Az innovációs szövetségek célja Európa innovációs kapacitásának megerősítése a felsőoktatási, szakképzési (mind az iskolarendszerű szakmai alapképzés, mind szakmai továbbképzés) és a tágabb társadalmi-gazdasági környezet, többek között a kutatás területe közötti együttműködés és tudásáramlás fokozásából eredő innováció révén. 

Emellett új készségek fokozott átadására, valamint a strukturális munkaerőhiány kezelésére törekszenek azáltal, hogy új tanterveket hoznak létre és dolgoznak ki a felsőoktatás és a szakképzés számára, valamint támogatják a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód kialakulását az EU-ban. 

Ezeknek a partnerségeknek koherens és átfogó szektorális vagy szektorközi tevékenységek sorát kell megvalósítaniuk, amelyeknek hozzáigazíthatóknak kell lenniük az Unión belüli ismeretek jövőbeli bővüléséhez.

Az innováció fellendítése érdekében a hangsúly a tehetség- és készségfejlesztésen lesz. Egyrészt a digitális kompetenciák egyre fontosabbá váltak az egész munkaerőpiacon valamennyi munkaköri profilban. Másrészt a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra történő átállást a képesítések, valamint a nemzeti oktatási és képzési tantervek változásainak kell megalapozniuk annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a zöld készségek és a fenntartható fejlődés új szakmai igényeinek. Harmadrészt a kettős digitális és zöld átálláshoz az új technológiák gyorsított bevezetésére van szükség, különösen a rendkívül innovatív mélytechnológiai területeken, gazdaságunk és társadalmunk valamennyi ágazatában.

Az innovációs szövetségek célkitűzései a következő két tétel, vagy azok egyikének megpályázásával (egy szervezet/intézmény több pályázatban is részt vehet) valósíthatók meg:

1. Tétel: Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért

Az oktatással és a vállalkozásokkal foglalkozó szövetségek transznacionális, strukturált és eredményközpontú projektek, amelyekben a partnerek közös célokon osztoznak, és együttműködnek az innováció, az új készségek, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód megteremtése érdekében.

Céljuk, hogy elősegítsék az innovációt a felsőoktatásban, a szakképzésben, a vállalkozásoknál és a tágabb társadalmi-gazdasági környezetben. Ez magában foglalja az olyan társadalmi és gazdasági kihívásokkal a társadalmi és munkaerőpiaci innováció, valamint a közösség rezilienciájának erősítése révén való megbirkózást, mint az éghajlatváltozás, a változó demográfiai helyzet, a digitalizáció, az új, forradalmi (mély-) technológiák – pl. a mesterséges intelligencia – megjelenése, valamint a foglalkoztatás terén bekövetkező gyors ütemű változások. 

Az oktatással és a vállalkozásokkal foglalkozó szövetségek kapcsolatot teremtenek a vállalkozások és a felsőoktatási, valamint szakképzési szolgáltatók között annak érdekében, hogy együttműködjenek egy partnerség keretein belül. Egy vagy több gazdasági szektorban működnek, így megbízható és fenntartható kapcsolatokat alakítanak ki, és minden aspektusuk tekintetében szemléltetik innovatív és transznacionális jellegüket. Noha minden partnerségnek magában kell foglalnia legalább egy szakképzési és egy felsőoktatási szervezetet/intézményt, ezek közül csak az egyik, vagy mindkét oktatási területtel is foglalkozhatnak. A szakképzési szervezetek/intézmények és a felsőoktatási szervezetek/intézmények közötti együttműködésnek relevánsnak kell lennie, és mindkét ágazat javát kell szolgálnia.

Legalább az egyiket teljesíteni kívánják a következő célok közül:

• új, innovatív és multidiszciplináris megközelítések elősegítése az oktatásban és a tanulásban: az innováció elősegítése az oktatás kialakítása és megvalósítása, az oktatási módszerek, az értékelési technikák, a tanulási környezetek és/vagy az új készségek elsajátítása terén;
• A készségfejlesztés támogatása a <strong>mélytechnológia</strong>¹ területén; Európa innovációs kapacitásának támogatása az e forradalmi, új technológiák terén a tehetségbázis bővítésével;
• inkubátorházak létrehozásának előmozdítása az oktatási és képzési intézményeken belül Európa-szerte;
• a vállalati társadalmi felelősség előmozdítása (pl. méltányosság, befogadás, éghajlatváltozás, környezetvédelem és fenntartható fejlődés);
• A kezdeményezőkészség és a vállalkozói szemlélet, gondolkodásmód és készségekösztönzése a tanulók, az oktatásban közreműködő munkatársak/szakemberek/oktatók és más munkavállalók körében a vállalkozói kompetenciák uniós referenciakeretének (EntreComp)² megfelelően;
• az oktatási és képzési rendszerek keretében fejlesztett és tanúsított készségek minőségének és relevanciájának javítása (az új készségeket és a strukturális munkaerőhiány kezelését is beleértve);
• A tudáscsere és az ismeretek közös létrehozásának elősegítése a felsőoktatás és a szakképzés, a kutatás, valamint a közszféra és az üzleti szektor között;
• Olyan eredményes és hatékony, a felsőoktatásban és a szakképzésben használatos oktatási és képzési rendszerek kialakítása és támogatása, amelyek összekapcsoltak, befogadók, valamint hozzájárulnak az innovációhoz.

A Bizottság javasolja a felsőoktatási intézmények számára, hogy a pályázat benyújtása előtt használják a HEInnovate önértékelési eszközt³ , különösen akkor, ha a pályázat esetében koordinátorként járnak el. A HEInnovate ugyanis segít azonosítani a vállalkozói készség és az innováció terén fennálló erősségeiket és gyengeségeiket. Ezáltal jobban összeálltható a pályázat és a konzorcium összetétele, és minden szükséges szakértelem rendelkezésre állása biztosítható.

2. Tétel: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét⁴ végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek: 

A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó szövetségek célja, hogy új stratégiai megközelítéseket és együttműködést alakítsanak ki konkrét készségfejlesztési megoldásokra vonatkozóan – rövid és középtávon egyaránt –, illetve a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára irányuló európai készségfejlesztési program, a készségfejlesztési paktum egyik fő fellépését végrehajtó területeken. A kezdeményezés jelenleg 20, a készségfejlesztési paktum keretében létrehozott nagy léptékű partnerséget foglal magában, és már továbbiak is előkészítés alatt állnak, és lehetőséget nyújt az ágazati készségfejlesztési stratégiák kidolgozásának támogatására, csakúgy mint a munkaköri profilok és a kapcsolódó képzési programok felülvizsgálatára és fejlesztésére. A paktum fő célkitűzése valamennyi érdekelt fél mozgósítása és ösztönzése a munkaerő továbbképzésére és átképzésére irányuló konkrét intézkedések meghozatalára azáltal, hogy egyesíti az erőfeszítéseket és partnerségeket hoz létre uniós szinten is a munkaerőpiaci igények kielégítése, a zöld és digitális átállás, valamint a nemzeti, regionális és helyi készségfejlesztési és növekedési stratégiák támogatása révén. Ezért a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó szövetségek teljesítendő eredményei, azaz az ágazati készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, a készségekkel kapcsolatos stratégiák, a foglalkozási profilok, a képzési programok és a hosszú távú tervezés jelentős mértékben hozzá fognak járulni a készségfejlesztési paktumhoz csatlakozott, ökoszisztéma-alapú, nagy léptékű partnerségek munkájához.

A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó szövetségek rövid távú beavatkozásokra és hosszú távú stratégiákra törekedve igyekeznek orvosolni azokat a munkaerőpiaci készséghiányokat, amelyek gátolják a növekedést, az innovációt és a versenyképességet bizonyos ágazatokban vagy területeken. Ezeket a szövetségeket az új európai iparstratégiában⁵ meghatározott 14 ipari ökoszisztémán belül fogják megvalósítani (lásd a támogathatósági feltételeket). 

