A kapacitásépítési projektek olyan nemzetközi együttműködési projektek, amelyek az uniós tagállamok, a programhoz társult harmadik országok, vagy a programhoz nem társult harmadik országok szakképzés területén tevékenykedő szervezetei/intézményei közötti többoldalú partnerségeken alapulnak. Céljuk, hogy támogassák a programhoz nem társult harmadik országok szakképzést nyújtó intézményeinek és rendszereinek relevanciáját, akadálymentességét és válaszkészségét a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés motorjaként.

A világ különböző régiói közötti együttműködést elősegítő közös kezdeményezések révén ez a pályázattípus növelni kívánja a szakképzési szolgáltatók kapacitását – különösen az irányítás, a kormányzás, a befogadás, a minőségbiztosítás és az innováció területén – annak érdekében, hogy jobban fel legyenek készülve a magánszektorral/vállalkozásokkal/vállalkozói szövetségekkel való együttműködésre a foglalkoztatási lehetőségek feltárása és a megfelelő szakképzési beavatkozások közös kidolgozása érdekében. A nemzetközi partnerségeknek hozzá kell járulniuk a szakképzés minőségének javításához a programhoz nem társult harmadik országokban, különösen a szakképzésben közreműködő munkatársak/szakemberek/oktatók és tanárok kapacitásainak, valamint a szakképzési szolgáltatók és a munkaerőpiac közötti kapcsolat megerősítésével.

A tervek szerint a szakképzési kapacitásépítési projektek hozzájárulnak az Európai Bizottság és a programhoz nem társult érintett harmadik országok vagy régiók közötti szélesebb körű szakpolitikai célkitűzésekhez, ideértve a Global Gateway beruházási csomagokat is.

A Pályázattípus Célkitűzései

Ezen belül is a pályázattípus:

• A szakképzési szolgáltatók kapacitásának kiépítése a magán és állami érdekelt felek közötti együttműködés megerősítése céljából a szakképzés területén a keresletorientált és lehetőségvezérelt szakképzési beavatkozások érdekében;
• A szakképzés minőségének és a társadalmi-gazdasági lehetőségekre és társadalmi fejleményekre való reagálási képességének javítása a készségkínálat munkaerőpiaci relevanciájának növelése érdekében;
• A szakképzési kínálat hozzáigazítása a helyi, regionális és nemzeti fejlesztési stratégiákhoz.

Tematikus területek

A szakképzésben a kapacitásépítést jellemző tulajdonságok közé tartozik az alábbiakban bemutatott néhány tematikus terület. A pályázatoknak az alábbi témák közül egyre vagy többre kell összpontosítaniuk:

• Munkaalapú tanulás (fiatalok és/vagy felnőttek számára);
• Minőségbiztosítási mechanizmusok;
• Szakképzésben részt vevő tanárok/oktatók szakmai fejlődése;
• Kulcskompetenciák, beleértve a vállalkozói készséget is;
• Köz- és magánszféra közötti párbeszéd és partnerségek a szakképzés területén;
• Innováció a szakképzésben;
• A zöld és digitális készségek a kettős átállás érdekében;
• A készségek összehangolása a jelenlegi és jövőbeli munkalehetőségekkel, többek között a fejlesztés alatt álló ígéretes értékláncokban.

Ezenkívül a pályázó olyan tematikus területeket is lefedhet, amelyek nem szerepelnek a fentiekben. Ezeknek bizonyítaniuk kell, hogy különösen alkalmasak a felhívás célkitűzéseinek és az azonosított igényeknek való megfelelésre.

Tevékenységek

A javasolt tevékenységeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a pályázattípus célkitűzéseihez és tematikus területeihez, azaz meg kell felelniük a fent felsorolt egy vagy több tematikus területnek, és azokat részletezni kell a teljes végrehajtási időszakra kiterjedő projektleírásban.

