Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Előretekintő projektek

A fellépés célja

A közelmúltbeli világjárványt követően soha nem volt ennyire nagy szükség az innovációra oktatási és képzési rendszereinkben, valamint a fiatalok körében. Az oktatás és a tanulás terén az innováció alapvető fontosságú mind egyéni, mind intézményi szinten. Ezeknek az innovatív megközelítéseknek nemcsak a gyorsan változó munkaerőpiacokhoz szükséges megfelelő készségeket kell biztosítaniuk a mai és a jövőbeli munkavállalók számára, hanem kreativitással és készségekkel is fel kell ruházniuk őket ahhoz, hogy szembe tudjanak nézni a mindannyiunk előtt álló társadalmi kihívásokkal, mint például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség védelme, a tiszta energia, a közegészségügy, a digitalizáció és az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a robotika és az adatelemzés.

E pályázattípus célja az innováció, a kreativitás és a részvétel, valamint a szociális vállalkozás előmozdítása az oktatás és képzés különböző területein, az ágazatokon belül, illetve az ágazatok és tudományágak között.

Az előretekintő projektek olyan nagyszabású projektek, amelyek célja olyan innovatív (szakpolitikai) megközelítések azonosítása, kifejlesztése, tesztelése és/vagy értékelése, amelyek alkalmasak arra, hogy általánosan érvényesüljenek, és ezáltal javítsák az oktatási és képzési rendszereket. Támogatják a kiemelt európai prioritásokon alapuló, előretekintő, általános érvényesítésre alkalmas, valamint az oktatási és képzési és ifjúsági rendszerek fejlesztésével kapcsolatos hasznos meglátásokat megosztó elképzeléseket, amelyek egyúttal számottevő innovatív hatást gyakorolnak a tanulás valamennyi típusát segítő, és az európai társadalmi kohézió különböző környezeteiben történő aktív részvételt szolgáló módszerekre és gyakorlatokra.

A cél a transznacionális együttműködési projektek támogatása, amelyek koherens és átfogó ágazati vagy ágazatközi tevékenységeket valósítanak meg, amelyek:

  • ösztönzik az innovációt a hatókör, az úttörő módszerek és gyakorlatok tekintetében, és/vagy
  • biztosítják az innováció átadását (országokon, szakpolitikai ágazatokon vagy célcsoportokon keresztül), ezáltal európai szinten biztosítva az innovatív projekteredmények fenntartható hasznosítását és/vagy a különböző kontextusokba és közönségekbe való átültethetőséget.

A partnerségeknek olyan köz- és magánszervezetek kombinációjából kell állniuk, amelyek a kutatókat, a gyakorlati szakembereket és a partnereket a politikai döntéshozók elérésének képességével egészítik ki.

Az előretekintő projekteket ezért olyan szervezetek vegyes partnerségének kell végrehajtania, amelyek:

  • a kiválóságon és a legkorszerűbb ismereteken alapulnak;
  • rendelkeznek innovációs kapacitással;
  • tevékenységük révén rendszerszintű hatást tudnak kiváltani, és képesek az oktatás és képzés területére vonatkozó szakpolitikai menetrendet irányítani.

A támogatott projektek Európa-szerte rendszerszintű hatást kívánnak elérni azáltal, hogy kellő kapacitással rendelkeznek az innovatív eredmények európai léptékű alkalmazásához, és/vagy képesek különböző tematikus vagy földrajzi összefüggésrendszerekbe átültetni azokat.

1. tétel: Ágazatközi prioritások

Az 1. tétel alá tartozó projektek különböző oktatási ágazatokkal foglalkozhatnak, vagy összeköthetik az oktatási ágazatokat.

Az 1. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a „Projekt kialakítása” részben részletezett alábbi két prioritás egyikére kell vonatkozniuk:

  • 1. prioritás: A magas színvonalú és inkluzív digitális oktatás támogatása a digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban
  • 2. prioritás:  Az oktatási és képzési rendszerek támogatása a zöld átálláshoz való alkalmazkodás érdekében

2. tétel: Szakképzés

A 2. tételhez tartozó projektek a szakképzési ágazatra irányulnak.

Ezek a projektek támogatják a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv1 , az európai készségfejlesztési program2 , a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlás3 , valamint a szakképzésről mint a helyreállítás és a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás előmozdítójáról szóló osnabrücki nyilatkozat4  elveit és célkitűzéseit.

A 2. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a „Projekt kialakítása” részben részletezett alábbi három prioritás egyikére kell vonatkozniuk:

  • 3. prioritás: A készségfejlesztési paktum támogatása;
  • 4. prioritás: A szakképzésben alkalmazott kutatás struktúrái és mechanizmusai;
  • 5. prioritás: Zöld készségek a szakképzési ágazatban.

3. tétel: Felnőttoktatás

Ezek a projektek a szociális jogok európai pillére cselekvési tervének5 , az európai készségfejlesztési program6  és a „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című tanácsi ajánlás7  elveit és célkitűzéseit támogatják.

A 3. tételhez tartozó projektek a felnőttoktatási ágazatra irányulnak. A 3. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a „Projekt kialakítása” részben részletezett 6. prioritásra kell vonatkozniuk:

  • 6. prioritás: Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára

A pályázattípus célkitűzései

Az általános célkitűzések a következők:

  • Konkrét stratégiai szakpolitikai területeken az oktatási és képzési reformokra jelentős hatást gyakorló innovatív kezdeményezések;
  • Hozzájárulás Európa innovációs kapacitásának megerősítéséhez az innovációnak az oktatás és képzés terén történő előmozdítása révén;
  • Rendszerszintű változás előidézése az innováció gyakorlati és szakpolitikai szinten történő előmozdítása révén;
  • Az uniós szinten kulcsfontosságú témákra és prioritásokra összpontosító, előretekintő elképzelések támogatása, amelyek egy vagy több ágazatban egyértelműen érvényesülhetnek;
  • Teljesen innovatív, úttörő oktatási módszerek és gyakorlatok és/vagy az innováció átadása: uniós szinten az innovatív projekteredmények fenntartható kiaknázásának és/vagy a különböző kontextusokhoz és közönségekhez való igazíthatóságának biztosítása.

A konkrét célkitűzések többek között az alábbiakat tartalmazzák:

  • Olyan innovatív megközelítések azonosítása, kidolgozása, tesztelése és/vagy értékelése, amelyek az oktatási és képzési rendszerek javítása, valamint az oktatás és képzés területére vonatkozó szakpolitikák és gyakorlatok hatékonyságának javítása érdekében alkalmasak az általános érvényesítésre; 
  • Kísérleti tevékenységek indítása a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra adott megoldások tesztelésére a fenntartható és rendszerszintű hatás beindítása érdekében;
  • A transznacionális együttműködés és az előretekintő kérdésekkel kapcsolatos kölcsönös tanulás támogatása a kulcsfontosságú érdekelt felek körében, valamint annak lehetővé tétele számukra, hogy innovatív megoldásokat dolgozzanak ki, és előmozdítsák e megoldások átadását új keretek között, ideértve az érdekelt felek kapacitásépítését is.

