Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Felsőoktatási kapacitásépítés

A „felsőoktatási kapacitásépítés” pályázattípus a felsőoktatás területén tevékenykedő szervezetek közötti többoldalú partnerségeken alapuló nemzetközi együttműködési projekteket támogatja. Elősegíti a társadalmi-gazdasági fellendülést, növekedést és jólétet célzó Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatásának relevanciáját, minőségét, korszerűsítését és válaszkészségét, valamint reagál a közelmúltbeli tendenciákra, különösen a gazdasági globalizációra és a humán fejlődés közelmúltbeli visszaesésére, az instabilitásra, illetve a Covid19-válság által súlyosbított növekvő társadalmi, gazdasági és környezeti egyenlőtlenségekre.

A pályázattípus várhatóan hozzájárul az Európai Bizottság átfogó prioritásaihoz: a zöld megállapodás (beleértve az éghajlatváltozást, a környezetvédelmet és az energiaügyet), a digitális transzformáció és az adattechnológiák, a fenntartható növekedést és foglalkoztatást célzó szövetségek, a migrációs partnerségek, a kormányzás, a béke és biztonság, valamint az EU belső politikáinak külső dimenziója az oktatás területén. Támogatni fogja a fenntartható fejlődési célokhoz és a Párizsi Megállapodáshoz kapcsolódó sikeres, zöld és fenntartható globális gazdasági fellendülést azokban a harmadik országokban, amelyek nem társultak az Erasmus+ programhoz.

A felsőoktatási kapacitásépítési projektek tevékenységeinek és eredményeinek a programhoz nem társult, támogatható harmadik országok, felsőoktatási intézményeik és rendszereik javát kell szolgálniuk.

A pályázattípus célkitűzései

Ezen belül is a pályázattípus:

  • javítani fogja a felsőoktatás minőségét a programhoz nem társult harmadik országokban, valamint növelni fogja a felsőoktatás munkaerőpiaci és társadalmi relevanciáját;
  • javítani fogja a programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményeiben tanuló hallgatók kompetenciáit, készségeit és foglalkoztathatósági potenciálját új és innovatív oktatási programok kidolgozása révén;
  • elő fogja mozdítani az inkluzív oktatást, az egyenlőséget, a méltányosságot, a megkülönböztetésmentességet és a polgári kompetenciákat a programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatásában;
  • fejleszteni fogja a programhoz nem társult harmadik országokban az oktatást, a felsőoktatási intézmények munkatársainak/szakembereinek/oktatóinak és hallgatóinak értékelési mechanizmusait, a minőségbiztosítást, az irányítást, a kormányzást, a befogadást, az innovációt, a tudásbázist, a digitális és vállalkozói készségeket, valamint a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítését;
  • növelni fogja a programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményeinek, felsőoktatásért felelős szerveinek és illetékes hatóságainak kapacitását a felsőoktatási rendszereik modernizálása érdekében, különösen a kormányzás és a finanszírozás tekintetében, a reformfolyamatok meghatározásának, végrehajtásának és nyomon követésének támogatása révén;
  • javítani fogja a tanárok képzését és a folyamatos szakmai fejlődést annak érdekében, hogy hatást gyakoroljon a programhoz nem társult harmadik országok oktatási rendszerének hosszú távú minőségére;
  • ösztönözni fogja az intézmények közötti együttműködést, a kapacitásépítést és a bevált gyakorlatok cseréjét;
  • előmozdítja a világ különböző régiói közötti együttműködést közös kezdeményezések révén.

A pályázattípus transzverzális módon a pályázattípus egészében biztosítani fogja a méltányosságot és a befogadást, a rendszer megerősítését és a kapacitásépítést, valamint a foglalkoztathatóságot. A beavatkozásoknak már nem csupán az oktatási programok korszerűsítésére kell irányulniuk, hanem figyelembe kell venniük a kormányzást, az irányítást és a felsőoktatás tágabb gazdasági és társadalmi ökoszisztémáinak megerősítését is. Határozottan ösztönözve lesz a regionális kérdések kezelése, szövetségek és koalíciók kiépítése, az országok felelősségvállalására épülő új megközelítések és kezdeményezések kipróbálása. A pályázattípus több területet érintő eleme lesz a zöld megállapodás végrehajtásának támogatása, az IKT kapacitásának növelése a programhoz nem társult harmadik országokban, valamint a diákok tervezési és tanulási folyamatokban való részvétele. Biztosítani kell a területet érintő egyéb releváns uniós beavatkozásokkal való koherenciát, szinergiákat és kiegészítő jelleget.

Várt hatás

  • Korszerűsített felsőoktatási intézmények, amelyek nemcsak tudást adnak át, hanem gazdasági és társadalmi értéket is teremtenek azáltal, hogy oktatási és kutatási eredményeiket átadják a közösségnek/országnak;
  • A felsőoktatáshoz való hozzáférés és a felsőoktatás minőségének javítása, különösen a hátrányos helyzetűek és a különböző régiók legszegényebb országaiban;
  • A távoli területeken található felsőoktatási intézmények fokozott részvétele;
  • Irányítás a hatékony és eredményes szakpolitikai döntéshozatal és a szakpolitikák végrehajtása érdekében a felsőoktatás területén;
  • Regionális integráció és összehasonlítható elismerési és minőségbiztosítási eszközök a tudományos együttműködés, a hallgatók, a munkatársak/szakemberek/oktatók és a kutatók mobilitásának támogatása érdekében;
  • Szorosabb kapcsolat és együttműködés a magánszektorral, előmozdítva az innovációt és a vállalkozói szellemet;
  • A felsőoktatás és a munkaerőpiac összehangolása a diákok foglalkoztathatóságának növelése érdekében;
  • A diákok kezdeményezőkészségének és a vállalkozói készségének fejlődése;
  • A diákok és a munkatársak/szakemberek/oktatók digitális kompetenciájának növelése;
  • A felsőoktatási kapacitásépítés eredményeiért való intézményi felelősségvállalás, biztosítva ezáltal a fenntarthatóságot;
  • Nemzeti felelősségvállalás a felsőoktatásban a pozitív és bevált gyakorlatokkal való kísérletezés és azok általános érvényesítése révén;
  • A nemzetközi szintű tevékenységekhez szükséges kapacitások növekedése és a szakmai hozzáértés javulása: az irányítási kompetenciák fejlődése, illetve megfelelőbb nemzetköziesítési stratégiák;
  • Az uniós/nemzetközi projektek előkészítésének, megvalósításának, ellenőrzésének és utánkövetésének minőségi javulása.

Tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a fenti célkitűzésekhez, a regionális prioritási területekhez és az ágak jellemzőihez (lásd alább), és azokat részletezni kell a teljes végrehajtási időszakra kiterjedő projektleírásban.

E pályázattípus keretében a projekttevékenységeknek a programhoz nem társult, támogatható harmadik országok, felsőoktatási intézményeik, valamint a felsőoktatás és a rendszerek területén tevékenykedő más szervezetek/intézmények megerősítésére és hasznára kell irányulniuk. 

A finanszírozott projektek az együttműködés, a csereprogram, a kommunikáció és más tevékenységek széles skáláját integrálhatják, amelyek példáit az e pályázattípus keretében rendelkezésre álló három ág leírása tartalmazza. A javasolt tevékenységeknek hozzáadott értéket kell képviselniük, és közvetlen hatást kell gyakorolniuk a projekteredmények elérésére.

Földrajzi célok 

A felsőoktatási kapacitásépítési projektek az alábbiakként valósulhatnak meg:                                            

  • Nemzeti projektek, azaz olyan projektek, amelyekben az Erasmus+ programhoz nem társult, egyetlen támogatható harmadik ország intézményei vesznek részt;
  • Több országot érintő (regionális) projektek egyetlen támogatható régión belül;
  • Több országot érintő projektek, amelyekben egynél több régió vesz részt (régióközi), és mindegyik támogatható régióból legalább egy ország részt vesz bennük1 .

Minden régió esetében meghatározott költségvetés áll rendelkezésre, és a rendelkezésre álló összegekről további információk érhetők el a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP): https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home

A programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatásához való, méltányos és a nemek egyensúlyát figyelembe vevő hozzáférés (különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberekre) fejlesztésére fordított külön figyelem mellett a pályázattípus befogadó megközelítést alkalmaz minden régióban annak érdekében, hogy növelje a programhoz nem társult, legszegényebb és legkevésbé fejlett harmadik országok részévételét.

Regionális prioritási területek

Az 1. és 2. ág esetében a pályázatoknak tiszteletben kell tartaniuk az előre meghatározott regionális prioritásokat, amelyek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) érhetők el: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home

Projektágak

A programhoz nem társult harmadik országokban jelentkező különböző kihívások kezelése érdekében a felsőoktatási kapacitásépítési pályázattípus három ágból áll:

1. ág – A felsőoktatási együttműködéshez való hozzáférés elősegítése

Ennek az ágnak az a célja, hogy kevésbé tapasztalt felsőoktatási intézményeket és kisebb szereplőket vonzzon a felsőoktatási kapacitásépítési pályázattípushoz, hogy megkönnyítse az új részt vevő szervezetekhez/intézményekhez2  való hozzáférést. Ezeknek a partnerségeknek az első lépést kell jelenteniük a programhoz nem társult harmadik országokban található felsőoktatási intézmények és kisebb működési kapacitással rendelkező szervezetek számára, hogy hozzáférjenek a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek elérésére irányuló eszközökhöz, és növeljék azokat. Ez az ág kis léptékű projekteket finanszíroz annak érdekében, hogy csökkentse a programhoz nem társult, jogosult harmadik országok, ugyanazon országban vagy régióban megtalálható felsőoktatási intézményei közötti nemzetköziesedési szakadékot. A projekteknek partnerségeket kell létrehozniuk az együttműködési ötletek kidolgozása, valamint a know-how, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok átadásának megkönnyítése, a kapacitásépítési lehetőségekhez való hozzáférés elősegítése, a társadalmi befogadás és a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók/munkatársak/szakemberek/oktatók minőségi felsőoktatási kínálathoz való hozzáférésének javítása érdekében. Ezek a projektek különösen a következőkre összpontosítanak:

  • Az Erasmus+ programhoz nem társult legkevésbé fejlett országok felsőoktatási intézményei;
  • Az Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országok távoli régióiban/területein található felsőoktatási intézmények;
  • A programhoz nem társult harmadik országokból érkező új vagy kevésbé tapasztalt felsőoktatási intézmények és karok;
  • A kevesebb lehetőséggel rendelkező diákok és munkatársak/szakemberek/oktatók bevonása.

Tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek és projekteredményeknek egyértelmű hozzáadott értéket kell képviselniük a megcélzott kedvezményezettek számára. A lehetséges tevékenységek nem kimerítő listája az alábbiakban található:

A célzott felsőoktatási intézmények irányítási/közigazgatási kapacitásának javítását célzó tevékenységek, mint például:

  • az egyetemek irányításának reformja és korszerűsítése, beleértve a szolgáltatások javítását, különösen a diákok érdekében (diákoknak szóló iránymutatás, tanácsadás és pályaorientáció stb.);
  • nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó hivatalok létrehozása vagy megerősítése, valamint nemzetköziesítési stratégiák kidolgozása;
  • a felsőoktatási intézményeken belül új minőségbiztosítási egységek és folyamatok/stratégiák létrehozása vagy a meglévők fejlesztése;
  • tervezési és értékelési egységek létrehozása vagy kapacitásuk növelése; 
  • a kommunikációra és a nemzetközi együttműködési projektek eredményeinek terjesztésére szolgáló mechanizmusok megerősítése;
  • kapacitásépítés a diákok és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitási tevékenységeinek támogatása érdekében.

A magas színvonalú és releváns oktatás biztosítását célzó tevékenységek, mint például:

  • modulok vagy tanulmányi programok, a programok technikai vagy szakmai irányultsága;
  • intenzív tanulmányi programok létrehozása a részt vevő felsőoktatási intézmények diákjai és munkatársai/szakemberei/oktatói számára rövidebb tanulmányi időszakokra;
  • kapacitásépítés a posztgraduális hallgatók és a tudományos munkatársak számára, valamint a posztgraduális hallgatók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitásának előmozdítása;
  • tanfolyamok szervezése a felsőoktatási intézmények tudományos munkatársai számára;
  • szinergiák kialakítása és a kapcsolatok erősítése az üzleti szférával, valamint a munkaerőpiacon, az oktatás, a képzés és az ifjúság területén tevékenykedő magán- vagy állami szervezetekkel/intézményekkel.

A kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók/munkatársak/szakemberek/oktatók hozzáférésének javítását célzó tevékenységek, mint például:

  • távoli és inkluzív tanulási pályák és lehetőségek kialakítása a kiszolgáltatott helyzetben lévő diákok számára, a digitális technológiára és az e-tanulásra támaszkodva;
  • a digitális technológia korszerűsítése a fogyatékossággal élő diákok számára egyenlő és méltányos tanulási lehetőségek biztosítását célzó speciális szolgáltatások kifejlesztése érdekében;
  • a nők és etnikai/vallási kisebbségek társadalmi szerepvállalásának lehetővé tétele révén olyan kezdeményezések előmozdítása, amelyek célja a pozitív diszkrimináció;
  • kezdeményezések kidolgozása a hátrányos helyzetű csoportok tanulási lehetőségekhez való hozzáférése előtt álló akadályok kezelésére és csökkentésére;
  • hozzájárulás az inkluzív környezetekhez, amelyek a méltányosságot és az egyenlőséget segítik, valamint válaszolnak a szélesebb közösség igényeire is.

2. ág – Partnerségek a felsőoktatáson belüli átalakításért

Az ezen ág alá tartozó projekteknek a programhoz nem társult, támogatásra jogosult harmadik országokban található felsőoktatási intézmények eltérő fejlettségi szintjével és kihívásaival kell foglalkozniuk, továbbá fokozniuk kell a program hatását, és adott esetben ki kell egészíteniük az egyéb finanszírozási forrásokat. Új megközelítéseket és kezdeményezéseket kell bevezetniük a felsőoktatásban, amelyek a társaktól való tanuláson, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok átadásán alapulnak, és amelyek nemcsak az intézményeket, hanem a társadalom egészét is érintik. A felsőoktatáson belüli átalakításra irányuló partnerségek összetett és innovatív kapacitásépítési projektek, amelyek a tapasztalatok, kompetenciák és bevált gyakorlatok átadásán alapulnak, és számos egymással összefüggő tevékenységet tartalmaznak, amelyek célja a XXI. század kihívásainak – például a migrációnak, az éghajlatváltozásnak, a kormányzásnak és a digitális gazdaság felé történő elmozdulásnak – a kezelésére irányuló célzott felsőoktatási intézményi kapacitások megerősítése. A projektek eredményeinek jelentős és hosszú távú hatást kell gyakorolniuk a célzott felsőoktatási intézményekre a projektek élettartama után, és így a társadalom egészének javát kell szolgálniuk.

Ezek a projektek különösen a következő elemeket fogják ötvözni az E+ programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményei javára:

  • Innováció a felsőoktatásban annak érdekében, hogy az relevánsabb legyen a munkaerőpiac és a társadalom számára. A javasolt projektek várhatóan kiküszöbölik a munkáltatók igényei és a felsőoktatási intézmények kínálata közötti eltéréseket, és integrált megoldásokat javasolnak a hallgatók jobb foglalkoztathatóságának javítására. Ez olyan átfogó beavatkozások végrehajtásával valósítható meg, amelyek a következőket foglalják magukban: 
    • innovatív tantervek kidolgozása és innovatív elemek bevezetése a meglévő tantervekbe;
    • innovatív tanulási és tanítási módszerek (azaz tanulóközpontú és valós problémaalapú oktatás és tanulás) bevezetése;
    • aktív együttműködés az üzleti világgal és a kutatással, folyamatos oktatási programok és tevékenységek szervezése a vállalkozásokkal és a vállalkozásokon belül;
    • az Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országokban működő felsőoktatási intézmények kapacitásainak megerősítése a kutatási, tudományos és technológiai innováció terén történő hatékony hálózatépítés érdekében. 
  • A felsőoktatási intézmények reformjának előmozdítása annak érdekében, hogy a programhoz nem társult harmadik országok gazdasági és társadalmi fejlődésének katalizátoraivá váljanak. A projekteknek támogatniuk kell a felsőoktatási intézményeket azon intézményi reformok kidolgozásában és végrehajtásában, amelyek demokratikusabbá, befogadóbbá, méltányosabbá és a civil társadalom teljes jogú alkotóelemeivé teszik őket. Az intézményi reformok magukban foglalják az új kormányzási és irányítási rendszereket és struktúrákat, a digitális készségekre való felkészültséget, a modern egyetemi szolgáltatásokat, a minőségbiztosítási folyamatokat, a tudományos, műszaki és adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak/szakemberek/oktatók professzionalizálásának és szakmai fejlődésének eszközeit és módszereit.  A vállalkozói szellem kialakítása, valamint az intézményeken belüli kompetenciák és készségek fejlesztése kulcsfontosságú tényező ezen ág sikere szempontjából. A transzverzális készségek elsajátítása, a vállalkozásoktatás és a vállalkozói készségek gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények számára, hogy tudásukat és erőforrásaikat helyi/nemzeti/regionális közösségeik szolgálatába állítsák.

Tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek és projekteredményeknek egyértelmű hozzáadott értéket kell képviselniük a megcélzott kedvezményezettek számára. A lehetséges tevékenységek nem kimerítő listája az alábbiakban található:

  • innovatív tantervek kidolgozása, tesztelése és adaptálása a tartalom (kulcsfontosságú kompetenciák és transzverzális készségek, [vállalkozás, problémamegoldás, zöld munkahelyek stb.]), a struktúra (moduláris, közös stb.) és a tanítási/tanulási módszerek (beleértve a nyitott és rugalmas tanulást, a virtuális mobilitást, a nyitott oktatási segédanyagokat, a vegyes tanulást, a virtuális szabadegyetemeket stb.) tekintetében;
  • új tanulási módszerek, eszközök és anyagok (például új multidiszciplináris tantervek, tanulóközpontú és valós problémaalapú oktatás és tanulás) kidolgozása, tesztelése és végrehajtása a hallgatók gyakorlati képzése és szakmai gyakorlata révén;
  • a bolognai típusú reformok (háromszintű ciklusrendszer, átláthatósági eszközök, például kreditrendszerek és oklevélmelléklet, minőségbiztosítás, értékelés, nemzeti/regionális képesítési keretrendszerek, a korábbi és nem formális tanulás elismerése stb.) bevezetése intézményi szinten;
  • gyakorlati képzési programok, szakmai gyakorlatok és a vállalkozásokon és az iparon belüli, valós életből vett ügyek tanulmányozása, amelyek teljes mértékben beépülnek a tantervbe, el vannak ismerve és be vannak számítva;
  • duális tanulási rendszerek bevezetése a felsőfokú tanulmányoknak a felső középfokú szakoktatással való összekapcsolására, ami javítja a diplomások foglalkoztathatóságát;
  • problémamegoldásra alkalmas megoldások kifejlesztése, termék- és folyamatinnováció (hallgatók, egyetemi tanárok és szakemberek közösen);
  • a piac által nem kezelt és a társadalom kiszolgáltatott csoportjaira irányuló, sürgető társadalmi igények megválaszolására szolgáló megoldások kialakítása és kipróbálása; társadalmi kihívások vagy a szemléletben és értékekben, stratégiákban és szakpolitikákban, szervezeti felépítésben és folyamatokban, valamint megvalósítási rendszerekben és szolgáltatásokban bekövetkezett változásokból fakadó kihívások kezelése;
  • az innovációval, a technológiatranszferrel és a vállalkozásindítással foglalkozó központok, inkubátorházak létrehozásának, valamint az oktatás, a kutatás és az innováció intézményi/regionális/nemzeti szintű integrációjának támogatása;
  • folyamatos továbbképzésre szolgáló programok és tevékenységek kialakítása és kipróbálása a vállalkozásokkal és azokon belül;
  • innovatív intézkedések tesztelésére és kipróbálására szolgáló rendszerek; meghatározott időszakra szóló csereprogramok hallgatóknak, kutatóknak, oktatásban részt vevő és vállalati munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak; oktatást és kutatást végző vállalati munkatársak/szakemberek bevonásával kapcsolatos ösztönzők rendelkezésre bocsátása;
  • az intézményi szintű irányítási és vezetési rendszerek és struktúrák reformja (ideértve a minőségbiztosítási módszereket és rendszereket, a pénzgazdálkodást és a felsőoktatási intézmények autonómiáját, a nemzetközi kapcsolatokat, a diákoknak nyújtott szolgáltatásokat és tanácsadást, a pályaorientációt, a tudományos és kutatási testületeket stb.);
  • a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésére szolgáló stratégiák és eszközök kialakítása (a tantervek nemzetközi nyitottsága, intézményközi mobilitási keretek), valamint a kutatói, tudományos és technológiai innováció terén a hatékony hálózatépítésre irányuló kapacitás fejlesztése (tudományos együttműködések, tudástranszferek stb.);
  • a piac által nem kezelt és a társadalom kiszolgáltatott csoportjaira irányuló, sürgető társadalmi igények megválaszolására szolgáló megoldások kialakítása és kipróbálása; társadalmi kihívások vagy a szemléletben és értékekben, stratégiákban és szakpolitikákban, szervezeti felépítésben és folyamatokban, valamint megvalósítási rendszerekben és szolgáltatásokban bekövetkezett változásokból fakadó kihívások kezelése;
  • problémamegoldásra alkalmas megoldások kifejlesztése, termék- és folyamatinnováció (hallgatók, egyetemi tanárok és szakemberek közösen);
  • a tudományos szakemberek és az adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak munkahelyi képzéseire, értékelésére, professzionalizálódására és szakmai fejlődésére irányuló eszközök és módszerek kialakítása, elfogadása és biztosítása, a tanári alapképzés és a folyamatos szakmai fejlődés érdekében.

3. ág – Strukturálisreform-projektek

Az ezen ághoz tartozó projekteknek az E+ programhoz nem társult harmadik országokban a felsőoktatás koherens és fenntartható rendszereinek kialakítására irányuló erőfeszítéseket kell támogatniuk társadalmi-gazdasági szükségleteik kielégítése és a tudásalapú gazdaság létrehozására irányuló ambíciók szélesítése érdekében. Ennek az ágnak az egyik eleme a sikeres eredmények, valamint a kétoldalú támogatási programok keretében az ebben az ágban nyújtott, folyamatban lévő vagy tervezett támogatással való szinergiák általános érvényesítése és elterjesztése. A strukturálisreform-projektek az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik országok szükségleteit fogják kielégíteni a felsőoktatási ágazat fenntartható rendszerszintű és strukturális fejlődésének és innovációjának támogatása érdekében. Konkrétabban, ezek a projektek az országok arra irányuló erőfeszítéseivel foglalkoznak, hogy koherens és fenntartható felsőoktatási rendszereket fejlesszenek ki társadalmi-gazdasági szükségleteik kielégítése és végső soron a tudásalapú gazdaság megteremtése érdekében. A programhoz nem társult harmadik országok illetékes nemzeti hatóságainak (nevezetesen az oktatási minisztériumoknak), a felsőoktatási intézményeknek, a kutatási intézményeknek és más érintett hatóságoknak/szerveknek és az érdekelt feleknek a bevonásával ezek a projektek különösen:

  • Előmozdítják az együttműködést és a kölcsönös tanulást az uniós tagállamok vagy az Erasmus+ programhoz társult országok legmagasabb intézményi szintjén működő hatóságok és az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik országok hatóságai között a felsőoktatási ágazat rendszerszintű javításának és innovációjának előmozdítása érdekében.
  • Olyan inkluzív felsőoktatási rendszereket mozdítanak elő, amelyek megfelelő feltételeket biztosítanak a különböző hátterű diákok számára a tanuláshoz való hozzáféréshez és a sikerhez. Ezért különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű emberekre.
  • Az Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményei, a felsőoktatásért felelős szervek és az illetékes hatóságok (nevezetesen minisztériumok) kapacitásait növelik a felsőoktatási rendszereik korszerűsítését célzó reformfolyamatok meghatározásában, végrehajtásában és nyomon követésében való részvételük révén, különösen az irányítás és a finanszírozás tekintetében.
  • Azonosítják az Erasmus+ által lefedett területeken a programhoz nem társult harmadik ország(ok)ban folyamatban lévő uniós kezdeményezésekkel való szinergiákat.

Tevékenységek

A projekteknek olyan tevékenységeket kell javasolniuk, amelyek egyértelmű hozzáadott értéket teremtenek a felsőoktatási rendszer egésze számára, és közvetlen hatást gyakorolnak a megcélzott kedvezményezettekre. Ezeknek a tevékenységeknek hozzá kell járulniuk a felsőoktatási politikák társadalmi és munkaerőpiaci igényeknek megfelelő reformjához.

A lehetséges tevékenységek nem kimerítő listája az alábbiakban található:

  • A nemzeti felelősségvállalás előmozdítása a pozitív és bevált felsőoktatási gyakorlatok nemzeti és/vagy regionális szintű tesztelése és általános érvényesítése révén:
    • a diplomások foglalkoztathatóságának növelése;
    • a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek felsőoktatáshoz való hozzáférésének szélesítése;
    • az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolatok megerősítése érdekében.
  • Hozzájárulás a felsőoktatás területén a hatékony és eredményes szakpolitikai döntéshozatalhoz a felsőoktatás egyéb érdekelt feleinek bevonása révén:
    • más felelős állami hatóságok részvételének ösztönzése a felsőoktatási ágazat jelentőségének növelése és a társadalom egészére gyakorolt hatásának növelése érdekében;
    • a hallgatók aktív részvételének lehetővé tétele a felsőoktatási rendszer irányításában és reformjában;
    • más releváns területeken, például a szakképzésben és az ifjúság területén tevékenykedő szervezetek bevonása;
    • a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának erősítése az uniós tagállamok vagy az Erasmus+ programhoz társult országok, valamint a programhoz nem társult, támogatható harmadik országok magas szintű intézményei közötti együttműködés révén. Különösen olyan programok kidolgozása és végrehajtása, amelyek megkönnyítik a hallgatók és a tudományos munkatársak mobilitását, például regionális kreditátviteli rendszer létrehozása vagy a nemzeti képesítési keretrendszerek kidolgozásának támogatása;
    • nemzeti/regionális minőségbiztosítási keret meghatározása;
  • A regionális tudományos együttműködés támogatása és az Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országok önkéntes konvergenciájának előmozdítása a közös felsőoktatási regionális stratégia felé:
    • a regionális felsőoktatási térség létrehozására irányuló lépések meghatározása;
    • a nemzeti és határokon átívelő elismerés megkönnyítése;
    • a tanulás előtt álló akadályok megszüntetése, a felsőoktatáshoz és az innováción alapuló oktatáshoz való hozzáférés javítása, valamint az országok közötti mozgás megkönnyítése a tanárok, tanulók és dolgozók számára 
  • Olyan finanszírozási mechanizmusok bevezetésének elősegítése, amelyek célja:
    • a kevesebb lehetőséggel rendelkezők felsőoktatásban való részvételének növelése;
    • a digitális szakadék áthidalása intézményi és egyéni szinten.
  • A tanári szakma vonzerejének növelése olyan intézkedések bevezetésével, mint:
    • a szakmai fejlődésre irányuló kezdeményezések előmozdítása;
    • a felsőoktatás nemzetköziesítésében való részvételük ösztönzése ösztönzők létrehozása révén.

A projekt által érintett ágazatokban (pl. foglalkoztatás, ifjúság, pénzügyek, szociális ügyek, belügy, igazságügy, egészségügy stb.) hatáskörrel rendelkező felelős hatóságok, valamint az uniós tagállamok vagy az Erasmus+ programhoz társult országok hatóságai ösztönzést kapnak arra, hogy részt vegyenek a projektekben.

Az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik országok felsőoktatási intézményeinek különösen ezen ág keretében célszerű pályázniuk.

Támogathatósági feltételek

Ki pályázhat?

Az 1. és 2. ág esetében:

Felsőoktatási intézmények, szövetségek vagy szervezetek, amelyek valamely uniós tagállamban vagy az Erasmus+ programhoz társult harmadik országban vagy az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik országban rendelkeznek székhellyel. A pályázó szervezet pályázik az adott pályázatban érintett összes részt vevő szervezet nevében3 .

Ezenfelül a 3. ág esetében:

Jogilag elismert, nemzeti vagy nemzetközi rektori, oktatói vagy hallgatói szervezetek, amelyek valamely uniós tagállamban vagy az Erasmus+ programhoz társult harmadik országban vagy az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik országban rendelkeznek székhellyel.

Kivétel: a Belaruszból (2. régió), Szíriából (3. régió), valamint az Oroszországi Föderációból (4. régió) származó részt vevő szervezetek/intézmények nem lehetnek pályázók4 .

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

Minden egyes részt vevő szervezetnek/intézménynek valamelyik uniós tagállamban vagy az Erasmus+ programhoz társult harmadik országban, illetve az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik országban kell székhellyel rendelkeznie (lásd a pályázati útmutató A. részének „Támogatható országok” szakaszát).

Az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik országok e pályázattípus esetében:

A programhoz nem társult valamennyi harmadik ország (lásd az útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát) az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. régióban5 .

Kivétel: A belarusz szervezetek (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények:

  • minden olyan köz- vagy magánszervezet, amely felsőoktatási intézménynek minősül, és amelyet a székhelye szerinti ország illetékes hatóságai ilyenként ismernek el, kapcsolt jogalanyaival együtt (ha vannak), és amely felsőoktatási végzettséghez6  vezető teljes tanulmányi programokat és elismert okleveleket kínál (felsőoktatási intézményként meghatározott és az illetékes hatóságok által ilyenként elismert);
  • a munkaerőpiacon vagy az oktatás, képzés és ifjúság területén tevékenykedő, az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban működő köz- vagy magánszervezetek és kapcsolódó szervezeteik (ha vannak). Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például a következők:
    • köz- vagy magánkézben lévő kis-, közép- vagy nagyvállalkozás (beleértve a szociális vállalkozásokat is);
    • helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmények (beleértve a minisztériumokat);
    • szociális partnerek vagy a munka világának más képviselői, beleértve a kereskedelmi kamarákat, a kézműves/szakmai szövetségeket és a szakszervezeteket is;
    • kutatóintézetek;
    • alapítványok;
    • iskolák/intézmények (bármilyen szintűek, az iskola előtti neveléstől a felső középfokú oktatásig, a szakképzést és a felnőttoktatást is beleértve);
    • nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet (ideértve a felsőoktatási intézmények, diákok vagy tanárok nemzeti vagy nemzetközi szövetségeit/hálózatait stb. is);
    • kulturális szervezetek, könyvtárak, múzeumok;
    • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervek.

Az uniós tagállamban vagy az Erasmus+ programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük. Az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik országok részt vevő felsőoktatási intézményeinek nem kell ECHE-vel rendelkezniük.

Támogathatók a felsőoktatási intézmények azon szövetségei vagy szervezetei, amelyek a felsőoktatás előmozdításáért, javításáért és reformjáért, valamint az Európán belüli, illetve az Európa és a világ más részei közötti együttműködésért felelősek. Ha ezek a szövetségek, szervezetek vagy hálózatok más oktatási ágazatokra és képzésre is kiterjednek, tevékenységüknek elsősorban a felsőoktatásra kell összpontosítania, aminek egyértelműen tükröződnie kell a szervezet alapszabályában és irányítási struktúrájában.

A felsőoktatási intézmények szövetsége, szervezete vagy hálózata egyetlen jogi személynek/partnerintézménynek számít, ami azt jelenti, hogy a részt vevő szervezetek/intézmények minimális számára vonatkozó követelmények tekintetében a székhely szerinti ország egy szervezeteként/intézményeként kezelik őket. Ezek a szervezetek nem minősülnek felsőoktatási intézménynek. Csak azok a tagok részesülhetnek a támogatásból, amelyek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve a programhoz nem társult, támogatható harmadik országban rendelkeznek székhellyel.

A nemzetközi kormányzati szervezetek partnerként részt vehetnek a felsőoktatási kapacitásépítési projektekben önfinanszírozási alapon.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

Nemzeti projektek, amelyek az Erasmus+ programhoz nem társult, egyetlen harmadik ország intézményeit célozzák

Országok részvétele

Egy, a programhoz nem társult harmadik országot és legalább két uniós tagállamot vagy a programhoz társult országot kell bevonni a projektbe.

Felsőoktatási intézmények részvétele

A projekteknek teljes jogú partnerként tartalmazniuk kell a felsőoktatási intézmények minimális számát, az alábbiak szerint:

  • Minden részt vevő uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból legalább 1 felsőoktatási intézmény; és
  • a programhoz nem társult részt vevő harmadik országból legalább 2 felsőoktatási intézmény.

Ezen túlmenően (csak a 3. pillér):

  • A projektekbe teljes jogú partnerként be kell vonni a projekt által megcélzott, programhoz nem társult, támogatható harmadik ország felsőoktatásért felelős, illetékes nemzeti hatóságát (pl. minisztériumát).

Több országot magukban foglaló projektek, amelyek az Erasmus+ programhoz nem társult, két vagy több harmadik ország intézményeit célozzák

Országok részvétele

Legalább két, a programhoz nem társult harmadik országot és legalább két uniós tagállamot vagy a programhoz társult országot kell bevonni a projektbe. A programhoz nem társult harmadik országok lehetnek ugyanabból a régióból (regionális projektek) vagy a pályázattípus hatálya alá tartozó különböző régiókból (régióközi projektek).

Felsőoktatási intézmények részvétele

Ezeknek a projekteknek teljes jogú partnerként tartalmazniuk kell a felsőoktatási intézmények minimális számát, az alábbiak szerint:

  • Minden részt vevő uniós tagállamból vagy az Erasmus+ programhoz társult harmadik országból legalább 1 felsőoktatási intézmény; és
  • az Erasmus+ programhoz nem társult részt vevő harmadik országból legalább 2 felsőoktatási intézmény.

Ezen túlmenően (csak a 3. pillér):

  • A projektekbe teljes jogú partnerként be kell vonni a projekt által megcélzott, programhoz nem társult, támogatható harmadik ország felsőoktatásért felelős, illetékes nemzeti hatóságát (pl. minisztériumát).

Az összes felsőoktatási kapacitásépítési projektre vonatkozó egyedi kritériumok:

Az uniós tagállamokból és az Erasmus+ programhoz társult harmadik országokból származó felsőoktatási intézmények száma nem haladhatja meg a programhoz nem társult harmadik országokból származó felsőoktatási intézmények számát.

Kivétel: A programhoz nem társult harmadik országokban, ahol a felsőoktatási intézmények száma az egész országban 5-nél alacsonyabb, vagy azokban az esetekben, amikor egyetlen intézmény az ország teljes hallgatói népességének több mint 50%-át képviseli, az ilyen országok egyetlen felsőoktatási intézményét magában foglaló pályázatok elfogadhatók.

A következőkre vonatkozó további külön kritériumok:

  • Az 1. régióból (az 1. és 2. ág szerinti) származó partnerek részvételével megvalósuló projektekben legalább két, az adott régió Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országának kell részt vennie.
  • A 4. régióból származó partnerek részvételével megvalósuló projektekben legalább egy, az adott régió Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országának kell részt vennie.
  • A 10. és 11. régióból (az 1. és 2. ág szerinti) származó partnerek részvételével megvalósuló projektekben legalább két, az adott régiók Erasmus+ programhoz nem társult harmadik országának kell részt vennie.
  • Szíria nem részesülhet a 3. ág projektjeiből.

A projekt időtartama

A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységeknek megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot. A támogathatósági időszak egy alkalommal, legfeljebb 12 hónappal történő meghosszabbítása csak kivételes körülmények között engedélyezhető, ha a partnerség számára lehetetlenné válik, hogy a tervezett határidőn belül befejezze a projektet.

1. ág

A projektek időtartama 24 vagy 36 hónap

2. ág

A projektek időtartama 24 vagy 36 hónap

3. ág

A projektek időtartama 36 vagy 48 hónap

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

1. ág

Felhívás azonosítója: ERASMUS -EDU-2022-CBHE

Téma azonosítója: ERASMUS -EDU-2022-CBHE-STRAND-1

2. ág

Felhívás azonosítója: ERASMUS -EDU-2022-CBHE

Téma azonosítója: ERASMUS -EDU-2022-CBHE-STRAND-2

3. ág

Felhívás azonosítója: ERASMUS -EDU-2022-CBHE

Téma azonosítója: ERASMUS -EDU-2022-CBHE-STRAND-3

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak február 17-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.

