Együttműködési célú partnerségek

Mik azok az együttműködési célú partnerségek?

E pályázattípusnak köszönhetően a részt vevő szervezetek/intézmények tapasztalatokat szerezhetnek a nemzetközi együttműködés terén, megerősíthetik kapacitásaikat, és egyúttal kiváló, illetve innovatív eredményeket érhetnek el. Az együttműködési célú partnerségek a projekt célkitűzéseitől, a részt vevő szervezetektől/intézményektől, a várható hatásoktól és további elemektől függően különböző léptékűek és hatókörűek lehetnek, és ennek megfelelően alakítható ki a tevékenységeik köre. A projektek minőségi értékelésekor figyelembe veszik az együttműködés célkitűzéseit és a részt vevő szervezetek/intézmények jellegét.

E logika mentén a szervezetek/intézmények kétféle típusú partnerség közül választhatnak a közös munka, tanulás és növekedés érdekében:

Partnerségi együttműködések;
Kis léptékű partnerségek

A partnerségek e két típusát részletesen ismertetik a következő oldalak. A két szakaszban foglalt információk segítségével könnyebben kiválasztható, hogy milyen típusú partnerség illik a leginkább az adott szervezet/intézmény profiljához és felépítéséhez, valamint a projekttel kapcsolatos elképzelésekhez.

Milyen típusú tevékenységek valósíthatók meg az együttműködési célú partnerségek keretében?

A szervezetek/intézmények a projektek életciklusa alatt jellemzően tevékenységek széles körét lebonyolíthatják. A szervezetek/intézmények rugalmasan válogathatnak hagyományos és kreatívabb, illetve innovatívabb tevékenységek közül, hogy kiválasszák a megfelelő kombinációt, amely a leginkább hozzájárul a projekt hatóköréhez kapcsolódó célkitűzésekhez, és arányos a partnerség kapacitásával. Például:

Projektmenedzsment: olyan tevékenységek, amelyek szükségesek a projekt megfelelő megtervezéséhez, megvalósításához és utánkövetéséhez, többek között a projektben részt vevő partnerek közötti gördülékeny és hatékony együttműködéshez. Ebben a szakaszban a tevékenységek jellemzően szervezési és adminisztratív feladatokat, a partnerek közötti virtuális találkozókat, kommunikációs anyagok elkészítését, a tevékenységekben részt vevő személyek felkészítését és nyomon követését stb. foglalják magukban.
Végrehajtási tevékenységek: gyakorlatok cseréjét és projekteredmények kifejlesztését szolgáló hálózatépítő eseményeket, találkozókat és munkafolyamatokat foglalhatnak magukban. Ezekre a tevékenységekre a munkatársak/szakemberek/oktatók és a tanulók bevonásával is sor kerülhet (amennyiben részvételük hozzájárul a projekt célkitűzéseinek megvalósításához).
Megosztási és promóciós tevékenységek: a projekt eredményeinek terjesztését, bemutatását és népszerűsítését célzó konferenciák, foglalkozások és események szervezése, függetlenül attól, hogy az eredmények formátumukat tekintve kézzelfogható anyagok, következtetések, bevált gyakorlatok, vagy bármely egyéb formájú kimenetek.

Miként járul hozzá a pályázattípus a szakpolitikai prioritások megvalósításához?

Az Európai Bizottság évente meghatározza az Erasmus+ program szintjén az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén szem előtt tartandó közös prioritásokat és célkitűzéseket. Ennélfogva az együttműködési célú partnerségekben részt vevő szervezetek/intézmények kapacitásitásfejlesztése mellett az a céljuk, hogy saját eredményeikkel hozzájáruljanak e prioritások megvalósításához.

A projektekkel szemben elvárás tehát, hogy tevékenységüket egy vagy több prioritás köré szervezzék, és ezeket már a pályázati szakaszban kijelöljék. A projekttervek kidolgozásakor ajánlott továbbá megtekinteni a hasonló prioritásokra összpontosító, korábban támogatott projektek eredményeit. Így biztosítható a következetesség és elkerülhetők a párhuzamosságok, valamint fokozatosan építeni lehet a meglévő eredményekre, és hozzá lehet járulni a különböző területek közös fejlesztéséhez. A támogatott projektekkel kapcsolatban hasznos információk olvashatók az Erasmus+ projekteredményeket bemutató platformon: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/projects_en

Emellett az Erasmus+ nemzeti irodáknak az európai prioritások és a nemzeti szintű konkrét igények megfelelőbb összekapcsolása érdekében lehetőségük nyílik az említett európai prioritások közül egyet vagy többet országukra nézve különösen relevánsként megjelölni annak érdekében, hogy az adott évben a pályázó szervezetek/intézmények a kiválasztott (szak)területekre összpontosítsák a hozzájárulásukat.

2023-ban az együttműködési célú partnerségeknek a következő prioritási területek legalább egyikével foglalkozniuk kell:

Az Erasmus+ valamennyi szektorára vonatkozó prioritások

Befogadás és sokszínűség az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport minden területén: a program olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják a társadalmi befogadást, és amelyek célja a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek – többek között a fogyatékossággal élők és a migrációs hátterű személyek, valamint a vidéki és távoli területeken, például a legkülső régiókban élők, a nemi egyenlőtlenségekkel, társadalmi-gazdasági nehézségekkel küzdők vagy a nemük, faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális irányultságuk alapján megkülönböztetéssel szembesülő személyek – elérésének javítása. Ezek a projektek hozzá fognak járulni az e csoportok előtt álló akadályok leküzdéséhez a program kínálta lehetőségekhez való hozzáférés terén, valamint segíteni fogják a méltányosságot és az egyenlőséget előmozdító, a szélesebb közösség igényeire reagáló inkluzív környezet kialakítását. E prioritás keretében a program olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják az oktatási tevékenységeket, és megkönnyítik az ukrajnai háború elől menekülők új tanulási környezetbe való integrációját.

Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem: a program célja, hogy valamennyi szektorban támogassa a zöld átállás, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás jelentette kihívásokkal kapcsolatos tudatosság növelését. Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek a fenntarthatóság szempontjából releváns szektorokban törekszenek a kompetenciák fejlesztésére, a zöld szektorális készségeket célzó stratégiák és módszertanok kidolgozására, valamint olyan jövőközpontú tantervek kialakítására, amelyek jobban összhangban állnak az egyének igényeivel. A program emellett támogatni fogja az innovatív gyakorlatok tesztelését annak érdekében, hogy a tanulók, a munkatársak/szakemberek/oktatók és az ifjúságsegítők valódi változásokat idézzenek elő (pl. erőforrás-megtakarítás, az energiafelhasználás és -pazarlás csökkentése, a szénlábnyom kibocsátásának kompenzálása, a fenntartható élelmiszerek és mobilitás előnyben részesítése stb.). A programon belül kiemelt szerepet kapnak továbbá azok a projektek, amelyek az oktatási, képzési, ifjúsági és sporttevékenységek révén lehetővé teszik a szemléletváltást az egyéni preferenciák, a fogyasztási szokások és az életvitel terén, az új európai Bauhaus kezdeményezéssel összhangban1 ; valamint amelyek az oktatók és az oktatásvezetők fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciáit fejlesztik, és támogatják a részt vevő szervezetek/intézmények környezetvédelmi fenntarthatósággal kapcsolatos tervezett megközelítéseit.

A digitális átállás kezelése a digitális felkészültség, ellenálló képesség és kapacitás fejlesztésén keresztül: a program támogatni fogja az alapfokú, a középfokú, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttoktatási intézmények digitális átállási terveit. Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja, hogy növeljék az intézmények kapacitását és felkészültségét a digitális oktatásra való hatékony átállás kezelése érdekében. A program támogatja a digitális technológiáknak az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén a tanítás, a tanulás, az értékelés és a szerepvállalás céljából történő célzott használatát. Ez magában foglalja a digitális pedagógia és a tanárok digitális eszközeinek használatával kapcsolatos szakértelem fejlesztését, ideértve a hozzáférhető és támogató technológiákat, valamint a digitális oktatási tartalmak létrehozását és innovatív használatát. Magában foglalja továbbá a lakosság digitális készségeinek és kompetenciáinak megfelelő programok és kezdeményezések révén történő fejlesztését is. Különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és az alulreprezentált csoportok eltérő hozzáféréséből és felhasználói gyakorlatából adódó különbségek kezelésére. A program továbbra is támogatja az oktatók, a polgárok és a szervezetek/intézmények digitális kompetenciáira vonatkozó európai keretek alkalmazását.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel: A program támogatja az aktív polgári szerepvállalást és az etikus gyakorlatokat az egész életen át tartó tanulás keretében; előmozdítja a szociális és interkulturális kompetenciák fejlesztését, a kritikai gondolkodást és a médiatudatosságot. Prioritást élveznek azok a projektek is, amelyek formális vagy nem formális tanulási tevékenységeken – például a 2024-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatos tudatosságot növelő és az azokon való részvételt előmozdító tevékenységeken – keresztül lehetőségeket kínálnak az emberek demokratikus életben való részvételére, társadalmi és polgári szerepvállalására. A hangsúly többek közt az európai uniós összefüggésrendszer tudatosításán és megértésén lesz, különös tekintettel a közös uniós értékekre, az egység és a sokféleség elveire, továbbá az ezek jelentette kulturális identitásra, kulturális tudatosságra, valamint társadalmi és történelmi örökségre.

A fent említett általános prioritások mellett az egyes szektorokban a következő konkrét prioritásokat kell követni.

Szektorspecifikus prioritások

A felsőoktatás terén:

Elsőbbséget élveznek azok a pályázattípusok, amelyek kulcsfontosságúak az európai oktatási térség célkitűzéseinek eléréséhez. A cél a felsőoktatási szektor támogatása abban, hogy még inkább összekapcsoltabbá, innovatívabbá, inkluzívabbá és digitálisabbá váljon. E célból a program ösztönözni fogja a felsőoktatási intézmények és a környező innovációs ökoszisztémák közötti sokkal mélyebb és interdiszciplináris együttműködést, valamint az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok erősítését. A hangsúly különösen a befogadás, a mobilitás, a digitalizáció, az egész életen át tartó tanulás, a minőségbiztosítás és az automatikus elismerés megerősítésén lesz. Az alapcél az, hogy Európa-szerte fel lehessen gyorsítani a felsőoktatás átalakítását annak érdekében, hogy a jövő generációit a reziliens, befogadó és fenntartható társadalmat szolgáló tudás közös létrehozására képezzük.

Az összekapcsolt felsőoktatási rendszerek előmozdítása: A program célja a felsőoktatási intézmények közötti stratégiai és strukturált együttműködés megerősítése a következők révén: a) a különböző típusú együttműködési modellek kidolgozásának és tesztelésének támogatása, beleértve a virtuális és vegyes együttműködést, valamint a különböző digitális eszközök és online platformok használatát; b) a mobilitás javítása a képesítések és a tanulási eredmények automatikus kölcsönös elismerésének végrehajtása, valamint a mobilitás tantervekbe való beépítése révén; c) a felsőoktatási intézmények támogatása a bolognai elvek végrehajtásában, beleértve az alapvető tudományos értékek és a minőségbiztosítás normáinak és iránymutatásainak előmozdítását, valamint a mindenki számára elérhető mobilitást elősegítő eszközöket; d) a felsőoktatási intézmények támogatása, szoros együttműködésben a tagállamok képviselőivel az innovatív együttműködés és pályázattípusok kikísérletezése érdekében; e) az Erasmus Without Paper végrehajtásának támogatása, az európai diákazonosító és az európai diákigazolvány bevezetése.

