Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport

Együtt európa ifjúsága

Az „Együtt Európa Ifjúsága” pályázattípus olyan helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott ifjúsági szervezeteket/intézményeket céloz meg, amelyek határokon átnyúló partnerségeket kívánnak létrehozni, azaz amelyek célja, hogy tevékenységeiket európai dimenzióval egészítsék ki, és e tevékenységeket összekapcsolják az uniós ifjúságpolitikákkal, különösen a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiával. A cél az európai szinten még nem megfelelően beágyazott szervezetek/intézmények új pályázatainak ösztönzése. Ennek érdekében a pályázattípus elsősorban olyan tevékenységek támogatására irányul, amelyek célja az uniós szintű ifjúsági szervezetek/intézmények és a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott, lokálisan (vidéken, városokban, régiókban, országokban) működő, nem kormányzati szervezetek/intézmények összekapcsolása, amelyek számára előnyös lesz a határokon átnyúló tevékenységek kialakítása.

A pályázattípus általános szerkezete figyelembe veszi az ifjúsági szektor növekvő méretét, a fiatalok részvételének változó tendenciáit, valamint azt, hogy az ifjúsági szektorban tartósabb és stabilabb finanszírozási támogatásra van szükség[1]. Figyelembe veszi azt is, hogy Európa-szerte jobban le kell fedni az ifjúsági szervezetek/intézmények sokféleségét, és meg kell felelni mind a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott tevékenységek, mind az Európán belüli nagy együttműködési projektek tekintetében azonosított igényeknek.

A PÁLYÁZATTÍPUS CÉLKITŰZÉSEI

Az „Együtt Európa Ifjúsága” projektek célja olyan hálózatok létrehozása, amelyek előmozdítják a határokon átnyúló partnerségeket, szoros együttműködésben az európai fiatalokkal (Erasmus+ programországok). Ezek a hálózatok együttműködést, csereprogramokat szerveznek, előmozdítják a képzéseket (például ifjúsági vezetők számára), és lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy fizikai és/vagy online tevékenységek révén közös projekteket indítsanak.

Az uniós ifjúsági célokhoz, valamint a 2019–2027-es időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiához[2] való hozzájárulás és azok előmozdítása a pályázattípus fontos tematikus prioritása. Az európai ifjúsági célokat az Ursula von der Leyen elnök vezette Bizottság politikai iránymutatásai[3] is tükrözik. Az ifjúsági párbeszéd folyamatban lévő 18 hónapos ciklusa[4] és az abban foglalt prioritások szintén az Együtt Európa Ifjúsága pályázattípus alapjául szolgálnak.

Végezetül a Covid19-világjárvány fényében a válaszoknak mérsékelniük a válság fiatalokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatását, többek között kapacitást kell építeniük és konkrét intézkedéseket kell előirányozniuk az ifjúsági szektor Covid19-válságot követő helyreállításának kezelése érdekében. Az ifjúsági hálózatoknak ennek során fel kell mérniük, hogy hogyan tudnák megteremteni a szolidaritás és a befogadás feltételeit, amelyek egybecsengenek a digitális készségekhez és a környezetbarát életmódokhoz kapcsolódó kihívásokkal.

EGYEDI CÉLKITŰZÉSEK

A pályázattípus a következők konkrét támogatására törekszik:

  • a különböző ifjúsági szervezetek/intézmények közötti transznacionális, online és offline strukturált együttműködés előmozdítása és fejlesztése a szolidaritásra és a mindenki inkluzív demokratikus részvételére összpontosító partnerségek kiépítése vagy megerősítése érdekében;
  • az olyan uniós keretrendszerek és kezdeményezések végrehajtása, mint az európai szemeszter[5] országspecifikus ajánlásai, amennyiben azok kapcsolódnak az ifjúsági területhez;
  • olyan kezdeményezések, amelyek arra ösztönzik a fiatalokat, hogy vegyenek részt a demokratikus folyamatban és a társadalomban azáltal, hogy képzéseket szerveznek, bemutatják az európai fiatalok körében a közös vonásokat, és ösztönzik az Unióval, annak értékeivel és demokratikus alapjaival való kapcsolatukról szóló párbeszédet és vitát, többek között azáltal, hogy a Covid19 utáni helyreállítás keretében a fiatalok érdemi hangot kapnak;
  • a fiatalok alulreprezentált csoportjainak (pl. veszélyeztetett és társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű fiatalok) részvétele a politikában, az ifjúsági szervezetekben/intézményekben és más civil társadalmi szervezetekben/intézményekben;
  • az ifjúsági szervezetek/intézmények szerepvállalásának új módjai a Covid19-világjárvány és annak utóhatásai kezelésében. Ez jelzésszerűen magában foglalhatja az ifjúsági szervezetek közötti, digitális összefüggésrendszerben zajló együttműködés fokozását a releváns nemformális tanulási módszerek és szervezeti modellek alkalmazásával, ideértve az alternatív párbeszéd- és kölcsönös segítségnyújtási módokat is.

TEVÉKENYSÉGEK

A javasolt tevékenységeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a pályázattípus általános és konkrét célkitűzéseihez, és azokat a támogatás teljes időtartamára kiterjedő projektleírásban kell részletezni, a projekttervezésre vonatkozó szakaszban és a hatásról szóló szakaszban ismertetettek szerint.

A tevékenységeknek határon átnyúló jellegűnek kell lenniük, és lebonyolításukra európai (Erasmus+ programországokban), illetve nemzeti, regionális és helyi szinten is sor kerülhet.

Példák a releváns tevékenységekre:

  1. Olyan tevékenységek, amelyek megkönnyítik a fiataloknak a társadalom minden szintjén (helyi, regionális, nemzeti, európai) és különböző intézményi környezetekben (formális intézmények, nemformális együttműködés és tanulás, informális csereprogramok stb.) zajló uniós szakpolitikai tevékenységekhez való hozzáférését és az azokban való részvételét;
  2. Mobilitási tevékenységek, beleértve a hálózatépítést és/vagy a nemformális vagy informális képzésben való részvételt célzó csereprogramokat;
  3. Az ifjúság területét érintő uniós szakpolitikai prioritásokkal kapcsolatos tudatosságnövelésre, tájékoztatásra, terjesztést és népszerűsítést szolgáló tevékenységek (szemináriumok, műhelyfoglalkozások, kampányok, találkozók, nyilvános viták, konzultációk stb.).
  4. A stratégiai együttműködés, az ötletmegosztás, a kollaboratív munka, a közös alkotás és a releváns nemformális módszerek előmozdítása az alulról építkező uniós ifjúsági kezdeményezések, partnerségek és projektek formálása és megvitatása céljából, a fiatalok, az ifjúsági szervezetek/intézmények, a politikai és egyéb döntéshozók, valamint a kutatók és más érintett civil társadalmi szereplők között. Ez magában foglalja a fiatalok európai nem kormányzati szervezeteinek/civil társadalmi szervezeteinek/intézményeinek/EU-szintű hálózatainak fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket és rendezvényeket.
  5. A politikusok nézeteinek megismerése a fiatalok demokratikus rendszerekre vonatkozó javaslatairól, beleértve a nem aktív fiatalok nézeteit és törekvéseit, a szerepvállalás előtt álló akadályokat és az azt lehetővé tevő tényezőket azon fiatalok körében, akik nem rendelkeznek tapasztalatokkal a meglévő részvételi formákkal kapcsolatban, és Európa-szerte a fiatalok politikai szerepvállalása és fellépése új tereinek előmozdítása.
  6. Az aktív polgári szerepvállalás jelentésének és az uniós fiatalok számára nyújtott előnyeinek újbóli megértése, többek között a Covid19 utáni összefüggésben, valamint a helyreállítás középpontjában álló új európai zöld megállapodás, továbbá az ifjúsági képviselet generációkon belüli különbségeinek és az EU-n belüli ifjúsági képviselet változó mintáinak fényében.
  7. A nem kormányzati ifjúsági szervezetek/intézmények szektorának támogatása a felhasználóbarát, szabványosított módszerek, eszközök és innovatív együttműködési módszerek kidolgozásában, beleértve az új, közösségi alapú ifjúsági kezdeményezések, készségek és know-how kifejlesztését a meglévő tevékenységek eredményközpontú nyomon követéséhez és értékeléséhez, ezáltal rámutatva a fiatalok civil társadalomban való részvételének értékére.

