Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport
Search the guide

Ez a weboldal még nem tükrözi a 2023. évi Erasmus+ pályázati útmutató tartalmát.

A jobb oldalon található „Download” (Letöltés) gombra kattintva azonban már letölthető a 2023. évi teljes útmutató. Válassza ki, hogy melyik nyelven szeretné megjeleníteni a PDF-dokumentumot.

Mobilitási projektek a felsőoktatásban tanulók és közreműködő munkatársak/szakemberek/oktatók számára

Ez a felsőoktatási mobilitási pályázattípus a felsőoktatás bármely tanulmányi területén és ciklusában (rövid ciklus, alapképzés, mester- és doktori szint) tanulók fizikai és vegyes mobilitását támogatja. A hallgatók vagy külföldön tanulhatnak egy felsőoktatási partnerintézményben, vagy szakmai gyakorlatot teljesíthetnek egy vállalkozásnál, kutatóintézetnél, laboratóriumban, szervezetnél/intézménynél vagy más releváns, külföldi munkahelyen. A hallgatók a külföldi tanulmányi időszakot szakmai gyakorlattal is kombinálhatják, és ezáltal fokozhatják a tanulási eredményeket és a transzverzális készségek fejlesztését. Noha a hosszú távú fizikai mobilitás határozottan ajánlott, ez a pályázattípus szem előtt tartja, hogy rugalmasabb fizikai mobilitási időtartamokat kell kínálni annak érdekében, hogy a programhoz hozzáférjenek a különféle hátterű, eltérő körülményekkel rendelkező és különböző tanulmányi területeken tevékenykedő hallgatók.

A pályázattípus emellett támogatja, hogy a felsőoktatásban az oktatási és az adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak/szakemberek/oktatók külföldi szakmai továbbképzési tevékenységekben vegyenek részt, valamint hogy a munka világában tevékenykedő munkatársak/szakemberek/oktatók oktassák és képezzék a felsőoktatási intézmények hallgatóit vagy munkatársait/szakembereit oktatóit. Ezek a tevékenységek oktatási és képzési (például szakmai látogatások, megfigyelési időszakok, tanfolyamok) időszakokból egyaránt állhatnak.

A pályázattípus ezenkívül támogatja a vegyes intenzív programokat, amelyek felsőoktatási intézmények csoportjai számára teszik lehetővé, hogy közösen vegyes mobilitási tanterveket és tevékenységeket hozzanak létre a hallgatók, a tudományos szakemberek és az adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak számára.

A pályázattípus célkitűzései

E pályázattípus célja, hogy hozzájáruljon egy globális hatókörű európai oktatási térség létrehozásához, és megerősítse az oktatás és a kutatás közötti kapcsolatot.

A pályázattípus célja továbbá a foglalkoztathatóság, a társadalmi befogadás, a polgári szerepvállalás, az innováció és a környezeti fenntarthatóság elősegítése Európában és azon túl azáltal, hogy minden tanulmányi területen és ciklusban tanuló hallgató számára lehetőséget biztosít arra, hogy tanulmányai keretében külföldön tanuljon vagy képzésben vegyen részt. A pályázattípus céljai a következők:

  • új nézetek, ismeretek, oktatási és kutatási módszerek, valamint munkamódszerek megismertetése a hallgatókkal a saját tanulmányi területükön az európai és nemzetközi kontextusban;
  • a transzverzális – például kommunikációs készségek, nyelvi készségek, kritikai gondolkodás, problémamegoldó, interkulturális és kutatási – készségek fejlesztése;
  • azon progresszív – például digitális és zöld – készségek fejlesztése, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megbirkózzanak a jelen és a jövő kihívásaival;
  • a személyes fejlődés – például az új helyzetekhez történő alkalmazkodás és az önbizalom – feltételeinek megteremtése.

A pályázattípus célja továbbá, hogy lehetővé tegye az összes – többek között vállalati – munkatárs/szakember/oktató számára, hogy külföldön oktasson vagy képzést biztosítson a szakmai fejlődése keretében a következők érdekében:

  • a szakértelem megosztása; 
  • új oktatási környezetek megtapasztalása;
  • új, innovatív pedagógiai és tanterv-összeállítási készségek és digitális készségek elsajátítása;
  • kapcsolattartás külföldi munkatársakkal a program célkitűzéseinek elérését szolgáló közös tevékenységek kidolgozása céljából;
  • a bevált gyakorlatok cseréje és az együttműködés fokozása a felsőoktatási intézmények között;
  • a hallgatók jobb felkészítése a munka világára.

A tevékenység emellett arra szolgál, hogy elősegítse a transznacionális és több tudományágon átívelő tantervek kidolgozását, valamint a tanulás és az oktatás innovatív módjait, többek között az online együttműködést, a kutatásalapú tanulást, továbbá az olyan kihívásalapú megközelítéseket, amelyeknek a társadalmi kihívások leküzdése a célja.

Hogyan lehet hozzáférni az Erasmus+ felsőoktatási mobilitási lehetőségeihez?

A pályázó szervezetnek/intézménynek uniós tagállamban vagy az Erasmus+ programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkeznie, és érvényes felsőoktatási akkreditációval kell rendelkeznie. Vagy egyéni felsőoktatási intézményként vagy pedig mobilitási konzorcium nevében pályázhat; az előbbihez Erasmus Felsőoktatási Chartával (ECHE), utóbbihoz konzorciumakkreditációval kell rendelkeznie.

Egyéni szervezeti/intézményi akkreditáció - az Erasmus Felsőoktatási Charta

A felsőoktatási intézményeknek meg kell szerezniük az Erasmus Felsőoktatási Chartát (ECHE)1 , mielőtt mobilitási projektre pályáznak az Erasmus+ nemzeti irodájához. Az Erasmus Felsőoktatási Chartát aláíró felsőoktatási intézmények kötelezettséget vállalnak arra, hogy – a nyelvi felkészítést is beleértve – minden szükséges támogatást megadnak a mobilitási projektek résztvevőinek. A mobilitási projektek résztvevői online nyelvi támogatást vehetnek igénybe idegen nyelvi kompetenciáik javításához a mobilitás előtt és/vagy alatt.

Az Erasmus Felsőoktatási Charta egyéb elvei mellett a részt vevő felsőoktatási intézménynek csak az intézmények közötti előzetes megállapodások keretében kell végrehajtania a tanulmányi és oktatási célú mobilitást, és a leendő résztvevőket tisztességes, átlátható, koherens és dokumentált módon kell kiválasztania, a nemzeti irodával kötött támogatási megállapodás rendelkezéseinek megfelelően. Ezeket a tisztességes és átlátható eljárásokat a mobilitás valamennyi szakaszában, valamint a résztvevők kérdéseinek/panaszainak megválaszolásában is biztosítania kell. Biztosítania kell, hogy kreditmobilitás esetén ne számítsanak fel díjat a program keretében érkező hallgatóknak a tanításért, regisztrációért, vizsgákért, illetve laboratóriumi és könyvtári létesítményekhez való hozzáférésért. A mobilitást követően az intézménynek azt is biztosítania kell, hogy automatikusan és teljes mértékben elismerje a külföldi tanulmányi időszak eredményeit.

Az Erasmus Felsőoktatási Chartát kiegészíti az Erasmus Felsőoktatási Chartára vonatkozó iránymutatás2 , amely támogatja a felsőoktatási intézményeket az Erasmus Felsőoktatási Chartára vonatkozó elvek végrehajtásában. A felsőoktatási intézményeknek megfelelően tiszteletben kell tartaniuk az Erasmus Felsőoktatási Chartát és annak támogató iránymutatását az akkreditációt igénylő valamennyi pályázattípus végrehajtása során. E célból rendelkezésre áll az Erasmus Felsőoktatási Charta önértékelése3 , amely támogatja a felsőoktatási intézményeket annak felmérésében, hogy hogyan teljesítik az Erasmus Felsőoktatási Charta elveinek végrehajtását, és mely területeket lehetne megerősíteni, valamint javaslatokat tesz a további fejlesztésre.

Bár a programhoz nem társult harmadik országok felsőoktatási intézményei nem jogosultak az Erasmus Felsőoktatási Charta aláírására4 , tiszteletben kell tartaniuk annak alapelveit. Ezért a nemzetközi mobilitásra vonatkozó intézményközi megállapodásnak kifejezetten tartalmaznia kell az olyan szempontokat, mint a hallgatók méltányos és átlátható kiválasztása, a tanulási eredmények elismerése és a mobilitás résztvevőinek nyújtott valamennyi szükséges támogatás.

Csoportos akkreditáció - Erasmus-akkreditáció felsőoktatási mobilitási konzorciumok számára

Az egyes felsőoktatási intézmények mellett felsőoktatási intézmények csoportjai is pályázhatnak felsőoktatási mobilitási projekt finanszírozására. Az ilyen csoportot mobilitási konzorciumnak nevezik. A mobilitási konzorciumnak felsőoktatási mobilitási konzorciumoknak szóló Erasmus-akkreditációval kell rendelkeznie.

A mobilitási konzorcium koordinátora a mobilitási konzorcium nevében pályázik a felsőoktatási mobilitási konzorciumoknak szóló Erasmus-akkreditációra és az Erasmus+ támogatásra. Ezt az akkreditációt ugyanaz a nemzeti iroda ítéli oda, amely a felsőoktatási mobilitási projekt finanszírozására irányuló kérelmet elbírálja. Az akkreditációra és a mobilitási projektek finanszírozására irányuló kérelmeket ugyanazon pályázati felhívás keretében is be lehet nyújtani. Csak azon felsőoktatási intézmények és szervezetek/intézmények csoportjainak mobilitási projektjei támogathatók, amelyek akkreditációra irányuló kérelme kedvező elbírálást kapott.

A konzorciumi akkreditációra irányuló pályázat kedvező elbírálásához a következő feltételeknek kell eleget tenni:

Támogathatósági feltételek

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények

A felsőoktatási mobilitási konzorciumok a következő részt vevő szervezetekből/intézményekből állhatnak:

  • érvényes Erasmus Felsőoktatási Chartával rendelkező felsőoktatási intézmények;
  • a munkaerőpiacon vagy az oktatás, képzés és ifjúság területén tevékenykedő köz- vagy magánszervezetek/-intézmények.

Minden egyes részt vevő szervezetnek/intézménynek ugyanabban az uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkeznie. Mobilitási konzorciumok nem hozhatók létre a programhoz nem társult harmadik országokban.

A mobilitási konzorciumi akkreditációra irányuló pályázatban a mobilitási konzorcium összes tagszervezetét/-intézményét meg kell nevezni.

Ki pályázhat?

Bármely támogatható részt vevő szervezet/intézmény eljárhat koordinátorként, vagyis pályázhat a konzorciumot alkotó összes szervezet/intézmény nevében.

A részt vevő szervezetek/intézmények száma

A mobilitási konzorciumnak legalább három támogatható részt vevő szervezetből/intézményből kell állnia, amelyek közül kettőnek felsőoktatási intézménynek kell lennie.

A konzorciumi akkreditáció időtartama

A teljes programidőszak.

Az akkreditáció odaítélését követően a mobilitási konzorcium összetételének jelentős módosítása új akkreditációs kérelmet tesz szükségessé.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

A pályázó szervezet/intézmény székhelye szerinti ország nemzeti irodájához.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak február 23. (közép-európai idő szerint) déli 12:00 óráig kell benyújtaniuk a tárgyévben vagy a következő években június 1-jével kezdődő projektekre vonatkozó akkreditációs kérelmüket.

Hogyan kell pályázni?

Ennek részleteit a pályázati útmutató C. része tartalmazza.

Értékelési szempontok

Az akkreditációs pályázatok elbírálása a következő értékelési szempontok alapján történik:

A konzorcium relevanciája - (maximális pontszám: 30 pont)

  • A pályázat relevanciája a következő szempontok alapján: 
    • a pályázattípus célkitűzései;
    • a konzorciumban részt vevő szervezetek/intézmények és az egyéni résztvevők igényei és célkitűzései.
  • Milyen mértékben alkalmas a pályázat a következők megvalósítására: 
    • kiváló tanulási eredmények biztosítása a résztvevők számára;
    • a konzorciumban részt vevő szervezetek/intézmények kapacitásainak és nemzetközi dimenziójának megerősítése;
    • uniós hozzáadott érték teremtése olyan eredmények felmutatásával, amelyeket az egyes felsőoktatási intézmények által külön-külön megvalósított tevékenységekkel nem lehetne elérni.

A konzorcium összetételének minősége és az együttműködési megállapodások minősége - (maximális pontszám: 20 pont)

  • Milyen mértékben: 
    • vegyít a konzorcium megfelelő arányban küldő felsőoktatási intézményeket, illetve adott esetben más társadalmi-gazdasági szektorokban tevékenykedő, és a projekt valamennyi aspektusának sikeres megvalósításához szükséges profillal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, kiegészítő részt vevő szervezeteket/intézményeket;
    • a konzorcium vezetője tapasztalattal rendelkezik a konzorciumirányítás vagy hasonló projekttípus területén;
    • megfelelő a szerepkörök, a felelősségi körök és a feladatok/erőforrások felosztása, illetve mennyire bizonyított az összes részt vevő szervezet/intézmény kötelezettségvállalása és aktív részvétele;
    • vonták össze és osztják meg a feladatokat/erőforrásokat;
    • egyértelműek a szerződésekkel kapcsolatos és a pénzügyi irányításra vonatkozó kérdéseket érintő felelősségi körök;
    • vesznek részt a konzorciumban új résztvevők és a pályázattípusban kevésbé tapasztalt szervezetek/intézmények.

A konzorcium tevékenységi tervének és annak megvalósításának minősége - (maximális pontszám: 20 pont)

  • A mobilitási projekt valamennyi szakaszának (a mobilitási tevékenységek előkészítése, megvalósítása és utánkövetése) áttekinthetősége, teljessége és minősége;
  • A gyakorlati intézkedések, az irányítási és a támogatási módszerek (például fogadó szervezetek/intézmények felkutatása, küldő és fogadó szervezetek/intézmények társítása, tájékoztatás, nyelvi és interkulturális támogatás, nyomon követés) minősége;
  • A részt vevő szervezetek/intézmények közötti, valamint a más releváns érdekelt felekkel folytatott együttműködés, koordináció és kommunikáció minősége;
  • Amennyiben releváns, a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló intézkedések minősége, valamint az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközök következetes használata;
  • Adott esetben a mobilitási tevékenység résztvevőinek kiválasztására irányuló lépések, valamint a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek mobilitási tevékenységekben való részvételét elősegítő lépések megfelelősége.