Innovatív tanulási és tanítási gyakorlatok ösztönzése: a társadalmi kihívások kezelése, valamint az innováció és a vállalkozói szellem előmozdítása a következők támogatása révén: a) olyan tanulásieredmény-központú és diákközpontú tantervek kidolgozása, amelyek jobban megfelelnek a diákok tanulási igényeinek és csökkentik a készségkereslet és -kínálat közötti eltéréseket, és előmozdítják a vállalkozói készséget, miközben a munkaerőpiac és a tágabb társadalom szempontjából is relevánsak, például a vállalkozások munkatársainak és a munka világából érkező személyek meghívása vagy a tantervek iparral, többek között kkv-kkal való közös kidolgozása révén; b) rugalmas tanulási utak és moduláris (részmunkaidős, online vagy vegyes) képzési formák, valamint megfelelő értékelési formák kidolgozása, tesztelése és végrehajtása, ideértve az online értékelés kidolgozását is; c) a felsőoktatás egész életen át tartó tanulással kapcsolatos dimenziójának előmozdítása, többek között a mikrotanúsítványokhoz vezető rövid tanfolyamok elterjedése, validálása és elismerése lehetőségeinek feltárása révén; d) olyan transzdiszciplináris megközelítések és innovatív pedagógiai módszerek végrehajtása, mint az inverz tanulás, az együttműködésen alapuló online nemzetközi tanulás, a kutatáson alapuló tanulás és a vegyes intenzív programok, amelyek kihíváson alapuló megközelítés révén támogatják az átadható előretekintő készségek és vállalkozói szellem elsajátítását;

A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEM-tárgyak/STEAM-tárgyak) fejlesztése a felsőoktatásban, különösen tekintettel a nők e területeken való részvételére: Ez a prioritás támogatja a célnak megfelelő, felsőoktatási STEM-tantervek kidolgozását és végrehajtását, a STEAM-megközelítést követve; a nők részvételének előmozdítása a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM-tárgyak) területén, és különösen a műszaki tudományok, az IKT és a haladó szintű digitális készségek terén; pályaorientációs és mentori programok kidolgozása hallgatók, különösen lányok és nők számára a STEM-tárgyak, valamint az IKT terén tanulmányok folytatása és szakmák gyakorlása érdekében; a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő oktatási és képzési gyakorlatok előmozdítása a STEM-tárgyak oktatásában; a nemi sztereotípiák felszámolása a STEM-tárgyak területén;

A tanulás, a tanítás és a készségfejlesztés terén elért kiválóság jutalmazása a következők révén: a) stratégiák és minőségi kultúra kidolgozása és végrehajtása a tanítás terén elért kiválóság jutalmazása és ösztönzése érdekében, beleértve az online oktatást, a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók tanulmányi tapasztalatának és oktatásának javítását, a hallgatóközpontú tanulást és tanítást a felsőoktatásban, valamint a rugalmas és vonzó tudományos karrierek támogatását, illetve az oktatási, kutatási, vállalkozói, irányítási és vezetői tevékenységek értékelését; b) a tudományos szakemberek képzése az új és innovatív pedagógiai módszerekkel kapcsolatban, beleértve az online vagy vegyes környezetben történő oktatást, a transzdiszciplináris megközelítéseket, az új tantervtervezési, -nyújtási és -értékelési módszereket, amelyek adott esetben összekapcsolják az oktatást a kutatással és az innovációval; c) új gyakorlatok kidolgozása az oktatás megtervezésében, az oktatási kutatás és kreativitás alapján.

A felsőoktatási ágazat digitális és zöld kapacitásainak támogatása; a) a felsőoktatási intézmények digitális átalakulásának (beleértve az interoperabilitást) és a hallgatói mobilitás digitalizálásának az európai diákigazolvány-kezdeményezéshez kapcsolódó támogatása, b) a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók digitális készségei fejlesztésének támogatása, valamint c) a pályakövetési adatbázisok támogatása révén. A zöld átállás tekintetében a program támogatni fogja a) az egész intézményre kiterjedő megközelítéseket, b) a szilárd tudományos háttérrel és az egész életen át tartó tanulással párosuló transzdiszciplináris megközelítéseket, többek között mikrotanúsítványok révén, c) a tanterveknek a szükséges zöld készségekkel összhangban történő kidolgozását, d) a diákok, a tudományos szakemberek, az egyetemek, a munkáltatók, a közösségek és más érdekelt felek közötti, az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokkal foglalkozó transznacionális partnerségek előmozdítását annak érdekében, hogy a felsőoktatás az éghajlatváltozás elleni küzdelem valódi éllovasává váljon.

Befogadó felsőoktatási rendszerek kialakítása: A program elő fogja mozdítani a mobilitási és együttműködési tevékenységek inkluzív megközelítéseit, mint például a) a menekült diákok és oktatók/munkatársak/szakértők oktatásának támogatása, valamint a befogadó országok intézményeinek és munkatársainak/szakembereinek/oktatóinak támogatása e törekvés kezelésében, b) a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek – köztük az alulreprezentált csoportok – hozzáférésének, részvételének és végzési arányának növelése, többek között önkéntes mennyiségi célok kidolgozása révén; c) az érkező mobilitási résztvevők aktív támogatása a szálláskeresési folyamat során, többek között az érintett érdekelt felekkel a megfelelő és megfizethető lakhatás biztosítása érdekében folytatott együttműködés révén; d) a diákok és egyetemi oktatók mentális egészségének támogatása; e) a nemek egyensúlyának előmozdítása a felsőoktatási intézményekben, az egyes tudományterületeken és a vezetői pozíciók terén egyaránt.; f) a polgári szerepvállalás megerősítése az informális tanulás és a tanórán kívüli tevékenységek előmozdítása, valamint a diákok önkéntes és közösségi munkájának a tanulmányi eredményeikben való elismerése révén.

