Skip to main content
Erasmus+ home page Erasmus+ home page

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Innovációs szövetségek

Az innovációs szövetségek célja Európa innovációs kapacitásának megerősítése a felsőoktatási, szakképzési (mind szakmai alap-, mind szakmai továbbképzés) és a tágabb társadalmi-gazdasági környezet, többek között a kutatás területe közötti együttműködés és tudásáramlás fokozásából eredő innováció révén.

Emellett új készségek fokozott átadására, valamint a strukturális munkaerőhiány kezelésére törekszenek azáltal, hogy új tanterveket hoznak létre és dolgoznak ki a felsőoktatás és a szakképzés számára, valamint támogatják a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód kialakulását az EU-ban.

A pályázattípus célkitűzései

Ezeknek a partnerségeknek koherens és átfogó szektorális vagy szektorközi tevékenységek sorát kell megvalósítaniuk, amelyeknek hozzáigazíthatóknak kell lenniük az Unión belüli ismeretek jövőbeli bővüléséhez.

Az innováció fellendítése érdekében a hangsúly a tehetség- és készségfejlesztésen lesz. Egyrészt a digitális kompetenciák egyre fontosabbá váltak az egész munkaerőpiacon valamennyi munkaköri profilban. Másrészt a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra történő átállást a képesítések, valamint a nemzeti oktatási és képzési tantervek változásainak kell megalapozniuk annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a zöld készségek és a fenntartható fejlődés új szakmai igényeinek. Harmadrészt a kettős digitális és zöld átálláshoz az új technológiák gyorsított bevezetésére van szükség, különösen a rendkívül innovatív mélytechnológiai területeken, gazdaságunk és társadalmunk valamennyi ágazatában.

Az innovációs szövetségek célkitűzései a következő két tétel, vagy azok egyikének megpályázásával (egy szervezet/intézmény több pályázatban is részt vehet) valósíthatók meg:

1. Tétel: Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért

Az oktatással és a vállalkozásokkal foglalkozó szövetségek transznacionális, strukturált és eredményközpontú projektek, amelyekben a partnerek közös célokon osztoznak, és együttműködnek az innováció, az új készségek, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód megteremtése érdekében.

Céljuk, hogy elősegítsék az innovációt a felsőoktatásban, a szakképzésben, a vállalkozásoknál és a tágabb társadalmi-gazdasági környezetben. Ez magában foglalja az olyan társadalmi és gazdasági kihívásokkal a társadalmi és munkaerőpiaci innováció, valamint a közösség rezilienciájának erősítése révén való megbirkózást, mint az éghajlatváltozás, a változó demográfiai helyzet, a digitalizáció, az új, forradalmi technológiák – pl. a mesterséges intelligencia – megjelenése, valamint a foglalkoztatás terén bekövetkező gyors ütemű változások.

Az oktatással és a vállalkozásokkal foglalkozó szövetségek kapcsolatot teremtenek a vállalkozások és a felsőoktatási, valamint szakképzési szolgáltatók között annak érdekében, hogy együttműködjenek egy partnerség keretein belül. Egy vagy több gazdasági szektorban működnek, így megbízható és fenntartható kapcsolatokat alakítanak ki, és minden aspektusuk tekintetében szemléltetik innovatív és transznacionális jellegüket. Noha minden partnerségnek magában kell foglalnia legalább egy szakképzési és egy felsőoktatási szervezetet/intézményt, ezek közül csak az egyik, vagy mindkét oktatási területtel is foglalkozhatnak. A szakképzési szervezetek/intézmények és a felsőoktatási szervezetek/intézmények közötti együttműködésnek relevánsnak kell lennie, és mindkét ágazat javát kell szolgálnia.

Legalább az egyiket teljesíteni kívánják a következő célok közül:

  • új, innovatív és multidiszciplináris megközelítések elősegítése az oktatásban és a tanulásban: az innováció elősegítése az oktatás kialakítása és megvalósítása, az oktatási módszerek, az értékelési technikák, a tanulási környezetek és/vagy az új készségek elsajátítása terén;
  • a készségfejlesztés támogatása a mélytechnológia területén; Európa innovációs kapacitásának támogatása az e forradalmi, új technológiák terén a tehetségbázis bővítésével;
  • inkubátorházak létrehozásának előmozdítása az oktatási és képzési intézményeken belül Európa-szerte;
  • a vállalati társadalmi felelősség előmozdítása (pl. méltányosság, befogadás, éghajlatváltozás, környezetvédelem és fenntartható fejlődés);
  • a kezdeményezőkészség és a vállalkozói szemlélet, gondolkodásmód és készségek ösztönzése a tanulók, az oktatási céllal közreműködő munkatársak/szakemberek/oktatók és más munkavállalók körében a vállalkozói kompetenciakeretnek (EntreComp) megfelelően1 ;
  • az oktatási és képzési rendszerek keretében fejlesztett és tanúsított készségek minőségének és relevanciájának javítása (az új készségeket és a strukturális munkaerőhiány kezelését is beleértve);
  • a tudásáramlás és az ismeretek közös létrehozásának elősegítése a felsőoktatás és a szakképzés, a kutatás, valamint a közszektor és az üzleti szektor között;
  • olyan eredményes és hatékony, a felsőoktatásban és a szakképzésben használatos oktatási és képzési rendszerek kialakítása és támogatása, amelyek összekapcsoltak, befogadók, valamint hozzájárulnak az innovációhoz.

2. tétel: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés2 tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó szövetségek célja, hogy új stratégiai megközelítéseket és együttműködést alakítsanak ki konkrét készségfejlesztési megoldásokra vonatkozóan – rövid és középtávon egyaránt –, illetve a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára irányuló európai készségfejlesztési program, a készségfejlesztési paktum egyik fő fellépését végrehajtó területeken. A paktum fő célkitűzése valamennyi érdekelt fél mozgósítása és ösztönzése a munkaerő továbbképzésére és átképzésére irányuló konkrét intézkedések meghozatalára azáltal, hogy egyesíti az erőfeszítéseket és partnerségeket hoz létre uniós szinten is a munkaerőpiaci igények kielégítése, a zöld és digitális átállás, valamint a nemzeti, regionális és helyi készségfejlesztési és növekedési stratégiák támogatása révén. Ezért a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó szövetségek eredményei, azaz az ágazati készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, a készségekkel kapcsolatos stratégiák, a foglalkozási profilok, a képzési programok és a hosszú távú tervezés jelentős mértékben hozzá fognak járulni a készségfejlesztési paktumhoz csatlakozott, ökoszisztéma-alapú, nagyszabású partnerségek munkájához.

A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó szövetségek rövid távú beavatkozásokra és hosszú távú stratégiákra törekedve igyekeznek orvosolni azokat a munkaerőpiaci készséghiányokat, amelyek gátolják a növekedést, az innovációt és a versenyképességet bizonyos ágazatokban vagy területeken. Ezeket a szövetségeket az új európai iparstratégiában3 meghatározott 14 ipari ökoszisztémában fogják megvalósítani (lásd a támogathatósági feltételeket).

Az ökoszisztémákon belüli, nagyszabású, a készségfejlesztési paktum keretében létrejött partnerségek a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervére fognak építeni. Ezért a 2. tételhez tartozó szövetségek szektorális készségstratégiák kidolgozásával támogatják a paktum kötelezettségvállalásainak végrehajtását. A stratégiáknak rendszerszintű és strukturális hatást kell elérniük a készség- és szakemberhiány, valamint a strukturális munkaerőhiány csökkentése terén, és biztosítaniuk kell a készségek megfelelő minőségét és szintjét. A szektorális készségstratégiáknak világos tevékenységek, mérföldkövek és jól meghatározott célkitűzések sorát kell magukban foglalniuk abból a célból, hogy a paktum keretében létrejövő, ökoszisztéma-alapú, nagyszabású készségfejlesztési partnerségek általános megvalósításának támogatása érdekében összehangolja a készségek terén megmutatkozó keresletet és kínálatot. A szövetségek célja, hogy megteremtsék a készségfejlesztési partnerségek alapját, és meghatározzák azt az utat, amelyet a projektek befejezése után folytatni kell.

A foglalkozási profilokkal kapcsolatos készségigényekre vonatkozó bizonyítékokra építve a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek támogatják a transznacionális oktatási és képzési tartalmak, valamint a tanítási és képzési módszerek tervezését és megvalósítását a regionális és helyi szinten történő gyors bevezetéssel és a kialakulóban lévő új foglalkozásokkal kapcsolatban.

A pályázatoknak magukban kell foglalniuk az iskolarendszeren kívüli szakképzési programok kidolgozását a munkaképes korúak sürgős készségigényeinek kielégítése érdekében. A pályázatoknak tartalmazniuk kell a kialakulóban lévő foglalkozási profilok és a kapcsolódó képesítések fejlesztését is, amelyeknek ki kell terjedniük a felső- és a középiskola utáni szakképzési szintekre (az EKKR 3–5. szintje) és a felsőfokú képzésekre (az EKKR 6–8. szintje). A pályázatoknak ki kell terjedniük továbbá a kapcsolódó alaptantervek, valamint az e képesítések megszerzéséhez vezető oktatási és képzési programok kialakítására is.

Minden projekt partnerei között lennie kell szakképzési, valamint felsőoktatási (HE) szervezetnek/intézménynek és munkaerőpiaci szereplőnek. Ideális esetben szakpolitikai testületeket, tanúsítást végző szerveket, valamint európai ágazati szövetségeket és ipari képviselőket is magukban foglalnak.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük az Innovációs Partnerségek megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek

Az 1. tételhez tartozó, az oktatással és vállalkozásokkal foglalkozó szövetségekre irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?

A pályázóknak (koordinátornak és teljes jogú partnereknek) a következőknek kell lenniük:

  • köz- vagy magánszervezetek/-intézmények,
    • felsőoktatási intézmények
    • szakképzési szolgáltatók, szakképzési szolgáltatók hálózatai
    • kis- és középvállalkozások vagy nagyvállalkozások (beleértve a szociális vállalkozásokat is)
    • kutatóintézetek, nem kormányzati szervezetek,
    • helyi regionális vagy nemzeti szintű köztestületek, oktatással
    • képzéssel és ifjúsággal foglalkozó szervezetek/intézmények
    • oktatási, képzési vagy ifjúsági szervezeteket/intézményeket vagy vállalkozásokat képviselő közvetítők
    • akkreditációs tanúsítási, elismerési vagy képesítési testületek
    • kereskedelmi, ipari vagy munkaügyi kamarák, kézműves kamarák
    • Európai vagy nemzeti szociális partnerek
    • kórházak vagy egyéb gondozási intézmények
    • beleértve a tartós ápolást-gondozást is
    • az oktatásért, képzésért vagy foglalkoztatásért felelős regionális vagy nemzeti szintű hatóságok
    • foglalkoztatási szolgálatok
    • nemzeti statisztikai hivatalok
    •  gazdaságfejlesztési ügynökségek
    • ágazati vagy szakmai szövetségek
    • ágazati készségfejlesztési tanácsok
    • pályaorientációs tanácsadást
    • szakmai tanácsadástinformációs szolgáltatásokat és foglalkoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek,
  • valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban rendelkeznek székhellyel.

A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények szintén részt vehetnek teljes jogú partnerként, azonban nem koordinátorként.

Kivétel: a belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) és az Oroszországi Föderáció szervezetei (4. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük. A programhoz nem társult harmadik országok részt vevő felsőoktatási intézményeinek nem kell ECHE-vel rendelkezniük. 

A konzorcium összetétele

Az oktatással és vállalkozásokkal foglalkozó szövetségeknek legalább 4 uniós tagállamra vagy a programhoz társult harmadik országra kell kiterjedniük, és legalább 8 pályázót (koordinátort és teljes jogú partnert) kell magukban foglalniuk. A konzorciumnak legalább 3 munkaerőpiaci szereplőt (vállalkozásokat vagy vállalatokat, képviselő közvetítő szervezeteket/intézményeket, például kamarákat, szakszervezeteket vagy kereskedelmi szervezeteket) kell magában foglalnia, és legalább 3 oktatási és képzési szolgáltatót (szakképző és felsőoktatási intézményt) kell bevonnia teljes jogú partnerként. Minden pályázatban legalább egy felsőoktatási intézménynek és legalább egy szakképzési szolgáltatónak kell részt vennie pályázóként (koordinátorként és teljes jogú partnerként).

A kapcsolódó szervezetek/intézmények nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 24 vagy 36 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységek típusának megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója, 1. tétel: ERASMUS-EDU-2023-PI-ALL-INNO-EDU-ENTERP

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak május 3. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A 2. tételhez tartozó, a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekre irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+-támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat? 

Feltéve, hogy a készségfejlesztési paktum4 keretében nagyszabású készségfejlesztési partnerségekben partnerek, a következő szervezetek/intézmények vehetnek részt pályázóként (koordinátorként és teljes jogú partnerként) vagy társult partnerként a 2. tételhez tartozó, a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekben. A pályázók lehetnek egy uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országok valamelyikében székhellyel rendelkező köz- vagy magánszervezetek/-intézmények:

  • felsőoktatási intézmények;
  • szakképzési szolgáltatók;
  • szakképzési szolgáltatók hálózatai;
  • kis- és középvállalkozások vagy nagyvállalatok (többek között szociális vállalkozások);
  • kutatóintézetek;
  • nem kormányzati szervezetek;
  • helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmények;
  • az oktatás, a képzés és az ifjúság területén tevékenykedő szervezetek/intézmények;
  • az oktatás, a képzés vagy az ifjúság területén tevékenykedő szervezeteket/intézményeket vagy vállalkozásokat képviselő közvetítők;
  • akkreditációval, tanúsítással, elismeréssel vagy képesítéssel foglalkozó szervek;
  • kereskedelmi, ipari és munkaügyi kamarák, kézműves kamarák;
  • európai vagy nemzeti szociális partnerek;
  • kórházak vagy egyéb ellátó intézmények, beleértve a tartós ápolást-gondozást is;
  • az oktatásért, képzésért vagy foglalkoztatásért regionális vagy nemzeti szinten felelős hatóságok;
  • foglalkoztatási szolgálatok;
  • nemzeti statisztikai hivatalok;
  • gazdaságfejlesztési ügynökségek;
  • szektorális vagy szakmai szövetségek;
  • képzési ágazati tanácsok;
  • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervek, valamint foglalkoztatási szolgálatok;

Emellett a koordinátornak a készségfejlesztési paktum keretében össze kell hangolnia az ökoszisztéma-alapú, nagyszabású készségfejlesztési partnerséget. 

Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük.

A konzorcium összetétele

A (készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó) ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségeknek legalább 8 uniós tagállamra és a programhoz társult harmadik országra kell kiterjedniük, és legalább 12 pályázót (koordinátort és teljes jogú partnert) kell bevonniuk. A konzorciumnak legalább 5 munkaerőpiaci szereplőt (vállalkozásokat vagy vállalatokat, képviselő közvetítő szervezeteket/intézményeket, például kamarákat, szakszervezeteket vagy kereskedelmi szervezeteket) kell magában foglalnia, és legalább 5 oktatási és képzési szolgáltatót (szakképző és felsőoktatási intézményt) kell bevonnia pályázóként (koordinátorként és teljes jogú partnerként). Minden pályázatban legalább egy felsőoktatási intézménynek és legalább egy szakképzési szolgáltatónak kell részt vennie pályázóként (koordinátorként és teljes jogú partnerként).

A kapcsolódó szervezetek/intézmények nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

Szektorok vagy területek

A 2021. évi éves egységes piaci jelentésben5 meghatározott 14 ipari ökoszisztéma:

A következő ipari ökoszisztémákra vonatkozó pályázatok elsőbbséget élveznek, ha nincsenek folyamatban kapcsolódó tervek, vagy ha a folyamatban lévő kapcsolódó tervek 2023 végéig véget érnek:

  1. Mobilitás – Közlekedés – Gépjárműipar:

Gépjárművek, hajók, vonatok és tartozékok gyártása; Ezek javítása és karbantartása; Teherszállítás stb.

  1. Textilipar:

Textíliák, ruházati termékek, lábbelik, bőr és ékszerek stb. gyártása

  1. Megújuló energia:

Elektromos motorok, motorok és turbinák; Elektromosáram-termelés; Gázgyártás és -elosztás stb.

  1. Elektronikai termékek:

Elektronikai termékek gyártása stb.

  1. Kiskereskedelem:

Kiskereskedelmi értékesítés; A fogyasztókhoz kapcsolódó nagykereskedelem stb.

  1. Építőipar:

Lakó- és nem lakáscélú ingatlanok építése; Út- és vasútépítés; Közművek építése és mélyépítés; Kapcsolódó tevékenységek; stb.

  1. Űripar/védelem:

Repülőgépgyártás; űripar és -szolgáltatások; védelmi termékek és technológiák stb.

  1. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású, energiaintenzív iparágak:

Fosszilis tüzelőanyagok kitermelése; Finomítás; Nagy környezeti hatással járó termékek: műanyagok, vegyi anyagok, műtrágyák, vas és acél, erdészeti termékek, cement, gumi, színesfémek stb.

A következő ipari ökoszisztémákra vonatkozó pályázatok nem élveznek prioritást, mivel folyamatban vannak a kapcsolódó szakképzettség-fejlesztési szövetségek:

  1. Turizmus:

    Személyszállítás és utazás; Szállodák, rövid távú szálláshelyek; Éttermek és vendéglátás; Rendezvények, vidámparkok stb.

  2. Agrár-élelmiszeripar:

    Növénytermesztés és állattenyésztés; Élelmiszer-feldolgozás; Állategészségügyi tevékenységek stb.

  3. Kreatív és kulturális iparágak:

    Újságok, könyvek és folyóiratok; Film, videó és televízió; rádió és zene; stb.

  4. Digitális iparágak:

    Telekommunikáció; Szoftver és programozás; Internetes portálok; Számítógépek és berendezések gyártása stb.

  5. Közelség és szociális gazdaság:

    Szociális vállalkozások, egyesületek és szövetkezetek, amelyek célja a társadalmi hatás elérése stb.

  6. Egészségügy:

    Gyógyszeripari termékek és felszerelések; Kórházak, ápolási intézmények, bentlakásos gondozás stb.

A szövetségeknek pályázatukhoz azt az egy ipari ökoszisztémát kell választaniuk, amellyel a projektjük foglalkozni fog6 . Ipari ökoszisztémánként csak egy pályázatot lehet finanszírozásra kiválasztani. A pályázat vonatkozhat olyan ökoszisztémára, amelyben nincs a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve nyomán folyó projekt, vagy olyan ökoszisztémára, amelyben már megvalósítás alatt áll egy készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve nyomán folyó projekt. Ez utóbbi esetben a pályázatnak olyan területeket kell érintenie, amelyek egyértelműen eltérnek a meglévő, készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve nyomán folyó projekt(ek) által érintett területektől7 .

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 48 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója, 2. tétel: ERASMUS-EDU-2023-PI-ALL-INNO-BLUEPRINT

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak május 3. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés

Valamennyi szövetségnek koherens, átfogó és változtatható összekapcsolódó tevékenységek sorát kell megvalósítása a felsőoktatás, a szakképzés és a vállalatok (többek között nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások és szociális vállalkozások), valamint a szélesebb körű társadalmi-gazdasági környezet innovációjának fokozása érdekében.

1. Tétel: Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért

Az oktatással és vállalkozásokkal foglalkozó szövetségeknek legalább az alábbi tevékenységek egyikét magukban kell foglalniuk (nem kimerítő lista):

Az innováció ösztönzése

  • új tanulási és oktatási módszerek közös kidolgozása és megvalósítása (például új, multidiszciplináris tantervek és tanulóközpontú, valós problémákat a középpontba helyező oktatás és tanulás, innovatív technológiák alkalmazása, illetve a mikrotanúsítványok megfelelőbb kihasználása);
  • folyamatos továbbképzésre szolgáló programok és tevékenységek kialakítása és kipróbálása a vállalkozásokkal és azokon belül;
  • oktatási és képzési programok kidolgozása a mélytechnológiák területén szükséges készségek fejlesztésének támogatása érdekében;
  • Inkubátorházak létrehozása az oktatási és képzési intézményeken belül Európa-szerte, szoros együttműködésben a vállalkozói szférával, hogy segítsék a diák vállalkozókat abban, hogy ötleteiket vállalkozásokká alakítsák. Ezt például a szolgáltatások széles körének biztosításával lehetne elérni, kezdve a készségekkel, pénzügyi, üzleti és vezetői képzéssel, valamint irodahelyiség biztosításával és a kockázati tőke finanszírozásának megkönnyítésével.
  • a piac által nem kezelt és a társadalom kiszolgáltatott csoportjaira irányuló, sürgető társadalmi igények megválaszolására szolgáló megoldások kialakítása és kipróbálása; társadalmi kihívások vagy a szemléletben és értékekben, stratégiákban és szakpolitikákban, szervezeti felépítésben és folyamatokban, valamint megvalósítási rendszerekben és szolgáltatásokban bekövetkezett változásokból fakadó kihívások kezelése;
  • kihívást jelentő problémák orvoslására alkalmas megoldások kifejlesztése, termék- és folyamatinnováció (hallgatók, egyetemi tanárok és gyakorlati szakemberek együttműködése révén).

