Befogadás és sokszínűség

A program valamennyi pályázattípusa keretében az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés, a befogadás, a sokszínűség és a méltányosság előmozdítására törekszik. E célkitűzések középpontjában a szervezetek/intézmények és a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők állnak, és a program ennek figyelembevételével mechanizmusokat és erőforrásokat bocsát az említettek rendelkezésére. A szervezeteknek/intézményeknek a projektjeik és tevékenységeik kialakításakor befogadó megközelítést kell alkalmazniuk, és azokat a különféle résztvevők alkotta sokszínű csoportok számára kell hozzáférhetővé tenniük.

A nemzeti irodák szintén létfontosságúak a projektek támogatásához abban, hogy azok a lehető leginkluzívabbak és legváltozatosabbak legyenek. A nemzeti irodák az európai szintű általános elvek és mechanizmusok alapján befogadási és sokszínűségi terveket dolgoznak ki a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők szükségleteinek lehető legjobb kiszolgálása, valamint a nemzeti összefüggésrendszeren belül e célcsoportokkal foglalkozó szervezetek/intézmények támogatása érdekében. A program megvalósítását támogató SALTO Forrásközpontok szintén kulcsszerepet töltenek be a befogadást és a sokszínűséget célzó intézkedések előmozdításában és bevezetésében, különösen az ismeretek összegyűjtése, valamint a nemzeti irodák munkatársait/szakembereit/oktatóit és a program kedvezményezettjeit célzó kapacitásépítési tevékenységek kidolgozása és lebonyolítása terén. Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) ugyanilyen fontos szerepet tölt be a program közvetlen irányítás keretében kezelt ágai tekintetében. A programhoz nem társult harmadik országokban az uniós küldöttségek és – ha vannak ilyenek – a nemzeti Erasmus+ központok és az Erasmus+ nemzeti irodák tevékenysége szintén alapvető fontosságú abból a szempontból, hogy megismertessék a programot a vonatkozó célcsoportokkal.

Az említett elvek érvényre juttatását az [fn]inklúziós intézkedésekről szóló keretrendszer[ft/]A Bizottság végrehajtási határozata az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program által felölelt inklúziós intézkedések 2021–2027-re vonatkozó keretéről: https://erasmus-plus.ec.europa.eu/document/commission-decision-framework-inclusion-2021-27[/fn], valamint a [fn]befogadási és sokszínűségi stratégia[ft/]Végrehajtási iránymutatások az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület befogadási és sokszínűségi stratégiájához: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/implementation-guidelines-erasmus-and-european-solidarity-corps-inclusion-and-diversity_en[/fn] támogatja, amely az összes programterületet lefedi. Ennek célja, hogy a szervezetek/intézmények szélesebb köre számára könnyítse meg a hozzáférést a finanszírozási lehetőségekhez, és a program nagyobb arányban és sikeresebben érjen el kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőket. Emellett teret és mechanizmusokat alakítanak ki a társadalmi befogadással és sokszínűséggel foglalkozó projektek számára. A stratégia célja, hogy segítsen azoknak az akadályoknak a kezelésében, amelyekkel a különböző célcsoportok szembesülhetnek, ha hasonló lehetőségeket szeretnének kiaknázni Európán belüli vagy akár azon túl.

Az említett lehetséges akadályok alább megtekinthető listája nem a teljesség igényével készült, és csupán referenciapontként szolgál a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek hatékonyabb megszólítását és nagyobb arányú elérését szolgáló intézkedések megtételéhez. Ezek az akadályok önmagukban és együttesen is gátolhatják az érintettek részvételét:

• Fogyatékosságok: Fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki tartós fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi [fn]szerepvállalását[ft/]Az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye:https://www.un.org/development/desa/disabilities/convention-on-the-rights-of-persons-with-disabilities.html[/fn].
• Egészségügyi problémák: Az akadályok súlyos vagy krónikus betegségeket, illetve más fizikai vagy mentális egészséggel kapcsolatos állapotokat foglalnak magukban, amelyek útját állják annak, hogy az érintettek részt vegyenek a programban.
• Oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos akadályok: Az oktatási és képzési rendszerekben különböző okokból nehezen teljesítő egyének, a korai iskolaelhagyók, a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülők) és az alacsonyan képzett felnőttek akadályokba ütközhetnek. Ezek a tanulmányi nehézségek – bár személyes körülményekhez is kapcsolódhatnak, és más tényezők is közrejátszhatnak – főként olyan kialakítású oktatási rendszerekből erednek, amelyek strukturális korlátokat hoznak létre, és/vagy nem veszik teljes mértékben figyelembe az egyének sajátos igényeit. Az egyének részvételét szintén akadályozhatja, ha a tantervek felépítése megnehezíti azt, hogy az érintettek a tanulmányaik keretében külföldi tanulási vagy képzési célú mobilitási programban vegyenek részt.
• Kulturális különbségek: Bár a kulturális különbségek bármilyen hátterű személy esetében akadályként foghatók fel, a kevesebb lehetőséggel rendelkező egyéneket különösen érintik. Ezek a különbségek általában véve jelentős akadályt jelenthetnek a tanulás előtt, különösen a migráns vagy menekült háttérrel rendelkező személyek számára, ideértve többek között az újonnan érkezett migránsokat, a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyeket, a jelnyelvi felhasználókat, valamint a nyelvi alkalmazkodással és a kulturális befogadással kapcsolatos nehézségekkel küzdő személyeket. A különféle típusú programtevékenységekben való részvétel során az idegen nyelvek használata és a kulturális különbségekkel való szembesülés riasztóan hathat egyes résztvevőkre, és akár korlátozhatja is a részvételüknek tulajdonítható előnyöket. Az ilyen kulturális különbségek akár vissza is tarthatják a potenciális résztvevőket attól, hogy támogatást igényeljenek a programokon keresztül, tehát belépési korlátot képezve gátolhatják a részvételt.
• Társadalmi akadályok: Akadályt jelenthetnek a társadalmi beilleszkedés terén tapasztalható nehézségek, így kihívásokkal szembesülhetnek például a korlátozott szociális kompetenciákkal rendelkező, antiszociális vagy veszélyes magatartású személyek, a (volt) bűnözők, (volt) kábítószer-fogyasztók vagy alkoholbetegek, vagy a társadalom által marginalizált egyének. További szociális akadályok származhatnak a családi körülményekből; például abból, ha valaki elsőként vesz részt a felsőoktatásban a családból, vagy ha az illető szülő (különösen ha egyedülálló), gondozó, családfenntartó vagy árva, vagy ha intézményi gondozásban részesül, vagy korábban abban részesült.
• Gazdasági akadályok: Akadályt jelenthet a gazdaságilag hátrányos helyzet, például az alacsony életszínvonal vagy az alacsony jövedelem, így nehézségekbe ütközhetnek azok a tanulók, akiknek munkát kell vállalniuk ahhoz, hogy eltartsák magukat, vagy a szociális jóléti rendszerre szoruló személyek, a tartósan munkanélküliek, a bizonytalan helyzetben lévők vagy szegénységben élők, a hajléktalanok, valamint az eladósodott vagy pénzügyi problémákkal küzdő egyének. Egyéb nehézségek adódhatnak az olyan szolgáltatások (különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyeknek nyújtott támogatás) korlátozott hordozhatóságából, amelyeknek a résztvevőkkel együtt „mobilisnak” kell lenniük, ha az illető elhagyja lakhelyét, vagy akár külföldre megy.
• Hátrányos megkülönböztetéshez kapcsolódó akadályok: Akadályok merülhetnek fel a nemhez, életkorhoz, etnikai hovatartozáshoz, vallási vagy hitbéli meggyőződéshez, szexuális irányultsághoz, fogyatékossághoz vagy interszekcionális tényezőkhöz (a megkülönböztetéssel kapcsolatos, említett akadályok közül kettő vagy több kombinációjához) kapcsolódó megkülönböztetés eredményeként.
• Földrajzi akadályok: A távoli vagy vidéki területeken, például a kis szigeteken, a peremterületeken/legkülső [fn]régiókban[ft/]Az Európai Unióban kilenc legkülső régió található. Azori-szigetek és Madeira (Portugália), Francia Guyana, Guadeloupe, Kanári-szigetek (Spanyolország), Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin (Franciaország).[/fn], a városi elővárosokban, a rosszabb infrastruktúrával rendelkező területeken (korlátozott tömegközlekedés, kevés lehetőség) vagy harmadik országok kevésbé fejlett területein való tartózkodás is akadályt jelenthet.

Digitális átállás

Ahhoz, hogy a digitális átállás emberközpontúan mehessen végbe, valamint az olyan társadalmi kihívások hatékonyabb kezelése érdekében, mint a mesterséges intelligencia és a dezinformáció, Európának a digitális korra felkészült oktatási és képzési rendszerekre van szüksége.  A digitális oktatási cselekvési terv [fn](2021–2027) [ft/]https://ec.europa.eu/education/education-in-the-eu/digital-education-action-plan_hu[/fn] stratégiai prioritásaival és a 2023 novemberében elfogadott, a) a sikeres digitális oktatást és képzést lehetővé tevő fő tényezőkről szóló tanácsi ajánlással, valamint b) a digitális készségek oktatás és képzés keretében történő biztosításának javításáról szóló tanácsi [fn]ajánlással[ft/] https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15741-2023-INIT/en/pdf https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-15740-2023-INIT/en/pdf[/fn]​​​​​​​ összhangban az Erasmus+ program kulcsszerepet játszhat abban, hogy minden korosztályban támogassa a polgárokat abban, hogy megszerezzék azokat a digitális készségeket és kompetenciákat, amelyekre az életük, tanulmányaik, munkájuk és jogaik gyakorlása során, valamint a tájékozódás, az online szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a kommunikáció, a kritikus fogyasztás és a digitális oktatási tartalmak létrehozása és disszeminációja érdekében szükségük van.

A program támogatni fogja a cselekvési terv első stratégiai prioritását, a nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítását azáltal, hogy minden szintű és típusú oktatási és képzési intézményben kapacitást és kritikus hozzáállást alakít ki arra vonatkozóan, hogy miként lehet kiaknázni a digitális technológiák kínálta lehetőségeket az oktatás és a tanulás valamennyi szintjén és minden szektorban, valamint hogyan lehet az oktatási intézmények digitális átállási terveit kidolgozni és végrehajtani.

A program a cselekvési terv második stratégiai prioritásának megvalósításához is hozzájárul azáltal, hogy támogatja azokat a pályázattípusokat, amelyek célja a digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a társadalom minden szintjén és mindenki számára (beleértve a hátrányos helyzetű fiatalokat, a hallgatókat, az álláskeresőket és a munkavállalókat). A középpontban a mindennapi élethez elengedhetetlen, az algoritmusokkal teli világban való eligazodást, valamint a civil társadalomban és a demokráciában való teljes körű részvételt lehetővé tevő alapfokú és haladó szintű digitális készségek, valamint a digitális jártasság előmozdítása áll majd.

A cselekvési terv e két stratégiai prioritásával összhangban létrejön az Európai Digitális Oktatási Platform [fn](EDEH)[ft/]https://education.ec.europa.eu/hu/focus-topics/digital-education/action-plan/action-14-european-digital-education-hub[/fn], melynek célja, hogy javítsa a digitális oktatással kapcsolatos uniós szintű együttműködést, valamint hozzájáruljon a bevált gyakorlatok cseréjéhez, a közös alkotáshoz és a kísérletekhez. A Platform célja, hogy szorosabb szektorközi együttműködés révén támogassa a tagállamokat azáltal, hogy az egész életen át tartó tanulás szempontjából foglalkozik a digitális oktatással. A Platform továbbá összeköti a nemzeti hatóságokat, a magánszektort, a szakértőket, a kutatókat, az oktatási és képzési szolgáltatókat és a civil társadalmat a digitális oktatással kapcsolatos szakpolitika és gyakorlat dinamikusabb fejlesztése révén.

