Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Ez a weboldal még nem tükrözi a 2023. évi Erasmus+ pályázati útmutató tartalmát.

A jobb oldalon található „Download” (Letöltés) gombra kattintva azonban már letölthető a 2023. évi teljes útmutató. Válassza ki, hogy melyik nyelven szeretné megjeleníteni a PDF-dokumentumot.

Előretekintő Projektek

A fellépés célja

A közelmúltbeli világjárványt követően soha nem volt ennyire nagy szükség az innovációra oktatási és képzési rendszereinkben, valamint a fiatalok körében. Az oktatás és a tanulás terén az innováció alapvető fontosságú mind egyéni, mind intézményi szinten. Ezeknek az innovatív megközelítéseknek nemcsak a gyorsan változó munkaerőpiacokhoz szükséges megfelelő készségeket kell biztosítaniuk a mai és a jövőbeli munkavállalók számára, hanem kreativitással és készségekkel is fel kell ruházniuk őket ahhoz, hogy szembe tudjanak nézni a mindannyiunk előtt álló társadalmi kihívásokkal, mint például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség védelme, a tiszta energia, a közegészségügy, a digitalizáció és az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a robotika és az adatelemzés.

E pályázattípus célja az innováció, a kreativitás és a részvétel, valamint a szociális vállalkozás előmozdítása az oktatás és képzés különböző területein, az ágazatokon belül, illetve az ágazatok és tudományágak között.

Az előretekintő projektek olyan nagyszabású projektek, amelyek célja olyan innovatív (szakpolitikai) megközelítések azonosítása, kifejlesztése, tesztelése és/vagy értékelése, amelyek alkalmasak arra, hogy általánosan érvényesüljenek, és ezáltal javítsák az oktatási és képzési rendszereket. Támogatják a kiemelt európai prioritásokon alapuló, előretekintő, általános érvényesítésre alkalmas, valamint az oktatási és képzési és ifjúsági rendszerek fejlesztésével kapcsolatos hasznos meglátásokat megosztó elképzeléseket, amelyek egyúttal számottevő innovatív hatást gyakorolnak a tanulás valamennyi típusát segítő, és az európai társadalmi kohézió különböző környezeteiben történő aktív részvételt szolgáló módszerekre és gyakorlatokra.

A cél a transznacionális együttműködési projektek támogatása, amelyek koherens és átfogó ágazati vagy ágazatközi tevékenységeket valósítanak meg, amelyek:

  • ösztönzik az innovációt a hatókör, az úttörő módszerek és gyakorlatok tekintetében; és/vagy
  • biztosítják az innováció átadását (országokon, szakpolitikai ágazatokon vagy célcsoportokon keresztül), ezáltal európai szinten biztosítva az innovatív projekteredmények fenntartható hasznosítását és/vagy a különböző kontextusokba és közönségekbe való átültethetőséget.

A partnerségeknek olyan köz- és magánszervezetek/-intézmények kombinációjából kell állniuk, amelyek a kutatókat, a gyakorlati szakembereket és a partnereket a politikai döntéshozók elérésének képességével egészítik ki.

Az előretekintő projekteket ezért olyan szervezetek/intézmények vegyes partnerségének kell végrehajtania, amelyek:

  • a kiválóságon és a legkorszerűbb ismereteken alapulnak;
  • rendelkeznek innovációs kapacitással;
  • tevékenységük révén rendszerszintű hatást tudnak kiváltani, és képesek az oktatás és képzés területére vonatkozó szakpolitikai menetrendet irányítani.

A támogatott projektek Európa-szerte rendszerszintű hatást kívánnak elérni azáltal, hogy kellő kapacitással rendelkeznek az innovatív eredmények európai léptékű alkalmazásához, és/vagy képesek különböző tematikus vagy földrajzi összefüggésrendszerekbe átültetni azokat.

1. Tétel: Digitális oktatás (ágazatközi)

Az 1. tétel alá tartozó projektek különböző oktatási ágazatokat érinthetnek vagy átívelhetik az oktatási ágazatokat, és a digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban támogatniuk kell a színvonalas és inkluzív digitális oktatást.

Az e tétel keretében benyújtott pályázatoknak a következő három prioritás egyikére kell vonatkozniuk:

  • 1. prioritás: Oktatástechnológia: az uniós alapú megoldások fejlesztése együttműködés és minőségbiztosítás révén;
  • 2. prioritás: Hatékony informatikai pedagógiai megközelítések az alap- és középfokú oktatásban;
  • 3. prioritás: Tanárképzés és tantervfejlesztés a dezinformáció elleni küzdelem és a digitális jártasság előmozdítása terén.

Ezeket a prioritásokat a „Projekttervezés” című szakasz részletezi.

2. Tétel: Szakképzés

A 2. tételhez tartozó projektek a szakképzési ágazatra irányulnak. Ezek a projektek támogatják a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben1 , az európai készségfejlesztési programban2 , a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásban3 , valamint a szakképzésről mint a helyreállítás és a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás előmozdítójáról szóló osnabrücki nyilatkozatban4 foglalt elvek és célkitűzések5 megvalósítását.

A 2. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a „Projekttervezés” részben részletezett alábbi két prioritás egyikére kell vonatkozniuk:

  • 4. prioritás:  A foglalkoztathatóságra vonatkozó mikrotanúsítványok;
  • 5. prioritás: A szakképzés vonzerejének növelése a szakképzési szolgáltatók közötti partnerségek és hálózatok révén.

3. Tétel: Felnőttoktatás

A 3. tételhez tartozó projektek a felnőttoktatási szakpolitikai területre irányulnak. Ezek a projektek a szociális jogok európai pillére cselekvési tervének6 , az európai készségfejlesztési program7 és a „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című tanácsi ajánlás8 elveinek és célkitűzéseinek végrehajtását támogatják.

A 3. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a „Projekttervezés” részben részletezett alábbi két prioritás egyikére kell vonatkozniuk:

  • 6. prioritás: A minőségbiztosítással rendelkező és a munkaerőpiac szempontjából releváns képzési lehetőségek nemzeti nyilvántartásának kialakítása;
  • 7. prioritás: A készségfejlesztési paktum támogatása

A Pályázattípus Célkitűzései

Az általános célkitűzések a következők:

  • Konkrét stratégiai szakpolitikai területeken az oktatási és képzési reformokra jelentős hatást gyakorló innovatív kezdeményezések;
  • Hozzájárulás Európa innovációs kapacitásának megerősítéséhez az innovációnak az oktatás és képzés terén történő előmozdítása révén;
  • Rendszerszintű változás előidézése az innováció gyakorlati és szakpolitikai szinten történő előmozdítása révén;
  • Az uniós szinten kulcsfontosságú témákra és prioritásokra összpontosító, előretekintő elképzelések támogatása, amelyek egy vagy több ágazatban egyértelműen érvényesülhetnek;
  • Teljesen innovatív, úttörő oktatási módszerek és gyakorlatok és/vagy az innováció átadása: uniós szinten az innovatív projekteredmények fenntartható kiaknázásának és/vagy a különböző kontextusokhoz és közönségekhez való igazíthatóságának biztosítása.

