A kapacitásépítési projektek olyan nemzetközi együttműködési projektek, amelyek az uniós tagállamok, a programhoz társult harmadik országok, vagy a programhoz nem társult harmadik országok szakképzés területén tevékenykedő szervezetei/intézményei közötti többoldalú partnerségeken alapulnak. Céljuk, hogy támogassák a programhoz nem társult harmadik országok szakképzést nyújtó intézményeinek és rendszereinek relevanciáját, akadálymentességét és válaszkészségét a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés motorjaként.

A világ különböző régiói közötti együttműködést elősegítő közös kezdeményezések révén ez a pályázattípus növelni kívánja a szakképzési szolgáltatók kapacitását – különösen az irányítás, a kormányzás, a befogadás, a minőségbiztosítás és az innováció területén – annak érdekében, hogy jobban fel legyenek készülve a magánszektorral/vállalkozásokkal/vállalkozói szövetségekkel való együttműködésre a foglalkoztatási lehetőségek feltárása és a megfelelő szakképzési beavatkozások közös kidolgozása érdekében. A nemzetközi partnerségeknek hozzá kell járulniuk a szakképzés minőségének javításához a programhoz nem társult harmadik országokban, különösen a szakképzésben dolgozók és a tanárok kapacitásainak, valamint a szakképzési szolgáltatók és a munkaerőpiac közötti kapcsolat megerősítésével.

A tervek szerint a szakképzési kapacitásépítési projektek hozzájárulnak az Európai Bizottság és az érintett programhoz vagy régióhoz nem társult harmadik országok közötti szélesebb körű szakpolitikai célkitűzésekhez, ideértve a Global Gateway beruházási csomagokat is.

A Pályázattípus Célkitűzései

Ezen belül is a pályázattípus:

• A szakképzési szolgáltatók kapacitásának kiépítése a magán és állami érdekelt felek közötti együttműködés megerősítése céljából a szakképzés területén a keresletorientált és lehetőségvezérelt szakképzési beavatkozások érdekében;
• A szakképzés minőségének és a gazdasági és társadalmi fejleményekre való reagálási képességének javítása a készségkínálat munkaerőpiaci relevanciájának növelése érdekében;
• A szakképzési kínálat hozzáigazítása a helyi, regionális és nemzeti fejlesztési stratégiákhoz.

Tematikus területek

A szakképzésben a kapacitásépítést jellemző tulajdonságok közé tartozik az alábbiakban bemutatott néhány tematikus terület. A pályázatoknak az alábbi témák közül egyre vagy többre kell összpontosítaniuk:

• Munkaalapú tanulás (fiatalok és/vagy felnőttek számára);
• Minőségbiztosítási mechanizmusok;
• Szakképzésben részt vevő tanárok/oktatók szakmai fejlődése;
• Kulcskompetenciák, beleértve a vállalkozói készséget is;
• Köz- és magánszféra közötti partnerségek a szakképzés területén;
• Innováció a szakképzésben;
• A zöld és digitális készségek a kettős átállás érdekében;
• A készségek összehangolása a jelenlegi és jövőbeli álláslehetőségekkel.

Ezenkívül a pályázó olyan tematikus területeket is lefedhet, amelyek nem szerepelnek a fentiekben. Ezeknek bizonyítaniuk kell, hogy különösen alkalmasak a felhívás célkitűzéseinek és az azonosított igényeknek való megfelelésre.

Tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a pályázattípus célkitűzéseihez és tematikus területeihez, azaz meg kell felelniük a fent felsorolt egy vagy több tematikus területnek, és azokat részletezni kell a teljes végrehajtási időszakra kiterjedő projektleírásban.

E globális nemzetközi pályázattípus keretében a projekttevékenységeknek elsősorban a pályázattípus által érintett, a programhoz nem társult harmadik országokban működő szakképzési szervezetek/intézmények és fiatalok kapacitásainak fejlesztésére és megerősítésére kell összpontosítaniuk.

A finanszírozott projektek az együttműködés, a tapasztalatcsere, a kommunikáció és egyéb tevékenységek széles körét integrálhatják, beleértve többek közt a következőket:

• Hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a bevált gyakorlatok cseréje a programhoz nem társult harmadik országok és az uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok szakképzési szolgáltatói között;
• Eszközök, programok és egyéb anyagok létrehozása a programhoz nem társult harmadik országbeli intézmények kapacitásépítéséhez (gyakorlati képzési programok, a szakképzésben a tanulási eredmények értékelésére és jóváhagyására irányuló képzési programok és eszközök, a részt vevő intézmények egyéni cselekvési tervei; szakmai orientáció, tanácsadás és coaching módszerek stb.);
• Mechanizmusok létrehozása a magánszektornak a tantervek kidolgozásába és megvalósításába történő bevonására, valamint a szakképzésben részt vevő tanulók magas színvonalú munkaalapú tapasztalatokkal való ellátására;
• Pedagógiai megközelítések, oktatási és képzési anyagok és módszerek kidolgozása és átadása, beleértve a munkaalapú tanulást, a virtuális mobilitást, a nyitott oktatási segédanyagokat és az IKT-ban rejlő potenciál jobb kihasználását;
• Nemzetközi (virtuális) csereprogramok kidolgozása és végrehajtása elsősorban a munkatársak/szakemberek/oktatók (ideértve a tanárokat és a nem oktatással foglalkozó szakembereket és munkatársakat, például az iskolavezetőket, vezetőket, tanácsadókat stb.) számára.

Amennyiben a tanulókat és a munkatársakat/szakembereket/oktatókat célzó mobilitási tevékenységek szerepelnek a pályázatban, ezeknek közvetlenül hozzá kell járulniuk a projekt célkitűzéseihez, és szorosan be kell épülniük a projekt logikájába.

A javasolt tevékenységeknek hozzáadott értéket kell képviselniük, és közvetlen hatást kell gyakorolniuk a projekteredmények elérésére.

Regionális prioritások

A rendelkezésre álló költségvetés a világ különböző régiói (azaz a Nyugat-Balkán, a keleti szomszédság, a dél-mediterrán térség országai, a szubszaharai Afrika, Latin-Amerika és a Karib-térség) között oszlik meg, és az egyes költségvetési keretek mérete eltérő. Az egyes költségvetési keretösszegekből rendelkezésre álló összegekre vonatkozó további információkat a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) teszik közzé.

Az EU számos prioritást tűzött ki a földrajzi egyensúly és a meghatározott célkitűzések tekintetében. Ezenkívül a szervezeteknek/intézményeknek célszerű együttműködniük a programhoz nem társult legszegényebb és legkevésbé fejlett harmadik országok partnereivel.

E pályázattípus regionális prioritásai a következők:

Amennyiben a pályázat az Európai Képzési Alapítvány (ETF) egy vagy több partnerországát1 érinti, a pályázatnak bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy eleget tesz a torinói folyamatra2 vonatkozó regionális jelentésekben3 megfogalmazott ETF-ajánlásoknak.

Nyugat-Balkán  

• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a torinói folyamat keretében hozzájárulnak a gazdasági és beruházási tervéhez és/vagy az Európai Képzési Alapítvány ajánlásaihoz (lásd fent); 
• A tanulók (hallgatók) és a munkatársak (tanárok, oktatók, igazgatók, vezetők stb.) mobilitása elsőbbséget élvez.

Keleti szomszédos országok

• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a torinói folyamat keretében hozzájárulnak a gazdasági és beruházási tervéhez és/vagy az Európai Képzési Alapítvány ajánlásaihoz (lásd fent). 

A dél-mediterrán térség országai

• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a torinói folyamat keretében hozzájárulnak a gazdasági és beruházási tervéhez és/vagy az Európai Képzési Alapítvány ajánlásaihoz (lásd fent). 

Szubszaharai Afrika

• Elsőbbséget élveznek a legkevésbé fejlett országok; különös hangsúlyt kell fektetni a migráció szempontjából kiemelt országokra is; egyetlen ország sem fér hozzá a régió számára előirányzott finanszírozás több mint 8%-ához; 
• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek országos vagy regionális szinten hozzájárulnak az adott földrajzi többéves indikatív programokhoz4 .

Latin-Amerika  

• Elsőbbséget élveznek a regionális projektek (a programhoz nem társult, egynél több támogatható harmadik országot érintő projektek) vagy az alacsonyabb és magasabb közepes jövedelmű országokban megvalósuló projektek;
• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek országos vagy regionális szinten hozzájárulnak az adott földrajzi többéves indikatív programokhoz5 .  

Karib-tengeri térség

• Elsőbbséget élveznek a regionális projektek (a programhoz nem társult, egynél több támogatható harmadik országot érintő projektek) vagy a legkevésbé fejlett, az alacsonyabb és magasabb közepes jövedelmű országokban megvalósuló projektek; 
• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek országos vagy regionális szinten hozzájárulnak az adott földrajzi többéves indikatív programokhoz6 .  