Hatás és disszemináció - (maximális pontszám: 30 pont)

  • A konzorcium által irányított tevékenységek eredményeinek értékelését célzó intézkedések minősége;
  • A projekt lehetséges hatása: 
    • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
    • a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és magánszemélyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz intézményi, helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű hatás;
  • A konzorcium által irányított tevékenységek eredményeinek a részt vevő szervezetek/intézmények és partnerek körében és azokon kívül történő disszeminációját célzó intézkedések megfelelősége és minősége.

Az akkreditációra való kiválasztáshoz a pályázatoknak összesen legalább 60 pontot el kell érniük. Ezenfelül minden egyes értékelési szempont esetében el kell érniük a maximálisan megszerezhető pontok legalább felét.

Projekttervezés

A pályázó szervezet/intézmény feladata a mobilitási projektre irányuló támogatás megpályázása, a támogatási megállapodás aláírása és végrehajtása, valamint a beszámolás.

A mobilitási projektben részt vevő szervezetek/intézmények szerepe és feladatai a következők:

  • Küldő szervezet/intézmény: feladata a hallgatók/munkatársak/szakemberek/oktatók kiválasztása és külföldre utaztatása. Ezek a feladatok magukban foglalják a támogatások kifizetését is (az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok résztvevőinek), az előkészítést és a nyomon követést, valamint a mobilitási időszakhoz kapcsolódó eredmények automatikus elismerését.
  • Fogadó szervezet/intézmény: feladata a külföldi hallgatók/munkatársak/szakemberek/oktatók fogadása, a nekik szóló tanulmányi/szakmai gyakorlati program vagy képzési tevékenységek megszervezése, illetve adott esetben oktatási tevékenység biztosítása a fogadott személy számára. Ezek a feladatok magukban foglalják a támogatások kifizetését is (a programhoz nem társult harmadik országokból érkezőknek),
  • Közvetítő szervezet/intézmény: a munkaerőpiacon vagy az oktatás, a képzés és az ifjúság területén tevékenykedik az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok egyikében. Lehet mobilitási konzorcium tagja, de nem lehet küldő szervezet/intézmény. Részt vehet a küldő felsőoktatási intézmény adminisztratív feladatainak megosztásában és elvégzésében, a résztvevők közös felkészítésében, és elősegítheti, hogy szakmai gyakorlat esetén a részt vevő hallgatók profilja jobban megfeleljen a vállalkozások igényeinek.

A küldő és fogadó szervezeteknek/intézményeknek, valamint a hallgatóknak/munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak a mobilitási időszak kezdetét megelőzően (a hallgatók esetében) „tanulmányi megállapodásban” vagy (a munkatársak/szakemberek/oktatók esetében) „mobilitási megállapodásban” kell rögzíteniük, hogy a hallgatók vagy a munkatársak/szakemberek/oktatók milyen tevékenységeket fognak végezni. Ezekben a megállapodásokban meg kell határozni a mobilitási időszak tartalmát, valamint a külföldi tanulási időszak formális elismerésének a felekre vonatkozó feltételeit. A jogokat és kötelezettségeket a kedvezményezett és a résztvevő között aláírt támogatási megállapodás tartalmazza. Ha a tevékenységre két felsőoktatási intézmény között kerül sor (vegyes mobilitást magában foglaló tanulmányi célú hallgatói mobilitás vagy munkatársak/szakemberek/oktatók oktatási célú mobilitása), akkor a küldő és a fogadó intézménynek a csereprogram kezdete előtt „intézményközi megállapodást” kell kötnie.

Horizontális dimenziók

A mobilitási projektek tervezésekor a következő horizontális dimenziókat kell megerősíteni:

Befogadás és sokszínűség a felsőoktatási mobilitás keretében

A felsőoktatási intézményeknek a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitáshoz történő hozzáférésének megkönnyítése érdekében gondoskodniuk kell arról, hogy a különböző hátterű jelenlegi és potenciális résztvevők számára biztosított legyen az egyenlő és méltányos hozzáférés, illetve minden fennálló lehetőség. Ebbe beleértendők a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők, például a fizikai, mentális és egészségi problémákkal küzdő résztvevők, a gyermekes hallgatók, a hivatásos sportoló tanulók, valamint a mobilitásban alulreprezentált valamennyi tanulmányi területen tanuló hallgatók. Ennek az elvnek a tiszteletben tartásához nélkülözhetetlenek az olyan belső kiválasztási eljárások, amelyek figyelembe veszik a méltányosságot és a befogadást, valamint átfogóan értékelik a pályázók érdemeit és motivációját. Ajánlott továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények beépített mobilitási lehetőségeket – például mobilitási ablakokat – alakítsanak ki a tantervükön belül annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a különböző tanulmányi területeken tevékenykedő összes hallgató részvételét. A vegyes mobilitás e tekintetében további lehetőségeket kínálhat, amelyek megfelelőbbek lehetnek bizonyos egyének vagy hallgatói csoportok számára. Ezen összefüggésen belül segíthet a befogadás és a sokszínűség kezelésében, ha a felsőoktatási intézmények esélyegyenlőségi referenseket jelölnek ki. Az esélyegyenlőségi referensek többek között fokozhatják a tudatosságot, kommunikációs és elérési stratégiákat határozhatnak meg, a releváns munkatársakkal együttműködve a mobilitás teljes időtartama alatt biztosíthatják a megfelelő támogatást, valamint segédkezhetnek az intézményen belül a befogadás és a sokszínűség témájában járatos munkatársak/szakemberek/oktatók közötti együttműködés kialakításában.

Környezeti fenntarthatóság és zöld gyakorlatok a felsőoktatási mobilitásban

A felsőoktatási intézményeknek az ECHE elveivel összhangban a programhoz kapcsolódó valamennyi tevékenység esetében elő kell mozdítaniuk a környezetbarát gyakorlatokat. Idetartozik a fenntartható közlekedési módok előmozdítása a mobilitási tevékenység esetében, a szervezés során aktív lépések megtétele annak érdekében, hogy az Erasmus+ keretében zajló mobilitáshoz kapcsolódó eseményekre, konferenciákra és találkozókra környezetbarátabb módon kerüljön sor, valamint a papíralapú adminisztratív folyamatok digitális folyamatokkal történő kiváltása (az európai diákigazolvány-kezdeményezés technikai előírásával és időrendi áttekintésével összhangban). A felsőoktatási intézményeknek ezenkívül valamennyi résztvevő figyelmét fel kell hívniuk azokra a különféle intézkedésekre, amelyeket külföldön tehetnek a mobilitási tevékenységük ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében, és nyomon kell követniük a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók fenntarthatóbb mobilitási tevékenységeinek irányába tett előrelépéseket.

Digitalizáció, valamint digitális oktatás és készségek a felsőoktatási mobilitásban

A felsőoktatási intézményeknek az ECHE elveinek megfelelően és az európai diákigazolvány-kezdeményezés technikai előírásaival összhangban kell megvalósítaniuk a hallgatói mobilitás digitális kezelését. Ez azt jelenti, hogy a programban részt vevő felsőoktatási intézményeknek csatlakozniuk kell az Erasmus without Paper Network hálózathoz a mobilitási adatok cseréje, valamint az online tanulmányi megállapodások és a digitális intézményközi megállapodások kezelése érdekében, amint e funkciók működésbe lépnek5 . A felsőoktatási intézmények a digitális mobilitáskezelés megvalósítására fordíthatják a szervezési támogatási forrásokat. Az intézményeknek elő kell mozdítaniuk a vegyes mobilitást – vagyis a fizikai mobilitás virtuális elemmel történő kombinációját – az intézményükön belül annak érdekében, hogy rugalmasabb mobilitási formátumokat biztosíthassanak, illetve fokozhassák a tanulási eredményeket és a fizikai mobilitás hatását. A felsőoktatási intézményeknek garantálniuk kell a vegyes mobilitási tevékenységek minőségét, valamint a vegyes mobilitásban – többek között a virtuális elemben – történő részvétel formális elismerését. Az intézményeknek ezenkívül növelniük kell a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók tudatosságát azokkal a programon belül elérhető lehetőségekkel kapcsolatban, amelyekkel valamennyi tanulmányi területen elsajátíthatják és továbbfejleszthetik a releváns digitális készségeket. Ez magában foglalja a hallgatók és a frissen végzettek számára elérhető, a digitális készségek továbbfejlesztésére és elsajátítására szolgáló „Digitális lehetőségek” gyakornoki programokat6 . Az oktatási és az adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak/szakemberek/oktatók számára szintén kedvezőek lehetnek azok a digitális készségek elsajátítására szolgáló képzések, amelyeknek eredményeképp hasznosíthatják a digitális technológiákat a kurzusaikon, vagy digitalizálhatják az adminisztratív folyamatokat.

Részvétel és polgári szerepvállalás

A program célja, hogy segítse a résztvevőket abban, hogy felfedezzék az aktív polgári szerepvállalás és a demokratikus életben való részvétel előnyeit. A támogatott mobilitási tevékenységeknek erősíteniük kell a részvételi készségeket a civil társadalom különböző területein, valamint a szociális és interkulturális kompetenciák, a kritikus gondolkodás és a médiaműveltség fejlesztését. A projekteknek lehetőség szerint a formális vagy nem formális tanulási tevékenységek, valamint a tanulási tevékenységek közös megteremtésére és közös tervezésére irányuló gyakorlatok előmozdítása révén lehetőséget kell kínálniuk a demokratikus életben való részvételre, valamint a társadalmi és polgári szerepvállalásra. A mobilitási tevékenységekben való részvételnek továbbá javítania kell az Európai Unió és a közös európai értékek megértését, különös tekintettel a demokratikus elvek tiszteletben tartására, az emberi méltóságra, az egység és a sokféleség elvére, a kultúrák közötti párbeszédre, valamint az európai társadalmi, kulturális és történelmi örökségre.

A tevékenységek leírása

Hallgatói mobilitás

A hallgatói mobilitás bármely tanulmányi területen és ciklusban megvalósulhat (rövid ciklus/alapképzés/mesterképzés/doktori képzés). A kiváló és a hallgatókra lehető legnagyobb hatást gyakorló mobilitási tevékenységek biztosítása érdekében a mobilitási tevékenységeknek meg kell felelniük a hallgató fokozattól függő tanulási és személyes fejlődési igényeinek.

A hallgatók a következő tevékenységeket hajthatják végre:

  • Külföldi tanulmányi időszak egy felsőoktatási partnerintézménynél. A külföldi tanulmányi időszaknak részét kell képeznie a hallgató bármely tanulmányi ciklus keretében történő, oklevélszerzésre irányuló tanulmányi programjának. A külföldi tanulmányi időszak szakmai gyakorlatot is tartalmazhat. A tevékenységek e kombinációja szinergiákat hoz létre a külföldön szerzett felsőoktatási és szakmai tapasztalat között.

Ami a munkaterhet illeti, az európai felsőoktatási térséghez (EHEA) tartozó országokban a nappali tagozatos tanulmányi év általában 60 ECTS-kreditet (vagy az európai felsőoktatási térségen kívüli országok ezzel egyenértékű egységeit) magában foglaló oktatási komponensekből áll. Ajánlott, hogy a teljes tanévnél rövidebb mobilitási időszakok esetében a tanulmányi megállapodásban szereplő oktatási komponenseket arányosan kiigazítsák.

  • Külföldi szakmai gyakorlat (szakmai gyakorlat, gyakornoki program) egy vállalkozásnál, kutatóintézetnél, laboratóriumban, szervezetnél/intézménynél vagy más releváns munkahelyen. A külföldi szakmai gyakorlatok bármely tanulmányi ciklusú tanulmányok keretében, valamint a frissen végzettek esetében is támogatottak. Ez a tanárképzésben részt vevő tanárok számára kínált tanársegédi pozíciókat, valamint a hallgatók és a doktoranduszok számára biztosított kutatóasszisztensi pozíciókat is magában foglalja a releváns kutatási létesítményekben. E mobilitási tevékenységekre az Európai horizonttal alkotott szinergiák elmélyítése érdekében az Európai horizont keretében finanszírozott kutatási projektek összefüggésén belül is sor kerülhet, teljes mértékben tiszteletben tartva tevékenységek kettős uniós finanszírozásának elkerülésére vonatkozó elvet. Amennyiben lehetséges, a szakmai gyakorlatnak a hallgató tanulmányi programjának szerves részét kell képeznie.

Ami a munkaterhet illeti, a résztvevőknek elvileg teljes munkaidőben kell dolgozniuk, a fogadó szervezet/intézmény munkaideje alapján.

Doktori mobilitás

A doktoranduszok sokszínű tanulási és képzési igényeinek megfelelőbb kiszolgálása, valamint a felsőoktatási munkavállalói jogállással rendelkező személyekkel való esélyegyenlőség biztosítása érdekében a doktoranduszok és azok a személyek, akik nemrégiben szereztek doktori fokozatot (a továbbiakban: posztdoktorok)7 rövid vagy hosszú távú fizikai tanulmányi vagy szakmai gyakorlati célú mobilitási időszakot tölthetnek külföldön. A fizikai mobilitást ajánlott virtuális elemmel kiegészíteni.

Vegyes mobilitás

Bármilyen hosszú, külföldi tanulmányi időszak vagy szakmai gyakorlat – többek között a doktori mobilitás – megvalósítható vegyes mobilitás formájában. A vegyes mobilitás a fizikai mobilitás és egy virtuális elem kombinációja, amely elősegíti a kollaboratív online tanulást és csapatmunkát. A virtuális elem segítségével például a különböző országokból származó és különböző tanulmányi területeken tevékenykedő tanulók kapcsolatot teremthetnek online, és online kurzusokat végezhetnek, vagy közösen és egyszerre dolgozhatnak olyan feladatokon, amelyeket elismernek a tanulmányaik részeként.

