bejegyezték. Ez a koordináló szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében. Nem lehet kapcsolódó szervezet. A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények nem lehetnek koordinátorok.

Más szervezetek is részt vehetnek más konzorciumi szerepkörökben, például társult partnerként. Kivétel: a belarusz és az oroszországi szervezetek/intézmények nem jogosultak arra, hogy társult partnerként részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

A konzorcium összetétele (a részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A pályázatokat legalább 4 pályázóból (kedvezményezettek, nem kapcsolódó szervezetek) álló konzorciumnak kell benyújtania, amely megfelel a következő feltételeknek:

• Legalább 4 független szervezet (kedvezményezettek, nem kapcsolódó szervezetek) 4 különböző támogatható országból;
• Két uniós tagállam és a programhoz társult harmadik ország legalább két felsőoktatási intézménye vagy ifjúsági szervezete/intézménye, valamint két, a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézménye vagy ifjúsági szervezete/intézménye, amelyek ugyanahhoz a támogatható régióhoz tartoznak;
• Különböző támogatható régiók szervezetei/intézményei nem vehetnek részt ugyanabban a projektben. A régióközi projektek nem támogathatók;
• Az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények száma nem haladhatja meg a programhoz nem társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények számát.
• Csak a kedvezményezettek (nem kapcsolódó szervezetek) számítanak bele a konzorcium összetételébe. A társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételébe.

Földrajzi hely (a tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek a részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell megvalósulniuk.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 36 hónap (a támogatási megállapodás meghosszabbítása kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA), az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül.

Felhívás azonosítója:

• ERASMUS-EDU-2025-VIRT-EXCH-SSA - Erasmus+ virtuális csereprogramok szubszaharai Afrikában
• ERASMUS-EDU-2025-VIRT-EXCH-WB - Erasmus+ virtuális csereprogramok a nyugat-balkáni régióban
• ERASMUS-EDU-2025-VIRT-EXCH-SMC – Erasmus+ virtuális csereprogramok a Földközi-tenger déli térségének országaiban
• ERASMUS-EDU-2025-VIRT-EXCH-NE - Erasmus+ virtuális csereprogramok a keleti szomszédság országaiban.

Pályázás előtt kérjük, olvassa el a vonatkozó gyakran feltett kérdéseket az uniós finanszírozási és pályázati portálon.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak április 29. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Relevancia (maximális pontszám: 30 pont)

• Relevancia: A pályázat a felhívás kiválasztott általános és konkrét célkitűzései szempontjából releváns. Összhangban van a felhívás követelményeivel, és egyértelműen ki van fejtve. A pályázat az e felhíváshoz meghatározott tematikus területekkel foglalkozik.
• Uniós értékek: a pályázat releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
• Szükségletelemzés: A pályázat a kihívások és szükségletek megfelelő elemzésén alapul. A különböző partnerek eltérő igényeit azonosították és megfelelően figyelembe veszik.
• Következetesség: A pályázat különböző komponensei koherensek és következetesek. A pályázat célkitűzései egyértelműen meghatározottak, reálisak, valamint olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és célcsoportok szempontjából.
• Tevékenységek: A virtuális csereprogramok egyértelműen meghatározottak, és előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet és a humán készségek fejlesztését, valamint elsősorban a programhoz nem társult harmadik országokból származó résztvevők oktatási, személyes vagy szakmai fejlődéséhez járulnak hozzá. Bizonyíték áll rendelkezésre a javasolt virtuális csereprogramra irányuló megközelítés hatékonyságáról.
• Léptékváltás: A pályázat bemutatja a gyakorlat(ok) különböző (pl. helyi, regionális, nemzeti, uniós) szinteken történő léptékváltásának lehetőségét és a különböző szektorokra való átültethetőségét. A léptékváltás valószínűleg nemcsak a különböző partnerszervezetek/-intézmények szintjén, hanem rendszer- és/vagy szakpolitikai szinten is hatással lesz. A pályázat lehetőséget kínál a kölcsönös bizalom kialakítására és a határokon átnyúló együttműködés fokozására.
• Európai hozzáadott érték: A pályázat uniós szinten hozzáadott értéket teremt olyan eredmények révén, amelyeket nem lehetne kizárólag országos szinten elérni, és lehetőség van az eredményeknek a projektben részt nem vevő országok számára történő átadására. A projekt eredményei felhasználhatók a vonatkozó uniós szakpolitikai menetrendekben.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