A konkrét célkitűzések többek között az alábbiakat tartalmazzák:

  • Olyan innovatív megközelítések azonosítása, kidolgozása, tesztelése és/vagy értékelése, amelyek az oktatási és képzési rendszerek javítása, valamint az oktatás és képzés területére vonatkozó szakpolitikák és gyakorlatok hatékonyságának javítása érdekében alkalmasak az általános érvényesítésre; 
  • Kísérleti tevékenységek indítása a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra adott megoldások tesztelésére a fenntartható és rendszerszintű hatás beindítása érdekében;
  • A transznacionális együttműködés és az előretekintő kérdésekkel kapcsolatos kölcsönös tanulás támogatása a kulcsfontosságú érdekelt felek körében, valamint annak lehetővé tétele számukra, hogy innovatív megoldásokat dolgozzanak ki, és előmozdítsák e megoldások átadását új keretek között, ideértve az érdekelt felek kapacitásépítését is.

Az előretekintő projektek keretében végzett tevékenységeknek hozzá kell járulniuk a következőkhöz:

  • Az oktatási és képzési rendszerek minőségének, hatékonyságának, vonzerejének és méltányosságának javítása;
  • Az oktatás és a képzés területén fennálló szakpolitikák hatékonyságának fejlesztése;
  • Az uniós keretek és jogi kezdeményezések, valamint az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai végrehajtásának támogatása;
  • A célcsoport(ok), a tanulási és oktatási helyzetek, valamint a rendszerszintű innovációt inspiráló és ösztönző hatékony módszertanok és eszközök jobb megismerése;
  • Tudásfejlesztés a tényeken alapuló szakpolitika támogatása érdekében;
  • Magatartásbeli változások kiváltása uniós szinten.

Az e prioritások keretében végzett fő tevékenységek magukban foglalhatják a következőket (a teljesség igénye nélkül): 

  • Akciókutatás, feltérképezés, nagyléptékű ágazati vagy ágazatközi eredmények előállítása;
  • Transznacionális kapacitásépítési tevékenységek, például képzés, szakpolitikai kontextusok elemzése, szakpolitika-kutatás, intézményi módosítások;
  • Innovatív megoldások tesztelésére irányuló kísérleti tevékenységek;
  • Nagyszabású transznacionális rendezvények vagy hálózatépítési tevékenységek, akár ágazati, akár ágazatközi szinten;
  • Az eredmények oktatási közösséghez vagy ágazathoz való eljuttatását célzó hasznosítási tevékenységek;
  • Agytrösztök tevékenységei, innovatív ötletek kutatása és kísérletezése.

Az előretekintő projekteknek adott esetben uniós szintű eszközöket kell alkalmazniuk.

Az előretekintő projekteknek magukban kell foglalniuk egy (az Erasmus+ által finanszírozott projekt időtartamán túli) hosszú távú cselekvési terv kidolgozását az oktatási és képzési rendszerekre gyakorolt hatás érdekében kifejlesztett innovációk fokozatos bevezetésére és általános érvényesítésére, az érintett hatóságokkal és intézményekkel együttműködésben. Biztosítaniuk kell továbbá a munka megfelelő láthatóságát és széles körű disszeminációját, többek között uniós és nemzeti politikai szinten is.

Az előretekintő projektek azt is jelezhetik, hogy más uniós (pl. európai strukturális alapok, Európai Stratégiai Beruházási Alap, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, Igazságos Átmenet Alap), nemzeti és regionális finanszírozási lehetőségek (valamint magánfinanszírozási módok) hogyan támogathatják a projekt végrehajtását. Figyelembe vehetik a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiákat és az európai ipari ökoszisztémák fejlődését.

Az Előretekintő projektekre való jelentkezéshez Teljesítendő Kritériumok

Támogathatósági feltételek

Az előretekintő projektekre vonatkozó projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?

A pályázóknak (koordinátornak és teljes jogú partnereknek) a következőknek kell lenniük:

  • a szakoktatás és -képzés területén vagy a munka világában tevékenykedő köz- vagy magánszervezetek/-intézmények,
  • valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban (olyan országokban, amelyek társulási megállapodásra irányuló tárgyalások alatt állnak, és ahol a megállapodás a támogatás aláírása előtt hatályba lép) rendelkeznek székhellyel.

Kivétel: A 3. tétel 7. prioritása („A készségfejlesztési paktum támogatása”) esetében kizárólag a készségfejlesztési paktum keretében létrejött partnerségek koordináló szervezetei/intézményei lehetnek koordinátorok, és csak a készségfejlesztési paktum alapján létrejött, a benyújtási határidő idején meglévő partnerségekben részt vevő szervezetek/intézmények lehetnek teljes jogú partnerek.

Az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézményeknek érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkezniük.

A programhoz nem társult harmadik országbeli szervezetek/intézmények szintén részt vehetnek társult partnerként (koordinátorként vagy teljes jogú partnerként azonban nem).

A konzorcium összetétele

Az 1. tétel esetében:

A konzorciumnak legalább 3 pályázót (koordinátort és teljes jogú partnert) kell bevonnia legalább 3 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból.

A kapcsolódó szervezetek/intézmények nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

A konzorciumnak legalább egy, uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország nemzeti vagy regionális szintű hatóságát (pl. innovációs, oktatási, munkaügyi vagy gazdasági minisztérium, képesítő vagy minőségbiztosítási hatóság stb.) magában kell foglalnia pályázóként (koordinátorként vagy teljes jogú partnerként).

Az 1. prioritás (Oktatástechnológia) keretében a konzorciumnak pályázóként (koordinátorként vagy teljes jogú partnerként) magában kell foglalnia legalább egy, uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező oktatástechnológiai vállalatot.

A 2. Tétel esetében:

A konzorciumnak legalább 6 pályázót (koordinátort és teljes jogú partnert) kell bevonnia legalább 3 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból.

A kapcsolódó szervezetek/intézmények nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

Legalább 3 támogatható ország esetében a konzorciumnak országonként a következőket kell magában foglalnia:

  1. legalább 1 vállalati, iparági vagy szektorális képviselő szerepben eljáró szervezet/intézmény, és
  2. legalább 1 szakképzési szolgáltató vagy képviseleti szervezet/intézmény (közép- és/vagy felsőfokú szinten).

A 3. Tétel esetében:

A 6. prioritás keretében a konzorciumnak legalább 3 pályázót (koordinátort és teljes jogú partnert) kell bevonnia legalább 3 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból.

A kapcsolódó szervezetek/intézmények nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

Ezenkívül pályázóként vagy társult partnerként magában foglalnia felnőtteknek nyújtott oktatási szolgáltatások szervezésével és/vagy finanszírozásával és/vagy biztosításával (pl. készségfelmérés, kompetenciák érvényesítése, oktatás és képzés, orientáció és iránymutatás) megbízott, illetve az ilyen szolgáltatásokért (vagy azok befolyásolásáért) felelős köz- vagy magánszervezeteket.

A 7. prioritás keretében a konzorcium csak a készségfejlesztési paktum keretében létrejött, meglévő készségfejlesztési partnerségek partnereit vonhatja be pályázóként (koordinátorként és teljes jogú partnerként) legalább 3 uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból. A kapcsolódó szervezetek/intézmények nem számítanak bele a konzorcium összetételére vonatkozó minimális támogathatósági feltételekbe.

A tevékenységek helyszíne

A tevékenységeknek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell zajlaniuk.

A projekt időtartama

Az 1. tétel esetében a projektek időtartama általában 24–48 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

A 2. tétel esetében a projektek időtartama általában 36 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

A 3. tétel esetében a projektek időtartama általában 24 hónap (a meghosszabbítás kellően indokolt esetben és módosítás révén lehetséges).

Az időtartamot a pályázati szakaszban kell megválasztani, a projekt célja, a tervezett tevékenységek típusa, a költségvetés és a projektre kitűzött célok alapján.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója, 1. tétel: ERASMUS-EDU-2023-PI-FORWARD-LOT1

Felhívás azonosítója, 2. tétel: ERASMUS-EDU-2023-PI-FORWARD-LOT2

Felhívás azonosítója, 3. tétel: ERASMUS-EDU-2023-PI-FORWARD-LOT3

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak március 15. (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázatukat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Projekttervezés

Az előretekintő projekteknek mindig szem előtt kell tartaniuk a következő horizontális szakpolitikai összefüggéseket:

  1. Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására;
  2. Az Európai Bizottság zöld megállapodása9 , az ENSZ fenntartható fejlődési céljai10 és az éghajlatváltozásról szóló párizsi nyilatkozat11 ;
  3. Európai készségfejlesztési program12 ;
  4. A Tanács ajánlása a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről13
  5. A Tanács ajánlása a mikrotanúsítványokról14
  6. A Tanács ajánlása az egyéni tanulási számlákról15
  7. A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programról (2021–2030)16
  8. A Tanács ajánlása a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára17 .
  9. Digitális átalakulás oktatási és képzési rendszereinkben, valamint az ifjúsági területen, amint azt az Európai Bizottság 2021–2027-re szóló, új digitális oktatási cselekvési terve18 is tartalmazza;

1. Tétel:  Digitális oktatás (ágazatközi)

Az 1. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a magas színvonalú és inkluzív digitális oktatást kell támogatniuk a 2021–2027-re szóló digitális oktatási cselekvési tervvel összhangban.

Az oktatási és képzési rendszerek jelenleg mély digitális átalakuláson mennek keresztül, amelyet a konnektivitás fejlődése ösztönöz; az eszközök és a digitális alkalmazások széles körű használata; az egyéni rugalmasság szükségessége; a magas színvonalú digitális oktatási tartalmak szélesebb körű elérhetősége és szükségessége, valamint a digitális készségek iránti egyre növekvő igény. Az oktatást és képzést súlyosan érintő Covid19-világjárvány felgyorsította a változást, és számos új tanulási tapasztalatot és perspektívát biztosított.

A 2021–2027-es időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv meghatározza az oktatás és képzés digitális átalakulására vonatkozó uniós szakpolitikát a következő programozási időszakra. Határozottabb európai szintű együttműködésre szólít fel annak érdekében, hogy tanuljunk a Covid19-válságból, és hogy az oktatási és képzési rendszerek megfeleljenek a digitális kor kihívásainak. A cselekvési terv 14 intézkedést irányoz elő két stratégiai prioritás keretében, nevezetesen:

  • A nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása (1)
  • A digitális átálláshoz szükséges digitális kompetenciák fejlesztése iránti igény kielégítése (2)

A Bizottság által az európai oktatási térség kulcsfontosságú tényezőjeként elfogadott cselekvési terv végrehajtása 2021 januárjában kezdődött meg.Az elmúlt hónapokban a Bizottság a Tanács felkérésének eleget téve és Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédét követően strukturált párbeszédet indított a tagállamokkal a digitális oktatásról és készségekről. A párbeszéd célja, hogy integrált, koherens és ambiciózusabb megközelítés keretében támogassa a tagállamokat oktatási és képzési rendszereik digitális átalakulásában, összefogva a különböző kormányzati ágazatokat, valamint a magánszektort (pl. az oktatástechnológiai vállalatokat), a szociális partnereket és a civil társadalmat. A strukturált párbeszéd keretében a Bizottság és a tagállamok közös diagnózist fognak előterjeszteni a nemzeti szintű helyzetről és kilátásokról; és azonosítani fogják a levont tanulságokat és a digitális oktatással kapcsolatos további fellépéshez szükséges következő lépéseket.  A párbeszéd 2022 végén zárul le, és hozzájárul majd a digitális oktatással és készségekkel kapcsolatos jövőbeli uniós szintű intézkedésekhez, beleértve a digitális oktatást támogató tényezőkről, valamint az oktatásban és képzésben a digitális készségkínálat javításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló két javaslatot.

Ezzel összefüggésben biztosítani kell, hogy megfelelő módszertanok és tanárképzési lehetőségek álljanak rendelkezésre a digitális készségek és kompetenciák oktatás és képzés révén történő hatékony fejlesztésének biztosításához. Ezek közé tartozhat az informatika biztosítása mint a technológiák fiatal korban történő aktív használatát előmozdító eszköz, valamint a sürgető társadalmi problémákra reagáló készség- és -kompetenciafejlesztés, például a dezinformáció kezelése és a digitális jártasság előmozdítása területén.

A fent körvonalazottak mellett a digitális oktatási cselekvési terv célja, hogy egy európai digitális oktatási központ létrehozása révén támogassa a digitális oktatás és képzés terén folytatott hatékonyabb uniós szintű együttműködést. A központ előmozdítja az ágazatközi együttműködést, azonosítja és megosztja a bevált gyakorlatokat, valamint eszközökkel, keretekkel, iránymutatással, technikai szakértelemmel és kutatással támogatja a tagállamokat és az oktatási és képzési ágazatot a digitális oktatás területén. A központnak össze kell kapcsolnia a nemzeti és regionális digitális oktatási kezdeményezéseket és szereplőket, és támogatnia kell a digitális oktatási tartalmak cseréjének új modelljeit, olyan kérdésekkel foglalkozva, mint a közös szabványok, az interoperabilitás, az akadálymentesség és a minőségbiztosítás. A központ célkitűzéseivel összhangban szintén fontos támogatni a digitális oktatási ökoszisztéma valamennyi szereplőjét az egymással való hatékony együttműködésben, és különösen a hatóságok/oktatási és képzési intézmények, valamint a gyorsan fejlődő ágazatok, például az európai oktatástechnológia közötti együttműködés megkönnyítésében.

Az előretekintő projektek az alábbi három terület legalább egyikével foglalkoznak:

1. Prioritás: Oktatástechnológia: az Uniós alapú megoldások fejlesztése együttműködés és minőségbiztosítás révén

Az európai oktatási technológiai ágazat a digitális oktatás innovációjának kulcsfontosságú forrása, és gyorsan növekszik. Ugyanakkor továbbra is rendkívül széttagolt, és gyakran nem rendelkezik az oktatási és képzési intézményekkel, valamint a hatóságokkal fenntartható módon történő hatékony együttműködéshez szükséges tapasztalattal és kapacitással.

Ezen a kiemelt területen az előretekintő projektekbe bevonnák az uniós székhelyű oktatástechnológiai szervezeteket/intézményeket az ipar és a hatóságok közötti együttműködés előmozdítása révén, ami hozzájárulna egy jól teljesítő európai digitális oktatási ökoszisztéma kialakításához.

Az e prioritás alá tartozó projekteknek a következőkre kell irányulniuk:

  • az oktatási technológiák tényeken alapuló minőségbiztosítási keretének kidolgozása az oktatási minisztériumokkal együttműködésben, hivatkozással az oktatási technológiai megoldásoknak az oktatásba, a tanulásba és az értékelésbe való integrálása révén elért tanulási eredményekre;
  • a technológiaszolgáltatók, az oktatási és képzési intézmények, valamint az állami hatóságok közötti ágazatközi együttműködés előmozdítása a minőségi digitális oktatási tartalmakhoz való hatékony és méltányos hozzáférés biztosítása terén.

2. Prioritás: Hatékony informatikai pedagógiai megközelítések az alap- és középfokú oktatásban

Az informatika19 még mindig viszonylag új tudományág a köznevelésben. Míg egyes európai országok hosszú múltra visszatekintő oktatási hagyományokkal rendelkeznek, mások csak nemrégiben vezették be ezt a tantárgyat, különösen az alap- és alsó középfokú oktatásban. A közelmúltbeli reformfolyamatok változásokat eredményeztek az iskolai tantervekben, és az EU-ban az iskolai informatika javítására irányuló általános tendenciához vezettek. A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy míg a felsőoktatásban és bizonyos mértékig a felső középfokú oktatásban van tapasztalat az informatika oktatása terén, az alsó középfokú és az alapfokú oktatás terén kidolgozott ismeretek és kutatások száma sokkal korlátozottabb.

Az informatikával és a kapcsolódó értékeléssel kapcsolatos hatékony pedagógiai megközelítések kidolgozásának támogatása segíthet abban, hogy a tanárok jobban felkészüljenek arra, hogy szakértelmüket fejlesszék és megosszák azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a legjobban integrálni a tantárgyat a köznevelés különböző szintjeibe, ezáltal jobban előmozdítva a fiatalok számára a digitális technológia aktív és biztonságos használatát.

Az e prioritás alá tartozó projekteknek a következőkre kell irányulniuk:

  • olyan hatékony és innovatív pedagógiai megközelítések kidolgozása és tesztelése, amelyek megfelelőek és egyértelmű előrelépést mutatnak az oktatás különböző szintjei között, különös tekintettel az alap- és középfokú oktatásra;
  • pedagógusképzési kezdeményezések, amelyek célja a megfelelően felkészített és megfelelő képzettséggel rendelkező (általános és szakosodott) tanárok rendelkezésre állásának növelése a tantárgy tanításához. 

3. Prioritás: Tanárképzés és tantervfejlesztés a dezinformáció elleni küzdelem és a digitális jártasság előmozdítása terén

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó digitális oktatási cselekvési terv részeként az Európai Bizottság tanároknak és oktatóknak szóló közös iránymutatást tett közzé a dezinformáció elleni küzdelem és a digitális jártasság oktatás és képzés révén történő előmozdításához20 . Ugyanakkor több rendszerszintű erőfeszítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek hatékonyan biztosítsák a fiatalok számára az e sürgető problémák kezeléséhez szükséges készségeket és kompetenciákat, valamint hogy támogassák a tanárokat és az oktatókat képzésük és folyamatos szakmai fejlődésük során.

E célból a tanárképzéssel és a tantervfejlesztéssel kapcsolatos előretekintő projektek a digitális jártasság előmozdítása és a dezinformáció elleni küzdelem terén hozzájárulnak az oktatási és képzési rendszerek támogatásához, különösen a tanulók, a tanárok és az oktatók számára a dinamikus online környezethez szorosan kapcsolódó új és újonnan felmerülő kihívások hatékony és strukturált módon történő kezeléséhez.

  • Az e prioritás alá tartozó projekteknek a következőkre kell irányulniuk: a tanárok képzése és folyamatos szakmai továbbképzése a digitális jártasság és a félretájékoztatás elleni küzdelem terén, mind a tartalom és a módszertan tekintetében, mind a rendszerszintű elterjedtség tekintetében;
  • Hatékony és méretezhető megközelítések kutatása és megosztása a tantervek kidolgozása tekintetében a digitális jártasság és a dezinformáció elleni küzdelem területén.

2. Tétel: Szakképzés

A 2. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a következő két prioritás egyikére kell vonatkozniuk: 

4. prioritás: A foglalkoztathatóságra vonatkozó mikrotanúsítványok

„Mikrotanúsítványok”: a tanuló által kis mennyiségű tanulást követően megszerzett tanulási eredmények igazolása (pl. díj vagy bizonyítvány). Exponenciális növekedés és a mikrotanúsítványok elterjedése figyelhető meg, mivel a munkavállalók és álláskeresők a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekkel, a digitális és zöld átállás hatásával, valamint a Covid19-válságból való kilábalással összhangban igyekeznek továbbképzésre és átképzésre törekedni. A mikrotanúsítványokban hatalmas lehetőségek rejlenek az egész életen át tartó tanulás és az inkluzívabb tanulási formák rugalmasabb tanulás és releváns tanulási lehetőségek révén történő támogatására. A Bizottság az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot szolgáló mikrotanúsítványok európai megközelítéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatában lépéseket tett annak érdekében, hogy meghatározza a mikrotanúsítványok leírását, szabványos formátumát, valamint kialakításának és kiadásának elveit.

Ezek az elemek elengedhetetlenek a mikrotanúsítványok minőségének, megbízhatóságának és elterjedésének biztosításához, valamint ahhoz, hogy azok a tanulás pénznemeként teljes mértékben kiaknázhatók legyenek.

A mikrotanúsítványokban rejlő lehetőségek továbbfejlesztése érdekében a  projekteknek az alábbi területek egyikével vagy kombinációjával kell foglalkozniuk:

  • Mikrotanúsítványok a befogadóbb munkaerőpiac érdekében: hogyan használhatók fel a mikrotanúsítványok a készség-ökoszisztémákban, az aktív munkaerőpiaci politikákban (pl. foglalkoztatási szolgálatok, képzési támogatás és foglalkoztatási ösztönzők) a hátrányos helyzetű csoportok – köztük a fiatalok, a minimumjövedelemben részesülők, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékossággal élők és az alacsony képzettségűek – foglalkoztathatóságának és befogadásának támogatására az uniós munkaerőpiacokon.
  • Mikrotanúsítványok a zöld átálláshoz: hogyan lehet a mikrotanúsítványokat úgy megtervezni, átadni és frissíteni, hogy a munkaerőpiaci készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, valamint a munkáltatók, az ipar és a szociális partnerek hozzájárulása alapján felvértezzék az embereket a zöld átálláshoz szükséges készségekkel.
  • A mikrotanúsítványok hordozhatósága: hogyan tudjuk a legjobban kihasználni a digitalizációt, a nyílt szabványokat és a hitelesítési szolgáltatásokat, beleértve az Europass részét képező, tanulmányokkal kapcsolatos digitális európai tanúsítványokat is, hogy lehetővé váljon a mikrotanúsítványok hordozhatósága az országok, a munkáltatók, az oktatási és képzési rendszerek, valamint a foglalkoztatási rendszerek között.

5. Prioritás: A szakképzés vonzerejének növelése a szakképzési szolgáltatók közötti partnerségek és hálózatok révén

A szakképzési programokban frissen végzettek (felső középfokú és posztszekunder szinten) Unió-szerte jellemzően sokkal jobban foglalkoztathatók, mint az általános oktatásban frissen végzettek. Emellett a szakképzés kiemelkedő szerepet játszik az európai felső középfokú oktatásban, mivel a felső középfokú oktatásba beiratkozott tanulók körülbelül fele (48,4%) vesz részt szakképzési programokban.

Mindazonáltal egyes országokban a szakképzés még mindig számos előítélettel és negatív képpel párosul; ezért a fiatalok, a szülők, a vállalatok és a felnőtt tanulók gondolkodásmódjának megváltoztatására van szükség helyi szinten, ahol a szakképzésre kerül sor, szoros együttműködésben a szakképzési szolgáltatók hálózataival.

A folyamatos szakképzés fontosságával kapcsolatos tudatosság növelése is előnyös lenne a vállalatok és a munkavállalók versenyképessége szempontjából.

A szakképzésről szóló tanácsi ajánlás jövőképének részét képezi, hogy vonzó választási lehetőségnek tekinti a szakképzést: „A zöld és a digitális átállás, valamint a demográfiai kihívások fényében azonban jelentősen bővíteni és javítani kell a szakképzés kínálatát a fiatalok és a felnőttek számára egyaránt, ugyanakkor növelni kell a szakképzés vonzerejét és minőségét”.

Ezek a kihívások olyan intézkedéseket tesznek szükségessé, mint például a helyi szintű kapacitás növelése a szakképzés vonzerejének és kiválóságának növelése, valamint az európai szakképzési politika, kezdeményezések és programok gyakorlathoz való közelítése érdekében.

A projekteknek végre kell hajtaniuk legalább az alább felsorolt tevékenységeket (a lista további tevékenységekkel is kiegészíthető):

  • Új hálózatok és partnerségek létrehozása a szakképzési szolgáltatók között ágazati, regionális, nemzeti vagy európai szinten, és/vagy a meglévő hálózatok és partnerségek megerősítése – különösen azokban az országokban, ahol korlátozott a szakképzési szolgáltatók képviselete – annak érdekében, hogy a szakképzés vonzerejének és kiválóságának innovatív módon történő erősítése érdekében biztosítsák a szakképzési közösség hatékony elérését; ez magában foglalhatja (többek között virtuális) gyakorlatközösségek bevonásának és/vagy létrehozásának lehetőségét a szakképzés vonzerejének és kiválóságának támogatása érdekében.
  • Nemzeti és/vagy transznacionális kommunikációs kampányok szervezése, amelyek bemutatják a fiatalok számára a szakmai alapképzés, valamint a felnőttek számára a továbbképzés és átképzés előnyeit, valamint az ebben rejlő karrierlehetőségeket;
  • Rendezvények és/vagy hálózatépítési kezdeményezések szervezése helyi, regionális, nemzeti vagy európai szinten a különböző célcsoportok széles körű elérése érdekében, innovatív online és hagyományos kommunikációs módszerek ötvözésével; ezek nagy fokú innovációval fognak járni21 ;
  • Az együttműködés megerősítése a gazdasági és társadalmi szereplőkkel, köztük a hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a munkáltatókkal annak érdekében, hogy mozgósítani lehessen a szakképzés vonzerejének és kiválóságának növelésére irányuló intézkedéseket, többek között a tanulást ösztönző munkakörnyezet előmozdítása céljából. A projektek arra fognak törekedni, hogy a nemzeti vagy regionális hatóságokat a lehető legnagyobb mértékben bevonják a projektbe;
  • Beszámolók kiválasztása, nagykövetek kinevezése és/vagy kiválósági díjak létrehozása a különböző területeken (a szakképzésben részt vevő tanulók, tanárok, oktatók, innovatív szakképzési szolgáltatók, vállalatok, tanulószerződéses gyakorlati képzések stb. számára) annak érdekében, hogy a szakképzés vonzerejének és kiválóságának növelése érdekében példaként szolgáljanak. A díjak és más kezdeményezések lehetnek nemzeti vagy transznacionális szintűek, és építhetnek az egyes országokban már létezőkre, és a különböző országokban növelhetők és fenntarthatóvá tehetők.

Az 5. prioritás projektjeinek célszerű együttműködniük az ugyanazon prioritás keretében kiválasztott többi projekttel, és szinergiákat kialakítani a tevékenységeik között (többek között közös rendezvények szervezése révén).

