A kapacitásépítési projektek olyan nemzetközi együttműködési projektek, amelyek az uniós tagállamok, a programhoz társult harmadik országok, vagy a programhoz nem társult harmadik országok szakképzés területén tevékenykedő szervezetei/intézményei közötti többoldalú partnerségeken alapulnak. Céljuk, hogy támogassák a programhoz nem társult harmadik országok szakképzést nyújtó intézményeinek és rendszereinek relevanciáját, akadálymentességét és válaszkészségét a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés motorjaként. 

A világ különböző régiói közötti együttműködést elősegítő közös kezdeményezések révén ez a pályázattípus növelni kívánja a szakképzési szolgáltatók kapacitását – különösen az irányítás, a kormányzás, a befogadás, a minőségbiztosítás és az innováció területén – annak céljából, hogy azok jobban fel legyenek készülve a magánszektorral/vállalkozásokkal/vállalkozói szövetségekkel való együttműködésre a foglalkoztatási lehetőségek feltárása és a megfelelő szakképzési beavatkozások közös kidolgozása érdekében. A nemzetközi partnerségeknek hozzá kell járulniuk a szakképzés minőségének javításához a programhoz nem társult harmadik országokban, különösen a szakképzésben közreműködő munkatársak/szakemberek/oktatók és tanárok kapacitásainak, valamint a szakképzési szolgáltatók és a munkaerőpiac közötti kapcsolat megerősítésével.

A tervek szerint a szakképzési kapacitásépítési projektek hozzájárulnak az Európai Bizottság és a programhoz nem társult harmadik országok vagy az érintett régiók közötti szélesebb körű szakpolitikai célkitűzésekhez, beleértve a Global Gateway beruházási csomagokat, valamint a tehetséggondozó partnerségek és tehetségbázis fejlesztését, a képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzásáról szóló, 2022. áprilisi bizottsági közleményben¹ meghatározottak szerint.

Ezen belül is a pályázattípus: 

• A szakképzési szolgáltatók kapacitásának kiépítése a magán és állami érdekelt felek közötti együttműködés megerősítése céljából a szakképzés területén a keresletorientált és lehetőségvezérelt szakképzési beavatkozások érdekében;
• A szakképzés minőségének és a társadalmi-gazdasági lehetőségekre és társadalmi fejleményekre való reagálási képességének javítása a készségkínálat munkaerőpiaci relevanciájának növelése érdekében;
• A szakképzési kínálat hozzáigazítása a helyi, regionális és nemzeti fejlesztési stratégiákhoz.

A szakképzésben a kapacitásépítést jellemző tulajdonságok közé tartozik az alábbiakban bemutatott néhány tematikus terület. A pályázatoknak az alábbi témák közül egyre vagy többre kell összpontosítaniuk:

• Munkaalapú tanulás (fiatalok és/vagy felnőttek számára);
• Minőségbiztosítási mechanizmusok;
• Szakképzésben részt vevő tanárok/oktatók szakmai fejlődése;
• Kulcskompetenciák, beleértve a vállalkozói készséget és az állampolgári kompetenciákat;
• Köz- és magánszféra közötti párbeszéd és partnerségek a szakképzés területén;
• Innováció a szakképzésben;
• A zöld és digitális készségek a kettős átállás érdekében;
• A készségek összehangolása a jelenlegi és jövőbeli munkalehetőségekkel, többek között a fejlesztés alatt álló ígéretes értékláncokban.
• Tantervek és képzési modulok kidolgozása.

Ezenkívül a pályázó olyan tematikus területeket is lefedhet, amelyek nem szerepelnek a fentiekben. Ezeknek bizonyítaniuk kell, hogy különösen alkalmasak a felhívás célkitűzéseinek és az azonosított igényeknek való megfelelésre.

A javasolt tevékenységeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a pályázattípus célkitűzéseihez és tematikus területeihez, azaz meg kell felelniük a fent felsorolt egy vagy több tematikus területnek, és azokat részletezni kell a teljes végrehajtási időszakra kiterjedő projektleírásban. 