E globális nemzetközi pályázattípus keretében a projekttevékenységeknek elsősorban a pályázattípus által érintett, a Programhoz nem társult harmadik országokban működő szakképzési szervezetek/intézmények és fiatalok kapacitásainak fejlesztésére és megerősítésére kell összpontosítaniuk.

A finanszírozott projektek az együttműködés, a tapasztalatcsere, a kommunikáció és egyéb tevékenységek széles körét integrálhatják, beleértve többek közt a következőket:

• Hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a bevált gyakorlatok cseréje a programhoz nem társult harmadik országok és az uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok szakképzési szolgáltatói között;
• Eszközök, programok és egyéb anyagok létrehozása a programhoz nem társult harmadik országbeli intézmények kapacitásépítéséhez (gyakorlati képzési programok, a szakképzésben a tanulási eredmények értékelésére és jóváhagyására irányuló képzési programok és eszközök, a részt vevő intézmények egyéni cselekvési tervei; szakmai orientáció, tanácsadás és coaching módszerek stb.);
• Mechanizmusok létrehozása a magánszektornak a tantervek kidolgozásába és megvalósításába történő bevonására, valamint a szakképzésben részt vevő tanulók magas színvonalú munkaalapú tapasztalatokkal való ellátására;
• Pedagógiai megközelítések, oktatási és képzési anyagok és módszerek kidolgozása és átadása, beleértve a munkaalapú tanulást, a virtuális mobilitást, a nyitott oktatási segédanyagokat és az IKT-ban rejlő potenciál jobb kihasználását;
• Nemzetközi (virtuális) csereprogramok kidolgozása és végrehajtása elsősorban a munkatársak/szakemberek/oktatók (ideértve a tanárokat és a nem oktatással foglalkozó szakembereket és munkatársakat, például az iskolavezetőket, vezetőket, tanácsadókat stb.) számára.

Amennyiben a tanulókat és a munkatársakat/szakembereket/oktatókat célzó mobilitási tevékenységek szerepelnek a pályázatban, ezeknek közvetlenül hozzá kell járulniuk a projekt célkitűzéseihez, és szorosan be kell épülniük a projekt logikájába.

A javasolt tevékenységeknek hozzáadott értéket kell képviselniük, és közvetlen hatást kell gyakorolniuk a projekteredmények elérésére.

Regionális prioritások

A rendelkezésre álló költségvetés a világ különböző régiói (azaz a Nyugat-Balkán, a keleti szomszédság, a dél-mediterrán térség országai, a szubszaharai Afrika, Latin-Amerika és a Karib-térség) között oszlik meg, és az egyes költségvetési keretek mérete eltérő. Az egyes költségvetési keretösszegekből rendelkezésre álló összegekre vonatkozó további információkat a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) teszik közzé.

Az EU számos prioritást tűzött ki a földrajzi egyensúly és a meghatározott célkitűzések tekintetében. Ezenkívül a szervezeteknek/intézményeknek célszerű együttműködniük a programhoz nem társult legszegényebb és legkevésbé fejlett harmadik országok partnereivel.

E pályázattípus regionális prioritásai a következők:

Amennyiben a pályázat az Európai Képzési Alapítvány (ETF) egy vagy több partnerországát érinti, a pályázatnak bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy eleget tesz a torinói folyamatra¹  vonatkozó regionális jelentésekben²  megfogalmazott ETF-ajánlásoknak.

Nyugat-Balkán  

• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a torinói folyamat keretében hozzájárulnak a gazdasági és beruházási tervéhez³  és/vagy az Európai Képzési Alapítvány ajánlásaihoz (lásd fent); 
• A tanulók (hallgatók) és a munkatársak/szakemberek/oktatók (tanárok, oktatók, igazgatók, vezetők stb.) mobilitása elsőbbséget élvez.

Keleti Szomszédos Országok

• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a torinói folyamat keretében hozzájárulnak a gazdasági és beruházási tervéhez⁴  és/vagy az Európai Képzési Alapítvány ajánlásaihoz (lásd fent). 

A Dél-Mediterrán Térség országai 

• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a torinói folyamat keretében hozzájárulnak a gazdasági és beruházási tervéhez⁵  és/vagy az Európai Képzési Alapítvány ajánlásaihoz (lásd fent). 

Szubszaharai Afrika 

• Elsőbbséget élveznek a legkevésbé fejlett országok; külön hangsúlyt kell fektetni a migráció szempontjából kiemelt országokra is; egyetlen ország sem részesülhet a régió számára előirányzott finanszírozás több mint 8%-ából; 
• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek országos vagy regionális szinten hozzájárulnak az adott földrajzi többéves indikatív programokhoz⁶ , valamint az EU és Afrika közötti Global Gateway beruházási csomaghoz⁷ ;
• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek hozzájárulnak a szakképzési intézmények és a magánszektor, köz- és magánszféra közötti párbeszédhez.

Latin-Amerika  

• Elsőbbséget élveznek a regionális projektek (a programhoz nem társult, egynél több támogatható harmadik országot érintő projektek) vagy az alacsonyabb és magasabb közepes jövedelmű országokban megvalósuló projektek;
• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek országos vagy regionális szinten hozzájárulnak az adott földrajzi többéves indikatív programokhoz⁸ .  

Karib-tengeri térség  

• Elsőbbséget élveznek a regionális projektek (a programhoz nem társult, egynél több támogatható harmadik országot érintő projektek) vagy a legkevésbé fejlett, az alacsonyabb és magasabb közepes jövedelmű országokban megvalósuló projektek; 
• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek országos vagy regionális szinten hozzájárulnak az adott földrajzi többéves indikatív programokhoz⁹ .  

Amennyiben a fenti regionális prioritásokkal foglalkoznak, a projekteknek be kell mutatniuk, hogyan és milyen mértékben teszik ezt. 

Projekttervezés

A szakképzés területén megvalósítandó kapacitásépítési projektek négy szakaszból állnak:

• a projektek azonosítása és kezdeményezése;
• a projektek előkészítése, kialakítása és tervezése;
• a projektek végrehajtása és a tevékenységek nyomon követése;
• a projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat.

A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot.

Azonosítás és kezdeményezés

Annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.

Előkészítés, kialakítás és tervezés

A projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása; a javasolt módszertan világos felvázolása, ami biztosítja a projekt célkitűzései és tevékenységei közötti összhangot; az érintett feladatok ütemtervének meghatározása; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv, valamint megalapozott és reális kommunikációs terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőség-ellenőrzés, a jelentéstétel és az eredmények disszeminációjának stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb.

A tevékenységek végrehajtása és nyomon követése

A projekt végrehajtása a jelentéstételi és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségbiztosítási szabályoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.

Felülvizsgálat és hatásvizsgálat

A projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

Továbbá – adott esetben és arányosan – a projektek várhatóan:

• a projekt teljesítendő eredményeinek fokozatos bevezetésére irányuló, hosszú távú cselekvési tervet integrálnak a projekt befejezését követően (a tartós partnerségek alapján), beleértve a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra irányuló intézkedéseket;
• biztosítják a projekt eredményeinek megfelelő láthatóságát és széles körű disszeminációját transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szinten az érintett partnerekkel.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban a kapacitásépítési projektek fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához.

A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor. 

Befogadás és sokszínűség

A program olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják a társadalmi befogadást, és amelyek célja a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek – többek között a fogyatékossággal élők és a migrációs hátterű személyek, valamint a vidéki és távoli területeken élők, a társadalmi-gazdasági nehézségekkel küzdők vagy a nemük, faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális irányultságuk alapján megkülönböztetéssel szembesülő személyek – elérésének javítása. A projektek hozzá fognak járulni az e csoportok előtt álló akadályok leküzdéséhez a program kínálta lehetőségekhez való hozzáférés terén, valamint segíteni fogják a méltányosságot és az egyenlőséget előmozdító, a szélesebb közösség igényeire reagáló inkluzív környezet kialakítását.

Környezeti fenntarthatóság

A program támogatja a környezetvédelem és az éghajlatváltozás jelentette kihívásokkal kapcsolatos tudatosság növelését. A projekteknek célszerű a fenntarthatóság szempontjából releváns szektorokban a kompetenciák fejlesztésére, a zöld szektorális készségeket célzó stratégiák és módszertanok kidolgozására, valamint olyan jövőközpontú tantervek kialakítására törekedniük, amelyek jobban összhangban állnak az egyének igényeivel.  A program emellett támogatni fogja az innovatív gyakorlatok tesztelését annak érdekében, hogy a tanulók és a szakképzési szolgáltatók valódi változásokat idézzenek elő (pl. erőforrás-megtakarítás, az energiafelhasználás és -pazarlás csökkentése, a szénlábnyom kibocsátásának kompenzálása, a fenntartható élelmiszerek és mobilitás előnyben részesítése stb.).

Digitális dimenzió

A program támogatja az alapfokú, a középfokú, a szakképzési intézmények digitális átállási terveit. Elősegíti a digitális technológiák célirányos használatát. Ez magában foglalja a digitális pedagógia és a digitális eszközök használatával kapcsolatos szakértelem fejlesztését, ideértve a hozzáférhető és támogató technológiákat, valamint a digitális oktatási tartalmak létrehozását és innovatív használatát.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A program támogatja az aktív polgári szerepvállalást és az etikus gyakorlatokat az egész életen át tartó tanulás keretében. A projekteknek lehetőséget kell kínálniuk az emberek demokratikus életben való részvételére, valamint a társadalmi és polgári szerepvállalásra. A hangsúly többek közt az európai uniós összefüggésrendszer tudatosításán és megértésén lesz, különös tekintettel a közös uniós értékekre, az egység és a sokféleség elveire, továbbá az ezek jelentette kulturális identitásra, kulturális tudatosságra, valamint társadalmi és történelmi örökségre.

Milyen feltételeknek kell megfelelniük a szakképzési kapacitásépítési projekt megvalósítását célzó pályázatoknak?

Támogathatósági feltételek

Az Erasmus támogatásra való jogosultsághoz a szakképzési kapacitásépítésre irányuló projektterveknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (Ki pályázhat?)

A támogathatósághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és adott esetben kapcsolódó szervezeteknek):

• jogalanynak (állami vagy magánjogi szervezet) kell lenniük;
• a szakképzés területén vagy a munkaerőpiacon kell tevékenykedniük.
• Részt vevő szervezetek/intézmények lehetnek a következők (a lista nem a teljesség igényével készült):
  • szakképzési szolgáltatók;
  • vállalati, iparági, egyéb munkáltatók vagy szektorális érdekképviseleti szervezetek;
  • nemzeti/regionális képesítő hatóságok;
  • foglalkoztatási szolgálatok;
  • kutatóintézetek;
  • innovációs ügynökségek;
  • regionális fejlesztési hatóságok;
  • nemzetközi szervezetek/intézmények;
• a támogatható országok valamelyikében, azaz uniós tagállamban, a programhoz társult harmadik országban, a programhoz nem társult, támogatható régióból származó harmadik országban letelepedettnek kell lenniük.

Az e pályázattípus keretében támogatható régiók az 1., 2., 3., 9., 10. és 11. régió (lásd az útmutató A. részét). 

Kivétel: a belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) és az Oroszországi Föderáció szervezetei/intézményei (4. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

A koordinátornak a szakképzés területén tevékenykedő szervezetnek/intézménynek kell lennie. Ő pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében. Nem lehet kapcsolódó szervezet. A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények nem lehetnek koordinátorok.

Más szervezetek is részt vehetnek más konzorciumi szerepkörökben, például társult partnerként.

A konzorcium összetétele (A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A pályázatokat legalább 3 támogatható országból legalább 4 pályázóból (kedvezményezettek, nem kapcsolódó szervezetek) álló konzorciumnak kell benyújtania:

• legalább két uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország;
  • minden részt vevő országnak legalább egy szervezetet/intézményt kell bevonnia;
• legalább egy, a programhoz nem társult, támogatható harmadik ország:
  • legalább 2 szervezet/intézmény ugyanazon régióból származó, a programhoz nem társult részt vevő, támogatható harmadik ország(ok)ból;
  • különböző támogatható régiók szervezetei/intézményei nem vehetnek részt ugyanabban a projektben. A régióközi projektek nem támogathatók.

A konzorciumnak legalább egy nem felsőfokú oktatási szintű szakképzési szolgáltatót magában kell foglalnia.

Az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények száma nem haladhatja meg a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokból származó szervezetek/intézmények számát. 

A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételébe.

Földrajzi hely (A tevékenységek helyszíne)

A tevékenységeknek a projektben részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell megvalósulniuk.

Ha az a projekt célkitűzései vagy megvalósítása szempontjából kellően indokolt:

• A tevékenységek az Európai Unió valamely intézményének székhelyén is megvalósulhatnak, akkor is, ha a projektben nincs részt vevő szervezet/intézmény abból az országból, ahol a székhely található; 
• Az eredmények megosztását és népszerűsítését magukban foglaló tevékenységek az uniós tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban, illetve a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban megszervezett, vonatkozó, tematikus transznacionális eseményeken/konferenciákon is megvalósulhatnak.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 12, 24 vagy 36 hónap (a támogatási megállapodás meghosszabbítása kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA) a finanszírozási és pályázati lehetőségek portálján keresztül.

Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2024-CB-VET

Pályázás előtt kérjük, olvassa el a vonatkozó gyakran feltett kérdéseket az FTOP-ban.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak február 29. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

Hogyan kell pályázni?

Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók információk.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Értékelési szempontok

Az alábbi kritériumok alkalmazandók:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

• Kapcsolódás a tematikus területekhez: a pályázat relevanciája a pályázattípus célkitűzései és tematikus területei szempontjából;
• Regionális prioritások: a pályázat a regionális prioritásokkal foglalkozik, beleértve az e pályázattípus keretében felsorolt vonatkozó szakpolitikai dokumentumokat (többéves indikatív programok, az EU és Afrika közötti Global Gateway beruházási csomagja, gazdasági és beruházási tervek és a torinói folyamat regionális jelentései);
• Uniós értékek: a pályázat milyen mértékben releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.
• Helyi kontextus: a pályázat megfelelő igényelemzésen alapul, és megvalósítható a célország(ok) helyi kontextusában;
• Következetesség: a pályázat célkitűzései egyértelműen meghatározottak, reálisak, valamint olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és célcsoportok szempontjából;
• Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a saját általános területén, vagy a projekt lebonyolításának földrajzi összefüggésrendszerén belül (például tartalom; létrehozott anyagok, alkalmazott munkamódszerek, bevont vagy elérni kívánt szervezetek/intézmények és személyek);
• Kiegészítő jelleg:a pályázat más, a részt vevő szervezetek/intézmények által már megvalósított kezdeményezéseket egészít ki;
• Kapacitásépítés: világosan meghatározottak a kapacitásépítési tevékenységek, és elsődlegesen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban található, részt vevő szervezetek/intézmények kapacitásainak megerősítésére irányulnak;
• Stratégiákhoz kapcsolódás: a tevékenységek beépülnek a célzott szakképzési szolgáltatók fejlesztési stratégiáiba és az országos szintű támogatási stratégiákba, beleértve adott esetben a foglalkoztathatóságra, a befogadásra, a sokszínűségre és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű résztvevőkre fordított nagyobb figyelmet;
• Horizontális szempontok: a program horizontális szempontjait figyelembe veszik.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

• Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek és szolgáltatások koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek. Megfelelő szakaszok állnak rendelkezésre az előkészítésre, megvalósításra, nyomon követésre, hasznosításra, értékelésre és a disszeminációra;
• Módszertan: az azonosított szükségletek kezelésére javasolt módszertan megfelelősége és minősége;
• Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a munkacsomagokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel;
• Nem formális tanulási módszerek: a javasolt nem formális tanulási módszerek minősége – adott esetben, azaz ha a nem formális tanulási módszereket a pályázatban javasolják;
• A résztvevők kiválasztása: a pályázati tevékenységekben részt vevő személyek kiválasztására irányuló intézkedések minősége a befogadásra és sokszínűségre vonatkozó célkitűzések fényében;
• Elismerés és érvényesítés: a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére vonatkozó intézkedések minősége, valamint az európai átláthatósági és elismerési eszközök ( EKKR¹⁰ , EQAVET¹¹ , Europass¹² , ESCO¹³ , valamint a vonatkozó kompetenciakeretek, például a DigComp¹⁴ , EntreComp¹⁵ , LifeComp¹⁶ ​​​​​​​, GreenComp¹⁷ ​​​​​​​) következetes használata;
• Minőség-ellenőrző intézkedések: a minőség-ellenőrzési lépések megléte és relevanciája annak biztosítására, hogy a projekt megvalósítása jó minőségben, határidőre és a költségvetésnek megfelelően történjen;
• Költséghatékonyság: milyen mértékben költséghatékony a projekt, és minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel-e hozzá;
• Mobilitási tevékenységek: adott esetben a résztvevők kiválasztására és/vagy a mobilitási tevékenységekbe való bevonására irányuló intézkedések megfelelősége (lásd az útmutató A. részében található „A résztvevők védelme, egészsége és biztonsága”, valamint az 1. pályázati kategórián belüli mobilitási projektekre vonatkozó egyéb követelményeket és ajánlásokat), ha alkalmazandó, azaz ha a pályázat részét képezik a mobilitási tevékenységek.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximális pontszám: 20 pont)

• Kialakítás: a projekt a projekt valamennyi aspektusának sikeres megvalósításához szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, egymást kiegészítő részt vevő szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában;
• Elkötelezettség: a felelősségi körök és feladatok elosztása bizonyítja az összes részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív közreműködését.
• Együttműködés: a részt vevő szervezetek/intézmények és egyéb érdekeltek közötti együttműködésre és kommunikációra szolgáló, hatékony mechanizmusok megléte.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

• Hatás: a projekt lehetséges hatása:  
  • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
  • a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és magánszemélyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy nemzetközi szintű hatás;
• Disszemináció: a disszeminációs terv minősége: a projekt eredményeinek a részt vevő szervezetek/intézmények körében és azon kívül történő terjesztését célzó lépések megfelelősége és minősége;
• Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a projekt eredményeit. Ismerteti a projekt élettartamán belüli és azt követő hasznosítási intézkedéseket;
• Nyílt hozzáférés: a pályázat leírja, hogy hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
• Fenntarthatóság: a projekt fenntarthatóságának biztosítására irányuló tervek minősége: képes-e a projekt az uniós támogatás felhasználása után is hatást kifejteni és eredményeket felmutatni. ha releváns, hogyan fogják bevonni a magánszektort a projektfinanszírozás során és azt követően.

A pályázatoknak (az összesen 100 pontból) legalább 60 pontot el kell érniük ahhoz, hogy finanszírozhatók legyenek. Minden értékelési szempont esetében ezenkívül legalább a maximálisan megadható pontok felét (azaz a „projekt relevanciája” és a „projekt tervezésének és végrehajtásának minősége” kategóriában legalább 15 pontot; a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „hatás” kategóriában 10 pontot).

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” odaítélési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni.

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja.

Várt hatás

A támogatott projekteknek az alábbi eredmények elérésével kell igazolniuk várható hatásukat:

• Szorosabb kapcsolatok a programhoz nem társult harmadik országok szakképzési rendszere és munkaerőpiaca között;
• a szakképzési profilok és a helyi/regionális/nemzeti stratégiák és prioritások közötti kapcsolatok javítása;
• a szakképzési szolgáltatók kapacitásainak növelése, különösen az irányítás, vezetés, befogadás, minőségbiztosítás, innováció és nemzetköziesítés területén;
• a munkatársak/szakemberek/oktatók, a vezetők, a politikai döntéshozók és a vezető tanárok fokozott kitettsége a munkaerőpiac és a szakképzés szorosabbá tételét célzó megközelítéseknek;
• a szakképzésben részt vevő tanárok és oktatók ismereteinek, műszaki, irányítási és pedagógiai készségeinek fejlesztése;
• a tanároktól/oktatóktól, a szakképzésben részt vevő tanulóktól és a munkáltatóktól származó információk jobb integrálása a tantervbe, a profiltervezésbe és a képzési reformba;
• a szakképzésben részt vevő tanulók kompetenciáinak, készségeinek és foglalkoztathatósági potenciáljának javítása;
• a világ különböző régiói közötti együttműködés előmozdítása közös kezdeményezések révén;
• a részt vevő szervezetek/intézmények környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése;
• a célközönség digitális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése megfelelő tevékenységek és kezdeményezések révén;
• a szociális és interkulturális kompetenciák növelése a szakképzés területén.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 80%-os finanszírozási arány alapján.

A projektenkénti uniós támogatás összege minimum 100 000 eurótól maximum 400 000 euróig terjedhet

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett.

Az önkéntesek költségei megengedettek. Ezeket az önkéntesek egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni¹⁸ .

A kkv-tulajdonosok esetében a kkv-egységköltségek megengedettek. Ezeket a kkv-tulajdonosok egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni¹⁹ .

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

• A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
• A pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
• A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
• A leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. Ez a finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók. ​​​​​​​​​​​​​​

Footnote

1. A torinói folyamat (TRP) részvételen alapuló folyamat, amely egy ország szakképzési politikáinak tényeken alapuló elemzéséhez vezet. A 2010-ben bevezetett és kétévente végrehajtott torinói folyamat pillanatfelvételt nyújt az ETF partnerországaiban működő szakképzési rendszerek fejlődéséről, valamint áttekintést ad az elért eredményekről és a jövőre vonatkozó prioritásokról. ↩ back
2. https://www.etf.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/policies-human-capital-development-southern-and-eastern; https://www.etf.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/policies-human-capital-development-eastern-partnership-etf; https://www.etf.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/policies-human-capital-development-south-eastern-europe-and ↩ back
3. https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/system/files/202010/communication_on_wb_economic_and_investment_plan_october_2020_en.pdf ↩ back
4. https://www.eeas.europa.eu/sites/default/files/swd_2021_186_f1_joint_staff_working_paper_en_v2_p1_1356457_0.pdf (az 1. melléklet tartalmazza a gazdaságélénkítési és beruházási tervet). ↩ back
5. https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/joint-staff-working-document-renewed-partnership-southern-neighbourhood-economic-and-investment-plan_en ↩ back
6. https://ec.europa.eu/international-partnerships/global-europe-programming_en ↩ back
7. https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/stronger-europe-world/global-gateway/eu-africa-global-gateway-investment-package_en ↩ back
8. A fentiek szerint. ↩ back
9. A fentiek szerint. ↩ back
10. Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) | Europass ↩ back
11. EQAVET – Európai szakképzési minőségbiztosítás – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu). ↩ back
12. Europass digitális eszközök | Europass ↩ back
13. ESCO (készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások).s ↩ back
14. DigComp (digitális kompetenciakeret). ↩ back
15. EntreComp – a vállalkozói kompetenciák uniós referenciakerete. ↩ back
16. LifeComp – a személyes és szociális kulcskompetenciák, valamint a tanulás tanulásának európai keretrendszere. ↩ back
17. GreenComp – az Európai fenntarthatósági kompetenciakeret. ↩ back
18. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-volunteers_en.pdf ↩ back
19. unit-cost-decision-sme-owners-natural-persons_hu.pdf (europa.eu). ↩ back