• Koherencia: A projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, módszertan, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek.
• Módszertan: A javasolt módszertan minősége és megvalósíthatósága, valamint annak megfelelősége az azonosított igények kielégítésére, beleértve a különböző partnerek igényeit is. Világos koncepciót dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként fogják kezelni ezeket a különböző igényeket. A választott pedagógiai megközelítés(ek) szintén összhangban vannak ezekkel a különböző igényekkel.
• tanulási eredmények: A tanulási eredményeket értékelik és elismerik (pl. Youthpass). A tanulási eredményeket minden egyes virtuális csereprogram előtt egyértelműen meghatározzák, az egyes tevékenységek után mérik, az előrehaladást feljegyzik és az eredményeket elismerik.
• Munkaterv: A munkaterv minősége és hatékonysága egyértelmű, és a projekt valamennyi szakaszára kiterjed.
• Irányítás: A projektmenedzsmentre irányuló terv megalapozott, és a különböző feladatokhoz megfelelő forrásokat különített el. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak.
• Költségvetés: A költségvetés költséghatékonyságról és ár-érték arányról tanúskodik. A feladatok, szerepek és a partnereknek juttatott pénzügyi források koherensek. A pénzgazdálkodásra vonatkozó intézkedések egyértelműek és megfelelőek.
• Értékelés: A folyamatok és a teljesítendő eredmények nyomon követésére irányuló konkrét intézkedések (azaz az elért eredmények mutatói és az ellenőrzési eszközök) biztosítják, hogy a projekt végrehajtása kiváló minőségű legyen. Egyértelmű minőségbiztosítási terv áll rendelkezésre, amely megfelelően lefedi a projektmenedzsmentet is. A nyomonkövetési stratégia magában foglalja a kockázatok azonosítását és egy kockázatcsökkentő cselekvési tervet.

A partnerség összetételének és együttműködésének minősége (maximális pontszám: 20 pont)

• Kialakítás: A partnerség képes biztosítani a projekt célkitűzéseinek teljes körű megvalósítását. A konzorcium rendelkezik a projekt által lefedett területeken szükséges készségekkel, szakértelemmel és tapasztalattal. A partnerek között biztosított az idő és a hozzájárulás megfelelő elosztása. A partnerség készségei és kompetenciái kiegészítik egymást.
• Elkötelezettség: Minden részt vevő szervezet/intézmény bizonyítja a kapacitásainak és szakterületének megfelelő, teljes körű részvételét.
• Együttműködés: Az együttműködési intézkedések kiegyensúlyozottak. Hatékony mechanizmusokat javasolnak a részt vevő szervezetek/intézmények, érdekeltek és egyéb releváns felek közötti együttműködés, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

• Disszemináció: A figyelemfelkeltés, a disszemináció és a kommunikáció egyértelmű stratégiája biztosítja az érintett célcsoportok, valamint az érdekelt felek és a nyilvánosság elérését a projekt teljes időtartama alatt. Ez a stratégia terveket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az előállított anyagokat nyílt licenceken keresztül tegyék hozzáférhetővé.
• Hasznosítás: A pályázat bizonyítja, hogy a kiválasztott virtuális csereprogramokra irányuló megközelítés(ek) disszeminációja sikeres lehet, hogy az szélesebb körű hatást eredményezzen, és rendszerszintű változást idézzen elő. A hasznosítási megközelítés egyértelműen le van írva, és a projekteredmények hasznosítására javasolt intézkedések potenciálisan hatékonyak lehetnek.
• Hatás: Az előre látható hatás – különösen az azonosított célcsoportok esetében – egyértelműen meghatározásra került, és intézkedések vannak érvényben a hatás elérése és értékelése érdekében. A tevékenységek eredményei valószínűleg jelentősek lesznek. A projekt eredményei potenciálisan támogathatják a hosszú távú változásokat, javításokat vagy fejlesztéseket az érintett célcsoportok és rendszerek javára. A pályázat azt is elmagyarázza, hogyan értékelik a virtuális csereprogram révén megvalósuló tanulás (tanulási eredmények) hatását annak érdekében, hogy (adatokon alapuló) megalapozott ajánlásokat lehessen megfogalmazni a virtuális csereprogramon keresztüli oktatás, valamint a projekten túlmutató tanulás javítása érdekében.
• Fenntarthatóság: A pályázat megfelelő intézkedéseket és forrásokat irányoz elő annak érdekében, hogy az eredmények és az előnyök a projekt időtartamát követően is fenntarthatóak legyenek.

A finanszírozás odaítélése szempontjából azok a pályázatok vehetők figyelembe, amelyek (az összesen 100 pontból) legalább 60 pontot szereznek. Ezenfelül a fent említett értékelési szempontok minden egyes kategóriájában el kell érniük a maximálisan megszerezhető pontok legalább felét (azaz „A projekt relevanciája” és „A projektterv és a megvalósítás minősége” kategóriában legalább 15 pontot; „A partnerség összetételének és együttműködésének minősége” és a „Hatás” kategóriában 10 pontot). 