Ebbe a pályázattípusba opcionálisan mobilitási tevékenységeket is be lehet vonni. A fiataloknak szóló mobilitási tevékenységeknek támogatniuk kell a projekt fő célkitűzéseit, és jelentős hozzáadott értéket kell képviselniük a projekt és az érintett fiatalok számára.

MILYEN FELTÉTELEKNEK KELL MEGFELELNIÜK AZ EGYÜTT EURÓPA IFJÚSÁGA HELYI/KÖZÖSSÉGI PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁT CÉLZÓ PÁLYÁZATOKNAK?

TÁMOGATHATÓSÁGI FELTÉTELEK

Az Együtt Európa Ifjúsága pályázattípus keretében megvalósított projekttervek akkor jogosultak Erasmus-támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?

Koordinátorként a következő szervezetek/intézmények vehetnek részt:

  • Az ifjúsági szektorban tevékenykedő nem kormányzati szervezetek (köztük az európai ifjúsági nem kormányzati szervezetek és a nemzeti ifjúsági tanácsok);
  • Helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok.

A szervezet/intézmény a projektben részt vevő valamennyi szervezet/intézmény nevében pályázik, és az Erasmus+ valamely programországában jogszerűen bejegyzettnek és ott találhatónak kell lennie.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

Bármely, az Erasmus+ programországában bejegyzett, a formális kereteken kívül fiatalokkal vagy fiatalok érdekében tevékenykedő, állami vagy magánszervezet/-intézmény és kapcsolt jogalanyai (ha vannak ilyenek).

Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például:

  • bármely nonprofit szervezet/intézmény, egyesület, nem kormányzati szervezet (az európai ifjúsági nem kormányzati szervezeteket is beleértve);
  • bármely nemzeti ifjúsági tanács;
  • helyi, regionális vagy országos szintű nemzeti hatóságok;
  • oktatási vagy kutatási intézmények;
  • alapítványok.

Ide tartozhatnak az állami vagy magánvállalkozások (kis-, közép- vagy nagyvállalkozások, beleértve a szociális vállalkozásokat is). Ezért, bár ez a pályázattípus elsősorban nonprofit szervezeteket/intézményeket céloz meg, profitorientált szervezetek/intézmények bevonhatók abban az esetben, ha egyértelmű hozzáadott értéket képviselnek a projekt szempontjából.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

Legalább 4 partner legalább 4 Erasmus+ programországból.

A konzorciumokban részt vevő szervezetek/intézmények legalább felének olyan szervezetnek/intézménynek kell lennie, amely az elmúlt 2 évben nem részesült uniós támogatásban az Erasmus+ programból a KA3. pályázati kategória – Együtt Európa Ifjúsága projektek – keretében.

A tevékenységek helyszíne

A tevékenységeket az Erasmus+ programországokban kell lebonyolítani.

A projekt időtartama

2 év.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

A Brüsszelben található Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Ugyanaz a szervezet/intézmény csak egy pályázatot nyújthat be erre a pályázattípusra az adott határidőn belül.

Felhívás azonosítója: ERASMUS-YOUTH-2021-YOUTH-TOG

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak június 24-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

PROJEKTTERVEZÉS

Az „Együtt Európa Ifjúsága helyi/közösségi projektek” négy szakaszból állnak, amelyek már a projektterv finanszírozásra való kiválasztása előtt megkezdődnek, például 1) A projektek azonosítása és elindítása; 2) A projektek előkészítése, kialakítása és tervezése; 3) A projektek végrehajtása és a tevékenységek nyomon követése; és 4) A projektek felülvizsgálata és hatásvizsgálat. A tevékenységekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek aktívan ki kell venniük a részüket valamennyi szakaszból, és ezáltal eredményesebbé kell tenniük a tanulási tapasztalatot.

