Az Erasmus+ program fő célcsoportját az egyének képezik. A program ezeket az egyéneket az általa támogatott tevékenységeket szervező szervezeteken/intézményeken, intézeteken, szerveken vagy csoportokon keresztül éri el. A programban való részvétel feltételeit tehát a szereplők következő két csoportjával kapcsolatban kell meghatározni: a „résztvevők” (az Erasmus+ projekttevékenységekben részt vevő egyének, akik a részvételi költségeik fedezésére szolgáló uniós támogatásban részesülhetnek) és a „részt vevő szervezetek/intézmények”¹ (beleértve az Erasmus+ projektekben részt vevő fiatalok informális csoportjait, akik pályázóként vagy partnerként, illetve önálló vállalkozóként vesznek részt). A részvétel feltételei mind a résztvevők, mind a részt vevő szervezetek/intézmények esetében attól függenek, hogy melyik országban van az állandó lakóhelyük vagy a székhelyük.

Általános szabályként az Erasmus+ projektek résztvevőinek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkezniük. Egyes pályázattípusok azonban – különösen a felsőoktatás, a szakképzés, az ifjúság és a sport területén – a programhoz nem társult harmadik országokból származó résztvevők számára is nyitva állnak.

Az Erasmus+ projektekben való részvétel konkrét feltételei az adott pályázattípustól függenek.

Általánosságban elmondható, hogy a fő célcsoportok a következők:

• Felsőoktatási projektek esetében a fő célcsoportok a következők: felsőoktatási (rövid ciklusú képzésben, első, második vagy harmadik ciklusban tanuló) hallgatók, felsőoktatásban oktató tanárok és egyetemi tanárok, felsőoktatási intézmények munkatársai/szakemberei/oktatói, vállalkozásoknál tevékenykedő oktatók és szakemberek;
• Szakképzési projektek esetében a fő célcsoportok a következők: szakképzésben részt vevő tanulószerződéses tanulók és hallgatók, valamint az e szektorban tevékenykedő szakemberek és oktatók, az iskolarendszerű szakmai alapképzést nyújtó szervezetek/intézmények munkatársai/szakemberei/oktatói, vállalkozásoknál tevékenykedő oktatók és szakemberek;
• Köznevelési projektek esetében a fő célcsoportok a következők: intézményvezetők, iskolai tanárok és iskolai munkatársak/szakemberek/oktatók, iskolai előkészítőn, illetve alapfokú és középfokú oktatásban részt vevő tanulók;
• Felnőttoktatási projektek esetében a fő célcsoportok a következők: felnőttek nem szakmai oktatásával foglalkozó szervezetek/intézmények tagjai, nem szakmai felnőttoktatásban tevékenykedő oktatók, munkatársak/szakemberek/oktatók és tanulók;
• Ifjúsági projektek esetében a fő célcsoportok a következők: 13 és 30 év közötti fiatalok² , ifjúságsegítők, az ifjúsági szektorban tevékenykedő szervezetek/intézmények munkatársai/szakemberei/oktatói és tagjai;
• Sporttal kapcsolatos projektek esetében a fő célcsoportok a következők: a sport területén tevékenykedő szakemberek és önkéntesek, sportolók és edzők. 

Az egyes pályázattípusokban való részvétel részletesebb feltételei a pályázati útmutató B. részében találhatók.

Az Erasmus+ projekteket a részt vevő szervezetek/intézmények nyújtják be és hajtják végre. Ha a benyújtott projektet kiválasztják, akkor a pályázó szervezet/intézmény lesz az Erasmus+ támogatás kedvezményezettje. A kedvezményezettek támogatási megállapodást írnak alá, amely feljogosítja őket a projekt megvalósításához nyújtandó pénzügyi támogatásra. 

Általános szabályként az Erasmus+ projektekben részt vevő szervezeteknek/intézményeknek valamely uniós tagállamban vagy a programhoz társult harmadik országban kell székhellyel rendelkezniük. Egyes pályázattípusok azonban, különösen a felsőoktatás, a szakképzés, a képzés, valamint az ifjúság és a sport terén a programhoz nem társult harmadik országok részt vevő szervezetei/intézményei számára is nyitva állnak. 

Az Erasmus+ projektekben való részvétel konkrét feltételei a program által támogatott pályázattípustól függenek. A program általában minden, az oktatás, a képzés, az ifjúság vagy a sport területén tevékenykedő szervezet/intézmény számára nyitva áll. Számos pályázattípusban a munkaerőpiac egyéb szereplői is részt vehetnek. 

Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató B. részében találhatók további információk.

Footnote

1. Természetes személyek nem pályázhatnak közvetlenül az Erasmus+ nemzeti irodáknál vagy az EACEA Végrehajtó Ügynökségénél (kivéve az önfoglalkoztató személyeket, azaz az egyéni vállalkozókat, ahol a vállalat nem rendelkezik a természetes személy jogi személyiségétől elkülönülő jogi személyiséggel). Az alkalmazandó nemzeti jog értelmében jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok csak akkor vehetnek részt kivételes jelleggel, ha képviselőik képesek jogi kötelezettségeket vállalni a nevükben, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából ugyanolyan garanciákat nyújtani, mint a jogi személyek. Az uniós szervek (az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja kivételével) nem lehetnek pályázó konzorcium tagjai. ↩ back
2. A különböző tevékenységtípusokra különböző korhatárok alkalmazandók. További információk a pályázati útmutató B. részében találhatók. Külön felhívjuk a figyelmet a következőkre:   alsó korhatár: a résztvevőknek a tevékenység kezdő időpontjáig be kell tölteniük az alsó korhatárként megadott életkort. felső korhatár: a résztvevők a tevékenység kezdőnapján nem lehetnek idősebbek a felső korhatárként megadott életkornál. ↩ back