Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport

Ez a weboldal még nem tükrözi a 2022. évi Erasmus+ pályázati útmutató tartalmát. A jobb oldalon található „Download” (Letöltés) gombra kattintva azonban már letölthető a 2022. évi teljes útmutató. Válassza ki, hogy melyik nyelven szeretné megjeleníteni a PDF-dokumentumot.

Szakképzési kiválósági központok

A szakképzési kiválósági központokkal (SzKK) kapcsolatos kezdeményezés olyan, alulról szerveződő megközelítést alkalmaz a kiválóságra, amelynek keretében a szakképzést nyújtó intézmények képesek a készségátadást gyorsan hozzáigazítani a változó gazdasági és társadalmi igényekhez. Célja olyan transznacionális kollaboratív platformok elősegítése, amelyeket uniós ösztönzők, technikai támogatás és az egymástól való tanulási lehetőségek nélkül nehezen tudnának létrehozni a különálló tagállamok.

A szakképzési kiválóság javasolt koncepcióját egy olyan tanulóközpontú, holisztikus megközelítés jellemzi, amelynek értelmében a szakképzés:

  • szerves részét képezi a készségek ökoszisztémájának, és hozzájárul a regionális fejlesztéshez, az innovációhoz, a befogadáshoz és az intelligens szakosodási stratégiákhoz;
  • része a tudásháromszögeknek, és szorosan együttműködik más oktatási és képzési szektorokkal, valamint az adott közösséggel és az üzleti oldallal;
  • lehetővé teszi a tanulók számára, hogy szakképzésben megszerezhető és kulcskompetenciákra tegyenek szert egy olyan kiemelkedő minőségű szolgáltatás keretében, amelynek az alapját a minőségbiztosítás képezi, és amely innovatív partnerségeket alakít ki a munka világával. A szolgáltatást emellett a tanításban és a képzésben részt vevő munkatársak/szakemberek/oktatók folyamatos szakmai továbbképzése, az innovatív és a befogadó pedagógiai módszerek, valamint mobilitási és nemzetköziesítési stratégiák támogatják.

A PÁLYÁZATTÍPUS CÉLKITŰZÉSEI

Ez a pályázattípus a szakképzési kiválósági központok európai platformjainak fokozatos létrehozását és fejlesztését támogatja, és ezáltal hozzájárul a regionális fejlesztéshez, az innovációhoz, az intelligens szakosodási stratégiákhoz, valamint a nemzetközi kollaboratív platformokhoz.

A szakképzési kiválósági központok két szinten működnek:

  1. Nemzeti szinten egy adott helyi összefüggésrendszerben, az SzKK-k helyi innovációs ökoszisztémákba történő szoros beágyazásával, valamint európai szintű összekötésével.
  2. Transznacionális szinten szakképzési kiválósági központok platformjain keresztül annak érdekében, hogy világszínvonalú referenciapontokat lehessen létrehozni a szakképzés területén olyan SzKK-k közötti kapcsolatteremtés révén, amelyek a következőkön osztoznak:
  • mindannyian érdekeltek adott szektorokban (például a repüléstechnikában, az e-mobilitásban, a zöld és körforgásos technológiákban, az IKT-ban, az egészségügyi ellátásban stb.), vagy
  • innovatív megközelítésekkel igyekeznek leküzdeni a társadalmi kihívásokat (például éghajlatváltozás, az erőforrások kimerülése és szűkössége, digitalizáció, mesterséges intelligencia, fenntartható fejlődési célok, a migránsok integrációja, alacsonyan képzett személyek továbbképzése stb.).

A platformok a szakképzési kiválóság megteremtette „felzárkózásra” szolgálnak. Nyitva állnak a fejlett szakképzési kiválósági rendszerekkel rendelkező országok, valamint a hasonló megközelítések kidolgozásán dolgozó országok előtt. Céljuk, hogy maradéktalanul feltárják a szakképzést nyújtó intézményekben rejlő azon lehetőségeket, hogy proaktív szerepet játsszanak a növekedés és az innováció támogatásában.