E globális nemzetközi pályázattípus keretében a projekttevékenységeknek elsősorban a pályázattípus által érintett, a programhoz nem társult harmadik országokban működő szakképzési szervezetek/intézmények és fiatalok kapacitásainak fejlesztésére és megerősítésére kell összpontosítaniuk.

A finanszírozott projektek az együttműködés, a tapasztalatcsere, a kommunikáció és egyéb tevékenységek széles körét integrálhatják, beleértve többek közt a következőket:

• hálózatok létrehozása és fejlesztése, valamint a bevált gyakorlatok cseréje a programhoz nem társult harmadik országok, az uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok szakképzési szolgáltatói között;
• eszközök, programok és egyéb anyagok létrehozása a programhoz nem társult harmadik országbeli intézmények kapacitásépítéséhez (gyakorlati képzési programok, a szakképzésben a tanulási eredmények értékelésére és jóváhagyására irányuló képzési programok és eszközök, a részt vevő intézmények egyéni cselekvési tervei; szakmai orientáció, tanácsadás és coaching módszerek stb.);
• mechanizmusok létrehozása a magánszektornak a tantervek kidolgozásába és megvalósításába történő bevonására, valamint a szakképzésben részt vevő tanulók magas színvonalú munkaalapú tapasztalatokkal való ellátására;
• pedagógiai megközelítések, oktatási és képzési anyagok és módszerek kidolgozása és átadása, beleértve a munkaalapú tanulást, a virtuális mobilitást, a nyitott oktatási segédanyagokat és az IKT-ban rejlő potenciál jobb kihasználását;
• nemzetközi (virtuális) cseretevékenységek kidolgozása és végrehajtása elsősorban a munkatársak/szakemberek/oktatók számára (ideértve a tanárokat és a nem oktatással foglalkozó szakembereket és munkatársakat, például az iskolavezetőket, vezetőket, tanácsadókat stb.).

Amennyiben a tanulókat és a munkatársakat/szakembereket/oktatókat célzó mobilitási tevékenységek szerepelnek a pályázatban, ezeknek közvetlenül hozzá kell járulniuk a projekt célkitűzéseihez, és szorosan be kell épülniük a projekt logikájába. 

A javasolt tevékenységeknek hozzáadott értéket kell képviselniük, és közvetlen hatást kell gyakorolniuk a projekteredmények elérésére. 

A rendelkezésre álló költségvetés a világ különböző régiói (azaz a Nyugat-Balkán, a keleti szomszédság, a Földközi-tenger déli térségének országai, szubszaharai Afrika, Latin-Amerika és a karib-tengeri térség) között oszlik meg, és az egyes költségvetési keretek mérete eltérő. A pályázatokat régiónként rangsorolják az egyedi költségvetési keretnek megfelelően (lásd alább a „Témaazonosítót”).

Az egyes régiókra fordítható költségvetési keretösszegekről az uniós finanszírozási és pályázati portálon érhető el bővebb információ. 

Az EU számos prioritást tűzött ki a földrajzi egyensúly és a meghatározott célkitűzések tekintetében. Ezenkívül a szervezeteknek/intézményeknek célszerű együttműködniük a programhoz nem társult legszegényebb és legkevésbé fejlett harmadik országok partnereivel.

E pályázattípus regionális prioritásai a következők:

Amennyiben a pályázat az Európai Képzési Alapítvány (ETF) egy vagy több partnerországát érinti, a pályázatnak bizonyítékot kell szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy eleget tesz a torinói folyamatra² vonatkozó országjelentésekben³ megfogalmazott ETF-ajánlásoknak. 

Nyugat-Balkán 

• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a torinói folyamat keretében (lásd fent) hozzájárulnak a gazdaságélénkítési és beruházási tervhez fent); ⁴ és/vagy az Európai Képzési Alapítvány ajánlásaihoz (lásd
• A tanulók (hallgatók) és a munkatársak/szakemberek/oktatók (tanárok, oktatók, igazgatók, vezetők stb.) mobilitása elsőbbséget élvez.