A diákok innovációs és vállalkozói készségeinek támogatása: A program támogatást nyújt az innovációhoz és a vállalkozói készséghez a felsőoktatásban, többek között a) a felsőoktatási intézményeken belüli élő laboratóriumok és inkubátorok létrehozásának és működésének támogatása révén, szoros együttműködésben a vállalkozói ágazattal és más érintett szereplőkkel, az innovatív tanulás és oktatás támogatása, valamint a diákvállalkozók abban való támogatása érdekében, hogy ötleteiket vállalkozásokká alakítsák, b) a magánszektor kereskedelmi és nem kereskedelmi szervezeteivel/intézményeivel való tanulási és oktatási partnerségek támogatása révén, amelyek elősegítik a diákok innovációnak és vállalkozói készségnek való kitettségét.

A felsőoktatási intézmények támogatása az ukrán partnerekkel folytatott együttműködésükben az ukrajnai háborúra való reagálás érdekében: E tevékenység célja, hogy az európai felsőoktatási intézményekkel való együttműködés révén támogassa Ukrajnát felsőoktatási rendszerének átalakításában és újjáépítésében, többek között a tanulók széles köre számára hozzáférhető oktatás és tanulás minősége és relevanciája terén; innovatív pedagógiai megközelítések; hallgatóközpontú, kihívásalapú és interdiszciplináris megközelítések; digitális és zöld készségek; az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szokások; szakképesítések rendszere; hatékony irányítási gyakorlatok; a tudományos értékek védelme; együttműködés az innovációs ökoszisztémával; közös oktatási tevékenységek és programok kialakítása és megvalósítása.

A köznevelés területén:

A tanulási hátrány, a korai iskolaelhagyás és az alapkészségek alacsony szintű ismerete elleni küzdelem: E prioritás célja, hogy valamennyi tanuló, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók számára lehetővé tegye, hogy sikereket érjenek el. A prioritás magában foglalja a nyomon követést, a veszélyeztetett tanulók korai azonosítását, a nehézségekkel küzdő tanulókra vonatkozó megelőző és korai beavatkozási megközelítéseket, a tanulóközpontúbb megközelítések előmozdítását, a tanulók és tanárok jóllétének és mentális egészségének előmozdítását, valamint az iskolai megfélemlítéssel szembeni védelmet. Az iskolák szintjén ez a prioritás támogatja az oktatás és a tanulás holisztikus megközelítését, valamint az iskolákon belüli valamennyi szereplő, a családok és más külső érdekelt felek közötti együttműködést. Végezetül stratégiai szinten a középpontban az oktatás különböző szakaszai közötti átmenet javítása, az értékelés fejlesztése és az erős minőségbiztosítási rendszerek kialakítása áll.

A tanárok, intézményvezetők és egyéb pedagógusok támogatása: Ez a prioritás a tanári szakma gyakorlóit (köztük a tanárképzőket) segíti karrierjük valamennyi szakaszában. Az e prioritás alá tartozó projektek összpontosíthatnak a tanárok alapképzésének javítására, valamint folyamatos szakmai továbbképzésükre, különösen a szakpolitikai keret és a tanári mobilitás konkrét lehetőségeinek javítása révén. A prioritás másik fókusza a tanári pálya vonzóbbá és változatosabbá tétele, valamint a tanári szakmán belül a kiválasztás, a toborzás és az értékelés megerősítése. Végezetül a projektek közvetlenül támogathatják az iskolairányítás szerepének megerősítését, valamint az innovatív oktatási és értékelési módszerek kifejlesztését is.

A kulcskompetenciák fejlesztése: Az e prioritás alá tartozó projektek a tantervek közötti együttműködés előmozdítására, az innovatív tanulási megközelítések alkalmazására, a kreativitás fejlesztésére, a tanároknak a kompetenciaalapú tanításban való támogatására, valamint a kulcskompetenciák értékelésének és validálásának fejlesztésére összpontosítanak.

A nyelvoktatás és -tanulás átfogó megközelítésének előmozdítása: Ez a prioritás olyan projekteket foglal magában, amelyek célja a nyelvi dimenzió tantervekbe való integrálásának támogatása, valamint annak biztosítása, hogy a tanulók a tankötelezettség során elérjék a megfelelő nyelvi kompetenciaszinteket. Az e prioritás keretében tett erőfeszítések részét képezi az új technológiák nyelvtanulási célú felhasználásának általános érvényesítése is. Végezetül a prioritás olyan projekteket támogat, amelyek segíthetnek nyelvi tudatossággal rendelkező iskolák létrehozásában, és amelyek az iskolák egyre növekvő nyelvi sokszínűségére építenek, például a korai nyelvtanulás és a tudatosság ösztönzése, valamint a kétnyelvű oktatási lehetőségek kidolgozása révén (különösen a határ menti régiókban és olyan területeken, ahol a lakosok egynél több nyelvet használnak).

Az érdeklődés és a kiválóság előmozdítása a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) területén, a „STEAM” (természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek és matematika) megközelítés: Ez a prioritás olyan projekteket támogat, amelyek kulturális, környezeti, gazdasági, tervezési és egyéb kontextusban az interdiszciplináris oktatás révén előmozdítják az oktatás STEM szempontú megközelítését, valamint különösen a lányok STEM iránti érdeklődését. A prioritás magában foglalja a hatékony és innovatív pedagógiák és értékelési módszer kidolgozását és előmozdítását. Ebben az összefüggésben különösen értékes az iskolák, a vállalkozások, a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek és a tágabb értelemben vett társadalom közötti partnerségek kialakítása. Stratégiai szinten a prioritás a nemzeti STEM-stratégiák kidolgozásának előmozdítását szolgálja.

Magas színvonalú koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerek kialakítása: Ez a prioritás arra összpontosít, hogy előmozdítsa a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó, a magas színvonalú kisgyermekkori nevelésről és gondozásról szóló 2019. évi tanácsi ajánláshoz csatolt uniós minőségi keretrendszerének végrehajtását2 . Olyan projekteket foglal magában, amelyek támogatják a koragyermekkori nevelés és gondozás szervezésében, irányításában és biztosításában részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók alapképzését és folyamatos szakmai továbbképzését. Emellett a prioritás olyan stratégiák és gyakorlatok kidolgozását, tesztelését és megvalósítását is támogatja, amelyek elősegítik valamennyi gyermek koragyermekkori nevelésben és gondozásban való részvételét, beleértve a kevesebb lehetőséggel rendelkező gyermekeket is.

A tanulási eredmények elismerése a határokon átnyúló, tanulási célú mobilitás résztvevői számára: E prioritás célja, hogy elősegítse az automatikus kölcsönös elismerésről szóló tanácsi ajánlás gyakorlati megvalósítását. Támogatja a határokon átnyúló, osztályoknak szóló cserelehetőségek iskolai programokba való beépítését, az iskolák azon kapacitásának kiépítését, hogy külföldi tanulmányi időszakokat szervezzenek tanulóik számára, valamint a különböző országok iskolái közötti hosszú távú partnerségek kialakítását. Stratégiai szinten ennek a prioritásnak az a célja, hogy minden szinten szorosabban bevonja az iskolai hatóságokat az elismerés biztosítására irányuló erőfeszítésekbe, emellett pedig támogatja a külföldi időszakok előkészítésére, nyomon követésére és elismerésére szolgáló eszközök és gyakorlatok kialakítását és megosztását.

Az innovátorok támogatása az iskolában: Az európai egyetemi stratégiáról szóló bizottsági közleménnyel3 összhangban a prioritás célja, hogy az induló innovatív vállalkozások vezetőit nagykövetként és mentorként bevonja a fiatalok inspirálásába, és új ötletek és megoldások kidolgozására hívja fel őket.

Az európai oktatási és képzési rendszerek ukrajnai háborúra adott válaszának támogatása: Ez a prioritás olyan projekteket támogat, amelyek célja az ukrajnai háború elől menekülő tanulókat és munkatársakat/szakembereket/oktatókat célzó inkluzív pedagógiai megközelítések és munkaalapú gyakorlatok megvalósítása, megosztása és előmozdítása. Az e prioritás alá tartozó projekteknek magas szintű minőségi normákra és az újonnan érkezők tanulási és képzési környezetbe való beilleszkedése terén szerzett jelentős tapasztalatra kell épülniük. Összpontosíthatnak nyelvi támogatás biztosítására, a kutatás alkalmazására és bővítésére, az ukrán intézményekkel folytatott cserékre, a háború elől menekülő tanulók és munkatársak/szakemberek/oktatók pszichoszociális jóllétét támogató bevált gyakorlatok feltárása stb.

A szakképzés (mind az iskolarendszerű szakmai alapképzés, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzés) területén:

A szakképzés hozzáigazítása a munkaerőpiaci igényekhez: Ez magában foglalja olyan szakképzési programok kidolgozásának támogatását, amelyek a szakmai készségek kiegyensúlyozott kombinációját kínálják, és az összes gazdasági ciklushoz, a változó munkahelyekhez, munkamódszerekhez és kulcskompetenciákhoz jól illeszkedő, munkaalapú tanulási lehetőségeket teremtenek. Ez a prioritás a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésre épülő, rendszeresen frissített szakképzési tantervek, programajánlatok és képesítések kidolgozását is elősegíti. A projektek támogatják a szakképzési szolgáltatókat abban, hogy képzési kínálatukat hozzáigazítsák a változó készségigényekhez, a zöld és digitális átálláshoz és a gazdasági ciklusokhoz.

A szakképzési lehetőségek rugalmasságának növelése: Ez a prioritás olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek rugalmas és tanulóközpontú szakképzési programokat dolgoznak ki, és amelyek a munkaerőpiaci átmenet sikeres kezelése érdekében hozzájárulnak a munkaképes korú felnőttek számára elérhető képzési lehetőségek terén fennálló hiányosságok megszüntetéséhez. Az e prioritás alá tartozó projektek a munkaerőpiachoz igazítható, iskolarendszeren kívüli szakképzési programok, valamint a nemzeti képesítésekhez vezető, a tanulási eredmények átvitelét, elismerését és gyűjtését megkönnyítő programok kidolgozásához is hozzájárulnak.

Hozzájárulás a szakképzés innovációjához: Ez a prioritás olyan projekteket támogat, amelyek alapvető célja, hogy jelentősen megváltoztassák a szakképzés gyakorlatát, hogy az jobban megfeleljen a gazdaság és a társadalom jelenlegi és jövőbeli igényeinek. Ezek a változások szervezeti jellegűek lehetnek (tervezés, finanszírozás, humánerőforrás-menedzsment, nyomon követés és kommunikáció). Az új és relevánsabb oktatási és tanulási megközelítések kidolgozása és megvalósítása révén a tanítási és tanulási folyamatokkal is foglalkozhatnak. Ezek a változások kapcsolódhatnak a szakképzési szolgáltatók ökoszisztémájához és a partnerekkel való együttműködésük módjához, például a technológiaterjesztés és az alkalmazott kutatási, érdekképviseleti, hálózatépítési és nemzetköziesítési tevékenységek révén. Emellett irányulhatnak a szakképzési termékek és szolgáltatások (pl. készségfejlesztés, alkalmazott kutatás és tanácsadás) külső szereplők, például diákok, vállalatok és kormányok számára történő fejlesztésére és nyújtására is.

