A virtuális csereprogramok olyan, emberek közötti online tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek előmozdítják a kultúrák közötti párbeszédet és a humán készségek fejlesztését. Lehetővé teszik minden fiatal számára, hogy fizikai mobilitás nélkül magas színvonalú nemzetközi és kultúrák közötti (formális és nem formális) oktatásban részesüljenek. Bár a virtuális vita vagy képzés nem helyettesíti teljes mértékben a fizikai mobilitás előnyeit, a virtuális csereprogramok résztvevőinek ki kell használniuk a nemzetközi oktatási tapasztalatok egyes előnyeit. A digitális platformok értékes eszközt jelentenek a Covid19-világjárvány által a mobilitásra gyakorolt globális korlátok részleges megválaszolásában. A virtuális csereprogramok az európai értékek terjesztését is segítik. Emellett egyes esetekben előkészíthetik, elmélyíthetik és bővíthetik a fizikai csereprogramokat, valamint ösztönözni tudják az azok iránti új keresletet.

A virtuális csereprogramok kis csoportokban zajlanak, és mindig képzett segítő irányítja őket. Ezeknek az ifjúsági (nem formális oktatási) projektekbe vagy felsőoktatási kurzusokba könnyen integrálhatónak kell lenniük. A virtuális csereprogramok mindkét ágazat résztvevőit bevonhatják, még akkor is, ha a konkrét projektektől függően vagy csak az egyik vagy mindkettő résztvevőit vonhatják be. Az e pályázattípus keretébe tartozó valamennyi projektben uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból, valamint a programhoz nem társult harmadik országok támogatható régióiból származó szervezetek/intézmények és résztvevők vesznek részt. 

A pályázattípus célkitűzései

A pályázattípus céljai a következők:

• a programhoz nem társult harmadik országokkal folytatott interkulturális párbeszéd ösztönzése és a tolerancia növelése az emberek közötti online interakciók révén, digitális, ifjúságbarát technológiákra építve;
• az Erasmus+ fizikai mobilitását kiegészítő, különböző típusú virtuális csereprogramok előmozdítása, lehetővé téve, hogy több fiatal profitálhasson az interkulturális és nemzetközi tapasztalatokból;
• a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség megerősítése, különös tekintettel az internet és a közösségi média használatára, például a diszkrimináció, az indoktrináció, a polarizáció és az erőszakos radikalizálódás megelőzése terén;
• a hallgatók, a fiatalok és az ifjúságsegítők1 digitális és humán készségeinek2 fejlesztése, beleértve az idegen nyelvek gyakorlását és a csapatmunkát, különösen a foglalkoztathatóság javítása érdekében;
• a polgári szerepvállalásnak, valamint a szabadság, a tolerancia és a megkülönböztetésmentesség közös értékeinek az oktatás révén történő előmozdítása;
• az ifjúsági dimenzió erősítése az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban.

Tematikus területek / Konkrét célkitűzések

Az Erasmus+ virtuális csereprogram alulról építkező kezdeményezés. Ebben a felhívásban a részt vevő szervezetek/intézmények szabadon választhatják meg azokat a témákat, amelyekre összpontosítani fognak, de a pályázatoknak bizonyítaniuk kell várható hatásukat a fent említett célkitűzések közül egy vagy több tekintetében (lásd még a „Várt hatás” szakaszt). A nemek közötti egyenlőség szempontjait szükség szerint figyelembe kell venni, a projektek hatókörétől és témáitól függően (pl. a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szempontoknak a képzésekbe való beépítésével). Különös figyelmet kell fordítani a társadalmi és gazdasági szempontból kiszolgáltatott személyek, valamint a fizikai mobilitást nem igénylő személyek befogadására. Mivel a diákokkal és egyetemekkel könnyebb virtuális csereprogramokat szervezni, a pályázóknak célszerű a felsőoktatásban részt nem vevő fiatalokat és szervezeteket/intézményeket bevonni.