A kezdeményezőkészség, valamint a vállalkozói gondolkodásmód, illetve kompetenciák és készségek megteremtése

  • a foglalkoztathatóság, a kreativitás és új szakmai pályák megerősítésére szolgáló, olyan tranzverzális készségek elsajátítását és alkalmazását szolgáló, új oktatási módszerek és tanulási eszközök kialakítása a vállalatokkal együttműködve, amelyek a felsőoktatási és szakképzési programok teljes időtartama alatt használhatók;
  • amikor csak lehet, a kezdeményezőkészség és vállalkozói készség kibontakoztatása egy adott tudományterület, tanterv, kurzus stb. keretében annak érdekében, hogy a hallgatókat, kutatókat, munkatársakat/szakembereket/oktatókat és pedagógusokat fel lehessen vértezni a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód megteremtéséhez szükséges kompetenciákkal, készségekkel és motivációval, és ezáltal képesek legyenek különböző kihívásokkal megbirkózni az oktatás területén, valamint a szakmai és magánéletükben;
  • új tanulási lehetőségek megteremtése a kezdeményezőkészség, valamint az olyan vállalkozói kompetenciák és készségek gyakorlati megtapasztalása és alkalmazása révén, amelyek új szolgáltatások, termékek és prototípusok bevezetését, valamint induló innovatív és hasznosító vállalkozások alapítását foglalhatják magukban, és/vagy eredményezhetik;
  • „hallgatóközpontúbb megközelítések” bevezetése, aminek keretében a hallgatók személyre szabhatják a saját képzési pályájukat.

A felsőoktatás, a szakképzés, a vállalkozások és kutatás területe közötti tudáscsere és tudásáramlás ösztönzése

  • Befogadó és összekapcsolt felsőoktatási és szakképzési rendszerek, illetve vállalkozások kialakítása kölcsönös bizalom, határokon átnyúló elismerés és tanúsítás, a szakképzés és a felsőoktatás közötti rugalmas pályák, a magasabb EKKR-szintű szakképzés előmozdítása, valamint a hallgatók és a munkavállalók mobilitásának elősegítése révén;
  • tanulószerződéses gyakorlati képzések és tanulmányi területtel kapcsolatos, a tantervbe teljes mértékben beágyazott, elismert és kreditpontot érő tevékenységek indítása vállalkozásoknál; innovatív intézkedések tesztelésére és kipróbálására szolgáló rendszerek; meghatározott időszakra szóló csereprogramok hallgatóknak, kutatóknak, oktatásban részt vevő és vállalati munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak; oktatást és kutatást végző vállalati munkatársak/szakemberek bevonásával kapcsolatos ösztönzők rendelkezésre bocsátása; a kutatási adatok elemzése. Adott esetben a projektek kapcsolódhatnak a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségéhez8 .

A rezilienciával kapcsolatos piaci igények és a kialakulóban lévő szakmák azonosítása

  • A piaci igények és az újonnan megjelenő szakmák (keresleti oldal) azonosítása, a rendszerek munkaerőpiaci igényekkel kapcsolatos fogékonyságának minden szintre kiterjedő fokozása (kínálati oldal); a felsőoktatás és a szakképzés hozzáigazítása a készségigényekhez a munkaalapú tanulást magában foglaló, egész szektorra kiterjedő transznacionális tantervek kidolgozása és megvalósítása révén;
  • a nyilvánosság által a társadalmi kihívások (például éghajlatváltozás, egészség) megoldásához szükséges készségek azonosítása, valamint a társadalmi és közösségi szintű reziliencia ösztönzése, többek között a felsőoktatási és szakképzési szolgáltatók, valamint a nemzeti, regionális és helyi hatóságok együttműködése révén, valamint azáltal, hogy a magánszektor hozzájárul az intelligens szakosodási stratégiák megtervezéséhez és végrehajtásához az egyes régiókban;
  • támogatás nyújtása a strukturális munkaerőhiány mind a reziliencia, mind a piaci igények szempontjából történő orvoslásához.

2. Tétel: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

A következő tevékenységeket kell végrehajtani:

A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés stratégiai megközelítésének kidolgozása

  • Fenntartható együttműködés kialakítása a készségfejlesztés terén a kulcsfontosságú ágazati érdekelt felek között, beleértve a szociális partnereket, az oktatási és képzési szolgáltatókat és a hatóságokat (nemzeti és regionális szinten). A projekt célja továbbá az egy adott ipari ökoszisztéma értékláncához tartozó nagyvállalatok és mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) közötti együttműködés kiépítése;
  • Készségekkel kapcsolatos, folyamatos információgyűjtés: releváns uniós és országos és/vagy regionális szintű kvalitatív és kvantitatív adatok szolgáltatása az összekapcsolt nyílt adatformátumnak megfelelően; közös módszertan kidolgozása a jövőbeli készségigények előrejelzésére, valamint a készségek iránti kereslet és kínálat alakulásának (évente történő) nyomon követésére, hiteles előrejelzési forgatókönyvek alapján, az uniós készségkörképre és adott esetben az OECD, a Világgazdasági Fórum és a meglévő ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek munkájára támaszkodva;
  • Az ágazatban/ökoszisztémában rendelkezésre álló, (az ipar, a köz- és a magánszféra érdekelt felei által nyújtott) meglévő továbbképzési és átképzési támogatás feltérképezése és annak meghatározása, hogy ezen intézkedések közül melyiket lehetne továbbfejleszteni az értékláncban részt vevő vállalatok támogatása érdekében;
  • A készségekkel kapcsolatos információgyűjtés alapján az ipari ökoszisztémára vonatkozó készségstratégia kidolgozása, amely prioritásokat tartalmaz az ipari ökoszisztéma munkaerejének, valamint az ágazathoz csatlakozni képes személyek átképzésére és továbbképzésére irányuló célkitűzések (pl. gazdaságilag inaktívak) támogatására. A stratégiának részleteznie kell, hogy a jelentősebb tendenciák – például az ipari ökoszisztémában megfigyelhető globális, társadalmi és technológiai fejlemények – hogyan befolyásolhatják az álláshelyeket és a készségigényeket. Ismertetnie kell a várt ütemtervet, és különös figyelmet kell fordítania a digitális transzformáció, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiák hatására. Azonosítania kell és meg kell határoznia azokat a foglalkozási profilokat és kapcsolódó készségeket, amelyek az ágazatban valószínűleg megjelennek (azaz teljesen újak lesznek). Meg kell határoznia továbbá azokat a kulcsfontosságú ipari szereplőket és érdekelt feleket, akiket be kell vonni a stratégia végrehajtásába. Ennek a stratégiának kell lennie a projekt egyik legfontosabb eredményének, és egyértelműen meg kell határoznia a tevékenységek, a mérföldkövek és a jól azonosított eredmények körét, valamint a konkrét prioritási intézkedéseket, amelyek rámutatnak arra, hogy miként lehet összehangolni a jövőbeli készségkeresletet és -kínálatot e kialakulóban lévő foglalkozások esetében. A stratégiát a készségfejlesztési paktum szerinti partnerség kiépítésének alapjaként kell használni;
  • Adott esetben annak biztosítása, hogy a projekt eredményei nyílt adatformátumban álljanak rendelkezésre, hogy azok beépülhessenek az uniós készségkörképbe, valamint a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásába (ESCO);
  • Releváns uniós és országos és/vagy regionális szintű kvalitatív és kvantitatív adatok szolgáltatása az összekapcsolt nyílt adatformátumnak megfelelően.

Az egész ágazatra kiterjedő, elfogadott európai alaptantervek és képzési programok kidolgozása

A tevékenység első évében (reaktív válasz)

A fenti intézkedésekkel párhuzamosan valamennyi projektnek gyorsan kezelnie kell a Covid19-világjárványból, valamint a digitális és zöld átállásból eredő, az adott ipari ökoszisztéma foglalkozásaiban jelentkező sürgős készségigényeket (az adatokat a pályázatban kell megadni):

  • Adott esetben a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásának foglalkozási profiljaira és a meglévő kompetenciakeretekre támaszkodva9 ;
  • Iskolarendszeren kívüli szakképzési programok kidolgozása a munkaerő továbbképzése és átképzése érdekében, innovatív vegyes és munkaalapú tanulás révén;
  • Az új képzési programok tartalma és nyújtása jó minőségének biztosítása az EQAVET-tel és az ESG-vel (a felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelveivel) összhangban lévő minőségbiztosítási módszerek alkalmazásával;  
  • A képzési programok gyors terjesztésének és használatának biztosítása az ipari ökoszisztémán belüli értéklánc fő szereplőinek, a szakképzési kiválósági központok10 , az intelligens szakosodási stratégiákat11 végrehajtó régiók, az európai klaszterpartnerségek12 , valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet ugyanazon ipari ökoszisztémán belül aktív tudományos és innovációs társulásainak13 elérésével.

A projekt egészében (proaktív válasz)

A projekteknek ezután foglalkoztatási profilokat és képzési tartalmakat kell kidolgozniuk a változó és kialakulóban lévő foglalkozási profilok számára:

  • Az ipari ökoszisztéma kialakulóban lévő foglalkozási profilokkal kapcsolatban azonosított készségigények alapján új moduláris szakképzési tantervek és a kapcsolódó alapoktatásra és -képzésre vonatkozó képesítések (teljes tanterv a nemzeti oktatási és képzési rendszerekbe való integrációhoz), valamint iskolarendszeren kívüli szakképzési programok kialakítása a munkaképes korú emberek továbbképzése vagy átképzése céljából (az újonnan felmerülő készségigényekre irányuló modulok);
  • Ezek a tantervek és képzési programok az Európai Képesítési Keretrendszerrel (EKKR)/a nemzeti képesítési keretrendszerekkel (NKKR) összhangban a tanulási eredmények egységeiből állnak, és az ESCO biztosítja hozzájuk az alapokat; a tanterveknek az egyes munkákhoz szükséges készségeket, valamint a fő kompetenciákat14 kell biztosítaniuk, amelyek magukban foglalják nevezetesen a transzverzális készségeket és a STEAM-elveket15 ;
  • Munkaalapú tanulással töltött időszakok beépítése az új képzési tartalmakba, többek között olyan lehetőségek biztosítása, amelyek keretében az ismereteket gyakorlati, „valós életből” merített munkahelyi helyzetekben lehet alkalmazni, és lehetőség szerint transznacionális tanulási tapasztalatok beágyazása;
  • Minőségirányítás bevezetése az új képzési tartalom tekintetében vagy az EQAVET és az ESG minőségbiztosítási elveinek, vagy a már meglévő minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásával, amelyeknek azonban összhangban kell lenniük az EQAVET-tel és az ESG-vel;
  • A releváns ágazati képesítések – többek között egy vagy több szakképzési szolgáltató által odaítélt közös, transznacionális programok (amelyek magukban foglalják az európai szakmai alapprofilokat16 ) – előmozdítása, és ezáltal a határokon átnyúló tanúsítás lehetővé tétele, illetve az egymás iránti bizalom kiépítése, ami hozzájárul a szektoron belüli nagyobb arányú tanulói és szakmai mobilitáshoz.

Az alaptantervek és képzési programok megvalósítása

  • A különböző célcsoportokhoz igazított tantervek és képzési programok megvalósítási módszereinek kidolgozása az oktatás és a tanulás innovatív megközelítéseinek alkalmazásával, beleértve a munkaalapú tanulás biztosítását, az IKT-k használatát (pl. vegyes tanulás, szimulátorok, kiterjesztett valóság stb.), a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók virtuális/vegyes mobilitási megoldásait, valamint a nyílt oktatási erőforrásokat (pl. mesterséges intelligencián alapuló tanulás, MOOC-ok17 );
  • A szakmai ismeretek generációk közötti átadását elősegítő intézkedések kidolgozása;  
  • Annak ismertetése, hogy az értékelési módszerek és eljárások miként fedhetik le a tanulás – munkaalapú tanulást is magában foglaló – valamennyi formáját, és miként könnyíthetik meg a képzés előtt elsajátított készségek és kompetenciák érvényesítését;
  • A meglévő kapcsolatokra és a készségkeresleti oldallal a készségekkel kapcsolatos információgyűjtési szakaszban kialakított új kapcsolatokra építve a foglalkoztatási lehetőségeket nyújtó szolgáltatók, például a magán- és állami munkáltatók és a foglalkoztatási szolgálatok elérése a képzést elvégzettekkel való potenciális kapcsolatfelvétel érdekében;
  • Megfelelő intézkedések azonosítása abból a célból, hogy a tanulókat nyomon lehessen követni a képzésük elvégzését követően a „visszacsatolási spirálok”18 létrehozása érdekében. Ezek a nyomonkövetési és visszacsatolási rendszerek a vállalatoktól, tanulóktól/munkavállalóktól, valamint a nyilvános tájékoztatási forrásokból és a munkaerőpiaci érdekeltektől származó információkra épülhetnek;
  • Az új vagy átalakított szakképzési és felsőoktatási tantervek és képesítések formális elismerésére szolgáló megfelelő intézkedések előirányzása a partnerek székhelye szerinti országokban és az érintett ipari ökoszisztémában.

Hosszú távú cselekvési terv kidolgozása a projekteredmények projekt lezárulását követő, fokozatos kiterjesztésére

  • Ennek a tervnek a munkaerő átképzéséhez és továbbképzéséhez szükséges készségfejlesztési paktum keretében létrehozott, több érdekelt felet tömörítő készségfejlesztési partnerségek elősegítése/erősítése érdekében az oktatási és képzési szolgáltatók, a kulcsfontosságú ágazati érdekelt felek és a (regionális vagy nemzeti) hatóságok között a megfelelő szinten kialakított tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket;
  • A tervnek biztosítania kell az eredmények megfelelő láthatóságát és széles körű disszeminációját, többek között uniós és nemzeti/regionális politikai szinten is, és részletesen ismertetnie kell a nemzeti és/vagy regionális szintű végrehajtásának módját az illetékes hatóságokkal;
  • A tervnek elő kell irányoznia, hogy a projekt eredményeit, különösen a készségekkel kapcsolatos információgyűjtést, a stratégiát és a képzési programokat hogyan frissítik a projekt 4 éves időtartamának végét követően, többek között a projekt jövőbeli finanszírozási forrásainak előrejelzésével;
  • A tervben fel kell tüntetni, hogy az uniós finanszírozási lehetőségek (pl. Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret, beleértve az európai strukturális alapokat, az InvestEU, az Erasmus+), valamint a magánberuházások és a nemzeti/regionális finanszírozás hogyan támogathatják a készségfejlesztési stratégiákat. Ennek során figyelembe kell venni az intelligens szakosodási stratégiákat, az európai klaszterpartnerségeket, a szakképzési kiválósági központok hálózatait és az EIT innovációs társulásait.