Az SzKK-k olyan szervezetek/intézmények számára nyújtanak lehetőségeket, amelyek az EKKR 3–8. szintjén, többek között a felső középfokú oktatás és a nem felsőfokú posztszekunder képzés szintjén, vagy felsőfokú szinten (például alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemek stb. számára) biztosítanak szakképzést.

Ugyanakkor nem elegendő, ha a pályázatok kizárólag felsőoktatási szintű tanulóknak szóló tevékenységeket foglalnak magukban; a felsőfokú szintű szakképzésre (az EKKR 6–8. szintje) összpontosító pályázatoknak legalább egy további szakképzési képesítési szintet kell kínálniuk az EKKR 3. és 5. szintje között, és erőteljes munkaalapú elemmel kell rendelkezniük[1].

TÁMOGATHATÓSÁGI FELTÉTELEK

A szakképzési kiválósági központokra irányuló projekttervek akkor jogosultak Erasmus+ támogatásra, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

Ki pályázhat?

Bármely, valamelyik programországban székhellyel rendelkező részt vevő szervezet/intézmény pályázhat. Ez a szervezet/intézmény pályázik az adott projektben érintett összes részt vevő szervezet/intézmény nevében.

Milyen típusú szervezetek/intézmények vehetnek részt a projektben?

Teljes jogú partnerként, kapcsolt jogalanyként vagy társult partnerként vehet részt a szakképzés területén vagy a munka világában tevékenykedő bármely köz- vagy magánszervezet/-intézmény, amely egy programországban vagy bármely partnerországban (lásd a Pályázat útmutató A. részének „Támogatható országok” című szakaszát) rendelkezik székhellyel.

Ilyen szervezetek/intézmények lehetnek például a következők (a lista nem a teljesség igényével készült):

  • Szakképzési szolgáltatók
  • Vállalkozások, az iparágat vagy a szektort képviselő szervezetek/intézmények
  • Nemzeti/regionális képesítő hatóságok
  • Kutatóintézetek
  • Innovációs ügynökségek
  • Regionális fejlesztési hatóságok

A részt vevő szervezetek/intézmények száma és profilja

A partnerségeknek legalább 8 teljes jogú partnert kell bevonniuk legalább 4 Erasmus+ programországból (amelyek legalább 2 uniós tagállamot foglalnak magukban), és a következőkből kell állniuk:

a) legalább 1 vállalati, iparági vagy szektorális képviselő szerepben eljáró szervezet/intézmény, és

b) legalább 1 szakképzési szolgáltató (közép- és/vagy felsőfokú szinten).

A partnerség további összetételének a pályázat konkrét jellegét kell tükröznie.

A projekt időtartama

4 év.

Hová kell benyújtani a pályázatot?

Az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez (EACEA).

Felhívás azonosítója: ERASMUS-EDU-2021-PEX-COVE.

Mikor lehet pályázni?

A pályázóknak szeptember 7-én (közép-európai idő szerint) 17:00 óráig kell benyújtaniuk pályázataikat.

A pályázó szervezetek/intézmények értékelése a releváns kizárási és kiválasztási kritériumok alapján történik. Ezzel kapcsolatosan a pályázati útmutató C. részében találhatók további információk.

PROJEKTTERVEZÉS

A szakképzési kiválósági központokra rendszerszintű megközelítés alkalmazása a jellemző. Jóval nagyobb elvárásokat támasztanak velük szemben egy színvonalas szakképzési képesítés biztosításánál. A transznacionális együttműködési platformok jellemzői közé tartozik számos olyan tevékenység, amelyek az alábbi három klaszter szerint csoportosíthatók:

  1. Oktatás és tanulás – többek között az emberek munkaerőpiac szempontjából releváns készségekkel történő felvértezése a folyamatos, egész életen át tartó tanulás megközelítése szerint; innovatív, tanulóközpontú oktatási és tanulási módszertanok – többek között távtanulási források – kialakítása, moduláris és tanulóközpontú, transznacionális szakképzési tanulási lehetőségek biztosítása (tantervek és/vagy képesítések), és ezáltal a tanulók és a munkatársak/szakemberek/oktatók mobilitásának (beleértve a virtuális mobilitást) elősegítése, valamint a regionális és/vagy nemzeti szintű elismerés lehetővé tétele.
  2. Együttműködés és partnerségek – többek között más érdekeltekkel alkotott partnerségek révén hozzájárulás az új ismeretek létrehozásához és terjesztéséhez; valamint az üzleti világ és az oktatás közötti partnerségek kialakítása a tanulószerződéses gyakorlati képzések, szakmai gyakorlatok, valamint a felszerelések – többek között a távtanuláshoz szükséges források – megosztása, valamint a vállalkozások és a szakképzési központok munkatársai/szakemberei/oktatói és tanárai közötti cserék stb. érdekében.
  3. Irányítás és finanszírozás – többek között az eredményes irányítás biztosítása valamennyi szinten a releváns érdekeltek bevonásával; és az uniós pénzügyi eszközök és források teljes körű kihasználása.

A pályázati űrlap tartalmazza az egyes klaszterekbe sorolható tevékenységek nem kimerítő listáját.

A pályázatokban javasolt tevékenységeknek hozzáadott értéket kell képviselniük, és közvetlen hatást kell gyakorolniuk a projekteredmények elérésére.

A projekteknek releváns eredményeket kell felmutatniuk a következőkhöz kapcsolódóan:

  • A pályázati űrlapon, az 1. klaszter – Oktatás és tanulás alatt felsorolt tevékenységek közül legalább 3,
  • A pályázati űrlapon, a 2. klaszter – Együttműködés és partnerség alatt felsorolt tevékenységek közül legalább 3,
  • A pályázati űrlapon, a 3. klaszter – Irányítás és finanszírozás alatt felsorolt tevékenységek közül legalább 2.

A pályázó olyan tevékenységeket is lebonyolíthat a projekt keretében, amelyek nem szerepelnek a fent említett három klaszterben. Ezeknek szemléltetniük kell, hogy különösen alkalmasak a pályázat célkitűzéseinek megvalósítására, valamint az azonosított igények kielégítésére, ezenfelül pedig tevékenységek összefüggő halmaza részeként tekintendők, és ekképpen is ismertetendők.

Az SzKK-k nem arra szolgálnak, hogy új szakképzést nyújtó intézményeket és infrastruktúrát építsenek ki a nulláról (bár ilyesmit is végrehajthatnak). Inkább egy sor helyi/regionális partner – például szakmai alapképzési és továbbképzési szolgáltatók, felsőoktatási intézmények, többek között alkalmazott tudományokra szakosodott és műszaki egyetemek, kutatóintézetek, vállalkozások, kamarák, szociális partnerek, nemzeti és regionális hatóságok, illetve fejlesztési ügynökségek, állami foglalkoztatási szolgálatok stb. – közötti kapcsolatteremtés a feladatuk.

A projekteknek adott esetben uniós szintű eszközöket[2] kell alkalmazniuk.

A projekteknek magukban kell foglalniuk egy hosszú távú cselekvési tervet, hogy a projekteredményeket a projekt lezárulását követően fokozatosan ki lehessen terjeszteni. Ennek a tervnek az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb iparági érdekeltek közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket. Emellett – többek között uniós és nemzeti politikai szinten – megfelelő láthatóságot és széles körű terjesztést kell biztosítania a platformok munkája tekintetében, és arra vonatkozó részleteket kell magában foglalnia, hogy hogyan zajlik majd az eredmények kiterjesztésének releváns partnerekkel történő, európai, nemzeti és/vagy regionális szintű megvalósítása. A cselekvési tervben fel kell továbbá tüntetni, hogy az uniós (például európai strukturális és beruházási alapok, Európai Stratégiai Beruházási Alap, Erasmus+, COSME és szektorális programok) és a nemzeti, illetve regionális finanszírozási lehetőségek (valamint a magánfinanszírozás) hogyan támogathatják a projekt kiterjesztését. Ennek során figyelembe kell venni a nemzeti és a regionális intelligens szakosodási stratégiákat.

VÁRT HATÁS

A szakképzési kiválósági központok európai platformjai fokozatos kialakítása és fejlesztése várhatóan növeli a szakképzés vonzerejét, továbbá biztosítja, hogy a szakképzés élvonalban járjon a gyors ütemben változó készségigények támasztotta kihívásokra kínált megoldások rendelkezésre bocsátásában.

A szakképzési kiválósági központok nélkülözhetetlen részét képezik a „tudásháromszögnek” – vagyis a vállalkozások, valamint az oktatás és a kutatás területe közötti szoros együttműködésnek –, és alapvető szerepet töltenek be az innovációt és intelligens szakosodást támogató készségek biztosításában. Ennélfogva az elvárások szerint olyan minőségi foglalkoztatást és egész pályafutáson átívelő lehetőségeket eredményező, kiemelkedő minőségű készségeket és kompetenciákat kell biztosítaniuk, amelyek összhangban állnak egy innovatív, befogadó és fenntartható gazdaság igényeivel. Ez a megközelítés várhatóan elősegíti, hogy a szakképzés a készségátadást egy átfogóbb és befogadóbb szemléletre alapozza, és foglalkozzon az innovációval, a pedagógiával, a társadalmi igazságossággal, az egész életen át tartó tanulással, a transzverzális készségekkel, a szervezeti és folyamatos szakmai tanulással, valamint a közösség igényeivel.

Mivel a szakképzési kiválósági központok szorosan a regionális/helyi összefüggésrendszerekhez kötődnek, ám egyúttal transznacionális szinten tevékenykednek, szilárd és tartós nemzeti és határokon átnyúló partnerségeket alakíthatnak ki a szakképzési közösség és a munka világa között. Ennélfogva gondoskodnak arról, hogy a készségátadás folyamatosan releváns maradjon, és olyan eredményeket érnek el, amelyeket tudásmegosztás és folyamatos együttműködés nélkül nehéz lenne felmutatni.

Az egyes projekteknek a projekteredmények transznacionális, nemzeti és/vagy regionális szintű, széles körű terjesztése, és a projekteredmények fokozatos kiterjesztésére szolgáló hosszú távú cselekvési terv révén, valamint a nemzeti és regionális intelligens szakosodási stratégiák figyelembevételével be kell vonniuk a részt vevő szervezeteknél/intézményeknél és az azokon kívül tevékenykedő releváns érdekelteket, és a projekt lezárultával is biztosítaniuk kell annak hosszú távú hatását.

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

A következő értékelési szempontok alkalmazandók:

A projekt relevanciája

(maximális pontszám: 35 pont)