Tevékenységek

A projekteket olyan munkatervek alapján finanszírozzák, amelyek számos online együttműködési tevékenységet foglalhatnak magukban, többek között az alábbiakat:

• az ifjúsági projektek részeként a különböző országokban működő ifjúsági szervezetek/intézmények fiataljai közötti online közvetítésen alapuló megbeszélések. Magukban foglalhatnak szerepjátékokat is;
• képzés azon ifjúságsegítők számára, akik hajlandók virtuális csereprojektet kidolgozni más országokból érkező kollégákkal;
• a különböző országokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények hallgatói közötti, felsőfokú végzettség részét képező online vezetett viták;
• képzés azon egyetemi tanárok/munkatársak/szakemberek/oktatók számára, akik hajlandók virtuális csereprojektet kidolgozni más országokból érkező kollégákkal;
• interaktív, nyílt online kurzusok, beleértve a hagyományos kurzusanyagokat, például visszanézhető előadásokat, a felolvasásokat és a feladatmegoldásokat (mint például a közismert nyílt, tömeges online kurzusok – MOOC), azonban a hangsúlyt a kis csoportokban működő interaktív felhasználói fórumokra helyezve a hallgatók, professzorok, tanári asszisztensek, fiatalok és ifjúságsegítők közötti közösségi interakciók támogatása érdekében).

Projekttervezés

A virtuális csereprojektek esetében a következők alkalmazandók:

• azokat képzett facilitátoroknak kell moderálniuk;
• biztonságosnak és védelmezőnek kell lenniük a résztvevők és a vendéglátók szempontjából, az uniós adatvédelmi szabályoknak való teljes körű megfelelés mellett3 ;
• politikailag stabilnak és kulturálisan relevánsnak kell lenniük; a virtuális csereprogramoknak szilárdan be kell épülniük az ifjúsági és a felsőoktatási ágazatba, és naprakésznek kell lenniük a fiatalok online és offline kultúrájával kapcsolatban a részt vevő országokban;
• nyíltnak és hozzáférhetőnek kell lenniük a felhasználói élmény és az interakciók szintjén. A regisztrációnak és a társakkal, a facilitátorokkal, az adminisztratív feladatokat ellátókkal és más érdekelt felekkel való kapcsolattartásnak egyszerűnek és könnyűnek kell lennie;
• főleg szinkron módon kell zajlaniuk, esetleges aszinkron komponensekkel (pl. előadások, videók); valamint
• végezetül rendelkezniük kell a fiatalok részvételének és tanulásának a csereprogram végén történő elismerésének módszeréről.

A részt vevő szervezeteknek/intézményeknek a 13–30 éves korosztályba tartozók számára kell virtuális csereprogramokat szervezniük. Amennyiben a projektben 18 év alatti fiatalok is részt vesznek, a részt vevő szervezeteknek/intézményeknek előzetes engedélyt kell beszerezniük a szülőktől vagy a kiskorúak nevében eljáró személyektől. Az egyéni résztvevőknek a projektben részt vevő szervezetek/intézmények országában kell tartózkodási hellyel rendelkezniük.

Tevékenységeik végrehajtása érdekében a projekteknek lehetőség szerint a meglévő eszközökre és platformokra kell támaszkodniuk.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük felsőoktatási és ifjúsági projektek Virtuális Csereprogramjainak megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek

A felsőoktatási és ifjúsági virtuális csereprogramokra irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?

Koordinátorként a következő szervezetek/intézmények vehetnek részt:

• A felsőoktatás vagy az ifjúság területén működő köz- vagy magánszervezetek/-intézmények (nem formális oktatás);
• Felsőoktatási intézmények, felsőoktatási intézmények szövetségei vagy szervezetei, valamint jogilag elismert nemzeti vagy nemzetközi rektori, oktatói vagy hallgatói szervezetek;

A szervezet/intézmény a projektben részt vevő valamennyi szervezet/intézmény nevében pályázik, és valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban jogszerűen bejegyzettnek és ott találhatónak kell lennie.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

A részt vevő szervezet/intézmény valamely Uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban vagy a programhoz nem társult, támogatható harmadik országban rendelkezhet székhellyel. Minden projektterv csak a programhoz nem társult harmadik országok támogatható régióinak egyikéből származó szervezeteket/intézményeket és résztvevőket foglalhat magában. Az e pályázattípus keretében támogatható régiók az 1., 2., 3. és 9. régió (lásd az útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).