Mindkét tétel esetében (1. Tétel: Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért és a 2. tétel: A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek

Az innovációs szövetségeknek minden releváns esetben alkalmazniuk kell uniós szintű eszközöket, például az EKKR-t, az ESCO-t, az Europasst (beleértve a tanulmányokkal kapcsolatos digitális európai tanúsítványokat), az EQAVET-et és az ESG-t. Amennyiben a pályázatok például gyakorlatközösségek létrehozását vagy együttműködési célú honlapok kialakítását javasolják, adott esetben a meglévő online platformokra, például a School Education Platformra, az EPALE-re vagy a szakképzési szakemberekből álló EPALE-közösségre kell építeniük, és azokat kell használniuk19 .

Az innovációs szövetségek az új tantervek vagy új képzési és tanulási módszerek kipróbálása érdekében szervezhetnek tanulási célú mobilitási tevékenységeket a hallgatók, tanárok, kutatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók körében, amennyiben ezek támogatják/kiegészítik a partnerségek fő tevékenységeit, és hozzáadott értéket képviselnek a projekt célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából.

Várt hatás

Az innovációs szövetségek tevékenységének keretét a szakképzés, a felsőoktatás és a vállalatok arra irányuló stratégiai és fenntartható együttműködése adja, hogy növeljék Európa innovációs kapacitását. Jelentősen megerősítik a két oktatási terület között fennálló szinergiákat az innováció, az új készségek, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói gondolkodásmód elősegítése terén. Ezek a felsőoktatás, a szakképzés és a vállalkozások közötti szövetségek várhatóan hozzájárulnak a regionális ökoszisztémák fejlesztéséhez, és közvetlen formában bocsátanak rendelkezésre értékes meglátásokat a gazdaság számára a munkaalapú tanulás beépítése tekintetében. Míg az egyetemek kutatási ismereteiknek és adataiknak köszönhetően közvetlenül információt szolgáltathatnak a kis- és középvállalkozások számára a helyi gazdaságok élénkítése érdekében, a szakképzési szolgáltatók a vállalkozások által igényelt készségeket biztosítanak, és képesek elősegíteni a helyi gazdaság növekedését.

Az innovációs szövetségekkel szemben nagyobb léptékben az az elvárás, hogy mind az oktatás, mind a foglalkoztatás terén célirányosan kezeljék a társadalmi és gazdasági kihívásokat, és vegyék figyelembe az olyan kulcsfontosságú területeket, mint az innovációs kihívások, a készségkínálat, az éghajlatváltozás, a zöld gazdaság, a demográfia, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia. A nagyvállalatokkal történő együttműködésből is előnyök származhatnak. Az innovációs szövetségek középpontjában a polgárok igényei állnak, és felgyorsítják a felsőoktatás és a szakképzés korszerűsítését.

A készségfejlesztési paktum nemcsak az aktualizált készségfejlesztési program egyéb intézkedéseinek végrehajtásához hoz létre keretet, hanem az innovációs szövetségek projekteredményeinek disszeminációjához és hasznosításához is. Különösen a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek eredményei szolgálnak majd alapul a készségfejlesztési paktum nagy léptékű ágazati partnerségeihez.

Emellett a szövetségek hozzá fognak járulni a megújított felsőoktatási programról szóló uniós közlemény20 végrehajtásához és az európai oktatási térség21 létrehozásához is. Ezenkívül segíteni fogják az uniós ipari és kkv-stratégiák (2021) végrehajtását is.

A szövetségek emellett a tevékenység általános paramétereiként figyelembe veszik a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend fenntartható fejlődési céljait22 és az éghajlatváltozásról szóló párizsi nyilatkozatot23 , és ezáltal segítik az Európai Bizottságot az új zöld megállapodás24 és az európai helyreállítási terv25 végrehajtásában. A szövetségek ötletekkel járulnak hozzá az új európai Bauhaus kezdeményezéshez26 is, amelynek célja új, fenntartható életformák kialakítása a zöld megállapodás célkitűzéseinek teljesítése érdekében.

Az innovációs szövetségeknek egyéni, szervezeti és rendszerszinten egyaránt rövid és hosszú távú hatással kell lenniük az érdekeltek szélesebb körére. E hatásnak a projekt időtartamának lejárta után és a partnerségeket alkotó szervezetek/intézmények körén kívül is érvényesülnie kell. Elvárás, hogy a partnerség és a tevékenységek a projekt időtartama után is tovább folytatódjanak. Ebből a célból az eredményeknek/célkitűzéseknek nem kell önmagukban állniuk, hanem összekapcsolhatók már meglévő vállalkozásokkal, rendszerekkel, projektekkel, platformokkal stb., illetve integrálhatók azokba.

Értékelési szempontok

Az 1. tételre (Szövetségek az oktatásért és vállalkozásokért) a következő értékelési szempontok vonatkoznak:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 25 pont)

Háttér és általános célkitűzések

  • Az uniós szakpolitikával és kezdeményezésekkel alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat figyelembe veszi a szakképzés és felsőoktatás területén meghatározott európai célkitűzéseket, valamint hozzájárul azok megvalósításához; a pályázat figyelembe veszi a készségfejlesztéshez már rendelkezésre álló uniós eszközöket és kezdeményezéseket, és hozzájárul ezek láthatóságának növeléséhez;
  • Cél: a pályázat releváns a pályázattípus célkitűzései és tevékenységei szempontjából.

Szükségletelemzés és egyedi célkitűzések

  • Következetesség: a célkitűzések megbízható szükségletelemzésen alapulnak; a célkitűzések világosan meg vannak fogalmazva, reálisak, és olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és a pályázattípus szempontjából;
  • Digitális készségek: a pályázat milyen mértékben integrálja a digitális készségeket egy vagy több kapcsolódó foglalkozási profil képzési tartalmába, és adott esetben a deep-tech területek szükségleteihez kapcsolódó készségeket a képzési tartalomba;
  • Zöld készségek: a pályázat milyen mértékben építi be a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra történő átálláshoz kapcsolódó készségeket egy vagy több kapcsolódó foglalkozási profil képzési tartalmaiba;
  • Rezilienciával kapcsolatos készségek: mennyire építi be a pályázat a közösségen belüli alkalmazkodáshoz, változáskezeléshez és az egymásról történő gondoskodáshoz kapcsolódó készségeket.

Kiegészítő jelleg más intézkedésekkel és innovációval - Európai hozzáadott érték

  • Innováció: a pályázat a legkorszerűbb módszereket és technikákat alkalmazza, például inkubátorházakat létesít az oktatási és képzési intézményeken belül, és projektspecifikus innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet;
  • Európai hozzáadott érték: a pályázatból világosan kiderül a projekt transznacionális jellegéből és potenciális átvihetőségéből fakadó hozzáadott érték;
  • Oktatási és képzési képviselet: a szövetség olyan partnereket foglal magában, amelyek megfelelően képviselik az oktatási és képzési szolgáltatókat, és egyértelműen megmutatják mind a felsőoktatás, mind a szakképzés előnyeit/relevanciáját.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

Koncepció és módszertan

  • Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, módszertan, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet; a pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek;
  • Felépítés: a munkaprogram világos és érthető, és az összes szakaszra (előkészítés, megvalósítás, hasznosítás, nyomon követés, értékelés, disszemináció) kiterjed;
  • Módszertan: a pályázat adott esetben kihasználja a készségekhez és foglalkozásokhoz kapcsolódó uniós eszközöket, például az EKKR-t, az ESCO-t, az Europasst, az EQAVET-et és az ESG-t.