Keleti szomszédság

Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a torinói folyamat keretében (lásd fent) hozzájárulnak a gazdaságélénkítési és beruházási tervhez fent). ⁵ és/vagy az Európai Képzési Alapítvány ajánlásaihoz (lásd

a Földközi-tenger déli térségének országai

Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek a torinói folyamat keretében (lásd fent) hozzájárulnak a gazdaságélénkítési és beruházási tervhez fent). ⁶ és/vagy az Európai Képzési Alapítvány ajánlásaihoz (lásd

Szubszaharai Afrika

• Elsőbbséget élveznek a legkevésbé fejlett országok; külön hangsúlyt kell fektetni a migráció szempontjából kiemelt országokra is; egyetlen ország sem férhet hozzá a régió számára előirányzott finanszírozás több mint 8%-ához;
• elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek hozzájárulnak az EU–Afrika Global Gateway beruházási csomaghoz⁷ ;
• elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek hozzájárulnak a szakképzési intézmények és a magánszektor, köz- és magánszféra közötti párbeszédhez.

Latin-Amerika 

• Elsőbbséget élveznek a regionális projektek (a programhoz nem társult, egynél több támogatható harmadik országot érintő projektek) vagy az alacsonyabb és magasabb közepes jövedelmű országokban megvalósuló projektek;
• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek hozzájárulnak az EU – Latin-Amerika és a Karib-térség Global Gateway beruházási menetrendjéhez⁸ .

Karib-tengeri térség 

• Elsőbbséget élveznek a regionális projektek (a programhoz nem társult, egynél több támogatható harmadik országot érintő projektek) vagy a legkevésbé fejlett, az alacsonyabb és magasabb közepes jövedelmű országokban megvalósuló projektek;
• Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek hozzájárulnak az EU – Latin-Amerika és a Karib-térség Global Gateway beruházási menetrendjéhez⁹ . 

Amennyiben a fenti regionális prioritásokkal foglalkoznak, a projekteknek be kell mutatniuk, hogyan és milyen mértékben teszik ezt. 

A szakképzés területén megvalósítandó kapacitásépítési projektek négy szakaszból állnak:

• a projektek azonosítása és kezdeményezése;
• a projektek előkészítése, kialakítása és tervezése;
• a projektek megvalósítása és a tevékenységek nyomon követése;
• a projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat. 

A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot. 

Azonosítás és kezdeményezés

Annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.

Előkészítés, kialakítás és tervezés

A projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása; a javasolt módszertan világos felvázolása, ami biztosítja a projekt célkitűzései és tevékenységei közötti összhangot; az érintett feladatok ütemtervének meghatározása; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv, valamint megalapozott és reális kommunikációs terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőség-ellenőrzés, a beszámoló és az eredmények disszeminációjának stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb. 

A tevékenységek megvalósítása és nyomon követése

A projekt megvalósítása a beszámolási és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségbiztosítási szabályoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.

Felülvizsgálat és hatásvizsgálat

A projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

Továbbá – adott esetben és arányosan – a projektek várhatóan:

• magukban foglalnak a projekt teljesítendő eredményeinek a projekt befejezését követő fokozatos kiterjesztésére irányuló, hosszú távú cselekvési tervet (a tartós partnerségek alapján), beleértve a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra irányuló intézkedéseket is;
• biztosítják a projekt eredményeinek megfelelő láthatóságát és széles körű disszeminációját transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szinten az érintett partnerekkel.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban a kapacitásépítési projektek fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához. 

A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor. 

Befogadás és sokszínűség

A program olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják a társadalmi befogadást, és amelyek célja a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek – többek között a fogyatékossággal élők és a migrációs hátterű személyek, valamint a vidéki és távoli területeken élők, a társadalmi-gazdasági nehézségekkel küzdők vagy a nemük, faji vagy etnikai származásuk, vallásuk vagy meggyőződésük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy szexuális irányultságuk alapján megkülönböztetéssel szembesülő személyek – elérésének javítása. A projektek hozzá fognak járulni az e csoportok előtt álló akadályok leküzdéséhez a program kínálta lehetőségekhez való hozzáférés terén, valamint segíteni fogják a méltányosságot és az egyenlőséget előmozdító, a szélesebb közösség igényeire reagáló inkluzív környezet kialakítását.

Környezeti fenntarthatóság

A program támogatja a környezetvédelem és az éghajlatváltozás jelentette kihívásokkal kapcsolatos tudatosság növelését. A projekteknek célszerű a fenntarthatóság szempontjából releváns szektorokban a kompetenciák fejlesztésére, a zöld szektorális készségeket célzó stratégiák és módszertanok kidolgozására, valamint olyan jövőközpontú tantervek kialakítására törekedniük, amelyek jobban összhangban állnak az egyének igényeivel. A program emellett támogatni fogja az innovatív gyakorlatok tesztelését annak érdekében, hogy a tanulók és a szakképzési szolgáltatók valódi változásokat idézzenek elő (pl. erőforrás-megtakarítás, az energiafelhasználás és -pazarlás csökkentése, az ökológiai lábnyom kibocsátásának kompenzálása, a fenntartható élelmiszerek és mobilitás előnyben részesítése stb.). 

Digitális dimenzió

A program támogatja az alapfokú, a középfokú, a szakképzési intézmények digitális átállási terveit. Elősegíti a digitális technológiák célirányos használatát. Ez magában foglalja a digitális pedagógia és a digitális eszközök használatával kapcsolatos szakértelem fejlesztését, ideértve a hozzáférhető és támogató technológiákat, valamint a digitális oktatási tartalmak létrehozását és innovatív használatát. 

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A program támogatja az aktív polgári szerepvállalást és az etikus gyakorlatokat az egész életen át tartó tanulás keretében. A projekteknek lehetőséget kell kínálniuk az emberek demokratikus életben való részvételére, valamint a társadalmi és polgári szerepvállalásra. A hangsúly többek közt az európai uniós összefüggésrendszer tudatosításán és megértésén lesz, különös tekintettel a közös uniós értékekre, az egység és a sokféleség elveire, továbbá az ezek jelentette kulturális identitásra, kulturális tudatosságra, valamint társadalmi és történelmi örökségre.

MILYEN FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIÜK A SZAKKÉPZÉSI KAPACITÁSÉPÍTÉSI PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁT CÉLZÓ PÁLYÁZATOKNAK?

Az Erasmus támogatásra való jogosultsághoz a szakképzési kapacitásépítésre irányuló projektterveknek a következő kritériumoknak kell megfelelniük:

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények (ki pályázhat?)

A támogatásra való jogosultsághoz a pályázóknak (kedvezményezetteknek és amennyiben releváns, a kapcsolódó szervezeteknek):

• jogalanynak (állami vagy magánjogi szervezet) kell lenniük;
• a szakképzés területén vagy a munkaerőpiacon kell tevékenykedniük.

Részt vevő szervezetek/intézmények lehetnek a következők (a lista nem a teljesség igényével készült):

• szakképzési szolgáltatók;
• vállalati, iparági, egyéb munkáltatók vagy szektorális érdekképviseleti szervezetek;
• nemzeti/regionális képesítő hatóságok;
• foglalkoztatási szolgálatok;
• kutatóintézetek;
• innovációs ügynökségek;
• regionális fejlesztési hatóságok;
• nemzetközi szervezetek/intézmények;

amelyeknek a támogatható országok valamelyikében, azaz uniós tagállamban, a programhoz társult harmadik országban, vagy valamely támogatható régiónak a programhoz nem társult harmadik országában kell székhellyel rendelkezniük.

Az e pályázattípus keretében támogatható régiók az 1., 2.¹⁰ , 3., 9., 10. és 11. régió (lásd az útmutató A. részét).

A koordinátornak a szakképzés területén tevékenykedő szervezetnek/intézménynek kell lennie. Ő pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében. Nem lehet kapcsolódó szervezet. A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények nem lehetnek koordinátorok.

Más szervezetek is részt vehetnek más konzorciumi szerepkörökben, például társult partnerként.