A szakképzés vonzerejének növelése: Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek hozzájárulnak a különböző szintű szakképzések vonzerejének növeléséhez. Ilyenek például azok a projektek, amelyek a különböző oktatási szintek közötti nagyobb átjárhatóságra törekednek, előmozdítják a nyitott és részvételen alapuló tanulási környezetet, támogatják a szakképzésben közreműködő tanárok és oktatók szakmai továbbképzését, vagy megkönnyítik a tanulási eredmények elismerését, valamint az Europass és más digitális szolgáltatások használatát. Ez a prioritás olyan projekteket is támogat, amelyek hosszú távú partnerségeket alakítanak ki a nemzetközi, nemzeti, regionális és ágazati szintű szakmai versenyek létrehozására vagy megerősítésére. E tevékenységek hatása a vállalkozásokkal, a szakképzési szolgáltatókkal, a kereskedelmi kamarákkal és más érdekelt felekkel a projektciklus különböző szakaszaiban folytatott szoros együttműködés révén optimalizálható.

A minőségbiztosítás javítása a szakképzésben: Ez a prioritás a szakképzés minőségének mérésére és javítására összpontosít azáltal, hogy nemzeti minőségbiztosítási rendszereket fejleszt ki mind az iskolarendszerű szakmai alapképzésre, mind pedig az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozóan, az állami és magánszolgáltatók nyújtotta valamennyi tanulási környezetben és tanulási formában. Ez magában foglalja különösen a pályakövetési rendszerek létrehozását és tesztelését a pályakövetésről szóló tanácsi ajánlással, valamint a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakeretéről szóló ajánlással4 összhangban, valamint az uniós szakmai alapprofilok és mikrotanúsítványok feltérképezését.

Nemzetköziesítési stratégiák kidolgozása és végrehajtása a szakképzési szolgáltatók számára: Ennek a prioritásnak az a célja, hogy támogatási mechanizmusokat és szerződéses kereteket hozzon létre a szakképzésben közreműködő munkatársak/szakemberek/oktatók és tanulók minőségi mobilitásának előmozdítása érdekében. Különösen fontos szempont a képesítések és a tanulási eredmények automatikus kölcsönös elismerése, valamint a tanulói mobilitást elősegítő támogató szolgáltatások fejlesztése. E szolgáltatások közé tartozhat a szakképzésben részt vevő tanulók tájékoztatása, motiválása, felkészítése és a fogadó országba való beilleszkedésének elősegítése, valamint az interkulturális tudatosságuk és aktív polgári szerepvállalásuk fokozása.

Az európai oktatási és képzési rendszerek ukrajnai háborúra adott válaszának támogatása: Ez a prioritás olyan projekteket támogat, amelyek célja az ukrajnai háború elől menekülő szakképzésben részt vevő tanulókat és munkatársakat/szakembereket/oktatókat célzó inkluzív pedagógiai megközelítések és munkaalapú tanulási gyakorlatok – többek között tanulószerződéses gyakorlati képzések – megvalósítása, megosztása és előmozdítása. Az e prioritás alá tartozó projekteknek magas szintű minőségi normákra és az újonnan érkezők tanulási és képzési környezetbe való beilleszkedése terén szerzett jelentős tapasztalatra kell épülniük. Összpontosíthatnak nyelvi képzésre, a tanulók szakképzésbe való integrálására, többek között a munkaalapú tanulásra és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerekre (lehetőség szerint a háború elől menekülő ukrán tanárok és oktatók támogatásával), a készségek és képesítések elismerési folyamataira ukrán intézményekkel, a háború elől menekülő tanulók és munkatársak/szakemberek/oktatók pszichoszociális jólétét támogató gyakorlatokra stb.

A felnőttoktatás területén:

a felnőttoktatás igénybevételének növelése, valamint inkluzivitásának és hozzáférhetőségének javítása: Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek lehetővé teszik a felnőttek képzésen való részvételét a készséghiány és a munkaerőpiaci hiány csökkentése, valamint a felnőttek tanulásban való részvételének előmozdítása és megkönnyítése érdekében. Különösen olyan projektek, amelyek egyéni tanulási számlákra és támogató keretekre (többek között validációs és iránymutatási lehetőségekre és hatékony motivációs stratégiákra) épülnek.

A színvonalas, felnőtteknek szóló rugalmas és elismert tanulás elérhetőségének javítása: Ez a prioritás a felnőttek tanulási igényeihez igazított rugalmas tanulási lehetőségek létrehozásához és fejlesztéséhez nyújt támogatást, például digitális és vegyes tanulási lehetőségek kialakítása révén. Prioritást élveznek azok a projektek is, amelyek az informális és nem formális tanulás során elsajátított, mikrotanúsítványokkal igazolt készségek érvényesítésén dolgoznak.

A helyi tanulási központok és innovatív tanulási terek támogatása: E prioritás célja a helyi tanulási környezetek támogatása, a társadalmi befogadás, a polgári szerepvállalás és a demokrácia előmozdítása, valamint a közösség minden tagja számára az egész életen át tartó és az életet átfogó tanulás lehetőségeinek biztosítása, többek között a digitális technológiák kiaknázása és a tanulók elérésére és részvételére irányuló intézkedések révén. A projektek például arra ösztönözhetik a helyi tanulási központokat, könyvtárakat, múzeumokat, börtönöket, civil társadalmat és a szélesebb közösséget (nem kormányzati szervezeteket, helyi hatóságokat, egészségügyi, kulturális szervezeteket stb.), hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy motiválják a felnőtteket, és lehetővé tegyék számukra, hogy elsajátítsák a változásokkal és bizonytalansággal szembeni rezilienciához és alkalmazkodáshoz szükséges életkészségeket és kulcskompetenciákat.