Projektmenedzsment, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és értékelési stratégia 

  • Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
  • Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a feladatmodulokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel;
  • A képesítések elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége: az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel és elvekkel, többek között a mikrotanúsítványokkal összhangban.

Költséghatékonyság és pénzügyi irányítás

  • Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve;
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, kölcsönös felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben és költséghatékony módon kerüljön sor; a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a mérséklési intézkedésekre. a szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik; a szövetség munkaprogramja egy független, külső minőségértékelést is magában foglal félidőben, valamint a projekt végén.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 25 pont)

Konzorcium létrehozása

  • Kialakítás: a partnerség összetétele összhangban áll a pályázattípus és a projekt célkitűzéseivel; a releváns szervezetek/intézmények megfelelő arányát foglalja magában, többek között olyan szakképzési szolgáltatókat, felsőoktatási intézményeket és vállalkozásokat, amelyek a projekt sikeres megvalósításához szükséges profillal, készségekkel, tapasztalatokkal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkeznek; a szövetség olyan partnereket von be, amelyek megfelelően képviselik az érintett szektort vagy szektorközi megközelítést;
  • Elkötelezettség: a partnerek hozzájárulásai jelentősek, relevánsak és kiegészítik egymást; a felelősségi körök és feladatok felosztása egyértelmű, megfelelő, és saját szakértelméhez és kapacitásához mérten valamennyi részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív hozzájárulását szemlélteti;
  • A programhoz nem társult harmadik országok bevonása: adott esetben a programhoz nem társult harmadik országokból származó részt vevő szervezetek/intézmények részvétele lényeges hozzáadott értéket képvisel a szövetség számára.

Konzorciumirányítás és döntéshozatal

  • Feladatok: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben; az egyéni feladatok az adott partnerek konkrét know-how-ja szerint kerültek elosztásra;
  • Együttműködés/csapatszellem: a projekt hatékony mechanizmust javasol a részt vevő szervezetek/intézmények, résztvevők és egyéb releváns érdekeltek közötti eredményes koordináció, konfliktusmegoldás, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében;
  • Kölcsönös előnyök: a szövetség minden részt vevő szervezet/intézmény számára világosan megfogalmazott előnyöket és hozzáadott értéket kínál.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

Hatás és cél

  • Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a szövetség eredményeit; a pályázat az elért eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg;
  • Hatás: a pályázat társadalmi és gazdasági szempontból releváns és hatékony; helyi, nemzeti és európai szinten biztosítja a célcsoportokra és az érintett szektorban – többek között az oktatás és képzés területén – jelentős szerepet betöltő érdekeltekre gyakorolt hatást; a pályázat intézkedéseket, célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére, valamint a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan.

Kommunikáció, disszemináció és láthatóság

  • Disszemináció: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő és helyes időzítésű tevékenységeket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékony módon terjesszék az érdekeltek és a nem részt vevő közönség körében a projekt időtartama alatt és azt követően.

Fenntarthatóság és folytonosság

  • Nyílt hozzáférés: a pályázat adott esetben leírja, hogy hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogy a nemzeti és regionális szintű kiterjesztésre vonatkozó cselekvési terv miként kerül majd kidolgozásra; a pályázat megfelelő intézkedéseket irányoz elő, és azonosítja a pénzügyi erőforrásokat (európai, nemzeti, magánszektorból származó) annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és megvalósított előnyök a projekt lezárulását követően is fenntarthatók legyenek.

A finanszírozáshoz a pályázatoknak legalább 70 pontot el kell érniük, figyelembe véve a négy értékelési szempont mindegyike esetében a szükséges minimális pontszámot is: legalább 13 pont a „projekt relevanciája” kategóriára; 16 pont a „projektterv és a megvalósítás minősége” és 13 pont a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége”, valamint 11 pont a „hatás” kategóriára.

Az ugyanabba a témába tartozó, egyenlő pontszámú pályázatokat a „relevancia” és a „hatás” értékelési szempont szerinti pontszámok alapján rangsorolják.

A 2. tétel – A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek esetében a következő értékelési szempontok alkalmazandók:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 25 pont)

Háttér és általános célkitűzések

  • Az uniós szakpolitikával és kezdeményezésekkel alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat figyelembe veszi a felsőoktatásra és a szakképzésre, valamint a kiválasztott ipari ökoszisztémák szempontjából releváns uniós szakpolitikákra vonatkozó európai célkitűzéseket, és hozzájárul azok eléréséhez, támogatja a készségfejlesztési paktum keretében a saját ipari ökoszisztémáján belül létrejövő, nagyszabású készségfejlesztési partnerségeket. Hozzájárul az európai készségfejlesztési programhoz, és figyelembe veszi az uniós eszközöket. azoknak a pályázatoknak, amelyek egy készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetséggel már rendelkező ipari ökoszisztémára vonatkoznak, egyértelműen meg kell határozniuk, hogyan fognak a korábbi tervre építeni; a hatókör, az eredmények és a tevékenységek között semmilyen átfedés nem állhat fenn. Az azonos minőségű, de kiemelt ökoszisztémára vonatkozó pályázat relevánsabb lesz, mint a prioritást nem élvező ökoszisztémára vonatkozó pályázat;
  • Cél: a pályázat releváns a pályázattípus célkitűzései és tevékenységei szempontjából. A pályázat különösen a kialakulóban lévő foglalkozási profilok kiemelten fontos csoportjával kapcsolatos fejlesztéseket tartalmazza, és a kapcsolódó képesítéseket a tanulási eredmények szerinti egységek alapján alakítja ki mind az EKKR 3–5. szintjén, mind az EKKR 6–8. szintjén. A pályázat magában foglalja a kapcsolódó oktatási és képzési programok tervezését, tesztelését és kezdeti biztosítását, amelyeket moduláris, rugalmas és hozzáférhető tanulási lehetőségekként dolgoztak ki és valósítanak meg, figyelembe véve a korábban elsajátított készségek érvényesítését.

Szükségletelemzés és egyedi célkitűzések

  • Következetesség: a célkitűzések megbízható szükségletelemzésen alapulnak; világosan meg vannak fogalmazva, reálisak, és olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és a tevékenység szempontjából;
  • Ágazat/területi képviselet: a szövetség olyan partnereket foglal magában, amelyek megfelelően képviselik az érintett ipari ökoszisztémát;
  • Digitális és kulcsfontosságú alaptechnológiák, többek között mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségek: mennyire foglalkozik a pályázat ezekkel a készségekkel az egy vagy több kapcsolódó foglalkozási profilhoz kidolgozott projekttervben;
  • Zöld készségek: a pályázat beépíti a körforgásos és környezetbarátabb gazdaságra történő átálláshoz kapcsolódó készségeket egy vagy több kapcsolódó foglalkozási profil képzési tartalmaiba.