Az ökoszisztémákon belüli, nagyszabású, a készségfejlesztési paktum keretében létrejött partnerségek a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervére fognak építeni. Ezért a 2. tételhez tartozó szövetségek szektorális készségstratégiák kidolgozásával támogatják a paktum kötelezettségvállalásainak végrehajtását. A stratégiáknak rendszerszintű és strukturális hatást kell elérniük a készség- és szakemberhiány, valamint a strukturális munkaerőhiány csökkentése terén, és biztosítaniuk kell a készségek megfelelő minőségét és szintjét. A szektorális készségstratégiáknak világos tevékenységek, mérföldkövek és jól meghatározott célkitűzések sorát kell magukban foglalniuk abból a célból, hogy a paktum keretében létrejövő, ökoszisztéma-alapú, nagyszabású készségfejlesztési partnerségek általános megvalósításának támogatása érdekében összehangolja a készségek terén megmutatkozó keresletet és kínálatot. A szövetségek célja, hogy megteremtsék a készségfejlesztési partnerségek alapját, és meghatározzák azt az utat, amelyet a projektek véglegesítése után folytatni kell. 

A foglalkozási profilokkal kapcsolatos készségigényekre vonatkozó bizonyítékokra építve a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek támogatják a transznacionális oktatási és képzési tartalmak, valamint a tanítási és képzési módszerek tervezését és megvalósítását a regionális és helyi szinten történő gyors bevezetéssel és a kialakulóban lévő új foglalkozásokkal kapcsolatban. Ehhez a szövetségeknek a pályázatukat a szakképzési kiválósági központok⁶ , az intelligens szakosodási stratégiákat végrehajtó régiók⁷ , az európai klaszterpartnerségek⁸ , valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)⁹ ugyanazon ipari ökoszisztémán belül tevékenységet folytató tudományos és innovációs társulásainak (TIT) meglévő munkájára kell alapozniuk.

A pályázatoknak magukban kell foglalniuk az iskolarendszeren kívüli szakképzési programok kidolgozását a munkaképes korúak sürgős készségigényeinek kielégítése érdekében. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a kialakulóban lévő foglalkozási profilok és a kapcsolódó képesítések fejlesztését is, amelyeknek ki kell terjedniük a felső- és a középiskola utáni szakképzési szintekre (az EKKR 3–5. szintje) és a felsőfokú képzésekre (az EKKR 6–8. szintje). A pályázatoknak ki kell terjedniük továbbá a kapcsolódó alaptantervek, valamint az e képesítések megszerzéséhez vezető oktatási és képzési programok kialakítására is.

Minden projekt partnerei között lennie kell szakképzési, valamint felsőoktatási (HE) szervezetnek/intézménynek és munkaerőpiaci szereplőnek. Ideális esetben szakpolitikai testületeket, tanúsítást végző szerveket, valamint európai ágazati szövetségeket és ipari képviselőket is magukban foglalnak.

Az Erasmus+ támogatásra való jogosultsághoz az 1. tételre (Az oktatással és vállalkozásokkal foglalkozó szövetségek) vonatkozó projektterveknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (ki pályázhat?)

A pályázók (kedvezményezettek és amennyiben releváns, a kapcsolódó szervezetek) a következők lehetnek:

valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező köz- vagy magánszervezetek/-intézmények, többek között felsőoktatási intézmények, szakképzési szolgáltatók, szakképzési szolgáltatók hálózatai, kis- és középvállalkozások vagy nagyvállalkozások (beleértve a szociális vállalkozásokat is), kutatóintézetek, nem kormányzati szervezetek, helyi, regionális vagy nemzeti szintű köztestületek, oktatással, képzéssel és ifjúsággal foglalkozó szervezetek/intézmények, oktatási, képzési vagy ifjúsági szervezeteket/intézményeket vagy vállalkozásokat képviselő közvetítők, akkreditációs, tanúsítási, elismerési vagy képesítési testületek, kereskedelmi, ipari vagy munkaügyi kamarák, kézműves kamarák, európai vagy nemzeti szociális partnerek, kórházak vagy egyéb gondozási intézmények, beleértve a tartós ápolást-gondozást is, az oktatásért, képzésért vagy foglalkoztatásért felelős regionális vagy nemzeti szintű hatóságok, foglalkoztatási szolgálatok, nemzeti statisztikai hivatalok, gazdaságfejlesztési ügynökségek, ágazati vagy szakmai szövetségek, ágazati készségfejlesztési tanácsok, pályaorientációs útmutatást, pályaválasztási tanácsadást, információs szolgáltatásokat és foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek;

az 1–3. régióba tartozó, a programhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező szervezetek/intézmények is részt vehetnek kedvezményezettként, kapcsolódó szervezetként vagy társult partnerként, azonban koordinátorként nem. a programhoz nem társult egyéb harmadik országok szervezetei/intézményei csak társult partnerként vehetnek részt.

Kivétel: a belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük. A programhoz nem társult harmadik országok részt vevő felsőoktatási intézményeinek nem kell ECHE-vel rendelkezniük.

A konzorcium összetétele (a részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

Az oktatással és vállalkozásokkal foglalkozó szövetségeknek legalább 4 uniós tagállamra vagy a programhoz társult harmadik országra kell kiterjedniük, és legalább 8 pályázót (kedvezményezettet, nem kapcsolódó szervezetet) kell magukban foglalniuk. A konzorciumnak legalább 3 munkaerőpiaci szereplőt (vállalkozásokat vagy vállalatokat, képviselő közvetítő szervezeteket/intézményeket, például kamarákat, szakszervezeteket vagy kereskedelmi szervezeteket) kell magában foglalnia, és legalább 3 oktatási és képzési szolgáltatót (szakképző és felsőoktatási intézményt) kell bevonnia pályázóként (kedvezményezettként, nem kapcsolódó szervezetként). Minden pályázatban legalább egy felsőoktatási intézménynek és legalább egy szakképzési szolgáltatónak kell részt vennie pályázóként (kedvezményezettként, nem kapcsolódó szervezetként).

A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe, és nem lehetnek koordinátorok.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 24 vagy 36 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységek típusának megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA), az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül.

Felhívás azonosítója, 1. tétel: ERASMUS-EDU-2025-PI-ALL-INNO-EDU-ENTERP

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 6. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Az Erasmus+ támogatásra való jogosultsághoz a 2. tételre (A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek) vonatkozó projektterveknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (ki pályázhat?)

A pályázók (kedvezményezettek és amennyiben releváns, a kapcsolódó szervezetek) a következők lehetnek:

• A készségfejlesztési paktum bejegyzett tagjai¹⁰
• egy uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országok valamelyikében székhellyel rendelkező köz- vagy magánszervezetek/-intézmények:
  • felsőoktatási intézmények;
  • szakképzési szolgáltatók;
  • szakképzési szolgáltatók hálózatai;
  • kis- és középvállalkozások vagy nagyvállalatok (beleértve a szociális vállalkozásokat is);
  • kutatóintézetek;
  • nem kormányzati szervezetek/intézmények;
  • helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmények;
  • az oktatás, a képzés és az ifjúság területén tevékenykedő szervezetek/intézmények;
  • az oktatás, a képzés vagy az ifjúság területén tevékenykedő szervezeteket/intézményeket vagy vállalkozásokat képviselő közvetítők;
  • akkreditációval, tanúsítással, elismeréssel vagy képesítéssel foglalkozó szervek;
  • kereskedelmi, ipari és munkaügyi kamarák, kézműves kamarák;
  • európai vagy nemzeti szociális partnerek;
  • kórházak vagy egyéb ellátó intézmények, beleértve a tartós ápolást-gondozást is;
  • az oktatásért, képzésért vagy foglalkoztatásért regionális vagy nemzeti szinten felelős hatóságok;
  • foglalkoztatási szolgálatok;
  • nemzeti statisztikai hivatalok;
  • gazdaságfejlesztési ügynökségek;
  • ágazati vagy szakmai szövetségek;
  • ágazati készségfejlesztési tanácsok;
  • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervek, valamint foglalkoztatási szolgálatok;

A programhoz nem társult harmadik országok szervezetei/intézményei is részt vehetnek, azonban csak társult partnerként.

Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük.

A konzorcium összetétele (a részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A (készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó) ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeknek legalább 8 uniós tagállamra és a programhoz társult harmadik országra kell kiterjedniük, és legalább 12 pályázót (kedvezményezettet, nem kapcsolódó szervezetet) kell bevonniuk. A konzorciumnak legalább 5 munkaerőpiaci szereplőt (vállalkozásokat vagy vállalatokat, képviselő közvetítő szervezeteket/intézményeket, például kamarákat, szakszervezeteket vagy kereskedelmi szervezeteket) kell magában foglalnia, és legalább 5 oktatási és képzési szolgáltatót (szakképző és felsőoktatási intézményt) kell bevonnia pályázóként (kedvezményezettként, nem kapcsolódó szervezetként). Minden pályázatban legalább egy felsőoktatási intézménynek és legalább egy szakképzési szolgáltatónak kell részt vennie pályázóként (kedvezményezettként, nem kapcsolódó szervezetként).

A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe, és nem lehetnek koordinátorok.

Szektorok vagy területek

Az egységes piacról szóló 2021. évi éves jelentésben¹¹ meghatározott 14 ipari ökoszisztéma:

1. Mobilitás – Közlekedés – Gépjárműipar:
   Gépjárművek, hajók, vonatok és tartozékok gyártása; Ezek javítása és karbantartása; Teherszállítás stb.
2. Textilipar:
   Textíliák, ruházati termékek, lábbelik, bőr és ékszerek stb. gyártása
3. Megújuló energia:
   Elektromos motorok, motorok és turbinák; Elektromosáram-termelés; Gázgyártás és -elosztás stb.
4. Elektronikai eszközök:
   Elektronikai termékek gyártása stb.
5. Kiskereskedelem:
   Kiskereskedelmi értékesítés, fogyasztókhoz kapcsolódó nagykereskedelmi értékesítés stb.
6. Építőipar:
   Lakó- és nem lakáscélú ingatlanok építése; Út- és vasútépítés; Közművek építése és mélyépítés; Kapcsolódó tevékenységek stb.
7. Légi- és űripar/védelem:
   Repülőgépgyártás; űripar és -szolgáltatások; védelmi termékek és technológiák stb.
8. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energiaintenzív iparágak:
   Fosszilis tüzelőanyagok kitermelése; Finomítás; Nagy környezeti hatással járó termékek: műanyagok, vegyi anyagok, műtrágyák, vas és acél, erdészeti termékek, cement, gumi, színesfémek stb. gyártása.
9. Turizmus:
   Személyszállítás és utazás; Szállodák, rövid távú szálláshelyek; Éttermek és vendéglátás; Rendezvények, vidámparkok stb.
10. Agrár-élelmiszeripar:
    Növénytermesztés és állattenyésztés; Élelmiszer-feldolgozás; Állategészségügyi tevékenységek stb.
11. Kreatív és kulturális iparágak:
    Újságok, könyvek és folyóiratok; Film, videó és televízió; Rádió és zene; stb.
12. Digitális iparágak:
    Telekommunikáció; Szoftver és programozás; Internetes portálok; Számítógépek és berendezések gyártása stb.
13. Közelség és szociális gazdaság:
    Szociális vállalkozások, egyesületek és szövetkezetek, amelyek célja a társadalmi hatás elérése stb.
14. Egészségügy:
    Gyógyszeripari termékek és felszerelések; Kórházak, ápolási intézmények, bentlakásos gondozás stb.

A szövetségeknek pályázatukhoz ki kell választaniuk egy ipari ökoszisztémát, amellyel a projektjük foglalkozni fog¹² .

A pályázat vonatkozhat olyan ökoszisztémára, amelyben nincs a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve nyomán folyó projekt, vagy olyan ökoszisztémára, amelyben már megvalósítás alatt áll egy készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve nyomán folyó projekt. Ez utóbbi esetben a pályázatnak olyan területeket kell érintenie, amelyek egyértelműen eltérnek a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve¹³ nyomán zajló, meglévő projekt(ek) által érintett területektől.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 48 hónap (a támogatási megállapodás meghosszabbítása kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA), az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül.

Felhívás azonosítója, 2. tétel: ERASMUS-EDU-2025-PI-ALL-INNO-BLUEPRINT

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 6. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Valamennyi szövetségnek koherens, átfogó és változtatható összekapcsolódó tevékenységek sorát kell megvalósítása a felsőoktatás, a szakképzés és a vállalatok (többek között nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások és szociális vállalkozások), valamint a szélesebb körű társadalmi-gazdasági környezet innovációjának fokozása érdekében.

1. Tétel: Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért

Az oktatással és vállalkozásokkal foglalkozó szövetségeknek legalább az alábbi tevékenységek egyikét magukban kell foglalniuk (nem kimerítő lista):

Az innováció ösztönzése

• Új tanulási és oktatási módszerek közös kidolgozása és megvalósítása (például új, multidiszciplináris tantervek és tanulóközpontú, valós problémákat a középpontba helyező oktatás és tanulás, innovatív technológiák alkalmazása, valamint a mikrotanúsítványok megfelelőbb kihasználása);
• folyamatos továbbképzésre szolgáló programok és tevékenységek kialakítása és kipróbálása a vállalkozásokkal és azokon belül;
• oktatási és képzési programok kidolgozása és végrehajtása a mélytechnológiák területén szükséges készségek fejlesztésének támogatása érdekében;
• Inkubátorházak létrehozása az oktatási és képzési intézményeken belül Európa-szerte, szoros együttműködésben a vállalkozói szférával, hogy segítsék a diák vállalkozókat abban, hogy ötleteiket vállalkozásokká alakítsák. Ezt például a szolgáltatások széles körének biztosításával lehetne elérni, kezdve a készségekkel, pénzügyi, üzleti és vezetői képzéssel, valamint irodahelyiség biztosításával és a kockázati tőke finanszírozásának megkönnyítésével.
• A piac által nem kezelt és a társadalom kiszolgáltatott csoportjaira irányuló, sürgető társadalmi igények megválaszolására szolgáló megoldások kialakítása és kipróbálása; társadalmi kihívások vagy a hozzáállások és az értékek, a stratégiák és a szakpolitikák, a szervezeti felépítés és a folyamatok, valamint a megvalósítási rendszerek és a szolgáltatások terén bekövetkezett változásokból fakadó kihívások kezelése;
• kihívást jelentő problémák orvoslására alkalmas megoldások kifejlesztése, termék- és folyamatinnováció (hallgatók, egyetemi tanárok és gyakorlati szakemberek együttműködése révén).

A kezdeményezőkészség, valamint a vállalkozói gondolkodásmód, illetve kompetenciák és készségek megteremtése

• a foglalkoztathatóság, a kreativitás és új szakmai pályák megerősítésére szolgáló, olyan tranzverzális készségek elsajátítását és alkalmazását szolgáló, új oktatási módszerek és tanulási eszközök kialakítása a vállalatokkal együttműködve, amelyek a felsőoktatási és szakképzési programok teljes időtartama alatt használhatók;
• Amikor csak lehet, a vállalkozói készség kibontakoztatása egy adott tudományterület, tanterv, kurzus stb. keretében annak érdekében, hogy a hallgatókat, kutatókat, munkatársakat/szakembereket/oktatókat és pedagógusokat fel lehessen vértezni a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód megteremtéséhez szükséges kompetenciákkal, készségekkel és motivációval, és ezáltal képesek legyenek különböző kihívásokkal megbirkózni az oktatás területén, valamint a szakmai és magánéletükben;
• új tanulási lehetőségek megteremtése a kezdeményezőkészség, valamint az olyan vállalkozói kompetenciák és készségek gyakorlati megtapasztalása és alkalmazása révén, amelyek új szolgáltatások, termékek és prototípusok bevezetését, valamint induló innovatív és hasznosító vállalkozások alapítását foglalhatják magukban, és/vagy eredményezhetik;
• „hallgatóközpontúbb megközelítések” bevezetése, aminek keretében a hallgatók személyre szabhatják a saját képzési pályájukat.

A felsőoktatás, a szakképzés, a vállalkozások és kutatás területe közötti tudáscsere és tudásáramlás ösztönzése

• Befogadó és összekapcsolt felsőoktatási és szakképzési rendszerek, illetve vállalkozások kialakítása kölcsönös bizalom, határokon átnyúló elismerés és tanúsítás, a szakképzés és a felsőoktatás közötti rugalmas pályák, a magasabb EKKR-szintű szakképzés előmozdítása, valamint a hallgatók és a munkavállalók mobilitásának elősegítése révén;
• tanulószerződéses gyakorlati képzések és tanulmányi területtel kapcsolatos, a tantervbe teljes mértékben beágyazott, elismert és kreditpontot érő tevékenységek indítása vállalkozásoknál; innovatív intézkedések tesztelésére és kipróbálására szolgáló rendszerek; meghatározott időszakra szóló csereprogramok hallgatóknak, kutatóknak, a tanári karnak és a vállalati munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak; oktatást és kutatást végző vállalati munkatársak/szakemberek/oktatók bevonásával kapcsolatos ösztönzők rendelkezésre bocsátása; a kutatási adatok elemzése. A projektek adott esetben kapcsolódhatnak a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségéhez¹⁴ .

A rezilienciával kapcsolatos piaci igények és a kialakulóban lévő szakmák azonosítása

• A piaci igények és az újonnan megjelenő szakmák (keresleti oldal) azonosítása, a rendszerek munkaerőpiaci igényekkel kapcsolatos fogékonyságának minden szintre kiterjedő fokozása (kínálati oldal); a felsőoktatási és szakképzési kínálat hozzáigazítása a készségigényekhez a munkaalapú tanulást és a valós tanulási környezeteket integráló, az egész ágazatra kiterjedő transznacionális tantervek kidolgozása és megvalósítása révén;
• a nyilvánosság által a társadalmi kihívások (például éghajlatváltozás, egészség, mélytechnológiai készségek) megoldásához szükséges készségek azonosítása, valamint a társadalmi és közösségi szintű reziliencia ösztönzése, többek között a felsőoktatási intézmények és a szakképzési szolgáltatók, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok együttműködése révén, valamint azáltal, hogy a magánszektor hozzájárul az intelligens szakosodási stratégiák megtervezéséhez és végrehajtásához az egyes régiókban;
• támogatás nyújtása a strukturális munkaerőhiány mind a reziliencia, mind a piaci igények szempontjából történő orvoslásához.

2. Tétel: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek 

A következő tevékenységeket kell végrehajtani:

A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés stratégiai megközelítésének kidolgozása

• Fenntartható együttműködés kialakítása a készségfejlesztés terén a kulcsfontosságú ágazati érdekelt felek között, beleértve a szociális partnereket, az oktatási és képzési szolgáltatókat és a hatóságokat (nemzeti és regionális szinten). A projekt célja továbbá az egy adott ipari ökoszisztéma értékláncához tartozó nagyvállalatok és mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) közötti együttműködés kiépítése;
• Készségekkel kapcsolatos, folyamatos információgyűjtés: releváns uniós és országos és/vagy regionális szintű kvalitatív és kvantitatív adatok szolgáltatása az összekapcsolt nyílt adatformátumnak megfelelően; közös módszertan kidolgozása a jövőbeli készségigények előrejelzésére, valamint a készségek iránti kereslet és kínálat alakulásának (évente történő) nyomon követésére, hiteles előrejelzési forgatókönyvek alapján, az uniós készségkörképre és adott esetben az OECD, a Világgazdasági Fórum és a meglévő ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek munkájára támaszkodva;
• Az ágazatban/ökoszisztémában rendelkezésre álló, (az ipar, a köz- és a magánszféra érdekelt felei által nyújtott) meglévő továbbképzési és átképzési támogatás feltérképezése és annak meghatározása, hogy ezen intézkedések közül melyiket lehetne továbbfejleszteni az értékláncban részt vevő vállalatok támogatása érdekében;
• A készségekkel kapcsolatos információgyűjtés alapján az ipari ökoszisztémára vonatkozó készségstratégia kidolgozása, amely tartalmazza az ipari ökoszisztémában foglalkoztatottak, valamint az ágazatban potenciálisan foglalkoztathatók (pl. gazdaságilag inaktív személyek) átképzésére és továbbképzésére irányuló célkitűzéseket támogató fellépések prioritásait. A stratégiának részleteznie kell, hogy a jelentősebb tendenciák – például az ipari ökoszisztémában megfigyelhető globális, társadalmi és technológiai fejlemények – hogyan befolyásolhatják az álláshelyeket és a készségigényeket. Ismertetnie kell a várt ütemtervet, és különös figyelmet kell fordítania a digitális transzformáció, valamint a mélytechnológiák hatására. Azonosítania kell és meg kell határoznia azokat a foglalkozási profilokat és kapcsolódó készségeket, amelyek az ágazatban valószínűleg megjelennek (azaz teljesen újak lesznek). Meg kell határoznia továbbá azokat a kulcsfontosságú ipari szereplőket és érdekelt feleket, akiket be kell vonni a stratégia végrehajtásába. Ennek a stratégiának kell lennie a projekt egyik legfontosabb teljesítendő eredményének, és egyértelműen meg kell határoznia a tevékenységek, a mérföldkövek és a jól azonosított outputok körét, valamint a konkrét prioritási intézkedéseket, amelyek rámutatnak arra, hogy miként lehet összehangolni a jövőbeli készségkeresletet és -kínálatot e kialakulóban lévő foglalkozások esetében. A stratégiát a készségfejlesztési paktum szerinti partnerség kiépítésének alapjaként kell használni;
• Adott esetben annak biztosítása, hogy a projekt eredményei nyílt adatformátumban álljanak rendelkezésre, hogy azok beépülhessenek az Európai Szakképzésfejlesztési Központ készségekkel kapcsolatos információgyűjtésébe¹⁵ , valamint a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásába (ESCO);
• Releváns uniós és országos és/vagy regionális szintű kvalitatív és kvantitatív adatok szolgáltatása az összekapcsolt nyílt adatformátumnak megfelelően.

Az egész ágazatra kiterjedő, elfogadott európai alaptantervek és képzési programok kidolgozása

A tevékenység első évében (reaktív válasz)

A fenti intézkedésekkel párhuzamosan valamennyi projektnek megoldást kell nyújtania a digitális és zöld átállásból eredő, az adott ipari ökoszisztémához kapcsolódó foglalkozások terén jelentkező sürgős készségigények gyors kezelésére (a bizonyítékot a pályázatban kell megadni):

• Adott esetben a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásának foglalkozási profiljaira és a meglévő kompetenciakeretekre¹⁶ támaszkodva;
• Iskolarendszeren kívüli szakképzési programok kidolgozása a munkaerő továbbképzése és átképzése érdekében, innovatív vegyes és munkaalapú tanulás révén;
• Az új képzési programok tartalma és nyújtása jó minőségének biztosítása az EQAVET-tel és az ESG-vel (a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelveivel) összhangban lévő minőségbiztosítási módszerek alkalmazásával;
• A képzési programok gyors terjesztésének és használatának biztosítása az ipari ökoszisztémán belüli értéklánc fő szereplőinek, a szakképzési kiválósági központok¹⁷ , az intelligens szakosodási stratégiákat végrehajtó régiók¹⁸ , az európai klaszterpartnerségek¹⁹ , valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)²⁰ ugyanazon ipari ökoszisztémán belül aktív tudományos és innovációs társulásainak (TIT) elérésével.

A projekt egészében (proaktív válasz)

A projekteknek ezután foglalkoztatási profilokat és képzési tartalmakat kell kidolgozniuk a változó és kialakulóban lévő foglalkozási profilok számára:

• Az ipari ökoszisztéma kialakulóban lévő foglalkozási profilokkal kapcsolatban azonosított készségigények alapján új moduláris szakképzési tantervek és a kapcsolódó alapoktatásra és -képzésre vonatkozó képesítések (teljes tanterv a nemzeti oktatási és képzési rendszerekbe való integrációhoz), valamint iskolarendszeren kívüli szakképzési programok kialakítása a munkaképes korú emberek továbbképzése vagy átképzése céljából (az újonnan felmerülő készségigényekre irányuló modulok);
• Ezek a tantervek és képzési programok az Európai Képesítési Keretrendszerrel (EKKR)/a nemzeti képesítési keretrendszerekkel (NKKR) összhangban a tanulási eredmények egységeiből állnak, és az ESCO biztosítja hozzájuk az alapokat; a tanterveknek biztosítaniuk kell az egyes munkákhoz szükséges készségeket, valamint fő kompetenciákat²¹ , amelyek magukban foglalják különösen a transzverzális készségeket és a STEAM-tudományágakat²² ;
• Munkaalapú tanulással töltött időszakok beépítése az új képzési tartalmakba, többek között olyan lehetőségek biztosítása, amelyek keretében az ismereteket gyakorlati, „valós életből” merített munkahelyi helyzetekben lehet alkalmazni, és lehetőség szerint transznacionális tanulási tapasztalatok beágyazása;
• Minőségirányítás bevezetése az új képzési tartalom tekintetében vagy az EQAVET és az ESG minőségbiztosítási elveinek, vagy a már meglévő minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásával, amelyeknek azonban összhangban kell lenniük az EQAVET-tel és az ESG-vel;
• A releváns ágazati képesítések – többek között a több szakképzési szolgáltató által odaítélt transznacionális közös programok (melyek magukban foglalják az európai szakmai alapprofilokat²³ ) – előmozdítása, és ezáltal a határokon átnyúló tanúsítás lehetővé tétele, illetve az egymás iránti bizalom kiépítése, amely hozzájárul a szektoron belüli nagyobb arányú tanulói és szakmai mobilitáshoz.