3. Tétel: Felnőttoktatás

A 3. tétel keretében benyújtott pályázatoknak a következő prioritásra kell vonatkozniuk: 

6. prioritás: A minőségbiztosítással rendelkező és a munkaerőpiac szempontjából releváns képzési lehetőségek nemzeti nyilvántartásának kialakítása

A felnőttkori tanulásban való részvételt korlátozó okok között szerepel, hogy a potenciális tanulók arról számolnak be, hogy bizonytalanok az információk a lehetőségekről. A felnőttek képzési lehetőségeinek sokféleségében számos tagállamban nehéz eligazodni, és a megfigyelők számára gyakran bizonytalan, hogy egy adott lehetőség jó minőségű-e, és később értékes lesz-e a munkaerőpiacon. A felnőttek számára ez csökkenti az ilyen lehetőségek felkutatására és kihasználására irányuló ösztönzőket. A potenciális finanszírozó szervek – akár hatóságok, akár munkáltatók – esetében ez csökkenti a készségfejlesztésbe való befektetésük fokozására irányuló hajlandóságukat. A minőségbiztosítással és a munkaerőpiac szempontjából releváns képzési lehetőségekkel kapcsolatos nemzeti nyilvántartásokat számos tagállamban e kihívások leküzdésére szolgáló innovatív eszközként használják, ami gyakran az egyéneknek az e nyilvántartásokban rejlő lehetőségek kihasználásához nyújtott pénzügyi támogatáshoz kapcsolódik, és néha magukban foglalják az iránymutatási és érvényesítési lehetőségekre vonatkozó információk is. A pályaorientációs és érvényesítési lehetőségek biztosítására vonatkozó minőségi információk abban is segíthetik a potenciális kedvezményezetteket, hogy részt vegyenek azok használatában, és a lehető legjobb döntést hozzák.

A projektek olyan módszereket és mechanizmusokat határoznak meg, amelyek segítenek biztosítani, hogy ezek a nyilvántartások, amint működőképesek, jelentős számú felhasználóhoz jussanak el, mivel:

  • Javítják az „oktatás és képzés világa” és a „munka világa” közötti kommunikációt (pl. a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, a szociális partnerek, az oktatási és képzési szolgáltatók és más érdekelt felek bevonása irányításukba);
  • Megfelelő egyensúlyt teremtenek a minőség biztosítása és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, változatos lehetőségek biztosítása között;
  • Ötvözik a felhasználó szempontjából az egyszerűséget a megfelelő rugalmassággal a „végfelhasználói oldalon”/a bennük foglalt lehetőségek tekintetében (pl. „több útvonal” lehetősége a nyilvántartáshoz, a benne foglalt lehetőségek regionális differenciálása stb.); valamint
  • Katalizátorként működnek a képzésre irányuló további beruházások ösztönzése terén (pl. azáltal, hogy megbízható referenciává válnak a képzéshez pénzügyi támogatást nyújtó állami rendszerek számára vagy a képzési jogosultságokkal kapcsolatos kollektív vagy vállalati szintű egyeztetések során).
  • Interoperábilisak más nemzeti nyilvántartásokkal és az Europass platformmal az európai tanulási modell (adatrendszer) ágainak használata révén.

7. Prioritás: A készségfejlesztési paktum támogatása

A készségfejlesztési paktum a 2020. évi európai készségfejlesztési program első kiemelt intézkedése. A paktum szilárdan a szociális jogok európai pillérének elveiben gyökerezik, és támogatja a zöld megállapodás és a digitális átalakulás céljait, amint azt „A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa” című bizottsági közlemény kifejti. Hozzájárul továbbá annak az uniós célkitűzésnek az eléréséhez, hogy 2030-ra a felnőttek 60%-a vegyen részt képzésben minden évben, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben foglaltaknak megfelelően.

A készségfejlesztési paktum új kötelezettségvállalási modell a készségekkel kapcsolatos kihívások kezelésére és a helyreállítási pálya, az uniós iparstratégia, valamint a zöld és digitális átállás megvalósítására. Célja, hogy a vállalkozásokat, a munkavállalókat, a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, a szociális partnereket, az ipari szervezeteket/intézményeket, a szakképzési szolgáltatókat, a kereskedelmi kamarákat és a foglalkoztatási szolgálatokat a továbbképzési és átképzési intézkedésekbe való beruházás érdekében mozgósítsa az ipari ökoszisztémákban tapasztalható készséghiányok kezelésére. A paktum keretében létrehozott készségfejlesztési partnerségek azáltal, hogy egyesítik erőiket, és konkrét kötelezettségvállalásokat tesznek a munkaképes korú emberek képzésébe való befektetésre, segítenek kezelni napjaink készségigényeit.

Az e prioritás alá tartozó projekteknek ezért csak a készségfejlesztési paktum keretében létrejött, meglévő partnerségeket kell bevonniuk.

A projektek az alábbiakban felsorolt összes tevékenységet végrehajtják:

  • Olyan irányítási struktúrák vagy megállapodások kidolgozása és támogatása, amelyek összekapcsolják a készségfejlesztési paktum keretében létrejött ugyanazon partnerségen belüli tagokat;
  • Együttműködés kialakítása és támogatása a képzés területén a nagyvállalatok és a kkv-k között, valamint azon kkv-k között, amelyek a készségfejlesztési paktum keretében létrejött ugyanazon partnerség tagjai;
  • A készségfejlesztési paktum keretében létrejött partnerség meglévő és jövőbeli konkrét kötelezettségvállalásai meghatározásának, végrehajtásának és nyomon követésének támogatása, például: 
  • a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés;
  • az alacsonyan képzettek továbbképzése;
  • az emberek átképzése új munkaköri feladatokra, más ágazatokból származó, a saját szektorba átvihető készségekkel rendelkező személyek átképzése, különös tekintettel az Ukrajnából érkező menekültek munkaerőpiaci integrációjára.

Várt hatás

Az előretekintő projektek célja olyan innovatív megoldások biztosítása, amelyek regionális, nemzeti és európai szinten is érvényesíthetők, és ideális esetben uniós finanszírozás vagy más nemzeti és regionális támogatás révén továbbfejlesztésre irányuló potenciállal rendelkeznek.

Az alulról felfelé építkező gyakorlatoknak megfelelően kell kezelniük az Európa innovációs kapacitásának megerősítése, az oktatási és képzési reformokra gyakorolt erőteljes hatás és a rendszerszintű változás kezdeményezése érdekében meghatározott prioritásokat.

A projekteredmények transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szintű, széles körű disszeminációja révén, figyelembe véve a nemzeti, európai ipari ökoszisztémákat és a regionális intelligens szakosodási stratégiákat is, az előretekintő projektek várhatóan rendszerszinten katartikus hatást fejtenek ki annak érdekében, hogy az oktatási és képzési rendszerek jobban megfeleljenek a gyorsan változó világ kihívásainak.

Értékelési szempontok

A projekt relevanciája - (maximum 30 pont)

  • Az Uniós szakpolitikával és kezdeményezésekkel alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat olyan projektet hoz létre és fejleszt ki, amely uniós szinten támogatja az előretekintő elképzelést, (adott esetben) figyelembe véve és támogatva a meglévő uniós eszközöket és kezdeményezéseket. A pályázat támogatja továbbá az uniós szakpolitikák (pl. az európai készségfejlesztési program), az uniós keretek és az olyan uniós kezdeményezések végrehajtását, mint például az európai szemeszter országspecifikus ajánlásai;
  • Cél: a pályázat kapcsolódik a pályázattípus célkitűzéséhez, valamint a pályázattípus általános és konkrét célkitűzéseihez (lásd a fenti „A pályázattípus célkitűzései” szakaszt);
  • Hatály: a pályázat a pályázattípus prioritásainak egyikét érinti (lásd a „Projekttervezés” szakaszt). A célba vett prioritástól függően: 
    • 1. Tétel: Digitális oktatás (ágazatközi) – A minőségi és befogadó digitális oktatás támogatása: a pályázat milyen mértékben tervezi és integrálja következetesen azokat a tevékenységeket, kutatásokat és rendezvényeket, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a tétel célkitűzéseihez, különösen az egyes pályázatok fókuszában lévő prioritások konkrét célkitűzései keretében.
    • 4. prioritás – A foglalkoztathatóságra vonatkozó mikrotanúsítványok: a pályázat milyen mértékben biztosítja, hogy a mikrotanúsítványok igénybe vegyék a meglévő nemzeti rendszereket, uniós eszközöket és szolgáltatásokat, illetve mérlegeli azok kiigazítását az alábbiak érdekében: 1. készségek és képesítések (nemzeti képesítési keretrendszerek, kreditrendszerek, Europass, beleértve a tanulmányokkal kapcsolatos digitális európai tanúsítványokat, minőségbiztosítási eszközök stb.) és 2. foglalkoztathatóság (képzési rendszerek, egyéni tanulási számlák, állami foglalkoztatási szolgálatok, együttműködés a szociális partnerekkel stb.);
    • 5. prioritás – A szakképzés vonzereje:  a pályázat milyen mértékben hozza létre vagy erősíti meg a szakképzési szolgáltatók hálózatait és szövetségeit annak érdekében, hogy innovatív és konkrét módon járuljon hozzá a szakképzés vonzerejének és kiválóságának növeléséhez, valamint hogy megszólítsa a szakképzési szolgáltatókat azokban az országokban, ahol korlátozott a szakképzési szolgáltatók képviselete.
    • 6. prioritás – A képzési lehetőségek nemzeti nyilvántartásai: a pályázat milyen mértékben irányoz elő együttműködést és információcserét azzal kapcsolatban, hogy miként lehet létrehozni vagy javítani a minőségbiztosítás és a munkaerőpiac szempontjából releváns képzési lehetőségekkel kapcsolatos hatékony nyilvántartásokat, amelyek megbízható hivatkozási alapként szolgálhatnak a képzéshez pénzügyi támogatást nyújtó állami vagy magánrendszerek számára, és azok milyen mértékben felelnek meg az európai tanulási modell adatrendszerének;
    • 7. prioritás – A készségfejlesztési paktum támogatása: a pályázat milyen mértékben irányoz elő olyan intézkedéseket, amelyek megerősítik a partnerek közötti együttműködést, ami a készségekkel kapcsolatos jobb információgyűjtést, valamint a munkavállalók hatékony továbbképzését és átképzését eredményezi.
  • Innováció: a pályázat a legkorszerűbb módszereket és technikákat veszi figyelembe, és olyan innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet, amelyek egy vagy több gazdasági vagy oktatási ágazatba beépíthetők;
  • Következetesség: a célkitűzések megbízható szükségletelemzésen alapulnak; a célkitűzések világosan meg vannak fogalmazva, reálisak, és olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és a pályázattípus szempontjából;
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat egyértelműen bemutatja a rendszerszintű uniós hozzáadott értéket, amely a transznacionális jelleg és a lehetséges átültethetőség révén jön létre;
  • A pandémia utáni helyzet: a pályázat milyen mértékben integrálja az új szakpolitikákat és gyakorlatokat ösztönző intézkedéseket rendszerszinten annak érdekében, hogy szembenézzen a közelmúltbeli pandémia által támasztott új kihívásokkal.

A projektterv és a megvalósítás minősége - (maximum 30 pont)

  • Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, módszertan, tevékenységek, időtartam és a javasolt költségvetés közötti következetességet. a pályázat megfelelő tevékenységek koherens és átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek;
  • Felépítés: a munkaprogram egyértelmű és teljes körű, és az összes szakaszra kiterjed:  előkészítés, végrehajtás, nyomon követés, értékelés, disszemináció és hasznosítás. Magában foglalja a bevezetett oktatási innováció előzetes és utólagos elemzését (mindkettőt a projekt időtartama alatt);
  • Módszertan: a javasolt módszertan minősége és megvalósíthatósága, valamint a várt eredmények elérésére való alkalmassága, adott esetben a projekt szempontjából releváns uniós eszközök felhasználásával;
  • Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá.
  • A minőség és a hatékonyság javítása: a pályázat egyértelműen beágyazza az innovációt a tevékenységeibe és az eredményeibe, ami javítja az oktatási és képzési rendszerek minőségét, hatékonyságát és méltányosságát;
  • Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve;
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése és képzése, kölcsönös felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben és költséghatékony módon kerüljön sor. a projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a mérséklési intézkedésekre. a szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik; A munkaprogram középtávon és néhány hónappal a projekt vége előtt független külső minőségértékelést tartalmaz a projektek esetleges kiigazításának lehetővé tétele érdekében.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége - (maximum 20 pont)

  • Kialakítás: a partnerség összetétele összhangban áll a pályázattípus és a projekt célkitűzéseivel. A releváns szervezetek/intézmények megfelelő arányát foglalja magában, amelyek a teljes projekt sikeres megvalósításához szükséges profillal, készségekkel, tapasztalatokkal, szakértelemmel és irányítási támogatással rendelkeznek. A pályázat olyan partnereket von be, amelyek megfelelően képviselik az érintett szektort vagy szektorközi megközelítést. Kialakítás a célba vett tételtől/prioritástól függően:
    • 4. Prioritás - A foglalkoztathatóságra vonatkozó mikrotanúsítványok: Milyen mértékben foglal magában a partnerség olyan szervezeteket/intézményeket, amelyek aktívan részt vesznek az egész életen át tartó tanulás (beleértve a tanulás, az oktatás és képzés valamennyi szintjét és típusát) és a foglalkoztatási rendszerek, többek között az aktív munkaerőpiaci politikák (pl. foglalkoztatási szolgálatok, képzési támogatás és foglalkoztatási ösztönzők) terén folytatott szakpolitikákban vagy gyakorlatban.
    • 5. prioritás - A szakképzés vonzereje:   A partnerség milyen mértékben:
      • foglalja magában a szakképzési szolgáltatók európai, nemzeti, regionális vagy ágazati szövetségeit vagy hálózatait;
      • foglalja magában a hatóságokat a tevékenységek hatásának biztosítása érdekében;
      • biztosít megfelelő földrajzi lefedettséget, különösen azokban az országokban, ahol korlátozott a szakképzési szolgáltatók képviselete. 
  • Elkötelezettség: a partnerek hozzájárulása jelentős, releváns és egymást kiegészítő jellegű. A felelősségi körök és feladatok felosztása egyértelmű, megfelelő, és saját szakértelméhez és kapacitásához mérten valamennyi részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív hozzájárulását szemlélteti;
  • Feladatok: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben; az egyéni feladatok az adott partnerek konkrét know-how-ja szerint kerültek elosztásra;
  • Együttműködés/csapatszellem: hatékony mechanizmust javasolnak a részt vevő szervezetek/intézmények, a résztvevők és egyéb releváns érdekelt felek közötti eredményes együttműködés, döntéshozatal, kommunikáció és konfliktusmegoldás biztosítása érdekében;
  • Földrajzi dimenzió és a programhoz nem társult harmadik országok bevonása (ha vannak ilyenek): a partnerségben különböző földrajzi területekről származó releváns partnerek vesznek részt, és ez a földrajzi összetétel motivált.  Adott esetben a programhoz nem társult harmadik országokból származó részt vevő szervezetek/intézmények részvétele lényeges hozzáadott értéket képvisel az előretekintő projekt célkitűzéseinek elérése szempontjából.

Hatás, disszemináció és fenntarthatóság - (maximum 20 pont)

  • Hasznosítás: a pályázat bemutatja, hogy a projekt eredményeit hogyan érvényesítik rendszerszinten egy vagy több ágazatban. a pályázat az elért eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg;
  • Disszemináció: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények disszeminációjára vonatkozóan, illetve olyan megfelelően azonosított mennyiségi célokat, tevékenységeket, releváns határidőket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékonyan terjesszék a megfelelő érdekelt felek, a szakpolitikai döntéshozók és az innováció ösztönzői körében a projekt időtartama alatt és azt követően. A pályázat emellett feltünteti, hogy mely partnerek felelnek a disszeminációért, és szemlélteti, hogy milyen releváns tapasztalattal rendelkeznek a disszeminációs tevékenységek területén. A disszemináció figyelembe veszi a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiákat is, hogy azok maximális hatást érjenek el ezeken a szinteken; Nyílt hozzáférés: az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét;
  • Hatás: a pályázat szemlélteti a projekt lehetséges hatását:  
    • A célcsoportokra és ágazat(ok)ra;
    • A politikai döntéshozókra a rendszer szintjén;
    • A projektben közvetlenül megcélzott politikai döntéshozókon és hatóságokon kívüli, helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű magán- vagy állami innovációösztönzőkre. A pályázat bemutatja, hogy az ágazatban vagy azon túl más kulcsfontosságú érdekelt felek milyen potenciállal rendelkeznek.

A pályázat intézkedéseket, valamint meghatározott mennyiségi célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére és a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan;

  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti, hogyan fogják megvalósítani és továbbfejleszteni az előremutató projektet különböző (helyi, regionális, nemzeti) szinteken. A pályázat magában foglal egy hosszú távú cselekvési tervet a projekteredmények projekt lezárulását követő, fokozatos kiterjesztésére és általános érvényesítésére. Ennek a tervnek a politikai döntéshozók, az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb iparági érdekeltek közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket, többek között az európai, nemzeti és magánemberektől származó pénzügyi erőforrások potenciális azonosítását annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és a megvalósított előnyök hosszú távon fenntarthatók legyenek.

A pályázatoknak legalább 70 pontot kell elérniük (az összesen 100 pontból) ahhoz, hogy támogathatók legyenek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve: legalább 15 pont a „projekt relevanciája” kategóriára; 15 pont a „projektterv és a megvalósítás minősége” és 10 pont a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége”, valamint 10 pont a „hatás” kategóriára.

Az ugyanahhoz a prioritáshoz tartozó, egyenlő pontszámú pályázatokat a „relevancia” és a „hatás” értékelési szempont szerinti pontszámok alapján rangsorolják.

Az értékelő bizottság lehetőség szerint arra törekszik, hogy biztosítsa a prioritások kiegyensúlyozott lefedését.

Finanszírozási szabályok

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a megpályázott tevékenység becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

Az Uniós támogatás legmagasabb összege projektenként a következő lehet:

  • Az 1. Tétel – Digitális oktatás (ágazatközi) esetében: 1 500 000 EUR
  • A 2. Tétel – szakképzés esetében: 900 000 EUR
  • A 3. Tétel – felnőttoktatás esetében: 1 000 000 EUR

A finanszírozható projektek maximális száma:

Valamennyi Tétel esetében: a költségvetési korlátokon kívül a projektek maximális számának nincs felső határa.

Az 1. Tétel esetében: az indikatív célkitűzés prioritásonként 3 projekt.

Hogyan határozzák meg a projekthez nyújtott egyösszegű támogatás összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „elemzés”, „képzés”, „események szervezése”, „modellkialakítás”, „hosszú távú cselekvési terv”, „kommunikáció és disszemináció”, „minőségbiztosítás” stb.);
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  3.  A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk a becsült költségek bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A leírt költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk disszeminációja, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80%-a lehet.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg. Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás nem engedélyezett. Az önkéntesek és a kkv-k költségei megengedettek. Lásd a pályázati útmutató C. részét az „Elszámolható közvetlen költségek” című részben.

A 2. Tétel 5. Prioritása keretében a pályázatnak indikatív módon tartalmaznia kell évente egy közös rendezvény költségeit, lehetővé téve a bevált gyakorlatok cseréjét és a prioritás keretében kiválasztott más projektekkel való együttműködést (pályázatonként/közös rendezvényenként legfeljebb két fő).

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a finanszírozási és pályázati portálon (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.