A programnak az információs, kommunikációs és technológiai eszközök kiterjedtebb használata, valamint a fizikai mobilitás, a virtuális tanulás és a virtuális együttműködés kombinált használata révén várhatóan az Unión belül és kívül is nagyobb célcsoportot ér el.

Környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem

A környezetvédelem és az éghajlat-politika jelenleg és a jövőben is kulcsfontosságú prioritás az EU számára. Az [fn]​​​​​​​európai zöld megállapodásról szóló közlemény[ft/]https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu[/fn] az új európai növekedési stratégia, amely elismeri az iskolák, a képzési intézmények és az egyetemek kulcsfontosságú szerepét abban, hogy bevonják a tanulókat, a szülőket és a szélesebb közösséget a 2050-re teljesítendő klímasemlegességhez vezető eredményes átálláshoz szükséges változásokba. Emellett a [fn]zöld átállást szolgáló tanulásról szóló tanácsi ajánlás[ft/]https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9242-2022-INIT/hu/pdf[/fn] hangsúlyozza, hogy a tanulóknak életkortól függetlenül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy mind az iskolarendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli oktatásban megismerjék az éghajlati válságot és a fenntarthatóságot, valamint hogy a zöld átálláshoz szükséges tanulást prioritásként kezeljék az oktatási és képzési politikákban és programokban. A fenntarthatóságnak az oktatás és képzés teljes spektrumának részévé kell válnia, beleértve az oktatók tantervét és szakmai fejlődését, valamint az épületeket, az infrastruktúrát és a műveleteket. Az Erasmus+ program kulcsfontosságú eszköz az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődés támogatásával kapcsolatos ismeretek, készségek és attitűdök Európai Unión belüli és azon kívüli kialakításában. A program növelni fogja a mobilitási lehetőségek számát az olyan előretekintő, környezettel kapcsolatos területeken, amelyek elősegítik a kompetenciák fejlesztését, javítják a karrierlehetőségeket és bevonják a résztvevőket a fenntartható növekedés szempontjából stratégiai jelentőségű területekbe, különös tekintettel a vidékfejlesztésre (fenntartható gazdálkodás, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, talajvédelem, bio-mezőgazdaság). Emellett az Erasmus+ programnak – amelynek középpontjában a mobilitás áll – a fenntartható közlekedési módok és a környezetvédelem szempontjából felelősebb magatartás előmozdítása révén karbonsemlegességre kell törekednie.

A környezetvédelem és a globális felmelegedés elleni küzdelem horizontális prioritás a projektek kiválasztása során.  Elsőbbséget élveznek azok a projektek, amelyek célja a zöld szektorokban szükséges kompetenciák fejlesztése, ideértve az oktatásnak és a kultúrának a fenntartható fejlődési célokhoz való hozzájárulását, a zöld szektorális készségfejlesztési stratégiák és módszertanok kidolgozását, a jövőorientált tanterveket, valamint a részt vevő szervezetek/intézmények környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos, tervezett megközelítéseit támogató kezdeményezéseket.

A program támogatja az innovatív gyakorlatok használatát annak érdekében, hogy a tanulók, a munkatársak/szakemberek/oktatók és az ifjúságsegítők ténylegesen a változások katalizátorává válhassanak (például az erőforrás-megtakarítás, az energiafelhasználás és -pazarlás és a szénlábnyom csökkentése, valamint az élelmiszerek és a mobilitás fenntartható alternatíváinak előnyben részesítése stb. révén). Elsőbbséget élveznek azok a projektek is, amelyek oktatási, képzési, ifjúsági és sporttevékenységek révén szemléletváltást tesznek lehetővé az egyéni preferenciák, a kulturális értékek és a tudatosság terén, valamint általánosabban támogatják a fenntartható fejlődés iránti aktív elköteleződést.