Kivétel: a belarusz és az oroszországi szervezetek/intézmények nem jogosultak arra, hogy társult partnerként részt vegyenek ebben a pályázattípusban.

A konzorcium összetétele (a részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja)

A pályázatokat legalább 3 támogatható országból legalább 4 pályázóból (kedvezményezettek, nem kapcsolódó szervezetek) álló konzorciumnak kell benyújtania:

• legalább két uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország;
  • minden részt vevő országnak legalább egy szervezetet/intézményt kell bevonnia;
• legalább egy, a programhoz nem társult, támogatható harmadik ország:
  • legalább 2 szervezet/intézmény ugyanazon régióból származó, a programhoz nem társult részt vevő, támogatható harmadik ország(ok)ból;
  • különböző támogatható régiók szervezetei/intézményei nem vehetnek részt ugyanabban a projektben. A régióközi projektek nem támogathatók.

A konzorciumnak legalább egy nem felsőfokú oktatási szintű szakképzési szolgáltatót magában kell foglalnia.

Az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból származó szervezetek/intézmények száma nem haladhatja meg a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokból származó szervezetek/intézmények számát.

A kapcsolódó szervezetek és a társult partnerek nem számítanak bele a konzorcium összetételébe.

(Földrajzi hely) A tevékenységek helyszíne

A tevékenységeknek a projektben részt vevő szervezetek/intézmények országaiban kell megvalósulniuk.

Ha az a projekt célkitűzései vagy megvalósítása szempontjából kellően indokolt:

A tevékenységek az Európai Unió valamely intézményének székhelyén is megvalósulhatnak, akkor is, ha a projektben nincs részt vevő szervezet/intézmény abból az országból, ahol a székhely található;

Az eredmények terjesztését és népszerűsítését magukban foglaló tevékenységek az uniós tagállamokban vagy a programhoz társult harmadik országokban, illetve a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban megszervezett, vonatkozó, tematikus transznacionális eseményeken/konferenciákon is megvalósulhatnak.

A projekt időtartama

A projektek időtartama általában 24 vagy 36 hónap (a támogatási megállapodás meghosszabbítása kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA), az uniós finanszírozási és pályázati portálon keresztül.

Felhívás azonosítója:

• ERASMUS-EDU-2025-CB-VET-WB – Kapacitásépítés a szakképzés területén a nyugat-balkáni régióban
• ERASMUS-EDU-2025-CB-VET-NE – Kapacitásépítés a szakképzés területén a keleti szomszédságban
• ERASMUS-EDU-2025-CB-VET-SMC – Kapacitásépítés a szakképzés területén a Földközi-tenger déli térségének országaiban
• ERASMUS-EDU-2025-CB-VET-SSA – Kapacitásépítés a szakképzés területén szubszaharai Afrikában
• ERASMUS-EDU-2025-CB-VET-LA – Kapacitásépítés a szakképzés területén Latin-Amerikában
• ERASMUS-EDU-2025-CB-VET-CA – Kapacitásépítés a szakképzés területén a karib-tengeri térségben

Pályázás előtt kérjük, olvassa el a vonatkozó gyakran feltett kérdéseket az uniós finanszírozási és pályázati portálon.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak február 27. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

Hogyan kell pályázni?

Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók információk.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Az alábbi kritériumok alkalmazandók:

A projekt relevanciája (maximális pontszám: 30 pont)

• Kapcsolódás a célkitűzésekhez, a tematikus területekhez és a kapacitásépítéshez: a pályázat egyértelmű, és összhangban áll a pályázattípus célkitűzéseivel és tematikus területeivel; a kapacitásépítési tevékenységek egyértelműen meghatározottak, és elsődlegesen a programhoz nem társult, támogatható harmadik országokban található, részt vevő szervezetek/intézmények kapacitásainak realisztikus megerősítésére irányulnak;
• Regionális prioritások: a pályázat kifejezetten figyelembe veszi a regionális prioritásokat és foglalkozik azokkal, beleértve az e pályázattípushoz kapcsolódóan felsorolt releváns szakpolitikai dokumentumokat (EU–Afrika Global Gateway beruházási csomag; EU – Latin-Amerika és a Karib-térség Global Gateway beruházási menetrendje; gazdaságélénkítési és beruházási tervek, valamint a torinói folyamat országjelentései [az érintett országok esetében]);
• Uniós értékek: a pályázat milyen mértékben releváns a közös uniós értékek – például az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem szempontjából.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximális pontszám: 30 pont)

• Helyi szükségletek és kontextus: a pályázat a programhoz nem társult harmadik országok részt vevő szervezeteinek/intézményeinek, végső kedvezményezetteinek és célcsoportjainak alapos szükségletelemzésén alapul, és azok helyi kontextusában megvalósítható;
• Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések és tevékenységek közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek és szolgáltatások koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek. Megfelelő szakaszok állnak rendelkezésre az előkészítésre, megvalósításra, nyomon követésre, hasznosításra, értékelésre és a disszeminációra;
• Módszertan: a javasolt módszertan minősége, valamint annak megfelelősége az azonosított igények kielégítésére;
• Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a munkacsomagokhoz rendelt erőforrások milyen mértékben állnak összhangban azok célkitűzéseivel és teljesítendő eredményeivel, valamint hogyan használják a tevékenységek és az elérendő eredmények tekintetében a minőségi és mennyiségi mutatókat;
• A résztvevők kiválasztása: a pályázati tevékenységekben részt vevő személyek kiválasztására irányuló intézkedések minősége a befogadásra és sokszínűségre vonatkozó célkitűzések fényében;
• Elismerés és érvényesítés: a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére vonatkozó intézkedések megléte és minősége, továbbá az európai átláthatósági és elismerési eszközök (EKKR¹¹ , EQAVET¹² , Europass¹³ , ESCO¹⁴ , valamint a vonatkozó kompetenciakeretek, például a DigComp¹⁵ , EntreComp¹⁶ , LifeComp¹⁷ , GreenComp¹⁸ ) következetes használata;
• Minőség-ellenőrzési intézkedések: a minőség-ellenőrzési lépések megléte és relevanciája annak biztosítására, hogy a projekt megvalósítása jó minőségben, határidőre és a költségvetésnek megfelelően történjen;
• Költséghatékonyság: a pályázat költséghatékony, és megfelelő forrásokat rendel minden tevékenységhez; a költségvetés kiegyensúlyozott, és figyelembe veszi a szakképzési kapacitásépítési projektek célját: hogy támogassák a programhoz nem társult harmadik országok szakképzést nyújtó intézményeinek és rendszereinek relevanciáját, akadálymentességét és válaszkészségét;
• Mobilitási tevékenységek: amennyiben releváns, a résztvevők kiválasztására és/vagy a mobilitási tevékenységekbe való bevonására irányuló intézkedések megfelelősége (lásd a pályázati útmutató A. részében található „A résztvevők védelme, egészsége és biztonsága”, valamint az 1. pályázati kategórián belüli mobilitási projektekre vonatkozó egyéb követelményeket és ajánlásokat), ha alkalmazandó, azaz ha a pályázat mobilitási tevékenységeket foglal magában.
• Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket, technikákat és a részt vevő szervezetek/intézmények által már megvalósított korábbi hasonló kezdeményezéseket; innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a saját általános területén, vagy a projekt lebonyolításának földrajzi összefüggésrendszerén belül.

A partnerség összetételének és együttműködésének minősége (maximális pontszám: 20 pont)

• Kialakítás: a projektben részt vevő szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot alkotnak a projekt összes aspektusának sikeres megvalósítása szempontjából.
• Elkötelezettség: a projekt partnereinek hozzájárulásai jelentősek, relevánsak és egymást kiegészítő jellegűek; a pályázat bemutatja a partnerek részvételét, elkötelezettségét és felelősségvállalását a projekt konkrét célkitűzései és eredményei iránt, különösen a programhoz nem társult harmadik országok részéről.
• Együttműködés: a részt vevő szervezetek/intézmények és egyéb érdekeltek közötti együttműködésre és kommunikációra szolgáló, hatékony mechanizmusok megléte.

Hatás (maximális pontszám: 20 pont)

• Hatás: a projekt lehetséges hatása:
  • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt (rövid távú hatások) és azt követően (közép- és hosszú távú hatások) gyakorolt hatás;
  • a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és magánszemélyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy nemzetközi szintű hatás;
  • stabilak (konkrétak, mérhetők, teljesíthetők, relevánsak és időhöz kötöttek) a hatásmutatók?
• Disszemináció: a disszeminációs terv minősége: a projekt eredményeinek a részt vevő szervezetek/intézmények körében és azon kívül történő terjesztését célzó lépések megfelelősége és minősége;
• Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a projekt eredményeit. Ismerteti a projekt élettartamán belüli és azt követő hasznosítási intézkedéseket;
• Nyílt hozzáférés: a pályázat leírja, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott anyagokat, dokumentumokat és médiatartalmakat, valamint hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
• Fenntarthatóság: a projekt fenntarthatóságának biztosítására irányuló tervek minősége: képes-e a projekt az uniós támogatás felhasználása után is hatást kifejteni és eredményeket felmutatni. ha releváns, hogyan fogják bevonni a magánszektort a projektfinanszírozás során és azt követően.

A finanszírozás odaítélése szempontjából azok a pályázatok vehetők figyelembe, amelyek (az összesen 100 pontból) legalább 60 pontot szereznek. Ezenfelül a fent említett értékelési szempontok minden egyes kategóriájában el kell érniük a maximálisan megszerezhető pontok legalább felét (azaz „A projekt relevanciája” és „A projektterv és a megvalósítás minősége” kategóriában legalább 15 pontot; „A partnerség összetételének és együttműködésének minősége” és a „Hatás” kategóriában 10 pontot). 

Azonos pontszámot elért pályázatok esetében a rangsorolás a „Relevancia” értékelési szempontra adott pontszámok alapján történik. Ha ezek a pontszámok megegyeznek, a prioritást „A projektterv és a megvalósítás minősége” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. Ha ezek a pontszámok azonosak, a prioritást a „Hatás” kritériumra vonatkozó pontszámaik alapján kell meghatározni. 

Ha ez nem teszi lehetővé a rangsor meghatározását, további rangsorolást lehet végezni a teljes projektportfólió és a projektek közötti pozitív szinergiák vagy a felhívás célkitűzéseihez kapcsolódó egyéb tényezők figyelembevételével. Ezeket a tényezőket a vizsgálóbizottság jelentése dokumentálja.

A támogatott projekteknek az alábbi eredmények elérésével kell igazolniuk várható hatásukat:

• szorosabb kapcsolatok a programhoz nem társult harmadik országok szakképzési rendszere és munkaerőpiaca között;
• a szakképzési profilok és a helyi/regionális/nemzeti stratégiák és prioritások közötti kapcsolatok javítása;
• a szakképzési szolgáltatók kapacitásainak növelése, különösen az irányítás, a vezetés, a befogadás, a minőségbiztosítás, az innováció és a nemzetköziesítés területén;
• a munkaerőpiac és a szakképzés szorosabbá tételét célzó megközelítések jobb megismertetése a munkatársakkal/szakemberekkel/oktatókkal, a vezetőkkel, a politikai döntéshozókkal és a vezető tanárokkal;
• a szakképzésben részt vevő tanárok és oktatók ismereteinek, műszaki, irányítási és pedagógiai készségeinek fejlesztése;
• a tanároktól/oktatóktól, a szakképzésben részt vevő tanulóktól és a munkáltatóktól származó információk jobb integrálása a tantervbe, a profiltervezésbe és a képzési reformba;
• a szakképzésben tanulók kompetenciáinak, készségeinek és foglalkoztathatósági potenciáljának javítása;
• a világ különböző régiói közötti együttműködés javítása közös kezdeményezések révén;
• részt vevő szervezetek/intézmények környezetvédelmi fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciáinak fejlesztése;
• a célközönség digitális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése megfelelő tevékenységek és kezdeményezések révén;
• a szociális és interkulturális kompetenciák növelése a szakképzés területén.

Az eredményeket – a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyitott oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. Az összeget a támogatást nyújtó hatóság határozza meg a projekt becsült költségvetése, az értékelés eredménye és a 80%-os finanszírozási arány alapján.

A projektenkénti uniós támogatás összege minimum 100 000 eurótól maximum 400 000 euróig terjedhet

Harmadik feleknek vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj formájában nyújtott pénzügyi támogatás nem megengedett.

A pénzügyi ellenőrzések költségei nem megengedettek. 

Az önkéntesek költségei megengedettek. Ezeket az önkéntesek egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban¹⁹ meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni.

A kkv-tulajdonosok esetében a kkv-egységköltségek megengedettek. Ezeket a kkv-tulajdonosok egységköltségeiről szóló bizottsági határozatban²⁰ meghatározott egységköltségek formájában kell meghatározni.

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével: 

1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens munkacsomagokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
2. a pályázatnak ismertetnie kell az egyes munkacsomagok alá tartozó tevékenységeket;
3. a pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a munkacsomagonkénti részarányt (valamint az egyes munkacsomagokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolódó szervezetekhez rendelt részarányt);
4. a leírt költségek fedezhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és megélhetési költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. 

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben. 

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. Ez a finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy az inputok helyett az outputok álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek az uniós finanszírozási és pályázati portálon elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

Footnote

1. eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52022DC0657 . ↩ back
2. A torinói folyamat (TRP) egy részvételen alapuló folyamat, amely egy ország szakképzési politikáinak tényeken alapuló elemzéséhez vezet. A 2010-ben bevezetett és kétévente végrehajtott torinói folyamat pillanatfelvételt nyújt az ETF partnerországaiban működő szakképzési rendszerek fejlődéséről, valamint áttekintést ad az elért eredményekről és a jövőre vonatkozó prioritásokról. ↩ back
3. https://www.etf.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/trp-assessment-reports . ↩ back
4. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_20_1811 ↩ back
5. https://www.eeas.europa.eu/sites/default/files/swd_2021_186_f1_joint_staff_working_paper_en_v2_p1_1356457_0.pdf  (az 1. melléklet tartalmazza a gazdaságélénkítési és beruházási tervet) . ↩ back
6. https://neighbourhood-enlargement.ec.europa.eu/joint-staff-working-document-renewed-partnership-southern-neighbourhood-economic-and-investment-plan_en ↩ back
7. https://international-partnerships.ec.europa.eu/policies/global-gateway/initiatives-region/initiatives-sub-saharan-africa/eu-africa-global-gateway-investment-package_en?prefLang=hu . ↩ back
8. https://international-partnerships.ec.europa.eu/policies/global-gateway/eu-lac-global-gateway-investment-agenda_en . ↩ back
9. https://international-partnerships.ec.europa.eu/policies/global-gateway/eu-lac-global-gateway-investment-agenda_en . ↩ back
10. A belarusz szervezetek/intézmények (2. régió) nem jogosultak arra, hogy részt vegyenek ebben a pályázattípusban. ↩ back
11. Az európai képesítési keretrendszer (EKKR) |  Europass ↩ back
12. EQAVET – A Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete – Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás – Európai Bizottság (europa.eu). ↩ back
13. Digitális Europass-eszközök | Europass ↩ back
14. ESCO (készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások) ↩ back
15. DigComp (digitális kompetenciakeret) ↩ back
16. EntreComp (a vállalkozói kompetenciák uniós referenciakerete) ↩ back
17. LifeComp (a személyes és szociális kulcskompetenciák, valamint a tanulás tanulásának európai keretrendszere) ↩ back
18. GreenComp (az Európai fenntarthatósági kompetenciakeret) ↩ back
19. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-volunteers_en.pdf . ↩ back
20. https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/unit-cost-decision-sme-owners-natural-persons_en.pdf . ↩ back