Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Az Erasmus+ program prioritásai

Befogadás és sokszínűség

A program valamennyi tevékenysége keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás, a sokszínűség és a méltányosság előmozdítására törekszik. E célkitűzések középpontjában a szervezetek/intézmények és a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők állnak, és a program e szempontok figyelembevételével mechanizmusokat és erőforrásokat bocsát az említettek rendelkezésére. A szervezeteknek/intézményeknek a projektjeik és tevékenységeik kialakításakor befogadó megközelítést kell alkalmazniuk, és azokat a különféle résztvevők alkotta sokszínű csoportok számára kell hozzáférhetővé tenniük.

Ehhez elengedhetetlen a nemzeti irodák nyújtotta támogatás annak érdekében, hogy a projektek minél befogadóbbak és sokszínűbbek legyenek. A nemzeti irodák az európai szintű általános elvek és mechanizmusok alapján befogadási és sokszínűségi terveket dolgoznak ki a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők szükségleteinek lehető legjobb kiszolgálása, valamint a nemzeti összefüggésrendszeren belül e célcsoportokkal foglalkozó szervezetek/intézmények támogatása érdekében. A program megvalósítását támogató SALTO forrásközpontok szintén kulcsszerepet töltenek be a befogadást és a sokszínűséget célzó intézkedések előmozdításában és bevezetésében, különösen az ismeretek összegyűjtése, valamint a nemzeti irodák munkatársait/szakembereit/oktatóit és a program kedvezményezettjeit célzó kapacitásfejlesztési tevékenységek kidolgozása és lebonyolítása terén. Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) ugyanilyen fontos szerepet tölt be a program központilag irányított részeiben. A programhoz nem társult harmadik országokban az uniós küldöttségek és – ha vannak ilyenek – a nemzeti Erasmus+ központok és az Erasmus+ nemzeti irodák tevékenysége szintén alapvető fontosságú abból a szempontból, hogy megismertessék a programot a stratégia célcsoportjaival.

Az említett elvek érvényre juttatását egy Befogadási és sokszínűségi stratégia1  támogatja, amely az összes programterületet lefedi. Ennek célja, hogy a szervezetek/intézmények szélesebb köre számára könnyítse meg a hozzáférést a finanszírozási lehetőségekhez, és a program nagyobb arányban és sikeresebben érjen el kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőket. Emellett kialakít egy keretrendszert a programon keresztül támogatott, társadalmi befogadással és sokszínűséggel foglalkozó projektek számára. A stratégia célja, hogy segítsen azoknak az akadályoknak a kezelésében, amelyekkel a különböző célcsoportok szembesülhetnek, ha hasonló lehetőségeket szeretnének kiaknázni Európán belüli vagy akár azon túl.

Az említett lehetséges akadályok alább megtekinthető listája nem a teljesség igényével készült, és csupán referenciapontként szolgál a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek hatékonyabb megszólítását és nagyobb arányú elérését szolgáló intézkedések megtételéhez. Ezek az akadályok önmagukban és együttesen is gátolhatják az érintettek részvételét:

  • Fogyatékosságok: Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki tartós fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását2 .
  • Egészségügyi problémák: Az akadályok súlyos vagy krónikus betegségeket, illetve más fizikai vagy mentális egészséggel kapcsolatos állapotokat foglalnak magukban, amelyek útját állják annak, hogy az érintettek részt vegyenek a programban.
  • Oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos akadályok: Az oktatási és képzési rendszerekben különböző okokból nehezen teljesítő egyének, a korai iskolaelhagyók, a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülők) és az alacsonyan képzett felnőttek akadályokba ütközhetnek. Ezek a tanulmányi nehézségek – bár személyes körülményekhez is kapcsolódhatnak, és más tényezők is közrejátszhatnak – főként olyan kialakítású oktatási rendszerekből erednek, amelyek strukturális korlátokat hoznak létre, és/vagy nem veszik teljes mértékben figyelembe az egyének sajátos igényeit. Az egyének részvételét szintén akadályozhatja, ha a tantervek felépítése megnehezíti azt, hogy az érintettek a tanulmányaik keretében külföldi tanulási vagy képzési célú mobilitási programban vegyenek részt.
  • Kulturális különbségek: Bár a kulturális különbségek bármilyen hátterű személy esetében akadályként foghatók fel, a kevesebb lehetőséggel rendelkező egyéneket különösen érintik. Az ilyen különbségek általában véve is jelentős akadályt jelenthetnek a tanulás szempontjából, azonban a migránsok vagy menekültek – különösen az újonnan érkezett migránsok –, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók, a jelnyelvhasználók, a nyelvi alkalmazkodás és kulturális befogadás terén nehézségekkel küzdők stb. számára még több nehézséget okoznak. Ha az egyének a különféle programtevékenységek során idegen nyelvekkel és kulturális különbségekkel szembesülnek, az elveheti a kedvüket, vagy bizonyos mértékben korlátozhatja a részvételükből származó előnyöket. Az ilyen kulturális különbségek akár vissza is tarthatják a potenciális résztvevőket attól, hogy támogatást igényeljenek a programon keresztül, tehát belépési korlátot képezve gátolják a részvételt.
  • Társadalmi akadályok: Akadályt jelenthetnek a társadalmi alkalmazkodás terén tapasztalható nehézségek, így kihívásokkal szembesülhetnek például a korlátozott szociális kompetenciákkal rendelkező, antiszociális vagy veszélyes magatartású személyek, a (korábbi) bűnözők, (korábbi) kábítószer-fogyasztók vagy alkoholisták, vagy a társadalom által marginalizált egyének. További szociális akadályok származhatnak a családi körülményekből; például abból, ha valaki elsőként vesz részt a felsőoktatásban a családból, vagy ha az illető (különösen egyedülálló) szülő, gondozó, családfenntartó vagy árva, vagy ha intézményi gondozásban részesül, vagy korábban abban részesült.
  • Gazdasági akadályok: Akadályt jelenthet a gazdaságilag hátrányos helyzet, például az alacsony életszínvonal vagy az alacsony jövedelem, így nehézségekbe ütközhetnek azok a tanulók, akiknek munkát kell vállalniuk ahhoz, hogy eltartsák magukat, vagy a szociális jóléti rendszerre szoruló személyek, a tartósan munkanélküliek, a bizonytalan helyzetben lévők vagy szegénységben élők, a hajléktalanok, valamint az eladósodott vagy pénzügyi problémákkal stb. küzdő egyének. Egyéb nehézségek adódhatnak az olyan szolgáltatások (különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyeknek nyújtott támogatás) korlátozott hordozhatóságából, amelyeknek a résztvevőkkel együtt „mobilisnak” kell lenniük, ha az illető távoli helyre, sőt külföldre megy.
  • Hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó akadályok: Akadályok merülhetnek fel a nemhez, életkorhoz, etnikai hovatartozáshoz, vallási vagy hitbéli meggyőződéshez, szexuális irányultsághoz, fogyatékossághoz vagy interszekcionális tényezőkhöz (a megkülönböztetéssel kapcsolatos, említett akadályok közül kettő vagy több kombinációjához) kapcsolódó megkülönböztetés eredményeként.
  • Földrajzi akadályok: A távoli vagy vidéki területeken, a kis szigeteken, a peremterületeken/legkülső régiókban3 , a városi elővárosokban, a rosszabb infrastruktúrával rendelkező területeken (korlátozott tömegközlekedés, kevés lehetőség) vagy harmadik országok kevésbé fejlett területein stb. való tartózkodás is akadályt jelenthet.

Digitális átállás

A Covid19-világjárvány még jobban rávilágított, hogy ahhoz a digitális átálláshoz, amelyre Európának szüksége van, elengedhetetlen a digitális oktatás. Rámutatott többek közt, hogy egyre nagyobb szükség van a digitális technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázására az oktatás és a tanulás terén, valamint a mindenki számára elérhető digitális készségek fejlesztésére. A digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027)4  stratégiai prioritásaival összhangban a program célja, hogy támogassa ezt a törekvést, és így a tanulókat, az oktatókat, az ifjúságsegítőket, a fiatalokat és a szervezeteket/intézményeket bevonja a digitális átállás folyamatába.