Az alaptantervek és képzési programok megvalósítása:

• A különböző célcsoportokhoz igazított tantervek és képzési programok megvalósítási módszereinek kidolgozása az oktatás és a tanulás innovatív megközelítéseinek alkalmazásával, beleértve a munkaalapú tanulás biztosítását, az IKT-k (pl. vegyes tanulás, szimulátorok, kiterjesztett valóság stb.) használatát, a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók virtuális/vegyes mobilitási megoldásait, valamint a nyitott oktatási segédanyagokat (pl. mesterséges intelligencián alapuló tanulás, virtuális szabadegyetemek²⁴ );
• A szakmai ismeretek generációk közötti átadását elősegítő intézkedések kidolgozása;
• Annak ismertetése, hogy az értékelési módszerek és eljárások miként fedhetik le a tanulás – munkaalapú tanulást is magában foglaló – valamennyi formáját, és miként könnyíthetik meg a képzés előtt elsajátított készségek és kompetenciák érvényesítését;
• A meglévő kapcsolatokra és a készségkeresleti oldallal a készségekkel kapcsolatos információgyűjtési szakaszban kialakított új kapcsolatokra építve a foglalkoztatási lehetőségeket nyújtó szolgáltatók, például a magán- és állami munkáltatók és a foglalkoztatási szolgálatok elérése a képzést elvégzettekkel való potenciális kapcsolatfelvétel érdekében;
• Megfelelő intézkedések azonosítása annak érdekében, hogy a tanulókat a képzésük elvégzését követően nyomon lehessen követni a „visszacsatolási mechanizmusok”²⁵ kialakítása érdekében. Ezek a nyomonkövetési és visszacsatolási rendszerek a vállalatoktól, tanulóktól/munkavállalóktól, valamint a nyilvános tájékoztatási forrásokból és a munkaerőpiaci érdekeltektől származó információkra épülhetnek;
• Az új vagy átalakított szakképzési és felsőoktatási tantervek és képesítések formális elismerésére szolgáló megfelelő intézkedések előirányzása a partnerek székhelye szerinti országokban és az érintett ipari ökoszisztémában.

Hosszú távú cselekvési terv kidolgozása a projekt teljesítendő eredményeinek a projekt lezárulását követő, fokozatos kiterjesztésére

• Ennek a tervnek a munkaerő átképzéséhez és továbbképzéséhez szükséges készségfejlesztési paktum keretében létrehozott, több érdekelt felet tömörítő készségfejlesztési partnerségek elősegítése/erősítése érdekében az oktatási és képzési szolgáltatók, a kulcsfontosságú ágazati érdekelt felek és a (regionális vagy nemzeti) hatóságok között a megfelelő szinten kialakított tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket;
• A tervnek biztosítania kell az eredmények megfelelő láthatóságát és széles körű disszeminációját, többek között uniós és nemzeti/regionális politikai szinten is, és részletesen ismertetnie kell a nemzeti és/vagy regionális szintű végrehajtásának módját az illetékes hatóságokkal;
• A tervnek elő kell irányoznia, hogy a projekt teljesítendő eredményeit, különösen a készségekkel kapcsolatos információgyűjtést, a stratégiát és a képzési programokat hogyan frissítik a projekt 4 éves időtartamának végét követően, többek között a projekt jövőbeli finanszírozási forrásainak előrejelzésével;
• A tervben fel kell tüntetni, hogy az uniós finanszírozási lehetőségek (pl. Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret, beleértve az európai strukturális alapokat, az InvestEU, az Erasmus+), valamint a magánberuházások és a nemzeti/regionális finanszírozás hogyan támogathatják a készségfejlesztési stratégiákat. Ennek során figyelembe kell venni az intelligens szakosodási stratégiákat, az európai klaszterpartnerségeket, a szakképzési kiválósági központok hálózatait és az EIT innovációs társulásait.

Mindkét tétel esetében (1. Tétel: Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért és a 2. Tétel: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek 

Az innovációs szövetségeknek minden releváns esetben uniós szintű eszközöket kell alkalmazniuk – mint például az EKKR, az ESCO, az Europass (beleértve az európai digitális tanulási tanúsítványokatés az európai tanulási modellt²⁶ ), az EQAVET és az ESG. Amennyiben a pályázatok például gyakorlati közösségek létrehozását vagy együttműködési célú honlapok kialakítását javasolják, adott esetben a meglévő online platformokra, például az Iskolai Oktatási Platformra, az EPALE-re vagy a szakképzési  szakemberekből²⁷ álló EPALE-közösségre kell építeniük, és azokat kell használniuk.

Az innovációs szövetségek az új tantervek vagy új képzési és tanulási módszerek kipróbálása érdekében szervezhetnek tanulási célú mobilitási tevékenységeket a hallgatók, a tanárok, a kutatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók körében, amennyiben ezek támogatják/kiegészítik a partnerségek fő tevékenységeit, és hozzáadott értéket képviselnek a projekt célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából.

Az innovációs szövetségek tevékenységének keretét a szakképzés, a felsőoktatás és a vállalatok arra irányuló stratégiai és fenntartható együttműködése adja, hogy növeljék Európa innovációs kapacitását. Jelentősen megerősítik a két oktatási terület között fennálló szinergiákat az innováció, az új készségek, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód elősegítése terén. Ezek a felsőoktatás, a szakképzés és a vállalkozások közötti szövetségek várhatóan hozzájárulnak a regionális innovációs ökoszisztémák fejlesztéséhez, és közvetlen formában bocsátanak rendelkezésre értékes meglátásokat a gazdaság számára a munkaalapú tanulás beépítése tekintetében. Míg az egyetemek kutatási ismereteiknek és adataiknak köszönhetően közvetlenül információt szolgáltathatnak a kis- és középvállalkozások számára a helyi gazdaságok élénkítése érdekében, a szakképzési szolgáltatók a vállalkozások által igényelt készségeket biztosítanak, és képesek elősegíteni a helyi gazdaság növekedését.

Az innovációs szövetségekkel szemben nagyobb léptékben az az elvárás, hogy mind az oktatás, mind a foglalkoztatás terén célirányosan kezeljék a társadalmi és gazdasági kihívásokat, és tartsák szem előtt az olyan kulcsfontosságú területeket, mint az innovációs kihívások, a készségfejlesztés, az éghajlatváltozás, a zöld gazdaság, a demográfia, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. A nagyvállalatokkal történő együttműködésből is előnyök származhatnak. Az innovációs szövetségek a polgárok igényeire összpontosítanak, és felgyorsítják a felsőoktatás és a szakképzés korszerűsítését. 

A készségfejlesztési paktum nemcsak az aktualizált készségfejlesztési program egyéb intézkedéseinek végrehajtásához hoz létre keretet, hanem az innovációs szövetségek projekteredményeinek disszeminációjához és hasznosításához is. Különösen a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek eredményei szolgálnak majd alapul a készségfejlesztési paktum nagy léptékű ágazati partnerségeihez.

Emellett a szövetségek hozzá fognak járulni az EU megújított felsőoktatási programjáról szóló uniós közlemény²⁸ végrehajtásához és az európai oktatási térség²⁹ létrehozásához is. Ezenkívül segíteni fogják az új európai innovációs menetrend³⁰ , továbbá az uniós ipari és kkv-stratégiák (2021) végrehajtását is. A szövetségek az Európai Technológiai és Innovációs Intézet (EIT)³¹ tudományos és innovációs társulásaihoz (TIT) is hozzájárulhatnak, és együttműködhetnek velük azokban az ágazatokban, amelyekben tevékenységet folytatnak.

Az innovációs szövetségek emellett a pályázattípus általános paramétereiként figyelembe veszik a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend céljait³² és az éghajlatváltozásról szóló párizsi nyilatkozatot³³ , és ezáltal segítik az Európai Bizottságot az új zöld megállapodás³⁴ és az európai helyreállítási terv³⁵ végrehajtásában. A szövetségek hozzájárulnak az új európai Bauhaus kezdeményezéshez³⁶ is, amelynek célja új, fenntartható és befogadó életformák kialakítása a zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesítése érdekében.

Az innovációs szövetségeknek egyéni, szervezeti és rendszerszinten egyaránt rövid és hosszú távú hatást kell gyakorolniuk az érdekeltek szélesebb körére. E hatásnak a projekt időtartamának lejárta után és a partnerségeket alkotó szervezetek/intézmények körén kívül is érvényesülnie kell. Elvárás, hogy a partnerség és a tevékenységek a projekt időtartama után is tovább folytatódjanak. Ebből a célból a teljesítendő eredményeknek/célkitűzéseknek nem kell önmagukban állniuk, hanem összekapcsolhatók már meglévő vállalkozásokkal, rendszerekkel, projektekkel, platformokkal stb., illetve integrálhatók azokba.

Az 1. tételre (Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért) az alábbi értékelési szempontok vonatkoznak:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 25 pont)

Háttér és általános célkitűzések

• Az uniós szakpolitikákkal és kezdeményezésekkel alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat figyelembe veszi az Európai Bizottság szakpolitikai prioritásait, valamint azok konkrét célkitűzéseit a felsőoktatás, a szakképzés, a készségek és az innováció területén, és hozzájárul azokhoz; a pályázat figyelembe veszi a készség- és tehetségfejlesztéshez már rendelkezésre álló uniós eszközöket és kezdeményezéseket, és hozzájárul ezek láthatóságának növeléséhez;
• Cél: a pályázat releváns a pályázattípus célkitűzései és tevékenységei szempontjából;

Uniós értékek

A pályázat milyen mértékben releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából;

Szükségletelemzés és egyedi célkitűzések

• Következetesség és problémaközpontú megközelítés: a célkitűzések és a tevékenységek átfogó, megalapozott és magas színvonalú probléma- és szükségletelemzésen alapulnak; egyértelműen meghatározottak, reálisak, és a részt vevő szervezetek/intézmények, a pályázattípus és az Európai Bizottság prioritásai szempontjából lényeges kérdésekkel foglalkoznak;
• Digitális készségek: milyen mértékben építi be a pályázat a digitális készségeket (az MI-t is beleértve) egy vagy több kapcsolódó foglalkozási profil képzési tartalmaiba;
• Zöld készségek: a pályázat milyen mértékben építi be a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra történő átálláshoz kapcsolódó készségeket egy vagy több kapcsolódó foglalkozási profil képzési tartalmaiba;
• Rezilienciával kapcsolatos készségek: milyen mértékben építi be a pályázat a közösségen belüli alkalmazkodáshoz, változáskezeléshez és az egymásról történő gondoskodáshoz kapcsolódó készségeket.
• Mélytechnológiai készségek: amennyiben releváns, a pályázat milyen mértékben integrálja a mélytechnológiai területekhez kapcsolódó készségeket.

Kiegészítő jelleg más fellépésekkel és innováció – európai hozzáadott érték

• Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, például az oktatási és képzési intézményeken belüli inkubátorok és valós tanulási környezetek létrehozását, és projektspecifikus innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a piaci igények kielégítésére, például azáltal, hogy az új európai innovációs menetrend keretében hozzájárul a deep tech tehetségekre irányuló kezdeményezéshez;
• Európai hozzáadott érték: a pályázatból világosan kiderül a projekt transznacionális jellegéből és potenciális átvihetőségéből fakadó hozzáadott érték;
• Oktatási és képzési érdekképviselet: a szövetség olyan partnereket foglal magában, amelyek megfelelően képviselik az oktatási és képzési szolgáltatókat, és egyértelműen megmutatják mind a felsőoktatás, mind a szakképzés előnyeit/relevanciáját.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

Koncepció és módszertan

• Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, módszertan, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet; A pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó csomagját mutatja be az azonosított igények kielégítése érdekében, és azt eredményezi, hogy a végső kedvezményezettek/célcsoportok a várt eredményeket felhasználják, ami köztes eredményekhez és hosszú távú hatásokhoz vezet;
• Struktúra: a munkaprogram világos és érthető, és az összes szakaszra (előkészítés, megvalósítás, hasznosítás, nyomon követés, értékelés, disszemináció) kiterjed;
• Módszertan: a pályázat adott esetben kihasználja a készségekhez és foglalkozásokhoz kapcsolódó uniós eszközöket, például az EKKR-t, az ESCO-t, az Europasst, az európai tanulási modellt, az EQAVET-et és az ESG-t.

Projektmenedzsment, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és értékelési stratégia

• Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
• Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a munkacsomagokhoz rendelt erőforrások milyen mértékben állnak összhangban azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel;
• A képesítések elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége: az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel és elvekkel, többek között a mikrotanúsítványokkal összhangban.

Költséghatékonyság és pénzügyi irányítás

• Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve;
• Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, szakértői értékelés, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben és költséghatékony módon kerüljön sor; a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a kockázatcsökkentő intézkedésekre. a szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik; a szövetség munkaprogramja egy független, külső minőségértékelést is magában foglal félidőben, valamint a projekt végén.

A partnerség összetételének és együttműködésének minősége (maximális pontszám: 25 pont)

Konzorcium létrehozása

• Kialakítás: a partnerség összetétele összhangban áll a pályázattípus és a projekt célkitűzéseivel; a releváns szervezetek/intézmények megfelelő arányát foglalja magában, többek között olyan szakképzési szolgáltatókat, felsőoktatási intézményeket és vállalkozásokat, amelyek a projekt sikeres megvalósításához szükséges profillal és készségekkel, valamint a projektben betöltött szerepükhöz kapcsolódó megfelelő tapasztalatokkal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkeznek; a szövetség olyan partnereket foglal magában, amelyek megfelelően képviselik az érintett szektort vagy szektorközi megközelítést;
• Elkötelezettség: a partnerek hozzájárulásai jelentősek, relevánsak és kiegészítik egymást; a felelősségi körök és feladatok felosztása egyértelmű, megfelelő, és saját szakértelméhez és kapacitásához mérten valamennyi részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív hozzájárulását szemlélteti;
• A programhoz nem társult harmadik országok bevonása: amennyiben releváns, a programhoz nem társult harmadik országokból származó részt vevő szervezetek/intézmények részvétele lényeges hozzáadott értéket képvisel a szövetség számára;

Konzorciumirányítás és döntéshozatal

• Feladatok: a koordinátor kiemelkedő tapasztalattal rendelkezik a transznacionális hálózatok színvonalas irányítása és sikeres koordinálása, valamint az összetett környezetben tanúsított vezetői képességek terén. az egyéni feladatok az adott partnerek konkrét know-how-ja szerint kerültek elosztásra;
• Együttműködés/csapatszellem: a projekt megbízható mechanizmust javasol a részt vevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és más releváns érdekeltek közötti hatékony koordináció, konfliktuskezelés, döntéshozatal és kommunikációs folyamat biztosítása érdekében.
• Kölcsönös előnyök: a szövetség minden részt vevő szervezet/intézmény számára világosan megfogalmazott előnyöket és hozzáadott értéket kínál.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

Hatás és cél

• Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a szövetség eredményeit. A pályázat az elért eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg;
• Hatás: a pályázat társadalmi, gazdasági és szakpolitikai szempontból releváns, és hatóköre megfelelő. Biztosítja, hogy helyi/regionális, nemzeti és európai szinten hatást gyakoroljon az érintett ökoszisztémában, többek között az oktatásban és képzésben jelentős szerepet játszó célcsoportokra és érdekelt felekre. Intézkedéseket, célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére (ideértve adott esetben a képzett személyek számát is), valamint a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan. Adott esetben figyelembe kell venni a szakpolitikai döntéshozatalra gyakorolt lehetséges hatást és az ahhoz való hozzájárulást is.

