A program következőkben részletezett sajátosságaira külön felhívjuk a figyelmet:

Az Uniós értékek tiszteletben tartása

Az Erasmus+ program végrehajtásának és ezáltal a program kedvezményezettjeinek, valamint a program keretében végrehajtott tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és a kisebbségekhez tartozó emberi jogok tiszteletben tartására irányuló uniós értékeket, az uniós Szerződésekben és az EU Alapjogi Chartájában foglalt értékekkel és jogokkal teljes mértékben összhangban.

A támogatási megállapodásnak megfelelően a kedvezményezett támogatása megszüntethető, illetve csökkenthető, ha nem tartja be az említett rendelkezéseket.

A résztvevők védelme, egészsége és biztonsága

Az Erasmus+ program fontos alapelvei közé tartozik a projektekben érintett résztvevők védelme, egészsége és biztonsága. Valamennyi résztvevő számára lehetővé kell tenni, hogy teljes mértékben igénybe vehesse az Erasmus+-on keresztül a személyes és szakmai fejlődéséhez és a tanuláshoz nyújtott lehetőségeket. Ehhez olyan biztonságos környezetet kell biztosítani, amely tiszteletben tartja és védi az összes résztvevő jogait, fizikai és érzelmi sértetlenségét, valamint mentális egészségét és jóllétét.

A programban részt vevő szervezeteknek/intézményeknek olyan eredményes eljárásokkal és intézkedésekkel kell rendelkezniük, amelyek a tevékenységek során elősegítik és garantálják a résztvevők biztonságát és védelmét, valamint a feléjük tanúsított megkülönböztetésmentes bánásmódot. Szükség esetén a felnőtteknek támogatniuk kell a fiatal résztvevőket (tanulókat, szakképzésben tanulókat, fiatalokat) a mobilitási tevékenységekben. A kísérő felnőtteknek gondoskodniuk kell a mobilitási tevékenység tanulási elemének megfelelő minőségéről, valamint a kiskorú résztvevők védelméről és biztonságáról.

Az Erasmus+ program pályázati kategóriái keretében szervezett mobilitási tevékenységekben érintett tanulókra, hallgatókra, gyakornokokra, tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő tanulókra, felnőtt tanulókra, fiatalokra és munkatársakra/szakemberekre/oktatókra biztosítást kell kötni a tevékenységekben való részvételükkel járó kockázatokkal szemben. A projekt szervezői a program keretében a projekt típusától és a nemzeti szinten elérhető biztosítási formáktól függően dönthetnek az általuk legmegfelelőbbnek ítélt biztosítási formáról. Nem kötelező projektspecifikus biztosítást kötni továbbá, amennyiben a résztvevőkre a projekt szervezője korábban már kötött biztosítást.

A biztosításnak a következő területeket kell lefednie:

• utazási biztosítás, amennyiben szükséges (a poggyászkárokat, illetve a poggyász elvesztését is beleértve);
• felelősségbiztosítás (amennyiben szükséges, a szakmai felelősségbiztosítást vagy felelősségbiztosítást is beleértve);
• baleset és súlyos betegség (a tartós vagy átmeneti munkaképtelenséget is beleértve);
• haláleset (külföldön megvalósított projekt esetében a holttest hazaszállítása is).

Kifejezetten ajánlott a transznacionális tevékenységek résztvevői számára, hogy adott esetben rendelkezzenek európai egészségbiztosítási kártyával. Ezzel az ingyenes kártyával az Unió 27 tagállamában, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában ideiglenes ott-tartózkodás esetén az adott országban biztosított személyekkel azonos feltételek és költségek mellett (egyes országokban térítésmentesen) férhető hozzá az állami egészségügyi ellátás, amennyiben az orvosilag indokolt. A kártyáról és beszerzéséről további információk érhetők el a következő weboldalon: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=559&langId=hu.

Amennyiben a projektben 18 év alatti fiatalok is részt vesznek, a részt vevő szervezeteknek/intézményeknek előzetes engedélyt kell beszerezniük a szülőktől vagy a kiskorúak nevében eljáró személyektől.