  • Szakpolitikával alkotott kapcsolódási pontok: a pályázat a szakképzési kiválóság elősegítésére szolgáló szakképzési kiválósági központok transznacionális együttműködési platformját hozza létre és fejleszti; a pályázat kifejti, miként járul hozzá a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlásban[3] foglalt szakpolitikai prioritások, valamint az osnabrücki nyilatkozat[4] céljainak eléréséhez;
  • Következetesség: milyen mértékben képezi a pályázat alapját megfelelő szükségletelemzés; a célkitűzések világosan meg vannak fogalmazva, reálisak, és olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek relevánsak a részt vevő szervezetek/intézmények és a pályázattípus szempontjából;
  • Innováció: a pályázat figyelembe veszi a legkorszerűbb módszereket és technikákat, emellett innovatív eredményekhez és megoldásokhoz vezet a saját általános területén, vagy a projekt lebonyolításának földrajzi összefüggésrendszerén belül (például tartalom; létrehozott anyagok, alkalmazott munkamódszerek, bevont vagy elérni kívánt szervezetek/intézmények és személyek);
  • Regionális dimenzió: a pályázat a helyi/regionális igények és kihívások azonosítása révén szemlélteti a regionális fejlesztési, innovációs és intelligens szakosodási stratégiákba történő beépülését, valamint az azokhoz való hozzájárulását;
  • Együttműködés és partnerségek: milyen mértékben alkalmas a pályázat a helyi és transznacionális szinten egyaránt ápolt, kölcsönös és mindenki számára előnyös interakciókat magában foglaló, szilárd, illetve tartós kapcsolat megvalósításához a szakképzési közösség és a vállalkozások (kamarák vagy szövetségek is képviselhetik őket) között;
  • Európai hozzáadott érték: a pályázat világosan szemlélteti azt az egyéni (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók), intézményi és rendszerszintű hozzáadott értéket, amely olyan eredményekből fakad, amelyeket a partnerek nehezen tudnának elérni az európai együttműködés hiányában;
  • Nemzetköziesítés: a pályázat szemlélteti a szakképzési kiválóság nemzetközi dimenziójához történő hozzájárulását, többek között a szakképzés területéhez kapcsolódó, transznacionális mobilitás elősegítésére és fenntartható partnerségek elősegítésére vonatkozó stratégiák kidolgozását;
  • Digitális készségek: a pályázat milyen mértékben irányoz elő a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységeket (pl. készségigény-előrejelzés, innovatív tantervek és oktatási módszerek, útmutatás stb.) a digitális készségek fejlesztéséhez kapcsolódóan;
  • Zöld készségek: milyen mértékben irányoz elő a pályázat a körforgásos és környezettudatosabb gazdaságra történő átállásra irányuló tevékenységeket (például a készségigények előrejelzése, innovatív tantervek és oktatási módszertanok, iránymutatás stb.);
  • Társadalmi dimenzió: a pályázat különféle tevékenységeinek egészében megmutatkozik a horizontális szemlélet annak érdekében, hogy foglalkozzon a sokszínűség kérdésével, valamint előmozdítsa a közös értékeket és az egyenlőséget – beleértve a nemek közötti egyenlőséget –, illetve a megkülönböztetésmentességet és a társadalmi befogadást, többek között a speciális szükségletű/kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek esetében.

A projektterv és a megvalósítás minősége

(maximális pontszám: 25 pont)

  • Koherencia: a projekt általános kialakítása biztosítja a projektben foglalt célkitűzések, tevékenységek és a javasolt költségvetés közötti következetességet. A pályázat megfelelő tevékenységek és szolgáltatások koherens, illetve átfogó sorozatát mutatja be, amelyek a megállapított igényeken alapulnak, és a várt eredményekhez vezetnek. Megfelelő szakaszok állnak rendelkezésre az előkészítésre, megvalósításra, nyomon követésre, hasznosításra, értékelésre és a terjesztésre;
  • Módszertan: a javasolt módszertan minősége és kivitelezhetősége, valamint annak megfelelősége a várt eredmények elérése szempontjából;
  • Irányítás: a projekt szilárd irányítási lépéseket irányoz elő. A határidők, a szervezés, a feladatok és a felelőségi körök egyértelműen meg vannak határozva és reálisak. A pályázat minden tevékenységhez megfelelő forrásokat rendel hozzá. Az egyértelmű fő teljesítménymutatók, valamint az értékelésükre és teljesítésükre vonatkozó ütemterv meghatározása megtörtént;
  • Költségvetés: a költségvetés gondoskodik a sikerhez szükséges, megfelelő erőforrásokról, és nincs sem alá-, sem túlbecsülve;
  • Munkaterv: a munkaterv minősége és hatékonysága, beleértve azt is, hogy a feladatmodulokhoz rendelt erőforrások mennyire állnak összhangban azok célkitűzéseivel és elérendő eredményeivel;
  • Pénzügyi és minőség-ellenőrzés: ellenőrző intézkedések (a minőség folyamatos értékelése, kölcsönös felülvizsgálat, összehasonlító teljesítményértékelésre szolgáló tevékenységek stb.) és minőségmutatók biztosítják, hogy a projekt megvalósítására kiemelkedő minőségben és költséghatékony módon kerüljön sor. A projekttel járó kihívásokat/kockázatokat egyértelműen azonosították, és a pályázat megfelelően kitér a mérséklési intézkedésekre. A szakértői felülvizsgálati folyamatok a tervek szerint a projekt szerves részét képezik. Ezek a folyamatok egy független, külső értékelést is magukban foglalnak félidőben, valamint a projekt végén;
  • Ha a projekt mobilitási tevékenységeket foglal magában (tanulók és/vagy munkatársak/szakemberek/oktatók számára):
  • megfelelőek-e a gyakorlati intézkedések, valamint az irányítási és támogatási módszerek minősége;
  • milyen mértékben felelnek meg ezek a tevékenységek a projekt célkitűzéseinek, és megfelelő számú résztvevőt vonnak-e be ezekbe a tevékenységekbe;
  • milyen a résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére és érvényesítésére irányuló lépések minősége, az átláthatóságot és az elismerést támogató uniós eszközökkel összhangban.

