Skip to main content

Erasmus+

EU programme for education, training, youth and sport

Ez a weboldal még nem tükrözi a 2022. évi Erasmus+ pályázati útmutató tartalmát. A jobb oldalon található „Download” (Letöltés) gombra kattintva azonban már letölthető a 2022. évi teljes útmutató. Válassza ki, hogy melyik nyelven szeretné megjeleníteni a PDF-dokumentumot.

2. Lépés: A program feltételeinek és szempontjainak való megfelelés ellenőrzése

A projekt kidolgozása során és az uniós finanszírozás igénylése előtt a résztvevőknek ellenőrizniük kell, hogy ők és projektjeik megfelelnek-e az alábbi kritériumoknak: elfogadhatóság, támogathatóság, kizárás, kiválasztás és odaítélés.

Elfogadhatósági szempontok

A pályázatokat legkésőbb a pályázati felhívásban megjelölt benyújtási határidőig kell beküldeni.

  • A Végrehajtó Ügynökség által irányított pályázattípusok esetében a pályázatokat elektronikus úton, a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portál elektronikus benyújtási rendszerén keresztül kell benyújtani: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home A pályázatokat (beleértve a mellékleteket és az igazoló dokumentumokat is) a benyújtási rendszerben rendelkezésre álló formanyomtatványok felhasználásával kell benyújtani. A kis értékű (legfeljebb 60 000) támogatásra irányuló pályázati felhívások esetében a pályázatok legfeljebb 40 oldal; más felhívások esetén 70 oldal terjedelműek lehetnek. Az értékelők semmilyen további oldalt nem fognak figyelembe venni.
  • Az Erasmus+ nemzeti irodák által irányított pályázattípusok esetében a pályázatokat elektronikus úton, az Erasmus+ honlapon és az Erasmus+ nemzeti irodák honlapján elérhető formanyomtatványokon keresztül kell benyújtani.

A pályázatoknak olvashatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük.

A pályázatoknak teljesnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az összes részt és kötelező mellékletet. A benyújtási határidő lejárta után csak az elírásokat lehet kijavítani az irányító ügynökség kérésére.  

Támogathatósági feltételek

A támogathatósági feltételek annak meghatározására szolgálnak, hogy a pályázó részt vehet-e pályázati felhívásban, és benyújthat-e egy pályázattípusra vonatkozó pályázatot. A pályázókra és azokra a tevékenységekre vonatkoznak, amelyekre a támogatást igénylik: (pl. a projekt és/vagy a tevékenységek típusa, végrehajtási időszak, profil és/vagy a résztvevők száma).

A támogatás feltétele, hogy a pályázó és a projekt megfeleljen a megpályázott pályázattípusra érvényes valamennyi támogathatósági feltételnek. Amennyiben a projekt a pályázati szakaszban nem felel meg a támogathatósági feltételeknek, azt további kiértékelés nélkül elutasítják. Ha a projekt megvalósítási szakaszában vagy a záróbeszámoló benyújtásakor kiderül, hogy ezek a feltételek nem teljesültek, a tevékenységeket nem támogathatónak minősíthetik, és a projektnek eredetileg odaítélt uniós támogatást ennek megfelelően visszafizettethetik.

Az Erasmus+ pályázati útmutatóban szereplő egyes pályázattípusok esetében alkalmazandó egyedi támogathatósági feltételeket a B. rész ismerteti.

Kizárási kritériumok

A pályázókat kizárják az Erasmus+ program pályázati felhívásaiban való részvételből, amennyiben a költségvetési rendelet 136–141. cikkével összhangban megállapítást nyer, hogy az alább ismertetett kizárási helyzetek valamelyike alkalmazandó rájuk:

a) A pályázó csődbe ment, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagyontárgyait felszámoló cég vagy bíróság felügyeli, hitelezőkkel kötött megállapodás hatálya alatt áll, felfüggesztette üzleti tevékenységét, vagy az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben van;

b) jogerős döntés vagy adminisztratív határozat megállapította, hogy nem teljesítette a társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségét az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban;

c) jogerős döntés vagy adminisztratív határozat megállapította, hogy a pályázó súlyos szakmai kötelességszegést követett el azáltal, hogy megszegte az általa képviselt szakmára vonatkozó törvényeket, szabályozást vagy etikai normákat, vagy bármely olyan káros tevékenységet folytatott, amely aláásta szakmai hitelét, amennyiben ez a káros tevékenység ártó szándékkal vagy gondatlanságból következett be, beleértve különösen az alábbiakat:

i. szándékosan vagy gondatlanságból tévesen mutatott be olyan információkat, amelyek a kizáró okok hiányának vagy a támogathatósági feltételek vagy a kiválasztási kritériumok teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek, illetve szándékosan vagy gondatlanságból tévesen mutatott be információkat a jogi kötelezettségvállalás teljesítése során;

ii. más személyekkel vagy szervezetekkel olyan egyezségre lépett, amelynek célja a tisztességes verseny befolyásolása;

iii. megsértette a szellemi tulajdonjogot;

iv. megpróbálta befolyásolni az engedélyezésre jogosult tisztviselő döntéshozatalát a támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás során;

v. megpróbált olyan bizalmas információkhoz jutni, amelyek tisztességtelen előnyökhöz juttatnák a támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás során;

d) jogerős ítélet megállapította, hogy a pályázó vétkes az alábbiak valamelyikében:

i. csalás, az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] 3. cikkének és az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény[2] 1. cikkének értelmében;

ii. korrupció, az (EU) 2017/1371 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében vagy hivatali vesztegetés az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény[3] 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat[4] 2. cikkének (1) bekezdésében említett magatartás, vagy az egyéb alkalmazandó jogszabályokban meghatározott korrupció;

iii. bűnszervezethez kapcsolódó magatartás a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat[5] 2. cikkében említettek szerint;

iv. pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás, az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv[6] 1. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint;

v. terrorista bűncselekmények vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat[7] 1. cikkében és 3. cikkében meghatározottak szerint, vagy ilyen bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet az említett határozat 4. cikkében foglaltak szerint;

vi. gyermekmunka vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények, a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[8] 2. cikkében meghatározottak szerint;

e) a pályázó jelentős hiányosságokat mutatott a főbb kötelezettségek teljesítésében a költségvetésből finanszírozott jogi kötelezettségvállalás teljesítése során, ami:

i. egy jogi kötelezettségvállalás idő előtti megszüntetéséhez vezetett;

ii. kötbér vagy más szerződéses szankciók alkalmazásához vezetett; vagy

iii. engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF vagy a Számvevőszék által ellenőrzéseket auditokat vagy vizsgálatokat követően került feltárásra;

f) jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet[9] 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el;

g) jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet azzal a szándékkal hozott létre eltérő joghatóság alá tartozó szervezetet, hogy megkerüljön bizonyos, a bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye szerinti joghatóságban adózási, társadalmi vagy egyéb jogi előírásokat;

h) jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy valamely szervezetet a g) pontban említett szándékkal hoztak létre;

i) jogerős ítélet, illetve adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában a pályázó a c), d), f), g) vagy h) pontokban meghatározott helyzetekben van, különösen a következők alapján:

i. olyan auditok vagy vizsgálatok összefüggésében megállapított tények, amelyeket – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az EPPO, a Számvevőszék, az OLAF vagy a belső ellenőr folytatott le, vagy bármely más olyan ellenőrzés, audit vagy vizsgálat összefüggésében megállapított tények, amelyeket az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt végeztek el;

ii. nem jogerős közigazgatási határozatok, amely kategória magában foglalhatja a szakmai etikai normák betartásának ellenőrzéséért felelős illetékes felügyeleti szerv által hozott fegyelmi intézkedéseket is;

iii. a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyek és szervezetek döntéseiben említett tények;

iv. az uniós költségvetési rendelet 142. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban, az uniós forrásokat végrehajtó szervezetek által az uniós költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében továbbított információk;

v. a Bizottságnak az uniós versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai vagy egy illetékes nemzeti hatóságnak az uniós versenyjog vagy a nemzeti versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai;

vi. valamely uniós intézmény, uniós hivatal vagy uniós ügynökség vagy szerv engedélyezésre jogosult tisztviselőjének kizárásra vonatkozó határozatai;

j) a 135. cikk (2) bekezdésében említett pályázó, amennyiben:

i. valamely természetes vagy jogi személy, aki a 135. cikk (2) bekezdésében említett pályázó adminisztratív, irányító vagy felügyelő testületének tagja, vagy aki a pályázó vonatkozásában képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, valamint a fenti c)–h) pontokban említett egy vagy több helyzet vonatozik rá;

ii. valamely természetes vagy jogi személy, amely korlátlan felelősséget vállal a 135. cikk (2) bekezdésében említett pályázó adósságaiért, valamint a fenti a) vagy b) pontokban említett egy vagy több helyzet vonatkozik rá;

iii. valamely természetes személy, aki elengedhetetlenül fontos a jogi elkötelezettség odaítéléséhez vagy végrehajtásához, valamint a fenti c)–h) pontokban említett egy vagy több helyzet vonatkozik rá.

 

Amennyiben egy pályázóra a kizáró okok valamelyike ráillik, be kell mutatnia, milyen intézkedéseket tett a kizárást magával vonó helyzet megváltoztatására és ezzel igazolnia megbízhatóságát. Ezek az intézkedések lehetnek pl. technikai, szervezeti vagy személyzeti jellegű intézkedések, amelyek célja a helyzet megismétlődésének megakadályozása, a kár megtérítése vagy a bírság megfizetése. Ez nem vonatkozik az e szakasz d) pontjában említett helyzetekre.

A fenti c)–h) pontban említett esetekben jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában a nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség ideiglenesen kizárhatja a pályázót a pályázati felhívásban való részvételből.

Ha a pályázattípust kapcsolt jogalanyokkal rendelkező pályázó hajtja végre, akkor azoknak is meg kell felelniük a vezető pályázóra alkalmazandó kizárási kritériumoknak.

A pályázó elutasítható az értékelési eljárásból, ha az eljárásban való részvétel feltételeként megadott nyilatkozatok vagy információk bármelyike valótlannak bizonyul.

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség honlapján közölheti a pályázó kizárásával, illetve, ahol releváns, a kiszabott pénzbírsággal kapcsolatos információkat a fentebb kifejtett c)–h) pontok esetében:

a) az érintett pályázó neve;

b) a kizárást indokló helyzet;

c) a kizárás időtartama és/vagy a pénzbírság összege.

Ezek a kizárási kritériumok minden pályázóra alkalmazandók, akik az Erasmus+ bármely pályázattípusa keretében pályáznak. Annak igazolására, hogy nincsenek a fent említett helyzetek egyikében sem, az uniós támogatásra pályázóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk. A nyilatkozatot a pályázati űrlap részeként vagy mellékleteként kell benyújtani.

Konzorcium nevében benyújtott pályázatok esetében a fent ismertetett kizárási kritériumok a projektben részt vevő valamennyi tagra vonatkoznak.

A költségvetési rendelet 136. cikke (1) bekezdésének e) pontjával és 138. cikkének (1) bekezdésével összhangban pénzbírság szabható ki az uniós források azon kedvezményezettjeire, akik jogi kötelezettségvállalást tettek, és jelentős hiányosságokat mutatnak az EU által finanszírozott jogi kötelezettségvállalások végrehajtása során fennálló fő kötelezettségek teljesítése terén.

A Bizottság álláspontja szerint ezenkívül a pályázati útmutatóban érintett pályázattípusok megvalósítására a következő jogalanyok tekintetében összeférhetetlenség áll vagy állhat fenn, ezért ezek a szervezetek/intézmények nem támogathatók, vagy előfordulhat, hogy nem támogathatók:

  • a nemzeti irodák felügyeletéért és az Erasmus+ program végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok az országok nemzeti irodái által kezelt egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt, de (pályázóként vagy partnerként) pályázhatnak a Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság által kezelt pályázattípusban való részvételre, feltéve, hogy (a pályázati útmutató B. része értelmében) nincsenek kifejezetten kizárva az adott pályázattípusban való részvételből;
  • a pályázati útmutató szerint végrehajtott egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt a nemzeti irodák (olyan jogalanyok, amelyeknek ez az egyetlen tevékenysége), illetve olyan jogalanyoknak a nemzeti iroda tevékenységét ellátó osztályai, amely jogalanyok a nemzeti iroda hatáskörein kívüli tevékenységeket is végeznek;
  • azok, az Erasmus+ programban vagy a program végrehajtása céljából elfogadott éves bizottsági munkaprogramban az Erasmus+ program végrehajtása keretében pénzügyi bizottsági támogatásra jogosultként meghatározott vagy megjelölt struktúrák és hálózatok, amelyek a nemzeti irodával egy jogalanyhoz tartoznak, az országok Erasmus+ nemzeti irodái által kezelt egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt, de (pályázóként vagy partnerként) pályázhatnak a Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság által kezelt pályázattípusokban való részvételre, feltéve, hogy (a pályázati útmutató B. része értelmében) nincsenek kifejezetten kizárva az adott pályázattípusban való részvételből; ezeknek a struktúráknak és hálózatoknak a támogatás vagy a szerződés odaítélése előtt igazolniuk kell, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség, mivel vagy megtették a megfelelő óvintézkedéseket, vagy belső szervezeti felépítésük garantálja az összeférhetetlenség kizárását. Azonosítaniuk kell továbbá az uniós támogatásban részesülő pályázattípusok vagy tevékenységek költségeit és bevételeit is. A Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság saját felelősségi körben dönt arról, hogy van-e elégséges biztosítéka annak, hogy ténylegesen nem áll fenn összeférhetetlenség;
  • azok a jogalanyok, amelyekhez az Erasmus+ nemzeti irodák tartoznak, de amelyek a nemzeti iroda tevékenységein kívül – az Erasmus+ program hatáskörén kívül vagy belül – más tevékenységeket is végeznek, valamint ezeknek a jogalanyoknak a tagintézményei az országok nemzeti irodái által kezelt egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt, de elviekben pályázhatnak a Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság által kezelt pályázattípusokban való részvételre, feltéve, hogy (a pályázati útmutató B. része értelmében) nincsenek kifejezetten kizárva az adott pályázattípusban való részvételből; a támogatás vagy a szerződés odaítélése előtt azonban igazolniuk kell, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség, mivel vagy megtették a megfelelő óvintézkedéseket, vagy belső szervezeti felépítésük garantálja az összeférhetetlenség kizárását (például elszámolás minimális elválasztása, beszámolási és döntéshozatali eljárások elválasztása, minősített információkhoz való hozzáférés megelőzésére hozott lépések); Azonosítaniuk kell továbbá az uniós támogatásban részesülő pályázattípusok vagy tevékenységek költségeit és bevételeit is. Az intézmény saját felelősségi körében dönt arról, hogy van-e elégséges biztosítéka annak, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség a kiválasztási kritériumok alapján méri fel a pályázónak a tervezett projekt megvalósításához szükséges pénzügyi és működési kapacitásait.

Pénzügyi kapacitás

A pénzügyi kapacitás azt jelenti, hogy a pályázó stabil és kielégítő forrásokkal rendelkezik működésének fenntartásához azon időszak során, amikor a projekt megvalósítására sor kerül, vagy abban az évben, amelyre a támogatást nyújtják, továbbá maga is képes részt venni a projekt finanszírozásában.

A pénzügyi kapacitás ellenőrzése nem alkalmazandó a következők esetében:

  • a közjogi intézmények, ideértve a tagállami szervezeteket is[10];
  • nemzetközi szervezetek;
  • ha a kért egyéni támogatás összege nem haladja meg a 60 000 EUR-t.

A 60 000 EUR-t meg nem haladó és a fent említettektől eltérő típusú jogalanyok által benyújtott uniós támogatási kérelmek esetében a pályázóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk arról, hogy rendelkeznek a projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi kapacitással. A nyilatkozatot a pályázati űrlap részeként kell benyújtani.

A 60 000 EUR-t meghaladó összegű, a fent említettektől eltérő típusú szervezetek/intézmények által benyújtott uniós támogatási kérelmek esetében a pályázónak a nyilatkozaton kívül a következő dokumentumokat is be kell nyújtania a Finanszírozási lehetőségek és felhívások portálon/a Szervezeti Nyilvántartási Rendszeren keresztül:

    • a pályázó eredménykimutatása;
    • az utolsó lezárt pénzügyi év mérlege;
    • kérésre egyéb dokumentumok.

A Végrehajtó Ügynökség által irányított pályázattípusok tekintetében további információkért lásd: „A jogalanyok hitelesítésének, a JKK kijelölésének és a pénzügyi kapacitás értékelésének szabályai”: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/rules-lev-lear-fca_hu.pdf

A 750 000 EUR összeget meghaladó összegű pályázat esetében a fentieken felül feltételként szabhatják meg jóváhagyott külső ellenőr által készített könyvvizsgálói jelentés benyújtását is. Ez a jelentés hitelesíti az utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó beszámolót.

azon jogi személyek esetében, amelyek azért nem tudják benyújtani a fenti dokumentumokat, mert újonnan alakultak, a fenti dokumentumok becsült pénzügyi adatokkal/pénzügyi nyilatkozattal vagy a pályázó pénzügyi felelősségbiztosítását igazoló biztosítói nyilatkozattal helyettesíthetők.

A pályázóknak fel kell tölteniük ezeket a dokumentumokat a Funding & tender opportunities (Támogatási és pályázati lehetőségek) portálra/a szervezeti regisztrációs rendszerbe a regisztráció alkalmával (lásd fent az „1. lépés: A szervezet regisztrációja” című részt), vagy amikor az EU hitelesítő szolgálatai felveszik a kapcsolatot az érintettel, felkérve a pályázót a szükséges alátámasztó dokumentumok benyújtására. Központosított pályázattípusok esetében ennek a kérésnek az elküldése a résztvevői nyilvántartásba beágyazott üzenetküldő rendszeren keresztül történik.

A partnerek konzorciuma nevében benyújtott pályázatok esetében, amennyiben a nemzeti irodának vagy a Végrehajtó Ügynökségnek kétségei vannak a konzorcium pénzügyi kapacitását illetően, kockázatértékelést kell végeznie, amelynek alapján a konzorciumban részt vevő valamennyi szervezettől/intézménytől bekérhetők a fent említett dokumentumok. Ez a nyújtott összegtől függetlenül alkalmazható.

Amennyiben e dokumentumok elemzését követően a nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség arra a következtetésre jut, hogy a szükséges pénzügyi kapacitás gyenge, akkor:

  • további információkat kérhet
  • fokozott pénzügyi felelősségi rendszert írhat elő, azaz valamennyi társkedvezményezett egyetemleges felelősségét, vagy a kapcsolt jogalanyok egyetemleges felelősségét
  • úgy határozhat, hogy részletekben kifizetett előfinanszírozást ítél meg
  • úgy határozhat, hogy bankgaranciával fedezett (egy vagy több) előfinanszírozást nyújt, vagy
  • úgy határozhat, hogy nem ítél meg előfinanszírozást

Amennyiben a pénzügyi kapacitás elégtelennek minősül, a vonatkozó pályázatot el kell utasítani.

Működési kapacitás

A működési kapacitás azt jelenti, hogy a pályázó rendelkezik a tervezett projekt megvalósításához szükséges kompetenciákkal és képesítésekkel. A pályázóknak rendelkezniük kell a projektek sikeres végrehajtásához szükséges szakértelemmel, képesítésekkel és erőforrásokkal, és hozzá kell járulniuk a rájuk eső résszel (ideértve a hasonló méretű és jellegű projektekben szerzett elegendő tapasztalatot). A közjogi szervek, a tagállami szervezetek/intézmények és a nemzetközi szervezetek/intézmények mentesülnek a működési kapacitás ellenőrzése alól.

A nemzeti irodáknak benyújtott pályázatok esetén:

A pályázóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amely igazolja, hogy rendelkeznek a projekt megvalósításához szükséges működési kapacitással. Ezenkívül a 60 000 EUR összeget meghaladó uniós támogatás esetén, amennyiben a pályázati űrlapon szerepel, előfordulhat, hogy a pályázóknak be kell nyújtaniuk a projektben részt vevő legfontosabb személyek szakmai önéletrajzát annak igazolására, hogy rendelkeznek a megfelelő szakmai tapasztalattal, illetve további igazoló dokumentumokat, mint például:

  • a szakmai csapat releváns publikációs listáit;
  • az adott szakpolitikai területtel vagy az adott speciális tevékenységgel kapcsolatos korábbi projektek és tevékenységek részletes listáját.

Ezen túlmenően a felnőttoktatás, a szakképzés, a köznevelés és az ifjúság területén akkreditációt pályázóknak legalább kétéves tapasztalattal kell rendelkezniük az akkreditációra pályázóként való részvételre jogosító tevékenységek végrehajtása terén. E szakasz értelmében a közigazgatási intézmények (például iskolák vagy oktatási központok) összevonásait vagy hasonló strukturális változásait megelőző tapasztalatokat figyelembe veszik az adott területen szerzett releváns tapasztalatként.

A mobilitásikonzorcium-vezetők esetében: a pályázó szervezetnek/intézménynek képesnek kell lennie a konzorcium javasolt Erasmus-tervének, a konzorcium céljának, a feladatok tervezett felosztásának, valamint az Erasmus minőségbiztosítási szabályoknak megfelelő koordinálására (utóbbiak az Europa weboldalon tekinthetők meg: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/sites/erasmusplus2/files/eac-a02-2020-quality-standards.pdf).

A fenti feltételek ellenőrzése a pályázat (beleértve a pályázónak a 2014–2020-as Erasmus+ programban való korábbi részvételére vonatkozó információkat) és a szervezeti regisztrációs rendszerben benyújtott dokumentumok alapján történik. Azok a pályázók, akik nem töltik ki a pályázati űrlapon kért információkat, ennek alapján kizárhatók.

A nemzeti irodáknak benyújtott pályázatok esetén:

A működési kapacitást a „minőség” értékelési szemponttal párhuzamosan értékelik a pályázók és projektcsapataik szakértelme és tapasztalata alapján, beleértve az operatív (humán, technikai és egyéb) erőforrásokat.

A pályázók akkor tekinthetők elegendő működési kapacitással rendelkezőnek, ha a pályázati felhívásban meghatározott működési kapacitásra vonatkozó követelmények teljesülnek.

A pályázóknak a pályázati űrlapon (B. rész) a következő információk segítségével kell bizonyítaniuk a kapacitásukat:

  • a projektmenedzsmentért és végrehajtásáért felelős munkatársak/szakemberek/oktatók általános profiljai (képesítések és tapasztalatok)
  • a konzorcium résztvevőinek leírása
  • az elmúlt 4 év uniós finanszírozású projektjeinek listája.

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség további igazoló dokumentumokat kérhet a pályázatban szereplő információk ellenőrzéséhez.

Értékelési szempontok

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség az értékelési szempontok alapján méri fel az Erasmus+ program keretében benyújtott projekttervek minőségét.

A finanszírozás odaítélése szempontjából az egyéni ponthatárt és az összesített minőségi ponthatárt is elérő pályázatokat veszik figyelembe a pályázati felhívás rendelkezésre álló költségvetésének keretein belül. A többi pályázat sikertelen lesz.

Az Erasmus+ pályázati útmutatóban szereplő egyes pályázattípusok esetében alkalmazandó részletes értékelési szempontokat a B. rész ismerteti.

  1. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

  2. HL C 316., 1995.11.27., 48. o.).

  3. HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

  4. A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.).

  5. A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

  6. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

  7. A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

  8. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

  9. A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

  10. Ideértve az iskolákat, a felsőoktatási intézményeket és az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén működő azon szervezeteket, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50%-át állami forrásokból kapták; ezeket úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a program keretében megvalósítandó tevékenységek végrehajtásához szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással.