A „felsőoktatási kapacitásépítés” pályázattípus a felsőoktatás területén tevékenykedő szervezetek/intézmények közötti többoldalú partnerségeken alapuló nemzetközi együttműködési projekteket támogatja. A felsőoktatási kapacitásépítési projektek tevékenységeinek és eredményeinek a programhoz nem társult, támogatható harmadik országok, felsőoktatási intézményeik és rendszereik javát kell szolgálniuk. A fenntartható fejlődési célokkal és a Párizsi Megállapodással összhangban ez a pályázattípus támogatja a programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatásának relevanciáját, minőségét, korszerűsítését és reagálóképességét a társadalmi-gazdasági fellendülés, a növekedés és a jólét kezelése, valamint a közelmúlt tendenciáira, különösen a gazdasági globalizációra, valamint a humán fejlődés közelmúltbeli hanyatlására, az instabilitásra és a növekvő társadalmi, gazdasági és környezeti egyenlőtlenségekre való reagálás terén.

A Pályázattípus Célkitűzései

A Programhoz nem társult harmadik országokban a pályázattípus a következőket célozza:

• a felsőoktatás minőségének javítása és relevanciájának növelése a munkaerőpiac és a társadalom szempontjából;
• a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók kompetenciáinak, készségeinek és foglalkoztathatósági potenciáljának javítása új, releváns és innovatív oktatási programok kidolgozása révén;
• az inkluzív oktatás, az egyenlőség, a méltányosság, a megkülönböztetésmentesség és a polgári kompetenciák előmozdítása a felsőoktatásban;
• az oktatási, értékelési mechanizmusok javítása a felsőoktatási intézmények munkatársai/szakemberei/oktatói és hallgatói számára, minőségbiztosítás, vezetés, irányítás, befogadás, innováció, tudásalap, digitális és vállalkozói kapacitások, valamint a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése;
• a felsőoktatási intézmények, felsőoktatásért felelős szervek és illetékes hatóságok kapacitásának növelése a felsőoktatási rendszereik modernizálása érdekében, különösen a kormányzás és a finanszírozás tekintetében, a reformfolyamatok meghatározásának, végrehajtásának és nyomon követésének támogatása révén;
• a tanárok képzésének és a folyamatos szakmai fejlődésének javítása az oktatási rendszer hosszabb távú minőségének befolyásolása érdekében;
• ösztönözni fogja az intézmények közötti együttműködést, a kapacitásépítést és a bevált gyakorlatok cseréjét;
• előmozdítja a világ különböző régiói közötti együttműködést közös kezdeményezések révén.

Várt hatás

• Korszerűsített felsőoktatási intézmények, amelyek nemcsak tudást adnak át, hanem gazdasági és társadalmi értéket is teremtenek azáltal, hogy oktatási és kutatási eredményeiket átadják a közösségnek/országnak;
• A felsőoktatáshoz való hozzáférés és a felsőoktatás minőségének javítása, különösen a hátrányos helyzetűek és a különböző régiók legszegényebb országaiban;
• A távoli területeken található felsőoktatási intézmények fokozott részvétele;
• Irányítás a hatékony és eredményes szakpolitikai döntéshozatal és a szakpolitikák végrehajtása érdekében a felsőoktatás területén;
• Regionális integráció és összehasonlítható elismerési és minőségbiztosítási eszközök a tudományos együttműködés, a hallgatók, a munkatársak/szakemberek/oktatók és a kutatók mobilitásának támogatása érdekében;
• Szorosabb kapcsolat és együttműködés a magánszektorral, előmozdítva az innovációt és a vállalkozói szellemet;
• A felsőoktatás és a munkaerőpiac összehangolása a hallgatók foglalkoztathatóságának növelése érdekében;
• A hallgatók kezdeményezőkészségének és vállalkozói készségeinek fejlődése;
• A hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók digitális kompetenciájának növelése;
• A felsőoktatási kapacitásépítés eredményeiért való intézményi felelősségvállalás, biztosítva ezáltal a fenntarthatóságot;
• Nemzeti felelősségvállalás a felsőoktatásban a pozitív és bevált gyakorlatokkal való kísérletezés és azok általános érvényesítése révén;
• A nemzetközi szintű tevékenységekhez szükséges kapacitások növekedése és a szakmai hozzáértés javulása: fejlettebb irányítási kompetenciák és nemzetköziesítési stratégiák.

A Pályázattípus Prioritásai

A pályázattípus várhatóan hozzájárul az alábbi prioritásokhoz:

Zöld megállapodás 

A felsőoktatási rendszerek elengedhetetlenek a zöld megállapodás támogatásához azáltal, hogy fejlesztik a tudást, a kompetenciákat, a készségeket és az értékeket, és lehetővé teszik a mélyreható szemléletváltást. Ebben az összefüggésben elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja: a gazdaság korszerűsítésének támogatása, versenyképességének és innovációs potenciáljának fokozása a méltányos zöld átállás biztosítása mellett, továbbá a zöld munkahelyek ösztönzése és a klímasemleges társadalomra való átállás előmozdítása; a nemek közötti egyenlőség megteremtését szolgáló szemlélettel, nem kizárólag a férfiak által dominált területekre összpontosítva;

• megfelelő válaszok azonosítása a környezeti kihívásokra, ideértve a város- és vidékfejlesztést, a zöld és hatékony energiát, az egészségügyet, a víz- és hulladékgazdálkodást, a fenntartható közlekedést, az elsivatagosodást, a biológiai sokféleség csökkenését és a természeti erőforrások fenntartható használatát, megerősítve az agrár-élelmiszeripari értékláncokat nemzeti és regionális szinten;
• az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság, fenntarthatóság és reziliencia növelése a társadalom és a gazdaság valamennyi ágazatában; 
• az igazságos zöld és körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása, és a regionális és transzregionális környezeti kihívások kezelése, különösen a magánszektorral való kapcsolatok megerősítése, valamint a modern munkaerőhöz szükséges ismeretek és zöld készségek fejlesztése révén;
• a fenntarthatóság szempontjából releváns szektorokban a kompetenciák fejlesztése, a zöld szektorális készségeket célzó stratégiák és módszertanok kidolgozása, valamint olyan jövőközpontú tantervek kialakítása, amelyek szorosabban igazodnak az egyének igényeihez.

Digitális átállás 

Az oktatás minőségének és inkluzivitásának a digitális technológiák révén történő javítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy a tanulók alapvető digitális kompetenciákat és ágazatspecifikus digitális készségeket sajátítsanak el, stratégiai jelentőséggel bír az EU és a világ számos országa számára. A felsőoktatási rendszerre egyre nagyobb hatást gyakorol a digitális átállás, továbbá alapvető szerepet játszik az abban rejlő előnyök és lehetőségek kiaknázásában, valamint a digitális szakadékok kezelésében is.  Ebben az összefüggésben elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja:

• a digitális készségek fejlesztésének és elterjedésének támogatása annak érdekében, hogy a digitális átállás a lehető legátfogóbb és leginkluzívabb legyen,
• a digitális szakadék áthidalásának elősegítése a digitális jártasság, a digitális vállalkozás, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő programok és stratégiák előmozdítása révén, különösen a távoli és vidéki területeken, valamint a kiszolgáltatott közösségekben,
• olyan konnektivitási megoldások kidolgozása, amelyek a távoktatás és az oktatás innovációja révén erősítik a polgárokat,
• a digitális gazdaság támogatása és a tudományos, műszaki és innovációs kapacitások megerősítése az oktatás, a kutatás és a vállalkozások közötti kapcsolatok előmozdítása révén a digitalizáció területén, többek között az adatinfrastruktúrával, az adatkezeléssel és a kkv-k/vállalkozások digitalizációjával kapcsolatos projektek révén,
• a digitális oktatási ökoszisztémák javítása a tanárok és a tudományos munkatársak/szakemberek/oktatók digitális készségeinek és kompetenciáinak megerősítése révén.

A bevándorlók integrációja 

Az oktatási és képzési rendszerek kulcsszerepet játszanak a migráció kihívásainak kezelésében és a migráció előnyeinek felszabadításában. Segítik az újonnan érkezőket abban, hogy elsajátítsák a szükséges munkaerőpiaci készségeket, megértsék a fogadó ország kultúráját, és segítsék az őshonos lakosságot abban, hogy nyitottak legyenek a sokszínűségre és a változásokra. Ebben az összefüggésben elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja:

• a diplomák és diplomák elismerésének támogatása, valamint hozzájárulás egy regionális kreditátviteli rendszerhez a regionális felsőoktatási területek és a régión belüli összeköttetések kiépítése érdekében,
• az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára a fogadó országokban, beleértve a nyelvoktatást és az ösztöndíjakat is,
• olyan holisztikus modellek kidolgozása, amelyek kezelik a menekült hallgatók egyedi szükségleteit, és a tudományos, társadalmi, fizikai és pszichológiai fejlődés erőteljes támogatásával biztosítják az oktatáshoz való hozzáférést.

Kormányzás, béke, biztonság és humán fejlődés

A jogállamiság, az emberi és alapvető jogok, az egyenlőség, a demokrácia és a jó kormányzás iránti elkötelezettség a stabil, méltányos és virágzó társadalmak alapját képezi. Ez az intézkedés segíthet megteremteni az aktív polgári szerepvállalás megerősítésének alapjait és különleges szakértelem kiépítését ezeken a területeken. A felsőoktatási szerepvállalási projektek segíthetnek hosszú távú megoldásokat találni a felsőoktatás gyenge kormányzásának problémáira. Ebben az összefüggésben elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja a tudományos együttműködés és kezdeményezések támogatása a következő területeken:

• kormányzás, jogállamiság, demokrácia, alapvető értékek, az emberi jogok védelme és a korrupció elleni küzdelem,
• a megkülönböztetés elleni küzdelem, a médiaműveltség, valamint a független média és a civil társadalom szerepének előmozdítása,
• béke és biztonság, humán fejlődés, interkulturális párbeszéd, a sokszínűség tiszteletben tartása, tolerancia, nemek közötti egyenlőség, a nők és fiatalok részvételének megerősítése,
• szociális, gazdasági és kulturális jogok, egészség és jólét.

Fenntartható növekedés és munkahelyteremtés 

A felsőoktatásra szükség van az életre és munkára felkészítő készségek fejlesztéséhez. A felsőoktatás a foglalkoztathatóságot is támogatja, és a fenntartható növekedés előfeltétele. Az egyik fő célkitűzés az oktatási eredmények és a munkaerőpiaci igények közötti meglévő eltérések kezelése, többek között a munkaalapú tanulás fejlesztése révén. Ebben az összefüggésben elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja:

• a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM) kínálatának és elterjedésének előmozdítása – és a kapcsolódó nemek közötti inkluzivitás –, a klímasemlegességre való méltányos zöld átállással való kapcsolatokkal,
• a fiatalok és a nők vállalkozói készségének előmozdítása, innovációs központok és induló vállalkozások kialakítása a helyi foglalkoztatási lehetőségek megteremtése és az agyelszívás megelőzése érdekében,
• a tudományos ágazat, a kutatás és a vállalkozások közötti kapcsolatok megerősítése a jelenlegi és jövőbeli készségigények – elsősorban a vállalkozói készség –, valamint az értékláncok nemzeti és regionális szintű fejlesztéséhez szükséges készségek kielégítése érdekében,
• a fiatal népesség továbbképzésének támogatása,
• a munkaerőpiaccal való kapcsolatok megerősítése a munkahelyteremtés, a munkalehetőségek és a magánszektor készségfejlesztésbe való bevonásának előmozdítása érdekében,
• az alap- és középfokú tanárképzés és továbbképzések fejlesztése az iskolai lemorzsolódás strukturális okainak kezelése, valamint a tartós gazdasági és nemek közötti egyenlőtlenségek ellensúlyozása érdekében.

Az 1. és 2. ág esetében a fenti prioritások minden egyes regionális összefüggésben a következőképpen alkalmazandók:

• Nyugat-Balkán: zöld megállapodás; digitális átállás; a migránsok beilleszkedése; kormányzás, béke, biztonság és humán fejlődés; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés
• Keleti szomszédos országok: zöld megállapodás; digitális átállás; a migránsok beilleszkedése; kormányzás, béke, biztonság és humán fejlődés; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés
• A Földközi-tenger déli térsége: zöld megállapodás; digitális átállás; a migránsok beilleszkedése; kormányzás, béke, biztonság és humán fejlődés; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés
• Ázsia: zöld megállapodás; digitális átállás; kormányzás, béke, biztonság és humán fejlődés; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés
• Közép-Ázsia: zöld megállapodás; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés
• Közel-Kelet: zöld megállapodás; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés
• Csendes-óceán térsége: zöld megállapodás; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés
• Szubszaharai Afrika: zöld megállapodás; digitális átállás; a migránsok beilleszkedése; kormányzás, béke, biztonság és humán fejlődés; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés
• Latin-Amerika: zöld megállapodás; digitális átállás; kormányzás, béke, biztonság és humán fejlődés; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés
• Karib-térség: zöld megállapodás; kormányzás, béke, biztonság és humán fejlődés; fenntartható növekedés és munkahelyteremtés

Földrajzi célok

A felsőoktatási kapacitásépítési projektek az alábbiakként valósulhatnak meg:

• Nemzeti projektek, azaz olyan projektek, amelyekben a programhoz nem társult, egyetlen támogatható harmadik ország intézményei vesznek részt;
• Több országot érintő (regionális) projektek egyetlen támogatható régión belül;
• Több országra kiterjedő projektek, amelyek egynél több támogatható régiót érintenek (régióközi). A régióközi projekteknek az összes érintett régió prioritási területeire kell vonatkozniuk, bizonyítaniuk kell relevanciájukat az egyes régiók számára, és ezt a közös szükségletek és célkitűzések részletes elemzésével kell alátámasztaniuk.

A felsőoktatási kapacitásépítésre irányuló pályázattípus költségvetését a következő projektek támogatására használják fel:

• Nemzeti és regionális projektek: A pályázattípus indikatív költségvetésének 90%-a
• Régióközi projektek: A pályázattípus indikatív költségvetésének 10%-a

A pályázattípus célja a projektek tematikus sokféleségének és a régión belüli megfelelő földrajzi képviseletnek a támogatása az országonkénti projektek száma tekintetében. Minden régióra vonatkozóan meghatározott költségvetés áll rendelkezésre.

Szubszaharai Afrika esetében egyetlen ország sem részesülhet a régió rendelkezésére álló finanszírozás 8%-ánál nagyobb mértékben.

A rendelkezésre álló összegekre vonatkozó további információkat a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) teszik közzé: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home.

Projektágak

A programhoz nem társult harmadik országokban jelentkező különböző kihívások kezelése érdekében a felsőoktatási kapacitásépítési pályázattípus három ágból áll:

1. ág – A felsőoktatási együttműködéshez való hozzáférés elősegítése

Ennek az ágnak az a célja, hogy kevésbé tapasztalt felsőoktatási intézményeket és kisebb szereplőket vonzzon a felsőoktatási kapacitásépítési pályázattípushoz, hogy megkönnyítse az új résztvevő szervezetek/intézmények hozzáférését¹ . Ezeknek a partnerségeknek az első lépést kell jelenteniük a programhoz nem társult harmadik országokban található felsőoktatási intézmények és kisebb működési kapacitással rendelkező szervezetek/intézmények számára, hogy hozzáférjenek a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek elérésére irányuló eszközökhöz, és bővítsék azokat. Ez az ág kis léptékű projekteket finanszíroz annak érdekében, hogy csökkentse a programhoz nem társult, jogosult harmadik országok, ugyanazon országban vagy régióban megtalálható felsőoktatási intézményei közötti nemzetköziesítési szakadékot. Az ezen ágba tartozó projektek elsősorban a programhoz nem társult harmadik országok alábbi területeire összpontosítanak:

• A programhoz nem társult legkevésbé fejlett harmadik országok felsőoktatási intézményei;
• A programhoz nem társult harmadik országok távoli régióiban/területein található felsőoktatási intézmények;
• A programhoz nem társult harmadik országokból érkező új résztvevő vagy kevésbé tapasztalt felsőoktatási intézmények és karok;
• A kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók és munkatársak/szakemberek/oktatók.

Tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek és projekteredményeknek egyértelmű hozzáadott értéket kell képviselniük a megcélzott kedvezményezettek számára. A lehetséges tevékenységek nem kimerítő listája az alábbiakban található:

A célzott felsőoktatási intézmények irányítási/közigazgatási kapacitásának javítását célzó tevékenységek, mint például:

• az egyetemek irányításának reformja és korszerűsítése, beleértve a szolgáltatások javítását, különösen a hallgatók érdekében (hallgatóknak szóló iránymutatás, tanácsadás és pályaorientáció stb.);
• nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó hivatalok létrehozása vagy megerősítése, valamint nemzetköziesítési stratégiák kidolgozása;
• a felsőoktatási intézményeken belül új minőségbiztosítási egységek és folyamatok/stratégiák létrehozása vagy a meglévők fejlesztése;
• tervezési és értékelési egységek létrehozása vagy kapacitásuk növelése;
• a kommunikációra és a nemzetközi együttműködési projektek eredményeinek disszeminációjára szolgáló mechanizmusok megerősítése;
• kapacitásépítés a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitási tevékenységeinek támogatása érdekében.

A magas színvonalú és releváns oktatás biztosítását célzó tevékenységek, mint például:

• modulok vagy tanulmányi programok, a programok technikai vagy szakmai irányultsága;
• intenzív tanulmányi programok létrehozása a részt vevő felsőoktatási intézmények hallgatói és tanári kara számára rövidebb tanulmányi időszakokra;
• kapacitásépítés a posztgraduális hallgatók és a tudományos munkatársak/szakemberek/oktatók számára, valamint mobilitásuk előmozdítása;
• képzések szervezése a felsőoktatási intézmények tudományos munkatársai/szakemberei/oktatói számára;
• szinergiák kialakítása és a kapcsolatok erősítése az üzleti szférával, valamint a munkaerőpiacon, az oktatás, a képzés és az ifjúság területén tevékenykedő köz- vagy magánszervezetekkel/-intézményekkel.

A kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók/munkatársak/szakemberek/oktatók hozzáférésének javítását célzó tevékenységek, mint például:

• távoli és inkluzív tanulási pályák és lehetőségek kialakítása a kiszolgáltatott helyzetben lévő hallgatók számára, a digitális technológiára és az e-tanulásra támaszkodva;
• a digitális technológia korszerűsítése a fogyatékossággal élő hallgatók számára egyenlő és méltányos tanulási lehetőségek biztosítását célzó speciális szolgáltatások kifejlesztése érdekében;
• a nők és etnikai/vallási kisebbségek társadalmi szerepvállalásának lehetővé tétele révén olyan kezdeményezések előmozdítása, amelyek célja a pozitív diszkrimináció;
• kezdeményezések kidolgozása a hátrányos helyzetű csoportok tanulási lehetőségekhez való hozzáférése előtt álló akadályok kezelésére és csökkentésére;
• hozzájárulás az inkluzív környezetekhez, amelyek a méltányosságot és az egyenlőséget segítik, valamint válaszolnak a szélesebb közösség igényeire is.

2. ág – Partnerségek a felsőoktatáson belüli átalakításért

Az ezen ág alá tartozó projekteknek új megközelítéseket és kezdeményezéseket kell bevezetniük a felsőoktatásban, amelyek a társaktól való tanuláson, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok átadásán alapulnak, és amelyek nemcsak az intézményeket, hanem a társadalom egészét is érintik. . A projektek eredményeinek jelentős és hosszú távú hatást kell gyakorolniuk a célzott felsőoktatási intézményekre a projektek élettartama után, és így a társadalom egészének javát kell szolgálniuk.

Ezek a projektek különösen a következő elemeket fogják ötvözni az Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményei javára:

• Innováció a felsőoktatásban annak érdekében, hogy az relevánsabb legyen a munkaerőpiac és a társadalom számára. A javasolt projektek várhatóan kiküszöbölik a munkáltatók igényei és a felsőoktatási intézmények kínálata közötti eltéréseket, és integrált megoldásokat javasolnak a hallgatók jobb foglalkoztathatóságának javítására. Ez olyan átfogó beavatkozások végrehajtásával valósítható meg, amelyek a következőket foglalják magukban: 
  • innovatív tantervek kidolgozása és innovatív elemek bevezetése a meglévő tantervekbe;
  • innovatív tanulási és tanítási módszerek (azaz tanulóközpontú és valós problémaalapú oktatás és tanulás) bevezetése;
  • aktív együttműködés az üzleti világgal és a kutatással, folyamatos oktatási programok és tevékenységek szervezése a vállalkozásokkal és a vállalkozásokon belül;
  • a felsőoktatási intézmények kapacitásainak megerősítése a kutatási, tudományos és technológiai innováció terén történő hatékony hálózatépítés érdekében.
• A felsőoktatási intézmények reformjának előmozdítása annak érdekében, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés katalizátoraivá váljanak. A projekteknek támogatniuk kell a felsőoktatási intézményeket azon intézményi reformok kidolgozásában és végrehajtásában, amelyek demokratikusabbá, befogadóbbá, méltányosabbá, elszámoltathatóbbá és a civil társadalom teljes jogú alkotóelemeivé teszik őket. Az intézményi reformok magukban foglalják az új kormányzási és irányítási rendszereket és struktúrákat, a digitális készségekre való felkészültséget, a modern egyetemi szolgáltatásokat, a minőségbiztosítási folyamatokat, a vezetőség, a tudományos, műszaki és adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak/szakemberek/oktatók professzionalizálásának és szakmai fejlődésének eszközeit és módszereit. A vállalkozói szellem kialakítása, valamint az intézményeken belüli kompetenciák és készségek fejlesztése kulcsfontosságú tényező ezen ág sikere szempontjából. A transzverzális készségek elsajátítása, a vállalkozásoktatás és a vállalkozói készségek gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények számára, hogy tudásukat és erőforrásaikat helyi/nemzeti/regionális közösségeik szolgálatába állítsák.

Tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek és projekteredményeknek egyértelmű hozzáadott értéket kell képviselniük a megcélzott kedvezményezettek számára. A lehetséges tevékenységek nem kimerítő listája az alábbiakban található:

• innovatív tantervek kidolgozása, tesztelése és adaptálása a tartalom (kulcsfontosságú kompetenciák és transzverzális készségek, [vállalkozás, problémamegoldás, zöld munkahelyek stb.]), a struktúra (moduláris, közös stb.) és a tanítási/tanulási módszerek (beleértve a nyitott és rugalmas tanulást, a virtuális mobilitást, a nyitott oktatási segédanyagokat, a vegyes tanulást, a nyílt, tömeges online kurzusokat stb.) tekintetében;
• új tanulási módszerek, eszközök és anyagok (például új multidiszciplináris tantervek, tanulóközpontú és valós problémaalapú oktatás és tanulás) kidolgozása, tesztelése és végrehajtása a hallgatók gyakorlati képzése és szakmai gyakorlata révén;
• a bolognai típusú reformok (háromszintű ciklusrendszer, átláthatósági eszközök, például kreditrendszerek és oklevélmelléklet, minőségbiztosítás, értékelés, nemzeti/regionális képesítési keretrendszerek, a korábbi és nem formális tanulás elismerése stb.) bevezetése intézményi szinten;
• gyakorlati képzési programok, szakmai gyakorlatok és a vállalkozásokon és az iparon belüli, valós életből vett ügyek tanulmányozása, amelyek teljes mértékben beépülnek a tantervbe, el vannak ismerve és be vannak számítva;
• duális tanulási rendszerek bevezetése a felsőfokú tanulmányoknak a felső középfokú szakoktatással való összekapcsolására, ami javítja a diplomások foglalkoztathatóságát;
• problémamegoldásra alkalmas megoldások kifejlesztése, termék- és folyamatinnováció (hallgatók, egyetemi tanárok és szakemberek közösen);
• a piac által nem kezelt és a társadalom kiszolgáltatott csoportjaira irányuló, sürgető társadalmi igények megválaszolására szolgáló megoldások kialakítása és kipróbálása; társadalmi kihívások vagy a szemléletben és értékekben, stratégiákban és szakpolitikákban, szervezeti felépítésben és folyamatokban, valamint megvalósítási rendszerekben és szolgáltatásokban bekövetkezett változásokból fakadó kihívások kezelése;
• az innovációval, a technológiatranszferrel és a vállalkozásindítással foglalkozó központok, inkubátorházak létrehozásának, valamint az oktatás, a kutatás és az innováció intézményi/regionális/nemzeti szintű integrációjának támogatása;
• folyamatos továbbképzésre szolgáló programok és tevékenységek kialakítása és kipróbálása a vállalkozásokkal és azokon belül;
• innovatív intézkedések tesztelésére és kipróbálására szolgáló rendszerek; meghatározott időszakra szóló csereprogramok hallgatóknak, kutatóknak, a tanári karnak és a vállalati munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak; oktatást és kutatást végző vállalati munkatársak/szakemberek/oktatók bevonásával kapcsolatos ösztönzők rendelkezésre bocsátása;
• az intézményi szintű irányítási és vezetési rendszerek és struktúrák reformja (ideértve a minőségbiztosítási módszereket és rendszereket, a pénzgazdálkodást és a felsőoktatási intézmények autonómiáját, a nemzetközi kapcsolatokat, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat és tanácsadást, a pályaorientációt, a tudományos és kutatási testületeket stb.);
• a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésére szolgáló stratégiák és eszközök kialakítása (a tantervek nemzetközi nyitottsága, intézményközi mobilitási keretek), valamint a kutatói, tudományos és technológiai innováció terén a hatékony hálózatépítésre irányuló kapacitás fejlesztése (tudományos együttműködések, tudástranszferek stb.);
• a piac által nem kezelt és a társadalom kiszolgáltatott csoportjaira irányuló, sürgető társadalmi igények megválaszolására szolgáló megoldások kialakítása és kipróbálása; társadalmi kihívások vagy a szemléletben és értékekben, stratégiákban és szakpolitikákban, szervezeti felépítésben és folyamatokban, valamint megvalósítási rendszerekben és szolgáltatásokban bekövetkezett változásokból fakadó kihívások kezelése;
• problémamegoldásra alkalmas megoldások kifejlesztése, termék- és folyamatinnováció (hallgatók, egyetemi tanárok és szakemberek közösen);
• a tudományos és adminisztratív munkatársak/szakemberek/oktatók átképzésére, értékelésére/felmérésére, professzionalizálására és szakmai fejlődésére, valamint a tanárok képzésére és folyamatos szakmai továbbképzésére szolgáló eszközök és módszerek kifejlesztése, kiigazítása és biztosítása.

Támogathatósági feltételek – 1. És 2. Ág

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (Ki pályázhat?)

A támogathatósághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és adott esetben kapcsolódó szervezeteknek) a következő kategóriákba tartozó közjogi vagy magánjogi jogalanyoknak kell lenniük:

• felsőoktatási intézmények vagy felsőoktatási intézmények szervezetei;
• a munkaerőpiacon vagy az oktatás, képzés és ifjúság területén tevékenykedő szervezetek vagy intézmények.

Ezeknek a szervezeteknek az alábbi támogatható országokban kell székhellyel rendelkezniük:

• valamely uniós tagállam;
• a programhoz társult harmadik ország;
• egy támogatható régió programhoz nem társult harmadik országa. Az 1., 2.² , 3., 5a., 6., 7a., 8a., 9., 10. és 11. régió támogatható.

Koordinátor

A fent leírt szervezetek közül csak a felsőoktatási intézmények vagy a felsőoktatási intézmények szervezetei lehetnek koordinátorai a CBHE-pályázásnak.

A felsőoktatási intézményekre vonatkozó általános szabályok:

• Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban megtalálható felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük.
• A programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeket az illetékes hatóságoknak el kell ismerniük kapcsolódó szervezeteikkel együtt (ha vannak ilyenek). Teljes körű tanulmányi programokat kell kínálniuk, amelyek felsőfokú végzettséget és felsőfokú végzettségi szintű elismert okleveleket eredményeznek³ .

A konzorcium összetétele

A következő minimális összetételt kell betartani:

Nemzeti projektek ( csak a 2.⁴ , 3., 5a., 6., 7a., 8a., 9. régiók esetében):

• legalább két uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország;
  • közülük minden országnak legalább egy felsőoktatási intézményt kell bevonnia;
• csak egy, a programhoz nem társult, támogatható harmadik ország;
  • amely legalább 2 felsőoktatási intézményt bevon⁵ .
• a programhoz nem társult harmadik országok részt vevő szervezetei/intézményei számának legalább annyinak kell lennie, mint az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országok szervezeteinek/intézményeinek száma.

Több országra kiterjedő projektek (valamennyi támogatható régió számára nyitott):

• legalább két uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország;
  • közülük minden országnak legalább egy felsőoktatási intézményt kell bevonnia;
• legalább két, a programhoz nem társult, támogatható harmadik ország.
  • Közülük minden országnak legalább két felsőoktatási intézményt kell bevonnia⁶ . A programhoz nem társult harmadik országok lehetnek ugyanabból a régióból (regionális projektek) vagy különböző régiókból (régióközi projektek);
• a programhoz nem társult harmadik országok részt vevő szervezetei/intézményei számának legalább annyinak kell lennie, mint az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országok szervezeteinek/intézményeinek száma.

Az összes konzorciumra vonatkozó általános szabályok:

A konzorcium összetételére vonatkozó, fent ismertetett minimumkövetelményeknek való megfelelés tekintetében a felsőoktatási intézmények szervezetei nem minősülnek felsőoktatási intézménynek.

Földrajzi hely (A tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek a projektben részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell megvalósulniuk.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 24 vagy 36 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) az elektronikus benyújtási rendszer finanszírozási és pályázati lehetőségek portálján (FTOP) keresztül.

1. ág

• Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2024-CBHE
• Téma azonosítója: ERASMUS-EDU-2024-CBHE-STRAND-1

2. ág

• Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2024-CBHE
• Téma azonosítója: ERASMUS-EDU-2024-CBHE-STRAND-2

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak február 8. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

3. ág – Strukturálisreform-projektek

Az ezen ághoz tartozó projekteknek a programhoz nem társult harmadik országokban a felsőoktatás koherens és fenntartható rendszereinek kialakítására irányuló erőfeszítéseket kell támogatniuk társadalmi-gazdasági szükségleteik kielégítése és a tudásalapú gazdaság létrehozására irányuló ambíciók szélesítése érdekében. Ennek az ágnak az egyik eleme a sikeres eredmények, valamint a kétoldalú támogatási programok keretében az ebben az ágban nyújtott, folyamatban lévő vagy tervezett támogatással való szinergiák általános érvényesítése és elterjesztése. A strukturálisreform-projektek a programhoz nem társult, támogatható harmadik országok szükségleteit fogják kielégíteni a felsőoktatási ágazat fenntartható rendszerszintű és strukturális fejlődésének és innovációjának támogatása érdekében. A programhoz nem társult harmadik országok illetékes nemzeti hatóságainak (nevezetesen az oktatási minisztériumoknak), a felsőoktatási intézményeknek, a kutatási intézményeknek és más érintett hatóságoknak/szerveknek és az érdekelt feleknek a bevonásával ezek a projektek különösen:

• Előmozdítják a nemzeti hatóságok közötti együttműködést és kölcsönös tanulást a felsőoktatási szektor fokozott rendszerszintű fejlesztése és innovációja érdekében.
• Olyan inkluzív felsőoktatási rendszereket mozdítanak elő, amelyek megfelelő feltételeket biztosítanak a különböző hátterű hallgatók számára a tanuláshoz való hozzáféréshez és a sikerhez. Ezért különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű emberekre.
• A programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményei, a felsőoktatásért felelős szervek és az illetékes hatóságok (nevezetesen minisztériumok) kapacitásait növelik a felsőoktatási rendszereik korszerűsítését célzó reformfolyamatok meghatározásában, végrehajtásában és nyomon követésében való részvételük révén, különösen a minőségbiztosítás, az irányítás és a finanszírozás tekintetében.
• Azonosítják az Erasmus+ által lefedett területeken a programhoz nem társult harmadik ország(ok)ban folyamatban lévő uniós kezdeményezésekkel való szinergiákat.

Támogathatósági feltételek – 3. Ág

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (Ki pályázhat?)

A támogathatósághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és adott esetben kapcsolódó szervezeteknek) a következő kategóriákba tartozó közjogi vagy magánjogi jogalanyoknak kell lenniük:

• felsőoktatási intézmények vagy felsőoktatási intézmények szervezetei;
• a munkaerőpiacon vagy az oktatás, képzés és ifjúság területén tevékenykedő szervezetek vagy intézmények.

Ezeknek a szervezeteknek az alábbi támogatható országokban kell székhellyel rendelkezniük:

• valamely uniós tagállam;
• a programhoz társult harmadik ország;
• egy támogatható régió programhoz nem társult harmadik országa. Az 1., 2.⁷ , 3.⁸ , 5a., 6., 7a., 8a., 9., 10. és 11. régió támogatható.

Koordinátor

A fent leírt szervezetek közül csak a felsőoktatási intézmények vagy a felsőoktatási intézmények szervezetei lehetnek koordinátorai a CBHE-pályázásnak.

A felsőoktatási intézményekre vonatkozó általános szabályok:

• Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban megtalálható felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük.
• A programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeket az illetékes hatóságoknak el kell ismerniük kapcsolódó szervezeteikkel együtt (ha vannak ilyenek). Teljes körű tanulmányi programokat kell kínálniuk, amelyek felsőfokú végzettséget és felsőfokú végzettségi szintű elismert okleveleket eredményeznek⁹ .

A konzorcium összetétele

A következő minimális összetételt kell betartani:

• legalább két uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország;
  • közülük minden országnak legalább egy felsőoktatási intézményt kell bevonnia;
• legalább egy, a programhoz nem társult, támogatható harmadik ország;
  • minden részt vevő országnak legalább két felsőoktatási intézményt¹⁰  és az ország felsőoktatásáért felelős illetékes nemzeti hatóságot (pl. minisztériumot) be kell vonnia;
• A programhoz nem társult harmadik országok részt vevő szervezetei/intézményei számának legalább annyinak kell lennie, mint az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országok szervezeteinek/intézményeinek száma.

Az összes konzorciumra vonatkozó általános szabályok:

A konzorcium összetételére vonatkozó, fent ismertetett minimumkövetelményeknek való megfelelés tekintetében a felsőoktatási intézmények szervezetei nem minősülnek felsőoktatási intézménynek.

Földrajzi hely (A tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek a projektben részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell megvalósulniuk.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 36 vagy 48 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) az elektronikus benyújtási rendszer finanszírozási és pályázati lehetőségek portálján (FTOP) keresztül.

3. ág

• Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2024-CBHE
• Téma azonosítója: ERASMUS-EDU-2024-CBHE-STRAND-3

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak február 8. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

Az összes ágra alkalmazandó odaítélési szempontok

A projekt értékelése a következő szempontok szerint, kétlépcsős eljárásban történik:

1. Lépés

A projekt relevanciája - (maximális pontszám: 30 pont)

• Cél: A pályázat egyértelműen foglalkozik a megcélzott régió(k) számára előre meghatározott regionális prioritásokkal, és releváns a felsőoktatási kapacitásépítésre irányuló pályázattípus és az ág célkitűzései és tevékenységei szempontjából. Megfelelő választ jelent a célország(ok) vagy régió(k), valamint a célcsoportok és a végső kedvezményezettek jelenlegi szükségleteire és korlátaira. A kevesebb lehetőséggel rendelkező megcélzott résztvevők igényeit figyelembe veszi. A pályázat foglalkozik az átfogó uniós prioritásokkal.
• Uniós értékek: a pályázat milyen mértékben releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
• Célkitűzések: a célkitűzések megbízható szükségletelemzésen alapulnak; ezek egyértelműen meghatározottak és konkrétak, mérhetők, megvalósíthatók, reálisak és határidőhöz kötöttek (SMART). A részt vevő szervezetek/intézmények számára fontos kérdésekkel (a célzott felsőoktatási intézmények modernizációs, fejlesztési és nemzetköziesítési stratégiájával összhangban), valamint a programhoz nem társult, támogatható harmadik országok felsőoktatásra vonatkozó fejlesztési stratégiáival foglalkoznak.
• Az uniós szakpolitikával és kezdeményezésekkel alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat figyelembe veszi és fokozza a Global Gateway stratégiával, az uniós és adott esetben más szervezetek (támogatók, köz- és magánszervezetek) által finanszírozott egyéb beavatkozásokkal való kiegészítő jelleget/szinergiákat.
• Uniós hozzáadott érték: A pályázat bizonyítja, hogy hasonló eredmények nem érhetők el az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok felsőoktatási intézményeinek együttműködése és uniós finanszírozás nélkül.

Különösen a 2. ág esetében:

A pályázat egyértelműen elemzi, hogy a beavatkozási terület hogyan reagál az adott régió társadalmi-gazdasági növekedéssel és autonómiával kapcsolatos kiemelt területeire, és az azonosított beavatkozási terület innovatív elemeire és legkorszerűbb módszereire és technikáira összpontosít.

Különösen a 3. ág esetében:

A pályázat a felsőoktatási rendszer(ek) reformjával és korszerűsítésével foglalkozik, összhangban a programhoz nem társult megcélzott harmadik országok fejlesztési stratégiáival.

A projektterv és a megvalósítás minősége - (maximális pontszám: 30 pont)

• Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, módszertan, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet; A pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken és a várt eredményeken alapulnak.
• Módszertan: a beavatkozás logikája jó minőségű, a tervezett outputok és eredmények koherensek és megvalósíthatók, és a főbb feltételezések és kockázatok egyértelmű azonosítása megtörtént. A logikai keretmátrix felépítése és tartalma megfelelő, azaz objektíven ellenőrizhető mutatók kiválasztása, adatok rendelkezésre állása, kiindulási adatok, célértékek stb.
• Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a munkacsomagokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel; a források és a teljesítendő eredmények közötti kapcsolat megfelelő, és a munkaterv reális, jól meghatározott tevékenységekkel, határidőkkel, egyértelmű eredményekkel és mérföldkövekkel rendelkezik.
• Költségvetés: a pályázat költséghatékony, és biztosítja a projekt sikeres végrehajtásához szükséges megfelelő pénzügyi forrásokat.
• Minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, kölcsönös felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek, mérséklési intézkedések stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben kerüljön sor.
• Környezeti fenntarthatóság: a projektet környezettudatos módon dolgozták ki, és különféle szakaszaiba környezettudatos gyakorlatokat (pl. környezettudatos/környezetkímélő utazás) építettek be.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége - (maximális pontszám: 20 pont)

• Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, az irányítási struktúrák, az együttműködési intézkedések és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak.
• Összetétel: a partnerség olyan szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában, amelyek rendelkeznek a pályázat célkitűzéseihez és az ág sajátosságaihoz szükséges kompetenciákkal; a pályázat a legmegfelelőbb és legkülönbözőbb, nem tudományos partnerekre terjed ki. A 2. régió országai esetében: az 1. és 2. ág esetében elsőbbséget élveznek a nem fővárosi és/vagy vidéki és/vagy távolabbi régiókból származó felsőoktatási intézményeket magukban foglaló projektek. Az 5a., 6., 7a. és 8a. régió országai esetében: az 1. és 2. ágban a legkevésbé fejlett országok felsőoktatási intézményei vagy szervezetei/intézményei élveznek prioritást.
• Feladatok: a szerepeket és feladatokat az egyes partnerek konkrét know-how-ja, profiljai és tapasztalatai alapján osztják ki, és azok megfelelőek.
• Együttműködés: hatékony mechanizmus javaslatára kerül sor a partnerszervezetek/-intézmények és minden más releváns érdekelt fél közötti eredményes együttműködés, kommunikáció és vitarendezés biztosítása érdekében.
• Elkötelezettség: a projekt partnereinek hozzájárulásai jelentősek, relevánsak és egymást kiegészítő jellegűek; a pályázat bemutatja a partnerek részvételét, elkötelezettségét és felelősségvállalását a projekt konkrét célkitűzései és eredményei iránt, különösen a programhoz nem társult harmadik országok részéről.

Különösen a 2. ág esetében:

A pályázat olyan releváns, nem tudományos szervezeteket/intézményeket és érdekelt feleket von be, amelyek innovatív hozzáadott értéket teremtenek a pályázat célkitűzéseihez. Azon pályázatok esetében, amelyek célja az értékláncok támogatása a beruházások kulcsfontosságú kiemelt területein nemzeti vagy regionális szinten, a magánszektor is be van vonva a partnerségbe, és minden szükséges szinten egyértelműen részt vesz benne.

Különösen a 3. ág esetében:

A pályázat bizonyítja, hogy a felsőoktatás terén illetékes nemzeti hatóságok határozottan részt vesznek a pályázattípus irányításában és végrehajtásában.