A partnerség és az együttműködési megállapodások minősége

(maximális pontszám: 20 pont)

  • Kialakítás: a projektben részt vevő szervezetek/intézmények egymást kiegészítő, a szükséges profillal, kompetenciákkal, tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező, megfelelő összetételű csoportot alkotnak a projekt összes aspektusának sikeres megvalósítása szempontjából;
  • Felzárkózás: milyen mértékben teremt kapcsolatot a partnerség azokkal a szakképzés területén és a munka világában tevékenykedő szervezetekkel/intézményekkel, amelyek a szakképzési kiválósági megközelítések kialakításának különböző szakaszaiban járnak, és mennyire teszi lehetővé a szakértelem és a tudás zökkenőmentes és eredményes megosztását az említett partnerek között;
  • Földrajzi dimenzió: milyen mértékben von be a projekt releváns partnereket különböző földrajzi területekről, milyen mértékben indokolta meg a pályázó a partnerség földrajzi összetételének megfelelő kialakítását, és mennyire szemléltette annak relevanciáját az SzKK-k célkitűzéseinek elérése szempontjából; és milyen mértékben vonja be a partnerség a helyi és regionális szintű releváns szereplők széles és megfelelő körét;
  • Partnerországok bevonása: a partnerországokban székhellyel rendelkező részt vevő szervezetek/intézmények bevonása adott esetben jelentős hozzáadott értéket teremt a projektben;
  • Elkötelezettség: a koordinátor kiemelkedő színvonalú irányítási készségekről, valamint transznacionális hálózatok sikeres koordinálásáról és vezetői képességekről tesz tanúbizonyságot egy összetett környezetben; a felelősségi körök és feladatok felosztása egyértelmű, megfelelő, és saját szakértelméhez és kapacitásához mérten valamennyi részt vevő szervezet/intézmény elkötelezettségét és aktív hozzájárulását szemlélteti;
  • Együttműködés: a projekt hatékony mechanizmust javasol a részt vevő szervezetek/intézmények, résztvevők és egyéb releváns érdekeltek közötti megfelelő koordináció, döntéshozatal és kommunikáció biztosítása érdekében.

