A projekt kidolgozása során és az uniós finanszírozás igénylése előtt a résztvevőknek ellenőrizniük kell, hogy ők és projektjeik megfelelnek-e az alábbi kritériumoknak: elfogadhatóság, támogathatóság, kizárás, kiválasztás és odaítélés.

Elfogadhatósági szempontok

A pályázatokat legkésőbb a pályázati felhívásban megjelölt benyújtási határidőig kell beküldeni.

A pályázatoknak olvashatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük.

A pályázatoknak teljesnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az összes részt és kötelező mellékletet. A benyújtási határidő lejárta után csak az elírásokat lehet kijavítani az irányító ügynökség kérésére megfelelően indokolt esetekben.

A Végrehajtó Ügynökség által kezelt pályázattípusok esetében a pályázatokat elektronikus úton, a finanszírozási és pályázati portál elektronikus benyújtási rendszerén keresztül kell benyújtani: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home. A pályázatokat (beleértve a mellékleteket és az igazoló dokumentumokat is) a benyújtási rendszerben rendelkezésre álló formanyomtatványok felhasználásával kell benyújtani.

A pályázatoknak teljesnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell az összes kért információt, valamint az összes szükséges mellékletet és igazoló dokumentumot:

• Pályázati űrlap, A. rész – adminisztratív információkat tartalmaz a résztvevőkről (jövőbeli koordinátor, kedvezményezettek és kapcsolódó szervezetek) és a projekt összefoglaló költségvetéséről (közvetlenül online töltendő ki)
• Pályázati űrlap, B. rész – tartalmazza a projekt műszaki leírását (letöltendő a portál benyújtási rendszeréből, kitöltendő, majd összesítendő és újra feltöltendő)
• C. rész (közvetlenül online töltendő ki, ha van ilyen), amely további projektadatokat tartalmaz

A kis értékű (legfeljebb 60 000 EUR) támogatásokra irányuló pályázati felhívások esetében a pályázatok (B. rész) legfeljebb 40 oldal; A nagy értékű támogatásra (4 000 000 EUR) irányuló pályázati felhívások esetében 120 oldal, más felhívások esetében 70 oldal. Az értékelők semmilyen további oldalt nem fognak figyelembe venni.

Az Erasmus+ nemzeti irodák által kezelt pályázattípusok esetében a pályázatokat elektronikus úton, az Erasmus+ honlapon és az Erasmus+ nemzeti irodák honlapján elérhető formanyomtatványokon keresztül kell benyújtani.

Támogathatósági feltételek

A támogathatósági feltételek annak meghatározására szolgálnak, hogy a pályázó részt vehet-e pályázati felhívásban, és benyújthat-e egy pályázattípusra vonatkozó pályázatot. A pályázókra és azokra a projektekre/tevékenységekre vonatkoznak, amelyekre a támogatást igénylik (pl. profil és/vagy a részt vevő szervezetek/intézmények száma, a projekt és/vagy a tevékenységek típusa, végrehajtási időszak, profil és/vagy az érintett résztvevők száma).

A támogatás feltétele, hogy a pályázó és a projekt megfeleljen a megpályázott pályázattípusra érvényes valamennyi támogathatósági feltételnek. Amennyiben a projekt a pályázati szakaszban nem felel meg a támogathatósági feltételeknek, azt további kiértékelés nélkül elutasítják. Ha a projekt megvalósítási szakaszában vagy a záróbeszámoló benyújtásakor kiderül, hogy ezek a feltételek nem teljesültek, a tevékenységeket nem támogathatónak minősíthetik, és a projektnek eredetileg odaítélt uniós támogatást ennek megfelelően visszafizettethetik.

Az Erasmus+ pályázati útmutatóban szereplő egyes pályázattípusok esetében alkalmazandó támogathatósági feltételeket a B. rész ismerteti.

Kizárási kritériumok

A pályázókat kizárják az Erasmus+ program pályázati felhívásaiban való részvételből, amennyiben a költségvetési rendelet 136–141. cikkével összhangban megállapítást nyer, hogy az alább ismertetett kizárási helyzetek valamelyike alkalmazandó rájuk:

1. a pályázó csődbe ment, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagyontárgyait felszámoló cég vagy bíróság felügyeli, hitelezőkkel kötött megállapodás hatálya alatt áll, felfüggesztette üzleti tevékenységét, vagy az uniós vagy nemzeti jogszabályok szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben van;
2. jogerős döntés vagy adminisztratív határozat megállapította, hogy nem teljesítette a társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségét az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban;
3. jogerős döntés vagy adminisztratív határozat megállapította, hogy a pályázó súlyos szakmai kötelességszegést követett el azáltal, hogy megszegte az általa képviselt szakmára vonatkozó törvényeket, szabályozást vagy etikai normákat, vagy bármely olyan káros tevékenységet folytatott, amely aláásta szakmai hitelét, amennyiben ez a káros tevékenység ártó szándékkal vagy gondatlanságból következett be, beleértve különösen az alábbiakat:
   1. csalárd vagy gondatlan módon félrevezető információt szolgáltatott a kizárásra alapot adó szempontok fennállásának vagy a jogosultsági feltételek és a kiválasztási kritériumok teljesülésének ellenőrzése céljára, vagy valamely szerződés vagy megállapodás teljesítése során;
   2. más személyekkel vagy szervezetekkel olyan egyezségre lépett, amelynek célja a tisztességes verseny befolyásolása;
   3. szellemitulajdon-jogokat sértett;
   4. megpróbálta befolyásolni az engedélyezésre jogosult tisztviselő döntéshozatalát a támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás során;
   5. megpróbált olyan bizalmas információkhoz jutni, amelyek tisztességtelen előnyökhöz juttatnák a támogatás odaítélésére vonatkozó eljárás során;
4. jogerős ítélet megállapította, hogy a pályázó vétkes az alábbiak valamelyikében:
   1. csalás, az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv¹  3. cikkének és az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény²  1. cikkének értelmében;
   2. korrupció, az (EU) 2017/1371 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében vagy hivatali vesztegetés az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény³  3. cikkében meghatározottak szerint, vagy a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat⁴ ​​​​​​​ 2. cikkének (1) bekezdésében említett magatartás, vagy az egyéb alkalmazandó jogszabályokban meghatározott korrupció;
   3. bűnszervezethez kapcsolódó magatartás a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat⁵  2. cikkében említettek szerint;
   4. pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás, az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv⁶  1. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint;
   5. terrorista bűncselekmények vagy terrorista tevékenységekkel kapcsolatos bűncselekmények, valamint ilyen bűncselekményekre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3., 14. cikkében és III. címében meghatározottak szerint;
   6. gyermekmunka vagy az emberkereskedelemmel kapcsolatos egyéb bűncselekmények, a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv⁷  2. cikkében meghatározottak szerint;
5. a pályázó jelentős hiányosságokat mutatott a főbb kötelezettségek teljesítésében a költségvetésből finanszírozott szerződés vagy megállapodás teljesítése során, ami:
   1. annak idő előtti felmondásához vezetett;
   2. kötbér vagy más szerződéses szankciók alkalmazásához vezetett; vagy
   3. engedélyezésre jogosult tisztviselő, az OLAF, az Európai Ügyészség (EPPO) vagy a Számvevőszék által ellenőrzéseket auditokat vagy vizsgálatokat követően került feltárásra;
6. jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet⁸  1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságot követett el;
7. jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy a személy vagy szervezet azzal a szándékkal hozott létre eltérő joghatóság alá tartozó szervezetet, hogy megkerüljön bizonyos, a bejegyzett székhelye, központi ügyvezetésének helye vagy elsődleges üzleti tevékenységének helye szerinti joghatóságban adózási, társadalmi vagy egyéb jogi előírásokat;
8. jogerős bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy valamely szervezetet a g) pontban említett szándékkal hoztak létre;
9. jogerős ítélet, illetve adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában a pályázó a c), d), f), g) vagy h) pontokban meghatározott helyzetekben van, különösen a következők alapján:
   1. olyan auditok vagy vizsgálatok összefüggésében megállapított tények, amelyeket – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben résztvevő országok esetében – az EPPO, a Számvevőszék, az OLAF vagy a belső ellenőrzés folytatott le, vagy bármely más olyan ellenőrzés, audit vagy vizsgálat összefüggésében megállapított tények, amelyeket az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alatt végeztek el;
   2. nem jogerős közigazgatási határozatok, amelyek magukban foglalhatnak a szakmai etikai normák alkalmazásának ellenőrzéséért felelős illetékes felügyeleti szerv által hozott fegyelmi intézkedéseket;
   3. a 62. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerint uniós forrásokat felhasználó személyek és szervezetek döntéseiben említett tények;
   4. az uniós költségvetési rendelet 142. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban, az uniós forrásokat végrehajtó szervezetek által az uniós költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében továbbított információk;
   5. a Bizottságnak az uniós versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai vagy egy illetékes nemzeti hatóságnak az uniós versenyjog vagy a nemzeti versenyjog megsértésével kapcsolatos határozatai;
   6. bármilyen módon tájékoztatott arról, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatot folytat: vagy azért, mert az OLAF-tól lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen az őt érintő tényekkel kapcsolatban, vagy az OLAF egy vizsgálat során helyszíni ellenőrzésnek vetette alá, vagy értesítették az OLAF őt érintő vizsgálatának megindításáról, lezárásáról vagy az azzal kapcsolatos bármely körülményről;
10. a 135. cikk (2) bekezdésében említett pályázó, amennyiben:
    1. valamely természetes vagy jogi személy, aki a 135. cikk (2) bekezdésében említett pályázó adminisztratív, irányító vagy felügyelő testületének tagja, vagy aki a pályázó vonatkozásában képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkezik, valamint a fenti c)–h) pontokban említett egy vagy több helyzet vonatozik rá;
    2. valamely természetes vagy jogi személy, amely korlátlan felelősséget vállal a 135. cikk (2) bekezdésében említett pályázó adósságaiért, valamint az a) vagy b) pontokban említett egy vagy több helyzet vonatkozik rá;
    3. valamely természetes személy, aki elengedhetetlenül fontos a jogi elkötelezettség odaítéléséhez vagy végrehajtásához, valamint a c)–h) pontokban említett egy vagy több helyzet vonatkozik rá

Amennyiben egy pályázóra a kizáró okok valamelyike ráillik, be kell mutatnia, milyen intézkedéseket tett a kizárást magával vonó helyzet megváltoztatására és ezzel igazolnia megbízhatóságát. Ezek az intézkedések lehetnek pl. technikai, szervezeti vagy személyzeti jellegű intézkedések, amelyek célja a helyzet megismétlődésének megakadályozása, a kár megtérítése vagy a bírság megfizetése. Ez nem vonatkozik az e szakasz d) pontjában említett helyzetekre.

A fenti c)–h) pontban említett esetekben jogerős ítélet vagy adott esetben jogerős közigazgatási határozat hiányában a nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség ideiglenesen kizárhatja a pályázót a pályázati felhívásban való részvételből.

Ha a pályázattípust kapcsolódó szervezetekkel rendelkező pályázó hajtja végre, akkor azoknak is meg kell felelniük a vezető pályázóra alkalmazandó kizárási kritériumoknak.

A pályázó elutasítható az értékelési eljárásból, ha az eljárásban való részvétel feltételeként megadott nyilatkozatok vagy információk bármelyike valótlannak bizonyul.

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség honlapján közölheti a pályázó kizárásával, illetve ahol releváns, a kiszabott pénzbírsággal kapcsolatos információkat a fentebb kifejtett c)–h) pontok esetében:

1. az érintett pályázó neve;
2. a kizárást indokoló helyzet;
3. a kizárás időtartama és/vagy a pénzbírság összege.

Ezek a kizárási kritériumok minden pályázóra alkalmazandók, akik az Erasmus+ bármely pályázattípusa keretében pályáznak. Annak igazolására, hogy nincsenek a fent említett helyzetek egyikében sem, az uniós támogatásra pályázóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk. A nyilatkozatot a pályázati űrlap részeként vagy mellékleteként kell benyújtani.

Konzorcium nevében benyújtott pályázatok esetében a fent ismertetett kizárási kritériumok a projektben részt vevő valamennyi tagra vonatkoznak.

A költségvetési rendelet 135. cikke (4) bekezdésének e) pontjával és 138. cikkével összhangban pénzbírság szabható ki az uniós források azon kedvezményezettjeire, akik szerződést vagy megállapodást kötöttek, és jelentős hiányosságokat mutatnak az EU által finanszírozott szerződés vagy megállapodás végrehajtása során fennálló fő kötelezettségek teljesítése terén.

A Bizottság álláspontja szerint ezenkívül a pályázati útmutatóban érintett pályázattípusok megvalósítására a következő jogalanyok tekintetében összeférhetetlenség áll vagy állhat fenn, ezért ezek a szervezetek/intézmények nem támogathatók, vagy előfordulhat, hogy nem támogathatók:

• a nemzeti irodák felügyeletéért és az Erasmus+ program végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok az országok nemzeti irodái által kezelt egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt, de (pályázóként vagy partnerként) pályázhatnak a Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság által kezelt pályázattípusban való részvételre, feltéve, hogy (a pályázati útmutató B. része értelmében) nincsenek kifejezetten kizárva az adott pályázattípusban való részvételből;
• a pályázati útmutató szerint végrehajtott egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt a nemzeti irodák (olyan jogalanyok, amelyeknek ez az egyetlen tevékenysége), illetve olyan jogalanyoknak a nemzeti iroda tevékenységét ellátó osztályai, amely jogalanyok a nemzeti iroda hatáskörein kívüli tevékenységeket is végeznek;
• azok, az Erasmus+ programban vagy a program végrehajtása céljából elfogadott éves bizottsági munkaprogramban az Erasmus+ program végrehajtása keretében pénzügyi bizottsági támogatásra jogosultként meghatározott vagy megjelölt struktúrák és hálózatok, amelyek a nemzeti irodával egy jogalanyhoz tartoznak, az országok Erasmus+ nemzeti irodái által kezelt egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt, de (pályázóként vagy partnerként) pályázhatnak a Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság által kezelt pályázattípusokban való részvételre, feltéve, hogy (a pályázati útmutató B. része értelmében) nincsenek kifejezetten kizárva az adott pályázattípusban való részvételből; ezeknek a struktúráknak és hálózatoknak a támogatás vagy a szerződés odaítélése előtt igazolniuk kell, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség, mivel vagy megtették a megfelelő óvintézkedéseket, vagy belső szervezeti felépítésük garantálja az összeférhetetlenség kizárását. Azonosítaniuk kell továbbá az uniós támogatásban részesülő pályázattípusok vagy tevékenységek költségeit és bevételeit is. A Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság saját felelősségi körben dönt arról, hogy van-e elégséges biztosítéka annak, hogy ténylegesen nem áll fenn összeférhetetlenség;
• azok a jogalanyok, amelyekhez az Erasmus+ nemzeti irodák tartoznak, de amelyek a nemzeti iroda tevékenységein kívül – az Erasmus+ program hatáskörén kívül vagy belül – más tevékenységeket is végeznek, valamint ezeknek a jogalanyoknak a tagintézményei az országok nemzeti irodái által kezelt egyetlen pályázattípusra sem pályázhatnak/egyetlen pályázattípusban sem vehetnek részt, de elviekben pályázhatnak a Végrehajtó Ügynökség vagy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság által kezelt pályázattípusokban való részvételre, feltéve, hogy (a pályázati útmutató B. része értelmében) nincsenek kifejezetten kizárva az adott pályázattípusban való részvételből; a támogatás vagy a szerződés odaítélése előtt azonban igazolniuk kell, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség, mivel vagy megtették a megfelelő óvintézkedéseket, vagy belső szervezeti felépítésük garantálja az összeférhetetlenség kizárását (például elszámolás minimális elválasztása, beszámolási és döntéshozatali eljárások elválasztása, minősített információkhoz való hozzáférés megelőzésére hozott lépések); Azonosítaniuk kell továbbá az uniós támogatásban részesülő pályázattípusok vagy tevékenységek költségeit és bevételeit is. Az intézmény saját felelősségi körében dönt arról, hogy van-e elégséges biztosítéka annak, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség.

Kiválasztási kritériumok

A kiválasztási kritériumokon keresztül a nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség értékeli a pályázónak a javasolt projekt teljesítésére irányuló pénzügyi és operatív kapacitását.

Pénzügyi kapacitás

A pénzügyi kapacitás azt jelenti, hogy a pályázó stabil és kielégítő forrásokkal rendelkezik működésének fenntartásához azon időszak során, amikor a projekt megvalósítására sor kerül, vagy abban az évben, amelyre a támogatást nyújtják, továbbá maga is képes részt venni a projekt finanszírozásában.

A pénzügyi kapacitás ellenőrzésére általában valamennyi koordinátor (beleértve a projekt egyedüli kedvezményezettjeit is) esetében sor kerül, kivéve:

• közjogi szervek, beleértve a tagállami szervezeteket/intézményeket⁹ ;
• azon közjogi jogalanyok, valamint az oktatás és képzés, az ifjúság és a sport területén működő intézmények és szervezetek, amelyek a megelőző két évben az éves bevételük több mint 50%-át közforrásból kapták¹⁰ ;
• nemzetközi szervezetek/intézmények;
• ha a kért projekttámogatás összege nem haladja meg a 60 000 EUR-t.

Szükség esetén ezt a kapcsolódó szervezetek esetében is meg kell tenni.

A 60 000 EUR-t meg nem haladó és a fent említettektől eltérő típusú jogalanyok által benyújtott uniós támogatási kérelmek esetében a pályázóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk arról, hogy rendelkeznek a projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi kapacitással. A nyilatkozatot a pályázati űrlap részeként kell benyújtani.

A 60 000 EUR-t meghaladó összegű, a fent említettektől eltérő típusú szervezetek/intézmények által benyújtott uniós támogatási kérelmek esetében a pályázónak a nyilatkozaton kívül a következő dokumentumokat is be kell nyújtania a finanszírozási és pályázati portálon/a szervezetek/intézmények regisztrációjára szolgáló rendszeren keresztül: Résztvevői nyilvántartás – „Pénzügyi kapacitás” fül /szervezetek/intézmények regisztrációjára szolgáló rendszer:

• A koordinátor eredménykimutatása;
• A mérleg;
• Kérésre egyéb dokumentumok.

A Végrehajtó Ügynökség által kezelt pályázattípusok tekintetében további információkért lásd: „A jogalanyok hitelesítésének, a JKK kijelölésének és a pénzügyi kapacitás értékelésének szabályai”: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/docs/2021-2027/common/guidance/rules-lev-lear-fca_en.pdf

A 750 000 EUR összeget meghaladó összegű pályázat esetében a fentieken felül feltételként szabhatják meg jóváhagyott külső ellenőr által készített könyvvizsgálói jelentés benyújtását is. Ez a jelentés hitelesíti az utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó beszámolót.

Azon jogi személyek esetében, amelyek azért nem tudják benyújtani a fenti dokumentumokat, mert újonnan alakultak, a fenti dokumentumok becsült pénzügyi adatokkal/pénzügyi nyilatkozattal vagy a pályázó pénzügyi felelősségbiztosítását igazoló biztosítói nyilatkozattal helyettesíthetők.

A koordinátornak ezeket a dokumentumokat csak akkor kell feltöltenie a „Finanszírozási és pályázati lehetőségek” portálon (Résztvevői nyilvántartás – „Pénzügyi kapacitás” fül)/szervezetek/intézmények regisztrációjára szolgáló rendszer), ha az uniós központi ellenőrző szolgálatok a Résztvevői Nyilvántartáson vagy a releváns nemzeti irodán keresztül felkeresik a pályázót a szükséges igazoló dokumentumok benyújtására. A közvetlenül a Végrehajtó Ügynökség által kezelt pályázattípusok esetében ez a felkérés a szóban forgó rendszerbe beágyazott üzenetküldő rendszeren keresztül érkezik.

A partnerek konzorciuma nevében benyújtott pályázatok esetében, amennyiben a nemzeti irodának vagy a Végrehajtó Ügynökségnek kétségei vannak a konzorcium pénzügyi kapacitását illetően, kockázatértékelést kell végeznie, amelynek alapján a konzorciumban részt vevő valamennyi szervezettől/intézménytől bekérhetők a fent említett dokumentumok. Ez a nyújtott összegtől függetlenül alkalmazható.

Amennyiben e dokumentumok elemzését követően a nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség arra a következtetésre jut, hogy a szükséges pénzügyi kapacitás gyenge, akkor:

• további információkat kérhet,
• fokozott pénzügyi felelősségi rendszert írhat elő, azaz valamennyi társkedvezményezett egyetemleges felelősségét, vagy a kapcsolódó szervezetek egyetemleges felelősségét,
• úgy határozhat, hogy részletekben kifizetett előfinanszírozást ítél meg,
• úgy határozhat, hogy bankgaranciával fedezett (egy vagy több) előfinanszírozást nyújt, vagy
• úgy határozhat, hogy nem ítél meg előfinanszírozást.

Amennyiben a pénzügyi kapacitás elégtelennek minősül, a vonatkozó pályázatot el kell utasítani.

Működési kapacitás

A működési kapacitás azt jelenti, hogy a pályázó rendelkezik a tervezett projekt megvalósításához szükséges kompetenciákkal és képesítésekkel. A pályázóknak rendelkezniük kell a javasolt projekt végrehajtásához szükséges szakmai kompetenciákkal és képesítésekkel, például megfelelő erőforrásokkal a képzett személyzet, a konkrét képesítések, a szakmai tapasztalat és az érintett területen való referenciák, anyagok és felszerelések tekintetében. A működési kapacitás értékelése a partnerség egészére is kiterjeszthető, mivel a végrehajtás minősége az összes partnerszervezet/-intézmény kapacitásától függ. Közjogi szervek, tagállami szervezetek/intézmények vagy nemzetközi szervezetek/intézmények esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján felmentést adhat az operatív kapacitás ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség alól.

A nemzeti irodáknak benyújtott Pályázatok Esetén:

A pályázóknak nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amely igazolja, hogy rendelkeznek a projekt megvalósításához szükséges működési kapacitással. Ezenkívül a 60 000 EUR összeget meghaladó uniós támogatás esetén, amennyiben a pályázati űrlapon szerepel, a pályázóknak be kell nyújtaniuk a projektben részt vevő legfontosabb személyek szakmai önéletrajzát annak igazolására, hogy rendelkeznek a megfelelő szakmai tapasztalattal, illetve további igazoló dokumentumokat, mint például:

• a szakmai csapat releváns publikációs listáit;
• az adott szakpolitikai területtel vagy az adott speciális tevékenységgel kapcsolatos korábbi projektek és tevékenységek részletes listáját. A partnerszervezetekre/-intézményekre vonatkozó hasonló információk a nemzeti irodától is kérhetők.

Ezen túlmenően a felnőttoktatás, a szakképzés, a köznevelés és az ifjúság területén akkreditációt pályázóknak legalább kétéves tapasztalattal kell rendelkezniük az akkreditációra pályázóként való részvételre jogosító tevékenységek végrehajtása terén. A közigazgatási intézmények (például iskolák vagy oktatási központok) összevonásait vagy hasonló strukturális változásait megelőző tapasztalatokat figyelembe veszik az adott területen szerzett releváns tapasztalatként.

A mobilitásikonzorcium-vezetők esetében: a pályázó szervezetnek/intézménynek képesnek kell lennie a konzorcium javasolt Erasmus-tervének, a konzorcium céljának, a feladatok tervezett felosztásának, valamint az Erasmus minőségbiztosítási szabályoknak megfelelő koordinálására (utóbbiak az Europa weboldalon tekinthetők meg: https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/sites/erasmusplus2/files/eac-a02-2020-quality-standards.pdf).

A fenti feltételek ellenőrzése a pályázat (beleértve a pályázónak a 2014–2020-as és a 2021–2027-es Erasmus+ programban való korábbi részvételére vonatkozó információkat) és a szervezetek/intézmények regisztrációjára szolgáló rendszerben benyújtott dokumentumok alapján történik. Azok a pályázók, akik nem töltik ki a pályázati űrlapon kért információkat, ennek alapján kizárhatók.

Amennyiben a működési kapacitás elégtelennek minősül, a vonatkozó pályázatot el kell utasítani.

A Végrehajtó Ügynökségnek benyújtott Pályázatok Esetében:

A működési kapacitást a „minőség” értékelési szemponttal párhuzamosan értékelik a pályázók és projektcsapataik szakértelme és tapasztalata alapján, beleértve az operatív (humán, technikai és egyéb) erőforrásokat.

A pályázók akkor tekinthetők elegendő működési kapacitással rendelkezőnek, ha a pályázati felhívásban meghatározott működési kapacitásra vonatkozó követelmények teljesülnek. A pályázóknak a pályázati űrlapon (B. rész) a következő információk segítségével kell bizonyítaniuk a kapacitásukat:

• a projektmenedzsmentért és végrehajtásáért felelős munkatársak/szakemberek/oktatók általános profiljai (képesítések és tapasztalatok)
• a konzorcium összetételének leírása
• az elmúlt 4 év uniós finanszírozású projektjeinek listája.

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség további igazoló dokumentumokat kérhet a pályázatban szereplő információk ellenőrzéséhez.

Értékelési szempontok

A nemzeti iroda vagy a Végrehajtó Ügynökség az értékelési szempontok alapján méri fel az Erasmus+ program pályázati kategóriái keretében benyújtott projekttervek minőségét.

A finanszírozás odaítélése szempontjából az egyéni ponthatárt és az összesített minőségi ponthatárt is elérő pályázatokat veszik figyelembe a pályázati felhívás rendelkezésre álló költségvetésének keretein belül. A többi pályázatot vagy felveszik a tartaléklistára, vagy sikertelennek nyilvánítják.

Az Erasmus+ pályázati útmutatóban szereplő egyes pályázattípusok esetében alkalmazandó értékelési szempontokat a B. rész ismerteti.

Footnote

• 1 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.). ↩ back
• 2 HL C 316., 1995.11.27., 48. o. ↩ back
• 3 HL C 195., 1997.6.25., 1. o. ↩ back
• 4 A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.). ↩ back
• 5 A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.). ↩ back
• 6 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.). ↩ back
• 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.). ↩ back
• 8 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.). ↩ back
• 9 Ideértve az iskolákat, a felsőoktatási intézményeket és az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén működő azon szervezeteket/intézményeket, amelyek az elmúlt két évben éves bevételük több mint 50%-át állami forrásokból kapták; ezeket úgy kell tekinteni, hogy rendelkeznek a program keretében megvalósítandó tevékenységek végrehajtásához szükséges pénzügyi, szakmai és adminisztratív kapacitással. ↩ back
• 10 Az Erasmus-rendelet 21. cikkének (3) bekezdése; a nemzeti, európai vagy egyéb projekttámogatások a pénzügyi kapacitás ellenőrzése szempontjából nem minősülnek állami támogatásnak. ↩ back