Kompetenciafejlesztési pályák kialakítása: E prioritás célja az új felnőttoktatási lehetőségek előmozdítása, különösen az alacsony szintű készségekkel, ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező felnőttek számára. Az új kompetenciafejlesztési pályák kialakításának lehetővé kell tennie, hogy a felnőtt tanulók kulcskompetenciáik fejlesztése mellett haladjanak előre a magasabb szintű képesítések irányába. Az e prioritás alá tartozó kiegészítő munka magában foglalja a pályaorientáció mint olyan szolgáltatás fejlesztését, amely biztosítja, hogy a felnőttek egész életük során hozzáférjenek a releváns tanuláshoz, javítja a készségek azonosítását és szűrését, személyre szabott tanulási ajánlatokat dolgoz ki, valamint hatékony tájékoztatási, orientációs és motivációs stratégiákat alakít ki.

Az oktatók és más felnőttoktatásban és -orientációban közreműködő munkatársak/szakemberek kompetenciáinak fejlesztése: Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek fejlesztik a munkatársak/szakemberek/oktatók kompetenciáit, és amelyek a zöld és digitális átállással összhangban általános javulást eredményeznek. Elsőbbséget élveznek különösen azok a projektek, amelyek támogatják az oktatókat, köztük a vezetői köröket abban, hogy a fenntarthatóság témájáról tanítsanak és fel is lépjenek a fenntarthatóság érdekében, továbbá azok a projektek is, amelyek az oktatók digitális kompetenciáit hivatottak fejleszteni – például a „Digitális lehetőségek” gyakornoki programok révén –, valamint innovatív megoldások és digitális technológiák hatékony alkalmazása révén javítják az oktatási módszereket és eszközöket. Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek az egyéni tanulási igények felismeréséhez és az azokra való reagáláshoz szükséges készségek fejlesztésére irányulnak, pl. a tanulók hátteréhez és körülményeihez igazított, egyéni pályák vagy tervek kidolgozása, a felnőtt tanulók előzetes tudásának és készségeinek értékelése, jobb és innovatívabb oktatási módszerek, valamint a felnőttoktatásban közreműködő munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak a tanulók nehéz tanulási helyzetekben való motiválásában, valamint a nekik szóló iránymutatásban és tanácsadásban betöltött támogató szerepének megerősítése.

Tanulási lehetőségek megteremtése és előmozdítása valamennyi polgár és generáció körében: Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek megteremtik és előmozdítják a generációk közötti tanulást, beleértve a tanulási lehetőségeket és a tapasztalatok cseréjét valamennyi korcsoportban, ideértve az időseket is, azzal a céllal, hogy jobban meg lehessen érteni az Európai Uniót és értékeit, és meg lehessen erősíteni az európai identitást.

A felnőttoktatási lehetőségek minőségbiztosításának javítása: Ez a prioritás támogatja a felnőttkori tanulással kapcsolatos politikák és szolgáltatások jobb minőségbiztosítási mechanizmusainak kidolgozását. Ez magában foglalja különösen a felnőttoktatás hatékonyságának mérésére és a felnőtt tanulók előrehaladásának nyomon követésére szolgáló nyomonkövetési módszerek kidolgozását és átadását.

Az európai oktatási és képzési rendszerek ukrajnai háborúra adott válaszának támogatása: Ez a prioritás olyan projekteket támogat, amelyek célja az ukrajnai háború elől menekülő felnőtt tanulókat és munkatársakat/szakembereket/oktatókat célzó inkluzív pedagógiai megközelítések és munkaalapú gyakorlatok megvalósítása, megosztása és előmozdítása. Az e prioritás alá tartozó projekteknek magas szintű minőségi normákra és az újonnan érkezők tanulási és képzési környezetbe való beilleszkedése terén szerzett jelentős tapasztalatra kell épülniük. Összpontosíthatnak nyelvi támogatás biztosítására, a kutatás alkalmazására és bővítésére, az ukrán intézményekkel folytatott cserékre, a háború elől menekülő tanulók és munkatársak/szakemberek/oktatók pszichoszociális jóllétét támogató bevált gyakorlatok feltárása stb.

Az ifjúsági területen:

Elsőbbséget élveznek azok a pályázatok, amelyek hozzájárulnak a 2019–2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia alapvető területeihez, melyek a következők: a fiatalok bevonása, összekapcsolása és felelősségvállalásának ösztönzése. Különös hangsúlyt kap a szektorközi együttműködés megerősítése, amely fokozza a fiatalok számára fontos különböző tevékenységek közötti szinergiákat, előmozdítja a fiatalok különböző szintű és formájú részvételét, valamint támogatja a fiatalok aktív polgári szerepvállalását, különösen a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett fiatalok esetében. Az ifjúsági terület konkrét prioritásai a következők:

Az aktív polgári szerepvállalás, a fiatalok kezdeményezőkészségének és vállalkozói készségének előmozdítása, beleértve a szociális vállalkozást: A prioritás célja, hogy előmozdítsa az aktív polgári szerepvállalást a fiatalok körében, különösen az önkéntesség és a szolidaritás révén, és ezáltal erősítse a fiatalok – különösen szociális téren jelentkező – kezdeményezőkészségét, továbbá támogassa közösségeiket. Az e prioritás alá tartozó projektek előmozdíthatják a vállalkozói készséget, a kreatív tanulást és a szociális vállalkozást a fiatalok körében. A kultúrák közötti párbeszéd, a sokféleség megismerése és elismerése, valamint a tolerancia előmozdítása kulcsfontosságú e prioritás szempontjából.