Fenntarthatóság, hatás és a várt eredmények disszeminációja - (maximális pontszám: 20 pont)

• Hasznosítás: a pályázat bemutatja, hogy a partnerek és más érdekelt felek hogyan fogják felhasználni a projekt eredményeit, hogyan biztosítják a multiplikátorhatást (beleértve a pályázattípus eredményeinek ágazati, illetve helyi/regionális/nemzeti vagy nemzetközi szinten történő megismétlésének és kiterjesztésének lehetőségét), és eszközöket biztosít a projekt finanszírozásának ideje alatt és azt követően történő hasznosítás méréséhez.
• Disszemináció: a pályázat pontos és hatékony tervet tartalmaz az eredmények disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelő és helyes időzítésű tevékenységeket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékony módon terjesszék minden érdekelt és a nem részt vevő közönség körében, valamint elérjék és bevonzzák az érdekelt feleket a projekt finanszírozási időtartama alatt és azt követően.
• Hatás: a pályázat kézzelfogható hatást gyakorol a célcsoportjaira és az érdekelt felekre helyi, nemzeti vagy regionális szinten. A pályázat intézkedéseket, célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére, valamint a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan, egyéni, intézményi és rendszerszinten.
• Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogy a projekteredmények hogyan tarthatók fenn pénzügyileg (a projektfinanszírozás végét követően) és intézményi szinten (a tevékenységek és szolgáltatások továbbra is működnek), hogyan biztosítják a helyi felelősségvállalást, és a magánszektor hogyan vesz részt a projekt finanszírozása alatt és után.

Különösen az 1. ág esetében:

• A pályázat biztosítja a meglévő akadályokra való folyamatos és fenntartható reagálást, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók/munkatársak/szakemberek/oktatók felsőoktatási intézmények által kínált tanulási lehetőségekhez és erőforrásokhoz való hozzáférésének növelését.
• A pályázat valószínűleg növelni fogja a programhoz nem társult harmadik országok intézményeinek nemzetközi együttműködési kapacitásait.

Különösen a 2. ág esetében:

• A pályázat jelentős hatást gyakorol a programhoz nem társult harmadik országok intézményeire, különösen innovációs kapacitásaik fejlesztésére és irányításuk korszerűsítésére azáltal, hogy megnyitja őket a társadalom egésze, a munkaerőpiac és a világ előtt.
• A pályázat bemutatja, hogy szélesebb körű hatást gyakorolhat a társadalomra és/vagy a gazdasági ágazatra.

Különösen a 3. ág esetében:

• A pályázat bemutatja, hogy a projekt eredményei hogyan vezetnek majd a felsőoktatásban rendszerszintű szakpolitikai reformokhoz vagy modernizációhoz.

A pályázatok legfeljebb 100 pontot érhetnek el. A pályázatoknak (az összesen 100 pontból) legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy finanszírozhatók legyenek. Minden értékelési szempont esetében ezenkívül legalább a maximálisan megadható pontok felét (azaz a „projekt relevanciája” és a „projekt tervezésének és végrehajtásának minősége” kategóriában legalább 15 pontot; a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „hatás” kategóriában 10 pontot).

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” odaítélési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni.

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja.

Ezt követően a pályázatokat régiónként és áganként csökkenő sorrendben rangsorolják.

2. Lépés

Második lépésként az értékelő bizottság által a finanszírozásra (és a tartaléklistára) javasolt pályázatok esetében konzultálni kell a programhoz nem társult, érintett támogatható harmadik ország(ok) uniós küldöttségével (küldöttségeivel).

Csak azok a projektek részesülnek uniós finanszírozásban, amelyeket az uniós küldöttséggel (küldöttségekkel) folytatott konzultáción jóváhagytak, a régiónként rendelkezésre álló költségvetés keretein belül.

Mindhárom ág esetében indikatív költségvetést irányoztak elő, azonban a költségvetést át lehet csoportosítani az egyik ágból a másikba.

További információ

A pályázat befogadása nem jelent kötelezettségvállalást a pályázó által igényelt összegű támogatás odaítélésére. A kért finanszírozás csökkenthető a pályázattípus ágaira alkalmazandó pénzügyi szabályok és az értékelés eredményei alapján.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Projekttervezés

A következő pontokat kell figyelembe venni:

1. A partnerintézmények elkötelezettsége a projekt iránt

A hatékony felsőoktatási kapacitásépítési projektnek biztosítania kell valamennyi partnerintézmény, különösen a programhoz nem társult harmadik országok partnerintézményeinek erőteljes részvételét. A pályázattervezésben való közös felelősségvállalás felelőssé teszi őket a projekteredményekért és a projekt fenntarthatóságáért. A felsőoktatási kapacitásépítési projektek olyan „társult partnereket” is magukban foglalhatnak, amelyek hozzájárulnak meghatározott projektfeladatok/tevékenységek végrehajtásához, vagy támogatják a projekt disszeminációját és fenntarthatóságát. A szerződéses gazdálkodási ügyek szempontjából a „társult partnerek” nem minősülnek a partnerség tagjainak, és nem részesülnek finanszírozásban.

2. Szükségletelemzés

A szükségletek elemzése az első fontos lépés a felsőoktatási kapacitásépítési pályázat kidolgozásában. A szükségletelemzés célja, hogy azonosítsa a megerősítendő területeket, valamint e területek hiányosságainak okait. Ez pedig alapot teremt a hiányosságok kezelésére irányuló megfelelő beavatkozások megtervezéséhez, és ezáltal a felsőoktatási intézmények kapacitásának kiépítéséhez.

3. Végrehajtás és nyomon követés

A szükségletelemzések befejezését követően végrehajtási tervet lehet készíteni a feltárt hiányosságok kezelésére.

A következő alapvető elemeket kell figyelembe venni:

• Modernizáció/új tantervek: A „tantervfejlesztést” is magában foglaló projektek esetében ez várhatóan magában foglalja a tanári kar képzését, és foglalkozik az olyan kapcsolódó kérdésekkel, mint a minőségbiztosítás és a diplomások munkaerőpiaci kapcsolatokon keresztüli foglalkoztathatósága. A tanulmányi programokat a projekt finanszírozási időszakának vége előtt hivatalosan akkreditálni és engedélyezni kell. Az új vagy korszerűsített kurzusokat a projekt időtartama alatt kell megkezdeni megfelelő számú hallgatóval és átképzett tanárral, és annak a projekt időtartamának legalább egyharmada alatt kell zajlania. A tantervreformprojektek keretében nyújtott képzés az adminisztratív feladatokat ellátókat, például a könyvtári, laboratóriumi és informatikai munkatársakat is megcélozhatja. A projektek határozottan ösztönzést kapnak arra, hogy építsék be a korszerűsített tantervi gyakorlatokba a hallgatóknak az üzleti életben/vállalkozásokban való elhelyezkedését. A szakmai gyakorlatoknak észszerű hosszúságúnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a szükséges készségek megszerzését.
• A hallgatók bevonása: A projekteknek elő kell irányozniuk a hallgatók bevonását (pl. új tanulmányi programok kidolgozásába), és ez nem csak a projekt tesztelési/részvételi szakaszában történik.
• A munkatársak/szakemberek/oktatók és a hallgatók mobilitása: A mobilitásnak elsősorban a programhoz nem társult harmadik országok hallgatóit és munkatársait/szakembereit/oktatóit kell céloznia, és a következőkre kell irányulnia: a kedvezményezett intézményekben hivatalos szerződéssel foglalkoztatott és a projektben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók (pl. vezetők, kutatással és technológiatranszferrel összefüggő, műszaki és adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak); a kedvezményezett intézmények egyikébe (rövid ciklusú, első ciklusú [alapképzés vagy azzal egyenértékű képzés], második ciklusú [mesterképzés vagy azzal egyenértékű képzés] és harmadik vagy doktori ciklusú képzésbe) beiratkozott hallgatók. A hallgatók uniós tagállamokon és a programhoz társult harmadik országokon belüli és azok közötti mobilitása nem támogatható. A mobilitásnak észszerű időtartamúnak kell lennie ahhoz, hogy a projekt célkitűzéseivel összhangban biztosítsa a tanulást és a szükséges készségek elsajátítását, és általánosságban egy hétnél nem lehet rövidebb. Tanácsos a fizikai mobilitást virtuális mobilitással ötvözni. A virtuális mobilitás a fizikai mobilitás előkészítésére, támogatására és utánkövetésére alkalmazható. A speciális szükségletű vagy kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek megszólítása érdekében is szervezhető annak elősegítése érdekében, hogy le tudják küzdeni a hosszú távú fizikai mobilitás előtt álló akadályokat.
• A minőségbiztosításnak beágyazott projektkomponensnek kell lennie annak érdekében, hogy a felsőoktatási kapacitásépítési projektek sikeresen teljesítsék a várt eredményeket, és magán a partnerségen túlmutató hatást érjenek el. Minőség-ellenőrzési intézkedéseket – többek között mutatókat és referenciaértékeket – kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy a projekt végrehajtása jó minőségű, időben befejezett és költséghatékony legyen.
• Konzorciumi megállapodás: Gyakorlati és jogi okokból határozottan ajánlott, hogy a konzorcium tagjai között olyan belső megállapodásokat hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik a kivételes vagy előre nem látható körülmények kezelését.  A megállapodást a konzorcium tagjai a projekt kezdetén aláírhatják.
• Berendezés: Csak az ág célkitűzéseihez közvetlenül kapcsolódó és legkésőbb a projekt vége előtt 12 hónappal megvett berendezések vásárlása tekinthető támogatható kiadásnak. A berendezések kizárólag a partnerségben részt vevő, programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményeinek szólnak, és azokat fel kell venni azon felsőoktatási intézmények hivatalos leltárába, amelyek számára azokat megvásárolják.
• Hatás és fenntarthatóság: A felsőoktatási kapacitásépítési projektek várhatóan hosszú távú strukturális hatással lesznek a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban. A pályázatoknak adott esetben a három szinten (egyéni, intézményi és rendszerszinten) várható hatást kell bemutatniuk, módszertant kell kidolgozniuk, és meg kell határozniuk az annak mérésére szolgáló eszközöket.
• Környezetbarát végrehajtás: A projekteknek tevékenységeik végrehajtása során figyelembe kell venniük a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatokat, beleértve a projektmenedzsmentet is. A projekteknek rendszeresen rögzíteniük kell, és ki kell számítaniuk a résztvevők közlekedéssel kapcsolatos szénlábnyomát.
• Nyílt hozzáférés: A pályázatnak biztosítania kell, hogy a létrehozott anyagok, dokumentumok és médiatartalmak szabadon elérhetők legyenek, és nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül támogassák ezek hozzáférhetőségét.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások keretében nyújtandó egyösszegű támogatás összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a 90%-os finanszírozási arány és a maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

Az Uniós támogatás összege projektenként a következő lehet:

• Az 1. ág esetében – A felsőoktatási együttműködéshez való hozzáférés elősegítése: Projektenként 200 000 és 400 000 EUR között.
• A 2. ág esetében – Partnerségek a felsőoktatáson belüli átalakításért: Projektenként 400 000 és 800 000 EUR között.
• A 3. ág esetében – Strukturálisreform-projektek: Projektenként 600 000 és 1 000 000 EUR között.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

• A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás”, „berendezés” stb.).
• A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket/teljesítendő eredményeket.
• A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt).
• A költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás). 
• A felszerelések költségei az odaítélt uniós támogatás legfeljebb 35%-át tehetik ki, és az uniós támogatás az elszámolható költségek 100%-át fedezi.
• Az alvállalkozói szerződések az odaítélt uniós támogatás legfeljebb 10%-át tehetik ki.
• Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás nem engedélyezett.
• A projektben érintett önkéntesekkel kapcsolatos költségek engedélyezettek. Ezeket az önkéntesek egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni¹¹ .
• A kkv-k egységköltségei nem megengedettek.

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a „Pénzügyi feltételek ellenőrzése” című C. részben és a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home

Footnote

• 1 Az „új résztvevő szervezetek/intézmények” fogalommeghatározását az útmutató D. része (Fogalomgyűjtemény) tartalmazza. ↩ back
• 2 A belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban. ↩ back
• 3 Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED 2013), felsőoktatás, legalább 5. szint. A nem felsőfokú posztszekunder képzés (ISCED 2011 4. szint) nem fogadható el. ↩ back
• 4 A belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban. ↩ back
• 5 Kivétel: A programhoz nem társult harmadik országokban, ahol az illetékes nemzeti hatóságok által elismert felsőoktatási intézmények száma az egész országban 5-nél alacsonyabb, vagy azokban az esetekben, amikor egyetlen intézmény az ország teljes hallgatói népességének több mint 50%-át képviseli, az ilyen országok egyetlen felsőoktatási intézményét magában foglaló pályázatok elfogadhatók. ↩ back
• 6 Kivétel: lásd az előző lábjegyzetet. ↩ back
• 7 A belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban. ↩ back
• 8 A szíriai szervezetek/intézmények (3. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben az ágban. ↩ back
• 9 Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED 2013), felsőoktatás, legalább 5. szint. A nem felsőfokú posztszekunder képzés (ISCED 2011 4. szint) nem fogadható el. ↩ back
• 10 Kivétel: a programhoz nem társult harmadik országokban, ahol az illetékes nemzeti hatóságok által elismert felsőoktatási intézmények száma az egész országban 5-nél alacsonyabb, vagy azokban az esetekben, amikor egyetlen intézmény az ország teljes hallgatói népességének több mint 50%-át képviseli, az ilyen országok egyetlen felsőoktatási intézményét magában foglaló pályázatok elfogadhatók. ↩ back
• 11 https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-volunteers_en.pdf ↩ back