Amennyiben a fenti regionális prioritásokkal foglalkoznak, a projekteknek be kell mutatniuk, hogyan és milyen mértékben teszik ezt. 

Projekttervezés

A szakképzés területén megvalósítandó kapacitásépítési projektek négy szakaszból állnak:

• a projektek azonosítása és kezdeményezése;
• a projektek előkészítése, kialakítása és tervezése;
• a projektek végrehajtása és a tevékenységek nyomon követése;
• a projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy bár az előkészítő tevékenységek a pályázat benyújtása vagy a finanszírozásra való kiválasztása előtt megkezdődhetnek, a költségek felmerülésére és a tevékenységek végrehajtására csak a támogatási megállapodás aláírása után kerülhet sor.

A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot.

Azonosítás és kezdeményezés

Annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.

Előkészítés, kialakítás és tervezés

A projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása; a javasolt módszertan világos felvázolása, ami biztosítja a projekt célkitűzései és tevékenységei közötti összhangot; az érintett feladatok ütemtervének meghatározása; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv, valamint megalapozott és reális kommunikációs terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőség-ellenőrzés, a jelentéstétel és az eredmények disszeminációjának stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb.

A tevékenységek végrehajtása és nyomon követése

A projekt végrehajtása a jelentéstételi és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségi előírásoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.

Felülvizsgálat és hatásvizsgálat

A projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

Továbbá – adott esetben és arányosan – a projektek várhatóan:

• a projekteredmények fokozatos bevezetésére irányuló, hosszú távú cselekvési tervet integrálnak a projekt befejezését követően (a tartós partnerségek alapján), beleértve a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra irányuló intézkedéseket;
• biztosítják a projekt eredményeinek megfelelő láthatóságát és széles körű disszeminációját transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szinten az érintett partnerekkel.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban a kapacitásépítési projektek fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához.

A pályázóknak (koordinátornak és teljes jogú partnereknek) ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor. 

Befogadás és sokszínűség

A program olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják a társadalmi befogadást, és amelyek célja a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek – többek között a fogyatékossággal élők és a migrációs hátterű személyek, valamint a vidéki és távoli területeken élők, a társadalmi-gazdasági nehézségekkel küzdők vagy a nemük, faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális irányultságuk alapján megkülönböztetéssel szembesülő személyek – elérésének javítása. A projektek hozzá fognak járulni az e csoportok előtt álló akadályok leküzdéséhez a program kínálta lehetőségekhez való hozzáférés terén, valamint segíteni fogják a méltányosságot és az egyenlőséget előmozdító, a szélesebb közösség igényeire reagáló inkluzív környezet kialakítását.

Környezeti fenntarthatóság

A program támogatja a környezetvédelem és az éghajlatváltozás jelentette kihívásokkal kapcsolatos tudatosság növelését. A projekteknek célszerű a fenntarthatóság szempontjából releváns szektorokban a kompetenciák fejlesztésére, a zöld szektorális készségeket célzó stratégiák és módszertanok kidolgozására, valamint olyan jövőközpontú tantervek kialakítására törekedniük, amelyek jobban összhangban állnak az egyének igényeivel. A program emellett támogatni fogja az innovatív gyakorlatok tesztelését annak érdekében, hogy a tanulók és a szakképzési szolgáltatók valódi változásokat idézzenek elő (pl. erőforrás-megtakarítás, az energiafelhasználás és -pazarlás csökkentése, a szénlábnyom kibocsátásának kompenzálása, a fenntartható élelmiszerek és mobilitás előnyben részesítése stb.).

Digitális dimenzió

A program támogatja az alapfokú, a középfokú, a szakképzési intézmények digitális átállási terveit. Elősegíti a digitális technológiák célirányos használatát. Ez magában foglalja a digitális pedagógia és a digitális eszközök használatával kapcsolatos szakértelem fejlesztését, ideértve a hozzáférhető és támogató technológiákat, valamint a digitális oktatási tartalmak létrehozását és innovatív használatát.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A program támogatja az aktív polgári szerepvállalást és az etikus gyakorlatokat az egész életen át tartó tanulás keretében. A projekteknek lehetőséget kell kínálniuk az emberek demokratikus életben való részvételére, valamint a társadalmi és polgári szerepvállalásra. A hangsúly többek közt az európai uniós összefüggésrendszer tudatosításán és megértésén lesz, különös tekintettel a közös uniós értékekre, az egység és a sokféleség elveire, továbbá az ezek jelentette kulturális identitásra, kulturális tudatosságra, valamint társadalmi és történelmi örökségre.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük a szakképzési kapacitásépítési projekt megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek

Az Erasmus támogatásra való jogosultsághoz a szakképzési kapacitásépítésre irányuló projektterveknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

Ki pályázhat?

A szakképzés területén működő és valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult, támogatható harmadik országban jogszerűen székhellyel rendelkező köz- vagy magánszervezet/-intézmény (lásd az útmutató A. részében). A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények nem lehetnek koordinátorok. Ez a koordinátor pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

Minden részt vevő szervezetnek/intézménynek a szakképzés vagy a munkaerőpiac területén kell tevékenykednie. Teljes jogú partnerként, kapcsolt jogalanyként vagy társult partnerként vehet részt, és uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban (lásd az útmutató A. részét) vagy a programhoz nem társult támogatható harmadik országban székhellyel kell rendelkeznie (lásd alább). 

A programhoz nem társult, támogatható harmadik országok e pályázattípus esetében:

• Az 1., 2., 3., 9., 10. és 11. régióban a programhoz nem társult valamennyi harmadik ország (lásd az útmutató A. részét); 

Kivétel: A belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

A támogatható szervezetek/intézmények típusai a következők lehetnek (a lista nem a teljesség igényével készült):

• szakképzési szolgáltatók;
• vállalkozások, az iparágat vagy a szektort képviselő szervezetek/intézmények;
• nemzeti/regionális képesítő hatóságok;
• foglalkoztatási szolgálatok;
• kutatóintézetek;
• innovációs ügynökségek;
• regionális fejlesztési hatóságok stb.

A társult partnerek részt vehetnek a projektben, amennyiben bizonyított, hogy részvételük lényeges hozzáadott értéket képvisel a projekt szempontjából (pl. konkrét projektfeladatok/tevékenységek végrehajtása, vagy a projekt disszeminációjának és fenntarthatóságának támogatása). A szerződéskezelés szempontjából a társult partnerek nem minősülnek projektpartnernek, és nem kapnak anyagi támogatást.   

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A kapacitásépítési projektek transznacionális jellegűek, és legalább 3 ország legalább 4 szervezetét/intézményét (koordinátort és teljes jogú partnereket) kell érinteniük: 

• Legalább egy szervezet/intézmény két különböző uniós tagállamból, valamint legalább 2 szervezet/intézmény legalább egy, a programhoz nem társult, támogatható harmadik országból; vagy
• Legalább egy szervezet/intézmény két különböző, a programhoz társult harmadik országból, valamint legalább 2 szervezet/intézmény legalább egy, a programhoz nem társult, támogatható harmadik országból, vagy
• Legalább egy szervezet/intézmény egy uniós tagállamból és egy szervezet/intézmény a programhoz társult harmadik országból, valamint legalább 2 szervezet/intézmény legalább egy, a programhoz nem társult, támogatható harmadik országból. 

A konzorciumnak legalább egy nem felsőfokú oktatási szintű szakképzési szolgáltatót magában kell foglalnia.

Az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények száma nem haladhatja meg a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokból származó szervezetek/intézmények számát.

A kapcsolt jogalanyok és társult partnerek nem számítanak bele a fenti követelményekbe. 

A tevékenységek helyszíne

A tevékenységet a projektben részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell végrehajtani, kivéve a pályázattípus célkitűzéseivel kapcsolatos, megfelelően indokolt esetekben.

Emellett, ha az a projekt célkitűzései vagy megvalósítása szempontjából kellően indokolt:

• A tevékenységek az Európai Unió valamely intézményének székhelyén is megvalósulhatnak, akkor is, ha a projektben nincs részt vevő szervezet/intézmény abból az országból, ahol a székhely található; 
• Az eredmények megosztását és népszerűsítését magukban foglaló tevékenységek az uniós tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban, illetve a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban megszervezett, vonatkozó, tematikus transznacionális eseményeken/konferenciákon is megvalósulhatnak.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 12, 24 vagy 36 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges). A projekt célkitűzésének és a tervezett tevékenységeknek megfelelően a pályázati szakaszban ki kell választani a kívánt időtartamot.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA). Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2023-CB-VET

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak február 28. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