Kommunikáció, disszemináció és láthatóság

• Disszemináció: a pályázat egyértelműen meghatározza a célközönséget (érdekelt felek, szakértők, gyakorló szakemberek, végfelhasználók, politikai döntéshozók stb.), valamint az eredmények disszeminációjára vonatkozó szilárd tervet, amely magában foglalja az eredményeknek és az előnyöknek a projekt időtartama alatti és utáni hatékonyan terjesztéséhez szükséges megfelelő tevékenységeket, valamint azok ütemezését, eszközeit és csatornáit. A pályázatnak a disszeminációs tevékenységek hatásának mérésére szolgáló mutatókat is magában kell foglalnia.

Fenntarthatóság és folytonosság

• Nyílt hozzáférés: a pályázat adott esetben leírja, hogy hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
• Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogy a nemzeti és regionális szintű kiterjesztésre vonatkozó cselekvési terv miként kerül majd kidolgozásra; a pályázat megfelelő intézkedéseket irányoz elő, és azonosítja a pénzügyi erőforrásokat (európai, nemzeti, magánszektorból származó) annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és megvalósított előnyök a projekt lezárulását követően is fenntarthatók legyenek. Adott esetben a pályázat kifejti, hogyan fogja biztosítani a projekt eredményeinek európai, nemzeti vagy regionális szintű szakpolitikai felhasználását.

A finanszírozás odaítélése szempontjából azok a pályázatok vehetők figyelembe, amelyek legalább 70 pontot szereznek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve: legalább 13 pont „A projekt relevanciája” kategóriára; 16 pont „A projektterv és a megvalósítás minősége” és 13 pont „A partnerség összetételének és együttműködésének minősége”, valamint 11 pont a „Hatás” kategóriára. 

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” értékelési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. 

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja.

A 2. tételre (A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek) az alábbi értékelési szempontok vonatkoznak:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 25 pont)

Háttér és általános célkitűzések

• Az uniós szakpolitikával és kezdeményezésekkel alkotott kapcsolódási pontok: A pályázat figyelembe veszi a felsőoktatás, a szakképzés és az érintett ipari ökoszisztéma szempontjából releváns uniós ágazati szakpolitikák terén kitűzött európai célkitűzéseket, és hozzájárul azok eléréséhez, valamint támogatja a készségfejlesztést ebben az ipari ökoszisztémában. Hozzájárul az európai készségfejlesztési programhoz, és figyelembe veszi az uniós eszközöket. Azoknak a pályázatoknak, amelyek egy készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetséggel már rendelkező ipari ökoszisztémára vonatkoznak, egyértelműen meg kell határozniuk, hogyan fognak a korábbi tervre építeni; a hatókör, az outputok és a tevékenységek között semmilyen átfedés nem állhat fenn. Hasonló minőség esetén relevánsabbnak minősül egy olyan ökoszisztémára vonatkozó pályázat, amelyre egyáltalán nem terjed ki egy készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség, mint az olyan ökoszisztémát érintő pályázat, amelyen belül már folyamatban van egy terv végrehajtása.
• Cél: a pályázat releváns a pályázattípus célkitűzései és tevékenységei szempontjából. A pályázat különösen a kialakulóban lévő foglalkozási profilok kiemelten fontos csoportjával kapcsolatos fejlesztéseket tartalmazza, és a kapcsolódó képesítéseket a tanulási eredmények szerinti egységek alapján alakítja ki mind az EKKR 3–5. szintjén, mind az EKKR 6–8. szintjén. A pályázat magában foglalja a kapcsolódó oktatási és képzési programok tervezését, tesztelését és kezdeti biztosítását, amelyeket moduláris, rugalmas és hozzáférhető tanulási lehetőségekként dolgoztak ki és valósítanak meg, figyelembe véve a korábban elsajátított készségek érvényesítését.

Uniós értékek

A pályázat releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.

Szükségletelemzés és egyedi célkitűzések

• Következetesség: a célkitűzések és a tevékenységek átfogó, megalapozott és magas színvonalú probléma- és szükségletelemzésen alapulnak; a célkitűzések egyértelműen meghatározottak, reálisak, és olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és a pályázattípus szempontjából;
• Ágazati/területi képviselet: a szövetség olyan partnereket foglal magában, amelyek megfelelően képviselik az érintett ipari ökoszisztémát;
• Digitális készségek: milyen mértékben építi be a pályázat a digitális készségeket egy vagy több kapcsolódó foglalkozási profil képzési tartalmaiba;
• Zöld készségek: a pályázat milyen mértékben építi be a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra történő átálláshoz kapcsolódó készségeket egy vagy több kapcsolódó foglalkozási profil képzési tartalmaiba;
• Rezilienciával kapcsolatos készségek: milyen mértékben építi be a pályázat a közösségen belüli alkalmazkodáshoz, változáskezeléshez és az egymásról történő gondoskodáshoz kapcsolódó készségeket.
• Mélytechnológiai készségek: amennyiben releváns, a pályázat milyen mértékben integrálja a mélytechnológiai területekhez kapcsolódó készségeket.

Kiegészítő jelleg más fellépésekkel és innováció – európai hozzáadott érték

• Innováció: a pályázat a legkorszerűbb módszereket és technikákat mérlegeli, és innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet;
• Európai hozzáadott érték: a pályázat egyértelműen igazolja a transznacionális jellegén keresztül létrehozott hozzáadott értéket;
• Oktatási és képzési érdekképviselet: a szövetség olyan partnereket foglal magában, amelyek megfelelően képviselik az oktatási és képzési szolgáltatókat.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

Koncepció és módszertan

• Koherencia: a pályázat megfelelő, konkrét és gyakorlati tevékenységek koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek;
• Struktúra: a munkaprogram világos és érthető, és az összes szakaszra (előkészítés, megvalósítás, hasznosítás, nyomon követés, értékelés, disszemináció) kiterjed;
• Módszertan: a pályázat adott esetben kihasználja a készségekhez és foglalkozásokhoz kapcsolódó uniós eszközöket, például az EKKR-t, az ESCO-t, az Europasst, az EQAVET-et és az ESG-t.

Projektmenedzsment, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és értékelési stratégia

• Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
• Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a munkacsomagokhoz rendelt erőforrások milyen mértékben állnak összhangban azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel;
• A képesítések elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége: összhangban áll az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel és elvekkel.

Költséghatékonyság és pénzügyi irányítás

• Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, nincs sem alá-, sem túlbecsülve, és arányban áll a pályázat hatókörével; azoknak a pályázatoknak, amelyek egy készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetséggel már rendelkező ipari ökoszisztémára vonatkoznak, olyan költségvetést kell benyújtaniuk, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a kettős finanszírozást el fogják kerülni, mivel a pályázat kiegészíti a meglévő, készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve keretében már elvégzett munkát, és arra épít;
• Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, szakértői értékelés, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben és költséghatékony módon kerüljön sor; a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a kockázatcsökkentő intézkedésekre. a szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik; a szövetség munkaprogramja egy független, külső minőségértékelést is magában foglal félidőben, valamint a projekt végén.