Az előretekintő projektek keretében végzett tevékenységeknek hozzá kell járulniuk a következőkhöz:

  • Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, hatékonyságának és méltányosságának javítása;
  • Az oktatás és a képzés területén fennálló szakpolitikák hatékonyságának fejlesztése;
  • Az uniós keretek és jogi kezdeményezések, valamint az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai végrehajtásának támogatása;
  • A célcsoport(ok), a tanulási és oktatási helyzetek, valamint a rendszerszintű innovációt inspiráló és ösztönző hatékony módszertanok és eszközök jobb megismerése;
  • Tudásfejlesztés a tényeken alapuló szakpolitika támogatása érdekében;
  • Magatartásbeli változások kiváltása uniós szinten.

Az e prioritások keretében végzett fő tevékenységek magukban foglalhatják a következőket (a teljesség igénye nélkül): 

  • Akciókutatás, feltérképezés, nagyléptékű ágazati vagy ágazatközi eredmények előállítása;
  • Transznacionális kapacitásépítési tevékenységek, például képzés, szakpolitikai kontextusok elemzése, szakpolitika-kutatás, intézményi módosítások;
  • Innovatív megoldások tesztelésére irányuló kísérleti tevékenységek;
  • Nagyszabású transznacionális rendezvények vagy hálózatépítési tevékenységek, akár ágazati, akár ágazatközi szinten;
  • Az eredmények oktatási közösséghez vagy ágazathoz való eljuttatását célzó hasznosítási tevékenységek;
  • Agytrösztök tevékenységei, innovatív ötletek kutatása és kísérletezése.

Az előretekintő projekteknek adott esetben uniós szintű eszközöket kell alkalmazniuk.

A projekteknek magukban kell foglalniuk egy (az Erasmus+ által finanszírozott projekt időtartamán túli) hosszú távú cselekvési terv kidolgozását az oktatási és képzési rendszerekre gyakorolt hatás érdekében kifejlesztett innovációk fokozatos bevezetésére és általános érvényesítésére, az érintett hatóságokkal és intézményekkel együttműködésben. Biztosítaniuk kell továbbá a munka megfelelő láthatóságát és széles körű terjesztését, többek között uniós és nemzeti politikai szinten is.

Az előretekintő projektek azt is jelezhetik, hogy más uniós (pl. európai strukturális alapok, Európai Stratégiai Beruházási Alap, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, Igazságos Átmenet Alap), nemzeti és regionális finanszírozási lehetőségek (valamint magánfinanszírozási módok) hogyan támogathatják a projekt végrehajtását. Figyelembe vehetik a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiákat és az európai ipari ökoszisztémák fejlődését.

Az előretekintő projektekre való jelentkezéshez teljesítendő kritériumok

Támogathatósági feltételek

Az előretekintő projektekre vonatkozó projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?

Bármely teljes jogú partner, amely valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban jogszerűen székhellyel rendelkezik, pályázhat. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

  • A következő szervezetek/intézmények teljes jogú partnerként, kapcsolt jogalanyként vagy társult partnerként vehetnek részt: Minden olyan köz- vagy magánszervezet/-intézmény, amely az oktatás és képzés területén tevékenykedik, az innováció fő mozgatórugója, és valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban rendelkezik székhellyel (lásd az útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).

Az 1. és 2. tétel esetében: Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek a következők (a lista nem a teljesség igényével készült):

  • Oktatási és képzési szervezetek/intézmények (pl. oktatási és képzési szolgáltatók, többek közt iskolák, felsőoktatási intézmények, szakképzési és felnőttoktatási szolgáltatók, egyesületek, nem kormányzati szervezetek);
  • Köz- vagy magánvállalatok, amelyek képzést kínálnak alkalmazottaik vagy az értékláncban/ellátási láncban részt vevő partnereik számára.
  • Az innováció és területi fejlesztés ösztönzői (pl. ökoinnovációs laboratóriumok, kutatóközpontok, innovációs ügynökségek, regionális fejlesztési hatóságok, kkv-k, nagyvállalatok);
  • Nemzeti, regionális és helyi szintű politikai döntéshozók és közigazgatási szervek (pl. innovációs, oktatási, munkaügyi, gazdasági, állami és magán foglalkoztatási szolgálatok, képesítési hatóságok stb.);
  • Ágazatokon átívelő tevékenységeket folytató szervezetek/intézmények és más munkaerőpiaci szereplők (pl. szociális partnerek, ágazati szervezetek, ipari/kereskedelmi/kézműves kamarák és egyéb közvetítő szervek, kereskedelmi szervezetek, civil társadalom, sport- és kulturális szervezetek, tanárok és oktatók szövetségei, ifjúsági és szülői egyesületek, munkaerőpiaci szereplők);
  • A felnőtteknek nyújtott oktatási szolgáltatások szervezésével és/vagy finanszírozásával és/vagy biztosításával (pl. készségfelmérés, kompetenciák érvényesítése, oktatás és képzés, orientáció és iránymutatás) megbízott, illetve az ilyen szolgáltatásokért (vagy azok befolyásolásáért) felelős köz- vagy magánszervezetek;
  • Nemzeti, nemzetközi, regionális és ágazati szakmai versenyekkel foglalkozó szervezetek.

Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

Valamennyi tétel esetében:

  • A partnerségeknek legalább 3 teljes jogú partnert kell bevonniuk legalább 3 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból (amelyek legalább 2 uniós tagállamot foglalnak magukban).

A 2. tétel esetében:

  • A részt vevő országok közül legalább három esetében a partnerségeknek magukban kell foglalniuk mind a munkáltatókat (vagy képviselőiket), mind az oktatási és képzési szervezeteket/intézményeket (vagy képviselőiket).

A 3. tétel esetében:

A részt vevő országok közül legalább három esetében a partnerségnek magában kell foglalnia a felnőtteknek nyújtott oktatási szolgáltatások szervezésével és/vagy finanszírozásával és/vagy biztosításával (pl. készségfelmérés, kompetenciák érvényesítése, oktatás és képzés, orientáció és iránymutatás) megbízott, illetve az ilyen szolgáltatásokért (vagy azok befolyásolásáért) jelentős mértékben felelős köz- vagy magánszervezeteket.

A tevékenységek helyszíne

A tevékenységeknek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell zajlaniuk.

A projekt időtartama

Az 1. tétel – ágazatközi prioritások esetében a projekt időtartama:

  • 24–48 hónap;

A 2. tétel és a 3. tétel esetében a projekt időtartama:

  • 24 hónap.

Az időtartamot a pályázati szakaszban kell megválasztani, a projekt célja, a tervezett tevékenységek típusa, a költségvetés és a projektre kitűzött célok alapján.

A projektek indulásának időpontja

A projektek 2022. november 1-jén, 2022. december 1-jén vagy 2023. január 1-jén kezdődnek.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója, 1. tétel: ERASMUS-EDU-2022-PI-FORWARD-LOT1

Felhívás azonosítója, 2. tétel: ERASMUS-EDU-2022-PI-FORWARD-LOT2

Felhívás azonosítója, 3. tétel: ERASMUS-EDU-2022-PI-FORWARD-LOT3

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 15-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés

Az előretekintő projekteknek mindig szem előtt kell tartaniuk a következő horizontális szakpolitikai összefüggéseket:

  1. Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására;
  2. Az Európai Bizottság zöld megállapodása8 , az ENSZ fenntartható fejlődési céljai9 ​​​​​​​ és az éghajlatváltozásról szóló párizsi nyilatkozat10 ​​​​​​​;
  3. Az európai készségfejlesztési program11  – különösen a készségfejlesztési paktumról szóló 1. intézkedés, a kettős átállást támogató készségekről szóló 6. intézkedés, valamint az életviteli készségekről szóló 8. intézkedés;
  4. A Tanács ajánlása a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről12 ;
  5. A Tanács ajánlása a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára13 ;
  6. Digitális átalakulás oktatási és képzési rendszereinkben, valamint az ifjúsági területen, amint azt az Európai Bizottság 2021–2027-re szóló, új digitális oktatási cselekvési terve14  is tartalmazza.

1. Tétel: Ágazatközi prioritások

Az 1. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a következő két prioritás egyikére kell vonatkozniuk:

1. Prioritás:  A magas színvonalú és inkluzív digitális oktatás támogatása a digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban

Az oktatási és képzési rendszerek jelenleg mély digitális átalakuláson mennek keresztül, amelyet a konnektivitás fejlődése ösztönöz; az eszközök és a digitális alkalmazások széles körű használata; az egyéni rugalmasság szükségessége, a magas színvonalú digitális oktatási tartalmak szélesebb körű elérhetősége és szükségessége, valamint a digitális készségek iránti egyre növekvő igény. Az oktatást és képzést súlyosan érintő Covid19-világjárvány felgyorsította a változást, és számos új tanulási tapasztalatot és perspektívát biztosított. A 2021–2027-es időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv meghatározza az oktatás és képzés digitális átalakulására vonatkozó uniós szakpolitikát a következő programozási időszakra. A digitális oktatási cselekvési tervnek két stratégiai prioritása van:

  • A nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása (1)
  • A digitális átálláshoz szükséges digitális kompetenciák fejlesztése iránti igény kielégítése (2)

Minden tanulót fel kell vértezni digitális kompetenciákkal (tudás, készségek és attitűdök), hogy sikeresen éljenek, dolgozzanak, tanuljanak és boldoguljanak egy olyan világban, amelyet egyre inkább digitális technológiák határoznak meg. A digitális technológia, amennyiben azt az oktatók szakszerűen és hatékonyan alkalmazzák, teljes mértékben támogathatja azt a célt, hogy minden tanuló magas színvonalú és inkluzív oktatásban és képzésben részesüljön. A technológia az együttműködésen alapuló és kreatív tanulás hatékony és elkötelezett eszköze lehet. Segíthet a tanulóknak és az oktatóknak a digitális tartalmakhoz való hozzáférésben, azok létrehozásában és megosztásában. A digitális kapacitások hatékony tervezése és fejlesztése létfontosságú az oktatási és képzési rendszerek szempontjából. Ehhez olyan digitális stratégiák kidolgozására, folyamatos felülvizsgálatára és frissítésére van szükség, amelyek képesek kezelni az infrastruktúra és az eszközök technológiai hiányosságait és fejleszteni a releváns szervezeti képességeket az oktatásban, beleértve a hibrid (távoli és helyszíni) tanulási és oktatási módok biztosítására való képességet is. Ebben az összefüggésben fontossá válik a kialakulóban lévő technológiákkal, például a mesterséges intelligenciával és annak etikus oktatással kapcsolatos ismereteink és azok megértésének növelése is. Fejleszteni kell a támogató-segítő technológiák és a hozzáférhető digitális tartalmak rendelkezésre állásának biztosítására, valamint az – akár társadalmi-gazdasági vagy vidéki-városi alapon kialakult – egyenlőtlen hozzáférés általánosabb kezelésére irányuló kapacitást. A magas színvonalú és inkluzív digitális oktatáshoz elengedhetetlenek a magas színvonalú digitális oktatási tartalmak, a felhasználóbarát eszközök, az értéknövelő szolgáltatások, valamint a magánélet védelmét és az etikai normákat tiszteletben tartó biztonságos platformok.

A fent körvonalazott két stratégiai prioritás mellett a digitális oktatási cselekvési terv célja, hogy egy európai digitális oktatási központ létrehozása révén támogassa a digitális oktatás és képzés terén folytatott hatékonyabb uniós szintű együttműködést. A központ előmozdítja az ágazatközi együttműködést, azonosítja és megosztja a bevált gyakorlatokat, valamint eszközökkel, keretekkel, iránymutatással, technikai szakértelemmel és kutatással támogatja a tagállamokat és az oktatási és képzési ágazatot a digitális oktatás területén. A központnak össze kell kapcsolnia a nemzeti és regionális digitális oktatási kezdeményezéseket és szereplőket, és támogatnia kell a digitális oktatási tartalmak cseréjének új modelljeit, olyan kérdésekkel foglalkozva, mint a közös szabványok, az interoperabilitás, az akadálymentesség és a minőségbiztosítás. Ezért a központot is figyelembe kell venni az alább meghatározott területek alkalmazási körében.

Az előretekintő projektek az 1. prioritás keretében az alábbi három terület legalább egyikével foglalkoznak:

A) Az inkluzív és magas színvonalú digitális oktatás és képzés fő sikertényezői.

A projektek:

  • azonosítják és/vagy értékelik a hatékony és jól teljesítő digitális oktatási és képzési ökoszisztémákat támogató vagy hátráltató tényezőket. Ezeket a támogató és hátráltató tényezőket rendszerszinten (nemzeti/regionális/helyi szinten) vagy szervezeti szinten lehet kezelni;
  • megvizsgálják az e támogató vagy hátráltató tényezők közötti kölcsönhatást, és olyan ajánlásokat dolgoznak ki, amelyeket szervezeti és rendszerszinten lehet terjeszteni és hasznosítani.

Megjegyzés: Várhatóan meg kell vizsgálni az olyan tényezőket, mint az oktatási és képzési rendszerek struktúrája és szervezése, a nemzeti tantervekre irányuló megközelítések, az oktatási teljesítmény nemzeti értékelése, a tanárok/oktatók képzési stratégiái, valamint az infrastruktúra és a konnektivitás, valamint más rejtett tényezők lehetőségét is.

B) Mesterséges intelligencia az oktatásban

A projektek:

  • azonosítják, fejlesztik és kísérleti célból felhasználják a mesterséges intelligencia eseteit az oktatásban és képzésben, többek között az adatokra, a magánélet védelmére, az etikára és az uniós értékekre gyakorolt hatásuk figyelembevételével;
  • ajánlásokat, eszköztárakat és végrehajtási iránymutatásokat dolgoznak ki a mesterséges intelligencia oktatásban és képzésben játszott szerepére és alkalmazására vonatkozóan, amelyeket szervezeti és rendszerszintű szinten lehet terjeszteni és kiaknázni.