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” értékelési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. 

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja.

A különböző projektek tevékenységeinek és outputjainak célja, hogy pozitív hatást érjenek el a pályázati felhívás célkitűzéseivel kapcsolatban, amelyeknek – bár a projektek sajátosságaitól függően változnak – szorosan kapcsolódniuk kell a virtuális csereprogramok tanulási dimenziójához. 

Minden egyes projekttervnek tartalmaznia kell a várható hatásra vonatkozó információkat. A pályázókat arra ösztönözzük, hogy a projektek hatásáról való beszámolás során – különösen a tanulási értékkel kapcsolatban – adjanak visszajelzést a részt vevő magánszemélyektől és szervezetektől/intézményektől.

Az EU külső fellépési eszközei hozzájárulnak ehhez a pályázattípushoz. A rendelkezésre álló költségvetés a világ különböző régiói (azaz a Nyugat-Balkán, a keleti szomszédság, a Földközi-tenger déli térségének országai és a szubszaharai Afrika) között oszlik meg, és az egyes költségvetési keretek mérete eltérő. A pályázatokat régiónként rangsorolják az egyedi költségvetési keretnek megfelelően (lásd a „Témaazonosító” szerint a „Hová kell benyújtani a pályázatot?” című szakaszban) Az egyes régiókra fordítható költségvetési keretösszegekről az uniós finanszírozási és pályázati portálon érhető el bővebb információ. 

Szubszaharai Afrika: A pályázók számára ajánlott, hogy e régió legkevésbé fejlett országait részesítsék előnyben, és helyezzenek különös hangsúlyt a migráció szempontjából kiemelt országokra; egyetlen ország sem részesülhet a régió számára előirányzott finanszírozás több mint 8%-ából. a pályázókat továbbá arra ösztönzik, hogy pályázatukba az országok széles köréből – köztük az Erasmus+ programban kevesebb tapasztalattal rendelkező partnerekből – származó résztvevőket vonjanak be.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyitott oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 95%-os finanszírozási arány alapján.

Az uniós támogatás legmagasabb összege projektenként 500 000 EUR. A kedvezményezettek virtuális csereprogram-résztvevőnként (azaz fiatal résztvevőnként vagy facilitátoronként) legfeljebb 200 EUR-t kaphatnak. Például a maximális, 500 000 EUR támogatásban részesülő kedvezményezetteknek legalább 2500 résztvevőt kell bevonniuk a virtuális csereprogramokba.

Az odaítélt támogatás alacsonyabb lehet az igényelt összegnél.

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett.

A pénzügyi ellenőrzések költségei nem megengedettek.

Az önkéntesek költségei megengedettek. Ezeket az önkéntesek egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban⁶ meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni. 

A kkv-tulajdonosok esetében a kkv-egységköltségek megengedettek. Ezeket a kkv-tulajdonosok egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban⁷ meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével: 

• a költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
• A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
• A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
• A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. 

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben. 

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. Ez a finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy az inputok helyett az outputok álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek az uniós finanszírozási és pályázati portálon⁸ elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Footnote

1. Az ifjúságsegítők olyan nemformális tanulásban érintett szakemberek vagy önkéntesek, akik támogatják a fiatalokat a személyes szociális és szakmai fejlődésükben. ↩ back
2. A humán készségek közé tartozik a kritikai gondolkodás, a kíváncsiság és a kreativitás, a kezdeményezés, a problémamegoldás és az együttműködés, a multikulturális és interdiszciplináris környezetben való hatékony kommunikáció, a környezethez való alkalmazkodás, valamint a stresszel és bizonytalansággal való megbirkózás képessége. Ezek a készségek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásban (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.) körvonalazott kulcskompetenciák részét képezik. ↩ back
3. https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/eu-data-protection-rules_hu . ↩ back
4. Azaz minden olyan köz- vagy magánszervezet/-intézmény, amely formális kereteken kívül fiatalokkal vagy fiatalok érdekében dolgozik. Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például: nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet (az európai ifjúsági nem kormányzati szervezeteket is beleértve); bármely nemzeti ifjúsági tanács; helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok; oktatási vagy kutatási intézmények; vagy alapítványok. ↩ back
5. A belarusz szervezetek/intézmények nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban. ↩ back
6. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-volunteers_en.pdf . ↩ back
7. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-sme-owners-natural-persons_en.pdf . ↩ back
8. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/how-to-participate/reference-documents;programCode=ERASMUS2027?programmePeriod=2021-2027&frameworkProgramme=43353764 . ↩ back