Bármely hallgató vegyes mobilitást is vállalhat vegyes intenzív programban való részvétel révén, az ebben az útmutatóban ismertetett, a vegyes intenzív programokra vonatkozó egyedi támogathatósági feltételeknek megfelelően.

Ezenkívül azok a hallgatók (rövid ciklus/alapképzés/mesterképzés), akik nem tudnak hosszú távú fizikai tanulmányi vagy szakmai gyakorlati célú mobilitásban részt venni például a tanulmányi területük miatt, vagy azért, mert kevesebb lehetőségük nyílik a részvételre, rövid távú fizikai mobilitási tevékenységet is megvalósíthatnak, ha kötelező virtuális elemmel kombinálják azt.

Munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása

A munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitásában a felsőoktatási intézmények bármely munkatársai/szakemberei/oktatói és a felsőoktatási intézményeken kívüli meghívott munkatársak/szakemberek/oktatók is részt vehetnek. A kiváló és a résztvevőkre lehető legnagyobb hatást gyakorló mobilitási tevékenységek biztosítása érdekében a mobilitási tevékenységeknek kapcsolódniuk kell az adott munkatárs/szakember/oktató szakmai fejlődéséhez, és érintenie kell a tanulási és személyes fejlődési igényeiket.

A munkatársak/szakemberek/oktatók a következő tevékenységeket hajthatják végre:

  • Külföldi felsőoktatási partnerintézményben töltött oktatási időszak. A külföldi oktatási időszakok lehetővé teszik a felsőoktatási intézmények vagy a vállalkozások munkatársai/szakemberei/oktatói számára, hogy egy külföldi felsőoktatási partnerintézménynél oktassanak. A munkatársak/szakemberek/oktatók oktatási célú mobilitása bármilyen tanulmányi területet érinthet.
  • Külföldi képzési időszak egy felsőoktatási partnerintézménynél, vállalkozásnál vagy más releváns munkahelyen. A külföldi képzési időszak a felsőoktatási intézmények bármely munkatársa/szakembere/oktatója számára lehetővé teszi, hogy olyan külföldi képzési tevékenységben vegyen részt, amely releváns a felsőoktatási intézménynél végzett mindennapi munkája szempontjából. A képzési időszakra képzési események (kivéve a konferenciák), szakmai látogatások vagy megfigyelési időszakok formájában is sor kerülhet.

A munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitási időszakán belül kombinálhatók egymással az oktatási és képzési tevékenységek. Valamennyi külföldi oktatási vagy képzési időszakot végre lehet hajtani vegyes mobilitás formájában.

Vegyes intenzív programok

Rövid, intenzív programok, amelyek a tanulás és az oktatás innovatív módjait – többek között online együttműködést – alkalmazzák. A programoknak kihívásalapú tanulás is részét képezheti, amelynek keretében transznacionális és különböző tudományágakon átívelő csapatok működnek együtt, és olyan megoldásra váró kérdésekkel foglalkoznak, mint például az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz, vagy a régiók, városok vagy vállalkozások által azonosított egyéb társadalmi kihívások. Az intenzív programnak hozzáadott értéket kell teremtenie a részt vevő felsőoktatási intézmények által kínált meglévő kurzusokhoz vagy képzésekhez képest, és több évet is felölelhet. A vegyes intenzív programok a fizikai mobilitást virtuális résszel ötvöző, új és rugalmasabb mobilitási formátumokat tesznek lehetővé, és azt a célt szolgálják, hogy elérjék a különféle hátterű, valamint eltérő tanulmányi területen és különböző ciklusokban részt vevő hallgatók összes típusát.

A felsőoktatási intézmények csoportjainak lehetőségük nyílik rövid vegyes intenzív tanulási, oktatási és képzési programok szervezésére a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók számára. A hallgatók vagy munkatársak/szakemberek/oktatók tanulói csoportjai a vegyes intenzív programok során kötelező virtuális elemmel kombinált, rövid távú külföldi fizikai mobilitásban vesznek részt, ami lehetővé teszi a kollaboratív online tanulási eszmecseréket és a csapatmunkát. A tanulóknak a virtuális elem segítségével online kell kapcsolatot teremteniük egymással annak érdekében, hogy közösen és egy időben dolgozzanak olyan konkrét feladatokon, amelyek a vegyes intenzív program részét képezik, és beleszámítanak az átfogó tanulási eredményekbe.

A vegyes intenzív programok emellett bármely felsőoktatási intézmény hallgatói és munkatársai/szakemberei/oktatói számára is nyitva állhatnak. A vegyes intenzív programok kapacitást építenek a részt vevő felsőoktatási intézményekben abból a célból, hogy innovatív oktatási és tanulási gyakorlatokat alakítsanak ki és valósítsanak meg.

A Programhoz nem társult harmadik országokat érintő nemzetközi mobilitás

A felsőoktatási mobilitási pályázattípus elsődleges célja az uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok közötti mobilitási tevékenységek támogatása – az európai dimenzió. Emellett a pályázattípus a programhoz nem társult harmadik országokat bevonó mobilitási tevékenységek két ágán keresztül támogatja a nemzetközi dimenziót az egész világon. Az egyik ág a programhoz nem társult harmadik országok (1–14. régiók8 ) mobilitását támogatja, és az uniós belső szakpolitikai alapokból kap finanszírozást9 . A másik ág pedig a programhoz nem társult harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló mobilitást támogatja (a 13. és 14. régió kivételével), és finanszírozása az Unió külső tevékenységének eszközeiből történik (lásd az útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát).

A nemzetközi mobilitás két ága különböző, de egymást kiegészítő célokat követ, amelyek tükrözik a vonatkozó finanszírozási források szakpolitikai prioritásait:

Belső politikák alapjai által támogatott nemzetközi kimenő mobilitás

A prioritás az uniós tagállamokban és a programhoz társult harmadik országokban található felsőoktatási intézmények hallgatói és munkatársai/szakemberei/oktatói előretekintő és egyéb releváns készségeinek fejlesztése. A nem társult országokba irányuló nemzetközi mobilitási tevékenységeket mobilitási projekteknek odaítélt támogatásból finanszírozzák. A támogatás kedvezményezettjei az utolsó odaítélt támogatás legfeljebb 20%-át fordíthatják világszerte a nem társult országokba irányuló külföldre irányuló mobilitásra (1–14. régió). E lehetőségek célja, hogy az uniós tagállamokban és a programhoz társult harmadik országokban működő szervezeteket/intézményeket arra ösztönözzék, hogy kimenő mobilitási tevékenységeket alakítsanak ki számos, a programhoz nem társult harmadik országgal, és a lehető legszélesebb földrajzi területet fedjék le.

Külpolitikai alapok által támogatott nemzetközi kimenő és bejövő mobilitás

Ez a pályázattípus az EU külpolitikai prioritásait követi; ezért a tizenkét, támogatásra jogosult régióval (1–12. régió) számos együttműködési cél és szabály meghatározására került sor, amelyeket a „Külpolitikai alapokból támogatott mobilitási projektekre vonatkozó további információk” című szakasz részletez.

Eltérő rendelkezés hiányában az e pályázattípusban leírt nemzetközi mobilitási tevékenységek mindkét ágra alkalmazandók.

Milyen kritériumok alapján lehet pályázni és megvalósítani egy mobilitási projektet?

A támogathatóság általános feltételei az általános projektszintű követelményekkel foglalkoznak, míg a következő részekben ismertetett egyedi feltételek az adott tevékenységek megvalósításával kapcsolatos követelményeket tartalmazzák. 

A mobilitási projektek általános támogathatósági feltételei

A pályázó akkor jogosult Erasmus+ támogatásra, ha megfelel a következő feltételeknek:

Támogatható tevékenységek

A felsőoktatási intézmények megvalósíthatnak egyet vagy többet a következő tevékenységek közül:

  • tanulmányi célú hallgatói mobilitás;
    • szakmai gyakorlati célú hallgatói mobilitás;
  • munkatársak/szakemberek/oktatók oktatási célú mobilitása;
  • munkatársak/szakemberek/oktatók képzési célú mobilitása;
  • vegyes intenzív programok (nem külpolitikai alapokból támogatott mobilitási projektek számára)

Támogatható mobilitási tevékenységek:

  • Belső politikák alapjai által támogatott mobilitási projektek esetén: az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból a világ bármely országába (uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok, valamint a programhoz nem társult harmadik országok az 1–14. régióból).
  • Külpolitikai alapok által támogatott mobilitási projektek esetén: uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok és a programhoz nem társult harmadik országok között (a 13. és 14. régió kivételével).

Ki pályázhat?

A következő akkreditációval rendelkező szervezetek/intézmények pályázhatnak támogatásra:

  • Felsőoktatási intézmény által benyújtott egyéni pályázat keretében: uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező és Erasmus Felsőoktatási Chartával (ECHE) rendelkező felsőoktatási intézmények.
  • Mobilitási konzorcium által benyújtott pályázat keretében: uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező és felsőoktatási mobilitási konzorciumoknak szóló Erasmus-akkreditációval rendelkező konzorciumot koordináló szervezetek/intézmények. Az érvényes konzorciumi akkreditációval nem rendelkező szervezetek/intézmények a mobilitási projekt finanszírozására irányuló pályázat benyújtásával egyidejűleg, vagy egy korábbi pályázat keretében kérelmezhetik az akkreditációt a mobilitási konzorcium nevében. Az uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok valamennyi érintett felsőoktatási intézményének rendelkeznie kell Erasmus Felsőoktatási Chartával. Az ilyen szervezetek/intézmények mobilitási projektje csak akkor támogatható, ha a mobilitási konzorciumi akkreditációs kérelmük kedvező elbírálásban részesül.

A felsőoktatásban részt vevő hallgatók és munkatársak/szakemberek/oktatók közvetlenül nem pályázhatnak támogatásra; a mobilitási tevékenységekben és a vegyes intenzív programokban történő részvétel kiválasztási kritériumait az a felsőoktatási intézmény határozza meg, ahol a résztvevők tanulnak vagy munkaviszonnyal rendelkeznek.

Támogatható országok

Tevékenységekben történő részvétel:

  • bármely uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország
  • a programhoz nem társult bármely harmadik ország (a külső politikai alapokból támogatott mobilitási projektek lehetséges feltételeiért lásd az A. részben a „Külpolitikai alapokból támogatott mobilitási projektekre vonatkozó további információk” és a „Támogatható országok” című szakaszt)

A részt vevő szervezetek/intézmények száma

A pályázati űrlapon egy szervezetet/intézményt kell megjelölni (a pályázót). Ez vagy valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban székhellyel rendelkező egyéni felsőoktatási intézmény vagy mobilitási koordináló szervezet/intézmény.

A mobilitási projekt megvalósításában legalább két (azaz legalább egy küldő és egy fogadó) szervezetnek/intézménynek kell részt vennie. A külpolitikai alapokból támogatott mobilitási projektek esetében legalább egy, nem társult harmadik országbeli szervezetet/intézményt be kell vonni.

Belső politikák alapjaiból támogatott mobilitási projektek vegyes intenzív programjai esetében: a pályázón (a pályázó felsőoktatási intézményen vagy egy pályázó mobilitási konzorcium felsőoktatási intézményén) kívül a megvalósítás során legalább két másik uniós tagállam és a programhoz társult harmadik ország felsőoktatási intézményét is be kell vonni a vegyes intenzív program megszervezésébe. 

A projekt időtartama

Belső politikák alapjai által támogatott mobilitási projektek: 26 hónap

Külpolitikai alapok által támogatott mobilitási projektek: 24 vagy 36 hónap

Hová kell benyújtani a pályázatot?

A pályázó szervezet/intézmény székhelye szerinti ország nemzeti irodájához.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak február 23. (közép-európai idő szerint) déli 12:00 óráig kell benyújtaniuk támogatás elnyerésére irányuló pályázatukat az ugyanazon év június 1-jétől kezdődően belső politikai alapokból finanszírozott projektekre, valamint az ugyanazon év augusztus 1-jén kezdődő, külső tevékenységek eszközökből finanszírozott projektekre.

Hogyan kell pályázni?

Ennek részleteit a pályázati útmutató C. része tartalmazza.

Egyéb lényeges kritériumok

Egy felsőoktatási intézmény a nemzeti irodához két módon nyújthat be pályázatot:

  • közvetlenül mint önálló felsőoktatási intézmény;
  • mobilitási konzorcium révén, amelynek koordinátora/tagja.

Egy felsőoktatási intézmény önálló felsőoktatási intézményként és/vagy egy bizonyos konzorcium koordináló felsőoktatási intézményeként egy pályázati fordulóban csak egyszer pályázhat mobilitási projektre. Ugyanazon felsőoktatási intézmény azonban több ugyanabban az időszakban pályázó mobilitási konzorciumnak is lehet tagja vagy koordinátora.

Mindkét módon (önálló intézményi pályázat és konzorciumi pályázat) párhuzamosan is lehet pályázni. Ugyanakkor minden esetben a felsőoktatási intézmény feladata a résztvevők kettős finanszírozásának elkerülése, amennyiben ugyanabban a tanévben két finanszírozási lehetőség párhuzamosan is rendelkezésre áll.

A mobilitási projektnek meg kell valósítania az európai diákigazolvány-kezdeményezést annak érdekében, hogy az Erasmus Felsőoktatási Chartával (ECHE) és az ECHE irányelveivel összhangban lehetővé tegye a mobilitási ciklus online kezelését, valamint az egyéb, környezetbarátabb és befogadóbb megközelítések alkalmazását.

A fent említett támogathatósági feltételek mellett a pályázókat a következő szakaszban feltüntetett vonatkozó támogathatósági feltételek, valamint a vonatkozó kizárási és kiválasztási kritériumok, illetve értékelési szempontok alapján értékelik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

Egyedi támogathatósági feltételek hallgatói mobilitás esetében

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények

Tanulmányi célú hallgatói mobilitás:

Az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok valamennyi részt vevő (küldő és fogadó) szervezetének/intézményének rendelkeznie kell Erasmus Felsőoktatási Chartával. A programhoz nem társult valamennyi, harmadik országbeli (küldő és fogadó) szervezetnek/intézménynek az illetékes hatóságok által elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie, és a mobilitást megelőzően intézményközi megállapodásokat kell kötnie uniós tagállamokból vagy a programhoz társult harmadik országokból származó partnereivel.

Szakmai gyakorlati célú hallgatói mobilitás:

A küldő szervezetnek/intézménynek uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amely rendelkezik Erasmus Felsőoktatási Chartával, vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amelyet az illetékes hatóságok elismernek, és amely a mobilitás megvalósítása előtt aláírta az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok partnerintézményeivel való intézményközi megállapodásokat.

A hallgatók szakmai gyakorlati célú mobilitása esetében a következők lehetnek fogadó szervezetek/intézmények10

  • a munkaerőpiacon vagy az oktatás, a képzés, az ifjúság, a kutatás és az innováció területén tevékenykedő köz- vagy magánszervezetek/-intézmények. Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például a következők:
    • állami vagy magánszektorbeli kis-, közép- vagy nagyvállalkozások (beleértve a szociális vállalkozásokat is);
    • helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmények;
    • a küldő uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország nagykövetségei vagy konzuli hivatalai;
    • szociális partnerek vagy a munka világának más képviselői, beleértve a kereskedelmi kamarákat, a kézműves/szakmai szövetségeket és a szakszervezeteket is;
    • kutatóintézetek;
    • alapítványok.
    • iskolák/intézmények/oktatási központok (bármilyen szintűek, az iskola előtti neveléstől a felső középfokú oktatásig, a szakképzést és a felnőttoktatást is beleértve); 
  • nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet;
  • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervek;
  • uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország felsőoktatási intézménye, amely rendelkezik Erasmus Felsőoktatási Chartával, vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amelyet az illetékes hatóságok elismernek, és amely a mobilitás megvalósítása előtt aláírta az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok partnerintézményeivel való intézményközi megállapodásokat.

A tevékenység időtartama

Tanulmányi célú hallgatói mobilitás: 2 hónaptól (vagy egy egyetemi szemeszter vagy trimeszter) 12 hónapig tartó fizikai mobilitás, amelybe az utazással töltött idő nem számít bele.

Ez – ha tervbe van véve – egy kiegészítő szakmai gyakorlati időszakot is magában foglalhat, és különböző módokon szervezhető meg az adott összefüggésrendszertől függően: az egyik tevékenység követheti a másikat, vagy megvalósíthatók ugyanabban az időszakban is. A kombinációra a tanulmányi mobilitás finanszírozási szabályai és minimális időtartama vonatkoznak.

Szakmai gyakorlati célú hallgatói mobilitás: 2 és 12 hónap közötti fizikai mobilitás, amelybe az utazással töltött idő nem számít bele.

Bármely hallgató, különösen azok, akik nem tudnak részt venni hosszú távú, tanulmányi vagy gyakornoki célú fizikai mobilitásban, a rövidebb fizikai mobilitást virtuális elemmel egészíthetik ki (vegyes, rövid időtartamú mobilitás). Ezenkívül bármely diák részt vehet vegyes intenzív programokban. Ezekben az esetekben a fizikai mobilitásnak 5 és 30 nap közöttinek kell lennie (amelybe az utazással töltött idő nem számít bele), és olyan kötelező virtuális elemmel kell kombinálni, amely lehetővé teszi a kollaboratív online tanulási eszmecserét és a csapatmunkát. A tanulmányi célú vegyes mobilitásnak legalább 3 ECTS-kreditet kell biztosítania.

Tanulmányi célú mobilitás és/vagy szakmai gyakorlatok doktoranduszok számára: 5–30 nap vagy 2–12 hónap fizikai mobilitás (a tanulmányi célú mobilitás – ha tervbe van véve – kiegészítő szakmai gyakorlati időszakot is magában foglalhat), amelybe az utazással töltött idő nem számít bele.

Teljes támogatható időszak tanulmányi ciklusonként:

Ugyanaz a hallgató összesen legfeljebb 12 hónapig11 tartó mobilitási időszakon vehet részt tanulmányi ciklusonként12 , függetlenül a mobilitási tevékenységek számától és típusától:

  • az első tanulmányi ciklusban (alapképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben), a rövid ciklusú képzést (az EKKR szerinti 5. és 6. szintet) is beleértve;
  • a második tanulmányi ciklusban (mesterképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben – az EKKR szerinti 7. szinten); valamint
  • a harmadik ciklusban doktoranduszként (doktori szint vagy az EKKR-ben a 8. szint).

A frissen végzettek szakmai gyakorlatának időtartama abban a ciklusban számítandó bele a maximális 12 hónapba, amely ciklusban a szakmai gyakorlatra pályáznak.

A fizikai mobilitási időszak megszakítható. A megszakítás időtartama nem számít bele a mobilitási tevékenység időtartamába.

Szakmai gyakorlat esetén a vállalati/szervezeti szabadság nem minősül megszakítási időtartamnak.  E szabadság alatt a támogatást fenntartják. A szabadság beleszámít a szakmai gyakorlat minimális időtartamába.

A tevékenység helyszíne(i)

A hallgatóknak a küldő szervezet/intézmény országától és a tanulmányaik alatti szálláshelyük országától eltérő uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve a programhoz nem társult harmadik országban kell megvalósítaniuk a fizikai mobilitási tevékenységüket13 .

Támogatható résztvevők

Felsőoktatási intézménybe felvett és olyan tanulmányi programra beiratkozott hallgatók, amely elismert oklevél vagy más elismert felsőfokú képesítés megszerzéséhez vezető képzést nyújt (a doktori szinttel bezárólag). Doktori mobilitás esetén a résztvevőnek az EKKR szerinti 8. szinten kell lennie.

Frissen végzettek is részt vehetnek szakmai gyakorlaton. A kedvezményezett szervezet/intézmény dönthet úgy, hogy nem él a frissen végzettek számára rendelkezésre álló szakmai gyakorlatokkal. A frissen végzetteket a felsőoktatási intézményüknek kell kiválasztania a tanulmányaik utolsó évében, és az oklevelük megszerzésétől számított egy éven belül kell teljesíteniük és befejezniük a külföldi szakmai gyakorlatot14 .

Egyéb feltételek

A hallgatói mobilitás bármilyen tanulmányi területet érinthet. A hallgatói mobilitás rövid (2 hónapnál rövidebb) szakmai gyakorlattal kombinált tanulmányi időszak is lehet, ami teljes tanulmányi időszaknak tekinthető. A hallgatónak, valamint a küldő és fogadó szervezetnek/intézménynek tanulmányi megállapodást kell aláírnia.

A külföldi tanulmányi időszaknak részét kell képeznie a hallgató oklevélszerzésére irányuló tanulmányi programjának. Amennyiben lehetséges, a szakmai gyakorlatnak a hallgató tanulmányi programjának szerves részét kell képeznie.

Felsőoktatási intézményeknél hallgatott kurzusok nem tekinthetők szakmai gyakorlatnak.

Vegyes hallgatói mobilitás esetén a tevékenységek az egyik felsőoktatási partnerintézmény vegyes tanulási formátumban kínált kurzusain történő részvételt, valamint online képzést és munkavégzést, vagy vegyes intenzív programokban történő közreműködést is magukban foglalhatnak.

A nemzetközi mobilitással kapcsolatban lásd „A programhoz nem társult harmadik országokat érintő nemzetközi mobilitás” című szakaszt.

Egyedi támogathatósági feltételek a munkatársak/szakemberek/oktatók számára

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények

Munkatársak/szakemberek/oktatók oktatási célú mobilitása:

A küldő szervezetnek/intézménynek a következők valamelyikének kell lennie:

  • valamely uniós tagállamból vagy a programhoz társult harmadik országból származó, Erasmus Felsőoktatási Chartával rendelkező felsőoktatási intézmény; vagy
  • a programhoz nem társult harmadik országbeli, az illetékes hatóságok által elismert szervezet/intézmény, amely intézményközi megállapodásokat kötött az uniós tagállamokból vagy a programhoz társult harmadik országokból származó partnereivel; vagy
  • ha a munkatársakat/szakembereket/oktatókat felkérik rá, hogy oktassanak a felsőoktatási intézménynél: valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve a programhoz nem társult harmadik országban működő, a munkaerőpiacon vagy az oktatás, a képzés, az ifjúság, a kutatás és az innováció területén tevékenykedő (ECHE-vel nem rendelkező) köz- vagy magánszervezetek/-intézmények. Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például a következők:
    • állami vagy magánszektorbeli kis-, közép- vagy nagyvállalkozások (beleértve a szociális vállalkozásokat is);
    • helyi, regionális vagy nemzeti szintű közintézmények;
    • szociális partnerek vagy a munka világának más képviselői, beleértve a kereskedelmi kamarákat, a kézműves/szakmai szövetségeket és a szakszervezeteket is;
    • kutatóintézetek;
    • alapítványok.
    • iskolák/intézmények/oktatási központok (bármilyen szintűek, az iskola előtti neveléstől a felső középfokú oktatásig, a szakképzést és a felnőttoktatást is beleértve);
    • nonprofit szervezet, egyesület, nem kormányzati szervezet;
    • pályaorientációs, pályaválasztási tanácsadó és tájékoztató szolgáltatást nyújtó szervek.

A fogadó szervezetnek/intézménynek az uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amely rendelkezik Erasmus Felsőoktatási Chartával, vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amelyet az illetékes hatóságok elismernek, és amely a mobilitás megvalósítása előtt aláírta az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok partnerintézményeivel való intézményközi megállapodásokat.

Munkatársak/szakemberek/oktatók képzési célú mobilitása:

A küldő intézménynek/szervezetnek az uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amely rendelkezik Erasmus Felsőoktatási Chartával, vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amelyet az illetékes hatóságok elismernek, és amely a mobilitás megvalósítása előtt aláírta az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok partnerintézményeivel való intézményközi megállapodásokat.

A fogadó szervezetnek/intézménynek a következők valamelyikének kell lennie:

  • uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország felsőoktatási intézménye, amely rendelkezik Erasmus Felsőoktatási Chartával, vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amelyet az illetékes hatóságok elismernek, és amely a mobilitás megvalósítása előtt aláírta az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok partnerintézményeivel való intézményközi megállapodásokat; vagy
  • uniós tagállamokból vagy a programhoz társult harmadik országokból (vagy a programhoz nem társult harmadik országokból, amennyiben a mobilitási projektet belső politikai alapokból finanszírozzák) származó, a munkaerőpiacon vagy az oktatás, képzés, ifjúság, kutatás és innováció területén tevékenykedő köz- vagy magánszervezetek/-intézmények.

A mobilitási tevékenység időtartama

A munkatársak/szakemberek/oktatók oktatási és képzési célú mobilitása:

Az uniós tagállamok és a programhoz társult országok közötti mobilitás időtartama 2 és 60 nap közötti, amelybe az utazással töltött idő nem számít bele. A vállalkozásoktól meghívott munkatársak/szakemberek/oktatók esetében a minimális időtartam 1 nap fizikai mobilitás.

A programhoz nem társult harmadik országokat érintő mobilitás esetén az időtartam 5–60 nap, amelybe az utazással töltött idő nem számít bele. Ugyanez vonatkozik a vállalkozások meghívott alkalmazottaira is.

A minimális időtartam minden esetben egymást követő napokat jelent.

A fizikai mobilitási időszak megszakítható. A megszakítás időtartama nem számít bele a mobilitási tevékenység időtartamába.

Az oktatási tevékenységnek hetente (és más, egy hétnél rövidebb tartózkodási idő esetén is) legalább 8 óra oktatást kell magában foglalnia. Ha a mobilitás időtartama meghaladja az egy hetet, a nem teljes hét alatt megtartott minimális oktatási óraszámnak arányosnak kell lennie az adott hét időtartamával. A következő kivételek alkalmazandók:

  • A vállalkozásoktól meghívott munkatársak/szakemberek/oktatók esetében nincs minimális oktatási óraszám.
  • Ha az oktatási tevékenységet egyetlen külföldi időszak során képzési tevékenységgel ötvözik, a minimális heti (vagy más, egy hétnél rövidebb tartózkodási idő alatti) oktatási óraszám 4 órára csökken.

A tevékenység helyszíne(i)

A munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak a küldő szervezet/intézmény országától és a munkatársak/szakemberek/oktatók lakóhelyének országától eltérő uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban, illetve a programhoz nem társult harmadik országban kell megvalósítaniuk a fizikai mobilitási tevékenységüket.

Támogatható résztvevők

Munkatársak/szakemberek/oktatók oktatási célú mobilitása:

  • Uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményénél dolgozó munkatársak/szakemberek/oktatók.
  • Bármely országból származó, köz- vagy magánszervezetben/-intézményben (amely nem Európai Felsőoktatási Chartával rendelkező felsőoktatási intézmény) dolgozó, a munkaerőpiacon vagy az oktatás, képzés, ifjúság, kutatás és innováció területén tevékenykedő munkatársak/szakértők/oktatók, akik bármely országban felsőoktatási intézményben taníthatnak (beleértve az alkalmazott doktorjelölteket is). 

Munkatársak/szakemberek/oktatók képzési célú mobilitása: Uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményénél dolgozó munkatársak/szakemberek/oktatók.

Egyéb feltételek

A munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása képzési időszakkal kombinált oktatási időszak is lehet, ami teljes oktatási időszaknak tekinthető. Az ugyanazon országon belül egynél több fogadó szervezetnél/intézménynél zajló oktatási vagy képzési célú mobilitás egy oktatási vagy képzési időszaknak minősülhet, és alkalmazandó rá az ott-tartózkodás minimális időtartama.

Az oktatási célú mobilitás bármilyen tanulmányi területet érinthet.

Az oktatási célú mobilitás a felsőoktatási partnerintézmény fejlesztése céljából biztosított képzést is magában foglalhatja.

A munkatársnak/szakembernek/oktatónak, valamint a küldő és fogadó szervezetnek/intézménynek mobilitási megállapodást kell aláírnia.

A nemzetközi mobilitással kapcsolatban lásd: „A programhoz nem társult harmadik országokat érintő nemzetközi mobilitás”.

Egyedi támogathatósági feltételek vegyes intenzív programok esetén

Támogatható részt vevő szervezetek/intézmények

A vegyes intenzív programokat legalább 3 különböző uniós tagállamhoz és a programhoz társult harmadik országhoz tartozó, és legalább 3, ECHE-vel rendelkező felsőoktatási intézménynek kell kialakítania és megvalósítania.

Ezenkívül bármely más, uniós tagállamban, a programhoz társult harmadik országban vagy a programhoz nem társult harmadik országban található felsőoktatási intézmény vagy szervezet részt vehet a résztvevők kiküldése céljából.

A hallgatókat és a munkatársakat/szakembereket/oktatókat tanulóként küldő felsőoktatási intézménynek az uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amely rendelkezik Erasmus Felsőoktatási Chartával, vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményének kell lennie, amelyet az illetékes hatóságok elismernek, és amely a mobilitás megvalósítása előtt aláírta az uniós tagállamok vagy a programhoz társult harmadik országok partnerintézményeivel való intézményközi megállapodásokat.

A program megvalósításában közreműködő, és az oktatásban és képzésben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók esetében ez lehet uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország, illetve a programhoz nem társult harmadik ország bármely intézménye/szervezete (lásd a támogatható résztvevőket).

A résztvevők Erasmus+ finanszírozással küldhetők, vagy saját költségükre vehetnek részt. A programhoz nem társult harmadik országbeli felsőoktatási intézmények akkor küldhetnek résztvevőket az Erasmus+ program keretében, ha a fogadó intézmény/szervezet ezzel párhuzamosan külpolitikai forrásokból finanszírozott mobilitási projekttel támogatja az ezen országokból érkező hallgatókat és munkatársakat/szakembereket/oktatókat. A programhoz nem társult harmadik országokból származó résztvevők nem számítanak bele a minimumkövetelményekbe.

A fogadó felsőoktatási intézménynek Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkeznie. A fogadó felsőoktatási intézmény lehet a koordináló felsőoktatási intézménnyel azonos, vagy eltérhet attól. A fizikai tevékenység egy része során más szervezetek/intézmények is fogadhatnak résztvevőket a fogadó országban.

A koordináló felsőoktatási intézménynek szintén Erasmus Felsőoktatási Chartával kell rendelkeznie. A koordináló/fogadó felsőoktatási intézmény a pályázó felsőoktatási intézmény vagy belső politikai alapokból finanszírozott mobilitási projekt esetében a pályázó mobilitási konzorcium tagja.

A tevékenység időtartama

A vegyes intenzív program fizikai komponense időtartamának 5 és 30 nap között kell lennie. A támogathatósági feltételek nem térnek ki a virtuális elem időtartamára, de a virtuális és fizikai komponensek kombinációjáért legalább 3 ECT-kreditet kell megítélni a hallgatók számára.

A tevékenység helyszíne(i)

A fizikai tevékenységre a fogadó felsőoktatási intézményben vagy a fogadó felsőoktatási intézmény országában található bármely más helyszínen sor kerülhet.

Támogatható résztvevők

Hallgatók esetében:

Valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban vagy a programhoz nem társult harmadik országban felsőoktatási intézménybe beiratkozott hallgatók, akik elismert oklevélhez vagy más elismert felsőfokú képesítéshez vezető tanulmányokban vesznek részt (a doktori szintig bezárólag).

Munkatársak/szakemberek/oktatók:

Uniós tagállam vagy a programhoz társult harmadik ország vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményénél dolgozó munkatársak/szakemberek/oktatók.

A program megvalósításában közreműködő, oktatásban és képzésben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók:

  • Uniós tagállam, a programhoz társult harmadik ország vagy a programhoz nem társult harmadik ország felsőoktatási intézményénél dolgozó munkatársak/szakemberek/oktatók.
  • Felsőoktatási intézményben való tanításra felkért munkatársak/szakemberek/oktatók: érkezhetnek bármely állami vagy magánvállalkozástól/-szervezettől/-intézménytől (kivéve az Erasmus Felsőoktatási Chartával rendelkező felsőoktatási intézményeket); a vállalkozásnak/szervezetnek/intézménynek olyan uniós tagállamból, a programhoz társult harmadik országból, vagy a programhoz nem társult harmadik országból kell származnia, amely a munkaerőpiacon vagy az oktatás, a képzés és az ifjúság, a kutatás és az innováció területén tevékenykedik; az alkalmazott doktoranduszok is támogathatónak minősülnek e pályázattípus keretében.

Egyéb feltételek

A hallgatóknak vagy munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak szóló vegyes intenzív programoknak olyan, kötelező virtuális elemmel kombinált, rövid távú külföldi fizikai mobilitást kell magukban foglalniuk, amely lehetővé teszi a kollaboratív online tanulási eszmecseréket és a csapatmunkát. A tanulóknak a virtuális elem segítségével online kell kapcsolatot teremteniük egymással annak érdekében, hogy közösen és egy időben dolgozzanak olyan konkrét feladatokon, amelyek a vegyes intenzív program részét képezik, és beleszámítanak az átfogó tanulási eredményekbe.

A vegyes intenzív programok keretében legalább 3 ECT-kreditet kell megítélni a hallgatók számára.

A szervezési támogatásra való jogosultsághoz a vegyes intenzív programnak legalább 15 Erasmus+ mobilitási tevékenységben részt vevő tanulót kell bevonnia, akiket belső szakpolitikai alapokból támogatnak (nem számítandók ide a program végrehajtásában közreműködő, az oktatásban/képzésben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók). E 15 résztvevőnek kifejezetten azzal a céllal kell mobilitást vállalnia, hogy részt vegyen a vegyes intenzív programban az alábbi Erasmus+ mobilitási tevékenységek valamelyikén keresztül: vegyes, rövid távú hallgatói mobilitás tanulmányi célból vagy munkatársak/szakemberek/oktatók képzési célú vegyes mobilitása.

A fizikai tevékenységhez a résztvevőknek nyújtott egyéni támogatást és adott esetben utazási támogatást a küldő felsőoktatási intézmény (a vállalkozásoktól meghívott munkatársak/szakemberek/oktatók és külső tevékenységek eszközei által finanszírozott, programhoz nem társult harmadik országok esetében pedig a fogadó felsőoktatási intézmény) biztosítja.

További információk a külpolitikai alapokból támogatott mobilitási projektekről

A külpolitikai alapokból támogatott mobilitási projektek támogatására 12 különböző régióra bontva áll rendelkezésre a forrás, és a rendelkezésre álló költségvetési keretek az Unió külpolitikai prioritásainak megfelelően régiónként eltérnek. Az egyes régiókra fordítható költségvetési keretösszegekről a nemzeti iroda honlapján érhető el bővebb információ.

Az EU különböző indikatív célkitűzéseket is megfogalmazott a földrajzi elosztás és a prioritások kapcsán, melyeket a program teljes ideje alatt (2021–2027), európai szinten kell elérni, beleértve a legkevésbé fejlett országokkal való együttműködést. Ezeket az indikatív célkitűzések és prioritások nem az egyes felsőoktatási intézményekre vonatkoznak, hanem a nemzeti iroda veszi őket figyelembe a rendelkezésre álló költségvetési keretösszeg elosztásakor. Ezek azok a célok, amelyeket a külpolitikai alapokból támogatott mobilitási projektek számára az uniós tagállamok és a programhoz társult országok szintjén a 2027. évi pályázati felhívásban határoztak meg:

  • Ázsia:  
    • a költségvetés legalább 25%-át a régió legkevésbé fejlett országaival való mobilitásra kell fordítani;
    • a költségvetés legfeljebb 25%-át lehet a régió legnagyobb jövedelmű országaival való mobilitásra fordítani;
    • a költségvetés legfeljebb 15%-át lehet a Kínával megvalósuló mobilitásokra fordítani;
    • a költségvetés legfeljebb 10%-át lehet az Indiával megvalósuló mobilitásokra fordítani.
  • Csendes-óceán térsége:
    • a költségvetés legfeljebb 86,5%-át lehet az Ausztráliával és Új-Zélanddal együttesen megvalósuló mobilitásokra fordítani.
  • Szubszaharai Afrika: 
    • a költségvetés legalább 35%-át a régió legkevésbé fejlett országaival való mobilitásra kell fordítani, külön kiemelve a migráció szempontjából elsődleges országokat;
    • a költségvetés legfeljebb 8%-át lehet bármely országgal megvalósuló mobilitásra fordítani.
  • Latin-Amerika:
    • a költségvetés legfeljebb 30%-át lehet a Brazíliával és Mexikóval együttesen megvalósuló mobilitásokra fordítani.
  • Keleti partnerség:
    • a költségvetés legalább 40%-át kell a kevesebb lehetőséggel rendelkező diákokra fordítani.
  • Déli szomszédság:
    • a költségvetés legfeljebb 15%-át lehet bármely országgal megvalósuló mobilitásra fordítani;
    • a források legalább 65%-át kell a diákokra fordítani, és e diákok 50%-ának kevesebb lehetőséggel rendelkező diáknak kell lennie.
  • Nyugat-Balkán: a hangsúlyt a diákok mobilitására kell helyezni.

Az uniós külső fellépés célkitűzéseihez való hozzájárulás követelménye miatt a 2–11. régiókban a hivatalos fejlesztés támogatásra (ODA) jogosult országokkal15 folytatott rövid távú mobilitás és az első és második ciklusú tanulók mobilitása a programhoz nem társult harmadik országokból érkező bejövő mobilitásra korlátozódik. Az ezekbe a régiókba irányuló kimenő mobilitás csak a doktori képzésben résztvevő hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók számára lehetséges.

Ha a pályázó belső politikai alapból finanszírozott mobilitási projektje támogatást kap, az e régiókba irányuló, fent említett nem támogatható nemzetközi kimenő mobilitásokat a belső politikai alapokból finanszírozott mobilitási projektből lehet finanszírozni kiegészítő jelleggel.

Emellett a felsőoktatási intézmények pályázhatnak akár 100%-ban munkatársak/szakemberek/oktatók, vagy 100%-ban hallgatók mobilitására is, valamint a különböző típusú mobilitások bármely kombinációjára, amennyiben teljesítik a nemzeti iroda által előírt kiegészítő támogathatósági feltételeket (ld. a következő részt).

Kiegészítő támogathatósági feltételek a Nemzeti Irodák által meghatározott külpolitikai alapok által támogatott mobilitási projektek esetében

Azokban a régiókban, ahol a rendelkezésre álló költségvetési forrás szűkös, a nemzeti iroda egy vagy több támogathatósági feltételt határozhat meg az alább felsorolt szempontok közül:

  • képzési ciklusra vonatkozó korlátozás a résztvevők tekintetében (pl. csak bizonyos képzési ciklusú hallgatók támogatása lehetséges – pl. BA, MA vagy PhD);
  • a résztvevők típusának kizárólag a munkatársakra/szakemberekre/oktatókra vagy a diákokra való korlátozása;
  • a mobilitás időtartamának korlátozása (pl. a hallgatói mobilitás maximum időtartama 6 hónap, vagy a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitásának maximum időtartama 10 nap).

Amennyiben a nemzeti iroda a kiegészítő támogathatósági feltételek alkalmazása mellett dönt a projektek esetében, erről a pályázatbeadási határidő előtt tájékoztatja a lehetséges pályázókat, valamint mindenképpen közzéteszi a honlapján az ezzel kapcsolatos tudnivalókat.

Értékelési szempontok

Belső politikák alapjai által támogatott mobilitási projektekre vonatkozó értékelési szempontok

Nincs minőségi szempontú értékelés (a minőség értékelésére az Európai Felsőoktatási Chartával kapcsolatos pályázati szakaszban vagy a mobilitási konzorciumi akkreditáció kiválasztásakor sor került), ezért nincsenek értékelési szempontok.

A támogatásra jogosult (a támogathatóság ellenőrzését követően támogathatónak bizonyult) pályázatok finanszírozásban részesülnek.

Az odaítélt támogatás maximális összege számos tényezőtől függ:

  • a megpályázott mobilitási tevékenységek száma;
  • a pályázó korábbi teljesítménye a mobilitási tevékenységek száma, a tevékenységek színvonalas megvalósítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tekintetében, amennyiben az elmúlt évek során a pályázó már részesült hasonló támogatásban;
  • a megpályázott vegyes intenzív programok száma;
  • a belső politikai alapok által támogatott mobilitási projektek mobilitási tevékenységeire elkülönített teljes nemzeti költségvetés.

Külpolitikai alapok által támogatott mobilitási projektekre vonatkozó értékelési szempontok

A támogatásra jogosult (a támogathatóság ellenőrzését követően támogathatónak bizonyult) pályázatokat a következő értékelési szempontok szerint értékelik:

Projektszintű értékelési szempont: A projektek megtervezésére és az együttműködésre irányuló megállapodások minősége - (maximum 40 pont)

  • Az, hogy pályázó szervezet/intézmény milyen mértékben írja le egyértelműen a partnerek közötti felelősségi köröket, szerepeket és feladatokat.
  • A résztvevők kiválasztására irányuló lépések teljessége és minősége, a résztvevőknek nyújtott támogatás és a résztvevők mobilitási időszakának (különösen a programhoz nem társult harmadik országbeli) elismerése.

Régiószintű értékelési szempont: A stratégia relevanciája - (maximum 40 pont)

Minden egyes regionális partnerség esetében:

  • Az, hogy a tervezett mobilitási projekt mennyire releváns az érintett felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési stratégiája szempontjából.
  • A munkatársi/oktatói/szakemberi és/vagy a hallgatói mobilitás kiválasztásának indoklása
  • A partnerrégió adott országaiban megtalálható felsőoktatási intézményekkel/szervezetekkel való együttműködés megcélzásának indoklása.