Egyéb feltételek

Ugyanaz a koordinátor egy határidőre csak egy pályázatot nyújthat be. Ha ugyanaz a koordinátor egynél több pályázatot nyújt be, csak a legkorábban benyújtott pályázat vehető figyelembe, míg a többit automatikusan elutasítják.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Várt hatás

A támogatott projekteknek az alábbi eredmények elérésével kell igazolniuk várható hatásukat:

• Szorosabb kapcsolatok a programhoz nem társult harmadik országok szakképzési rendszere és munkaerőpiaca között;
• a szakképzési profilok és a helyi/regionális/nemzeti stratégiák és prioritások közötti kapcsolatok javítása;
• a szakképzési szolgáltatók kapacitásainak növelése, különösen az irányítás, vezetés, befogadás, minőségbiztosítás, innováció és nemzetköziesítés területén;
• a munkatársak/szakemberek/oktatók, a vezetők, a politikai döntéshozók és a vezető tanárok fokozott kitettsége a munkaerőpiac és a szakképzés szorosabbá tételét célzó megközelítéseknek;
• a szakképzésben részt vevő tanárok és oktatók ismereteinek, műszaki, irányítási és pedagógiai készségeinek fejlesztése;
• a tanároktól/oktatóktól, a szakképzésben részt vevő tanulóktól és a munkáltatóktól származó információk jobb integrálása a tantervbe, a profiltervezésbe és a képzési reformba;
• a szakképzésben részt vevő tanulók kompetenciáinak, készségeinek és foglalkoztathatósági potenciáljának javítása;
• a világ különböző régiói közötti együttműködés előmozdítása közös kezdeményezések révén;
• a részt vevő szervezetek/intézmények környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése;
• a célközönség digitális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése megfelelő tevékenységek és kezdeményezések révén;
• a szociális és interkulturális kompetenciák növelése a szakképzés területén.

Értékelési szempontok

A pályázat B. részében minden pályázatnak meg kell felelnie az alábbiakban bemutatott mind a négy értékelési szempontnál felsorolt valamennyi pontnak.

A projekt relevanciája - (maximális pontszám: 30 pont)

• Kapcsolódás a tematikus területekhez: a pályázat relevanciája a pályázattípus célkitűzései és tematikus területei szempontjából;
• Regionális prioritások: a pályázat foglalkozik a regionális prioritásokkal, beleértve az e pályázattípus keretében felsorolt vonatkozó szakpolitikai dokumentumokat is;
• Helyi kontextus: a pályázat megfelelő igényelemzésen alapul, és megvalósítható a célország(ok) helyi kontextusában;
• Következetesség: a pályázat célkitűzései egyértelműen meghatározottak, reálisak, valamint olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és célcsoportok szempontjából;
• Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a saját általános területén, vagy a projekt lebonyolításának földrajzi összefüggésrendszerén belül (például tartalom; létrehozott anyagok, alkalmazott munkamódszerek, bevont vagy elérni kívánt szervezetek/intézmények és személyek);
• Kiegészítő jelleg: egészít ki a pályázat más, a részt vevő szervezetek/intézmények által már megvalósított kezdeményezéseket;
• Kapacitásépítés: világosan meghatározottak a kapacitásépítési tevékenységek, és elsődlegesen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban található, részt vevő szervezetek/intézmények kapacitásainak megerősítésére irányulnak;
• Stratégiákhoz kapcsolódás: épülnek be a tevékenységek a célzott szakképzési szolgáltatók fejlesztési stratégiáiba és az országos szintű támogatási stratégiákba, beleértve adott esetben a foglalkoztathatóságra, a befogadásra, a sokszínűségre és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű résztvevőkre fordított nagyobb figyelmet;
• Horizontális szempontok: vannak figyelembe véve a program horizontális szempontjai.

A projektterv és a megvalósítás minősége - (maximális pontszám: 30 pont)

• Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek és szolgáltatások koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek. Megfelelő szakaszok állnak rendelkezésre az előkészítésre, megvalósításra, nyomon követésre, hasznosításra, értékelésre és a disszeminációra;
• Módszertan: az azonosított szükségletek kezelésére javasolt módszertan megfelelősége és minősége;
• Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a feladatmodulokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel;
• Nem formális tanulási módszerek: a javasolt nem formális tanulási módszerek minősége – adott esetben, azaz ha a nem formális tanulási módszereket a pályázatban javasolják;
• A résztvevők kiválasztása: a pályázati tevékenységekben részt vevő személyek kiválasztására irányuló intézkedések minősége a befogadásra és sokszínűségre vonatkozó célkitűzések fényében;
• Elismerés és érvényesítés: a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége, valamint az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök következetes használata;
• Minőség-ellenőrző intézkedések: a minőség-ellenőrzési lépések megléte és relevanciája annak biztosítására, hogy a projekt megvalósítása jó minőségben, határidőre és a költségvetésnek megfelelően történjen;
• Költséghatékonyság: milyen mértékben költséghatékony a projekt, és minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel-e hozzá;
• Mobilitási tevékenységek: Adott esetben a résztvevők kiválasztására és/vagy a mobilitási tevékenységekbe való bevonására irányuló intézkedések megfelelősége (lásd az útmutató A. részében található „A résztvevők védelme, egészsége és biztonsága”, valamint a KA1. pályázati kategórián belüli mobilitási projektekre vonatkozó egyéb követelményeket és ajánlásokat), ha alkalmazandó, azaz ha a pályázat részét képezik a mobilitási tevékenységek.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége - (maximális pontszám: 20 pont)

• Kialakítás: alkotnak a projektben részt vevő szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot a projekt összes aspektusának sikeres megvalósítása szempontjából;
• Elkötelezettség: bizonyítja a felelősségi körök és feladatok elosztása az összes részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív közreműködését.
• Együttműködés: a részt vevő szervezetek/intézmények és egyéb érdekeltek közötti együttműködésre és kommunikációra szolgáló, hatékony mechanizmusok megléte.

Hatás - (maximális pontszám: 20 pont)

• Hatás: a projekt lehetséges hatása:  
  • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
  • a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és magánszemélyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy nemzetközi szintű hatás;
• Disszemináció: a disszeminációs terv minősége: a projekt eredményeinek a részt vevő szervezetek/intézmények körében és azon kívül történő terjesztését célzó lépések megfelelősége és minősége;
• Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a projekt eredményeit. Ismerteti a projekt élettartamán belüli és azt követő hasznosítási intézkedéseket;
• Nyílt hozzáférés: a pályázat leírja, hogy hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
• Fenntarthatóság: a projekt fenntarthatóságának biztosítására irányuló tervek minősége: képes-e a projekt az uniós támogatás felhasználása után is hatást kifejteni és eredményeket felmutatni.

A pályázatoknak (az összesen 100 pontból) legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy finanszírozhatók legyenek.

A fenti négy értékelési szempont esetében ezenkívül legalább a maximálisan megadható pontok felét (azaz a „projekt relevanciája” és a „projekt tervezésének és végrehajtásának minősége” kategóriában legalább 15 pontot; a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „hatás” kategóriában 10 pontot).

Azokban az esetekben, amikor két vagy több pályázat ugyanazt az összpontszámot kapta (ex aequo esetek), a „projekt relevanciája” és a „hatás” tekintetében a legmagasabb pontszámot kell előnyben részesíteni.

További információ

A pályázat befogadása nem jelent kötelezettségvállalást a pályázók által igényelt összegű támogatás odaítélésére. A kért finanszírozás csökkenthető a pályázattípusra alkalmazandó pénzügyi szabályok és az értékelés eredményei alapján.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

A projektenkénti uniós támogatás összege minimum 100 000 eurótól maximum 400 000 euróig terjedhet

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét? 

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével: 

• A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.); 
• A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
• A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
• A leírt költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát. A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80%-a lehet.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás nem engedélyezett. Az önkéntesek és a kkv-k költségei megengedettek. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

• 1 Fehéroroszország és a közép-ázsiai országok kivételével, amelyek e pályázattípus keretében nem támogathatók.
• 2 A torinói folyamat (TRP) részvételen alapuló folyamat, amely egy ország szakképzési politikáinak tényeken alapuló elemzéséhez vezet. A 2010-ben bevezetett és kétévente végrehajtott torinói folyamat pillanatfelvételt nyújt az ETF partnerországaiban működő szakképzési rendszerek fejlődéséről, valamint áttekintést ad az elért eredményekről és a jövőre vonatkozó prioritásokról
• 3 https://www.etf.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/policies-human-capital-development-southern-and-eastern; https://www.etf.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/policies-human-capital-development-eastern-partnership-etf; https://www.etf.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/policies-human-capital-development-south-eastern-europe-and
• 4 https://ec.europa.eu/international-partnerships/global-europe-programming_en
• 5 A fentiek szerint.
• 6 A fentiek szerint.