Kiegészítő jelleg más intézkedésekkel és innovációval – Európai hozzáadott érték

  • Innováció: a pályázat a legkorszerűbb módszereket és technikákat mérlegeli, és innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet;
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat egyértelműen igazolja a transznacionális jellegén keresztül létrehozott hozzáadott értéket;
  • Oktatási és képzési képviselet: a szövetség olyan partnereket foglal magában, amelyek megfelelően képviselik az oktatási és képzési szolgáltatókat.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

Koncepció és módszertan

  • Koherencia: a pályázat megfelelő, konkrét és gyakorlati tevékenységek koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek;
  • Felépítés: a munkaprogram világos és érthető, és az összes szakaszra (előkészítés, megvalósítás, hasznosítás, nyomon követés, értékelés, disszemináció) kiterjed;
  • Módszertan: a pályázat adott esetben kihasználja a készségekhez és foglalkozásokhoz kapcsolódó uniós eszközöket, például az EKKR-t, az ESCO-t, az Europasst, az EQAVET-et és az ESG-t.

Projektmenedzsment, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és értékelési stratégia 

  • Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
  • Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a feladatmodulokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel;
  • A képesítések elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége: összhangban áll az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel és elvekkel.

Költséghatékonyság és pénzügyi irányítás

  • Költségvetés: a költségvetés biztosítja a sikerhez szükséges megfelelő forrásokat, sem túlbecsült, sem alábecsült, és arányban áll a pályázat hatókörével; azoknak a pályázatoknak, amelyek egy készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetséggel már rendelkező ipari ökoszisztémára vonatkoznak, olyan költségvetést kell benyújtaniuk, amely egyértelműen bizonyítja, hogy a kettős finanszírozást el fogják kerülni, mivel az kiegészíti a meglévő, készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve keretében már elvégzett munkát, és arra épít;
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, kölcsönös szakértői felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben és költséghatékony módon kerüljön sor; a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a mérséklési intézkedésekre. a szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik; a szövetség munkaprogramja egy független, külső minőségértékelést is magában foglal félidőben, valamint a projekt végén.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 25 pont)

Konzorcium létrehozása

  • Kialakítás: a partnerség a készségfejlesztési paktum keretében megvalósuló nagyszabású készségfejlesztési partnerségek partnereiből áll; a releváns szervezetek/intézmények megfelelő arányát foglalja magában, többek között a szakképzési szolgáltatókat, a felsőoktatási intézményeket, az ipart, beleértve a kkv-kat is, amelyek a projekt sikeres megvalósításához szükséges profillal, készségekkel, tapasztalatokkal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkeznek. A pályázatban javasolt partnerség bizonyítja a paktum keretében megvalósuló, vonatkozó nagyszabású készségfejlesztési partnerség szakértelmét és reprezentativitását. a szövetség által lefedett országokban rendkívül releváns az európai szociális partnerek és/vagy nemzeti szociális partnerek részvétele; az érintett partnereknek a szövetségben részt vevő uniós tagállamokon és régiókon belüli földrajzi eloszlásának és reprezentativitásának olyannak kell lennie, hogy a szövetség nagy végrehajtási kapacitással rendelkezzen az érintett országokban és régiókban (pl. egy európai ágazati szervezet/intézmény és/vagy európai szociális partnerek részvétele révén);
  • Elkötelezettség: a partnerek hozzájárulásai jelentősek, relevánsak és kiegészítik egymást; a felelősségi körök és feladatok felosztása egyértelmű, megfelelő, és saját szakértelméhez és kapacitásához mérten valamennyi részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív hozzájárulását szemlélteti;

Konzorciumirányítás és döntéshozatal

  • Feladatok: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben; az egyéni feladatok az adott partnerek konkrét know-how-ja szerint kerültek elosztásra;
  • Együttműködés/csapatszellem: a projekt hatékony mechanizmust javasol a részt vevő szervezetek/intézmények, résztvevők és egyéb releváns érdekeltek közötti megfelelő koordináció, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében;
  • Kölcsönös előnyök: a szövetség egyértelmű hozzáadott értéket és előnyöket biztosít a releváns nagyszabású készségfejlesztési partnerség számára.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

Hatás és cél

  • Hasznosítás: a pályázat bemutatja, hogy a szövetség eredményeit hogyan fogják megvalósítani a készségfejlesztési paktum keretében létrejött, vonatkozó nagyszabású készségfejlesztési partnerség célkitűzéseivel és kötelezettségvállalásaival összhangban.
  • Hatás: a pályázat társadalmi és gazdasági szempontból releváns és hatékony; Biztosítja, hogy helyi, nemzeti és európai szinten hatást gyakoroljon az érintett ökoszisztémában, többek között az oktatásban és képzésben jelentős szerepet játszó célcsoportokra és érdekelt felekre, például azokra, akik csatlakoztak a készségfejlesztési paktumhoz. a pályázat intézkedéseket, célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére, valamint a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan.

Kommunikáció, disszemináció és láthatóság

  • Disszemináció: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő és helyes időzítésű tevékenységeket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékony módon terjesszék az érdekeltek körében.

Fenntarthatóság és folytonosság

  • Nyílt hozzáférés: a pályázat adott esetben leírja, hogy hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan népszerűsítik ezeket nyílt licenccel és összekapcsolt nyíltadat-formátum segítségével, illetve világossá teszi, hogy a pályázat nem tartalmaz aránytalan korlátozásokat;
  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogy a nemzeti és regionális szintű kiterjesztésre vonatkozó cselekvési terv miként kerül majd kidolgozásra; a pályázat megfelelő intézkedéseket irányoz elő, és azonosítja a pénzügyi erőforrásokat (európai, nemzeti, magánszektorból származó) annak biztosítása érdekében, hogy a szövetség által elért eredmények és megvalósított előnyök a projekt lezárulását követően is fenntarthatók legyenek.

A 2. Tétel esetében ökoszisztémánként csak 1 pályázat támogatható.

A finanszírozáshoz a pályázatoknak legalább 70 pontot el kell érniük, figyelembe véve a négy értékelési szempont mindegyike esetében a szükséges minimális pontszámot is: legalább 13 pont a „projekt relevanciája” kategóriára; 16 pont a „projektterv és a megvalósítás minősége” és 13 pont a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége”, valamint 11 pont a „hatás” kategóriára.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

Az Uniós támogatás legmagasabb összege projektenként a következő lehet:

  • 1. tétel – Szövetségek az oktatásért és a vállalkozásokért:
    • 1 millió EUR (2 éves projekt)
    • 1,5 millió EUR (3 éves projekt)
  • 2. tétel – A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek:
    • 4 millió EUR (4 éves projekt) – ipari ökoszisztémánként csak egy pályázat választható ki finanszírozásra. Hasonlóképpen egy olyan ökoszisztémára vonatkozó pályázat, amelyen belül egyáltalán nem jött létre készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés tervét végrehajtó ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség, relevánsabbnak lesz értékelve, mint az olyan ökoszisztémarészre kiterjedő pályázat, amelyen belül már folyamatban van a terv végrehajtása.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80 %-a lehet.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás nem engedélyezett. Az önkéntesek költségei megengedettek. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Tagged in:  Higher education Szakképzésben részesülő diákok és szakképző intézményekben dolgozó szakemberek mobilitása