Ezért az érintett szervezeteknek/intézményeknek és résztvevőknek törekedniük kell arra, hogy a zöld gyakorlatokat valamennyi projektbe építsék be a tevékenységek megtervezésekor, ami arra fogja ösztönözni őket, hogy megvitassák és megismerjék a környezetvédelmi kérdéseket, átgondolják a helyi intézkedéseket, és környezetbarátabb módszereket dolgozzanak ki tevékenységeik végrehajtására.

Az olyan platformok, mint az Európai Iskolai Oktatási Platform (beleértve az eTwinninget) és az EPALE továbbra is készítenek támogatóanyagokat, és elősegítik a környezetvédelemre és fenntarthatóságra vonatkozó hatékony oktatási gyakorlatok és szakpolitikák cseréjét. Az Erasmus+ továbbá hatékony eszköz társadalmunk számos szereplőjének (iskolák, egyetemek, szakképzési szolgáltatók, ifjúsági és sportszervezetek/-intézmények, nem kormányzati szervezetek/intézmények, helyi és regionális önkormányzatok, civil társadalmi szervezetek/intézmények stb.) megszólítására és bevonására, amelyek aktív szereplői lehetnek a 2050-ig elérendő klímasemlegességre való átállásnak.

Részvétel a demokratikus életben, közös értékek és polgári szerepvállalás

Az Erasmus+ program foglalkozik a polgárok demokratikus folyamatokban való korlátozott részvételével és az Európai Unióval kapcsolatos ismereteik hiányával, és megkísérli leküzdeni azokat a nehézségeket, amelyek a közösségeik, illetve az Unió politikai és társadalmi életében való aktív részvétel során merülnek fel. Az Unió jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy a polgárok már fiatal kortól jobban megértsék az Európai Uniót. A formális oktatás mellett a nem formális tanulás is javíthatja a polgárok Európai Unióval kapcsolatos ismereteit, és erősítheti az Európai Unióhoz való tartozás érzését.

A program támogatja az aktív polgári szerepvállalást és az etikát az egész életen át tartó tanulásban, előmozdítja a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség fejlesztését. Prioritást élveznek azok a projektek, amelyek formális és nem formális tanulási tevékenységek révén lehetőséget nyújtanak a demokratikus életben való részvételre, valamint a társadalmi és polgári szerepvállalásra. A középpontban az európai uniós összefüggésrendszerrel kapcsolatos tudatosság növelése, valamint annak megértése áll, különös tekintettel a közös uniós értékekre, az egység és a sokféleség elveire, valamint a társadalmi, kulturális és történelmi örökségre.

Az ifjúság területén a fiatalok részvételéről szóló [fn]stratégiát[ft/]https://participationpool.eu/resource-category/youth-participation/youth-participation-strategy/[/fn] dolgoztak ki, amelynek célja, hogy közös keretet biztosítson és támogassa, hogy a programot a fiatalok demokratikus életben való részvételének előmozdítására használják. A stratégia célja, hogy javítsa a fiatalok programban való részvételének minőségét, és kiegészítse az olyan kulcsfontosságú uniós ifjúságpolitikai dokumentumokat, mint az EU ifjúsági stratégiája és az uniós ifjúsági [fn]célok[ft/]Európai ifjúsági célok | Európai Ifjúsági Portál (europa.eu)[/fn]​​​​​​​. A fiatalok részvételével kapcsolatos [fn]eszköztár[ft/]https://participationpool.eu/toolkit/[/fn]​​​​​​​ kiegészíti a stratégiát, és célja, hogy a know-how, az ajánlások, az eszközök és a gyakorlati útmutatás megosztása révén gyakorlati szempontból fokozza a fiatalok részvételét a program minden egyes pályázattípusában. Az eszköztár moduljaiban külön hangsúlyt fektet arra, hogy miként lehet kitérni a projektek új horizontális prioritásaira.