  • Azonosítás és elindítás; annak a problémának, igénynek vagy lehetőségnek az azonosítása, amelyre a pályázati felhívás nyomán megvalósítandó projekt összpontosít; a fő tevékenységek és a projekttől elvárható főbb eredmények azonosítása; az érdekelt felek és a potenciális partnerek feltérképezése; a projekt célkitűzésének/célkitűzéseinek megfogalmazása; annak biztosítása, hogy a projekt igazodjon a részt vevő szervezetek/intézmények stratégiai célkitűzéseihez; az előzetes tervezés megkezdése a projekt megfelelő elindítása érdekében, és a következő szakasz folytatásához szükséges információk összegyűjtése stb.;
  • Előkészítés, kialakítás és tervezés; a projekt hatókörének és a megfelelő megközelítésnek a meghatározása, valamint döntés az érintett feladatok ütemtervéről; a szükséges erőforrások megbecsülése, és a projekt részleteinek kidolgozása, pl. igényfelmérés; stabil célkitűzések és hatásmutatók (konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és időhöz kötött) meghatározása; a projekt és a tanulás eredményeinek azonosítása; a munkaprogram, tevékenységi formák, várható hatás, becsült teljes költségvetés kidolgozása; projektvégrehajtási terv kidolgozása, amely magában foglalja a projektmenedzsment, a nyomon követés, a minőségellenőrzés, a jelentéstétel és az eredmények terjesztésének stratégiai szempontjait; gyakorlati intézkedések meghatározása és a tervezett tevékenységekkel érintett célcsoport(ok) megerősítése; megállapodások kötése a partnerekkel és a pályázat megírása stb.;
  • A tevékenységek végrehajtása és nyomon követése: a projekt végrehajtása a jelentéstételi és kommunikációs követelményeknek megfelelő tervek szerint; a folyamatban lévő tevékenységek nyomon követése és a projektek teljesítményének a projekttervekkel való összevetése; a tervektől való eltérések, valamint a problémák és kockázatok kezelésére irányuló korrekciós intézkedések meghatározása és meghozatala; a megállapított minőségi előírásoknak való meg nem felelés azonosítása és korrekciós intézkedések meghozatala stb.;
  • Felülvizsgálat és hatásvizsgálat: a projekt teljesítményének értékelése a projekt célkitűzéseivel és végrehajtási terveivel összevetve; a tevékenységek és hatásuk értékelése a különböző szinteken, a projekt eredményeinek terjesztése és felhasználása stb.

A projekt kidolgozásakor szem előtt tartandó horizontális szempontok:

A formális kritériumok betartása és a projektpartnerekkel folytatott fenntartható együttműködés kialakítása mellett a következő elemek hozzájárulhatnak a különböző projektszakaszokban az „Együtt Európa Ifjúsága” projekt fokozott hatásához és színvonalasabb megvalósításához. A pályázóknak ajánlott figyelembe venni ezeket a lehetőségeket és dimenziókat a projektjük tervezésekor.

Környezeti fenntarthatóság

A projekteket környezettudatos módon kell kidolgozni, és valamennyi aspektusukba be kell építeni a környezettudatos gyakorlatokat. A szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek környezetbarát megközelítést kell alkalmazniuk a projekt kidolgozása során. Ez arra sarkallja a projektben részt vevőket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, elgondolkodtatja őket arról, hogy mit tehetnek a különböző szinteken, továbbá segít a szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek abban, hogy környezettudatosabb alternatívákat találjanak a projektjeik keretében végzett tevékenységeik megvalósítására.

Befogadás és sokszínűség

Az Erasmus+ program valamennyi tevékenysége keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a méltányosság előmozdítására törekszik. Az említett elvek érvényre juttatását egy Befogadási és sokszínűségi stratégia támogatja, amelynek célja, hogy hatékonyabban elérje a legkülönbözőbb hátterű – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező és az európai projektekben való részvételt illetően akadályokkal szembesülő – résztvevőket. A szervezeteknek/intézményeknek hozzáférhető és befogadó projekttevékenységeket kell tervezniük, valamint figyelembe kell venniük a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők álláspontját, és a folyamat egésze alatt be kell vonniuk őket a döntéshozatalba.