Az ifjúsági munka minőségének, megújításának és elismerésének javítása: A prioritás célja az ifjúsági munka, valamint az informális és nem formális tanulás elismerésének és validálásának előmozdítása minden szinten, továbbá az ifjúsági munka minőségének fejlesztése és innovációjának támogatása, összhangban az ifjúsági munkára vonatkozó európai menetrendben és a 2020. decemberi bonni nyilatkozatban foglalt prioritásokkal. Ez magában foglalja az ifjúságsegítők online és offline gyakorlatait érintő kapacitásépítést, valamint a marginalizált fiatalok elérésére, a rasszizmus és az intolerancia fiatalok körében való megelőzésére, valamint a digitalizáció kockázatait, lehetőségeit és következményeit tudatosító módszerek kidolgozásának és megosztásának támogatását.

A fiatalok foglalkoztathatóságának erősítése: A prioritás célja a fiatalok kulcskompetenciáinak és alapkészségeinek megerősítése. Az ifjúsági szektor fontos szerepet játszik a fiatalok felnőttkorba való átlépésének megkönnyítésében, többek között munkaerőpiaci beilleszkedésük támogatásában. E prioritás középpontjában a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok (köztük a NEET-fiatalok) befogadására és foglalkoztathatóságára irányuló tevékenységek állnak, különös tekintettel a marginalizálódás kockázatának kitett és a migrációs hátterű fiatalokra.

A szakpolitika, a kutatás és a gyakorlat közti kapcsolat megerősítése: Ez a prioritás arra irányul, hogy az igények jobb alátámasztása és a szakpolitikai döntéshozatal megkönnyítése érdekében szorosabb kapcsolatokat teremtsen az ifjúsági szektor, a kutatás és a gyakorlat között. E prioritás szempontjából fontosak lesznek azok a tevékenységek, amelyek elősegítik a fiatalok helyzetének és az ifjúsági szakpolitikáknak a jobb megismerését Európában és azon kívül.

Az európai ifjúsági terület ukrajnai háborúra adott válaszának támogatása: Ez a prioritás olyan projekteket támogat, amelyek célja az ukrajnai háború elől menekülő fiatalokat és ifjúságsegítőket, valamint a fogadó országok ilyen tevékenységekben aktívan részt vevő ifjúságimunka-szolgáltatóit célzó inkluzív megközelítések és gyakorlatok megvalósítása, megosztása és előmozdítása. A tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az ifjúsági munka elveit, beleértve a nem formális és az interkulturális tanulást is, és hozzá kell járulniuk az emberi jogok és a demokrácia előmozdításához és megértéséhez, valamint a részt vevő szervezetek kapacitásának növeléséhez. Összpontosíthatnak nyelvi támogatás biztosítására, a kutatás alkalmazására és bővítésére, az ifjúság területén tevékenykedő ukrajnai szervezetekkel/intézményekkel való szinergiák és kiegészítő jelleg fokozására, az Ukrajnából érkező fiatal menekültek és menekült ifjúságsegítők pszichoszociális jóllétét támogató bevált gyakorlatok feltárására, valamint az ifjúsági munkával foglalkozó szervezetek kapacitásépítésének előmozdítására Ukrajnában és a fogadó országokban stb.

A sport területén:

Elsőbbséget élveznek azok a partnerségek, amelyek hozzájárulnak az olyan kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumok végrehajtásához, mint a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2021–2024) vagy az egészségvédő testmozgásról szóló tanácsi ajánlás. A sport területére vonatkozó konkrét prioritások a következők:

Az egészséges életmód ösztönzése mindenki számára: az e prioritás alá tartozó projektek elsősorban a következőkre összpontosítanak: a) az „egészséges életmód mindenkinek” kezdeményezés három pillérének végrehajtása, b) az egészségvédő testmozgásról szóló tanácsi ajánlás, a testmozgásra vonatkozó uniós iránymutatás végrehajtása, c) az európai Sporthét végrehajtásának támogatása, d) a sport és a testmozgás előmozdítása az egészség eszközeként, e) a sportot és a testmozgást ösztönző valamennyi tevékenység előmozdítása, f) a hagyományos sport és játékok előmozdítása.

Az integritás és értékek előmozdítása a sportban: az e prioritás alá tartozó projektek elsősorban a következőkre összpontosítanak: a) a dopping használata elleni küzdelem, b) a sportban a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és a korrupció elleni küzdelem, c) a jó sportirányítás javítása és d) a sport pozitív értékeinek előmozdítása.

Az oktatás előmozdítása a sportban és a sporton keresztül: az e prioritás alá tartozó projektek elsősorban a következőkre összpontosítanak: a) a sport területén a készségfejlesztés támogatása, b) a sportolók kettős karrierjének ösztönzése c) az edzők és a munkatársak/szakemberek/oktatók minőségének javítása, d) a mobilitás mint a képesítések javításának eszköze, e) a sporton keresztüli foglalkoztathatóság előmozdítása.

Az egyenlőség és az európai értékek előmozdítása a sportban és a sporton keresztül: az e prioritás keretében megvalósuló projektek elsősorban a következőkre összpontosítanak: a) egyenlőség a sportban, beleértve a nemek közötti egyenlőséget5 , b) az európai értékek, többek között a sportnak a béke és a befogadás eszközeként való alkalmazása, c) a bármilyen alapon történő megkülönböztetés tilalma, a rasszizmus elleni küzdelem, a nyitottság és a másokkal szembeni tolerancia értékei.

Select your language

Official EU languages

Erasmus+