A partnerség összetételének és együttműködésének minősége (maximális pontszám: 25 pont)

Konzorcium létrehozása

• Kialakítás: a partnerség a készségfejlesztési paktum bejegyzett tagjaiból áll; a releváns szervezetek/intézmények megfelelő arányát foglalja magában, többek között a szakképzési szolgáltatókat, a felsőoktatási intézményeket, az ipart, beleértve a kkv-kat is, amelyek a projekt sikeres megvalósításához szükséges profillal, készségekkel, tapasztalatokkal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkeznek. A pályázatban javasolt partnerség szakértelemről és a releváns ipari ökoszisztémára vonatkozó reprezentativitásról tanúskodik. a szövetség által lefedett országokban rendkívül releváns az európai szociális partnerek és/vagy nemzeti szociális partnerek részvétele; az érintett partnereknek a szövetségben részt vevő uniós tagállamokon és régiókon belüli földrajzi eloszlásának és reprezentativitásának olyannak kell lennie, hogy a szövetség nagy végrehajtási kapacitással rendelkezzen az érintett országokban és régiókban (pl. egy európai ágazati szervezet/intézmény és/vagy európai szociális partnerek részvétele révén);
• Elkötelezettség: a partnerek hozzájárulásai jelentősek, relevánsak és kiegészítik egymást; a felelősségi körök és feladatok felosztása egyértelmű, megfelelő, és saját szakértelméhez és kapacitásához mérten valamennyi részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív hozzájárulását szemlélteti;

Konzorciumirányítás és döntéshozatal

• Feladatok: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben; az egyéni feladatok az adott partnerek konkrét know-how-ja szerint kerültek elosztásra;
• Együttműködés/Csapatszellem: a projekt hatékony mechanizmust javasol a részt vevő szervezetek/intézmények, résztvevők és egyéb releváns érdekeltek közötti megfelelő koordináció, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében;
• Kölcsönös előnyök: a szövetség egyértelmű hozzáadott értéket és előnyöket biztosít a releváns nagyszabású készségfejlesztési partnerség számára.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

Hatás és cél

• Hasznosítás: a pályázat bemutatja, hogyan fogják megvalósítani a szövetség eredményeit a készségfejlesztési paktum érintett tagjainak célkitűzéseivel és kötelezettségvállalásaival összhangban;
• Hatás: a pályázat társadalmi és gazdasági szempontból releváns, és hatóköre megfelelő. Biztosítja, hogy helyi, nemzeti és európai szinten hatást gyakoroljon az érintett ökoszisztémában, többek között az oktatásban és képzésben jelentős szerepet játszó célcsoportokra és érdekelt felekre, például azokra, akik csatlakoztak a készségfejlesztési paktumhoz. Intézkedéseket, célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére (ideértve adott esetben a képzett személyek számát is), valamint a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan.

Kommunikáció, disszemináció és láthatóság

Disszemináció: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő és helyes időzítésű tevékenységeket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékony módon terjesszék az érdekeltek körében.

Fenntarthatóság és folytonosság

• Nyílt hozzáférés: a pályázat adott esetben leírja, hogy hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan népszerűsítik ezeket nyílt licenccel és összekapcsolt nyíltadat-formátum segítségével, illetve világossá teszi, hogy a pályázat nem tartalmaz aránytalan korlátozásokat;
• Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogy a nemzeti és regionális szintű kiterjesztésre vonatkozó cselekvési terv miként kerül majd kidolgozásra; a pályázat megfelelő intézkedéseket irányoz elő, és azonosítja a pénzügyi erőforrásokat (európai, nemzeti, magánszektorból származó) annak biztosítása érdekében, hogy a szövetség által elért eredmények és megvalósított előnyök a projekt lezárulását követően is fenntarthatók legyenek.

A finanszírozás odaítélése szempontjából azok a pályázatok vehetők figyelembe, amelyek legalább 70 pontot szereznek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve: legalább 13 pont „A projekt relevanciája” kategóriára; 16 pont „A projektterv és a megvalósítás minősége” és 13 pont „A partnerség összetételének és együttműködésének minősége”, valamint 11 pont a „Hatás” kategóriára.

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” értékelési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni.

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja.

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 80%-os finanszírozási arány alapján.

Az uniós támogatás legmagasabb összege projektenként a következő lehet:

• 1. tétel – Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért:
  • 1 millió EUR (2 éves projekt)
  • 1,5 millió EUR (3 éves projekt)
• 2. tétel – A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek:
  • 4 millió EUR (4 éves projekt) 

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett.

Az önkéntesek költségei megengedettek. Ezeket az önkéntesek egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban³⁷   meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni. A kkv-egységköltségek fizetés nélküli kkv-tulajdonosok számára engedélyezettek. Ezeket a kkv-tulajdonosok egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni,³⁸ .

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével: 

1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
4. A költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80 %-a lehet.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy az inputok helyett az outputok álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek az uniós finanszírozási és pályázati portálon elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Footnote

1. A fogalommeghatározást lásd:  https://www.eitdeeptechtalent.eu/the-initiative/what-is-deep-tech/ . ↩ back
2. https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC101581/lfna27939enn.pdf . ↩ back
3. https://heinnovate.eu/en . ↩ back
4. A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program:  https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1223&langId=hu . ↩ back
5. COM/2020/102 final: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0102 . ↩ back
6. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1501&langId=hu . ↩ back
7. https://s3platform.jrc.ec.europa.eu/home . ↩ back
8. https://www.clustercollaboration.eu . ↩ back
9. https://eit.europa.eu/ . ↩ back
10. https://pact-for-skills.ec.europa.eu/index_en . ↩ back
11. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52020DC0102 . ↩ back
12. Például a belvízi hajózási ágazat vagy a polgári repülési ágazat két különböző ipari ökoszisztémában helyezkedik el: a személyszállítás a „Turizmus” kategóriába, míg az árufuvarozás a „Mobilitás – közlekedés – gépjárműipar” kategóriába tartozik. Felhasználásától függően a hidrogén jelentős szerepet játszik a következő ökoszisztémákban: Mobilitás/közlekedés/gépjárműipar; Megújuló energia; Energiaigényes iparágak; Építőipar; Légi- és űripar/védelem: A pályázat csak egy ökoszisztémával foglalkozhat. ↩ back
13. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1415&langId=hu ↩ back
14. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1147&langId=en#:~:text=The%20European%20Alliance%20for%20Apprenticeships%20%28EAfA%29%20unites%20governments,through%20national%20commitments%20and%20voluntary%20pledges%20from%20stakeholders . ↩ back
15. https://www.cedefop.europa.eu/en/tools/skills-intelligence. ↩ back
16. Például a Lakossági Digitális Kompetenciakeret, a vállalkozói kompetenciák uniós referenciakerete és az Európai e-Kompetenciakeret (e-CF). ↩ back
17. https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1501&langId=hu . ↩ back
18. https://s3platform.jrc.ec.europa.eu/home . ↩ back
19. https://www.clustercollaboration.eu . ↩ back
20. https://eit.europa.eu/ . ↩ back
21. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2018.189.01.0001.01.HUN&toc=OJ:C:2018:189:TOC . ↩ back
22. Természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészet és matematika. ↩ back
23. Az európai szakmai alapprofilok olyan, bizonyos foglalkozási profilokhoz kapcsolódó kulcsfontosságú tanulási eredmények csoportjait mutatják be, amelyek az uniós országokban a nemzeti szakképzési programok szempontjából konkrét foglalkozási/szakmai területeken közösnek és relevánsnak tekinthetők. ↩ back
24. MOOC: virtuális szabadegyetem, amelynek célja a weben keresztüli korlátlan részvétel és a nyílt hozzáférés biztosítása. A hagyományos kurzusanyagok – például a felvett előadások, felolvasások és feladatsorok – mellett számos virtuális szabadegyetem interaktív felhasználói fórumokat biztosít a hallgatók, az egyetemi tanárok és a tanársegédek közötti közösségi interakciók támogatása érdekében. ↩ back
25. Lásd a 2. középtávú teljesítendő eredményt (MTD2) a 2015. évi rigai következtetésekben: https://op. europa .eu/en/publication-detail/-/publication/200c516d-b8de-4c2a-a233-218671296c8d/language-hu . ↩ back
26. https://europass.europa.eu/en/node/2128 . ↩ back
27. https://epale.ec.europa.eu/en/practitioners-in-vet . ↩ back
28. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52017DC0247 . ↩ back
29. https://ec.europa.eu/education/education-in-the-eu/european-education-area_hu . ↩ back
30. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52022DC0332 . ↩ back
31. https://eit.europa.eu/ . ↩ back
32. https://www.un.org/sustainabledevelopment/sustainable-development-goals/ . ↩ back
33. https://unfccc.int/process-and-meetings/the-paris-agreement/the-paris-agreement . ↩ back
34. https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/european-green-deal-communication_en.pdf . ↩ back
35. https://ec.europa.eu/info/strategy/recovery-plan-europe_hu . ↩ back
36. https://new-european-bauhaus.europa.eu/index_en?prefLang=hu . ↩ back
37. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-volunteers_en.pdf . ↩ back
38. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-sme-owners-natural-persons_en.pdf . ↩ back