Transzverzális elvként a részt vevő szervezeteknek/intézményeknek olyan stratégiákat kell követniük, amelyek a különböző háttérrel rendelkező fiatalokkal helyi/közösségi szinten teremtenek kapcsolatot. Ez magában foglalja a kevesebb lehetőséggel rendelkező, többek között távoli/vidéki területekről származó és/vagy migrációs hátterű fiatalok bevonását is. Ezért valamennyi tevékenységnek hozzá kell járulnia a fiatalok szélesebb körű bevonásához és aktív szerepvállalásához annak biztosítása érdekében, hogy a vélemények sokszínűsége össze legyen hangolva.

Digitális dimenzió

A virtuális együttműködés, valamint a virtuális és vegyes tanulási lehetőségek bevezetése, illetve az e területen zajló tapasztalatszerzés kulcsfontosságú a sikeres projektek szempontjából. Különösen arra ösztönözzük a projekteket, hogy az Európai Ifjúsági Portál és az európai ifjúsági stratégiai platform segítségével működjenek együtt a projekttevékenységek előtt, alatt és után.

Közös értékek, polgári szerepvállalás és részvétel

A projektek támogatják az aktív polgári szerepvállalást és az etikát, valamint előmozdítják a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség fejlesztését. A hangsúly egyebek mellett az európai uniós összefüggésrendszer tudatosításán és megértésén lesz.

 

VÁRT HATÁS

A támogatott projekteknek szemléltetniük kell az EU ifjúsági szakpolitikájához történő, következő formában történő hozzájárulásukat:

  • a helyi/közösségi szinten aktív ifjúsági szektor azon képességének javítása, hogy fokozza tevékenységeit, és transznacionálisan dolgozzon az inkluzivitás, a szolidaritás és a fenntarthatóság kiépítése érdekében, beleértve a transznacionális tanulás, valamint a fiatalok és a döntéshozók közötti együttműködés előmozdítását;
  • az EU 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiájában foglalt célkitűzések alapul vétele, és konkrétabban annak szemléltetése, hogy hogyan járulnak hozzá a stratégiának „a fiatalok bevonását, összekapcsolását és felelősségvállalásának ösztönzését” célzó prioritásaihoz;
  • az európai ifjúsági célok, az ifjúsági párbeszéd, az egyéb ifjúsági vitát ösztönző projektek és az Európa jövőjéhez kapcsolódó véleményfelmérések eredményeinek alapul vétele, és azok összekapcsolása a helyi/regionális/nemzeti/európai szintű szakpolitikák kidolgozásával;
  • az európai szemeszter ifjúság területéhez kapcsolódó országspecifikus ajánlásainak alapul vétele;
  • a fiatalok demokratikus életben történő részvételének fokozása az aktív polgári szerepvállalás, valamint a döntéshozókkal folytatott interakciók tekintetében (felhatalmazás, új készségek, a fiatalok bevonása a projekttervbe stb.);
  • a meglévő bevált gyakorlatok bővítése és a helyi szinteken (vidéki, városi, regionális, országos szinteken) és a rendes hálózatokon túlmutató tájékoztatás, többek között a digitális eszközök megfelelő kihasználása annak érdekében, hogy minden körülmények között továbbra is fennálljon az összekapcsoltság, még a távolság, elszigeteltség vagy kijárási korlátozás esetén is;
  • az eredmények hatékony és vonzó módon történő terjesztése az ifjúsági szervezetekkel kapcsolatban álló fiatalok körében a rendszerszintűbb partnerségekhez vezető út kikövezése érdekében, valamint azon fiatalok között, akik nem képezik a fiatalokból álló struktúrák részét, vagy hátrányos helyzetűek.