A program támogatni fogja a cselekvési terv első stratégiai prioritását, a nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítását azáltal, hogy minden oktatási és képzési intézményben kapacitást és kritikus hozzáállást alakít ki arra vonatkozóan, hogy miként lehet kiaknázni a digitális technológiák kínálta lehetőségeket az oktatás és a tanulás valamennyi szintjén és minden szektorban, valamint hogyan lehet az oktatási intézmények digitális átállási terveit kidolgozni és végrehajtani.

A program a cselekvési terv második stratégiai prioritásának megvalósításához is hozzájárul azáltal, hogy támogatja azokat a pályázattípusokat, amelyek célja a digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a társadalom minden szintjén és mindenki számára (beleértve a hátrányos helyzetű fiatalokat, a diákokat, az álláskeresőket és a munkavállalókat). A középpontban a mindennapi élethez elengedhetetlen, az algoritmusokkal teli világban való eligazodást, valamint a civil társadalomban és a demokráciában való teljes körű részvételt lehetővé tevő alapfokú és haladó szintű digitális készségek, valamint a digitális jártasság előmozdítása áll majd.

A cselekvési terv e két stratégiai prioritásával összhangban létrejön az Európai Digitális Oktatási Platform, melynek célja, hogy javítsa a digitális oktatással kapcsolatos uniós szintű együttműködést, valamint hozzájáruljon a bevált gyakorlatok cseréjéhez, a közös alkotáshoz és a kísérletekhez. A Platform célja, hogy szorosabb ágazatközi együttműködés révén támogassa a tagállamokat azáltal, hogy az egész életen át tartó tanulás szempontjából foglalkozik a digitális oktatással. A Platform továbbá összeköti a nemzeti hatóságokat, a magánszektort, a szakértőket, a kutatókat, az oktatási és képzési szolgáltatókat és a civil társadalmat a digitális oktatással kapcsolatos szakpolitika és gyakorlat dinamikusabb fejlesztése révén.

A programnak az információs, kommunikációs és technológiai eszközök kiterjedtebb használata, valamint a fizikai mobilitás, a virtuális tanulás és a virtuális együttműködés kombinált használata révén várhatóan az Unión belül és kívül is nagyobb célcsoportot ér el.

Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem

A környezetvédelem és az éghajlat-politika jelenleg és a jövőben is kulcsfontosságú prioritás az EU számára. Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény5  az új európai növekedési stratégia, amely elismeri az iskolák, a képzési intézmények és az egyetemek kulcsfontosságú szerepét abban, hogy bevonják a tanulókat, a szülőket és a szélesebb közösséget a 2050-re teljesítendő klímasemlegességhez vezető eredményes átálláshoz szükséges változásokba.

Az Erasmus+ program kulcsfontosságú eszköz lesz az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődés támogatásával kapcsolatos ismeretek, készségek és attitűdök Európai Unión belüli és azon kívüli kialakításában. A program növelni fogja a mobilitási lehetőségek számát az olyan előretekintő, környezettel kapcsolatos területeken, amelyek elősegítik a kompetenciák fejlesztését, javítják a karrierlehetőségeket és bevonják a résztvevőket a fenntartható növekedés szempontjából stratégiai jelentőségű területekbe, különös tekintettel a vidékfejlesztésre (fenntartható gazdálkodás, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, talajvédelem, bio-mezőgazdaság). Emellett az Erasmus+ programnak – amelynek középpontjában a mobilitás áll – a fenntartható közlekedési módok és a környezetvédelem szempontjából felelősebb magatartás előmozdítása révén karbonsemlegességre kell törekednie.

A környezetvédelem és a globális felmelegedés elleni küzdelem horizontális prioritássá válik a projektek kiválasztása során.  Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja a zöld szektorokban szükséges kompetenciák fejlesztése, ideértve az oktatásnak és a kultúrának a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulását, a zöld ágazati készségfejlesztési stratégiák és módszertanok kidolgozását, a jövőorientált tanterveket, valamint a részt vevő szervezetek/intézmények környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos, tervezett megközelítéseit támogató kezdeményezéseket.

A program támogatja az innovatív gyakorlatok használatát annak érdekében, hogy a tanulók, a munkatársak/szakemberek/oktatók és az ifjúságsegítők ténylegesen a változások katalizátorává válhassanak (például az erőforrás-megtakarítás, az energiafelhasználás és -pazarlás és a szénlábnyom csökkentése, valamint az élelmiszerek és a mobilitás fenntartható alternatíváinak előnyben részesítése stb. révén). Elsőbbséget élveznek azok a projektek is, amelyek oktatási, képzési, ifjúsági és sporttevékenységek révén lehetővé teszik az egyéni preferenciák, a kulturális értékek, a tudatosság, valamint általánosabban támogatják a fenntartható fejlődés iránti aktív elköteleződést.

Ezért az érintett szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek törekedniük kell arra, hogy a zöld gyakorlatokat valamennyi projektbe építsék be a tevékenység megtervezésekor, ami arra fogja ösztönözni őket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, átgondolják a helyi intézkedéseket, és alternatív, környezetbarátabb módszereket dolgozzanak ki tevékenységeik végrehajtására.

Az olyan platformok, mint az eTwinning és az EPALE továbbra is készítenek támogatóanyagokat, és elősegítik a környezetvédelemre és fenntarthatóságra vonatkozó hatékony oktatási gyakorlatok és szakpolitikák cseréjét. Az Erasmus+ továbbá hatékony eszköz társadalmunk számos szereplőjének (iskolák, egyetemek, szakképzési szolgáltatók, ifjúsági és sportszervezetek/-intézmények, nem kormányzati szervezetek/intézmények, helyi és regionális önkormányzatok, civil társadalmi szervezetek/intézmények stb.) megszólítására és bevonására.

Részvétel a demokratikus életben, közös értékek és polgári szerepvállalás

Az Erasmus+ program foglalkozik a polgárok demokratikus folyamatokban való korlátozott részvételével és az Európai Unióval kapcsolatos ismereteik hiányával, és megkísérli leküzdeni azokat a nehézségeket, amelyek a közösségeik, illetve az Unió politikai és társadalmi életében való aktív részvétel során merülnek fel. Az Unió jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy a polgárok már fiatal kortól jobban megértsék az Európai Uniót. A formális oktatás mellett a nemformális tanulás is javíthatja a polgárok Európai Unióval kapcsolatos ismereteit, és erősítheti az Európai Unióhoz való tartozás érzését.

A program támogatja az aktív polgári szerepvállalást és az etikus gyakorlatokat az egész életen át tartó tanulás keretében; előmozdítja a szociális és interkulturális kompetenciák fejlesztését, a kritikai gondolkodást és a médiatudatosságot. Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek formális és nemformális tanulási tevékenységek révén lehetőséget nyújtanak az emberek számára a demokratikus életben történő részvételre, valamint a társadalmi és polgári szerepvállalásra. A középpontban az európai uniós összefüggésrendszerrel kapcsolatos tudatosság növelése, valamint annak megértése áll, különös tekintettel a közös uniós értékekre, az egység és a sokféleség elveire, valamint a társadalmi, kulturális és történelmi örökségre.

Az ifjúság területén a fiatalok részvételéről szóló stratégiát6  dolgoztak ki, amelynek célja, hogy közös keretet biztosítson és támogassa, hogy a programot a fiatalok demokratikus életben való részvételének előmozdítására használják. A stratégia célja, hogy javítsa a fiatalok programban való részvételének minőségét, és kiegészítse az olyan kulcsfontosságú uniós ifjúságpolitikai dokumentumokat, mint az EU ifjúsági stratégiája és az uniós ifjúsági célok. A fiatalok részvételével kapcsolatos eszköztár7  kiegészíti a stratégiát, és célja, hogy a know-how, az ajánlások, az eszközök és a gyakorlati útmutatás megosztása révén gyakorlati szempontból fokozza a fiatalok részvételét a program minden egyes pályázattípusában. Az eszköztár moduljaiban külön hangsúlyt fektet arra, hogy miként lehet kitérni a projektek új horizontális prioritásaira.