C) Kiváló minőségű digitális oktatási tartalom

A projektek:

  • minőségi digitális oktatási tartalmak kialakítására és elfogadására irányuló eseteket azonosítanak, alakítanak ki és használnak kísérleti jelleggel (figyelembe véve a minőségi oktatási kialakítást, esélyegyenlőséget, elismerést és többnyelvűséget, valamint tükrözve a digitális oktatási tartalom interoperabilitására, tanúsítására, ellenőrzésére és átjárhatóságára irányuló igényt);
  • ajánlásokat, eszköztárakat és végrehajtási iránymutatásokat dolgoznak ki a kiváló minőségű digitális oktatási tartalom fejlesztésére és elfogadására vonatkozóan, amelyeket szervezeti és rendszerszintű szinten lehet terjeszteni és kiaknázni.

2. prioritás:  Az oktatási és képzési rendszerek támogatása a zöld átálláshoz való alkalmazkodás érdekében

Az európai zöld megállapodás kiemeli az oktatási és képzési ágazat mobilizálásának fontosságát a zöldebb és fenntarthatóbb Európára való átállás támogatása érdekében. Támogatni kell a kollektív és egyéni cselekvési szintet a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek, készségek és attitűdök fejlesztése révén, és lehetővé kell tenni a tanulók számára, hogy a változás mozgatórugóivá váljanak. Az oktatási és képzési rendszerek és intézmények katalizátorként szolgálhatnak e változás eléréséhez.

Az európai oktatási térség15  hat dimenziójának egyike és az európai készségfejlesztési program16 ​​​​​​​ hatodik kiemelt fellépése kifejezetten a zöld átállás támogatására összpontosít. Emellett az Európai Bizottság által 2020. december 10-én elindított „Oktatás az éghajlatért” koalíció elnevezésű kezdeményezés célja, hogy mozgósítsa a szakértelmet, forrásokat biztosítson a hálózatépítéshez, valamint támogassa az éghajlat-politikai fellépéssel és a fenntarthatósággal kapcsolatos kreatív megközelítéseket, bevonva a tanárokat, a tanulókat és a diákokat. A koalíció célja az alulról építkező kezdeményezések és az uniós szintű fellépés összekapcsolása, valamint a fenntarthatósági magatartás EU-szerte történő megváltoztatására irányuló vállalások és konkrét intézkedések támogatása.

Ezen túlmenően a Bizottság 2021 végéig javaslatot tesz a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos oktatásról szóló tanácsi ajánlásra. Ennek célja, hogy támogassa a tagállamokat abban, hogy a fenntarthatóságot beépítsék az oktatási és képzési rendszerekbe, valamint hogy fokozzák a fenntarthatóságot szolgáló tanulással kapcsolatos európai szintű együttműködést és tapasztalatcserét. A Bizottság európai kompetenciakeretet is kifejleszt, hogy segítse a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek, készségek és attitűdök fejlesztését és értékelését.

Mindezek az intézkedések arra irányulnak, hogy segítsék az embereket abban, hogy megszerezzék a fenntartható és erőforrás-hatékony gazdaságban és társadalomban folytatott élethez, valamint annak fejlesztéséhez és támogatásához szükséges ismereteket, képességeket, értékeket és attitűdöket.

Az előretekintő projektek a 2. prioritás keretében az alábbi három terület legalább egyikével foglalkoznak:

A) A fenntarthatóság egész intézményre kiterjedő megközelítésének előmozdítása

A projektek középpontjában a következők állnak:

  • Az egész intézményre kiterjedő fenntarthatósági tervek kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése, többek között önértékelési eszközök használata révén; 
  • Az oktatási vezetők támogatása (pl. szakmai fejlődés, mentorálási programok, hálózatépítési kezdeményezések révén) annak érdekében, hogy a fenntarthatóság beépüljön az intézmények működésének valamennyi aspektusába;
  • A hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók fenntarthatósági kezdeményezésekben való részvételének támogatása, például a fenntarthatóságért küzdők/nagykövetek segítségével, a helyi közösségi csoportokkal és az oktatási intézményen kívüli partnerekkel való kapcsolatok kialakítása révén;
  • Az iskola/kampusz területén végzett fenntartható műveletekkel kapcsolatos megközelítések kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése, pl. energia- és vízfogyasztás; mobilitás és közlekedés; az oktatási és tanulási környezet és infrastruktúra környezetbarátabbá tétele.

B) A tanulók és oktatók fenntarthatósággal kapcsolatos készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése

A projektek középpontjában a következők állnak:

  • A fenntarthatósággal kapcsolatos oktatás és képzés innovatív megközelítéseinek kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése, amelyek magukban foglalhatják a digitális technológiák hatékony alkalmazását a fenntarthatóságot szolgáló tanulás támogatása érdekében;
  • Az oktatók (tanárok, valamint képzési és oktatási céllal közreműködő munkatársak/szakemberek/oktatók) kapacitásának fejlesztése a fenntarthatóság szakmai fejlődés révén történő integrálása érdekében, beleértve az innovatív oktatási gyakorlatokkal rendelkező oktatók támogatását és a különböző tudományágak tantárgyainak összekötését;
  • A különböző oktatási ágazatok összekapcsolása a fenntarthatósággal kapcsolatos kompetenciafejlesztés terén, ideértve a formális és a nem formális oktatást is; 
  • Figyelemfelkeltő tevékenységek, többek között a félretájékoztatás elleni küzdelemre irányuló tevékenységek (például a „zöldre festéssel” kapcsolatban), valamint a kritikus gondolkodás előmozdítása például az „alkotóműhelyekben” folytatott és/vagy a „STEAM” tanulási megközelítések szerinti gyakorlati tanulás révén.

C) A polgárok felhatalmazása arra, hogy fellépjenek a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás érdekében, többek között az új „Oktatás az éghajlatért” koalíció keretében

A projektek középpontjában a következők állnak:

  • Konkrét és megismételhető „éghajlat-politikai cselekvési tervek” kidolgozása helyi szinten, tanulók, tanárok, oktatók, oktatási vezetők, helyi vállalkozások, múzeumok, művészeti és tudományos testületek és sportközpontok bevonásával;
  • A szülőkkel, a helyi vállalkozásokkal és a tágabb közösséggel közösen iskolák által vezetett projektalapú, gyakorlati tanulás megtervezése, pl.: az egészséges táplálkozás előmozdítása; az iskolák zöld, fenntartható, interaktív épületekként való előmozdítása az új európai Bauhaus prioritásaival összhangban; a zöld iskolák mint fizikai struktúrák és a tanulási környezet minden egyéb eleme – például az innovatív pedagógiai módszerek, a projektalapú tanulás és a tantárgyak közötti tanári csoportok – közötti kölcsönös inspiráció előmozdítása;
  • A formális oktatás (pl. iskolák, felsőoktatási intézmények stb.) és a nem formális szereplők (pl. NGO-k, környezetvédelmi központok, könyvtárak, múzeumok stb.) közötti innovatív partnerségek támogatása.

A pályázatok az oktatás egy vagy több ágazatára irányulhatnak, a koragyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felnőttkori tanuláson át a formális, nem formális és informális oktatásig. Azok a pályázatok, amelyek egy prioritáson belül egynél több területet érintenek, az értékelés során nem kapnak pluszpontokat.

2. tétel: Szakképzés

A 2. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a következő három prioritás egyikére kell vonatkozniuk: 

3. prioritás: A készségfejlesztési paktum támogatása

A készségfejlesztési paktum a 2020. évi európai készségfejlesztési program első kiemelt intézkedése. Új kötelezettségvállalási modell a készségekkel kapcsolatos kihívások kezelésére és a helyreállítási pálya, az uniós iparstratégia, valamint a zöld és digitális átállás megvalósítására. Mozgósítja és ösztönzi az érdekelt feleket arra, hogy tegyenek konkrét intézkedéseket a munkaképes korú személyek tovább- és átképzése érdekében, és adott esetben egyesítsék erőfeszítéseiket a széles körű partnerségeken belül. A paktum szilárdan a szociális jogok európai pillérének elveiben gyökerezik, és támogatja a zöld megállapodás és a digitális átalakulás céljait, amint azt „A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa” című bizottsági közlemény17  kifejti.

A paktum célja többek között, hogy más érdekelt felekkel együttműködve mozgósítsa és ösztönözze a nagyvállalatokat a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására (a továbbképzés és az átképzés összefüggésében).

E prioritás célja a nagyvállalatok és a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) közötti közvetítésre és együttműködésre összpontosító eszközök vagy struktúrák azonosítása, tesztelése, fejlesztése vagy értékelése ugyanazon ipari ökoszisztémán18  belül, a továbbképzés és az átképzés szempontjából releváns más szereplők bevonásával. Ezen együttműködés célja a munkaképes korú emberek továbbképzése és átképzése egy adott értékláncban vagy ipari ökoszisztémában. A projektek azt a célt is szolgálhatják, hogy megteremtsék az ipari ökoszisztémákban a készségekkel kapcsolatos nagyszabású partnerségek alapjait.

Az eszközöknek és struktúráknak képesnek kell lenniük arra, hogy általánosan érvényesüljenek, és hozzájáruljanak az oktatási és képzési rendszerek javításához, valamint a készségek előrejelzésére, fejlesztésére és érvényesítésére vonatkozó egyéb lehetőségekhez. A projektbe be kell vonni az érdekelt feleket, például a szakképzési szolgáltatókat, a felsőoktatási intézményeket, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokat, az innovatív központokat, a szociális partnereket, a vállalatokat és a hatóságokat.

Az együttműködési eszközöknek vagy struktúráknak javítaniuk kell a munkaképes korú emberek továbbképzési és átképzési lehetőségeinek minőségét, hatékonyságát és méltányosságát, és azokat hozzá kell igazítaniuk a mikro-, kis- és középvállalkozások változó feladataihoz.

Az eszközök vagy struktúrák magukban foglalhatják a (pl. regionális vagy nemzeti) hatóságokkal, a szakképzési szolgáltatókkal, a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel való együttműködést a megoldások fenntarthatóságának javítása érdekében, továbbá magukban foglalhatják az oktatási és képzési rendszerekre gyakorolt hatást is.

4. prioritás: A szakképzésben alkalmazott kutatás struktúrái és mechanizmusai

Az alkalmazott kutatást általában új ismeretek megszerzése érdekében végzett eredeti vizsgálatként19  határozzák meg. Elsősorban egy konkrét, gyakorlati célra vagy célkitűzésre irányul. Az alkalmazott kutatás célja, hogy eredményei elsősorban a termékek, műveletek, módszerek vagy rendszerek lehetséges alkalmazásaira legyenek érvényesek. Az alkalmazott kutatás gyakorlati formát ad az ötleteknek. Szorosan kapcsolódik a „kísérleti fejlesztés” fogalmához, amely a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból származó ismeretekre támaszkodó, valamint az új termékek vagy eljárások előállítására, illetve a meglévő termékek vagy eljárások javítására irányuló, új ismereteket létrehozó módszeres munkaként határozható meg.

Az alkalmazott kutatás nagy hangsúlyt fektet az ipar valós problémáinak megoldására. A szakképzési alkalmazott kutatás megkülönböztető jellemzője az ágazat azon képessége, hogy összefogja a kutatást és az innovációt, azzal a kettős céllal, hogy megértse az ipar problémáit, és változásokat idézzen elő a munkahelyeken. Az ismeretek létrehozásához és terjesztéséhez szükséges készségek átfedik egymást. Mindkettő vizsgálatra, reflektív gyakorlatra, kommunikációra és együttműködésre szólít fel.

A szakképzési alkalmazott kutatás másik jellemzője a kutatás és a szakképzési pedagógia javítására irányuló erőfeszítések közötti szoros kapcsolat. Ezek a törekvések innovatív gondolkodáshoz, új oktatási gyakorlatokhoz és képzési termékekhez, végső soron pedig kreatívabb diplomásokhoz vezethetnek20 .

A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlás szakképzési kiválósági központok létrehozására szólít fel, amelyek „katalizátorként működnek a helyi üzleti beruházásokban, támogatják a fellendülést, a zöld és digitális átállást, az európai és regionális innovációt és az intelligens szakosodási stratégiákat, a magasabb szintű (EKKR 5–8. szintű) szakképzés fejlesztését, valamint innovatív szolgáltatásokat nyújtanak, például üzleti inkubátorházakat az induló vállalkozások számára és technológiai innovációt a kkv-k számára”.

Fő tevékenységeik között a szakképzési kiválósági központok céljai a következők:

  • Együttműködés a helyi kkv-kkal innovációs központokon, technológiai diffúziós központokon, prototípus-készítésen és alkalmazott kutatási projekteken keresztül, a szakképzésben részt vevő tanulók és munkatársak/szakemberek/oktatók bevonásával;
  • Hozzájárulás az új tudás előállításához és terjesztéséhez más érdekelt felekkel partnerségben, pl. nyílt innováció, egyetemekkel, vállalatokkal és egyéb kutatóintézetekkel folytatott közös kutatási és fejlesztési tevékenységek révén.

A szakképzésről mint a helyreállítás és a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás előmozdítójáról szóló osnabrücki nyilatkozat21  uniós szintű támogatásra szólít fel „a szakképzési kiválósági központok mint tanulási, oktatási és kutatási tevékenységeket magukban foglaló innovatív inkubátorházak és készségek ökoszisztémái kialakítása és megerősítése” érdekében.

Az alkalmazott kutatás sok országban a vállalatoknál, különösen a mikro- és kis- és középvállalkozásoknál (kkv-k) az innováció ösztönzéséhez, valamint a szakképzés oktatási és képzési gyakorlatainak folyamatos javításához és innovációjához vezetett. A szakképzési szolgáltatók azáltal, hogy aktívan részt vesznek a helyi vállalatokkal folytatott alkalmazott kutatásban, a helyi innovációs ökoszisztémák társalkotóivá válnak. Ezt azáltal teszik, hogy hozzájárulnak új és továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások és folyamatok létrehozásához, valamint az innovatív és vállalkozó szellemű szakképzettek kínálata révén is.

A projektek:

  • a szakképzési alkalmazott kutatás struktúráit és mechanizmusait azonosítják, értékelik, tesztelik és fejlesztik a kutatásban és fejlesztésben, valamint az innovációs rendszerekben való szerepvállalásának növelése érdekében;
  • a szakképzési rendszerek kapacitását építik a szakképzésben részt vevő tanárok és oktatók, valamint tanulók szoros bevonásával, hogy más szervezetekkel, különösen a kkv-kkal együtt alkalmazhassák az alkalmazott kutatást és irányíthassák az innovációs projekteket;
  • tapasztalatai és eredményei alapján a projekt javaslatot tesz egy (operatív és pénzügyi) referenciakeretre, amelynek célja az alkalmazott kutatásnak és a kísérleti fejlesztésnek a szakképzésben való általános érvényesítése, a magán- és állami (nemzeti és uniós) finanszírozási eszközök felhasználásával.

E projektek eredményeinek magukban kell foglalniuk az általános érvényesítés lehetőségét, és hozzá kell járulniuk a szakképzési rendszerek korszerűsítéséhez, valamint az alkalmazott kutatásban és kísérleti fejlesztésben való részvételükhöz, ugyanakkor lehetőséget kell biztosítaniuk a tanulók számára a kihíváson/projekten alapuló tanulásra.

5. prioritás: Zöld készségek a szakképzési ágazatban

Az európai zöld megállapodás Európa új növekedési stratégiája, amelynek célja, hogy átalakítsa gazdaságát és társadalmát, és fenntarthatóbb pályára állítsa azokat. Amint azt az európai készségfejlesztési program 6. intézkedése előírja, a Bizottság támogatni fogja a zöld átálláshoz szükséges készségek elsajátítását.

A méltányos és sikeres zöld átálláshoz szükségesek az emberek készségeibe történő befektetések annak érdekében, hogy növeljük i. a zöld – többek között digitális – technológiákat építő és ismerő; ii. a zöld termékeket, szolgáltatásokat és üzleti modelleket fejlesztő; iii. az innovatív, természetalapú megoldásokat létrehozó; valamint iv. a tevékenységek környezetvédelmi lábnyomának minimalizálását segítő szakemberek számát. A munkaerő átképzését és továbbképzését is megköveteli a munkaerőpiaci átmenetek és a mobilitás támogatása érdekében. Erre azért van szükség, mert a munkahelyteremtés és a munkahelyek megszűnése nem feltétlenül ugyanazon ágazatokban fog megtörténni, és a gazdaság különböző feladatprofiljai és készségigényei alapvetően megváltoznak. Európa ezenkívül csak akkor válik klímasemleges kontinenssé, erőforrás-hatékony társadalommá és körforgásos gazdasággá, ha tájékozott népességgel és munkaerővel rendelkezik, amely tisztában van azzal, hogy hogyan kell környezetbarát módon gondolkodni és cselekedni.

A szakképzést nyújtó intézmények megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy mind az alapképzési és szakmai továbbképzési programok révén biztosítsák a sikeres zöld átálláshoz szükséges készségeket. A fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlás célja továbbá, hogy a szakképzést az innováció és a növekedés ösztönzőjévé tegye, ami a digitális és zöld átálláshoz és a nagyon keresett szakmákhoz szükséges készségekkel ruházza fel az embereket. Ez magában foglalja a vállalkozói, digitális és zöld készségek elsajátítását elősegítő képzési kínálat bővítését.

A szakképzésnek a helyreállítás és a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átmenet lehetővé tételében betöltött szerepéről szóló osnabrücki nyilatkozat a következőket szorgalmazza:

  • A szakképzést nyújtó intézmények és szolgáltatók közötti együttműködés és tudásmegosztás támogatására irányuló kezdeményezések előmozdítása a tanulási módszerek, tantervek, iránymutatások, munkaalapú tanulás, valamint a zöld készségekkel kapcsolatos oktatási és képzési kínálat minőségbiztosítása terén, olyan európai programok felhasználásával, mint az Erasmus+
  • A zöld átálláshoz szükséges, munkaerőpiac szempontjából releváns készségek meghatározása, amelyeket be kell építeni a tantervekbe és a szakképzésbe, beleértve a valamennyi ágazatot és foglalkozást érintő alapkészségeket, valamint az ágazatspecifikus készségeket, együttműködve a szociális partnerekkel

A projektek az 5. prioritás két alábbi területét érintik:

A) Alapvető zöld készségek a munkaerőpiac számára

  • A munkaerőpiacra vonatkozó alapvető zöld készségek kidolgozása annak érdekében, hogy útmutatást nyújtson a képzésekhez a gazdaság különböző ágazataiban, hogy megteremtse az éghajlat-, környezet- és egészségtudatos szakemberek és a zöld gazdasági szereplők generációját.

B) Ennek integrálása a szakképzésbe

  • A projektek segíteni fogják ezen alapvető zöld készségeknek a szakképzési tantervekbe való integrálását.
  • A projektek hozzá fognak járulni ahhoz is, hogy ezt a rendszert beépítsék a szakmai alap- és továbbképzést nyújtó tanárok, oktatók és egyéb munkatársak/szakemberek képzésébe.

3. tétel: Felnőttoktatás

A 3. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a következő prioritásra kell vonatkozniuk: 

6. prioritás: Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára

A kompetenciafejlesztési pályák a „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára”22  c. tanácsi ajánlás szerint, az alacsony szintű készségekkel, ismeretekkel és kompetenciákkal rendelkező felnőtteket célozzák meg, akik legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkeznek. Céljuk, hogy rugalmas lehetőségeket biztosítsanak a felnőttek számára az írás-olvasási, számolási és digitális készségeik fejlesztése (beleértve a digitális technológiák használatára való képességet), valamint a munkaerőpiac és a társadalomban való aktív részvétel szempontjából releváns magasabb képesítési szintek felé történő előrelépés érdekében.

A kompetenciafejlesztési pályák hozzájárulnak annak biztosításához, hogy mindenkinek joga legyen a minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz, a szociális jogok európai pillérének 1. alapelvében meghatározottak szerint.

A kompetenciafejlesztési pályák három lépésből állnak:

  1. készségfelmérés (azaz a készségek azonosítása vagy szűrése);
  2. személyre szabott, rugalmas és színvonalas tanulási kínálat biztosítása; valamint
  3. a megszerzett készségek érvényesítése és elismerése.

A javasolt intézkedések révén a projektek támogatni fogják a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlás, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv, valamint az európai készségfejlesztési program végrehajtását (8. intézkedés: „életviteli készségek”).

A projektek:

  • hozzájárulnak a továbbképzési lehetőségek kínálatának növeléséhez és azoknak az alacsonyan képzett felnőttek általi igénybevételéhez;
  • hozzájárulnak a kompetenciafejlesztési pályák lépéseinek gyakorlati és integrált megvalósításához, amelyet tájékoztatási és iránymutatási intézkedések támogatnak;
  • hozzájárulnak az alacsonyan képzett felnőttekre vonatkozó meglévő intézkedések közötti koherencia növeléséhez;
  • biztosítják, hogy minden érintett szereplőt mozgósítsanak, és azok részt vegyenek a kompetenciafejlesztési pályákra vonatkozó ajánlás végrehajtásában.

Olyan partnerségi megközelítést kell biztosítani, amely előmozdítja a kompetenciafejlesztési pályák tervezésében, végrehajtásában és nyomon követésében részt vevő érdekelt felek közötti hatékony koordinációt és hosszú távú együttműködést.

A projekteknek tartalmazniuk kell az eredményeknek a részt vevő országokban történő bevezetésére vonatkozó tervet, valamint az e konkrét célcsoport testre szabott támogatásának és tanulásának továbbfejlesztésére irányuló javaslatokat.

A kompetenciafejlesztési pályákban részt vevő szereplők közé tartozhatnak a következők: a felnőttkori tanulás tervezésében, megszervezésében vagy előmozdításában részt vevő nemzeti, regionális vagy helyi szervezetek, munkáltatói szervezetek, munkáltatók, szakszervezetek, ipari, kereskedelmi és kézműves kamarák, foglalkoztatási szolgálatok, oktatási és képzési szolgáltatók, közvetítő és ágazati szervezetek, civil társadalmi szervezetek, helyi és regionális gazdasági szereplők, könyvtárak és közösségi szolgáltatások.

Várt hatás

Az előretekintő projektek célja olyan innovatív megoldások biztosítása, amelyek regionális, nemzeti és európai szinten is érvényesíthetők, és ideális esetben uniós finanszírozás vagy más nemzeti és regionális támogatás révén továbbfejlesztésre irányuló potenciállal rendelkeznek.

Az alulról felfelé építkező gyakorlatoknak megfelelően kell kezelniük az Európa innovációs kapacitásának megerősítése, az oktatási és képzési reformokra gyakorolt erőteljes hatás és a rendszerszintű változás kezdeményezése érdekében meghatározott prioritásokat.

A projekteredmények transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szintű, széles körű terjesztése révén, figyelembe véve a nemzeti, európai ipari ökoszisztémákat és a regionális intelligens szakosodási stratégiákat is, az előretekintő projektek várhatóan rendszerszinten katartikus hatást fejtenek ki annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek jobban megfeleljenek a gyorsan változó világ kihívásainak.

Értékelési szempontok

A projekt relevanciája (maximum 30 pont/küszöbérték legalább 15 pont)

  • Az uniós szakpolitikával és kezdeményezésekkel alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat olyan projektet hoz létre és fejleszt ki, amely uniós szinten támogatja az előretekintő elképzelést, (adott esetben) figyelembe véve és támogatva a meglévő uniós eszközöket és kezdeményezéseket. A pályázat támogatja továbbá az uniós szakpolitikák (pl. az európai készségfejlesztési program), az uniós keretek és az olyan uniós kezdeményezések végrehajtását, mint például az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai;
  • Cél: a pályázat kapcsolódik a pályázattípus célkitűzéséhez, valamint a pályázattípus általános és konkrét célkitűzéseihez (lásd a fenti „A pályázattípus célkitűzései” szakaszt);
  • Hatókör: a pályázat a pályázattípus 6 prioritásának egyikét érinti (lásd a fenti „Projekttervezés” szakaszt);
  • Innováció: a pályázat a legkorszerűbb módszereket és technikákat veszi figyelembe, és olyan innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet, amelyek egy vagy több gazdasági vagy oktatási ágazatba beépíthetők;
  • Következetesség: a célkitűzések megbízható szükségletelemzésen alapulnak; a célkitűzések világosan meg vannak fogalmazva, reálisak, és olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és a pályázattípus szempontjából;
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat egyértelműen bemutatja a rendszerszintű uniós hozzáadott értéket, amely a transznacionális jelleg és a lehetséges átültethetőség révén jön létre;
  • A célba vett prioritástól függően: 
    • 1. prioritás – Digitális oktatás és készségek: a pályázat milyen mértékben tervez és integrál olyan tevékenységeket, kutatást és eseményeket, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a digitális átálláshoz;
    • 2. prioritás – Zöld oktatás és készségek: a pályázat milyen mértékben tervez és integrál olyan tevékenységeket, kutatásokat és eseményeket, amelyek elősegítik a körforgásos és zöldebb gazdaságra való átállást, és ezáltal hozzájárulnak a Bizottság zöld megállapodásához, a Párizsi Megállapodáshoz és a fenntartható fejlődési célokhoz;
    • 3. prioritás – Készségfejlesztési paktum: a pályázat milyen mértékben tervezi és integrálja következetesen a tevékenységeket, a kutatást, valamint azokat az eszközöket és struktúrákat, amelyek egy ipari ökoszisztéma értékláncaiban erősítik a készségfejlesztést;
    • 4. prioritás – Alkalmazott kutatás a szakképzés területén: a pályázat milyen mértékben dolgoz ki koherens tervet a szakképzési alkalmazott kutatás struktúráinak és mechanizmusainak létrehozására, amely alkalmazott kutatás célja a tanítási és tanulási folyamat interakciója és segítése, valamint a külső szervezetek innovációs és fejlesztési szükségleteinek kielégítése;
    • 5. prioritás – Zöld készségek a szakképzési ágazatban: a pályázat milyen mértékben fejleszti ki az alapvető zöld készségeket, és hogyan integrálja ezeket a zöld alapkészségeket a szakképzési tantervekbe, valamint a tanárok, oktatók és egyéb munkatársak/szakemberek képzésébe;
    • 6. prioritás – Kompetenciafejlesztési pályák: a pályázat milyen mértékben járul hozzá a kompetenciafejlesztési pályák lépéseinek gyakorlati és integrált megvalósításához, amelyet tájékoztatási és iránymutatási intézkedések támogatnak.
  • Pandémia utáni helyzet: a pályázat milyen mértékben integrálja az új szakpolitikákat és gyakorlatokat ösztönző intézkedéseket rendszerszinten annak érdekében, hogy szembenézzen a közelmúltbeli pandémia által támasztott új kihívásokkal.

A projektterv és a megvalósítás minősége (maximum 30 pont/küszöbérték legalább 15 pont)

  • Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, módszertan, tevékenységek, időtartam és a javasolt költségvetés közötti következetességet. a pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek;
  • Felépítés: a munkaprogram egyértelmű és teljes körű, és az összes szakaszra kiterjed:  előkészítés, végrehajtás, nyomon követés, értékelés, terjesztés és hasznosítás. Magában foglalja a bevezetett oktatási innováció előzetes és utólagos elemzését (mindkettőt a projekt időtartama alatt);
  • Módszertan: a javasolt módszertan minősége és megvalósíthatósága, valamint a várt eredmények elérésére való alkalmassága, adott esetben a projekt szempontjából releváns uniós eszközök felhasználásával;
  • Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
  • A minőség és a hatékonyság javítása: a pályázat egyértelműen beágyazza az innovációt a tevékenységeibe és az eredményeibe, ami javítja az oktatási és képzési rendszerek minőségét, hatékonyságát és méltányosságát;
  • Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve;
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése és képzése, kölcsönös felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben és költséghatékony módon kerüljön sor. a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a mérséklési intézkedésekre. A szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik. A munkaprogram középtávon és néhány hónappal a projekt vége előtt független külső minőségértékelést tartalmaz a projektek esetleges kiigazításának lehetővé tétele érdekében.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége (maximum 20 pont/küszöbérték legalább 10 pont)

  • Kialakítás: a partnerség összetétele összhangban áll a pályázattípus és a projekt célkitűzéseivel. A releváns szervezetek/intézmények megfelelő arányát foglalja magában, amelyek a teljes projekt sikeres megvalósításához szükséges profillal, készségekkel, tapasztalatokkal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkeznek. A pályázat olyan partnereket von be, amelyek megfelelően képviselik az érintett szektort vagy szektorközi megközelítést.  Különösen a 4. prioritás keretében az, hogy a partnerség milyen mértékben szervezi meg az egyes részt vevő országok szakképzési szolgáltatói és vállalati képviselői vagy szövetségei közötti együttműködést. Különösen az 5. prioritás keretében az, hogy a partnerség milyen mértékben szervezi meg az egyes részt vevő országok szakképzési szolgáltatói és munkaerőpiaci képviselői közötti együttműködést;
  • Elkötelezettség: a partnerek hozzájárulása jelentős, releváns és egymást kiegészítő jellegű. A felelősségi körök és feladatok felosztása egyértelmű, megfelelő, és saját szakértelméhez és kapacitásához mérten valamennyi részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív hozzájárulását szemlélteti;
  • Feladatok: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben; az egyéni feladatok az adott partnerek konkrét know-how-ja szerint kerültek elosztásra;
  • Együttműködés/csapatszellem: hatékony mechanizmust javasolnak a részt vevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és egyéb releváns érdekelt felek közötti eredményes együttműködés, döntéshozatal, kommunikáció és konfliktusmegoldás biztosítása érdekében;
  • Földrajzi dimenzió és a programhoz nem társult harmadik országok bevonása: a partnerségben különböző földrajzi területekről származó releváns partnerek vesznek részt, és ez a földrajzi összetétel motivált.  Adott esetben a programhoz nem társult harmadik országokból származó részt vevő szervezetek részvétele lényeges hozzáadott értéket képvisel az előretekintő projekt célkitűzéseinek elérése szempontjából.

Hatás, terjesztés és fenntarthatóság (maximum 20 pont/küszöbérték legalább 10 pont)

  • Hasznosítás: a pályázat bemutatja, hogy a projekt eredményeit hogyan érvényesítik rendszerszinten egy vagy több ágazatban. a pályázat az elért eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg;
  • Terjesztés: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények terjesztésére vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, releváns határidőket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékonyan terjesszék a megfelelő érdekelt felek, a szakpolitikai döntéshozók és az innováció ösztönzői körében a projekt időtartama alatt és azt követően. A pályázat emellett feltünteti, hogy mely partnerek felelnek a terjesztésért, és szemlélteti, hogy milyen releváns tapasztalattal rendelkeznek a disszeminációs tevékenységek területén. A terjesztés figyelembe veszi a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiákat is, hogy azok maximális hatást érjenek el ezeken a szinteken;
  • Nyílt hozzáférés: az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
  • Hatás: a pályázat szemlélteti a projekt lehetséges hatását:
  • A célcsoportokra és ágazat(ok)ra;
  • A politikai döntéshozókra a rendszer szintjén;
  • A projektben közvetlenül megcélzott politikai döntéshozókon és hatóságokon kívüli, helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű magán- vagy állami innovációösztönzőkre. A pályázat bemutatja, hogy az ágazatban vagy azon túl más kulcsfontosságú érdekelt felek milyen potenciállal rendelkeznek.

A pályázat intézkedéseket, célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére, valamint a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan;

  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogyan fogják megvalósítani és továbbfejleszteni az előremutató projektet különböző (helyi, regionális, nemzeti) szinteken. A pályázat magában foglal egy hosszú távú cselekvési tervet a projekteredmények projekt lezárulását követő, fokozatos kiterjesztésére és általános érvényesítésére. Ennek a tervnek a politikai döntéshozók, az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb iparági érdekeltek közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket, többek között az európai, nemzeti és magánemberektől származó pénzügyi erőforrások potenciális azonosítását annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és a megvalósított előnyök hosszú távon fenntarthatók legyenek.

A pályázatoknak legalább 70 pontot kell elérniük (az összesen 100 pontból) ahhoz, hogy támogathatók legyenek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve.

Az ugyanahhoz a prioritáshoz tartozó, egyenlő pontszámú pályázatokat a „relevancia” és a „hatás” értékelési szempont szerinti pontszámok alapján rangsorolják.

Az értékelő bizottság lehetőség szerint arra törekszik, hogy biztosítsa a prioritások kiegyensúlyozott lefedését.

Az értékelés és a támogatási megállapodások határideje és indikatív ütemterve

Szakaszok

Dátum és időpont vagy tájékoztató jellegű időtartam

A pályázatok benyújtásának határideje

Március 15. (közép-európai idő szerint) 17:00 óra  

Értékelési időszak

2022. április–július

Tájékoztatás a pályázóknak

2022. augusztus

A támogatási megállapodás aláírása

2022. október–december

A tevékenység megkezdésének időpontja 

2022. november 1. vagy 2022. december 1. vagy 2023. január 1.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a pályázó által javasolt pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

Az uniós támogatás legmagasabb összege projektenként a következő lehet:

  • az 1. tétel – ágazatokon átívelő prioritások esetében: 800 000 EUR;
  • a 2. tétel – szakképzés esetében: 700 000 EUR;
  • a 3. tétel – felnőttoktatás esetében: 1 000 000 EUR.

A finanszírozható projektek maximális száma:

Az 1. és 3. tétel esetében: a költségvetési korlátokon kívül nincs felső határ.

A 2. tétel esetében: az indikatív célkitűzés prioritásonként 7-7 projekt (a 3., 4., illetve 5. prioritás esetében).

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „elemzés”, „képzés”, „események szervezése”, „modellkialakítás”, „hosszú távú cselekvési terv”, „kommunikáció és terjesztés”, „minőségbiztosítás” stb.);
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A leírt költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk terjesztése, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80%-a lehet.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portálján (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.