Többnyelvűség

A többnyelvűség az európai projekt egyik sarokköve, és kifejezően szimbolizálja az „Egyesülve a sokféleségben” mottóval fémjelzett uniós törekvéseket. Az idegen nyelvek ismerete kiemelkedően fontos szerepet tölt be a munkaerőpiaci érvényesüléshez és a rendelkezésre álló lehetőségek legjobb hasznosításához szükséges készségek között. Az Unió célkitűzése szerint minden polgár számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy fiatal korától kezdve legalább két idegen nyelvet elsajátíthasson.

A program konkrét célkitűzései közé tartozik a nyelvtanulás és a nyelvi sokféleség támogatása. A nyelvi kompetenciák hiánya jelenti az európai oktatásban, képzésben és ifjúsági programokban való részvétel egyik fő akadályát. A nyelvi támogatás biztosítása érdekében bevezetett lehetőségek célja a mobilitás hatékonyságának és eredményességének növelése, a tanulási teljesítmény javítása, és ezáltal a program konkrét célkitűzésének támogatása.

A program nyelvtanulási támogatást nyújt a mobilitási tevékenységek résztvevőinek. A támogatást elsősorban az – egyes szektorok igényei szerint testreszabott – Erasmus+ online nyelvi támogatás (OLS, Erasmus+ Online Linguistic Support) platform használatával vehetik igénybe a résztvevők, mivel az online tanulás a nyelvelsajátítás könnyen hozzáférhető és rugalmas módját kínálja. Az Erasmus+ online nyelvi támogatás (OLS) lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy felmérjék, gyakorolják és fejlesszék nyelvtudásukat. Az OLS mellett egyéb nyelvi támogatás is biztosítható az adott célcsoportok nyelvtanulási igényeinek – például a jelnyelv vagy a Braille-írás használatának – támogatásához. Ezek a pénzügyi esélyegyenlőség megteremtésére célzottan kialakított támogatási kategórián keresztül finanszírozhatók.

A program együttműködési projektek keretében is ösztönzi a nyelvoktatást és -tanulást. A nyelvi készségek előmozdításával kapcsolatos innováció és bevált gyakorlatok közé tartozhatnak például az oktatási és felmérési módszerek, a pedagógiai anyagok kidolgozása, a kutatás, a számítógéppel támogatott nyelvtanulás, valamint az idegen nyelveket használó vállalkozások.

Az Európai Bizottság létrehozta az Európai Nyelvi Díjat, amely arra szolgál, hogy elismerje a minőséget, támogassa a többnyelvűség területét érintő kiváló projektek eredményeinek terjesztését, és előmozdítsa a nyelvtanulás iránti közérdeklődést. A nemzeti irodák évente vagy kétévente ítélik oda az Európai Nyelvi Díjat olyan oktatási és képzési szervezetek/intézmények számára, amelyek kiváló eredménnyel valósítottak meg egy nemzeti iroda által támogatásban részesített Erasmus+ projektet a nyelvtanulás és -oktatás területén. A nemzeti irodák nemcsak az Erasmus+ projektek közül választanak, hanem úgy is dönthetnek, hogy az Európai Nyelvi Díjat a nyelvtanulás és -oktatás témáját átfogó, befogadó vagy innovatív módon megközelítő, egyéb kezdeményezések számára ítélik oda.