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

A projekt relevanciája

(maximális pontszám: 30 pont)

  • Cél és uniós hozzáadott érték: a pályázat olyan projektet vázol fel és dolgoz ki, amely támogatja az ifjúság szempontjából releváns, uniós szintű szakpolitikákat – különösen az EU 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiáját. A pályázat egyértelműen bemutatja az uniós hozzáadott értéket rendszerszinten, amely a transznacionális jelleg és a lehetséges átültethetőség révén jön létre.
  • Célkitűzések: a pályázat célkitűzései relevánsak a pályázattípus általános célkitűzései és legalább egy konkrét célkitűzése szempontjából; ezenkívül a pályázat célkitűzései konkrétak és egyértelműen meghatározottak, teljesíthetők, mérhetők, reálisak és időhöz kötöttek; olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek a részt vevő szervezetek/intézmények szempontjából lényegesek, és egyértelmű hozzáadott értéket jelentenek a kiválasztott célcsoportok számára.
  • Igények: a pályázat bemutatja, hogy a szükségletek alapos felmérésére épül, amely lehetőség szerint ellenőrizhető tényeken és számadatokon alapul, és amelyet a konzorcium valamennyi országára és szervezetére/intézményére vonatkozó általános és konkrét adatok támasztanak alá. Egyértelmű szükségletelemzésre van szükség a pályázók, partnerek és célcsoportok konkrét realitásaival kapcsolatban.
  • A fiatalok szerepvállalása: a partnerség bizonyítja, hogy már az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységek tervezési szakaszától kezdve képes aktív szerepvállalást biztosítani a sokszínű – például távoli/vidéki területről származó, migrációs hátterű és/vagy hátrányos társadalmi háttérrel rendelkező – fiatalok számára.

 

A projektterv és a megvalósítás minősége

(maximális pontszám: 30 pont)

  • Tervezés: A pályázat egyértelmű, teljes körű és jó minőségű, és megbízható projektmenedzsment-módszerek alapján megfelelő szakaszokat tartalmaz a projekt előkészítéséhez, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez.
  • Módszertan: A végrehajtás megfelelő módszereken alapul; a célkitűzések összhangban állnak a tevékenységekkel, és világosan körvonalazzák őket, logikus kapcsolatot teremtve az azonosított problémák, szükségletek és megoldások között; a munkaterv koherens és konkrét; megfelelő minőségellenőrzési intézkedések és mutatók állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a projektet megfelelő minőségben, hatókörben, időben és a költségvetési keretek között hajtsák végre; konkrét és megfelelő kockázatkezelési és készenléti tervek állnak rendelkezésre.
  • Költséghatékonyság: a javasolt költségvetés koherens, kellően részletes, a projekt végrehajtására alkalmas, és a legjobb ár-érték arányt biztosítja. A feladatmodulokhoz rendelt erőforrások összhangban vannak azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel. A költségvetés kielégíti a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott szervezetek/intézmények és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok igényeit annak érdekében, hogy ösztönözze az Erasmus+ programba való bevonásukat.

 

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége

(maximális pontszám: 20 pont)

  • Kialakítás: a partnerség a célkitűzései eléréséhez szükséges profilokkal, készségekkel, tapasztalattal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkező, egymást kiegészítő szervezetek/intézmények megfelelő kombinációját foglalja magában; a nonprofit szervezetek/intézmények hozzáadott értéke egyértelműen bizonyított, ha részt vesznek a konzorciumban.
  • Földrajzi összetétel: a partnerség igazolja, hogy földrajzi összetétele révén képes tükrözni az európai gazdasági, társadalmi és/vagy kulturális sokszínűséget (azaz Európa-szerte lefedi a keleti, nyugati, északi és déli területeket) annak érdekében, hogy valódi páneurópai együttműködést biztosítson.
  • Helyi nem kormányzati szervezetek/intézmények fejlesztése: a partnerség képes arra, hogy a nem kormányzati szervezetek/intézmények közötti fokozott európai együttműködés megvalósítása érdekében fejlessze azon helyi nem kormányzati szervezetek/intézmények kapacitásait és ismereteit, amelyek európai szinten még nem kellően beágyazottak.
  • Kötelezettségvállalás és feladatok: a felelősségi körök és feladatok megosztása a partnerségen belül egyértelmű és megfelelő; a koordinátor kiváló minőségű irányítást és koordinációs potenciált mutat a transznacionális hálózatokban, és vezető szerepet tölt be összetett környezetben.
  • Együttműködési megállapodások: a javasolt irányítási mechanizmusok biztosítani fogják a részt vevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és az egyéb érdekelt felek közötti hatékony együttműködést, döntéshozatalt, kommunikációt és vitarendezést.
  • A fiatalok szerepvállalása: a fiatalokat megfelelően bevonják a projekt végrehajtásának valamennyi szakaszába, és a projekt valamennyi szakaszában és szintjén foglalkoznak a fiatalok bevonásával, ezáltal biztosítva a szerepvállalást és/vagy a sokszínű részvételükre irányuló konkrét stratégiákat.