Értékelési szempontok

A projekt értékelése a következő szempontok szerint, kétlépcsős eljárásban történik:

1. lépés

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

  • Cél: a pályázat releváns a felsőoktatási kapacitásépítési pályázattípus célkitűzései és tevékenységei, valamint az ág sajátosságai szempontjából. Megfelelő választ jelent a célország(ok) vagy régió(k), valamint a célcsoportok és a végső kedvezményezettek jelenlegi szükségleteire és korlátaira. A hátrányos helyzetű megcélzott résztvevők igényeit (adott esetben) figyelembe veszi. A pályázat milyen mértékben foglalkozik az átfogó uniós prioritásokkal.
  • Célkitűzések: a célkitűzések megbízható szükségletelemzésen alapulnak; egyértelműen meghatározottak, konkrétak, mérhetőek, teljesíthetőek, reálisak és határidőhöz kötöttek. A részt vevő szervezetek/intézmények számára fontos kérdésekkel (a célzott felsőoktatási intézmények modernizációs, fejlesztési és nemzetköziesítési stratégiájával összhangban), valamint a programhoz nem társult, támogatható harmadik országok felsőoktatásra vonatkozó fejlesztési stratégiáival foglalkoznak.
  • Az uniós szakpolitikával és kezdeményezésekkel alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat figyelembe veszi és fokozza az uniós és adott esetben más szervezetek (támogatók, köz- és magánszervezetek) által finanszírozott egyéb beavatkozásokkal való kiegészítő jelleget/szinergiákat.
  • Uniós hozzáadott érték: A pályázat bizonyítja, hogy hasonló eredmények nem érhetők el az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok felsőoktatási intézményeinek együttműködése és uniós finanszírozás nélkül.

Különösen az 1. ág esetében:

  • A pályázat egyértelműen foglalkozik a célország(ok) vagy régió(k) előre meghatározott regionális prioritásaival.

Különösen a 2. ág esetében:

  • A pályázat innovatív elemeket és korszerű módszereket és technikákat tartalmaz az azonosított beavatkozási területen.
  • A pályázat egyértelműen foglalkozik a célország(ok) vagy régió(k) előre meghatározott regionális prioritásaival.

Különösen a 3. ág esetében:

  • A pályázat a felsőoktatási rendszer(ek) reformjával és korszerűsítésével foglalkozik, összhangban a programhoz nem társult megcélzott harmadik országok fejlesztési stratégiáival.
  • A pályázat az illetékes felsőoktatási hatóság határozott intézményi támogatásáról tanúskodik.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

  • Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, módszertan, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken és a várt eredményeken alapulnak.
  • Módszertan: a beavatkozás logikája jó minőségű, a tervezett outputok és eredmények koherensek és megvalósíthatók, és a főbb feltételezések és kockázatok egyértelmű azonosítása megtörtént. A logikai keretmátrix felépítése és tartalma megfelelő, azaz objektíven ellenőrizhető mutatók kiválasztása, adatok rendelkezésre állása, kiindulási adatok, célértékek stb.
  • Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a feladatmodulokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel; a források és a várt eredmények közötti kapcsolat megfelelő, és a munkaterv reális, jól meghatározott tevékenységekkel, határidőkkel, egyértelmű eredményekkel és mérföldkövekkel rendelkezik.
  • Költségvetés: a pályázat költséghatékony, és biztosítja a projekt sikeres végrehajtásához szükséges megfelelő pénzügyi forrásokat. A becsült költségvetést nem becsülték túl, sem alá.
  • Minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, kölcsönös felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek, mérséklési intézkedések stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben kerüljön sor.
  • Környezeti fenntarthatóság: a projektet környezettudatos módon dolgozták ki, és beépítették valamennyi szakaszába a környezettudatos gyakorlatokat.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

  • Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, az irányítási struktúrák, az együttműködési intézkedések és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak.
  • Összetétel: a partnerség olyan szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában, amelyek rendelkeznek a pályázat célkitűzéseihez és az ág sajátosságaihoz szükséges kompetenciákkal; a pályázat a legmegfelelőbb és legkülönbözőbb, nem tudományos partnerekre terjed ki.
  • Feladatok: a szerepeket és feladatokat az egyes partnerek konkrét know-how-ja, profiljai és tapasztalatai alapján osztják ki, és azok megfelelőek.
  • Együttműködés: hatékony mechanizmus javaslatára kerül sor a partnerszervezetek/partnerintézmények és minden más releváns érdekelt fél közötti eredményes együttműködés, kommunikáció és vitarendezés biztosítása érdekében.
  • Elkötelezettség: a projekt partnereinek hozzájárulásai jelentősek, relevánsak és egymást kiegészítő jellegűek;  a pályázat bemutatja a partnerek részvételét, elkötelezettségét és felelősségvállalását a projekt konkrét célkitűzései és eredményei iránt, különösen a programhoz nem társult harmadik országok részéről

Különösen a 2. ág esetében:

  • A pályázat olyan releváns, nem tudományos szervezeteket és érdekelt feleket von be, amelyek innovatív hozzáadott értéket teremtenek a pályázat célkitűzéseihez.

Különösen a 3. ág esetében:

  • A pályázat bizonyítja, hogy az illetékes nemzeti hatóságok kielégítően részt vesznek a pályázattípus irányításában és végrehajtásában.

Fenntarthatóság, hatás és a várt eredmények terjesztése (maximális pontszám: 20 pont)

  • Hasznosítás: a pályázat bemutatja, hogy a partnerek és más érdekelt felek hogyan fogják felhasználni a projekt eredményeit, hogyan biztosítják a multiplikátorhatást (beleértve a pályázattípus eredményeinek ágazati, illetve helyi/regionális/nemzeti vagy nemzetközi szinten történő megismétlésének és kiterjesztésének lehetőségét), és eszközöket biztosít a projekt finanszírozásának ideje alatt és azt követően történő hasznosítás méréséhez.
  • Terjesztés: a pályázat pontos és hatékony tervet tartalmaz az eredmények terjesztésére vonatkozóan, illetve olyan megfelelő és helyes időzítésű tevékenységeket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékony módon terjesszék minden érdekelt és a nem részt vevő közönség körében, valamint elérjék és bevonzzák az érdekelt feleket a projekt finanszírozási időtartama alatt és azt követően;
  • Hatás: a pályázat kézzelfogható hatást gyakorol a célcsoportjaira és az érdekelt felekre helyi, nemzeti vagy regionális szinten. A pályázat intézkedéseket, célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére, valamint a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan, egyéni, intézményi és rendszerszinten.
  • Nyílt hozzáférés: a pályázat adott esetben leírja, hogy hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.
  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogy a projekteredmények hogyan tarthatók fenn pénzügyileg (a projektfinanszírozás végét követően) és intézményi szinten (a tevékenységek és szolgáltatások továbbra is működnek), és hogyan biztosítják a helyi felelősségvállalást.

Különösen az 1. ág esetében:

  • A pályázat biztosítja a meglévő akadályokra való folyamatos és fenntartható reagálást, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók/munkatársak/szakemberek/oktatók felsőoktatási intézmények által kínált tanulási lehetőségekhez és erőforrásokhoz való hozzáférésének növelését.
  • A pályázat valószínűleg növelni fogja a programhoz nem társult harmadik országok intézményeinek nemzetközi együttműködési kapacitásait.

Különösen a 2. ág esetében:

  • A pályázat jelentős hatást gyakorol a programhoz nem társult harmadik országok intézményeire, különösen innovációs kapacitásaik fejlesztésére és irányításuk korszerűsítésére azáltal, hogy megnyitja őket a társadalom egésze, a munkaerőpiac és a világ előtt.
  • A pályázat bizonyítja, hogy képes hatást gyakorolni a társadalomra és/vagy a gazdasági ágazatra.

Különösen a 3. ág esetében:

  • A pályázat bemutatja, hogy a projekt eredményei hogyan vezetnek majd a felsőoktatásban rendszerszintű szakpolitikai reformokhoz vagy modernizációhoz.

A pályázatok legfeljebb 100 pontot érhetnek el. A pályázatoknak összesen legalább 60 pontot, az egyes értékelési szempontoknál pedig legalább a pontok felét kell elérniük ahhoz, hogy támogathatók legyenek.

Egyenlő pontszámú pályázatok esetén előnyben részesülnek azok a projektek, amelyek a legmagasabb pontszámot érték el a „projekt relevanciája”, majd a „Fenntarthatóság, hatás és a várt eredmények terjesztése” kategóriában.

Ezt követően a fenti minőségi követelményeknek megfelelő pályázatokat összpontszámuk alapján csökkenő sorrendben rangsorolják. A 2. lépéshez létre kell hozni egy olyan listát, amely az adott régió tekintetében áganként a támogatott projektek becsült számának kétszeresét teszi ki (a rendelkezésre álló regionális költségvetés7  alapján).

2. lépés

Konzultációra kerül sor az Erasmus+ programhoz nem társult, támogatható harmadik ország(ok)ban működő uniós képviselettel (képviseletekkel) a következő szempontokról:

  • A felsőoktatási intézmények illetékes nemzeti hatóságok általi elismerése
  • A projekt megvalósíthatósága a harmadik ország(ok) helyi kontextusában
  • A projekt hozzájárul a kiemelt terület helyi igényeihez
  • Átfedés a kiválasztott tematikus területen meglévő, az uniós küldöttség, nemzeti vagy nemzetközi támogatók által finanszírozott kezdeményezésekkel

Csak olyan projektek javasolhatók uniós finanszírozásra, amelyek sikeresen megfeleltek az uniós képviselettel (képviseletekkel) folytatott konzultációnak.

Ennek eredményeként több pályázatot lehet javasolni uniós finanszírozásra, a pályázatoknak az értékelési szempontok alapján csökkenő sorrendben történő rangsorolásával, valamint az uniós képviselettel való konzultáció eredményeivel összhangban, a régiónként rendelkezésre álló költségvetés korlátain belül és pályázó szervezetenként/intézményenként legfeljebb két finanszírozott pályázat erejéig. Mindhárom ág esetében indikatív költségvetést irányoztak elő, azonban a költségvetést át lehet csoportosítani az egyik ágból a másikba.

Ezen túlmenően az értékelő bizottság figyelembe veszi a következőket:

  • a projektek tematikus változatossága és a régión belüli megfelelő földrajzi képviselet az országonkénti projektek számát tekintve; 
  • a következő régiókra vonatkozó követelményeknek való megfelelés:
    • A keleti partnerországok esetében:  az 1. és 2. ág esetében elsőbbséget élveznek a nem fővárosi és/vagy vidéki és/vagy távolabbi régiókból származó felsőoktatási intézmények;  
    • Ázsia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet és a Csendes-óceán térsége esetében: Az 1. és 2. ágban a legkevésbé fejlett országok élveznek prioritást;
    • Szubszaharai Afrika esetében: Minden ágban a legkevésbé fejlett országok élveznek prioritást; különös hangsúlyt kell fektetni a migráció szempontjából kiemelt országokra és a több ország felsőoktatási intézményeit érintő regionális projektekre is. Egyetlen ország sem férhet hozzá a régió számára előirányzott finanszírozás több mint 8%-ához.

További információ

A pályázat befogadása nem jelent kötelezettségvállalást a pályázó által igényelt összegű támogatás odaítélésére. A kért finanszírozás csökkenthető a pályázattípus ágaira alkalmazandó pénzügyi szabályok és az értékelés eredményei alapján.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Projekttervezés

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok

A pályázóknak ajánlott figyelembe venni a következő horizontális prioritásokat a projektjük tervezésekor:

Környezeti fenntarthatóság:

A felsőoktatási rendszerek kulcsfontosságúak a zöld megállapodás támogatásához, és potenciálisan lehetővé teszik az emberek magatartásának és készségeinek mélyreható megváltoztatását. A felsőoktatási kapacitásépítési projekteknek célszerű a fenntarthatóság szempontjából releváns szektorokban a kompetenciák fejlesztésére, a zöld szektorális készségeket célzó stratégiák és módszertanok kidolgozására, valamint olyan jövőközpontú tantervek kialakítására törekedniük, amelyek jobban összhangban állnak az egyének igényeivel. Az Erasmus+ olyan innovatív gyakorlatok tesztelését is támogatja, amelyek felkészítik a tanulókat és a felsőoktatási szolgáltatókat arra, hogy a változás valódi előmozdítóivá váljanak.

Befogadás és sokszínűség:

A felsőoktatási intézmények fontos szerepet játszanak a jövőbeli polgárok, politikai döntéshozók és szakértők kapacitásépítésében az inkluzív növekedés és a társadalomban való részvétel biztosítása, valamint az oktatási rendszerek méltányosabbá tétele érdekében. Olyan mechanizmusokat is létre kell hozni, amelyek biztosítják a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek jobb részvételét a diákok, a tanárok, a kutatók és mások körében, továbbá jobban figyelembe veszik a társadalmi és gazdasági hátrányokat és a nemek közötti egyenlőséget.

Digitális transzformáció:

Az oktatásnak fel kell szabadítania a digitális technológiában rejlő lehetőségeket a legszegényebb országokban azáltal, hogy megteremti a digitális készségek alapjait, javítja a médiaműveltséget, segíti az oktatási rendszereket abban, hogy ellenállóbbak legyenek a sokkhatásokkal – például a Covid19-világjárvánnyal – szemben a digitális szakadék áthidalása érdekében. Az Erasmus+ támogatja a digitális átállásra irányuló terveket, és előmozdítja a digitális technológiák célirányos használatát. Ez magában foglalja a digitális pedagógia és a digitális eszközök használatával kapcsolatos szakértelem fejlesztését, ideértve a hozzáférhető és támogató technológiákat, valamint a digitális oktatási tartalmak létrehozását és innovatív használatát.

Polgári szerepvállalás és részvétel:

A felsőoktatási kapacitásépítés segíthet megteremteni az aktív polgári szerepvállalás megerősítésének alapjait, és különleges szakértelmet alakíthat ki olyan területeken, mint a demokrácia, az emberi jogok és a multilateralizmus. A felsőoktatási szerepvállalási projektek segíthetnek hosszú távú megoldásokat találni a felsőoktatás gyenge kormányzásának problémáira.

Növekedés és munkahelyek:

Oktatásra van szükség az élethez és a munkához szükséges készségek, például alapkészségek, „puha” készségek (pl. problémamegoldás, kommunikáció), valamint a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, a művészetek és a matematika (STEAM) fejlesztéséhez. Az oktatás a foglalkoztathatóságot is támogatja, és a fenntartható növekedés előfeltétele.

Különösen a következő pontokat kell figyelembe venni:

A partnerintézmények elkötelezettsége a projekt iránt

A hatékony felsőoktatási kapacitásépítési projektnek biztosítania kell valamennyi partnerintézmény, különösen a programhoz nem társult harmadik országok partnerintézményeinek erőteljes részvételét. A pályázattervezésben való közös felelősségvállalás felelőssé teszi őket a projekteredményekért és a projekt fenntarthatóságáért. A felsőoktatási kapacitásépítési projektek olyan „társult partnereket” is magukban foglalhatnak, amelyek hozzájárulnak meghatározott projektfeladatok/tevékenységek végrehajtásához, vagy támogatják a projekt terjesztését és fenntarthatóságát. A szerződéses gazdálkodási ügyek szempontjából a „társult partnerek” nem minősülnek a partnerség tagjainak, és nem részesülnek finanszírozásban.

 Szükségletelemzés

A szükségletek elemzése az első fontos lépés a felsőoktatási kapacitásépítési pályázat kidolgozásában. A szükségletelemzés célja, hogy azonosítsa a megerősítendő területeket, valamint e területek hiányosságainak okait.  Ez pedig alapot teremt a hiányosságok kezelésére irányuló megfelelő beavatkozások megtervezéséhez, és ezáltal a felsőoktatási intézmények kapacitásának kiépítéséhez.

Végrehajtás és nyomon követés

A szükségletelemzések befejezését követően végrehajtási tervet lehet készíteni a feltárt hiányosságok kezelésére.

A következő alapvető elemeket kell figyelembe venni:

  • Modernizáció/új tantervek: A „tantervfejlesztést” is magában foglaló projektek esetében ez várhatóan magában foglalja a tanári kar képzését, és foglalkozik az olyan kapcsolódó kérdésekkel, mint a minőségbiztosítás és a diplomások munkaerőpiaci kapcsolatokon keresztüli foglalkoztathatósága. A tanulmányi programokat a projekt finanszírozási időszakának vége előtt hivatalosan akkreditálni és engedélyezni kell. Az új vagy korszerűsített tanfolyamokat a projekt időtartama alatt kell megkezdeni megfelelő számú diákkal és átképzett tanárral, és annak a projekt időtartamának legalább egyharmada alatt kell zajlania. A tantervreformprojektek keretében nyújtott képzés az adminisztratív feladatokat ellátókat, például a könyvtári, laboratóriumi és  informatikai munkatársakat is megcélozhatja. A projektek határozottan ösztönzést kapnak arra, hogy építsék be a korszerűsített tantervi gyakorlatokba a diákoknak az üzleti életben/vállalkozásokban való elhelyezkedését. A szakmai gyakorlatoknak észszerű hosszúságúnak kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a szükséges készségek megszerzését.
  • A diákok bevonása: A projekteknek elő kell irányozniuk a diákok bevonását (pl. új tanulmányi programok kidolgozásába), és ez nem csak a projekt tesztelési/részvételi szakaszában történik.
  • A munkatársak/szakemberek/oktatók és a hallgatók mobilitása: A mobilitásnak elsősorban a programhoz nem társult harmadik országok diákjait és munkatársait/szakembereit/oktatóit kell céloznia, és a következőkre kell irányulnia: a kedvezményezett intézményekben hivatalos szerződéssel foglalkoztatott és a projektben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók (pl. vezetők, kutatással és technológiatranszferrel összefüggő, műszaki és adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak); a kedvezményezett intézmények egyikébe (rövid ciklusú, első ciklusú [alapképzés vagy azzal egyenértékű képzés], második ciklusú [mesterképzés vagy azzal egyenértékű képzés] és harmadik vagy doktori ciklusú képzésbe) beiratkozott hallgatók. A hallgatók uniós tagállamokon és a programhoz társult harmadik országokon belüli és azok közötti mobilitása nem támogatható. A mobilitásnak észszerű időtartamúnak kell lennie ahhoz, hogy a projekt célkitűzéseivel összhangban biztosítsa a tanulást és a szükséges készségek elsajátítását. Tanácsos a fizikai mobilitást virtuális mobilitással ötvözni. A virtuális mobilitás a fizikai mobilitás előkészítésére, támogatására és utánkövetésére alkalmazható. A sajátos nevelési igényű vagy a hátrányos helyzetű személyek megszólítása érdekében is szervezhető annak elősegítése érdekében, hogy le tudják küzdeni a hosszú távú fizikai mobilitás előtt álló akadályokat.
  • A minőségbiztosításnak beágyazott projektkomponensnek kell lennie annak érdekében, hogy a felsőoktatási kapacitásépítési projektek sikeresen teljesítsék a várt eredményeket, és magán a partnerségen túlmutató hatást érjenek el. Minőség-ellenőrzési intézkedéseket – többek között mutatókat és referenciaértékeket – kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy a projekt végrehajtása jó minőségű, időben befejezett és költséghatékony legyen.
  • Partnerségi megállapodás: A projekt részletes végrehajtási módozatairól a projektpartnereknek kell megállapodniuk, és azokat egy „partnerségi megállapodásban” kell rögzíteni, amelyet a partnereknek a projekt kezdetén alá kell írniuk. A partnerségi megállapodás egy példányát a támogatási megállapodás aláírásától számított hat hónapon belül be kell nyújtani a végrehajtó ügynökségnek.
  • Berendezés: Csak az ág célkitűzéseihez közvetlenül kapcsolódó és legkésőbb a projekt vége előtt 12 hónappal megvett berendezések vásárlása tekinthető támogatható kiadásnak. A berendezések kizárólag a partnerségben részt vevő, programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményeinek szólnak, és azokat fel kell venni azon felsőoktatási intézmények hivatalos leltárába, amelyek számára azokat megvásárolják.
  • Hatás és fenntarthatóság: A felsőoktatási kapacitásépítési projektek várhatóan hosszú távú strukturális hatással lesznek a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban. A pályázatoknak adott esetben a három szinten (egyéni, intézményi és rendszerszinten) várható hatást kell bemutatniuk, módszertant kell kidolgozniuk, és meg kell határozniuk az annak mérésére szolgáló eszközöket.
  • Környezetbarát végrehajtás: A projekteknek tevékenységeik végrehajtása során figyelembe kell venniük a környezetvédelmi szempontból megfelelő gyakorlatokat, beleértve a projektmenedzsmentet is. A projekteknek rendszeresen rögzíteniük kell, és ki kell számítaniuk a résztvevők közlekedéssel kapcsolatos szénlábnyomát.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

Az uniós támogatás összege projektenként a következő lehet:

  • 1. ág – A felsőoktatási együttműködéshez való hozzáférés elősegítése: Projektenként 200 000 és 400 000 EUR között
  • 2. ág – Partnerségek a felsőoktatáson belüli átalakításért: Projektenként 400 000 és 800 000 EUR között
  • 3. ág – Strukturálisreform-projektek: Projektenként 800 000 és 1 000 000 EUR között

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és terjesztés”, „minőségbiztosítás”, „berendezés” stb.);  
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket/eredményeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk terjesztése, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát. Az átalányösszeg az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 90%-ára korlátozódik, és a támogatási megállapodás rögzíti a támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, összes elszámolható költség stb.).

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portálján (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home

  • 1 A régiókon átnyúló projekteknek az összes érintett régió prioritási területeihez kell tartozniuk, bizonyítaniuk kell relevanciájukat az egyes régiók számára, és ezt a közös szükségletek és célkitűzések részletes elemzésével kell alátámasztaniuk.
  • 2 Lásd az új részt vevő szervezetek/intézmények meghatározását a „Fogalmak magyarázata” című D. részben.
  • 3 A részt vevő szervezeteknek/intézményeknek aláírt megbízólevelet kell adniuk a pályázó szervezet/intézmény részére. A megbízóleveleket a pályázati szakaszban kell rendelkezésre bocsátani, és a támogatási megállapodás aláírásakor kell ellenőrizni. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.
  • 4 A pályázatoknak összhangban kell lenniük a Szíriáról szóló, 2018. április 16-i tanácsi következtetésekkel. Ezenkívül nem nyújtható finanszírozás harmadik felek számára, függetlenül attól, hogy a felhívás közzétételekor az uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó szervezetekről, személyekről vagy személyek csoportjáról van szó. A támogatások kedvezményezettjeinek és a szerződő feleknek azt is biztosítaniuk kell, hogy az uniós korlátozó intézkedések jegyzékében nem szerepelnek az alvállalkozók és a természetes személyek, beleértve a munkaértekezletek és/vagy képzések résztvevőit és a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás kedvezményezettjeit.
  • 5 Az 5., 7. és 8. régióban található, magas jövedelmű országok kivételével (lásd az útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).
  • 6 Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere (ISCED 2013), felsőoktatás, legalább 5. szint. A nem felsőfokú posztszekunder képzés (ISCED 2011 4. szint) nem fogadható el.
  • 7 A régiónként rendelkezésre álló indikatív összegek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) kerülnek közzétételre: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home
Tagged in:  Higher education