Hatás

(maximális pontszám: 20 pont)

  • Hasznosítás: a pályázat szemlélteti, hogy miként használják majd fel a partnerek és az egyéb érdekeltek a projekt eredményeit. A pályázat az eredmények projekt időtartama alatti és azt követő hasznosításának mérésére szolgáló eszközöket határoz meg;
  • Terjesztés: a pályázat pontos tervet tartalmaz az eredmények terjesztésére vonatkozóan, illetve olyan megfelelő célokat, tevékenységeket, releváns határidőket, eszközöket és csatornákat mutat be, amelyek biztosítják, hogy az eredményeket és a programmal járó előnyöket hatékonyan terjesszék az érdekeltek, a szakpolitikai döntéshozók, az orientációs szakemberek, a vállalkozások, a fiatal tanulók stb. körében a projekt időtartama alatt és azt követően; a pályázat emellett feltünteti, hogy mely partnerek felelnek a terjesztésért;
  • Hatás: a pályázat szemlélteti a projekt lehetséges hatását:
  • a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre/intézményekre a projekt időtartama alatt és azt követően;
  • és a projektben közvetlenül részt vevő szervezetekre/intézményekre és személyekre gyakorolt hatáson túlmutató, azaz helyi, regionális, nemzeti és/vagy európai szintű hatást.

A pályázat intézkedéseket, valamint világosan meghatározott célokat és mutatókat foglal magában a megvalósítás folyamatának nyomon követésére és a várt (rövid és hosszú távú) hatás értékelésére vonatkozóan;

  • Fenntarthatóság: a pályázat kifejti az SzKK kiterjesztésének és továbbfejlesztésének módját. A pályázat magában foglal egy hosszú távú cselekvési tervet a projekteredmények projekt lezárulását követő, fokozatos kiterjesztésére. Ennek a tervnek az oktatási és képzésszolgáltatók, valamint a főbb iparági érdekeltek közötti megfelelő szintű tartós partnerségeken kell alapulnia. Tartalmaznia kell a megfelelő irányítási struktúrák azonosítását, valamint a méretezhetőségre és a pénzügyi fenntarthatóságra vonatkozó terveket, többek között az európai, nemzeti és magánemberektől származó pénzügyi erőforrások azonosítását annak biztosítása érdekében, hogy az elért eredmények és a megvalósított előnyök hosszú távon fenntarthatók legyenek.

A pályázatoknak legalább 70 pontot kell elérniük (az összesen 100 pontból) ahhoz, hogy támogathatók legyenek, a négy értékelési szempont tekintetében meghatározott, szükséges minimális pontszámot is figyelembe véve: legalább 18 pont a „projekt relevanciája” kategóriára; legalább 13 pont a „projektterv és a megvalósítás minősége” és 11 pont a „partnerség és az együttműködési megállapodások minősége”, valamint a „hatás” kategóriákra. Pontszámegyenlőség esetén a „projekt relevanciája”, majd a „hatás” kategóriára adott, legmagasabb pontszámok élveznek elsőbbséget.

Az eredményeket főszabály szerint – és a meglévő nemzeti és európai jogi keretek korlátain belül – nyílt oktatási segédanyagként kell hozzáférhetővé tenni, valamint meg kell osztani a releváns szakmai és szektorális platformokon, vagy az illetékes hatóságok platformjain. A pályázat ismerteti, hogyan teszik szabadon elérhetővé a létrehozott adatokat, anyagokat, dokumentumokat és audiovizuális, illetve közösségmédia-tevékenységeket, és hogyan támogatják nyílt licenccel és aránytalan korlátozások nélkül ezek hozzáférhetőségét.

FINANSZÍROZÁSI SZABÁLYOK

Ez a pályázattípus egyösszegű támogatáson alapuló finanszírozási modellt követ. Az egyszeri egyösszegű támogatás összegét minden egyes támogatás esetében a pályázó által javasolt pályázattípus becsült költségvetése alapján határozzák meg. A támogatást nyújtó hatóság az egyes támogatások összegét a pályázat, az értékelés eredménye, a finanszírozási arányok és a pályázati felhívásban meghatározott maximális támogatási összeg alapján határozza meg.

Az uniós támogatás maximális összege projektenként 4 millió euró

Hogyan határozzák meg a projekt egyösszegű támogatási összegét?

A pályázóknak részletes költségvetési táblázatot kell kitölteniük a pályázati űrlapnak megfelelően, a következő pontok figyelembevételével:

  1. A költségvetést a kedvezményezett(ek)nek szükség szerint részleteznie kell, és koherens feladatmodulokba kell szervezni (például „projektmenedzsment”, „képzés”, „események szervezése”, „mobilitás előkészítése és végrehajtása”, „kommunikáció és terjesztés”, „minőségbiztosítás” stb.);
  2. A pályázatnak ismertetnie kell az egyes feladatmodulok alá tartozó tevékenységeket;
  3. A pályázóknak a pályázatukban meg kell adniuk az egyösszegű támogatás bontását, amely tartalmazza a feladatmodulonkénti részarányt (valamint az egyes feladatmodulokon belül az egyes kedvezményezettekhez és kapcsolt jogalanyokhoz rendelt részarányt);
  4. A leírt költségek lefedhetik a személyi jellegű ráfordításokat, az utazási és tartózkodási költségeket, a felszerelések költségeit, valamint az alvállalkozóknak kiszervezett tevékenységek költségeit, és az egyéb költségeket (például az információk terjesztése, közzététel vagy fordítás).

A pályázatokat a szabványos értékelési eljárások szerint, belső és/vagy külső szakértők segítségével értékelik. A szakértők a pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján értékelik a pályázatok minőségét, valamint a pályázattípus várható hatását, minőségét és hatékonyságát.

A pályázat értékelését követően az engedélyezésre jogosult tisztviselő megállapítja az egyösszegű támogatás összegét, figyelembe véve az elvégzett értékelés megállapításait. Az egyösszegű támogatás összege az értékelést követően meghatározott becsült költségvetés legfeljebb 80%-a lehet.

A támogatás paramétereit (maximális támogatási összeg, finanszírozási arány, teljes elszámolható költség stb.) a támogatási megállapodás határozza meg.

A projekt teljesítményét az elért eredmények alapján értékelik. A finanszírozási rendszer lehetővé teszi, hogy a bemenetek helyett az eredmények álljanak a középpontban, és ezáltal a mérhető célkitűzések megvalósításának szintjére és minőségére helyezi a hangsúlyt.

További részletek a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portálján (FTOP) elérhető támogatásimegállapodás-mintában találhatók.

  1. A Cedefop szerint a munkaalapú tanulás olyan ismeretekre és készségekre vonatkozik, amelyeket szakmai összefüggésben, a munkahelyen [...] vagy valamely szakképzést nyújtó intézményben végzett és mérlegelt feladatok során szereztek meg. Az iskolarendszerű szakmai alapképzések esetében a Bizottság 2013-as jelentése szerint (Munkaalapú tanulás Európában: Gyakorlatok és szakpolitikai útmutatók) a munkaalapú tanulásnak három formája létezik: 1) a jellemzően „kettős rendszerként” ismert váltakozó rendszerek vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések, 2) a munkaalapú tanulás iskolai alapú szakképzésként, amely magában foglalja a munkahelyi képzési időszakokat a vállalatoknál és 3) iskolai alapú programba integrált munkaalapú tanulás helyszíni laboratóriumok, műhelytalálkozók, konyhák, éttermek, junior vagy gyakorlati cégek, szimulációk vagy valós üzleti/ipari projektmegbízások révén.

    A szakképzéssel kapcsolatos valamennyi terminológiához, beleértve a munkaalapú tanulást is, használja a hivatalos Cedefop-kiadványt:

    https://www.cedefop.europa.eu/en/publications-and-resources/publications/4117

  2. Például az EKKR, az EQAVET, a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás, a kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlás stb.

  3. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=uriserv:OJ.C_.2020.417.01.0001.01.HUN

  4. https://www.cedefop.europa.eu/files/osnabrueck_declaration_eu2020.pdf

.foot {font-size: 0.8em; margin-left: 2.5em; border-top: 1px solid black;} table, td, tr{border: 1px solid black; cellpadding="1"; cellspacing="1";} table{margin-bottom: 30px;}