Régiószintű értékelési szempont: Hatás és disszemináció - (maximum 20 pont)

Minden egyes regionális partnerség esetében:

  • A projekt potenciális hatása a résztvevőkre, a pályázókra, a partnerszervezetekre/-intézményekre helyi, regionális és nemzeti szinten.
  • A mobilitási projekt eredményeinek a karok és intézmények szintjén, illetve adott esetben az azokon kívül történő disszeminációjára irányuló intézkedések minősége valamennyi érintett országban.

A pályázónak ismertetnie kell, hogy a projekt hogyan felel meg e három kritériumnak saját intézménye/szervezete (vagy konzorciumok által benyújtott pályázatok esetében az intézmények/szervezetek) és a programhoz nem társult harmadik országok partnerintézményei/partnerszervezetei szempontjából. „A projektek megtervezésére és az együttműködésre irányuló megállapodások minősége” értékelési kritériumnak megfelelő kérdést a projektterv egészére vonatkozóan egyszer kell megválaszolni, míg „A stratégia relevanciája”, valamint a „Hatás és disszemináció” értékelési szempontoknak megfelelő kérdéseket minden olyan régió esetében egyszer kell megválaszolni, amelyet a pályázó be kíván vonni a projektbe.

A pályázóknak ajánlatukat „regionális partnerségekbe” kell csoportosítaniuk, azaz az ugyanazon régió országait érintő valamennyi tevékenységet össze kell vonniuk. Minden regionális partnerséget külön értékelnek. Ahhoz, hogy finanszírozásban részesülhessenek, a regionális partnerségeknek legalább 60 pontot el kell érniük, és a táblázatban szereplő minden egyes értékelési szempontra vonatkozóan meg kell felelniük az 50%-os küszöbértéknek.

A projektnek odaítélt támogatás teljes összege a minimális minőségi küszöbértéket elérő regionális partnerségeknek odaítélt támogatások összege, több elemtől függően:

  • a résztvevők száma és a pályázat tárgyát képező tevékenység időtartama;
  • az adott mobilitási tevékenységre elkülönített költségvetés partnerországonként vagy régiónként;
  • egy adott régión belüli földrajzi egyensúly.

Függetlenül attól, hogy az egyes regionális partnerségek milyen pontszámot értek el a megadott küszöbérték felett, a nemzeti iroda előnyben részesítheti az egyes országokkal való mobilitást az adott régión belüli, a fent említett földrajzi célkitűzések által meghatározott földrajzi egyensúly biztosítása érdekében.

A nemzeti irodának nem kötelessége a programhoz nem társult, adott harmadik ország által kért összes mobilitást finanszíroznia, amennyiben ez a rendelkezésre álló költségvetéshez képest túlzott elvárás lenne.

A) A felsőoktatásban minden mobilitási tevékenységre alkalmazandó finanszírozási szabályok

Költségvetési kategória - Szervezési támogatás

Elszámolható költségek és alkalmazandó szabályok

A mobilitási tevékenységek megvalósításához közvetlenül kapcsolódó költségek (kivéve a résztvevők tartózkodási és utazási költségeit).

Finanszírozási mechanizmus: egységköltség-hozzájárulás.

Támogatási szabályok: a mobilitási résztvevők száma alapján.

Összeg

Belső politikák alapjai által támogatott mobilitási projektek esetén:

100 résztvevőig: 400 EUR résztvevőnként, a 100. résztvevőtől pedig: további résztvevőnként 230 EUR

Külpolitikai alapok által támogatott mobilitási projektek esetén:

500 EUR résztvevőnként

Költségvetési kategória - Esélyegyenlőségi támogatás

Elszámolható költségek és alkalmazandó szabályok

Szervezeteknek/intézményeknek nyújtott esélyegyenlőségi támogatás: A tényleges költségek alapján kiegészítő támogatásra szoruló, kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők számára szervezett mobilitási tevékenységekhez kapcsolódó költségek.

Finanszírozási mechanizmus: egységköltség-hozzájárulás

Támogatási szabályok: az esélyegyenlőségi támogatási kategórián keresztül kiegészítő támogatásban részesülő, kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők számának megfelelően, tényleges költségek alapján.

Összeg

100 EUR résztvevőnként

Résztvevőknek nyújtott esélyegyenlőségi támogatás: A kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőkhöz közvetlenül kapcsolódó többletköltségek, amelyek nem fedezhetők a kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevőknek nyújtott egyéni támogatás kiegészítő összegéből. E költségek célja különösen az, hogy fedezzék a fizikai, mentális vagy egészségügyi problémákkal rendelkező résztvevők számára a mobilitásban és az előkészítő látogatásokon való részvételükhöz, valamint a kísérő személyekhez szükséges kiegészítő pénzügyi támogatást (ideértve az utazással és a megélhetéssel kapcsolatos költségeket is, amennyiben indokolt, és amennyiben azokat nem fedezik az e résztvevők számára nyújtott „utazási támogatás” és az „egyéni támogatás” költségvetési kategóriák)16 .

Finanszírozási mechanizmus: ténylegesen felmerült költségek.

Támogatási szabályok: a kérelmet meg kell indokolnia a pályázónak, és jóvá kell hagynia a nemzeti irodának.

Összeg

az elszámolható költségek 100%-a

Költségvetési kategória - Rendkívüli támogatás

Elszámolható költségek és alkalmazandó szabályok

Pénzügyi garancia nyújtásának költségei, amennyiben a nemzeti iroda kéri.

Belső politikai alapokból finanszírozott mobilitási projektek esetében: Az utazási támogatásra jogosult résztvevők magas utazási költségei.

Finanszírozási mechanizmus: ténylegesen felmerült költségek.

Támogatási szabályok: a kérelmet meg kell indokolnia a pályázónak, és jóvá kell hagynia a nemzeti irodának

Összeg

Pénzügyi garancia költségei: az elszámolható költségek 80 %-a

Magas utazási költségek: a támogatható utazási költségek 80%-a

A kedvezményezettek (felsőoktatási intézmények vagy konzorciumok) részére nyújtott szervezési támogatás:

A mobilitásokhoz kapcsolódó szervezési támogatás – az uniós tagállamon vagy a programhoz társult harmadik országon belüli Erasmus Felsőoktatási Chartának, valamint a programhoz nem társult harmadik országok intézményei esetén az ECHE elfogadott intézményközi megállapodásokban foglalt elveinek betartása érdekében – azokhoz a költségekhez nyújtott hozzájárulás, amelyek az intézmények számára a bejövő és kimenő hallgatói mobilitást, illetve a munkatársak/szakemberek/oktatók befelé és kifelé irányuló mobilitását támogató tevékenységekkel kapcsolatban merülnek fel. Például:

  • a partnerintézményekkel megvalósított szervezési intézkedések, többek között a lehetséges partnereknél annak érdekében tett látogatások, hogy meg lehessen állapodni intézményközi megállapodások azon feltételeiről, amelyek a mobilitás résztvevőinek kiválasztására, felkészítésére, fogadására és integrálására vonatkoznak; továbbá naprakészen lehessen tartani ezeket az intézményközi megállapodásokat;
  • naprakész kurzuskatalógus elérhetővé tétele külföldi hallgatók számára;
  • a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók tájékoztatása és segítségnyújtás számukra;
  • a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók kiválasztása;
  • tanulmányi megállapodások kidolgozása a hallgatók által teljesítendő oktatási komponensek teljes körű elismerésének biztosítása érdekében; munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak szánt mobilitási megállapodások kidolgozása és elismerése;
  • bejövő és kimenő hallgatóknak, illetve munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak nyújtott nyelvi és interkulturális felkészítés az Erasmus+ online nyelvi támogatásának kiegészítéseként;
  • a befelé irányuló mobilitási résztvevők felsőoktatási intézménybe való integrálódásának megkönnyítése;
  • a mobilitási résztvevők hatékony mentorálását és felügyeletét célzó intézkedések biztosítása;
  • a fogadó vállalkozásoknál/szervezeteknél/intézményeknél teljesített hallgatói szakmai gyakorlatok minőségének biztosítására szolgáló konkrét intézkedések;
  • a teljesített oktatási elemek és a kapcsolódó kreditek elismerésének biztosítása, a szükséges vizsgalapok és oklevélmellékletek kiállítása;
  • a mobilitási résztvevők visszailleszkedésének támogatása, valamint az általuk elsajátított új kompetenciák hasznosítása a felsőoktatási intézmény és partnerei javára;
  • az európai diákigazolvány-kezdeményezés (a mobilitáskezelés digitalizációja) megvalósítása;
  • a mobilitás környezetbarát módjainak és az adminisztratív eljárások környezetbarátabbá tételének előmozdítása;
  • a hátrányos helyzetű személyek részvételének előmozdítása és kezelése;
  • a polgári szerepvállalással kapcsolatos tevékenységek azonosítása és előmozdítása, valamint az ilyen tevékenységekben való részvétel nyomon követése;
  • a vegyes és/vagy nemzetközi mobilitás előmozdítása és irányítása.

A felsőoktatási intézmények kötelezettséget vállalnak arra, hogy betartják a Charta valamennyi alapelvét a magas színvonalú mobilitás biztosítása érdekében, beleértve az alábbiakat: „[gondoskodnak] arról, hogy a kiutazó mobilitási résztvevők jól felkészüljenek külföldi tevékenységeikre, beleértve a vegyes mobilitást is, a szükséges szintű nyelvtudás megszerzésére és interkulturális kompetenciáik fejlesztésére irányuló tevékenységek révén”, valamint „megfelelő nyelvi támogatást nyújt[anak] a mobilitásban részt vevő, beérkező hallgatók számára”. Ennek érdekében kihasználhatók az intézmények meglévő nyelvi képzési lehetőségeinek előnyei. Azok a felsőoktatási intézmények, amelyek alacsonyabb költségen tudnak – nyelvi támogatásra is kiterjedő – színvonalas mobilitást biztosítani a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók számára (vagy azért, mert ezt nem uniós forrásokból finanszírozzák), lehetőséget kapnának arra, hogy a szervezési támogatás valamekkora hányadát további mobilitási tevékenységek finanszírozására csoportosítsák át. A támogatási megállapodás meghatározza az ezzel kapcsolatos rugalmasság mértékét.

A kedvezményezetteknek minden esetben szerződéses kötelezettségük, hogy kiváló szolgáltatásokat nyújtsanak; teljesítményüket a nemzeti irodák követik nyomon és ellenőrzik, figyelembe véve a hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók által benyújtott, a nemzeti irodák, illetve a Bizottság számára közvetlenül hozzáférhető résztvevői beszámolókat is.

A szervezési támogatás kiszámítása a támogatott mobilitási résztvevők (azokat a mobilitási résztvevőket is beleértve, akik a teljes mobilitási időszak során nem részesülnek Erasmus+ támogatásban, lásd alább a támogatásban nem részesülő mobilitásokról szóló részben) teljes létszáma, valamint a vállalkozásoktól érkező, a felsőoktatási intézményben oktató munkatársak/szakemberek/oktatók létszáma alapján történik. A teljes mobilitási időszak során Erasmus+ támogatásban nem részesülő mobilitási résztvevők is támogatott mobilitási résztvevőnek számítanak, mivel részesülnek a mobilitási keretrendszer és a szervezési tevékenységek előnyeiből. Szervezési támogatás ezért e résztvevők után is jár. Nem tartoznak ide azok a személyek, akik a résztvevőket külföldi tevékenységük során kísérik. A szervezési támogatás összege nem növekszik automatikusan, ha további mobilitásokat szerveznek a költségvetési kategóriák közötti forrásátcsoportosítással.

Mobilitási konzorciumok esetében a megkapott szervezési támogatás elosztható a konzorcium tagjai között azon szabályok alapján, amelyekben a konzorcium tagjai egymás között megállapodtak.

Külpolitikai alapokból támogatott mobilitás esetén a szervezési támogatást az érintett partnerek – a részt vevő intézmények által közösen elfogadott, valamennyi intézmény számára elfogadható szabályok alapján – elosztják egymás között.

Uniós Erasmus+ forrásokból támogatásban nem részesülő mobilitási résztvevők

Az uniós Erasmus+ forrásokból támogatásban nem részesülő hallgatók és munkatársak/szakemberek/oktatók olyan mobilitási résztvevők, akik utazási és tartózkodási költségeik tekintetében nem részesülnek Erasmus+ támogatásban, de más tekintetben eleget tesznek a hallgatói mobilitás és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitása valamennyi szempontjának, emellett az Erasmus+ hallgatók és munkatársak/szakemberek/oktatók minden előnyét élvezik. Ezek a résztvevők mobilitási költségeikre nem Erasmus+ keretében nyújtott uniós (ESZA stb.), nemzeti, regionális, vagy más típusú támogatásban részesülhetnek. Az uniós költségvetés országok közötti elosztásához használt teljesítménymutatóra vonatkozó statisztikákba beszámít azoknak a mobilitási résztvevőknek a száma, akik az Erasmus+ programból a teljes mobilitási időszakban nem részesülnek támogatásban.

Esélyegyenlőségi támogatás

A kevesebb lehetőséggel rendelkező személy olyan fizikai, mentális vagy egészségügyi állapottal rendelkezik, amely miatt a projektben/mobilitási tevékenységben való részvétele járulékos pénzügyi támogatás vagy egyéb támogatás nélkül nem lenne lehetséges. Azok a felsőoktatási intézmények, amelyek kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatókat és/vagy munkatársakat/szakembereket/oktatókat is kiválasztottak, kiegészítő támogatásra pályázhatnak a nemzeti irodánál a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek mobilitási tevékenységben való részvételéhez kapcsolódó járulékos költségek fedezésére. A kevesebb lehetőséggel rendelkező résztvevők, különösen a testi, szellemi vagy egészségügyi problémákkal küzdők esetében a támogatás ezért meghaladhatja az alábbiakban meghatározott maximális egyedi támogatási összeget. A felsőoktatási intézmények a honlapjukon ismertetik, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatóik és munkatársaik/szakembereik/oktatóik hogyan igényelhetik és indokolhatják meg ezt a kiegészítő támogatást.

A kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók és munkatársak/szakemberek/oktatók járulékos költségeinek kiegészítő finanszírozása más – helyi, regionális és/vagy nemzeti szintű – forrásokból is megoldható.