Nemzetközi dimenzió

Az Erasmus+ erőteljes nemzetközi dimenzióval (azaz a programhoz nem társult harmadik országokkal folytatott együttműködéssel) rendelkezik a mobilitással, az együttműködéssel és a szakpolitikai párbeszéddel kapcsolatos tevékenységek terén. Támogatja az európai szervezeteket/intézményeket a globalizáció, az éghajlatváltozás és a digitális átállás jelentette globális kihívások kezelésében, nevezetesen a nemzetközi mobilitás és a harmadik országokkal folytatott együttműködés intenzívebbé tétele révén, valamint megerősíti az Európai Unió globális szinten betöltött szerepét. A mobilitás, a csereprogramok és a kapacitásépítés, a társadalmi reziliencia, a humán fejlődés, a foglalkoztathatóság és az aktív részvétel támogatása, valamint az emberek közötti együttműködés rendszeres csatornáinak biztosítása révén erősíti a társadalmi kapcsolatokat azáltal, hogy közös prioritások mentén mozdítja elő az értékeket, elveket és érdekeket. A tevékenységek választ adnak a minőség, a modernizáció és a foglalkoztathatóság kihívásaira azáltal, hogy növelik az oktatás relevanciáját és reagálóképességét a programhoz nem társult harmadik országokban a zöld és fenntartható társadalmi-gazdasági fellendülés, a növekedés és a jólét szempontjából, valamint hozzájárulnak a humán és intézményi fejlődéshez, a digitális átálláshoz, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, a jó kormányzáshoz, valamint a békéhez és a biztonsághoz. A programhoz nem társult harmadik országokban élő fiatalok bevonása kiemelten fontos elemét képezi a reziliensebb, közös bizalmon és interkulturális megértésen alapuló társadalmak kialakítási folyamatának.

Készségek és képesítések elismerése és érvényesítése

Az Erasmus+ támogatja a kompetenciák, készségek és képesítések átláthatóságát és elismerését szolgáló uniós eszközöket – ilyen például az Europass (beleértve a tanulmányokkal kapcsolatos digitális európai tanúsítványokat), a Youthpass, az európai képesítési keretrendszer (EKKR), a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozása (ESCO), az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS), a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referenciakerete (EQAVET), az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (EQAR), az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (ENQA) –, valamint az ezen eszközöket támogató uniós szintű oktatási és képzési hálózatokat, különösen a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központokat (NARIC), a Euroguidance hálózatokat, a nemzeti Europass központokat és az EKKR nemzeti koordinációs pontjait. Ezeknek az eszközöknek közös céljuk, hogy az országhatárokon belül és azokon átívelően egyaránt megkönnyítsék a formális oktatásban és képzésben, valamint egyéb tanulási tapasztalatok (például munkatapasztalat, önkéntes munka, online tanulás) révén szerzett kompetenciák, készségek és képesítések elismerését és mélyebb megértését mind az oktatás és képzés valamennyi alrendszere, mind a munkaerőpiac tekintetében.

E célkitűzések megvalósítása érdekében az elérhető eszközöknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy megfelelően kezeljék az olyan új jelenségeket, mint az oktatás és képzés nemzetköziesítése, a digitális tanulás és a digitális tanúsítás terjedése, valamint a tanulók szükségleteihez és céljaihoz igazított rugalmas tanulási pályák megteremtésének támogatása. Az eszközöknek emellett javítaniuk kell a készségek, kompetenciák és képesítések határokon átnyúló összehasonlíthatóságát és hordozhatóságát, lehetővé téve a tanulók és a munkavállalók számára, hogy szabadon mozogjanak tanulás vagy munkavállalás céljából.

Ezen eszközök végrehajtását és továbbfejlesztését számos hosszú távú szakpolitikai dokumentum vezérli, többek között az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről szóló, 2017. május 22-i tanácsi ajánlás, a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) szóló, 2018. április 18-i (EU) 2018/646 európai parlamenti és tanácsi határozat, valamint a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás. E horizontális szakpolitikai dokumentumok mellett az olyan tematikus stratégiák¹ , mint a Youthpass és az európai képzési stratégia (ETS) célja az ifjúság területén, hogy további támogatást nyújtsanak az e területeken zajló fejlesztésekhez.

A projektekről és az eredményekről folytatott kommunikáció a hatás maximalizálása érdekében

A projektekről és az eredményeikről folytatott kommunikáció elengedhetetlen a különböző szinteket érintő hatások biztosításához. Az Erasmus+ keretében támogatásra pályázóknak a pályázattípus függvényében meg kell tervezniük azokat a kommunikációs tevékenységeket, amelyek célja a projekt életciklusának lezárultával terjeszteni a projekttel kapcsolatos információkat és eredményeket. A pályázatokat releváns kritériumok alapján értékelik annak biztosítása érdekében, hogy ezek a szempontok érvényesüljenek. A kommunikációs és disszeminációs tevékenységek szintjének és intenzitásának arányosnak kell lennie az Erasmus+ különböző pályázattípusainak célkitűzéseivel, hatókörével és céljaival. Az Erasmus+ finanszírozás kedvezményezettjeinek követniük kell az Európai Bizottság által a projektek kedvezményezettjei számára készített intézményi kommunikációs iránymutatásokat, és mind minőségi, mind mennyiségi szempontból nyomon kell követniük és értékelniük kell kommunikációs tevékenységeik sikerét.

Ahogyan az intézményi kommunikációs iránymutatásokban szerepel, a kedvezményezetteknek világosan fel kell tüntetniük az Európai Unió kommunikációs és disszeminációs tevékenységekhez és termékekhez, például eseményekhez, internetes oldalakhoz, vizuális anyagokhoz és publikációkhoz nyújtott támogatását. Különösen biztosítaniuk kell, hogy az Európai Unió emblémája minden kommunikációs anyagon szerepeljen, és hogy azok megfeleljenek a támogatási megállapodásban vagy támogatási határozatban foglalt rendelkezéseknek² . A kedvezményezett támogatása csökkenthető, ha nem tartja be az említett rendelkezéseket.

A kedvezményezetteknek kommunikációs stratégiát és kommunikációs tervet kell kidolgozniuk a következő tényezők figyelembevételével:

• Kommunikációs célkitűzések: a pályázóknak meg kell határozniuk, hogy mit szeretnének elérni kommunikációs tevékenységeikkel, pl. figyelemfelkeltés, a társadalmi értékek előmozdítása, a jövőre vonatkozó új partnerségek kialakítása vagy a szakpolitikák és gyakorlatok befolyásolása; 
• Közönség vagy célcsoport: a pályázóknak meg kell határozniuk azokat a személyeket, akiket el szeretnének érni, és akik hasznosíthatják a projekteredményeket.  A célközönséget vagy a célcsoportot a lehető legpontosabban meg kell határozni, amely lehet a nagyközönség, az egyes érdekelt felek, a szakértők és más érdekelt felek, a döntéshozók, a média stb.;
• A célcsoport elérésre szolgáló csatornák és tevékenységek: a pályázóknak ki kell választaniuk azokat a csatornákat és tevékenységeket, amelyekkel a legmegfelelőbb és legeredményesebb módon kiszolgálhatják a választott célcsoportok igényeit; ilyen lehet például a közösségi média, illetve a különféle események vagy publikációk;
• Projekteredmények (teljesítmény és eredmények): például útmutató a bevált gyakorlatokhoz, valamilyen gyakorlati eszköz vagy termék, a tanulmányokról készült kutatási jelentés, a megszerzett ismeretek és készségek bemutatása és így tovább. Az eredményeket az Erasmus+ Project Results Platformon (Erasmus+ projekteredményeket bemutató platform) (https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/projects_en) kell terjeszteni és népszerűsíteni;
• Ütemezés: a pályázóknak eredményesen meg kell tervezniük, hogy mikor kerül sor a különböző tevékenységekre (egy munkatervhez vagy bizonyos mérföldkövekhez kapcsolva azokat), valószerű célokat kell meghatározniuk, és a projekt előrehaladása, a célközönség vagy -csoport igényeiben bekövetkezett változások, valamint a szakpolitikai és eljárási fejlemények fényében gondoskodniuk kell a megfelelő rugalmasságról;
• Fő teljesítménymutatók (KPI-k): a teljesítménymutatók értékes irányítási eszközt jelentenek a kommunikációs és disszeminációs tevékenységek végrehajtása során elért haladás nyomon követésében (és szükség esetén lehetővé teszik a kiigazításokat), valamint értékelik a célkitűzések elérése terén elért siker mértékét. A fő teljesítménymutatóknak összhangban kell lenniük a szervezeti kommunikációs hálózati mutatókkal³ .

Az Erasmus+ Oktatási Anyagokhoz Való nyílt hozzáférésre vonatkozó követelménye

Az Erasmus+ előmozdítja a projekteredményekhez történő nyílt hozzáférést a tanulás, az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka támogatása érdekében. Az Erasmus+ kedvezményezettjei kötelesek a program keretében támogatott projektek összefüggésén belül létrehozott oktatási segédanyagokat és eszközöket – dokumentumokat, médiatartalmakat, szoftvereket vagy egyéb anyagokat – nyílt licenc alkalmazásával ingyenesen elérhetővé tenni a nyilvánosság számára. Az anyagokat mindennemű költség és korlátozás nélkül egyszerűen hozzáférhetővé és visszakereshetővé kell tenni, a nyílt licencnek pedig lehetővé kell tennie a nyilvánosság számára a segédanyag használatát, újbóli felhasználását, átdolgozását és megosztását. Ezeket az anyagokat nyílt oktatási segédanyagoknak nevezzük. A segédanyagokat ennek érdekében szerkeszthető digitális formátumban kell feltölteni egy megfelelő és nyílt hozzáférésű platformra. Noha az Erasmus+ a legnyíltabb licencek használatát szorgalmazza⁴ , a kedvezményezettek bizonyos korlátozásokat előíró licenceket is választhatnak. Ezek korlátozhatják például a mások általi kereskedelmi célú felhasználást, vagy arra kötelezhetik a többi személyt, hogy a származékos alkotások esetében is alkalmazzák az adott licencet. Erre akkor nyílik lehetőség, ha mindez összhangban áll a projekt jellegével, valamint az anyag típusával, és továbbra is lehetővé teszi a nyilvánosság számára a segédanyag használatát, újbóli felhasználását, átdolgozását és megosztását. A nyílt hozzáférésre vonatkozó követelmény kötelező, és nem érinti a támogatások kedvezményezettjeinek szellemitulajdon-jogait.

Erasmus+ Nyílt Hozzáférés a kutatásokhoz és az adatokhoz

Az Erasmus+ program arra ösztönzi a kedvezményezetteket, hogy nyílt hozzáférésű – vagyis költségektől és a felhasználókra vonatkozó hozzáférési korlátozásoktól mentes – útvonalak segítségével tegyék közzé kutatási eredményeiket. Szorgalmazzák továbbá, hogy a kedvezményezettek nyílt licenceket alkalmazzanak e kutatási eredményekre. A projektek során összegyűjtött adatokat minden lehetséges esetben „nyílt hozzáférésű adatként” – azaz nyílt licenc alkalmazásával –, megfelelő formátumban és erre alkalmas, nyílt adatplatformon kell közzétenni.

Footnote

1. A stratégiák itt találhatók: https://www.salto-youth.net/ ↩ back
2. Az Európai Bizottság vizuális identitásának – és azon belül az Európai Unió emblémájának – használatával kapcsolatos iránymutatásokat lásd a következő oldalon: https://ec.europa.eu/info/resources-partners/european-commission-visual-identity_hu#documents és https://commission.europa.eu/system/files/2021-05/eu-emblem-rules_hu.pdf ↩ back

3. A kommunikációs hálózat mutatói és a kapcsolódó útmutató itt találhatók:https://commission.europa.eu/system/files/2023-02/2022%20EC%20Comm%20indicators.pdf https://commission.europa.eu/publications/resources-evaluation-communication_en ↩ back

4. Ilyenek például a kreatív művek esetében széles körben alkalmazott Creative Commons Attribution vagy Creative Commons Attribution-Share Alike licencek, a szoftverek esetében széles körben alkalmazott GNU nyilvános licenc és a GNU kevésbé általános nyilvános licenc, vagy az adatbázisok esetében széles körben alkalmazott nyílt adatbázislicenc. ↩ back