A részt vevő szervezetek/intézmények a következő kategóriákba tartozhatnak:

• Ifjúsági szervezetek/intézmények4 ;
• Felsőoktatási intézmények, felsőoktatási intézmények szövetségei vagy szervezetei, valamint jogilag elismert nemzeti vagy nemzetközi rektori, oktatói vagy hallgatói szervezetek;
• az oktatási rendszer változásának vektorai (egyetemi vezetők, nemzetközi osztályok, dékánok, minőségbiztosítási ügynökségek stb.); a felsőoktatás vagy az ifjúság terén aktív köz- vagy magánszervezetek/intézmények, amelyek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve a programhoz nem társult, támogatható harmadik országok valamelyikében rendelkeznek székhellyel.

Más szervezetek/intézmények is vállalhatnak konzorciumi szerepkört, például társult partnerek, alvállalkozók, természetbeni hozzájárulást nyújtó harmadik felek stb. A kapcsolódó szervezetek nem jogosultak finanszírozásra.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A pályázatokat legalább 4 szervezetből/intézményből álló konzorciumnak kell benyújtania. A konzorciumoknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

• Két uniós tagállam és a programhoz társult harmadik ország legalább két felsőoktatási intézménye vagy ifjúsági szervezete/intézménye, valamint két, a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézménye vagy ifjúsági szervezete/intézménye, amelyek ugyanahhoz a támogatható régióhoz tartoznak; valamint
• Az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények száma nem haladhatja meg a programhoz nem társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények számát.
• Szubszaharai Afrika esetében a pályázókat arra ösztönzik, hogy pályázatukba az országok széles köréből – köztük a legkevésbé fejlett országokból5 és/vagy az Erasmus+ programban kevesebb tapasztalattal rendelkező partnerekből – származó résztvevőket vonjanak be.

A kapcsolódó szervezetek/intézmények nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

A tevékenységek helyszíne

A tevékenységeknek a részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell megvalósulniuk.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 36 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2023-VIRT-EXCH

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak április 26. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Várt hatás

A különböző projektek tevékenységeinek és eredményeinek célja, hogy pozitív hatást érjenek el a pályázati felhívás célkitűzéseivel kapcsolatban, amelyeknek – bár a projektek sajátosságaitól függően változnak – szorosan kapcsolódniuk kell a virtuális csereprogramok tanulási dimenziójához. Minden egyes projekttervnek tartalmaznia kell a várható hatásra vonatkozó információkat. A pályázókat arra ösztönözzük, hogy a projektek hatásáról való beszámolás során – különösen a tanulási értékkel kapcsolatban – adjanak visszajelzést a részt vevő magánszemélyektől és szervezetektől/intézményektől.

Értékelési szempontok

A projekt relevanciája - (maximális pontszám: 30 pont)

• A pályázat a felhívás kiválasztott általános és konkrét célkitűzései szempontjából releváns. A projektterv összhangban van a felhívás követelményeivel. A terv egyértelműen ki van fejtve. 
• Következetesség: A pályázat különböző komponensei koherensek és következetesek. A pályázat a kihívások és szükségletek megfelelő elemzésén alapul; a célkitűzések reálisak, és a részt vevő szervezetek/intézmények, valamint a közvetlen és közvetett célcsoportok szempontjából releváns kérdésekkel foglalkoznak. Bizonyíték áll rendelkezésre a javasolt virtuális csereprogramra irányuló megközelítés hatékonyságáról.
• Léptékváltás: A pályázat bemutatja a gyakorlat(ok) különböző (pl. helyi, regionális, nemzeti, uniós) szinteken történő léptékváltásának lehetőségét és a különböző ágazatokra való átültethetőségét. A léptékváltás valószínűleg nemcsak a különböző partnerszervezetek/-intézmények szintjén, hanem rendszer- és/vagy szakpolitikai szinten is hatással lesz. A terv lehetőséget kínál a kölcsönös bizalom kialakítására és a határokon átnyúló együttműködés fokozására.
• Európai hozzáadott érték: A pályázat uniós szinten hozzáadott értéket teremt olyan eredmények révén, amelyeket nem lehetne kizárólag országos szinten elérni, és lehetőség van az eredményeknek a projektben részt nem vevő országok számára történő átadására. A projekt eredményei felhasználhatók a vonatkozó uniós szakpolitikai menetrendekben. 

A projektterv és a megvalósítás minősége - (maximális pontszám: 20 pont)

• Stratégiai terv: A pályázat megvalósíthatósági elemzésen alapuló egyértelmű stratégiát határoz meg, és meghatározza a virtuális cseregyakorlat(ok) teszteléséhez, kiigazításához és/vagy fejlesztéséhez szükséges tevékenységeket a projektpartnerség új összefüggésében. 
• Igények: A különböző partnerek eltérő igényeit azonosították és megfelelően figyelembe veszik. Világos koncepciót dolgoztak ki arra vonatkozóan, hogy miként fogják kezelni ezeket a különböző igényeket. A választott pedagógiai megközelítés(ek) szintén összhangban vannak ezekkel a különböző igényekkel.
• Felépítés: A munkaprogram világos és érhető, és az összes szakaszra kiterjed. Minden egyes eredmény tekintetében egyértelműen meghatározták az elért eredmények mutatóit és az ellenőrzési módokat.
• Irányítás: A projektmenedzsmentre irányuló terv megalapozott, és a különböző feladatokhoz megfelelő forrásokat különített el. Hatékony együttműködési és döntéshozatali eljárásokat vezettek be, amelyek minden érdekelt fél számára érthetőek. A költségvetés költséghatékonyságról és ár-érték arányról tanúskodik. A feladatok, szerepek és a partnereknek juttatott pénzügyi források koherensek. A pénzgazdálkodásra vonatkozó intézkedések egyértelműek és megfelelőek.
• Értékelés: A folyamatok és az elérendő eredmények nyomon követésére irányuló konkrét intézkedések (azaz az elért eredmények mutatói és az ellenőrzési eszközök) biztosítják, hogy a projekt végrehajtása kiváló minőségű legyen. A tanulási eredményeket értékelik és elismerik. Egyértelmű minőségbiztosítási terv áll rendelkezésre, amely megfelelően lefedi a projektmenedzsmentet is. A nyomonkövetési stratégia magában foglalja a kockázatok azonosítását és egy kockázatcsökkentő cselekvési tervet. Ezeket az elemeket a logikai keret részletezi (a felhívás kötelező sablonja).

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége - (maximális pontszám: 20 pont)

• Kialakítás: A partnerség képes biztosítani a projekt célkitűzéseinek teljes körű megvalósítását. A konzorcium rendelkezik a projekt által lefedett területeken szükséges készségekkel, szakértelemmel és tapasztalattal. A partnerek között biztosított az idő és a hozzájárulás megfelelő elosztása. A partnerség készségei és kompetenciái kiegészítik egymást.
• Elkötelezettség: Minden részt vevő szervezet/intézmény bizonyítja a kapacitásainak és szakterületének megfelelő, teljes körű részvételét.
• Együttműködés: Az együttműködési intézkedések kiegyensúlyozottak. Hatékony mechanizmusokat javasolnak a részt vevő szervezetek/intézmények, érdekeltek és egyéb releváns felek közötti együttműködés, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében.

Hatás - (maximális pontszám: 30 pont)

• Disszemináció: A figyelemfelkeltés, a disszemináció és a kommunikáció egyértelmű stratégiája biztosítja az érintett célcsoportok, valamint az érdekelt felek és a nyilvánosság elérését a projekt teljes időtartama alatt. Ez a stratégia terveket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az előállított anyagokat nyílt licenceken keresztül tegyék hozzáférhetővé.
• Hasznosítás: A pályázat bizonyítja, hogy a kiválasztott virtuális csereprogramokra irányuló megközelítés(ek) disszeminációja és/vagy kiterjesztése sikeres lehet, hogy az szélesebb körű hatást eredményezzen, és rendszerszintű változást idézzen elő. A hasznosítási megközelítés egyértelműen le van írva, és a projekteredmények hasznosítására javasolt intézkedések potenciálisan hatékonyak lehetnek.
• Hatás: Az előre látható hatás – különösen az azonosított célcsoportok esetében – egyértelműen meghatározásra került, és intézkedések vannak érvényben a hatás elérése és értékelése érdekében. A tanulási eredményeket minden egyes virtuális csereprogram előtt egyértelműen meghatározzák, az egyes tevékenységek után mérik, az előrehaladást feljegyzik és az eredményeket elismerik. A tevékenységek eredményei valószínűleg jelentősek lesznek. A projekt eredményei potenciálisan támogathatják a hosszú távú változásokat, javításokat vagy fejlesztéseket az érintett célcsoportok és rendszerek javára. A pályázat azt is elmagyarázza, hogyan értékelik a virtuális csereprogram révén megvalósuló tanulás (tanulási eredmények) hatását annak érdekében, hogy (adatokon alapuló) megalapozott ajánlásokat lehessen megfogalmazni a virtuális csereprogramon keresztüli oktatás, valamint a projekten túlmutató tanulás javítása érdekében. Ezeket az elemeket a logikai keret részletezi (a felhívás kötelező sablonja)
• Fenntarthatóság: A pályázat megfelelő intézkedéseket és forrásokat irányoz elő annak érdekében, hogy az eredmények és az előnyök a projekt időtartamát követően is fenntarthatóak legyenek.

A pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy támogathatók legyenek. Ezenfelül az értékelési szempontok minden egyes kategóriájában legalább a maximálisan megszerezhető pontok felét kell elérni (azaz a „projekt relevanciája” és a „hatás” kategóriában legalább 15, a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „projekttervezés és -megvalósítás minősége” kategóriában 10 pontot).

Egyenlő pontszám esetén előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek a legmagasabb pontszámot érték el a „projekt relevanciája”, majd a „hatás” kategóriában.

Földrajzi célok

Az EU külső fellépési eszközei hozzájárulnak ehhez a pályázattípushoz. A rendelkezésre álló költségvetés megoszlik a különböző régiók között, és az egyes költségvetési keretek nagysága eltérő. Az egyes költségvetési keretösszegekből rendelkezésre álló összegekre vonatkozó további információkat a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) teszik közzé.

Szubszaharai Afrika: Elsőbbséget élveznek az e régióban található legkevésbé fejlett országok; különös hangsúlyt kell fektetni a migráció szempontjából kiemelt országokra is6 ; egyetlen ország sem fér hozzá a régió számára előirányzott finanszírozás több mint 8%-ához.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

A projektenkénti uniós támogatás legfeljebb 500 000 EUR, résztvevőnként pedig legfeljebb 200 EUR a szervezeteknek/intézményeknek (azaz egy 500 000 EUR támogatásban részesülő projektnek legalább 2500 résztvevőt kell elérnie). Az odaítélt támogatás alacsonyabb lehet az igényelt összegnél.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapon, a következő pontok figyelembevételével: 

1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.); 
2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
4. A költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 95%-a lehet.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás nem engedélyezett. Az önkéntesek és a kkv-k költségei megengedettek. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben. A pályázattervnek évente két találkozó költségeit kell tartalmaznia (pályázatonként legfeljebb két főig), amelyeket az Európai Bizottság szervez vagy annak kezdeményezésére szerveznek.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók. 

• 1 Az ifjúságsegítők nem formális tanulásban érintett szakemberek vagy önkéntesek, akik támogatják a fiatalokat személyes szociálpedagógiai és szakmai fejlődésükben.
• 2 A humán készségek közé tartozik a kritikus gondolkodás, a kíváncsiság és a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a problémák megoldása és az együttműködés, a multikulturális és interdiszciplináris környezetben való hatékony kommunikáció, a környezethez való alkalmazkodás, valamint a stressz és a bizonytalanság kezelése. Ezek a készségek az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásban (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.) körvonalazott kulcskompetenciák részét képezik.
• 3 https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/eu-data-protection-rules_hu
• 4 Azaz minden olyan köz- vagy magánszervezet/-intézmény, amely formális kereteken kívül fiatalokkal vagy fiatalok érdekében dolgozik. Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például: bármely nonprofit szervezet/intézmény, egyesület, nem kormányzati szervezet (az európai ifjúsági nem kormányzati szervezeteket is beleértve); bármely nemzeti ifjúsági tanács; helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok; oktatási vagy kutatási intézmények; vagy alapítványok.
• 5 Az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának a legkevésbé fejlett országokat felsoroló jegyzéke szerint: DAC-List-of-ODA-Recipients-for-reporting-2022-23-flows.pdf (oecd.org).
• 6 A programhoz nem társult, migráció szempontjából kulcsfontosságú harmadik országok a következők: Burkina Faso, Burundi, Etiópia, Gambia, Elefántcsontpart, Guinea, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán és Szudán.