Az Erasmus Felsőoktatási Charta aláírásával a felsőoktatási intézmények kötelezettséget vállalnak arra, hogy a különböző hátterű résztvevőknek egyenlő hozzáférést és egyenlő esélyeket biztosítanak. Ennélfogva a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók és munkatársak/szakemberek/oktatók igénybe vehetik a fogadó intézmény által a helyi hallgatóknak és munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak biztosított támogatási szolgáltatásokat.

Magas utazási költségeket fedező rendkívüli támogatás

Csak a belső politikai alapok által támogatott mobilitási projektekben részt vevő, utazási támogatásra jogosult résztvevők vehetik igénybe a magas utazási költségeket fedező rendkívüli támogatást.

A mobilitási projektek kedvezményezettjei pénzügyi támogatást kérhetnek a résztvevők jelentős utazási költségeire a „rendkívüli támogatás” költségvetési sorban (az összes elszámolható költség 80%-a). Erre akkor van lehetőség, ha a kedvezményezettek igazolni tudják, hogy a támogatási szabályok (amelyek az utazási távolsági sávok szerint megállapított egységköltségeken alapulnak) nem fedezik a résztvevők utazási költségeinek legalább 70%-át. Odaítélése esetén a magas utazási költségeket fedező rendkívüli támogatás lép az utazási támogatás helyébe.

Egyéb finanszírozási források

A hallgatók és a munkatársak/szakemberek/oktatók az Erasmus+ támogatáson felül, illetve (az Erasmus+ támogatásban nem részesülő mobilitási résztvevők) az uniós támogatás helyett regionális, nemzeti vagy egyéb típusú támogatásban részesülhetnek, amelyet a nemzeti irodától eltérő szervezet/intézmény (például minisztérium vagy regionális hatóság) kezel. Ezek az Erasmus+ támogatások az uniós költségvetés egyéb forrásaival (ESZA stb.) is helyettesíthetők.  Ezek az uniós költségvetésből származó finanszírozási forrásokból nyújtott támogatások nem számítanak bele az e dokumentumokban meghatározott összegekbe, illetve minimális/maximális összegtartományokba.

A gyakornoki programban részt vevő fogadó szervezetek/intézmények pénzügyi támogatást vagy természetbeni hozzájárulást nyújthatnak a gyakornokoknak.

B) A hallgatói mobilitás támogatása

A fizikai mobilitás egyéni támogatása – a hosszú távú mobilitás alapösszegei

A hallgatók egyéni uniós támogatásban részesülhetnek a külföldi tanulmányi vagy szakmai gyakorlati időszakhoz kapcsolódóan felmerülő járulékos utazási és tartózkodási költségeikhez való hozzájárulásként.

A 13. és a 14. régió uniós tagállamai vagy a programhoz társult harmadik országok közötti, valamint az e régiók programhoz nem társult harmadik országaiba irányuló mobilitás esetén a havi összeget a nemzeti irodák az alábbiakban ismertetett objektív és átlátható szempontok alapján határozzák meg, a nemzeti hatóságokkal és/vagy a felsőoktatási intézményekkel közösen. A pontos összegeket a nemzeti irodák és a felsőoktatási intézmények honlapján teszik közzé.

A 13. és 14. régió17 uniós tagállamai és programhoz társult harmadik országai, valamint az e régiók programhoz nem társult harmadik országai a következő három csoportba sorolhatók:

1. csoport - Magasabb megélhetési költségekkel jellemzett országok

Dánia, Finnország, Írország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Norvégia, Svédország.

A 14. régió programhoz nem társult harmadik országai.

2. csoport - Közepes megélhetési költségekkel jellemzett országok

Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Málta, Hollandia, Portugália, Spanyolország.

A 13. régió programhoz nem társult harmadik országai.

3. csoport - Alacsonyabb megélhetési költségekkel jellemzett országok

Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország.

A hallgatók számára biztosított uniós Erasmus+ egyéni támogatás a hallgató küldő és fogadó ország közötti mobilitásának irányától függ, mégpedig a következőképpen:

  • hasonló megélhetési költségekkel jellemzett országba irányuló mobilitás: a hallgatók a közepes tartományba eső uniós támogatásban részesülnek;
  • magasabb megélhetési költségekkel jellemzett országba irányuló mobilitás: a hallgatók a magasabb tartományba eső uniós támogatásban részesülnek;
  • alacsonyabb megélhetési költségekkel jellemzett országba irányuló mobilitás: a hallgatók az alacsonyabb uniós támogatásban részesülnek.

A nemzeti irodák a következő minimális és maximális tartományban határozzák meg a konkrét összegeket:

  • Közepes tartományba eső uniós támogatás: havonta 292 és 606 EUR közötti, a közepes tartományba eső támogatás alkalmazandó a hasonló megélhetési költségekkel jellemzett országokba – a) az 1. csoport országaiból az 1. csoport országaiba, b) a 2. csoport országaiból a 2. csoport országaiba, valamint c) a 3. csoport országaiból a 3. csoport országaiba – irányuló mobilitásra.
  • Magasabb tartományba eső uniós támogatás: a nemzeti iroda által alkalmazott közepes tartománynak megfelelő támogatás, amelyhez hozzáadódik legalább 50 EUR és havonta 348 és 674 EUR közötti összeg. Ez a magasabb megélhetési költséggel jellemzett országokba – a) a 2. csoport országaiból az 1. csoport országaiba, valamint b) a 3. csoport országaiból az 1. és a 2. csoport országaiba – irányuló mobilitási tevékenységekre alkalmazandó.
  • Alacsonyabb uniós támogatás: a nemzeti iroda által alkalmazott közepes tartománynak megfelelő támogatás, amelyből ki kell vonni legalább 50 EUR összeget és havonta 225 és 550 EUR közötti összeget. Ez az alacsonyabb megélhetési költséggel jellemzett országokba – a) az 1. csoport országaiból a 2. és a 3. csoport országaiba, valamint b) a 2. csoport országaiból a 3. csoport országaiba – irányuló mobilitási tevékenységekre alkalmazandó.

A nemzeti irodák az országuk kedvezményezettjei által alkalmazandó összegek meghatározásakor két konkrét szempontot vesznek figyelembe:

  • helyi, regionális vagy nemzeti szintű magán- vagy közszektorbeli szervek általi, az uniós támogatást kiegészítő társfinanszírozás elérhetősége és mértéke;
  • a külföldi tanulmányokban vagy képzésben részt venni szándékozó hallgatók átlagos igényszintje.

A 13. és a 14. régió uniós tagállamai és programhoz társult harmadik országai közötti, valamint az e régiók programhoz nem társult harmadik országaiba irányuló mobilitás esetén a nemzeti irodák dönthetnek úgy, hogy oly módon biztosítanak rugalmasságot a felsőoktatási intézményeik számára, hogy nemzeti szinten meghatározott összegek helyett összegtartományokat állapítanak meg. Ezt megfelelően meg kell indokolni, például azokban az országokban, ahol rendelkezésre áll regionális vagy intézményi szinten társfinanszírozás.

Kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók és frissen végzettek – kiegészítő összeg az egyéni támogatáshoz hosszú távú mobilitás esetén

A kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók és frissen végzettek havonta 250 EUR kiegészítő összegre jogosultak az uniós Erasmus+ támogatás keretében nyújtott egyéni támogatás mellett. Az alkalmazandó kritériumokat nemzeti szinten a nemzeti irodák határozzák meg a nemzeti hatóságokkal egyetértésben.

Szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók és frissen végzettek – kiegészítő összeg az egyéni támogatáshoz hosszú távú mobilitás esetén

A szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók és a frissen végzettek havonta 150 EUR kiegészítő összegre jogosultak az uniós Erasmus+ támogatás keretében nyújtott egyéni támogatás mellett. A szakmai gyakorlaton részt vevő, kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók és frissen végzettek jogosultak a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatóknak és frissen végzetteknek járó kiegészítő összegre, valamint a szakmai gyakorlatért járó kiegészítő összegre.

Legkülső régiókból, valamint tengerentúli országokból és területekről származó, hosszú távú mobilitáson lévő hallgatók és frissen végzettek

A többi uniós tagállamtól és programhoz társult harmadik országtól való távolságból és a gazdasági szintből eredő korlátok miatt az uniós tagállamok legkülső régióiban, valamint az uniós tagállamokhoz kapcsolódó tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) jelenleg vagy korábban tanulmányokat végző hallgatók és frissen végzettek a következő, egyéni támogatásra szánt magasabb összegeket kapják:

Honnan

Hová

Összeg

Legkülső régiók és TOT-ok

a 13. és 14. régió uniós tagállamai vagy programhoz társult harmadik országai és e régiók programhoz nem társult harmadik országai.

786 EUR/hónap

Ebben az esetben nem alkalmazandó a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatóknak és frissen végzetteknek járó kiegészítő összeg. A szakmai gyakorlatokra vonatkozó kiegészítő összeg alkalmazandó.

A programhoz nem társult harmadik országokat érintő hosszú távú nemzetközi mobilitásban részt vevő hallgatók és frissen végzettek 

Az egyéni támogatásra szánt alapösszeg a következő:

Honnan

Hová

Összeg

Uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok

Az 1–12. régió programhoz nem társult harmadik országai

700 EUR/hónap

Uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok

A 13–14. régió programhoz nem társult harmadik országai

A fenti „A hallgatói mobilitás támogatása – Fizikai mobilitásra irányuló egyéni támogatás” részben ismertetettek szerint.

Az 1–12. régió programhoz nem társult harmadik országai

Uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok 1. csoportja

900 EUR/hónap

Uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok 2. csoportja

850 EUR/hónap

Uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok 3. csoportja

800 EUR/hónap

Ebben az esetben alkalmazandó a kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatóknak és frissen végzetteknek járó kiegészítő összeg.

A szakmai gyakorlaton részt vevőknek járó kiegészítő összegek csak a 13. és 14. régió programhoz nem társult harmadik országaiba irányuló mobilitás esetén alkalmazandók.

Az uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok közé tartoznak a legkülső régiók és a TOT-ok is.

Rövid távú fizikai mobilitási tevékenységben részt vevő hallgatók és frissen végzettek – Az egyéni támogatásra szánt alapösszegek (vegyes mobilitás és rövid távú doktori mobilitás)

Az egyéni támogatásra szánt alapösszegek a következők:

A fizikai tevékenység időtartama

Összeg (bármely uniós tagállam és a programhoz társult harmadik ország vagy a programhoz nem társult harmadik ország)

A tevékenység 14. napjáig

79 EUR/nap

a tevékenység 15–30. napja között

56 EUR/nap

Az egyéni támogatás keretében fedezhető egy utazási nap a tevékenységet megelőzően, és egy utazási nap a tevékenységet követően.

Kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók és frissen végzettek – kiegészítő összeg az egyéni támogatáshoz rövid távú fizikai mobilitás esetén

A kevesebb lehetőséggel rendelkező hallgatók és frissen végzettek 5–14 napos fizikai mobilitási tevékenység esetén 100 EUR összegű, illetve 15–30 napos fizikai mobilitás esetén 150 EUR összegű kiegészítő támogatásra jogosultak az uniós Erasmus+ program keretében nyújtott egyéni támogatásuk mellett. Az alkalmazandó kritériumokat nemzeti szinten a nemzeti irodák határozzák meg a nemzeti hatóságokkal egyetértésben.

A szakmai gyakorlaton részt vevőknek járó kiegészítő összegek nem alkalmazandók ebben az esetben.

Az uniós tagállamok és a programhoz társult harmadik országok közé tartoznak a legkülső régiók és a TOT-ok is.

Utazási támogatásban nem részesülő hallgatók és frissen végzettek – kiegészítő összeg a környezetkímélő/környezettudatos utazáshoz nyújtott egyéni támogatáshoz

Azok a hallgatók és frissen végzettek, akik nem részesülnek utazási támogatási költségvetési kategóriában, választhatják a környezetkímélő/környezettudatos utazást is. Ebben az esetben egyszeri, 50 EUR összegű hozzájárulásban részesülnek az egyéni támogatás kiegészítéseként, és adott esetben legfeljebb 4 nap kiegészítő egyéni támogatást kapnak a menettérti utazáshoz kapcsolódó utazási napok fedezésére.

Utazási támogatás

Az alábbi résztvevők utazási támogatásként az alábbi összegeket kapják meg utazási költségeik fedezésére (kivéve azokat, akikre az alábbiakban ismertetett önkéntes kívülmaradás vonatkozik):

  • az uniós tagállamok legkülső régióiban, Cipruson, Izlandon, Máltán, valamint az uniós tagállamokhoz társult tengerentúli országokban és területeken (TOT-ok) jelenleg vagy korábban tanulmányokat végző hallgatók és frissen végzettek, akik a 13. vagy a 14. régió uniós tagállamaiba és programhoz társult harmadik országaiba vagy programhoz nem társult harmadik országaiba utaznak;
  • a kevesebb lehetőséggel rendelkező, rövid távú mobilitási tevékenységben részt vevő hallgatók és frissen végzettek; valamint
  • a programhoz nem társult harmadik országokat érintő (kivéve a 13. és 14. régiót) a nemzetközi mobilitásban részt vevő, kiutazó és beutazó hallgatók, valamint frissen végzettek.

Utazási távolságok18

Standard utazás esetén

Környezettudatos/környezetkímélő utazás esetén

10–99 km közötti távolság esetén:

23 EUR résztvevőnként

 

100–499 km közötti távolság esetén:

180 EUR résztvevőnként

210 EUR résztvevőnként

‏500–1999 km közötti távolság esetén:

275 EUR résztvevőnként

320 EUR résztvevőnként

2000–2999 km közötti távolság esetén:

360 EUR résztvevőnként

410 EUR résztvevőnként

3000–3999 km közötti távolság esetén:

530 EUR résztvevőnként

610 EUR résztvevőnként

4000–7999 km közötti távolság esetén:

820 EUR résztvevőnként

 

8000 km vagy annál nagyobb távolság esetén:

1500 EUR résztvevőnként

 

Azok a hallgatók és frissen végzettek, akik környezetkímélő/környezettudatos utazást választanak, adott esetben legfeljebb 4 nap kiegészítő egyéni támogatásban részesülnek a menettérti utazáshoz kapcsolódó utazási napok fedezésére.

A belső politikai alapok által támogatott mobilitási projektek esetében a támogatás kedvezményezettjei dönthetnek úgy, hogy nem igényelnek utazási támogatást az uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból a programhoz nem társult harmadik országokba irányuló mobilitásban részt vevő valamennyi támogatható diák és frissen végzett számára. A kevesebb lehetőséggel rendelkező diákok és frissen végzettek nem tartoznak az önkéntes kívülmaradás hatálya alá, és mindig utazási támogatásban kell részesülniük.

C) Munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitásának támogatása

A munkatársak/szakemberek/oktatók a külföldön töltött időszak során a következő összegű uniós támogatásban részesülnek az utazási és tartózkodási költségeikhez való hozzájárulásként:

Költségvetési kategória - Utazási támogatás

Elszámolható költségek és alkalmazandó szabályok

A kiindulás helyétől a tevékenység helyszínéig történő utazásra, illetve a visszaútra fizetett, a résztvevők utazási költségeihez való hozzájárulás.

Finanszírozási mechanizmus: egységköltség-hozzájárulás.

Támogatási szabályok: Az egyes résztvevők utazásának távolsága alapján. A pályázónak a kiindulás helye és a tevékenység helyszíne közötti távolságot19 kell feltüntetnie az Európai Bizottság által biztosított távolságkalkulátor20 segítségével.

Összeg

Utazási távolság

Standard utazás

Környezettudatos/környezetkímélő utazás

10–99 km-es távolság esetén

23 EUR

 

100–499 km-es távolság esetén

180 EUR

210 EUR

500–1999 km-es távolság esetén

275 EUR

320 EUR

2000–2999 km-es távolság esetén

360 EUR

410 EUR

3000–3999 km-es távolság esetén

530 EUR

610 EUR

4000–7999 km-es távolság esetén

820 EUR

 

8000 km-es vagy nagyobb távolság esetén

1500 EUR

 

Költségvetési kategória - Egyéni támogatás

Elszámolható költségek és alkalmazandó szabályok

A résztvevők közvetlenül felmerülő tartózkodási költségei a tevékenység során.

Finanszírozási mechanizmus: egységköltség-hozzájárulás.

Támogatási szabályok: az egyes résztvevők tartózkodási időtartama alapján (szükség esetén beszámítható a tevékenység megkezdése előtt és befejezése után is egy-egy utazási nap)Azok a munkatársak/szakemberek/oktatók, akik környezetkímélő/környezettudatos utazást választanak, adott esetben legfeljebb 4 nap kiegészítő egyéni támogatásban részesülnek a menettérti utazáshoz kapcsolódó utazási napok fedezésére.

Összeg

A tevékenység 14. napjáig: az A1.1. táblázat szerinti összeg az uniós tagállamokból vagy a programhoz társult harmadik országokból származó résztvevőnként napi bontásban vagy az A1.2. táblázat szerinti összeg a programhoz nem társult harmadik országokból származó résztvevőnként napi bontásban

a tevékenység 15–60. napja között: az A1.1. táblázat szerinti összeg 70%-a az uniós tagállamokból vagy a programhoz társult harmadik országokból származó résztvevőnként napi bontásban vagy az A1.2. táblázat szerinti összeg 70%-a a programhoz nem társult harmadik országokból származó résztvevőnként napi bontásban

A. táblázat - Egyéni támogatás (összegek euróban/nap)

Az összeg a fogadó országtól függ. A konkrét összeget az alábbi táblázatban megadott minimális és maximális összegtartományon belül kell meghatározni. A nemzeti irodák a nemzeti hatóságokkal egyeztetve az alábbi két konkrét szempontot veszik figyelembe az adott ország kedvezményezettjei által alkalmazandó összegek meghatározásakor:

  • helyi, regionális vagy nemzeti szintű magán- vagy közszektorbeli szervek általi, az uniós támogatást kiegészítő társfinanszírozás elérhetősége és mértéke;
  • a külföldön oktatni vagy képzésben részt venni szándékozó munkatársak/szakemberek/oktatók által általában igényelt összeg.

Az összegtartományon belül ugyanazt a százalékos arányt kell alkalmazni minden célország esetében. Ugyanaz az összeg nem adható meg az összes célországnál.

 

Uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból származó munkatársak/szakemberek/oktatók

A programhoz nem társult harmadik országokból származó munkatársak/szakemberek/oktatók

Fogadó ország

 

Min. összeg – max. összeg/nap

 

Összeg/nap

 

A1.1.

A1.2.

Dánia, Finnország, Írország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Norvégia, Svédország 

 

90–180

 

180

A 14. régió programhoz nem társult harmadik országai

 

90–180

 

Nem támogatható

 

Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Málta, Hollandia, Portugália, Spanyolország

 

79–160

 

 160

A 13. régió programhoz nem társult harmadik országai

 

79–160

 

Nem támogatható

Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország.

 

67–140

 

140

Az 1–12. régió programhoz nem társult harmadik országai

180

 

Nem támogatható

A 13. és a 14. régió uniós tagállamai és programhoz társult harmadik országai közötti, valamint az e régiók programhoz nem társult harmadik országaiba irányuló mobilitás esetén a nemzeti irodák dönthetnek úgy, hogy oly módon biztosítanak rugalmasságot a felsőoktatási intézményeik számára, hogy nemzeti szinten meghatározott összegek helyett összegtartományokat állapítanak meg. Ezt megfelelően meg kell indokolni, például azokban az országokban, ahol rendelkezésre áll regionális vagy intézményi szinten társfinanszírozás. A pontos összegeket a nemzeti irodák és a felsőoktatási intézmények honlapján teszik közzé.

D) A hallgatóknak és munkatársaknak/szakembereknek/oktatóknak nyújtott pénzügyi támogatás szintje, amelyet a felsőoktatási intézmények és a mobilitási konzorciumok határoznak meg

A felsőoktatási intézményeknek és a mobilitási konzorciumoknak az uniós támogatások intézményükön belüli meghatározásakor és/vagy alkalmazásakor minden esetben figyelembe kell venniük a következő alapelveket és szempontokat:

  • Miután az intézmények/konzorciumok meghatározták a támogatás mértékét, annak a mobilitási projekt teljes időtartama alatt változatlannak kell lennie. Ugyanazon a projekten belül nem csökkenthető, illetve nem növelhető a támogatások mértéke.
  • A támogatások mértékét objektív és átlátható módon, a fent ismertetett alapelveket és módszereket figyelembe véve kell meghatározni és/vagy alkalmazni (azaz figyelembe véve a mobilitás irányát és a vonatkozó kiegészítő támogatást).
  • Az azonos csoporthoz tartozó országokba, azonos típusú mobilitási tevékenység (tanulmányi vagy szakmai gyakorlati mobilitás) céljából utazó összes hallgató számára ugyanakkora mértékű támogatást kell biztosítani (a kevesebb lehetőséggel rendelkező, illetve a legkülső uniós tagállamokból és a programhoz társult harmadik országokból, a legkülső régiókból és TOT-okból származó hallgatók és frissen végzettek kivételével).

E) Vegyes intenzív programok

Költségvetési kategória - Szervezési támogatás

Elszámolható költségek és alkalmazandó szabályok

Az intenzív programok megszervezéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek (kivéve a résztvevők tartózkodási és utazási költségeit).

Finanszírozási mechanizmus: egységköltség-hozzájárulás.

Támogatási szabályok: a belső politikai alapokból támogatott mobilitási projektekből finanszírozott felsőoktatási mobilitási résztvevők (tanulók) száma alapján, figyelmen kívül hagyva a program megvalósításában részt vevő tanárokat/oktatókat.

A szervezési támogatást a koordináló felsőoktatási intézmény pályázza meg a vegyes intenzív programot közösen megszervező intézménycsoportok nevében.

Összeg

Résztvevőnként 400 EUR, legalább 15 és legfeljebb 20 támogatott Erasmus+ mobilitási résztvevővel.

A vegyes intenzív programok szervezési támogatása a vegyes intenzív programok szervezésével kapcsolatban a részt vevő intézményeknél felmerülő költségekhez való hozzájárulás, mint például a programok előkészítésével, tervezésével, fejlesztésével, végrehajtásával és nyomon követésével kapcsolatos költségek, beleértve a fizikai és virtuális/távoli tevékenységek végrehajtását, valamint az általános irányítást és koordinációt.

A koordináló felsőoktatási intézmény feladata a vegyes intenzív programok szervezési támogatásának megosztása a partnerség azon tagjai között, ahol a fent említett költségek felmerülnek.

  • 1 https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/documents/applicants/higher-education-charter_hu
  • 2 https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/resources/documents/erasmus-charter-higher-education-2021-2027-guidelines_en
  • 3 https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/eche/start_en
  • 4 Kivéve a programhoz nem társult nyugat-balkáni harmadik országok felsőoktatási intézményeit, amelyek jogosultak pályázni az „Európai Egyetemek” kezdeményezés keretében.
  • 5 A nemzetközi mobilitás esetében a mobilitásmenedzsment digitalizációjának időrendi áttekintését az Európai Bizottság továbbfejleszti, és azt egy későbbi szakaszban fogja közölni.
  • 6 Minden hallgatói szakmai gyakorlat „digitális készségekre irányuló szakmai gyakorlatnak” minősül, ha a gyakornok a következő feladatokat vagy azok valamelyikét végzi: digitális marketing (például közösségimédia-kezelés, webanalitika); digitális grafikai, mechanikai vagy építészeti tervezés; alkalmazások, szoftverek, szkriptek vagy weboldalak fejlesztése; informatikai rendszerek és hálózatok telepítése, karbantartása és kezelése; kiberbiztonság; adatelemzés, -bányászat és -vizualizáció; robotok és mesterséges intelligencia által támogatott alkalmazások programozása és képzése. Az általános ügyfélszolgálat, a megrendelések teljesítése, az adatbevitel vagy az irodai feladatok nem tartoznak ebbe a kategóriába.
  • 7 A posztdoktorok az oklevélszerzést követő 12 hónapban ugyanolyan követelmények mellett vehetnek részt szakmai gyakorlaton, mint más frissen végzettek. Azokban az országokban, ahol a diplomásoknak kötelező katonai vagy polgári szolgálatot kell teljesíteniük az oklevélszerzést követően, a frissen végzettek támogathatósági időszaka meghosszabbodik az adott szolgálat időtartamával.
  • 8 A régiók meghatározását lásd ezen útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszában.
  • 9 Uniós költségvetés, 2. fejezet – Kohézió, reziliencia és értékek.
  • 10

    Az alábbi típusú szervezetek/intézmények nem jogosultak fogadó szervezetként/intézményként szakmai gyakorlati célú hallgatói mobilitásra:uniós intézmények és az Unió más szervei, ideértve a szakosított intézményeket is (kimerítő felsorolásuk a https://europa.eu/european-union/about-eu/institutions-bodies_hu oldalon tekinthető meg); uniós programokat irányító szervezetek/intézmények, például az Erasmus+ nemzeti irodák (az esetleges összeférhetetlenség és/vagy a kettős finanszírozás elkerülése érdekében).

  • 11 Az Erasmus+ program keretében és/vagy az Erasmus Mundus ösztöndíjasaként szerzett korábbi tapasztalat beleszámít a tanulmányi ciklusonként engedélyezett 12 hónapba.
  • 12 Egyetlen ciklusból álló tanulmányi programok (például orvostudomány) esetében a hallgatók legfeljebb 24 hónapos mobilitási időszakra kaphatnak támogatást.
  • 13 Az anyaintézménytől függő és ugyanazon Erasmus Felsőoktatási Chartával rendelkező felsőoktatási tagintézmény esetében az anyaintézmény helye szerinti ország minősül a küldő országnak. Ezért az ugyanazon Erasmus Felsőoktatási Chartával rendelkező felsőoktatási tagintézmények és anyaintézményük között nem lehet Erasmus+ mobilitási tevékenységeket szervezni.
  • 14 Azokban az országokban, ahol a diplomásoknak kötelező katonai vagy polgári szolgálatot kell teljesíteniük az oklevélszerzést követően, a frissen végzettek támogathatósági időszaka meghosszabbodik az adott szolgálat időtartamával.
  • 15 Azon országok jegyzéke, amelyekre ez a követelmény vonatkozik, a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő országok jegyzékében található: DAC-List-ODA-Recipients-for-reporting-2022-23-flows.pdf (oecd.org). A fejlesztési támogatásban részesülő országok jegyzékét rendszeresen frissítik annak érdekében, hogy az országok átkerülhessenek egyik kategóriából a másikba, vagy kikerüljenek a jegyzékből. Mindazonáltal az adott ország ODA-státusza és a vonatkozó korlátozások változatlanok maradnak az ugyanazon pályázati felhíváshoz tartozó projektek teljes életciklusa alatt.
  • 16 A kísérő személyekre a munkatársak/szakemberek/oktatók esetében megállapított összegek, valamint a magas utazási költségeket fedező rendkívüli támogatás alkalmazandók. Kivételes esetekben, amikor a kísérő személynek 60 napnál tovább kell külföldön tartózkodnia, a 60. napon túl felmerülő kiegészítő tartózkodási költségek az „Esélyegyenlőségi támogatás” költségvetési sorból fedezendők.
  • 17 A 13. és a 14. régió programhoz nem társult országai kizárólag fogadó országok.
  • 18 Az egyes résztvevők utazásának távolsága alapján. A távolságokat az Európai Bizottság által támogatott távolságkalkulátorral kell kiszámítani (https://erasmus-plus.ec.europa.eu/hu/node/2626). Az oda- és visszaút támogatására adható uniós támogatás összegének kiszámításához az egyirányú út távolságát kell megadni.
  • 19 Ha például egy madridi (spanyolországi) személy Rómában (Olaszországban) szervezett mobilitási tevékenységben vesz részt, a pályázónak ki kell számítania a Madrid és Róma közötti távolságot (1365,28 km), majd ki kell választania az utazási távolságnak megfelelő sávot (amely az 500–1999 km közötti távolság).
  • 20 https://erasmus-plus.ec.europa.eu/hu/node/2626
Tagged in:  Higher education