Mire szolgálnak az együttműködési célú partnerségek?

Az együttműködési célú partnerségek olyan transznacionális projektek, amelyek innovatív módszerek kifejlesztésére és másokkal történő megosztására, továbbá az együttműködés, a társaktól való tanulás, valamint a tapasztalatcsere előmozdítására irányulnak az oktatás, a képzés és az ifjúságügy terén.

 Az együttműködési célú partnerségek átfogó törekvése az, hogy egyaránt segítsék horizontális, valamint – az alábbi szektorokon belül egy-egy alterületen – specifikus célkitűzések megvalósítását:

• felsőoktatás,
• szakképzés,
• iskolai oktatás,
• felnőttoktatás,
• ifjúságügy,
• sport.

Az együttműködési célú partnerségeknek két típusuk létezik: a partnerségi együttműködések és az ún. kis léptékű partnerségek.

Az adott területekre vonatkozó horizontális prioritásokról a programkalauzban (Erasmus+ – Pályázati útmutató) lehet további információkat találni.

Milyen lehetőségekről van szó?

Együttműködési célú partnerségek

Az együttműködési célú partnerségek megannyi tevékenység végrehajtásához lehetőségeket nyújtanak az állami, a magán- és a nem kormányzati szervezetek széles köre számára.

A projekt céljaitól, a részt vevő szervezetektől, illetve a várható hatástól függően a projekteknek (a partnerségi együttműködéseknek és a kis léptékű partnerségeknek is) a következőkre kell – arányos mértékben – irányulniuk:

• a részt vevő szervezetek és intézmények munkájának, tevékenységeinek és gyakorlatának minőségi szempontú javítása és az adott szektorban jellemzően nem képviselt, új szereplők bevonása;
• transznacionális és ágazatok közötti tevékenységek végzéséhez szükséges szervezeti kapacitások fejlesztése;
• közös szükségletek és prioritások kezelése az oktatás, a képzés, az ifjúságügy és a sport területén;
• olyan átalakulások és változások lehetővé tétele (egyéni, szervezeti vagy ágazati szinten), amelyek az egyes szervezetek hátterével arányos fejlesztések és új megközelítések létrejöttét eredményezik.

Kis léptékű partnerségek

A kis léptékű partnerségek a köznevelés, a felnőttoktatás, a szakképzés, az ifjúságügy és a sport területén tevékenykedő, nehezen elérhető kisebb szereplőknek és egyéneknek igyekeznek hozzáférhetőbbé tenni a programot. Ezért ezeknek a partnerségeknek a következőket kell megcélozniuk:

• új résztvevők, kevésbé tapasztalt szervezetek/intézmények és kisebb szereplők bevonása és annak elősegítése, hogy jobban hozzáférjenek a programhoz – ezek a partnerségek a részt vevő szervezetek/intézmények számára az európai szintű együttműködésbe való bekapcsolódás első lépését jelentik;
• a kevesebb lehetőséggel rendelkező célcsoportok bevonásának támogatása;
• az aktív európai polgári szerepvállalás támogatása, valamint az európai dimenzió helyi szintű átültetése.

A projekt keretein belül a tanulóknak/diákoknak és a szakembereknek lehetőségük nyílik arra, hogy külföldön tanuljanak, képzésben vegyenek részt, illetve tanítsanak, amennyiben ezek a transznacionális tevékenységek elősegítik az adott projekt célkitűzéseinek megvalósítását.

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

A lehetőségekre olyan részt vevő szervezetek pályázhatnak, amelyek programországban működnek.

Az együttműködési célú partnerséget programországban székhellyel rendelkező szervezetnek kell vezetnie, és ez a szervezet nyújtja be a pályázatot. A partnerségi együttműködéseket legalább három, a kis léptékű partnerségeket pedig legalább kettő – mindkét esetben különböző programországokban működő – szervezetnek kell alkotnia. Nem pályázó partnerként partnerországok szervezetei/intézményei is bevonhatók partnerségi együttműködésekbe, amennyiben részvételük jelentős hozzáadott értéket teremt a projekt szempontjából.

A pályázatot benyújtó partnerségben részt vevő szervezetek számának nincs felső határa.

Mit érdemes még tudni?

Az együttműködési célú partnerségek időtartama a típusuktól függően eltérő lehet. A részletes információk és a támogatási összegek a megfelelő pályázati útmutatóban találhatók:

• Partnerségi együttműködések
• Kis léptékű partnerségek

Hogyan lehet pályázni?

A pályázatot alapesetben a pályázó szervezet székhelye szerinti programország nemzeti irodájának kell benyújtani.

Európai nem kormányzati szervezetek projektjei, illetve a sport területére irányuló projektek esetében a pályázatokat az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez kell benyújtani.