Hatás

(maximális pontszám: 20 pont)

  • Hatás: a projekt jelentős hatást gyakorolhat a résztvevőkre és a partnerszervezetekre/-intézményekre, különösen a helyi/közösségi kezdeményezésre létrehozott szervezetek/intézmények nemzeti, regionális vagy helyi jellegű, határokon még nem átnyúló tevékenységekre való összpontosításának kiterjesztése tekintetében, ahol a tevékenységeket uniós szinten a projekt időtartama alatt és azt követően bővítették vagy fejlesztették ki, valamint az ifjúsági közösség egészére. A várt eredmények szemléltetik, hogy a pályázók tudatában vannak annak, hogy közvetíteniük kell az Európai Unió – különösen a polgársághoz kapcsolódó – értékeit, és megfelelő kapacitással rendelkeznek ennek megvalósításához.
  • Terjesztés: a pályázat bizonyítja, hogy képes a fiatalok bevonására, és képes hatékonyan kommunikálni az általuk képviselt közösségek problémáiról és megoldásairól a szélesebb körű nagyközönség felé; különösen, a pályázat stabil tervet tartalmaz az eredmények közlésére és terjesztésére vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, partnerek közötti feladatmegosztást, ütemtervet, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékony módon lehessen terjeszteni a szakpolitikai döntéshozók körében, és elérhetővé lehessen tenni a végfelhasználók számára a projekt időtartama alatt és azt követően.
  • Fenntarthatóság: a pályázat egyértelműen meghatározza, hogy a projekt eredményei hogyan járulhatnak hozzá rendszerszintű változásokhoz az ifjúsági szektorban mind a projekt időtartama alatt, mind azon túl, és nagy potenciállal rendelkezik a hosszú távú uniós szintű együttműködés lehetővé tétele és/vagy új uniós ifjúsági politikák és kezdeményezések ösztönzése tekintetében.

Ahhoz, hogy finanszírozásban részesülhessenek, a pályázatoknak legalább 60 pontot el kell érniük, figyelembe véve a szükséges minimális sikerességi pontszámot is a négy értékelési szempont mindegyike esetében (azaz legalább 15 pontot a „projekt relevanciája” és a „projektterv és a megvalósítás minősége” kategóriák esetében; és 10 pontot a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége” és a „hatás” kategóriában). Pontszámegyenlőség esetén a „relevancia”, majd a „hatás” kategóriára adott pontszámok élveznek elsőbbséget.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

FINANSZÍROZÁSI SZABÁLYOK

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a pályázó által javasolt pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

Az uniós támogatás maximális összege projektenként 150 000 euró

Hogyan határozzák meg a projekt egyösszegű támogatási összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével: 

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és terjesztés”, „minőségbiztosítás” stb.);
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A leírt költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk terjesztése, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80%-a lehet.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portálján (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

  1. Tanulmány az ifjúsági képviselet helyzetéről az EU-ban (EAC/47/2014).

  2. A 2018 decemberében közzétett 2018/C 456/01 tanácsi állásfoglalás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/PDF/?uri=CELEX:42018Y1218(01)&from=EN

  3. Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_19_5542

  4. 2020 közepe és 2021 vége között.

  5. https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/economic-and-fiscal-policy-coordination/eu-economic-governance-monitoring-prevention-correction/european-semester_hu

Tagged in: